My Blog

Kategória: Tudomány

  • Életre utaló jelek a Vénusz légkörében?

    Egy közös Amerikai és brit tudóscsoport bejelentette, hogy a Vénusz légkörében olyan molekulára bukkantak, amely akár az élet jelenlétre is utalhat.

    Rádióteleszkópos megfigyeléssel foszfin jelenlétét mutatták ki bolygószomszédunk légkörében. A foszfin vagy foszfor-hidrogén egy szervetlen foszforvegyület, szerkezete az ammóniához hasonló, egy foszfor és három hidrogén atomból áll. Színtelen, kellemetlen (fokhagymaszerű) szagú gáz. Bűze annyira erős, hogy  már a legcsekélyebb mennyiségben is jól érezhető.   Erős méreg. Legalábbis számunkra.

    A bíborszínű felhők bolygója

    A Földön is jól ismert a foszfin az élet egy különleges formájának mellékterméke. Oxigénmentes környezetben élő baktériumok állítják elő. A foszfinra a Vénusz légkörének felső részében bukkantak, ez akár arra is utalhat, hogy ebben a régióban élet lehetséges.

    A tudósok elismerik, hogy foszfin természetes körülmények között, élet jelenléte nélkül is kialakulhat. De a Vénusz esetében nem találtak ilyen folyamatokat.

    A felfedezés a Hawaii-n található JMCT, és a chilei ALMA  rádióteleszkópnak köszönhetjük.

    Végállomás: Amalthea

    Természetesen nagyon korai még felkiáltani, hogy földönkívüli élet nyomára bukkantunk. Ez csupán egy jó kezdet arra, hgy érdemes kiemelten foglalkozni ezzel a bolygóval.

     

  • Ha az országok bolygók lennének

    Nagyon kevés fogalmunk van a a Föld országainak méretéről. Vizuálisan megidézhetjük magunk elé a Föld kiterített térképét, de ez a vetület nagyon csalóka, minél jobban eltávolodunk az egyenlítőtől, annál jobban csal a térkép. Például Kanada Jóval nagyobbnak látszik, mint az USA, miközben csaknem egyforma méretűek, vagy Grönland akkorának látszik, mint Afrika.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A MetaBalls Stúdio legújabb videójában igen érdekes ötlettel hasonítja össze az országok méretét: mi lenne, ha minden ország egy bolygó lenne? Közel negyven országot, Vatikántól Oroszországig feszít rá egy gömbre. A gömbök felülete megfelel az országok valós méretének.

    Ne lepődjünk meg, ha a listában kakukktojást találunk, de ez érdekes módon árnyalja a képet.

     

    A bíborszínű felhők bolygója

  • Megvalósult Szárnyas fejvadász

    Kalifornia lakóinak olyan látvány tárult a szemük elé, amelyet eddig csak a filmben láthattak.

    A Szárnyas fejvadász 2049 című cyberpunk film 2017 októberében került a mozikba. Hogy az 1982-es eredeti után kinek hogy tetszett a folytatás az egyéni ízlés kérdése, de az új film látványvilága legalább annyira lenyűgözött mindenkit, mint a 35 éves elődjéé.

    Pengefutár – Az igazi Blade Runner

    A film legerősebb képi megjelenése a kísérteties narancs-vörös ködbe boruló elhagyott város. Most ezt élhették át San Francisco lakói. Kaliforniában hosszú ideje tombol az állam történetének legnagyobb erdőtüze. A környezeti katasztrófa már elérte a San Franciscot is.  Az öböl környékét beborította a füst és a tüz pont olyan fényben borította a várost, mint az ikonikus filmben.

    Egy videós drónt küldött fel a levegőbe, és lefilmezte a várost. Ezek után nem tett mást, mint alákeverte a film zenéjét. A film és a valóság között a hasonlóság kísérteties.

    Gőzkorszak

  • Gregor – Európa legnagyobb napteleszkópja

    Csodálatosan éles képeket köszönhetünk Európa legnagyobb napteleszkópjának. Segítségével sokat megtudhatunk a Nap finomszerkezetéről.

    A teleszkóp átalakításának köszönhetően a szakembereknek lehetősége nyílik a mágneses mezők, a hőáramlás, az örvénylés, a napkitörések és a napfoltok részletes tanulmányozására.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    A Gregor Tenerife–szigetén található a Teide Obszervatóriumban. A Leibnitzi Napfizikai Intézet kutatói és mérnökei által újratervezett teleszkópnak köszönhetően Naprendszerünk központi csillaga a korábbinál immár jóval nagyobb felbontásban tanulmányozható Európából. Mindössze egyetlen év alatt sikerült újratervezni az optikát, a szerkezetet és az elektronikát

    A napteleszkóp, amelyet egy német konzorcium üzemeltet, lehetővé teszi a kutatók számára, hogy 50 kilométeres felbontásban tanulmányozzák a Nap felszínét, ami apró töredéke az égitest 1,4 millió kilométeres átmérőjének. Olyan, mintha valaki egy kilométeres távolságból élesen látna egy tűt egy focipályán.

    Újonc a világűrben

    A kutatóknak júliusban sikerült lencsevégre kapniuk a lenyűgöző képeket. Ezek az eddigi legnagyobb felbontású felvételek a Napról, amelyek európai teleszkóppal készültek.

     

  • Az emberi múlt titkai

    Néhány igen érdekes felfedezést tettek régészek.

    Hangszerré alakított emberi combcsontra bukkantak egy sírban, amit a Stonehenge közelében találtak. Az új felfedezés szerint a bronzkorban az emberi maradványokat ereklyeként őrizték meg.

    A felfedezést a Stonehenge közelében lévő Wilsfordban tették, A 4500 éves sírban a vésett és polírozott eszközöket más tárgyak, például kő- és bronzbalták, egy csontból készült tál és egy agyar mellett találták.

    Bár az emberi csonttöredékeket a sírokba is eltemették az elhunyt mellé, az élők otthonaiban is tartottak belőlük a padló alá temetve vagy éppen kiállítva. Ez arra utal, hogy a bronzkori ember nem tekintett olyan rémülettel vagy undorral a maradványokra, mint a ma embere.

    http://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

    Európa legkorábbi ismert csonteszközeit azonosították brit régészek, a félmillió éves eszközöket az angliai Sussex grófság nyugati részén lévő Boxgrove őskőkorszaki lelőhelyen találták.

    A lelőhelyet az 1980-90-es években tárták fel. A csonteszközök egy ló csontjaiból származnak, amelyet a területen lévő emberek leöltek a húsáért. Az állat maradványai körül talált kőszilánkokból a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a területen legalább nyolc ember készített nagy kovakő késeket munkálataikhoz.

    Távoli tűz I.

    Az ausztrál őslakosok már több mint 2000 éve termesztettek banánt.  A 2145 éves leleteket – banán-mikrokövületeket, kőszerszámokat, faszenet és támfaltöredékeket – az ausztrál kontinenstől északra, a Torres-szoros egy kicsiny szigetén tárták fel ausztrál régészek.

    Széles körben elterjedt nézet szerint Ausztrália és a Torres-szoros őslakosai nomád vadászó-gyűjtögető népek voltak, amikor a brit gyarmatosítók megérkeztek. Történelmi szempontból eddig úgy tekintettek a Torres-szorosra, mint a növénytermesztő új-guineai őslakosok és az ausztráliai, vadászó-halászónak bélyegzett bennszülöttek közötti választóvonalra. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy inkább a növénytermesztési eljárások „hídja vagy szűrője” volt. A mabuyag-szigeti őslakosok bonyolult és sokoldalú növénytermesztést folytattak.  A földművelés rendszere a korabeli helyi táplálkozási szokásokat tükrözte, melyek jellemző alapanyagai a jamgyökér, a taró és a banán.

    A feladat

     

  • Városlakók – az egészségünkkel fizetünk érte

    Az ipari forradalom hatására az emberek a vidékről a városokba költöztek. A kezdeti néhány százalékról a városlakók aránya a világon 1950-re elérte a 30 százalékot. Napjainkban 50 százalék feletti az arány, és 2050-re 10 emberből hét fog városban lakni. Mindezért részben az egészségünkkel fizetünk. Európai Unió környezetvédelmi hivatalának jelentése szerint nyolc halálozásból egy a légszennyezéshez köthető.

    A tanulmány szerint a halálozások 13százaléka vezethető vissza a levegő- és zajszennyezéshez, a rossz minőségű vízhez és a vegyi anyagokkal való érintkezéshez. 2012-ben, az utolsó teljes adatsorral rendelkező évben az Európai Unióban 630 ezer idő előtti halálozás volt környezeti tényezők számlájára írható.

    Toronyház

    A légszennyezés évente 400 ezer halálozásban, a hangszennyezés játszott szerepet 12 ezer ember idő előtti halálában játszott szerepet. A további halálozások az extrém időjárási jelenségekhez, többek között a hőhullámokhoz köthetők. Az emberek többféle kockázatnak vannak kitéve, ezek összeadódhatnak, és egyes esetekben több is károsítja egyszerre az egészséget

    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a légszennyezés évente a világon több millió ember halálát okozza, a stroke-os, tüdőrákos és szív- és érrendszeri eredetű halálok egyharmadának áll a hátterében. Egy másik WHO-jelentés, mely a zajszennyezésről készült, megjegyezte, hogy a környezeti zajártalom a vérnyomás és a stresszhormonok szintjének emelésével hozzájárul a szívbetegségekhez.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A szegényebeket aránytalanul jobban sújtja a légszennyezés és az extrém időjárási jelenségek, köztük a hő- és hideghullámok. Ez összefügg azzal, ahol élnek, dolgoznak és tanulnak, melyek gyakran hátrányos helyzetű városrészek, forgalmas közutak közelében.

    Jó hírt is tartalmaz a jelentés: a légszennyezéshez köthető halálozások az 1990-es egymillióhoz képest csökkentek, a vízminőség pedig Európa nagy részén jó.

  • Egy 14 ezer éves kölyökkutya utolsó vacsorája

    Orosz kutatók egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel, hogy gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait rejtette az állat gyomra.

     

     Orosz kutatók 2011-ben tárták fel a szibériai Tumatnál lévő lelőhelyen a kutyaféle – kutya vagy farkas – maradványait. Az állat gyomrában szőrös bőrszövetdarabot találtak. Először az enyhén sárgás szőr alapján a szakértők úgy vélték, barlangi oroszlántól származik.   A stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban elvégzett új vizsgálatok azonban más eredményre jutottak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum közös Paleontológiai Központja rendelkezikk egy minden emlős adatát és mitokondriális DNS-ét tartalmazó adatbázissal, mely alapján a gyomorban talált minta szinte tökéletes egyezést mutatott a gyapjas rinocérosszal.

    A lelet teljesen példátlan. Eddig még nem találtak olyan fagyott jégkorszaki húsevő maradványát, amelynek belsejében szövetdarabot találtak volna.

    Radiókarbonos kormeghatározást végeztek a szöveten, ennek eredménye szerint a rinocéroszbőr mintegy 14 400 éves lehetett. A kölyökkutya korát 14 ezer évesre becsülik. Azt is tudni lehet, hogy a gyapjas rinocérosz 14 ezer éve halt ki. Így nagy eséllyel ez a kutya az egyik utolsó példányból evett.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatók egyelőre nem tudják, hogyan került a rinocéroszdarab a fiatal kutyaszerű állat gyomrába. Ezek az állatok nagyjából akkorák lehettek, mint a modern kori szélesszájú orrszarvúk, tehát lehetetlen, hogy a kis állat maga ölte meg.

    A tudósok azt is érdekesnek találták, hogy a kölyökkutya nem sokkal azután múlt ki, hogy evett a rinocéroszból, a gyomrában talált darabot ugyanis nem tudta még megemészteni.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Bering-tenger: Évezredes negatív rekord

    A legfrissebb eredmények szerint a 2018 és 2019 telén évezredek óta a legalacsonyabb volt a Bering-tenger felszínén lebegő jégmező kiterjedése.

    Negyven éve figyelik műholdak az Északi-sarkvidék és az Északi-Csendes-óceán közötti régióban a tengeri jég változást. Az Északi-sarkvidék elmúlt évtizedekben tapasztalt gyors ütemű melegedése miatt folyamatosan csökken a tengeri jég kiterjedése a régióban. Idén az északi-sarkvidéki jégmezők nyári kiterjedésének eddigi legalacsonyabb júliusi értékét mérték.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A tengeri jég minden évben újraképződik a téli hónapokban, ám a Bering-tengeren a hideg évszakok maximális jégkiterjedése is csökkenhet. A tengeri jég eltűnése már most hatással van az Északi-sarkvidék vadvilágára, valamint a megélhetésüket a vadászatra alapozó őslakos közösségekre is.  A zsugorodó tengeri jégmezők a melegedést is fokozzák a régióban, mivel a jégtáblák helyén megjelenő sötét víz elnyeli a napsugárzást – ahelyett, hogy visszaverné azt a légkörbe.

    A vizsgálatokhoz nem csak a műholdak adatait használták fel, hajónaplók és egyéb megfigyelések révén vannak elérhető adatok a tengeri jégről.

    Fagyott égbolt

    A megfigyelési adatok legújabb forrása az Alaszkához közeli St. Matthew sziget, ahol a tőzeges területek évezredekre visszamenően őrzik a növények szerves anyagait. A sziget önmagában egy meteorológiai állomásként működik.

    A tőzeg üledékben megrekedt különböző oxigénmolekulák elemzése révén a szakemberek képet kaptak azokról a légköri és óceáni viszonyokról, amelyek mintegy 5500 éven át alakították az esőzéseket és a tengeri jég kiterjedését a régióban.

    Fagyott égbolt 2

     

  • Erdőtüzek: rekordméretű környezetszennyezés

    A Föld északi vidékein pusztító tüzek miatt rekordmennyiségű szén-dioxid került a légkörbe. A tavalyi évhez viszonyítva egyharmaddal több klímabefolyásoló gáz szabadult fel. A sarkkörön túli tüzek is jelzik, hogyan változik az éghajlat és a környezet a térségben.

    a Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálat tudósainak globális tűzeset-asszimilációs rendszerének adatai szerint a szén-dioxid-mennyiség, amely az Északi-sarkkör mentén fellángolt tüzekből eredt, 2020 január 1. és augusztus 31. között elérte a 244 megatonnát. Összehasonlításként: a 2019-es teljes érték 181 megatonna volt a térségben.

    Az észlelt tüzek legnagyobb része az oroszországi Jakutföldön pusztított a tudósok szerint. Itt „átlag fölötti” intenzitással égtek a tüzek augusztusban.

    Távoli tűz I.

    A kutatók tavaly nyáron észlelték, hogy az Északi-sarkkör mentén nagy tüzek pusztítanak a természetben, különösen Szibériában. Idén azonban még ennél is jelentősebb intenzitású tüzeket figyeltek meg július második felében és augusztus első heteiben a térségben. Ez az időszak volt a tüzek csúcspontja.

    A tüzek veszélyes füstje nagyobb területet borított be, mint Kanada egyharmada. A szakértők szerint a tüzek eredete bizonytalan, akadnak közöttük úgynevezett zombitüzek is, amelyek a föld alatt izzanak, és a téli időszakot is átvészelik.

    Távoli tűz II.

    A környezet melegebbé és szárazabbá vált, ez kedvez a tüzeknek, s ha egyszer lángra kaptak, hosszú ideig égnek háborítatlanul. A tüzekből származó füst rengeteg légszennyező anyagot tartalmaz, ami az időjárástól függően nagyon hosszú utat képes megtenni. Átkel az Északi-tengeren és elér egész Észak-Amerikáig. A keletkezésétől több ezer kilométerre élő populációt is érinti.

  • A Jupiter szépsége

    Az elmúlt 20 évben csodás képek készültek a naprendszer legnagyobb bolygójáról, a Jupiterről. A sort a Hubble teleszkóp képei kezdték, az új generációs távcsövek és a Jupiterhez küldött űrszondák évről évre izgalmasabb és látványosabb fotókat készítettek.

    Lenyűgöző szépségben tárult elénk a gázóriás felhőinek szépsége, a varázslatosan örvénylő, sávos felhőzet.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    A  CAMENGAT Astronomia Creativa lenyűgöző filmet készített, hogy teljes pompájában táruljon fel előttünk a Naprendszer legnagyobb bolygója. A videóhoz a NASA, a JPL-Caltech, az SwRI, az  MSSS és  Kevin M. Gill fotóit használták fel.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/