My Blog

Kategória: Tudomány

  • Már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek

    Wgy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport szerint már 200 ezer évvel ezelőtt is szerettek ágyban aludni az emberek.  A Dél-afrikai Köztársaságban lévő KwaZulu-Natal tartománybeli Border barlangban alváshoz és munkához használt „fűágyak” nyomait fedezték fel.

    A dél-afrikai, francia, argentin és belga szakemberekből álló kutatócsoport a megkövesedett fűkötegek nyomait vizsgálták a barlangban. Ezeket az ágyakat, amelyeket a kölesformák alcsaládja tartozó füvek kötegeiből készítettek, a barlang hátuljában alakították ki hamurétegeken.

    A tiltott álmok városa

    A kutatók szerint a fűágyakat szándékosan helyezték hamura, nem csupán azért, hogy tiszta és jól szigetelt alapjuk legyen, hanem hogy távol tartsa a rovarokat.

    A hamuréteg néha úgy keletkezett, hogy egy korábbi fekhely maradványait elégették, hogy megtisztítsák a barlangot és elpusztítsák a kártevőket. Máskor a tűzrakóhelyek fáinak hamuját használták fel tiszta alapként.

    Számos kultúrában használták rovarriasztóként a hamut, amelyben a rovarok nem tudnak könnyen mozogni, lélegezni és harapni, míg végül kiszáradnak.

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

    Az emberek nem csupán aludtak, hanem dolgoztak is ezeken a füves felületeken, mivel kőszerszám készítésből származó hulladékok is voltak a fűmaradványok között.

    200 ezer évvel ezelőtt, fajunk megjelenése után nem sokkal, az emberek képesek voltak tüzet előállítani, és használták is a tüzet, a hamut és a gyógynövényeket, hogy tiszta, kártevőmentes táborhelyeket tartsanak fenn. Ezek a stratégiák az egészségre is jótékony hatással lehettek, ami előnyt jelentett ezen korai közösségek számára.

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

     

  • TESS: 66 exobolygó, 2100 bolygójelölt

    Sikeresen befejezte első küldetését a TESS amerikai űrszonda, amelynek feladata a Naprendszeren kívüli bolygók keresése volt. A TESS adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról.

    Az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondáját 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker.

    MI, Bob

    A TESS négy kamerájával nagyjából egy hónapon át vizsgálja a csillagos ég egy-egy szeletét, amelyeket szektoroknak neveznek. Első évében a déli égbolt 13 szektorát térképezte fel, a következő évben az északi égbolt adatait rögzítette.

    A kiterjesztett misszióhoz megfordult, hogy újra a déli eget vizsgálja. Az adatgyűjtés és -feldolgozás módját közben fejlesztették, most minden tíz percben, vagyis háromszor nagyobb sebességgel készít teljes képet, mint első missziója idején. A fejlesztésnek köszönhetően húsz másodpercenként méri meg csillagok ezreinek a fényerejét, korábban ezt kétpercenként tudta elvégezni.

    MI vagyunk az Istenek

    Az új missziónak 2022 szeptemberében lesz vége. Egy évet a déli égbolt méréseivel tölt, majd 15 hónapon át vizsgálja az északi égboltot, valamint a Föld Nap körüli elliptikus pályája menti területeket, amelyeket korábban nem térképezett fel.

  • Különleges ásványt fedeztek fel a Ceres kisbolygón

    Olyan ásványt figyeltek meg a Ceres kisbolygón, amilyet eddig csak a Földön találtunk.

    A Ceres a legnagyobb objektum a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóövben, ami lehetővé teszi az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Dawn, vagyis Hajnal nevű űrszondája számára, hogy nagyfelbontású képeket készítsen a felszínéről.

    Amerikai és európai kutatók nagyjából 35 kilométeres távolságból készített felvételeket elemeztek a törpebolygóról. A szakemberek a 20 millió éves Occator-kráterre fókuszálták vizsgálatukat és megállapították, hogy egy „kiterjedt sósvízmedence” van a felszíne alatt.

    Lenni vagy nem lenni

    A római Nemzeti Asztrofizikai Intézet szakemberei infravörös képalkotást alkalmazva mutatták ki hidrohalit jelenlétét az égitesten. Ez az anyag a tengeri jégben fordul elő, ám a Földön kívül eddig sehol máshol nem azonosították. Maria Cristina De Sanctis, az intézet munkatársa szerint a hidrohalit egyértelmű jele annak, hogy a Ceresen egykor tengervíz volt.

    „Azt mondhatjuk, hogy a Ceres egyfajta óceánbolygó, olyasmi, mint a Szaturnusz és a Jupiter néhány holdja” – mondta a szakember.

    Fagyott égbolt

    A kutatók szerint a megfigyelt sólerakódások az elmúlt kétmillió évben halmozódhattak fel, ami csillagászati léptékkel nem több egy szempillantásnál.

    Ez azt sugallja, hogy a tengervíz még mindig felfelé szivároghat a planéta belsejéből, aminek komoly jelentősége lehet a jövőbeli tanulmányokban.

    A Ceresen talált anyag rendkívül nagy jelentőségű asztrobiológiai szempontból. Ezek az ásványok kulcsfontosságú szerepet játszanak az élet kialakulásában.

    Fagyott égbolt 2

  • Nem segített a környezetünkön

    Sokan reménykedtek abban, hogy a koronavírus miatt hozott kijárási korlátozás hatással lesz környezetünk szennyezettségére. Azonban a Leedsi Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint kevés hatással van a klímaváltozásra a  légszennyezés csökkenése és az üvegházhatású gázok kibocsátásnak drámai visszaesése, amely a koronavírus-járvány feltartóztatására világszerte elrendelt kijárási korlátozások miatt következett be.

    Az egyetem kutatói azt vizsgálták, hogyan változott 123 országban 10 különböző üvegházhatású gáz és légszennyező anyag mennyisége 2020 februárja és júniusa között. A legnagyobb mértékű visszaesés áprilisban volt tapasztalható: a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok és más gázok kibocsátása világszerte 10-30 százalékkal csökkent, többnyire a szárazföldi közlekedés visszaesésének következtében.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Azonban egyes gázok kiiktatják egymás hatását a melegedés tekintetében. A közlekedésből származó nitrogén-oxidok normális esetben melegítik a légkört. Mennyiségük 30 százalékkal csökkent, miközben a főként a szén égetéséből származó szulfur-dioxid mennyisége is visszaesett. Ez a gáz viszont segíti az aeroszolok kialakulását, amelyek visszaverik a napfényt az űrbe, ezáltal hűtik a bolygót. Ez a kiegyenlítődés – azzal együtt, hogy a járványügyi intézkedések csak ideiglenesek – azt jelenti, hogy ennek az időszaknak a hatása 2030-ra már alig lesz érezhető.

    A szén-dioxidot állandó jelleggel kell csökkenteni a globális felmelegedés megakadályozása érdekében. A szén-dioxid sokáig megőrződik a légkörben, ezért hatékonyan, hosszú  időre nullára kell csökkenteni kibocsátását, hogy az elmúlt évtizedek kibocsátásának hatása megszűnjön.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

  • A dinók is szenvedtek a ráktól

    Bár sokszor hivatkozunk modern civilizációs betegségként rákra, már az ősi egyiptomi maradványok között is találtak daganatos beteget. Most azonban az elképzelhetetlenül távoli múlt szolgáltatott bizonyítékot. A dinoszauruszok is szenvedhettek rákban.

    Új kutatások szerint agresszív csontrákja lehetett egy centrosaurusnak, amelynek fosszíliáját még 1989-ben tárták fel a kanadai Alberta tartományban lévő dinoszauruszparkban. Ez az első ismert dinoszaurusz egyed, amely rosszindulatú rákban szenvedett.

    https://galaktikabolt.hu/termek/edentol-nyugatra/

    Felfedezésekor még úgy vélték, hogy az állat erőteljesen eldeformálódott lábcsontja egy rosszul gyógyult törés következménye. Az új vizsgálatok szerint azonban a deformálódás az oszteoszarkóma, egy agresszív csontrák megnyilvánulása. A tudósok nagy felbontású CT-berendezés segítségével és mikroszkópos vizsgálattal állapították meg, hogy daganatos betegségről van szó.

    A 76 millió évvel ezelőtt élt, mintegy hatméteres centrosaurus négy lábon járt, növényekkel táplálkozott. Egy hosszú szarva volt az orra felett, valamint több kisebb, amelyek a nyakfodor szegélyén helyezkedtek el. A szárkapocscsonton egy almánál nagyobb méretű daganatcsomó van – mondta el David Evans, a torontói Royal Ontario Museum paleontológusa, a Lancet Oncology című tudományos lapban megjelent tanulmány egyik szerzője.

    Fagyos Éden

    Ezt a centrosaurust valószínűleg legyengítette és megbénította halála előtt a rák. A különleges lelet megmutatja, hogy nem számít, milyen hatalmasnak vagy erősnek tűnnek egyes dinoszauruszok, ugyanúgy ki voltak téve sok hasonló betegségnek, mint amilyenek az emberekben vagy más állatokban jelentkeznek, ilyen volt a rák is.

     

    Mivel a legtöbb tumor lágy szövetekben alakul ki, melyek nem könnyen fosszilizálódnak, alig van bizonyíték rákra a fosszíliák között.

    A felfedezés sokat elárul a rák biológiájáról. Ez nem valami új dolog, valószínűleg időtlen idők óta jelen volt és lehetséges komplikáció minden állatban.

    Vissza az Édenbe

  • Új időpontban és online rendezik meg a 2020-as Brain Bar-t

    A nemzetközi sztárvendégek mellett számos magyar nagyágyú is csatlakozik az ingyenes jövőfesztiválhoz

     A megváltozott körülményeket és a biztonsági szempontokat szem előtt tartva a Brain Bar szervezői úgy döntöttek, hogy a 2020-as jövőfesztivált online rendezik meg. Az idén kifejezetten a válság utáni újrakezdésre fókuszáló, Reboot! (újraindítás) címet viselő esemény új időpontban, 2020. szeptember 15-17. között jelentkezik, az online közvetített előadások pedig ingyenesen megtekinthetők lesznek bárki számára. A nemzetközi előadók mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar vendégeinek listájához, többek között Hosszú Katinka, Moldován András és Kajdi Csaba is egy-egy érdekes témában szólal majd meg.

    Új időpontban, ingyenesen és online követhetik az érdeklődők a hatodik Brain Bar jövőfesztivált. Az idén Reboot!, azaz újrakezdés címet viselő rendezvény célja, hogy magas szintű tudással segítse a közönséget a koronavírus utáni világban. 2020. szeptember 15-17. között bárki megtekintheti a legnagyobb nemzetközi és hazai elmék előadásait, beszélgetéseit és vitáit a Brain Bar Facebook oldalán élőben streamelt eseményen. A válság számos aspektusát körbejáró előadások mellett a Brain Bar idén is a jövő legizgalmasabb álláslehetőségeivel várja az érdeklődőket: a Future Jobs virtuális karrierexpón a következő nemzedék szakembereit keresik, elsősorban kommunikációs, marketing, műszaki és analitikai területeken.

    A korábban bejelentett vendégek mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar előadóinak csapatához, mint például a háromszoros olimpiai bajnok úszónő, Hosszú Katinka, vagy az egyik kereskedelmi csatorna üzleti showműsorának szókimondó befektetőjeként megismert Moldován András, étteremlánc-tulajdonos és sertésmogul. A magyar előadók táborát erősíti a Visage Model Management ügynökség alapítója, Kajdi Csaba is, aki az elmúlt években a magyar közösségi média egyik legmeghatározóbb alakja lett, valamint Vas Alexa Zsófia, a Low-Cost Robotics alapítója, aki gyermekek számára tervez 3D-nyomtatott művégtagokat, és Karacs Attila, K1-es Európa-bajnok, a TEK közelharc-oktatója is, aki megcáfolja az önvédelemmel kapcsolatos legismertebb tévhiteket.

    Természetesen számos nemzetközi sztárvendég előadását is nyomon követhetik az érdeklődők. A jövőfesztiválon olyan szakemberek szólalnak majd meg, mint David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki a hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni, vagy Aliya Hamid Rao szociológus, aki a nemek közötti egyenlőség témáinak, valamint a nemi szerepek változásainak szakértője. Agyunk működéséről tudhatunk meg többet Dr. Hannah Critchlow fiatal agykutatótól, illetve Európa jövőjéről, várható válságokról, veszélyekről és megoldásokról tart majd előadást David Engels történész.

    Az idei fesztiválra előzetesen megvásárolt belépőjegyek automatikusan érvényesek lesznek a 2021-es Brain Bar rendezvényére, vagy 30 napon belül visszaválthatók.

    További információk a fesztivál honlapján találhatók. A legfrissebb híreket a Brain Bar a hivatalos Facebook-oldalán, a Facebook-eseményben és a TribeWIRE hírlevélben teszi közzé.

  • CERN: bizonyíték a Higgs-bozon bomlására

    A CERN , az európai részecskefizikai kutatóintézet kutatói először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról.Ezt a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián jelentették be.

    A müon az elektron nehezebb társa, egyike azoknak az elemi részecskéknek, amelyeket az univerzum alapvető összetevőinek tartanak. Míg az elektronokat az elemi részecskék első családjába sorolják, a müon a második családba tartozik.

    Nagyon ritka az a fizikai folyamat, amelyben a Higgs-bozon müonokra bomlik, csupán mintegy minden ötezredik Higgs-bozon bomlik müonokra.  Az új eredmények döntő fontosságúak a fizikai alapkutatásokban, mivel elsőként mutatják, hogy a Higgs-bozon kölcsönhatásban van az elemi részecskék második családjával.

    A CERN fizikusai a 2012-es felfedezése óta tanulmányozzák a Higgs-bozont, hogy feltárják tulajdonságait. A nagy hadronütköztetőben folytatott proton-ütköztetésekben keletkező Higgs-bozon szinte azonnal szétesik – bomlik – más részecskékre. A Higgs-bozon tulajdonságai tanulmányozásának egyik fő módszere a különböző részecskékre való bomlás elemzése és gyakoriságuk vizsgálata.

    A nagy hadronütköztető CMS-kísérlete a bomlásra háromszigmás bizonyítékot mutatott be, ami azt jelenti, hogy kevesebb mint egy a 700-hoz annak az esélye, hogy Higgs-bozon müonpárra való bomlása csak statisztikai fluktuáció. Az Atlas-kísérlet kétszigmás eredményt hozott, ami egy a 40-hez esélyt jelent. A két eredmény kombinálása jóval három szigma fölé növeli a jelentőséget, ami a kutatók szerint erős bizonyítékkal szolgál a Higgs-bozon két müonra bomlására.

  • A denevérek szuperimmunitása

    Egy nemzetközi szakértőcsoport kutatja az okát, hogy a denevérek miként tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. Genetikai vizsgálatok segítségével tanulmányozzák az ellenálló képességüket.

    Hat denevérfaj, köztük a nagy patkósdenevér, a nílusi repülőkutya és a közönséges denevér genettikai felépítését határozták meg. A kutatók összevetették a denevérek genetikai mintázatát 42 másik emlősével, hogy meghatározzák, hol is helyezkednek el a denevérek az evolúciós láncban.

    Virokalipszis

    A University College Dublin professzora, Emma Teeling szerint a denevérek egyedi immunrendszerek révén tudják megbetegedés nélkül hordozni a koronavírusokat. A repülő emlősök immunválaszának megértése és lemásolása segítheti a különböző vírusok, köztük a SARS-CoV-2 elleni harcot és a hatékony kezelések kidolgozását.

    A koronavírusok, köztük a MERS, a SARS és a SARS-CoV-2 eredeti hordozóinak a denevéreket tartják. Ám míg ezek a kórokozók a denevérekre nézve ártalmatlanoknak tűnnek, addig az embereknél súlyos és gyakran halálos kimenetelű betegségeket okoznak.

    A denevérek genomjának tanulmányozása segíthet azonosítani azokat a genetikai megoldásokat, amelyeket hasznosítani lehet majd az emberi öregedés és betegségek elleni harcban. Ezek a változások közrejátszhatnak a denevérek lenyűgöző immunitásában és a koronavírusokkal szembeni ellenállóképességükben.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

    A vírusos fertőzések nagy részénél nem maga a vírus jelenléte vezet halálhoz, hanem a szervezet immunrendszere által adott akut gyulladásos válasz. A denevérek azonban képesek ezt kontrollálni: noha megfertőződnek, de nem mutatják a betegség látható jeleit.

  • Megfejtették a koronavírus történetét

    Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült feltérképezni az embereket is fertőzni képes koronavírus evolúcióját.

    A SARS-CoV-2 már évtizedek óta létezik, csak eddig szerencsénk volt.    A kínai, európai és amerikai kutatókból álló tudóscsoport szerint a Covid-19 betegséget okozó vírus egyik legközelebbi ismert őse 40-70 éve bukkanhatott fel denevérekben, és már egy jó ideje készen állt arra, hogy emberre is átterjedjen.

    A bizonyítékok minimum kétségessé teszik azokat az összeesküvés-elméleteket, hogy a Covid-19-betegséget okozó vírust laboratóriumban állították elő, vagy onnan terjedt el.

    A SARS-CoV-2 koronavírus genetikailag nagyon közel áll a legközelebbi ismert denevérvírusokhoz, de időben több évtizede szétváltak. Ez azt mutatja, hogy ezek az emberre is átterjedni képes vírusok már egy ideje jelen vannak. Meg kell értenünk azt, hogy hol és hogyan terjedtek át a humán populációra.

    Virokalipszis

    Összehasonlították a SARS-CoV-2 genetikai felépítését a denevérekben talált közeli rokonáéval, a RaTG13 víruséval.  A SARS-CoV-2 genetikailag mintegy 96 százalékban hasonlít a RaTG13 koronavírusra, amelynek mintáit egy patkósdenevérből (Rhinolophus affinis) vették 2013-ban a kínai Jünan tartományban. Ám a csoport feltárta, hogy SARS-CoV-2 viszonylag régen, 1969-ben elágazott az RaTG13 vírustól. A két vírusnak közös őse van, de mindkét vírus saját evolúciós útját járja évtizedek óta.

    A denevérek világszerte megtalálhatók és hatalmas távolságokra képesek vándorolni. Vírusaik más vadállatokra is átterjedhettek, különösen azokra, amelyekkel szoros kapcsolatban állnak az illegális vadkereskedelem során.

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

    Korábbi tanulmányok felvetették, hogy a tobzoska szerepet játszhatott a SARS-CoV-2 vírus evolúciójában, de ez a legújabb tanulmány azt jelzi, hogy erről nincs szó. A tobzoskára az illegális vadkereskedelemben érintett állatok révén került át a vírus.

  • Megkezdődött az ITER építése

    Évtizedek óta várt pillanat érkezett el. A franciaországi Cadarache-ban megkezdődött az ITER-nek, a világ első erőműméretű fúziós kísérleti berendezésének az összeszerelése. A gigantikus munkában a magyar  Energiatudományi Kutatóközpont mérnökei és kutatói is részt vesznek.

    Az ITER – nemzetközi kísérleti termonukleáris reaktor – jelenleg az egyik legnagyobb nemzetközi mágneses-fúziós kutatás-fejlesztési projekt a világon. A berendezést azért építik, hogy bebizonyítsák: lehetséges magfúzióval békés célokra energiát termelni a Földön. Ezenkívül itt fogják tesztelni a későbbi fúziós erőművekben használt technológiát is.

    A Leymann-transzfer

    Magyarországról az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Energiatudományi Kutatóközpont Fúziós Plazmafizika Laboratóriumának és Fúziós Technológia Laboratóriumának a szakemberei vesznek részt.

    A magyar mérnökök tervezték meg az ITER teljes belső részének bekábelezését oly módon, hogy azok 20 évig karbantartás nélkül is működni tudjanak, emellett egyes komponenseket is teszteltek Budapesten. Az EK szakemberei jelenleg is dolgoznak az ITER egyik fontos elemén, az egyik úgynevezett szaporítókazettán, amelynek a feladata a fúzió egyik üzemanyagának előállítása lesz az erőművön belül, továbbá a közelmúltban pályáztak az ITER egyik kritikus berendezésének, a pelletbelövőnek az építésére is, amely az üzemanyag-utánpótlást oldaná meg egy fúziós erőműben.