My Blog

Kategória: Tudomány

  • Kutyák és a szótanulás

    A világ különböző pontjain élő hat border collie méri össze tudását az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak nemzetközi kutatási projektjében. Az élőben közvetített tudományos kísérletben a kutyák szótanulási képességét vizsgálják a kutatók.  A Genius Dog Challengeben hat, szóértésben különösen tehetséges kutya méri össze tudását élő közvetítéseken.

    A mezőny legfiatalabb versenyzője a magyar Max. A pásztorkutya kétéves korára több mint 100 játék nevét tanulta meg.

    A tanszék munkatársai több mint két éven keresztül keresték a világban a kiemelkedő szóértéssel, szótanulási képességgel rendelkező kutyákat. A közösségi médiában közzétett felhívásra többen jelentkeztek, közülük az etológusok hat kutyát választottak ki, ezek mindegyike border collie, akik a világ különböző pontjain élnek. A projektben résztvevő kutyák egy része csaknem száz játék nevét ismeri.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A megmérettetésen Spanyolországból, Norvégiából, Magyarországról, Floridából, Brazíliából és Hollandiából származó kutyák vesznek részt. Bár a résztvevő különleges tehetséggel rendelkező kutyák mindegyike border collie, nem csak ez a fajta kutya képes erre a feladatra. Az azonban megfigyelhető, hogy a border collie-knál gyakrabban jelenik meg ez a képesség. A vizsgálat egyebek mellett azt segít megérteni, hogy miben különböznek ezek a kutyák társaiktól.

    Azok a kutyák, akik ilyen mértékben értik az emberi szavakat, nagyon ritkák és különlegesek. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az emberi nyelv mechanizmusait is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kihívás két szakaszban teszteli a kutyák tanulási képességeinek határát. Az első hét alatt a kutyáknak hat új játék nevét kell megtanulniuk. A második szakasz viszont kétszer olyan nehéz, mint az első, a kutyáknak egy hét áll a rendelkezésére, hogy 12 új játék nevét megtanulják.

    Az egyes szakaszok végén a kutatók élő közvetítésekben tesztelik a kutyákat a Facebook és a YouTube segítségével.

    A kihívást az ELTE Etológiai Tanszékének nemzetközi kutatócsoportja kezdeményezte a Családi Kutya Program keretében, amelyben csaknem 20 éve tanulmányozzák a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív aspektusait. A kihívásról a nemzetközi sajtó is beszámolt.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Csupán 200 ezer év alatt született meg a Naprendszer

    Az amerikai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratórium tudósainak vizsgálata szerint 4,5 milliárd évvel ezelőtt nagyon rövid idő, nagyjából 200 ezer év alatt keletkezett a Nap és a Naprendszer.

    Más csillagrendszerekhez hasonlóan a Napot és a Naprendszert alkotó anyag egy nagy gáz- és porfelhő összeomlásából származik. Más csillagrendszereket megfigyelve, amelyek a Naprendszerhez hasonlóan keletkeztek, csillagászok úgy becsülik, hogy körülbelül 1-2 millió évbe telik egy felhő összeomlása és a magfúzió beindulása egy csillag belsejében.

    Az új tanulmány a Naprendszert illetően számokkal szolgál. A kutatók a meteoritokban talált molibdén izotópjainak vizsgálata alapján jutott a következtetésre.

    Újonc a világűrben

    Korábban nem igazán ismertük Naprendszerünk keletkezésének időkeretét. Ez a tanulmány megmutatja, hogy ez az összeomlás, amely elvezetett a Naprendszer kialakulásához, nagyon gyorsan, kevesebb mint 200 ezer év alatt történt. Ha ezt egy emberélet időtartamához viszonyítjuk, a naprendszer kialakulását egy olyan várandóssághoz lehetne hasonlítani, amely kilenc hónap helyett 12 óráig tart.

    A Naprendszer legkorábban keletkezett szilárd anyagai a kalciumban, alumíniumban gazdag zárványok és ezek a minták közvetlen bizonyítékkal szolgálnak a Naprendszer keletkezésére. Ezek a mikrométertől centiméterig terjedő nagyságú zárványok a meteoritokban magas hőmérsékletű környezetben (több mint 1300 Kelvin) formálódtak valószínűleg a fiatal Nap közelében.

    Utána távoztak kifelé abba a térségbe, ahol a szenes kondritokat tartalmazó meteoritok kialakultak, és ahol ma is megtalálhatók. A kalcium-alumínium zárványok többsége 4,567 milliárd évvel ezelőtt keletkezett egy 40 ezer-200 ezer éves időtartam alatt.

    3001 Végső űrodisszeia

    A nemzetközi kutatócsoport megmérte a molibdén izotópjait és megállapította a szenes kondritokat tartalmazó meteoritokból, köztük a Földön talált legnagyobb szenes kondritból, az Allendéből származó különböző CAI-k összetételét. Azt találták, hogy a távoli molibdén izotopikus összetétele felölei a protoplanetáris korongban (fiatal csillagok körül kialakuló akkréciós korong, melyben gázok és szilárd részecskék keringenek) keletkezett anyagok teljes körét, nem csak egy kicsiny darabét, így ezek a zárványok a felhő összeomlásának időszakában keletkezhettek.

    Mivel a csillagnövekedés megfigyelt időtartama (1-2 millió év) jóval hosszabb, mint a zárványok keletkezésének időtartama, a kutatócsoport képes volt hajszálpontosan megállapítani, hogy a Naprendszer kialakulásának mely szakaszát tanúsítja a zárványok keletkezése, és végül azt, hogy a Naprendszert alkotó anyag milyen gyorsan gyarapodott.

  • MANT – Irány az Űr!

    Irány az űr!

    Irány Noordwijk!

    A Külgazdasági és Külügyminisztérium, valamint a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) „Irány az űr!” elnevezéssel háromfordulós, űrkutatási csapatversenyt hirdet a magyarországi és a határon túli középiskolások számára.

    A tanulmányi verseny első online fordulójára 2020. november 9. – december 8. között kerül sor, ezt követi majd még egy online forduló februárban és a legjobbak 2021. májusában már személyesen mérik össze az univerzummal kapcsolatos tudásukat Budapesten.

    A versennyel azt szeretnék megmutatni a szervezők, hogy az űrkutatás, űrtevékenység minden reál – mai divatos rövidítéssel: STEM – tárgy tanításához használható hasznos, élő ismeretanyaggal szolgál és a fizika mellett kémiai, biológiai, földrajzi, informatikai ismereteket is érdekessé lehet tenni az űr témakörével.

    A verseny fődíja egy 3+1 fős utazás az az Európai Űrügynökség (ESA) legnagyobb létesítményébe, az Európai Űrtechnológiai Központba (ESTEC), a hollandiai Noordwijkba. A második díj belföldi utazás Magyarország egyik legjelentősebb űripari cége, a több űreszközhöz alkatrészeket szállító Admatis Kft. miskolci telephelyére, valamint a Szegedi Tudományegyetem Repülő- és Űrorvosi Tanszékére. A csapat tagjai egy-egy okosórát is kapnak. A harmadik helyezett nyereménye nagyszabású laborfejlesztés az induló csapat iskolájában. A további értékes nyereményeken felül, minden díjazott diák térítésmentesen vehet részt a MANT 2021. évi nyári Űrtáborában!

    A négyfős csapatok – három tanuló és egy felnőtt mentor – nevezését 2020. december 8. 16 óráig  (az első forduló utolsó napjának délutánjáig) várják az esemény honlapján: Irány az űr!, ahol minden további információ is megtalálható.

     

  • A madarakat is megviseli a zaj- és fényszennyezés

    142 madárfaj 58 506 fészkét vizsgálták át a  Michigani Egyetem kutatói A hatalmas adatállomány segítségével vizsgálták, hogyan befolyásolja a mesterséges fény és az ember okozta zaj a madarak szaporodását Észak-Amerikában.

    Az eredmények szerint nyílt területeken, például füves legelőkön vagy mocsaras vidéken a fényszennyezés hatására a madarak akár a normálisnál egy hónappal korábban megkezdhetik a költést, erdős területeken pedig 18 nappal korábban. Ez időzítésbeli problémákat okozhat: az éhes fiókák még azelőtt kikelhetnek, hogy elérhető lenne a táplálékuk.

    A globális felmelegedés miatt ugyanakkor bizonyos táplálékok korábban elérhetők. Azoknak a madaraknak, melyek megtartották az idők során költési idejüket, mivel belső órájuk a nap hosszához igazodik, kevesebb utódja marad életben, ha a költés idejére már eltűnik az élelem.

    Sokszavú poszáta

    A megfigyelések szerint a mesterséges fényviszonyok között élő madarak jobban követik – legalábbis átmenetileg – a klímaváltozást, mint a sötét területen élők. Másrészt amikor a tudósok úgy vélték, hogy a madarak a klímaváltozáshoz igazítják szaporodási idejüket, valójában a fényviszonyok változásához igazodtak. Számos vizsgálatot ugyanis olyan területen végeztek, mely fényszennyezésnek volt kitéve.

    27 madárfaj esetében részletesebb vizsgálatokat végeztek. Arra jutottak, hogy a madarak gyenge fényben való látási képessége és füttyének hangereje összefüggésben van a fény- és hangszennyezésre adott reakciójával.

    Minél több fényt képes befogadni egy madár szeme, annál előbbre hozta költési idejét a fényszennyezésre adott reakcióként és annál többet profitált a fényszennyezésből a fészek nagyobb költési arányával.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A hangszennyezést vizsgálva arra jutottak, hogy a fás környezetben élő madarak jóval érzékenyebbek a zajokra, mint a nyitott területeken élők.

    A hangszennyezés késleltette azon madarak fészekrakási idejét, melyek alacsonyabb frekvencián énekelnek, tehát nehezebb meghallani őket az alacsony frekvenciájú, ember okozta zajban. A tojók párzási hajlandósága a hímek dalán alapul, sok esetben a tojóknak hallaniuk kell a hímek énekét, hogy fizikailag képes legyenek a párzásra.

  • Felvásárolják a robotkutyát

    Lehet, hogy újra gazdát cserél a Boston Dynamics robotfejlesztő vállalatot. A híresztelések szerint a Hyundai érdeklődik a cég iránt.

    A dél-korai Hyundai elsősorban autógyártásáról ismert, az kevésbé köztudott, hogy a világ jelentős gyári összeszerelő robot gyártója.  Az egymilliárd dollárra becsült tranzakció keretében a dél-korai Hyundai autógyár teljes ellenőrzést kapna a Boston Dynamics robottechnológia vállalat felett.

    Ellenpont

    A Boston Dynamics már régóta nincs amerikai kézben. A technológiai fejlesztő vállalatot a Massachusetts Institute of Technology műegyetem alapította a 90-es években és önállóan működött egészen 2013-ig, amikor felvásárolta a Google. A robotellenes hangok miatt a keresőóriás 2017-ben eladta a céget.  A japán SoftBank technológiai csoport vásárolta meg, amely a jelek szerint elégedetlen a befektetésével.

    A Boston Dynamics magas innovációs tartalmú, de csekély kereskedelmi értékkel bíró fejlesztési eredményeket ért el működése során és jelenleg sem dolgozik nyereségesen. A Hyundai viszont magas használati értékkel rendelkező gyári összeszerelő robotokat állít elő.

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

     

     

  • Hyperloop – Első teszt utasokkal

    Las Vegas közelében először tesztelték utasokkal a hyperloop közlekedési rendszert.

    Az első két utas természetesen a Virgin Hyperloop cég két vezető munkatársa volt. Egy 500 méter hosszú tesztszakaszon utaztak 15 másodpercen keresztül, elérve az óránként 172 kilométeres sebességet. Az útra szkafander helyett egyszerű farmert és pulóvert viseltek.

    Ez a sebesség azonban csak töredéke annak az óránkénti több mint ezer kilométeres sebességnek, amit a Virgin el akar érni.

    Fraktál

    Az elképzelés szerint a közlekedési rendszer csöveken keresztül, légpárnákon lebegő kapszulákban utaztatná az embereket vagy árukat rendkívül nagy sebességgel. Nem a Virgin Hyperloop az egyetlen cég, amelyik a koncepció megvalósításán dolgozik, de eddig csak ők teszteltek utasok részvételével.

    „Mind lelkileg, mint fizikailag jó érzés, egyikünk sem lett rosszul, egyáltalán nem éreztük magunkat hullámvasúton. A gyorsulás persze intenzívebb volt, mint ha hosszabb úton kellett volna elérni ezt a sebességet” – számolt be az élményről közvetlenül a teszt után Sara Luchian, a cég egyik igazgatója, a két utas egyike.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    A futurisztikus közlekedési rendszer ötlete Elon Musk, a Tesla Motors és a SpaceX űripari magánvállalkozás vezetőjének agyából pattant ki 2013-ban. Elképzelése szerint a közlekedési rendszer hatalmas átmérőjű csöveken keresztül, lebegő kapszulákban utaztatná az embereket vagy árukat óránként mintegy 1200 kilométeres sebességgel. A lebegő mágnesvasút-technológián (maglev) alapuló rendszer teljesen automata lenne és elektromos árammal működne. A 2014-ben alapított Virgin Hyperloopba 2017-ben fektetett be a Virgin, a céget korábban Hyperloop One-nak, majd Virgin Hyperloop One-nak hívták.

     

  • Tudja a kutyád, hogy mit akarsz?

    Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.

    Az állati elme működésével foglalkozó kutatások nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki az emberi gondolkodás, mik az előzményei az állatvilágban. Még az állattartás jogi szabályozásának kialakításakor is figyelembe veszik az adott faj kognitív fejlettségét.

    Rengeteg anekdota szól a kutyák elmeolvasó képességéről, de a kutatások nehezen haladnak előre. Eddig egyetlen tanulmány sem volt elég meggyőző, így az évek alatt a nagy kérdést kisebb, kézzelfogható célokra bontották. E célok egyike annak megvizsgálása volt, hogy mennyit érzékel egy kutya a gazdája szándékaiból és külön tudja-e választani a saját és a gazdája vágyakozását például egy tárgy iránt.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Vizsgálatuk eredményei szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek „szándéktulajdonítási képességének” szintjét. Bár a kutyák észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, csak a saját kedvencüket viszik oda hozzá.

    Az etológusok egy régi, a gyerekpszichológiában jól ismert kísérletet ismételtek meg kutyákon. A pszichológusok a 14 és 18 hónapos korú gyerekek elé két tálat tettek, az egyikben keksz, a másikban brokkoli volt. „A kisgyerekek nem szeretik a brokkolit, de a kekszet igen. A kísérletvezető viszont hangosan örvendezett, milyen finom a brokkoli és jóízűen eszegette. A keksztől pedig undorodott. Miután eljátszotta, melyik ételt szereti, a kisgyerek elé tolta a tálakat és megkérdezte, kaphat-e valamit enni.

    A 14 hónaposok a kekszet nyújtották felé, mert nekik az ízlett. A 18 hónaposok viszont megértették, hogy a nő nem a kekszet, hanem a brokkolit szereti, ezért azzal kínálták. „Szaknyelven szólva, megértik a vágy szubjektivitását, tehát azt, hogy ugyanazt a tárgyat egyesek kedvelik, mások utálják és képesek az érzelemkifejezésekből következtetni mások preferenciáira. De vajon képesek erre a kutyák is?

    A kutatók nem tartották kizártnak, hogy a kutyák elmeolvasó, „szándéktulajdonító” képessége egy szinten van a 18 hónapos gyerekekével. Lényegében ugyanazt a tesztet végezték el a kutyákkal, mint a pszichológusok a kisgyerekekkel, csak az élelmet tárgyakra cserélték.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kísérletben egy játékot és egy karkötőt használtak a keksz és a brokkoli helyettesítésére. A kutyák a várakozásoknak megfelelően a játék iránt érdeklődtek jobban. Ezután a gazda a karkötőt a kezében tartva hangokkal, mosollyal, a rajongás minden lehetséges jelével eljátszotta a kutyának, hogy a karkötő nagyon-nagyon tetszik neki. A játékkal szemben pedig undort mutatott.

    Ha ugyanezt eljátsszuk egy másfél éves gyereknek és utána megkérjük, hogy adja oda nekünk az egyik tárgyat, akkor valószínűleg a karkötőt hozza oda hozzánk, akkor is, ha ő a játékkal szeretne játszani. A kutyák azonban nem így tettek. Mindegyik a játékot vitte oda a gazdájának.

    Mivel a közvetlen kontaktus lehetősége a játékkal „túlságosan felvillanyozta” a kutyákat, a kutatók elhatározták, hogy elérhetetlen helyre teszik a tárgyakat. Újabb 51 kutyát teszteltek két csoportba sorolva. Az egyik csoport gazdái a karkötő iránt „rajongtak”, a másik csoporté viszont a játékért, ugyanúgy, mint a kutyák. Az érzelmek eljátszása után a tárgyak a vizsgálati szoba ablakpárkányára kerültek, így a kutya látta a tárgyakat, de nem érte el őket. Ez az elrendezés működött, mert a csoportok különböztek abban, hogy mennyit nézték a tárgyakat. Ha a gazda a játékot „kedvelte”, a kutyák is főként a játékot nézegették, ám a másik csoportban ugyanannyit nézték a korábban érdektelen karkötőt is. Vagyis, ha fizikailag nem fértek hozzá a kutyák az általuk vágyott játékhoz, akkor kiderült, hogy valójában hatott rájuk a gazda érzelemkifejezése.

    Úgy tűnik, hogy a kutyák észreveszik, melyik tárgyat kedveli a gazdájuk, mégsem azt viszik neki oda. Talán nem tudják hatékonyan gátolni a késztetéseiket, esetleg nem tárgyválasztási feladatnak, hanem játéknak fogják fel a helyzetet vagy pedig, hasonlóan a másfél évesnél kisebb gyerekekhez, nem teljesen értik, hogy a társuk vágyhat másra is, mint ők.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A mesterséges intelligencia még egy kicsit béna

    Inverness egy kedves kisváros Észak-Skóciában, a Skót-felföld fővárosaként hirdetik. Focicsapata a a caledonian Thistle FC futballklub meglepően fiatal, 1994-ben jött létre, amikor egyesült két helyi csapat, a Caledonian FC és az Inverness Thistle FC.

    Azóta felküzdötte magát az első osztályba és a futballklub nemrégiben bejelentette, hogy jelentős műszaki fejlesztésbe fogtak. A tévéközvetítésekkor elhagyják az operatőrök által irányított kamerákat, és a sokkal modernebb mesterséges intelligencia vezérelte kamerákat szereztek be. A kamerák beépített „labdakövetési technológiával” rendelkeznek, így folyamatosan követik a labdát.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Nemrégiben a rendszer azonban csúfosan megbukott. Az egyik közelmúltbeli mérkőzés során folyamatosan összetévesztette a játékvezető kopasz fejét a labdával.

    A mérkőzésen a mesterséges intelligencia rendszeresen hanyagolta a labdát és a a partjelző kopasz fejére fókuszált. Sok néző panaszkodott, hogy emiatt a csapatuk góljáról is lemaradtak, mert a kamera „folyamatosan azt gondolta, hogy a Lino kopasz feje a labda”. Néhányan azt is felvetették, hogy a klubnak biztosítania kell a vonalbírónak sapkát vagy kalapot.

    Itt egy rövid montázs a technológia csődjéről.

    https://youtu.be/9zoJP2FkpgU

    Szerencsétlen Ai mit szólna ahhoz, ha több kopasz játékos is lenne a pályán?

    MI, Bob

  • Robothalak segítik a halrajok kutatását

    A szövetséges bombázó repülők pilótái állítólag már a második világháború alatt észrevették, hogy üzemanyagot spórolnak meg, ha a kötelék V alakban repül. 2014-ben brit kutatók igazolták a régi sejtést, hogy a vándormadarak energiát takarítanak meg azzal, ha V alakban repülnek. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve a rajban úszó halak mozgását vizsgálták. Robothalak segítségével bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

    A rajban úszó halak viselkedését évszázadok óta vizsgálják a tudósok, de lehetetlen volt megmérni a rajban úszó halak energiafelhasználását.

     Szabadon úszó halak esetén ennek pontos végrehajtása eddig nem volt lehetséges, ezért a korábbi tanulmányok inkább elméleti modellek és becslések segítségével igyekeztek megoldani a dilemmát.

    Az új kutatáshoz a kutatók kifejlesztettek egy 3D robothalat, amelynek rugalmas farokúszója van, és olyan hullámzó mozgással úszik, mint egy valódi hal. A robothalak ugyanakkor élő társaikkal ellentétben lehetővé teszik az együtt úszással járó energiafogyasztás közvetlen mérését és a magányos úszással való összehasonlítását. Így vizsgálhatóvá vált, hogy pontosan mennyi energiát használnak fel a halak az úszás során.

    Ellenpont

    A kutatók a robothalak úszását párban és egyedül is vizsgálták. Több mint 10 ezer mérést végeztek, minden lehetséges helyzetben tesztelték a követő halakat a vezetőkhöz képest, majd összehasonlították az energiafelhasználást az egyéni úszással. Az eredmények egyértelmű különbséget mutattak. A kutatók felfedezték, hogy az elülső halak befolyásolják a mögöttük lévő halak hidrodinamikáját.

    A beszámoló szerint a követő hal számára az úszáshoz szükséges energiabefektetést két tényező határozza meg: a vezető mögötti távolság és a farokcsapások időzítése.

    A vizsgálatból kiderült, hogy az energiatakarékosság elérésének titka a megfelelő időzítés. Vagyis a követő halaknak az előttük úszó hal farokcsapásaihoz kell igazítaniuk saját mozgásukat a térbeli helyzet alapján meghatározott időeltolódással.

    Sokszavú poszáta

    A hidrodinamikai folyamatok megjelenítéséhez a kutatók apró hidrogénbuborékokat bocsátottak a vízbe, amelyeket lézerrel világítottak meg, ez a technika pedig láthatóvá tette a robotok úszó mozgása által létrehozott örvényeket. Az örvények a vezető halról leválnak és halhoz képest hátrafelé mozognak.

    A vizualizáció azt is megmutatta, hogy a követő robotok ezeket az örvényeket különféle módon tudják hasznosítani.

  • Ökológiai katasztrófát okozhat a világ legnagyobb jéghegye

    Az antarktiszi vizeket elhagyva az atlanti-óceáni Déli-Georgia sziget felé közelít a világ legnagyobb jéghegye.

    Az A68a a sziget körüli sekély vizek felé halad, és a tudósok attól tartanak, hogy ha a jégóriás megfeneklik a part közelében, az veszélybe sodorhatja a sziget állatvilágát, mert elzárja előlük a tengerre való kijutást.

    A három éve az Antarktiszról leszakadt jéghegy maga is akkora, mint a sziget. A 4200 négyzetkilométer területű jéghegy nyolcszor akkora, mint Budapest, vagy kb. akkora, mint Győr-Moson-Sporon megye.

    Nagy a veszélye annak, hogy a szigeten élő pingvinek és fókák nem jutnak majd elég élelemhez kicsinyeik etetéséhez, ha a jéghegy eltorlaszolja megszokott táplálékszerző útvonalaikat. Az A68a megfeneklése a sziget melletti tengerfenék élővilágában is akkora kárt tenne, hogy hosszú időbe telne a helyreállása.

    Fagyott égbolt

    Az ökoszisztéma idővel helyreállna, de ha a jéghegy megreked a szigetnél, fennáll annak a veszélye, hogy akár tíz évre is ott ragad. És ennek már nemcsak Déli-Georgia ökoszisztémájára lenne nagy hatása, hanem a sziget gazdaságára is.

    A Brit Tengerentúli Területek (BOT) az Antarktisz legnagyobb jéghegyeinek afféle temetője. A fehér kontinensről leváló jéghegyeket az erős áramlatok a kontinentális alapzat sekély vizei felé terelik, a távoli sziget felé, ahol megfeneklenek.

     Az A68a, amely felülről úgy néz ki, mint egy ujjal mutató kéz, 2017 közepe óta, mikor leszakadt az Antarktiszról, szintén ezen az útvonalon sodródott, és most már csak néhány száz kilométerre van a Brit Tengerentúli Területektől.

    A jéghegy több száz milliárd tonna súlyú. Ám mivel viszonylag kis, 200 méter vagy annál is kisebb mélységre merül, ez azt jelenti, hogy mielőtt megfeneklene, egészen a sziget partjáig sodródhat.

    A szárazföldhöz ilyen közel került jéghegy súlyos hatással lehet az ott élő ragadozók táplálékszerzésére. A pingvineknél és a fókáknál ugyanis kulcsfontosságú, hogy mekkora távolságot kell megtenniük a táplálékért az alatt az időszak alatt, amíg utódaikról kell gondoskodniuk. Ha túl sokáig elmaradnak, az utódaik éhen halhatnak.

    Fagyott égbolt 2

    Mikor 2004-ben az A38 jéghegy megfeneklett Déli-Georgia partjainál, számtalan pingvinfióka és fókabébi pusztult el a partvidéken.

    A jéghegy megfeneklésének nem csak negatív hatásai lehetnek. Hatalmas mennyiségű port visz ugyanis magával, ami megtermékenyítheti maga körül az óceán planktonját, s ez kedvező hatással lehet a táplálékláncra.

    Bár a műholdas felvételek azt mutatják, hogy az A68a egyenesen Déli-Georgia felé halad, mégis lehetséges, hogy elkerüli az ütközést.