My Blog

Kategória: Tudomány

  • Jönnek a gázhajtású teherhajók

    A teherhajók a közlekedési szállítás legnagyobb környezetszennyezői, a legrosszabb minőségű, legolcsóbb olajjal működnek.

    De most változás jöhet, a világ egyik legnagyobb tengeri teherszállító cége, a német Hapag-Lloyd hajózási társaság cseppfolyós földgázzal is üzemelő teherhajó építésére adott megbízást.

    Fraktál

    A Daewoo Shipbuilding & Marine Engineering hajógyár rögtön hat darbb konténerszállítót fog építeni. A dél-koreai hajógyár hat, egyenként 23 500 szabványos konténer szállítására  képes konténerszállítót épít. A megrendelés értéke összesen egymilliárd dollár.

    A cseppfolyósított földgázzal, valamint tartalékként hagyományos dízel üzemanyaggal egyaránt működő konténer hajókat az Európát a Távol-Kelettel összekötő tengeri kereskedelmi útvonalon üzemeltetik majd. A hajók első példányát 2023-ban bocsátják vízre.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    A Hapag-Lloyd jelenleg 234 konténerhajóval rendelkezik, amelyek együttes szállítási kapacitása 1,7 millió konténer. A Hapag-Lloyd hajói hatszáz kikötőt szolgálnak ki világszerte. A cég 13,2 ezer alkalmazottat foglalkoztat a világ 129 országában.

  • Izrael nem adja fel a Hold terveit

    Csaknem két év telt el azóta, hogy a Beresít (Genezis) nevű űrszonda a Holdra zuhant. De ezzel nem szakadt meg a program, a kudarccal végződött első kísérlet után újabb űrszondák Holdra juttatását tervezi Izrael.

    A Beresít cég egy évvel és nyolc hónappal a baleset után Jeruzsálemben jelentette be az új tervet.

    A Beresít-2 projekt 2024 első felében két, a Hold különböző pontjaira leszálló és egy körülötte keringő harmadik eszköz űrbe juttatását tervezi.

    http://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A költségek várhatóan mintegy 100 millió dollárra rúgnak.

    A 630 kilogramm összsúlyú Genesis-2 három űrszondát fog tartalmazni: egy várhatóan több éven át keringő űrhajót és két leszálló űrjárművet, melyek különféle tudományos kísérleteket fognak elvégezni.

    Az előző űrszonda kudarcát az okozta, hogy a leszállási manőver során meghibásodott az egyik fontos motor, megszakadt a kommunikáció a földi központtal, és az űrhajó a Holdra zuhant.

    Várhatóan több ország is részt vesz az elsősorban a kutatást és oktatást szolgáló vállalkozásban, öt különböző földrészről már hét ország jelezte részvételi szándékát, de nem részletezték, hogy mely országok érdeklődnek.

    http://galaktikabolt.hu/termek/2001-elveszett-vilagai/

    Izrael az első magánfinanszírozású misszióval negyedikként landolt volna  a Holdon Oroszország, az Egyesült Államok és Kína után.

  • Expedíció a világ egyik legnagyobb jéghegyéhez

    Kutatócsoport indul a világ egyik legnagyobb jéghegye, az A68a tanulmányozására. A brit antarktiszi kutatóprogram vezette tudóscsoport a James Cook kutatóhajón közelíti meg a jéghegyet az Atlanti-óceán déli részén, hogy megvizsgálja a 3900 négyzetkilométeres jégóriást.

    Víz alatti robotműszereket és mintavevő eszközöket fognak használni, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja környezetét a jégtömeg.

    Az A68a a Déli-sarkvidék Larcen C szektoráról vált le 2017-ben és azóta folyamatosan halad északi irányban, a Déli-Georgia-sziget felé. Az elmúlt hetekben és hónapokban olyan sok része szakadt le, hogy elveszítette a „világ legnagyobb jéghegye” címet is – bár mérete továbbra is hatalmas.

    Fagyott égbolt

    Ha a sekélyebb vizekben megreked, hatalmas problémát okozhat a Brit Tengerentúli Területek élővilágának.

    A szakértők szerint a szárazföldhöz ilyen közel kerülő jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. Nagy a veszélye ugyanis annak, hogy a szárazföldön élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat.

    Fagyott égbolt 2

    A nagy jéghegyek megváltoztatják a körülöttük lévő víz hőmérsékletét és olvadásukkal nagy mennyiségű édes vizet engednek az óceánba. Ez hatással van minden tengeri élet körülményire a legegyszerűbb planktonoktól kezdve a legnagyobb tengeri állatokig, a bálnákig.

    A szakértők a tervek szerint január végére érik el a jéghegyet. Munkájukat két víz alatti kutatóegység segíti, melyek csaknem négy hónapot fognak tölteni az A68a vizsgálatával.

     

  • Hogyan győzték le a spanyolok a fejlett azték hadsereget?

    Az aztékok sorra hódították meg a környező népek területeit, majd a szentélyeikre ráépítették a sajátjukat, seregük maradékát pedig beolvasztották a magukéba.

    A hadászat kiemelten fontos volt számukra, a földrészen senki nem volt, aki ellen tudott volna szegülni nekik, így két évszázadon át uralkodtak a többi nép felett. Csakhogy, amikor a XVI. század elején kikötöttek a spanyolok, minden megváltozott. Az egy dolog, hogy a spanyoloknak voltak puskáik, hoztak magukkal lovakat és hajókkal jöttek, de az aztékok akkora létszámfölényben voltak hozzájuk képest, hogy még így is gond nélkül le kellett volna győzniük őket.

    Ayahuasca – A Lélek Indája

     

    A spanyolok sikeres hódítását még az sem magyarázza meg, hogy okosan szövetségre léptek azokkal a népekkel, akik az aztékok ellenségei voltak. De akkor minek volt köszönhető, hogy az Európából érkezett hódítók ilyen gyorsan térdre tudták kényszeríteni a földrész legfejlettebb hadseregével bíró népét? Az aztékok elveszett piramisaiból kiderül, hogy az Európából behurcolt betegségek végzetes hatással voltak az azték népre, a bárányhimlő például 40 százalékukkal végzett. Ilyen állapotban képtelen voltak megvédeni magukat a spanyol hódítókkal szemben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    Az aztékok elveszett piramisai kétrészes dokumentumsorozat a Viasat History csatornán lesz látható, december 21-én és 22-én 19:30-tól.

  • Az azték piramisépítés titka

    Évente akár húszezer embert is feláldoztak isteneiknek, mégsem voltak barbárok az azték birodalom lakói. Legendássá ugyan harcosaik váltak, hiszen folyamatosan leigázták ellenségeiket, de legalább ennyire figyelemfelkeltő munkát végeztek építészmérnökeik is, akik fantasztikus piramisokat, városokat és vízvezeték-hálózatokat terveztek.

     De hogy tudták megvalósítani mindezt fémszerszámok és kerék nélkül?  Ennek próbált utánajárni egy kutatócsoport, akit filmesek is elkisértek.

    Egy tizenkét fős építész különítmény arra vállalkozott, hogy egy arányosan kicsinyített, öt négyzetméter területű, két méter magas, húsztonnás azték piramist építsen fel. Méghozzá ugyanolyan eszközökkel, amiket az aztékok is használtak, így fémszerszámok és gépek szóba se jöhettek. Ehhez meg kellett fejteniük az ősi építészmérnökök titkát!

    Ayahuasca – A Lélek Indája

    Kutatásaik során arra jutottak, hogy az aztékok építőanyagként egy üreges kőzetet, a tezontlet használták, ami ugyan kemény, mégis könnyű, ráadásul kőszerszámokkal megmunkálható. A méretre vágáshoz obszidiánból készült késeket és vágószerszámokat használtak. De még mindig adott a kérdés: hogy tudtak kerék és vontatóállatok nélkül akár egy piramishoz is elegendő követ elszállítani? Hogyan tudták megoldani, hogy a túlnyomó többségében süppedős talajon (ahol Mexikóváros mai épületei sokszor máig is süllyednek), az ő építményeik évszázadokon át stabilan álljanak. A mélyre ásott, épületeiket kitámasztó cölöpös technológiával csodákra voltak képesek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    Az aztékok elveszett piramisai kétrészes dokumentumsorozat a Viasat History csatornán lesz látható, december 21-én és 22-én 19:30-tól.

  • 2020: a tudomány mérföldkövei

    A Nature brit tudományos folyóirat szerkesztői összeállítottak egy tízes listát, amely az ebben az évben a tudomány területén idén elért kulcsfontosságú eredményeket nevezi meg. Azokról sem felejtkeztek meg a szerkesztők, akik főszerepet játszottak ezen mérföldkőnek számító kutatásokban.

    Nature 10 nem egy díj vagy rangsor, a szerkesztők azért állították össze, hogy ráirányítsák a figyelmet a tudomány kulcseseményeire az azokban részt vevők által.

    Egy olyan évben, amikor a koronavírus-járvány a bolygó minden részét érintette, a Nature kiválasztotta emberek egy csoportját szerte a világból, akik részesei voltak a tudomány legnagyobb eseményeinek 2020-ban.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A tíz személy között van Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója, aki ösztökélte a nemzeteket az új típusú koronavírus elleni harcra, miközben intenzíven bírálta a világszervezetet a válság kezelését illetően.

    Anthony Fauci, az amerikai allergológiai és fertőző betegségek országos intézetének (NIAID) igazgatója, az amerikai kormány járványügyi tanácsadója volt az, aki megbízható információkkal látta el az amerikai lakosságot a koronavírus-járvány közepette.

    A koronavírus elleni harcban játszott aktív szerepük miatt a listán szerepelnek még Gonzalo Moratorio uruguayi virológus, Kathrin Jansen, a Pfizer oltóanyag fejlesztőrészlegének a vezetője, Li Lan-jün kínai járványügyi szakember, Csang Jong-csen kínai genetikus valamint Jacinda Ardern új-zélandi kormányfő.

    A Nature az év legfontosabb előrelépései közé sorolja a dengue-láz feltartóztatását célzó terepkísérletek eredményeit: baktériummal fertőzött szúnyogok bevetése több mint 70 százalékkal csökkentette a dengue-lázas esetek számát. Adi Utarini indonéz kutató vezető szerepet játszott ezen terepkísérletekben.

    3001 Végső űrodisszeia

    A 10-es listán szerepel Verena Mohaupt, az eddigi legnagyobb és legösszetettebb északi-sarkvidéki kutatóexpedíció, a MOSAiC logisztikai vezetője és a sötétanyagot kutató Chanda Prescod-Weinstein amerikai kozmológus is.

  • Digitális dino-agy

    A Bristoli Egyetem kutatói digitálisan rekonstruálták egy késő triász kori dinoszaurusz agyát.

    A Thecodontosaurus agyát fejlett képalkotó és háromdimenziós modellező technikákat alkalmazva rekonstruálták a szakemberek, és meglepő felfedezésekre jutva az állat étrendjét és mozgását illetően.

    A sárkány hívása – Igazlátó krónikák 1.

    Az állat agyának és belső fülének digitális rekonstrukciója révén a szakemberek arra jutottak, hogy a Thecodontosaurus, amely méretét tekintve akkora volt, mint egy nagytestű kutya, két lábon járt és alkalomadtán zsákmányt is ejtett, noha fogainak alakja azt sugallja, hogy az étrendjét elsősorban növények alkották. A kutatók szerint lehetséges, hogy mindenevő életmódot folyatott.

    A növényevő sauropodomorpha dinoszauruszok közé tartozó Thecodontosaurus, amelynek neve gyökeres fogú gyíkot jelent, a mai Anglia területén élt mintegy 205 millió évvel ezelőtt.

    A kutatók az 1800-as években feltárt nagyméretű fosszíliák vizsgálatára alapozták a tanulmányukat.

    Sárkánylány

    A kutatók továbbá megállapították, hogy a Thecodontosaurus képes lehetett a más állatok keltette zajok felismerésére.

  • Jégkorszaki őseinknek már ötféle kutyája volt

    Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport megállapítása szerint már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után.

     A londoni Francis Crick Intézet, az Oxfordi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói, valamint több mint tíz ország régészei által készített tanulmányhoz a mai Európa, Közel-Kelet és Szibéria területén élt 27 kutyától, köztük csaknem 11 ezer évvel ezelőtt élt ebektől származó ősi DNS-t szekvenálták.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Közvetlenül a jégkorszak után és azelőtt, hogy bármely más állatot háziasítottak volna, már legalább öt, genetikailag különböző kutyaféle létezett, ezekből nőttek ki a közel-keleti, észak-európai, szibériai, új-guineai és amerikai populációk.

    A világ különböző részein élő kutyák körében megfigyelhető sokszínűség abba az  időszakba nyúlik vissza, amikor még minden ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Az utcákon ma sétáló kutyák közötti különbségek egy része a jégkorszakig nyúlik vissza. A korszak végére a kutyák már széles körben elterjedtek az északi féltekén.

    A kutatók kimutatták, hogy az elmúlt tízezer évben a korai kutyafélék keveredtek és megjelentek a ma ismert kutyák.

    A korai európai kutyákat például eredetileg sokszínűség jellemezte, a jelek szerint két nagyon különböző populációból származtak: az egyik a közel-keleti, a másik a szibériai kutyákkal állt rokonságban. Egy ponton azonban ez a sokszínűség eltűnt, és ma már nincs jelen az európai kutyákban.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Első kísérlet az űrszemét eltakarítására

    Az Európai Űrügynökség 86 millió eurós szerződést írt alá a ClearSpace nevű svájci start-up vezette csoporttal a világ első űrszemét-eltakarító misszióját megrendelve.

    A tervek szerint 2025-ben induló ClearSpace-1 elnevezésű misszió az ESA által tervezett Vega hordozórakéta egy méretes darabját fogja elmozdítani a keringési pályájáról, hogy az űrhulladék végül elégjen a légkörben.

    Újonc a világűrben

    A 112 kilogrammos céltárgy majdnem akkora mint egy kisebb műhold, viszonylag egyszerű alakja és masszív szerkezete miatt tökéletesen alkalmas első célpontnak. A későbbi missziókkal méretesebb, nagyobb kihívást jelentő űrhulladékok – egyszerre akár több is – eltakarítása lesz a cél.

    Az ESA 86 millió euróval járul hozzá a misszió összköltségéhez – a fennmaradó összeget befektetők révén szerzi meg a ClearSpace -, és emellett a hulladékbefogó műhold hatékony működését segítő technológiákat is a cég rendelkezésére bocsát.

    Mivel a következő évtizedben gyorsan fog emelkedni a műholdak száma, alapvető fontosságú lesz az űrhulladék rendszeres takarítása az űrkarambolok megakadályozása érdekében.

    3001 Végső űrodisszeia

    A Lausanne-i Szövetségi Műszaki Egyetem kutatói által létrehozott ClearSpace számos európai ország vállalatával működik együtt.

  • Klímaváltozás miatt kihalt emberfajok

    Egy új tanulmány megállapításai szerint az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában. A tanulmány egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a régi Homo fajok nem voltak képesek túlélni az intenzív klímaváltozást az olyan technológiai újítások, mint a tűzhasználat, a kifinomult kőeszközök, az összetett szociális hálózatok kialakulása, a neandervölgyiek esetében a ragasztott lándzsahegyek, a testreszabott ruházat és a Homo sapiensszel való kulturális, valamint genetikai keveredés ellenére sem.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

    „Keményen próbálkoztak ugyan, felkutatták az elérhető legmelegebb helyeket, ahogy az éghajlat egyre hidegebbé vált, ám végül ez nem volt elegendő a túléléshez.

    A Homo fajok, köztük a H. habilis, a H. ergaster, a H. erectus, a H. heidelbergensis, a H. neanderthalensis, valamint a H. sapiens (másik alfaja) kihalásának vizsgálatához a kutatók az elmúlt ötmillió évre vonatkozó éghajlati modellt és egy régészeti adatbázist ötvözve vizsgálták meg, hogy az egyes Homo fajok számára melyek voltak a legkedvezőbb éghajlati feltételek és, hogy miként reagáltak a klíma megváltozására.

    A tanulmány szerint három Homo faj, a felegyenesedett, a heidelbergi és a neandervölgyi ember számára pontosan a kihalásuk előtt váltak szélsőségessé az éghajlati viszonyok.

    Ezzel párhuzamosan a globális éghajlatban is hirtelen, kedvezőtlen változások mentek végbe. A neandervölgyiek helyzetét valószínűleg a mai, modern emberrel való versengés is nehezítette.

    Fagyos Éden

    Az eredmények egyfajta figyelmeztetésként szolgálhatnak a jelenleg példátlan klímaváltozással szembenéző emberiség számára.