Az Eaton szoftverének új, kíméletes leállítás funkciója segíti a szakembereket
Az Eaton Intelligent Power Manager szoftver legújabb verziójának kíméletes leállítás funkciójával a vállalatok innovatív módon csökkenthetik az energiafogyasztásukat a csúcsidőn kívüli órákban. Ezzel a gyártó a rendszergazdák kezébe adja a megoldást, amellyel nagyban hozzájárulhatnak az energiafogyasztás csökkentéséhez, ha a szerverek és a virtuális infrastruktúra kíméletes leállítását az üzemen kívüli órákra, például éjszakára és hétvégére ütemezik, és a rendszereket csak akkor indítják újra, amikor arra szükség van.
Az Eaton Intelligent Power Manager szoftvere olyan ellenőrzött és szervezett leállítási folyamatot biztosít, amely automatikus és ütemezett újraindítással védi az adatokat és a rendszereket. Ennek eredményeként növeli az adatok integritását, minimalizálja a rendszerhibák vagy adatvesztés kockázatát és gondoskodik a rendszergazdák nyugalmáról. Ez azt jelenti, hogy az energiamegtakarítás finomhangolása az alapvető szolgáltatások veszélyeztetése nélkül is lehetséges.
„A szerverek, illetve alkalmazások használaton kívüli kikapcsolása csökkenti a kritikus IT-infrastruktúra elhasználódását, ami meghosszabbítja a berendezések élettartamát, csökkenti a karbantartási költségeket, és növeli az IT-üzemeltetés általános költséghatékonyságát.Az Intelligent Power Manager szoftverrel a vállalatok pénzt takaríthatnak meg és csökkenthetik szén-dioxid-kibocsátásukat, ami fontos szempont, már csak azért is, mert az energiamegtakarítást egyre több országban a szabályozás is sürgeti” – mondta Fehér Tamás, az Eaton Magyarország munkatársa.
Fokozatosan terjed el a megújuló energia használata
Egy legutóbbi iparági jelentés szerint az adatközpontok piaca készen áll a hálózatinteraktív szünetmentes tápegységek (UPS) bevezetésére, hogy ezzel is hozzájáruljon a globális megújuló energia- és fenntarthatósági kezdeményezésekhez. Bár az UPS-eket és az akkumulátorokat egyelőre áramkimaradások esetén használják, további technológiai fejlesztésekkel együttműködhetnek az intelligens villamos hálózattal, hogy ezzel is hozzájárulhassanak a hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontok kialakításához.
A megújuló energiaforrások azonban rendkívül változékonyak, ezért egy dinamikusabb villamos hálózatba való integrálásuk számos új kihívással párosul és új műszaki követelményeket is támaszt. Szerencsére az adatközpontoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy növeljék a hálózat megbízhatóságát azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak tartalék energiaellátó rendszereik egy részéhez. Az adatközpontokban az UPS rendszerek fő feladata a megbízhatóság javítása annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak az energiaellátási zavarok ellen.
Bevezetésre készen
Az Eaton és az Omdia „UPS Interacting with the Electric Grid can do more for Data Centres” (A villamos hálózattal együttműködő UPS többet tehet az adatközpontokért) című tanulmány egy olyan felmérés eredményein alapul, amelyet 380 olyan szakképzett informatikai döntéshozó körében végeztek, akik Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Írországban, Nyugat-Európában, a skandináv országokban és Ausztráliában dolgoznak. A kutatás célja elsősorban a hálózattal kölcsönhatásban lévő UPS-rendszerek alkalmazásának alaposabb megismerése volt.
A felmérésből kiderül, hogy tízből kilenc válaszadó számol azzal, hogy a következő négy éven belül hálózatinteraktív UPS-t telepít, és a válaszadók több mint fele (54%) már a következő két éven belül számít erre. Ami pedig az adatközpontok üzemeltetőit és a végfelhasználókat illeti, 12%-uk már egy éven belül, 43%-uk pedig egy-két éven belül várja a hálózattal való együttműködést.
„Úgy látjuk, hogy ennek hátterében leginkább a megújuló energiaforrásokat és energiagazdálkodási stratégiákat magában foglaló politikai intézkedések és projektek számának várható növekedése áll” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.
Mozgatórugók és akadályok
A tanulmány szerint a fenntarthatóság a fő mozgatórugója a hálózatinteraktív UPS-ek bevezetésének. Ez azt jelzi, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi és üzleti aggodalmak, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb súlya miatt a legtöbb szervezet napirendjében éppen ez a kérdés áll az első helyen jelen pillanatban. Valójában a fenntarthatóságot sok vállalkozás tekinti versenyelőnynek. Ez a bevezetés más kulcsfontosságú mozgatórugóiban is megmutatkozik. A szervezetek például egyre inkább törekszenek arra, hogy a technológiai innováció úttörőjeként tekintsenek rájuk, ezzel is növelve a jó hírnevüket. Érdekesség, hogy a válaszadók nem említették a gazdasági lehetőségeket, mint a bevezetés legfőbb mozgatórugóját.
A bevezetés akadályai között az akkumulátorok teljesítményének csökkenése állt az első helyen, ezt követte az üzletmenet folytonosságával kapcsolatos tőkeköltségek és a kiberbiztonsági aggályok. Az akkumulátorok elhasználódása azonban nem feltétlenül jelent akadályt, ha a szervezetek az akkumulátor teljesítménye alapján választanak UPS-megoldást. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a válaszadók egyértelműen a jobb teljesítményükről ismert lítium-alapú akkumulátorokat részesítették előnyben a hálózatinteraktív UPS rendszerek kialakítása kapcsán.
Fokozódó kereslet
A hálózatinteraktív UPS rendszereket alkalmazó projektekre jelenleg Nyugat-Európában mutatkozik a legnagyobb kereslet (53%), ezt követi Észak-Amerika (48%), Kelet-Európa (33%), valamint az Egyesült Királyság (24%). Ez azonban a közeljövőben várhatóan megváltozik, és Észak-Amerika válik a legnagyobb piaccá, hacsak nem vonjuk össze Kelet- és Nyugat-Európát, a sikeres esetek, a szabályozás és a politikai ösztönzők növekedésének köszönhetően.
„Nyilvánvaló, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek piaca egyre gyorsabb ütemben növekszik. Nem csupán az látható, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban készek bevezetni a technológiát, hanem a funkciók idővel egyre fejlettebbek lesznek, ami viszont a UPS készülékek átlagos egységárának növekedéséhez vezethet” – tette hozzá Szontág Balázs.
Ennek alapján, valamint az olyan kulcsfontosságú tényezők, mint a piac fenntarthatóságra való összpontosítása, a jobb politikák, a megújuló energia nagyobb kapacitása és a sikeres telepítések alapján az Omdia azt prognosztizálja, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek bevételei éves szinten 44%-kal növekednek majd. Várhatóan 2026-ra elérik a 376 millió USD-t, ami a globális UPS piac 2,6%-át teszi majd ki. A felmérés optimista a piac jövőjét és annak az adatközponti iparágra és az azt támogató hálózatra gyakorolt hatását illetően.
„Az adatközpontok egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a hálózat megbízhatóságához, stabilitásához és rugalmasságához. Ezért biztató látni, hogy az adatközpontok piaca – főként a nagyobb fenntarthatóság iránti igény hatására – készen áll a hálózattal kétirányúan együttműködő UPS-rendszerek bevezetésére, amelyek hozzájárulhatnak a még hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontokhoz” – összegezte a szakértő.
Az elmúlt évben tapasztalt szélsőséges időjárási tényezők, tartósan magas olajárak és világpolitikai konfliktusok miatt kialakult általános recessziós félelem minden eddiginél jobban rámutatott az energetikai átállás és a villamosítás sürgősségére. Az egyre nagyobb arányban megújuló villamosenergia-termelés ellenére a folyamatosan növekvő szükségletek a legtöbb országban hálózati túlterhelést okoznak. Bár ezen tényezők várhatóan idén is velünk lesznek, de az épülettulajdonosok hatékonyan reagálhatnak a késztermékek, nyersanyagok és az energiahordozók folyamatosan növekvő áraira. A lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője nyújt betekintést.
A felmérések szerint az EU összes energiafogyasztásának 40%-a az épületek számlájára írható, ez pedig hagyományosan magas károsanyag-kibocsátással jár – de ennek nem feltétlenül kell így történnie a jövőben! A megújuló energiaforrások kiaknázását lehetővé tevő innovációknak köszönhetően ugyanis ma már sokkal energiahatékonyabbak lehetnek az épületek, ezáltal kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban. Éppen ezért nem meglepő az épületek energiagazdálkodási trendjeire irányuló fokozott figyelem. Bár a tavalyi évet egyáltalán nem nevezhetjük stabilnak, a fenntarthatóságra, az energiabiztonságra és a költségmegtakarításra való törekvés a jövőben mégis az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója lesz az ingatlanszektorban és az építőiparban.
Íme az öt legfontosabb tényező, ami meghatározza majd a 2024-es évet:
A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása
Az EU összes megtermelt energiájának alig több mint 20%-a származik megújuló forrásból. Ez messze elmarad a 2030-ra előirányzott 42,5%-os célértéktől. A Net Zero elérését célzó uniós jogalkotási programok – mint például a Fitfor55 és a REPowerEU – miatt elengedhetetlen, hogy a lakó- és középületek jelentősen csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU-ban 2028-tól valamennyi új épület, 2032-től pedig minden meglévő épület esetén kötelezővé válik a napelemeket telepítése.
„Nem csak azért szükséges a napelemek telepítése, mert kötelező lesz. A villamosítás okozta hálózati túlterhelés miatt ugyanis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak a hálózati kapacitáskorlátozások. Ez sok ingatlantulajdonosnak és -fejlesztőnek okoz majd felfájást, amikor hőszivattyúval vagy elektromosautó-töltővel szerelik fel épületeiket. Amikor túllépik a lekötött kapacitást, magasabb díjakat fizetnek, de az is előfordulhat, hogy egy-egy beruházáshoz egyáltalán nem, vagy csak nehezen biztosíthatnak hálózati csatlakozást. Az épületek tulajdonosainak viszont meg kell felelniük a kibocsátáscsökkentési céloknak, emellett fel kell készülniük a jövőbeli növekedésre és fenntarthatóvá kell válniuk” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország munkatársa.
A dekarbonizációs célok eléréséhez, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez és a hálózattól független, kiegészítő energiaellátáshoz nincs más választása a vállalkozásoknak, mint a helyi, megújuló energiatermelés lehetővé tétele. A napelemek telepítése azonban önmagában nem elegendő az energiaválság leküzdéséhez és a szén-dioxid-mentes jövőre való felkészüléshez. Az épületek energiagazdálkodási rendszereinek és akkumulátoros energiatároló rendszereinek (BESS) kialakítása révén hatalmas mértékben megnő a megújuló energiaforrások kihasználhatósága. Ezek segítségével ugyanis az épületek akkor tudják felhasználni a helyben termelt megújuló energiát, amikor szükségük van rá, nem csak abban a pillanatban, amelyben megtermelik. Már 2023-ban is igen jelentős számú épület rendelkezett energiatároló rendszerrel, és a jövőben még nagyobb arányban terjedhet el ez a technológia, különösen a Fit-for-55 célok elérésének 2030-as határideje előtt.
Intelligens energiagazdálkodás a fokozott energiatermelés helyett
Számos vállalkozás fektet be az energiagazdálkodást szolgáló számítógépes hardverekbe és szoftverekbe, és hoz létre intelligens hálózatokat, illetve energiaközpontokat. Ezzel kikerül az energiagazdálkodásból az emberi tényező egy része, és az algoritmusok azonnali, kiszámított döntéshozatala javítja az eredményeket. Az intelligens energiagazdálkodás időt szabadít fel, és ezáltal költségmegtakarítást eredményez.
Az Eaton Buildings as a Grid (épület, mint hálózat) megközelítése a szoftvereket kombinálja a megújuló energiatermeléssel, az energiatárolással és az elektromos járművek töltésével, azaz mikrohálózatként használja az épületeket. A Buildig Energy Management Software (BEMS) energiagazdálkodási szoftver intuitív módon szervezi az energia kétirányú áramlását a hálózat és a fogyasztók között, így segít lefaragni a keresletcsúcsokat és maximalizálni a költségmegtakarítást. A szoftver továbbá tanul a tipikus felhasználási mintákból, és ezzel folyamatosan fejlődik.
Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.
Mi a helyzet a felújítási projektekkel?
Az Európai Unióban az épületek 75%-a nem energiatakarékos. A régebbi épületek kevésbé hatékonyak, márpedig Európában több mint 220 millió épületet épült 2001 előtt. A felújítás 2024-ben is meghatározó témája lesz az európai építőiparnak. Az épületek szigetelésének és fűtési rendszereinek javítása ugyanolyan fontos marad, mint a megújuló energiatermelés és az energiagazdálkodási szoftverek technológiáiba való beruházás.
Bár a felújítások és az utólagos átalakítások fontos tényezői lehetnek az energetikai átállásnak, de ez nem teljesen problémamentes. Hiába állnak rendelkezésre a modern technológiák, ha hiányzik a telepítésükhöz szükséges szakképzett munkaerő. Becslések szerint csak a napenergia-program megvalósításához 1 millió szakembert kell átképezni, és egyre nagyobb a munkaerő-kereslet a nehéz fizikai munkákat végző szakemberek – mint például a napelemes rendszerek telepítői – iránt. 2023 decemberétől az EU felülvizsgálta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok olyan nemzeti épületfelújítási terveket készítsenek, amelyekkel elháríthatók az akadályok a dekarbonizáció elől. Ezek a tervek egyaránt tartalmazzák a szükséges finanszírozást, képzést és a szakképzett munkaerő biztosítását.
A lakóépületek korszerűsítési projektjeiben többek között az előrehuzalozott kapcsolószekrények használatával oldható meg a munkaerőhiány problémája. Régen a villanyszerelő megvásárolta az alkatrészeket, és azokból szerelte össze az egyedi elosztószekrényeket. Az előrehuzalozott alternatívák és az egybecsomagolt megoldások ezzel szemben gyorsak, egyszerűek, és jelentősen csökkentik a telepítés idejét és költségeit. Így ugyanannyi idő alatt több épület átalakítása készülhet el.
Mi fontosabb: az elektromos járművek vagy az infrastruktúra?
Az elektromos járművek értékesítése gyorsan növekszik, ugyanakkor a hagyományos belső égésű motoros flották még mindig az EU szén-dioxid-kibocsátásának 12%-áért felelősek. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan exponenciálisan növekedik majd, feltéve, hogy az elektromos járművek töltési infrastruktúrája lépést tud tartani ezzel a növekedéssel. Egyes európai országokban azért tudnak csak kevesebb elektromos autót értékesíteni, mert nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. 2035-től azonban már értékesíthetők új, belső égésű motorral szerelt autók az EU-ban, tehát közeleg az átállás. Nehéz egyensúlyban tartani az elektromos autók értékesítésének és a töltőinfrastruktúra fejlesztésének az ütemét. Egyre több az elektromos autó és egyre nagyobb az igény az e-töltőállomások iránt. Ma már sok lakóépületben érhető el fali töltőállomás, a középületekben pedig egyre inkább elvárt, hogy lehetőséget kínáljanak az ügyfelek és a dolgozók elektromos járművei töltésére is. Mindez természetesen növeli a nemzeti hálózatok teljesítményigényét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek átállítják a flottájukat elektromos járművekre, minden bizonnyal szükségük van helyszíni töltésre. E vállalkozások energiagazdálkodási problémáit oldhatják meg a napelemes rendszerek és az energiatárolók.
Itt az ideje búcsút mondani a lineáris gazdasági modellnek?
Az üzleti élet és a bolygó jövője szempontjából egyértelmű, hogy el kell sajátítanunk a körforgásos gazdaság szemléletét, ugyanis globális szinten 33%-kal szükséges csökkenteni a nyersanyagkitermelést. Ugyan maguk a megújuló energiaforrások nem fogynak el, de az energetikai átálláshoz szükséges termékek – a napelemek vagy az energiatároló rendszerek – előállításához szükséges anyagok nagyon is elfogyhatnak. Jelenleg az összes érintett anyag csupán 7,2%-át hasznosítják újra. Az olyan iparágak, mint az elektromos járművek és a zöld energia számára már most is problémákat okoz az erőforrások szűkössége. Minden érintett fél érdeke és kötelessége a körforgásos gazdaság kialakítása és a pazarlás megszüntetése. Az építőipart már felkérte az Európai Bizottság, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az épületek élettartamának, tartósságának és alkalmazkodóképességének javítására. Ennek az egyenletnek része lesz az is, hogy új módokat találjunk a termékek és anyagok újrafelhasználására. Például az elektromos járművek növekvő elterjedésével az elhasználódott akkumulátorok felhalmozódnak, a becslések szerint mindössze 5%-ukat hasznosítják újra. Számos vállalat bizonyította már, hogy a kiselejtezett akkumulátorokat újra fel lehet használni energiatárolásra vagy egyéb alkalmazásra.
„Az Európai Unió számos országában már léteznek körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervek. Nem kétséges, hogy az építőipar az évtized vége felé közeledve már érezni fogja a lineáris gazdaság végét. Ebből a szempontból 2024 sorsfordító év lehet” – összegezte Szontág Balázs.
A Galaktika magazin decemberi számának indítója, a Monolit-díjas Varga Csaba Béla a misztikus Indiába repíti el olvasóit kisregényében. Az Aelita-díjas orosz Olga Larionova egypercese egy macskás hölgy monológja, természetesen sci-fis csavarral. A Zsoldos Péter-díjas Antal József két időszerű témát ötvöz írásában, a karácsonyt és a mesterséges intelligenciát. Nick DiChario Hugo- és World Fantasy-díjra jelölt történetének java szintén a téli ünnepekhez köthető, de valami egészen más, tragikus eseményhez is. Orosz Adél főhőse a jövő jóléti társadalmában munkalehetőséget szimatol. Luigi Brasili egy vonat utasait kíséri hátborzongató útra a telihold sápadt fényében. Az ukrán Vaszilij Berezsnoj a Naprendszerbe hazaérkező űrhajósokat szembesíti nem mindennapi fogadtatással. Bojtor Iván kutatója egy idegen bolygó lényeinek kultúráját próbálja feltérképezni lehallgatott párbeszédeik alapján. A havi retró ismét a méltatlanul elfeledett orosz úttörő, Graal Arelszkij életművéből kínál ízelítőt, melyben egy tóba zuhant meteorit után folyik a hajsza… vagy lehet, hogy a tárgy nem is meteorit.
A központi tudományos rovat arra hívja fel a figyelmet, hogy a hekkerek tevékenysége nem csak a Földön okozhat gondokat. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a riasztóan melegedő Európáról, egy újszerű animációs SF-sorozatról, életre kelő mechanikus szobrokról
és egy amerikai progresszív hardrock-banda munkásságáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az emberi faj őstörténetéről. A képregény Halmi Zsolt alkotása Tom Anderson (Burger István) novellája alapján.
A magazin XL-változatában Louis Trimble Antropol című regénye olvasható egy galaktikus ügynökség emberének kalandjairól egy magyarok által lakott távoli kolónián. A Galaktika 405. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.
Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagjának részét képező platform az iparágban elsőként egyesíti egyetlen, natív alkalmazásban az eszközgazdálkodást, az informatikai és operatív technológiai (OT) eszközök, az áramminőségi mutatók és a villamos berendezések felügyeletet.
„Az egymástól elszigetelt megoldások már nem elegendőek ahhoz, hogy áttekinthetővé tegyék az adatközpontok üzemeltetői számára az IT és OT eszközök egyre összetettebb ökoszisztémáját. Ez különösen igaz akkor, amikor a műveletek a központi adatközponton túl a hiperskálázott, a több bérlős és a különböző típusú edge helyszínekre is kiterjednek. A Brightlayer Data Centers csomagunk új megoldásai egyetlen, natív alkalmazást használnak az infrastrukturális eszközök széles körének kezelésére, felügyeletére és ellenőrzésére. Ezek a megoldások más szoftverekkel is integrálhatók, valamint az üzemeltető igényeinek megfelelően egyszerűen bővíthetők” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.
Az adatközpontok üzemeltetői új lehetőségeket látnak arra, hogy az adatok segítségével növeljék a fenntarthatóságukat. Miközben 40 százalékuk igyekszik kihasználni a digitalizációt az energiaköltségek csökkentése érdekében, addig több mint egyharmaduk lát lehetőséget a hulladék, például a hő- vagy anyagpazarlás csökkentésére – derül ki az Eaton és az S&P Global Market Intelligence kutatásából. A fenntarthatósági mérőszámokról szólva, az üzemeltetők 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ vagy használni kíván valamilyen digitális technológiát arra, hogy nyomon kövesse a teljesítményüket a kitűzött fenntartható céljaikkal összehasonlítva.
Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagja lehetővé teszi, hogy az adatközpont-üzemeltetők egyetlen alkalmazásban felügyelhessék és kezelhessék a kritikus energiagazdálkodási eszközeiket. Ezek közé tartoznak az UPS-ek, a PDU-k, a kapcsolóberendezések, generátorok, hűtőberendezések, energiatárolók, napelemes berendezések és még sok minden más. A platform három megoldást kínál, amelyek az ügyfél igényei alapján külön-külön vagy együttesen is használhatók:
Adatközpont- teljesítménykezelő szoftver az energia, a hely, a csatlakozási és hűtési erőforrások kezelése az IT-alkalmazások rendelkezésre állásának maximalizálása érdekében, a beruházási és működési költségek minimalizálása mellett.
Villamosenergia felügyeleti rendszer szoftver az üzemeltetési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok elérése érdekében gyorsan megoldja és azonosítja a váratlan problémák kiváltó okát, valamint figyeli a létesítmény víz-, levegő-, gáz-, áram- és gőzfelhasználását.
A Decentralizált IT- Teljesítménymenedzsment szoftver kezeli és felügyeli a hálózatban található eszközöket, például a PDU-kat és az UPS-eket, függetlenül azok gyártójától vagy helyétől, és proaktívan azonosítja és automatizálja az IT-berendezések leállását megakadályozó eseményeket. A beépített kiberbiztonsági védelemmel a felhasználók távoli firmware-frissítéseket és konfigurációs módosításokat hajthatnak végre, hogy megvédjék a kritikus adatokat a potenciális kiberfenyegetésektől.
„A felhasználók a változó igényeiknek megfelelően bővíthetik a funkciókat, így nincs szükség az adatok migrálására vagy több szoftverplatform integrálására. Az alkalmazás harmadik féltől származó szoftverekkel is kombinálható, például épületfelügyeleti rendszerekkel, konfigurációkezelő adatbázisokkal és IT szolgáltatásmenedzsment-alkalmazásokkal, így még nagyobb hatékonyságot, termelékenységet, adatpontosságot és költségnövekedést érhetnek el” – tette hozzá Farkas Gábor.
További információ a Brightlayerről és arról, hogy miként támogatja az Eaton a digitális átalakulást az egyes iparágakban, az Eaton.com/Brightlayer weboldalon található.
A Galaktika magazin októberi száma utazásokat kínál térben és időben. Az amerikai Tak Hallus nyitó kisregényében például egy mexikói bandavezér akarja megkaparintani a Nobel- várományos fizikus forradalmi térkapuját. A Zsoldos- és Galaktika-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) időutazó iskolásai ősi titok nyomára bukkannak. A Brit SF- és World Fantasy- díjas Lavie Tidhar a jövő városának kisembereiről mesél. Hantos Victor elbeszélése hazánk múltjának egy tragikus fejezetét eleveníti fel, természetesen fantasztikummal fűszerezve. A Hugo- és Nebula-díjas Nancy Kress katonái és tudósai pedig értetlenül szemlélik, ahogy az amerikai múlt kezdi ontani rájuk áldozatait. A havi retró Tormay Cécile drámai elbeszélése a kívánságok áráról.
A központi tudományos rovat azt vizsgálja, mi lehetett a valóságmagja a Bábel tornya- legendának. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Star Wars-sorozatok sikeréről és bukásáról, szélturbina-lapátok ötletes újrahasznosításáról, Kafka Kastélyáról a Vígszínházban, illetve egy SF-szörfrock bandáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az udvarias kommunikáció és az előítéletek kapcsolatáról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és
Topálovits Pál rajzaival.
A magazin XL-változatában Robert Silverberg Nebula-nyertes és Locus Közönségdíjas kisregénye olvasható, a „Megszületünk a halottakkal”.
A Galaktika 403. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Startra felkészülni: ismét indul az Irány az űr! középiskolás csapatverseny
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2023-ban immár harmadszor hirdeti meg az Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatversenyt középiskolásoknak. A jelentkezés szeptember 22-ig még nyitva áll, a verseny az első fordulóval szeptember 29-én indul.
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idén is megszervezi nagyszabású Irány az űr!című űrkutatási csapatversenyét magyarországiés a határon túli középiskolásoknak. A korábbi két, 2020-ban és 2021-ben meghirdetett versenyt hatalmas érdeklődés kísérte, legutóbb már száznál is több csapat vett részt rajta. Ha lehet, idén még érdekesebb, még színesebb versenyt terveznek, és remélik, hogy a feladatok és a nyeremények ezúttal is elnyerik a diákok tetszését.
Az Irány az űr! nem fizikaverseny, nem hagyományos természettudományos verseny, hanem különleges élmény és lehetőség az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak. A középiskolások csapatai számos, az űrkutatáshoz kapcsolódó természettudományos témában, mint a fizika, kémia, biológia vagy a földmegfigyelés mérik össze a tudásukat. A versennyel azt szeretnék megmutatni a szervezők, hogy az űrkutatás, űrtevékenység szinte minden tárgy tanításába beépíthető hasznos, élő ismeretanyaggal szolgál, és a fizika mellett a kémiai, biológiai, földrajzi, informatikai ismereteket is érdekessé lehet tenni az űr témakörével.
A szervezők a tanulmányi versenyre három tanulóból és egy szaktanár mentorból álló, négyfős csapatok jelentkezését várják 2023. szeptember 22-én (pénteken) éjfélig – előzetes regisztrációval, amely az esemény honlapján lehetséges: www.iranyazur.hu. A honlapon további fontos információk és a feladatokkal kapcsolatos háttéranyagok is elérhetőek. Ott tájékozódhatnak majd a
csapatok a verseny állásával kapcsolatos frissítésekről is.
Az Irány az űr! verseny első online fordulójára 2023. szeptember 29-én (pénteken) kerül sor. Ezt követi majd még két online forduló, majd a legsikeresebb továbbjutott csapatok személyesen mérik össze az űrrel kapcsolatos tudásukat a döntőben Budapesten, várhatóan december elején.
A verseny győzteseire értékes nyeremények várnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, valamint a REM Kutató, Fejlesztő, Innovációs és Oktató Zrt. támogatásával.
A sajtó képviselői részletes tájékoztatást az iranyazur@mant.hu e-mail-címen kérhetnek.
A Magyar Asztronautikai Társaság A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu
A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla hazai témájú disztópiájával indul. Őt Luigi Brasili olasz szerző követi egy rövidsége ellenére is drámai űrutazós írással. Molnár Csaba, A széttört idő legendája szerzője ezúttal egy különös kúria hátborzongató titkáról lebbenti fel a fátylat. John Wiswell Locus Közönségdíjas, valamint Hugóra és Nebulára jelölt novellája testi és lelki terror rabságában vergődő fiatalokról szól. A belga Frank Roger megtörhetetlennek tűnő időhurokkal szembesíti szereplőit. A Monolit-díjas Komor Zoltán bizarr víziója egyik legősibb történetünkre kínál sokkoló alternatívát. A spanyol Bruno Puelles elbeszélésében a világvége miértje és hogyanja jelentéktelenné válik elszenvedőinek személyes tragédiái mellett. A havi retró Greel Arelszkijnek, a szovjet-orosz SF egy méltatlanul elfeledett klasszikusának Bradburyt megelőlegező marsi látomása.
A központi tudományos rovat azt kutatja, valóban létezhettek-e bolygónkon a mesebeli óriások. Emellett olvashatók még cikkek többek közt éneklős tévésorozat-epizódokról, egy halról, amelyik a bőrével is lát, az Aeolus szélmegfigyelő műhold küldetésének végéről és egy spanyol SF-fesztiválról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a gazdasági előrejelzésekről és a migrációról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.
A magazin XL-változatában befejezéséhez érkezik egy klasszikus filmnovellizáció, az 1980-as évek legendás mozisikerének regényváltozata, a Végső visszaszámlálás, Martin Caidin tollából.
A Galaktika 402. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Küszöbön az adatrobbanás: hogyan segíthetik a fejlődést a megújuló energiaforrások?
Egyre égetőbbé válik az adatközpontok energiafogyasztásának optimalizálása
Elemzések szerint a digitalizáció fejlődése eredményeként éves szinten 61 százalékos adatrobbanás várható, így a világon keletkezett és feldolgozott adatmennyiség 2030-ra elérheti a 175 zettabyte-ot. A hatalmas adatmennyiség kezeléséhez szükséges villamos energia mennyisége 2030-ra pedig várhatóan a négyszeresével nő a jelenlegihez képest. E kihívások kezeléséhez és a növekvő kereslet kiszolgálásához egyre nagyobb mennyiségű megújuló energia szükséges. Mivel ez jelentős szén-dioxid-kibocsátással jár, az adatközpontoknak a jövőben elengedhetetlen élen járniuk a megújuló energiaforrások bevezetésében. A lehetséges megoldásokba Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője nyújt betekintést.
Meglehetősen nyugtalanító adat, hogy az adatközpontok már most is a globális villamosenergia-felhasználás három százalékáért felelősek, ráadásul mindezt az energiaköltségek közelmúltban bekövetkezett ugrásszerű növekedése is tetézi. A Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) becslése szerint 2050-re a világ villamosenergia-termelésének 90 százalékát megújuló energiaforrásokból lehet és kell biztosítani. A jó hír az, hogy az adatközpontok nemcsak a környezeti hatásukat csökkenthetik, hanem lehetőségük nyílik arra is, hogy javítsák saját villamosenergia-hálózatuk rezilienciáját, és optimalizálják annak a hálózatnak a teljesítményét, amelyre az energiaellátásukban támaszkodnak.
Már meglévő szolgáltatások
Az adatközpontok tulajdonosai felismerték, mennyire fontos reagálniuk az iparág kihívásaira. Az S&P Global Market Intelligence nemrégiben az Eaton megbízásából végzett egy felmérést. A kutatásban részt vevő válaszadók fele nyilatkozta azt, hogy a megújuló energiaforrások növelésének szükségessége prioritás a számára, 47 százalékuk az energiatárolás fejlesztésének szükségességét is megemlítette, egyharmaduk (34 százalék) szerint pedig fontos, hogy energiagazdálkodásukat költségközpontból bevételi központtá alakítsák át. Azonban tíz megkérdezettből négyen úgy vélik, hogy az energiafogyasztás optimalizálása kihívást jelent, és hasonló arányban (37 százalék) nyilatkozták ugyanezt a fenntarthatósági célok teljesítése kapcsán is. Pedig az adatközpontok már most is számos olyan szolgáltatással rendelkeznek a meglévő, korlátlan áramellátást biztosító rendszereik (UPS) infrastruktúrájának köszönhetően, amelyek ezt könnyen lehetővé teszik.
Kézenfekvő megoldások
A frekvenciaszabályozással például automatikusan szabályozhatóak az aktív teljesítménytartalékok a hálózati frekvencia ingadozásai alapján, míg a diszponálható teljesítmény olyan villamosenergia-forrásokat foglal magában, amelyek a hálózatüzemeltetők kérésére igény szerint programozhatók. Egy másik alternatívaként a gyors frekvenciaválasz-képességekkel (FFR) rendelkező szünetmentes tápegységek (UPS) lehetővé teszik, hogy az adatközpont tartalék energiaellátó rendszere szükség esetén kiegészítő energiaszolgáltatást nyújtson a hálózatnak anélkül, hogy az adatközpont integritása vagy teljesítménye csökkenne.
„A meglévő eszközök ilyen módon történő kihasználása nemcsak javítja az adatközpontok környezetvédelmi referenciáit, hanem a beruházási költségeket is csökkenti, mivel elkerülhetővé teszi a beruházást a rugalmas tárolórendszerekbe” – hangsúlyozta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.
A lehetőségek kiaknázása
A lehetőségek kiaknázásához szükséges technológiák bevezetése már javában zajlik. A Microsoft dublini adatközpontjában például az UPS-hez csatlakoztatott lítiumion-akkumulátorsorok jellemzően azt a célt szolgálják, hogy áramkimaradás esetén megfelelő tartalék energiát biztosítsanak. Ezeket a konkrét akkumulátorokat azonban felkészítették a hálózathoz való csatlakoztatásra, hogy segítségükkel a hálózatüzemeltetők akkor is zavartalanul biztosítani tudják a hálózati ellátást, ha a kereslet meghaladja a megújuló energiaforrások, például a szél, a nap és a tenger által generált energia mennyiségét.
„A Microsoft ezt, a hálózatnak nyújtott szolgáltatást az adatközpont rejtett értékeinek kiaknázásaként írja le. A lényeg pedig pont ebben rejlik. Ugyanis azzal, hogy az adatközpontok hozzájárulnak a hálózat működéséhez, egyaránt jelentősen értékesebbé válnak a tulajdonosok, az ügyfelek, a hálózatüzemeltetők és a környezet egésze számára is” – tette hozzá a szekértő.
Az Eaton
Az Eaton egy intelligens energiagazdálkodási vállalat, amely elkötelezett az emberek életminőségének javítása és a környezet védelme iránt. Elhivatottak vagyunk a tisztességes üzleti magatartás és a fenntartható működés mellett. Támogatjuk ügyfeleinket energiagazdálkodási problémáik megoldásában ma és a jövőben egyaránt. A villamosítás és a digitalizáció globális trendjeit kihasználva tevékenységünkkel hozzájárulunk a megújuló energiára való átálláshoz, segítünk megoldani a világ legsürgetőbb energiagazdálkodási kihívásait, és azt tesszük, ami a legjobb az érdekelt feleink és a társadalom számára.
Az 1911-ben alapított Eaton a New York-i tőzsdére való bevezetésének 100. évfordulóját ünnepli. 2022-ben 20,8 milliárd dolláros árbevételt értünk el, és több mint 170 országban jelen vagyunk. További információkért látogasson el a www.eaton.com weboldalra. Kövessen minket a Twitteren és a LinkedInen.
A Galaktika magazin augusztusi száma ilyen vagy olyan formában szörnyetegeket idéz meg, amelyek közül néhány mi magunk vagyunk. A lap igazi szenzációja Stanisław Lem egy, a hagyatékból előkerült elbeszélése, mely magyarul most jelenik meg először. Kovács Attila hősei szörnyetegek inváziójával küzdenek, a Hugo- és Nebula-díjas Robert J. Sawyer űrhajósa pedig egy elnéptelenedett orosz űrállomásra kell behatoljon, a kísértetek közé. Varga L. László keserű szatírája az emberre rákényszerített online halhatatlanság kacagtató drámája. Horváth István újabb etno-horrorral lepi meg olvasóit, míg Mike Adamson egy idegen életforma valódi idegenségével ejt döbbenetbe. A havi retró Francis Stevensnek, a női SF úttörőjének írása a világban hemzsegő láthatatlan rémségekről.
A központi tudományos rovat a háborúk új arcát mutatja be, azt, hogyan változtatják meg a hadviselést a legmodernebb technikai eszközök. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood folytatás-mániájáról, egy orosz politikai SF-ről a Nemzeti Színházban, a marsi hidrogéngyárak terveiről és az Alan Parsons Project 1977-es, Asimov ihlette lemezéről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.
A magazin XL-változatában egy klasszikus filmnovellizáció, az 1980-as évek legendás mozisikerének regényváltozata olvasható, a Végső visszaszámlálás, Martin Caidin tollából.
A Galaktika 401. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
