My Blog

Kategória: Tudomány

  • Visszatért a Hajabusza-2 az aszteroida-kőzetmintákkal

    Viiszatért a földre a japán Hajabusza-2 űrszonda aszteroida-kőzetmintákat tartalmazó kapszulája.

    A dél-ausztráliai Woomera közelében landolt a Ryugu aszteroidáról gyűjtött kőzeteket tartalmazó szállítóeszköz. A leszállás helyi idő szerint  szombat este történt

    A keresőcsapat a homokos talajon, az ejtőernyő alatt találta meg a kapszulát, szerencsére tökéletes állapotban, a dobozon nem találtak sérülést.

    Fraktál

    A Hajabusza-2 űrszonda több mint egy évet töltött a Ryugu vizsgálatával, mielőtt visszatért volna a Földre. Ahogy megközelítette bolygónkat, 220 ezer kilométeres magasságban a kapszula sikeresen levált az űrszondáról. Ezután az űrszonda új irányt vett: útnak indul egy másik, a Földhöz közeledő, 1998KY26 jelű aszteroidához, amelyet a tervek szerint tíz év múlva ér el.

    A másodpercenként 11 kilométeres sebességgel száguldó eszköz a talajtól 10 ezer méterre nyitotta ki ejtőernyőit. A kapszula ezután fényjeleket kezdett kibocsátani, hogy helyzetét közölje.

     Végül a Woomera település melletti hatalmas katonai területen ért földet. A japán kutatók helikopterrel indultak a keresésére, de csak napfelkelte után tudták azonosítani a pontos helyét.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    Ezután a 16 kilogrammos kapszulát Japánba szállítják, ahol a JAXA japán űrügynökség különleges termében tárolják és elemzik a tartalmát.

     Az óriási érdeklődéssel várt kapszula kétféle talajmintát szállított: egy olyat, amely a Ryugu aszteroida felszínéről származik és egy másikat, amelyet az aszteroida felszíne alól vett. A kutatókat elsősorban ez utóbbiak érdeklik, mert ezeket nem érték az űrből érkező sugárzás és egyéb környezeti tényezők hatásai.

     

  • Zsugori NASA – holdpor csupán egy dollárért

    A NASA programjai esetén hozzászokhattunk a százmilliós, milliárdos költségvetési tételekhez. Ezek után igencsak meglepő egy egydolláros ajánlat. Az amerikai űrkutatási hivatal ennyit fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről.

    A NASA négy vállalattal kötött külön-külön szerződést kötött 25 001 dollár összértékben. A feladatuk holdi regolit, vagyis holdi talaj begyűjtésére.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A másik három győztes cég a kaliforniai Masten Space Systems, a tokiói székhelyű ispace és annak európai leányvállalata. A NASA minden vállalatnak külön-külön fog fizetni a begyűjtött mintákért, amelyek súlya 50 gramm és 500 gramm között fog mozogni. A cégek begyűjtik a mintákat, majd ezt felvételekkel és egyéb adatokkal bizonyítják.

    A begyűjtött mintákat az Artemis holdprogramban fogják használni, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok 2024-ig újra embert juttasson a Holdra.

    A mostani kezdeményezés egy újfajta üzleti modell a Földön túli erőforrások kinyerésére, értékesítésére és használatára.

    A „fizetség” összege azért ilyen alacsony, mert a NASA csupán a regolit begyűjtéséért fizet, a cégek fejlesztéseiért vagy a szállítási költségekért nem. A pénz azonban nem is motiváció most a cégek számára, ugyanis a missziók tudományos szempontból várhatóan rengeteg előnnyel járnak majd, például lehetőséget adnak a vállalatoknak, hogy gyakorolják a begyűjtést a Hold felszínén.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A robotikával foglalkozó Lunar Outpost a Hold Déli-sarkáról gyűjt be kőzetet. A cég vezérigazgatója, Justin Cyrus szerint a missziót 2023-ra tervezik, de számos céggel együttműködnek – köztük a Jeff Bezoshoz köthető Blue Originnel – a Holdra jutásban, ezért az indulás dátuma akár előbb is lehetséges.

    A japán ispace 2022-re tervezi a misszióját, amelyért 5 ezer dollárt fog kapni a NASA-tól.

  • Rengeteg új csillagot találtak a Naprendszer körül

    A Tejútrendszerről készített legpontosabb térképünket jelentősen bővítették.  A katalógus már 1,8 milliárd csillagot tartalmaz, amelyet a Gaia űrtávcső térképezett fel.

    Az új adatok között szerepel a Nap háromszázezer legközelebbi szomszédjának pontos helyzete is.

    A Gaia űrtávcső, az Európai Űrügynökség egyik zászlóshajója már évek óta azon dolgozik, hogy a galaxisunkat, a Tejútrendszert alkotó százmilliárd csillag közül legalább egymilliárdról, vagyis egy százalékáról meghatározza, hol és milyen messze található tőlünk.

    MI, Bob

    Az űrtávcső 2014 óta folyamatosan gyűjt rendkívül pontos pozíció- és fényességméréseket. Európai csillagászok 2018-ban tették közzé az űrtávcső adatain alapuló első nagy katalógust, ami nagy hatással volt a csillagok és a Tejútrendszer kutatására: mindössze két év alatt több, mint 3500 szakcikkben használták már fel az akkor elérhetővé vált adatokat.

    Most újabb katalógust állított össze az adatok feldolgozásán fáradozó több száz csillagász alkotta konzorcium, még több, immár csaknem három évnyi megfigyelési adatot feldolgozva. A konzorcium tagjaként a CSFK négy kutatója: Molnár László, Plachy Emese, Szabados László és Szegedi-Elek Elza vettek részt a munkában.Azt tervezték, hogy a munkát szeptemberre befejezik, de ez a járvány miatt nem jöhetett létre.

    A decemberre elkészült adatközlés már több mint 1,8 milliárd csillag pozícióit és fényességeit, valamint mintegy 1,5 milliárd csillag távolságait tartalmazza, bőven túlszárnyalva az előzetes várakozásokat.

    Az új katalógusban a kutatók kiemelt figyelmet szenteltek a Nap száz parszeken, vagyis 326 fényéven belüli szomszédainak feltérképezésére.

    A kihívást itt főleg a legkisebb, leghalványabb csillagok azonosítása jelentette: a szomszédaink többsége ugyanis apró kis vörös törpecsillag, ami kisebb távcsövekkel sem feltétlen látható. Az adatok alapos átvizsgálása után kiderült, hogy több mint háromszázezer csillag esik ebbe a térrészbe, nagyjából megtízszerezve az ismert csillagszomszédaink számát. De ha csak a körülbelül 80 fényéven (25 parszeken) belüli csillagok számát nézik, az is egy csapásra megduplázódott – közölték.

    A csillagok sebessége alapján sikerült például több mint 16 ezer együtt mozgó párt, vagyis kettőscsillag-rendszert azonosítani. De a kutatók azt is kiszámolták, merre keringenek tovább a csillagok a Tejútrendszerben. Kiderült, hogy a legnagyobb részük, a Naphoz hasonlóan, a Tejút korongjában jár körbe, kis részük viszont csak átutazóban van itt, és meredek pályákon keringve haladnak el éppen mellettünk. De minden csillag pályája kicsit más.

    MI vagyunk az Istenek

    A közeli csillagok mellett kiemelt szerepet kaptak a Tejútrendszer szélén és azon túl lévő csillagok is. A Tejútrendszer pereméről kiderült, hogy az nem csak a poros és unalmas végeket jelenti: sőt, éppen a Tejút korongjának széle az, ami a legjobban megérzi, amikor más kisebb galaxisok nekiütköztek. A csillagok térbeli eloszlása és sebességeik a mai napig őrzik ezeknek az ütközéseknek a nyomát, amelyek pontos felderítése és modellezése még sok munkát fog igényelni.

    A konzorcium már dolgozik a 2022-re tervezett, következő katalógus elkészítésén. Az űrtávcső pedig várhatóan képes lesz 2025-ig méréseket gyűjteni, így a húszas évek végéig tovább fog pontosodni a Tejútrendszerről alkotott térképünk.

  • Leomlott a legendás Areciboi rádióteleszkóp

    Összeomlott az ikonikus csillagászati teleszkóp. Szívfájdító felvételeket osztott meg a space.com.

    Az amerikai szövetségi National Science Foundation november közepén bejelentette be, hogy lebontják a rádióteleszkópot, mert visszavonhatatlanul károsodott.

    Fraktál

    Nem sokkal később aláírásgyűjtés indult, hogy megmentsék ezt a tudomány-történet számára is fontos létesítményt.

    Sajnos a kezdeményezés okafogyottá vált, mert kedd reggelre azonban a maradék rögzítőkábelek is megadták magukat, és a felépítmény rázuhant a tányérra. 2020. december 1-én, helyi idő szerint reggel 7:55-kor, a délnyugati tartószerkezet váratlanul megsérült, és a 900 tonnás vevőegység a magasból az antennatányérba zuhant. Személyi sérülés nem történt, de ez a baleset az obszervatórium végleges megsemmisülését, és 57 éves fennállásának a végét jelenti.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    A Gregorian Dome-ot tartó 8 centiméteres acélkábel, még a nyári hurrikán alatt szakadt el. Megsérült több egység, és a tányéron is 30 méteres rést szakított. November elején újabb feszítőkábel szakadt el, meggyengítve a teljes rendszert. Ezután döntött úgy az üzemeltető Egyetem, hogy a 57 év után végleg bezárják a kutatóállomást.

    Az obszervatóriumot 1963. november elsején adták át a kutatóknak. A szerkezetet 9,7 millió dollárból építették fel. Megépítésekor ez volt a Föld legnagyobb rádióteleszkópja, antennatányérjának átmérője 305 méter, szférikus alakú. Az antennatányért 40 000 összekapcsolt, perforált alumíniumlemez borítja, ezek fókuszálják a bejövő rádiójeleket egy fölötte elhelyezett mozgatható vevőegység felé

  • Kutya vs. törpemalac kommunikáció

    Mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során erre keresték a választ.

     

     Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen; de ha egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak.

    Nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, a fajok közötti különbségek meghatározóak.

    A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában.

    Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be. A sertés ezen új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára.

    A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettek, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak.

    Azt találták, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében. Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt.

    A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Óriásbolygók különleges együttállása

    Különleges karácsonyi ajándékot kapunk idén.  Egy olyan jelenségben lesz részünk, amilyen együttállás nem volt a 18. század óta és hasonló csillagászati jelenség legközelebb csak 2080-ban lesz. Decemberben ritka közel lesz egymáshoz a Jupiter és a Szaturnusz.

    A két gázóriás olyan mértékben fogja megközelíteni egymást, hogy ha valaki egy kicsit rövidlátó, szabad szemmel egy nagy fényes csillagnak fogja látni az égitesteket.

    Fagyott égbolt

    A két bolygó december 21-én, a téli napforduló idején lesz a legközelebb egymáshoz, 6 ívpercre. Ez azt jelenti, hogy a holdkorong átmérőjének mindössze egyötöd része lesz közöttük a távolság. A két bolygó közelsége már december elején is megfigyelhető lesz.

    A jelenséget távcsővel napnyugta után, alacsonyan a délnyugati horizont felett lehet megfigyelni. Olyan helyről érdemes fürkészni az égboltot, ahol nem takarják el házak vagy fák a délnyugati irányt.

    Még a 200-250-szeres nagyítású távcsövekben is egy látómezőben lehet majd látni a Jupitert és a négy legnagyobb holdját, valamint a Szaturnusz öt legfényesebb holdját és gyűrűjét.

    Fagyott égbolt 2

    Az égi jelenség a Föld, a Jupiter és a Szaturnusz mozgásából és keringési idejéből adódik. A Jupiter 11 év alatt kerüli meg a Napot, a Szaturnusz pedig több mint három évtized alatt.

  • Klímaváltozás és antibiotikum-rezisztencia

    Mauricio Santillana és Sarah McGough vezetésével – 28 európai ország több mint négymillió páciensére vonatkozó adatokat elemeztek a Bostoni Gyermekkórház egészségügyi informatikai programjában. Az elemzés szerint a hőmérséklet emelkedése és az antibiotikumokkal szembeni növekvő rezisztencia között összefüggés lehet.

    A 2000 és 2016 közötti időszakot felölelő adatok alapján nem állapítottak meg ok-okozati viszonyt az egészséget fenyegető két jelenség között, az eredmények azonban arra utalnak, hogy a növekvő átlaghőmérséklet támogatja az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok gyarapodását.

    Megvizsgálták, hogyan változott három gyakori baktérium antibiotikum rezisztenciája az adott időszakban. Ugyanakkor európai és amerikai forrásokból adatokat gyűjtöttek az országok hőmérsékleti értékeiről is.

    Eymerich 3 – Égj, inkvizítor!

    A tanulmány kimutatta, hogy a magasabb minimumhőmérsékletű európai országokban az antibiotikumrezisztencia több kiugró emelkedése volt megfigyelhető a vizsgált 17 évben.

    Az eredmények alapján gyorsabban növekedett az antibiotikumrezisztencia azokban a dél-európai országokban – Spanyolország, Portugália, Románia, Olaszország, amelyek hőmérsékleti minimumértékei 10 fokkal magasabbak voltak,  mint az északiakban, köztük Svédországban, Finnországban, Norvégiában.

    A növekedés évente 0,33 és 1,2 százalék közötti volt az országokban, miután figyelembe vették a népsűrűséget és az egyes országok eltérő antibiotikum használatát is.

    Mind a négy antibiotikumosztályra, az elemzett három baktérium közül pedig kettőre volt igaz a kapcsolat.

    Virokalipszis

    A kutatók elismerték, hogy mind a hőmérséklet, mind a rezisztencia növekedhetett egymástól függetlenül is, azonban lehetséges az összefüggés is. Laborkísérletek bizonyították például, hogy melegebb körülmények között jobban szaporodnak a baktériumok, ami elősegítheti a rezisztens törzsek terjedését. Más tanulmányok azt támasztották alá, hogy a magasabb hőmérséklet kedvez az antibiotikum rezisztens gének baktériumok közötti átadásának.

  • Felesszük az élőhelyünket

    Egy új tanulmány elemzése szerint a század végére akár negyedével is csökkenhet az állatfajoknak szükséges élőhely. Ennek oka az emberiség növekvő élelmiszerigénye és a klímaváltozás.

    Szinte minden ismert madár, emlős és hüllő élőhelye csökkenőben van, főként az emberek földhasználata miatt, a mezőgazdasági és városi területek növekedése miatt. Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. A legrosszabb esetben a veszteség mértéke a következő 2100-ra 23 százalékra emelkedhet.

    A tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A fajok kihalással szembeni sebezhetőségének mértékét jelentősen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, melyen élnek. A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a fölrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

    Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat. A fajok 16 százaléka elveszítette természetes élőhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a 26 százalékot is.

    Főleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége. Mintegy 50 évvel ezelőtt a legtöbb mezőgazdasági fejlődés Európában és Észak-Amerikában zajlott. Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésű területeket mezőgazdasági területté: Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket, Dél-Amerikában a legelők kialakítása érdekében.

    Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedő nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínűség, és mivel ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége.

    A trópusok biodiverzitási hotspotok, rengeteg kis területen élő fajjal. Ha egy hektárnyi trópusi erdőt mezőgazdasági területté alakítanak, sok faj nagyobb arányban veszíti el élőhelyét, mint mondjuk Európában.

    Világvége a szomszédban

    Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre. Az emelkedő hőmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkező változások jelentősen megváltoztathatják az élőhelyeket. Más tanulmányok előrejelzései szerint az Amazon nagy területei dús lombkoronájú esőerdőből szavannaszerű tájjá változhatnak a következő 100 évben.

  • A klímaváltozás furcsa, de halálos következménye

    A klímaváltozás egy érdekes következményére figyeltek fel kanadai kutatók A klímaváltozás miatt melegebb teleken megnövekszik a vízbefulladásos halálozás aránya. A tanulmány szerzői arra figyelmeztettek, hogy különösen nagy a veszély idén, mivel a pandémia miatt sokkal többen sportolnak és mozognak a szabadban.

    Az ok a felmelegedés miatt kétes biztonságú fagyott területek. A felmelegedés miatt a téli szabadtéri jeges sportok egyre veszélyesebbé válnak. Kanadai kutatók a téli időszakban befagyott tavakon és folyókon bekövetkezett fulladásos halálesetek adatait vizsgálva megállapították, hogy a halálozások számának növekedése szoros kapcsolatban van az emelkedő hőmérséklettel.

    A felmelegedés miatt vékonyabb és gyengébb jég következtében az adatok szerint ötszörösére nő a fulladásos halálok száma. Különösen a kilenc év alatti gyerekek és a serdülők vannak veszélyben.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar/

    A világ számos északi régiójában élő őslakosok megélhetése nagy mértékben azon múlik, hogy télen eléggé befagynak-e a tavak, folyók és alkalmasak-e a vadászatra, halászatra, közlekedésre. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Oroszországban emellett rendkívül népszerűek a téli sportok és szabadidős tevékenységek, mint a korcsolyázás vagy a szánkózás. Viszont ahogy a bolygó melegszik, a téli jégtakaró stabilitása csökken és a tudósok szerint ez növeli a balesetekből eredő vízbefulladásos halálozások kockázatát.

    A kanadai kutatók az elmúlt harminc évben tíz országban bekövetkezett négyezer vízbefulladásos eset adatait dolgozták fel. Eredményeik szerint a magasabb hőmérséklet jó előrejelzője volt a vízbefulladások számában bekövetkező emelkedésnek.

    A kutatás szerint Kanadában és Amerikában volt a legmagasabb a jéggel kapcsolatos vízbefulladásos esetek száma. Ezeknek az országoknak az északi régióiban különösen akut a probléma az őslakos közösségekben. A befagyott tavakon közlekedő motoros szánokhoz különösen sok halálos baleset kötődik.

    A kutatás egyik legszomorúbb vonatkozása, hogy az áldozatok között nagyon sok a gyerek. Minnesotában a járművekkel történt végzetes balesetek áldozatain kívül a vízbe fulladtak csaknem fele kilenc éven aluli volt, akik nem vették észre, hogy a jég, amelyen játszottak, nem biztonságos.

    Fagyott égbolt

    Néhány országban, köztük Németországban és Olaszországban viszont sikerült visszaszorítani a téli vízbefulladásos halálozások számát. Az egyes helyi szabályozások tiltják a motoros szánok használatát a tavakon és a korcsolyázást is csak akkor engedélyezik, ha a helyi önkormányzatok biztonságosnak nyilvánítják.

  • Grönland a radar alatt

    Amióta a Grönland szigetét folyamatosan figyelik radarokkal, újabb és újabb felfedezések jönnek.

    Amerikai kutatók több mint 1,6 kilométer mélyen a grönlandi jégtakaró alatt hatalmas ősi tómeder üledékére bukkantak. A világon először fedeztek fel ilyen jégalatti domborzatot.

    A tómeder abban az időben alakulhatott ki Grönland északnyugati részén, amikor a térség jégmentes volt, de most teljesen fagyott. A kutatók szerint több millió éves lehet, és páratlan fosszíliákat, a múlt klímájának és életének kémiai nyomait tartalmazza.

    Fagyott égbolt

    A meder egykoron egy 7100 négyzetkilométernyi tó ágya volt. Az üledék benne 1,2 kilométer vastag. A repülőgépen elhelyezett geofizikai eszközök felvételei szerint legkevesebb 18 forrás táplálhatta a tavat északról. A kutatók számításai szerint a tó mélysége 50-250 méter lehetett.

    Az elmúlt években a kutatók találtak jégtakaró alatti, folyékony vizet tartalmazó tavakat mind Grönlandon, mind az Antarktiszon jégbe ékelődve, ám ez az első eset, hogy fosszilis tómederre bukkantak, amely akkor keletkezett, amikor még nem volt jég a területen, majd később betemetődött és megfagyott. Nincs bizonyíték arra, hogy a grönlandi medence folyékony vizet tartalmazna napjainkban.

    Egy dán-brit kutatócsoport szerint Az eddigi legpesszimistább előrejelzéseknél is gyorsabban olvadhat Grönland három legnagyobb gleccsere, amely elegendő fagyott vizet tartalmaz ahhoz, hogy 1,3 méterrel emelje a világ tengereinek szintjét.

    A kutatócsoport történelmi felvételeket és más adatok seregét használta ahhoz, hogy kiszámítsa, mennyi jeget veszített a Jakobshavn Isbrae, a Kangerlussuaq és a Helheim gleccser a 20. században.

    Fagyott égbolt 2

    A kutatók kimutatták, hogy a Jakobshavn Isbrae több mint 1,5 trillió tonna jeget veszített 1880 és 2012 között, míg a Kangerlussuaq és a Helheim 1,4 trilliót, illetve 31 milliárdot 1900 és 2012 között.

    2000-ig a tengerszintek emelkedését az olvadó gleccserek és az óceánok melegedő vízének tágulása okozta. Az elmúlt két évtizedben azonban a világ legnagyobb jégmezői, a grönlandi és az antarktiszi  vált a tengerszint-emelkedés legnagyobb forrásává.