Kategória: Tudomány

  • A Homo Sapiens korábban megérkezett Európába       

    A Louisville-i Egyetem professzora, Jonathan Haws által vezette kutatócsoport szerint az eddig feltételezettnél mintegy ötezer évvel korábban, 41-38 ezer évvel ezelőtt érkezett a modern ember Európa legnyugatibb részére.

    A Lapa do Picareiro barlang Portugália középső részén, az Atlanti-óceánhoz közel található. A barlangbanmodern emberek által használt eszközöket találtak, ennek vizsgálata alapján jutottak erre a megállapításra.    A barlangban talált eszközök abból az időszakból származnak, amelyben korábban a tudósok a neandervölgyi ember jelenlétét feltételezték.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-elveszett-vilagai/

    Ez alátámasztja azt az elméletet, hogy a modern ember Eurázsiából gyorsan, néhány ezer év alatt szétszóródott Nyugat-Európa irányába első délkelet-európai megjelenése után.

    A Picareiro barlangban már 25 éve folytatnak feltárásokat antropológusok és régészek, akik megállapították, hogy az ember már mintegy 50 ezer éve birtokába vette azt.

    Az Észak-karolinai Egyetem, az Algarvei Egyetem és a Lisszaboni Autonóm Egyetem kutatói gazdag régészeti leleteket tártak fel, köztük kőeszközöket, vadászatból, állatok leöléséből és főzési tevékenységből származó több ezer állati csontot.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

    A Bolognai Egyetem és a lipcsei Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatónak segítségével határozták meg a korai modern emberek érkezésének és a térség neandervölgyi emberek általi megszállásának korát. Utóbbi mintegy 45-42 ezer évvel ez előttre tehető, a modern ember 41-38 ezer éve érkezett oda.

  • Tesla a Mars Közelében

    Az eddigi legközelebb jutott a Marshoz a Tesla vállalat. Természetesen még nem a Falcon rakétájával, hanem a Nap körüli pályára állított Tesla Roadster autóval.

    Az autó 8 millió kilométerre közelítette meg a vörösbolygót, ez mindössze 0,05 csillagászati egység.  A Tesla 2018. november 9-én került legmesszebbre a Naptól, skkor 294 644 356 kilométeres volt a távolság, hamarosan ismét a Mars pályáján belülre kerül.

    Újonc a világűrben

    Elon Musk Tesla Roadsterét 2018. február 6-án a SpaceX cég Falcon Heavy rakétájával lőttek fel a világűrbe.

    A SpaceX alapítójának Elon Musknak sportkocsijában az űrruhába öltöztetett Starman nevű bábu ült. A hangszórókból David Bowie Life on Mars? című száma szólt. A központi kijelző helyén, a legfeltűnőbb helyen pedig a „Don’t Panic”, (Ne ess pánikba!) felirat foglal helyet. Az autó alatt egy plaketten a SpaceX 6000 dolgozójának neve szerepel belegravírozva a táblácskába.

    Elon Musk fiatalkora óta rajong a Galaxis útikalauz stopposoknak című regénysorozatért. A könyvborítón szerepel a „Don’t Panic!” felirat, ami végül az autó műszerfalára került. Miután a Roadster pályájára állt az űrben, a NASA 2018-017A néven felvette a Nap körül keringő objektumok közé.[5][6]

    Bolygóközi odüsszeia

  • Ha tisztul a levegő, az is felmelegedést okoz

    Kína felvette a harcot a környezetszennyezés ellen, és ez meglepő módon fokozta a felmelegedést. Kína erőfeszítéseket tesz a levegő minőségének a javítására, például az  aeroszol-légszennyezés okozta egészségi kockázatok csökkentésére. De ez az északi félteke mintegy 0,1 Celsius-fokos melegedését idézték elő.

    Az aeroszolokat jól ismerjük a mindennapokból, például a légfrissítők, a festékes flakonok, vagy rovarirtó palackok is ilyeneket állítanak elő. Az aeroszol légnemű közegből és a benne szétoszlatott, apró, szilárd részecskékből vagy folyadékcseppekből áll. Természetes úton is keletkezhet, például amikor por vagy homok kerül a levegőbe, vagy emberi tevékenység hatására is létrejöhet: ilyen az elégett üzemanyag okozta sűrű füst. Károsíthatja az ember egészségét és a mezőgazdasági termelékenységre is negatív hatással van.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Az üvegházhatású gázokkal ellentétben, amelyek gerjesztik a globális felmelegedést, mert felfogják a hőt a légkörben, az aeroszolrészecskék visszaverhetik a napfényt a világűrbe közvetve vagy a felhőkkel kölcsönhatásban. Ez azt jelenti, hogy a globális felmelegedés bizonyos hatásait az aeroszolszennyezés palástolja.

    2006 és 2017 között a kínai kormány nagyszabású erőfeszítéseket tett a levegő tisztaságára, csökkentve például az olyan aeroszolos szennyezők, mint a szálló port alkotó szulfát egészségkárosító kockázatait. Ezzel évente legalább félmillió emberéletet menthettek meg.

    A kínai Cinghua Egyetem kutatói azt vizsgálták meg, hogy az aeroszol csökkentése milyen hatással volt a globális klímára.

    Embercsempészek

    A légköri és óceáni rendszerekre már mintegy száz éve alkalmazott fejlett modellt használták, amely feltárta, hogy Kína légszennyezés-csökkentésre irányuló politikája nem csupán a kelet-ázsiai országban, hanem az egész északi féltekén mintegy 0,1 Celsius-fokos, üvegházhatású gázok előidézte felmelegedést okozott.

  • Nobel-díj a fekete lyukak kutatásáért

    Az idei fizikai Nobel-díjat három tudós kapta megosztva.  A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja a kitüntetést.

    Méltóbb kézbe nem is kerülhetne az érem, mint a most 89 éves metematikus, elméleti fizikus Penrose. Albert Einstein általános relativitáselméletéből levezethető, hogy fekete lyukak lehetségesek. Ennek ellenére Einstein maga nem hitt abban, hogy „ezek a mindent, még a fényt is elnyelő szupernehéz szörnyetegek” valóban léteznek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

    Talán legfontosabb munkája 1965 januárjában jelent meg, ebben Penrose bizonyította, hogy fekete lyukak valóban létrejöhetnek, és részletesen le is írta őket: középpontjukban szingularitás rejlik, ahol megszűnik a természet összes ismert törvénye. Eza dolgozat a mai napig a legfontosabb hozzájárulás az általános relativitáselmélethez.

    Penrose évtizedekeig együtt dolgozott Stephen Hawkinggal, közösen kuttaták a fekete lyukak elméletét.  Közösen dolgozták ki a Hawking–Penrose-tételt, amely szerint az einsteini téregyenleteknek nincs szingularitás nélküli megoldása. Ilyen szingularitás például ősrobbanás vagy a fekete lyuk.

    Reinhard Genzel és Andrea Ghez azzal érdemelte ki a kitüntetést, hogy felfedezték, hogy egy szupermasszív objektum van a Tejútrendszer középpontjában, a Körülötte keringő csillagok megfigyelésével és pályájuk kiszámításával bebizonyították, hogy ez egy fekete lyuk.

    3001 Végső űrodisszeia

    Sikeresen kifejlesztettek egy olyan módszert amelyekkel átláttak a csillagközi gáz és por hatalmas felhőin. Ezek a felhők takarják el előlünk a Tejútrendszer közepét. A módszerrel vizsgálva  sikerült feltérképezni a Sagittarius A* régiót. Itt a legragyogóbb csillagok mozgását egyre nagyobb pontossággal sikerült feltérképezni. Ezek alapján kiderült, hogy egy szupernehéz, láthatatlan objektum kuszálja össze a csillagokat, és ez okozza szédületes sebességű mozgásukat.  A számítások szerint egy Naprendszernél nem nagyobb területen a Nap tömegének hozzávetőleg négymilliószorosa koncentrálódik.

    Andrea M. Ghez a negyedik nő, akinek odaítélték a fizikai Nobel-díjat.

  • Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

    Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

    Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI).

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

    Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.

    Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

    A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A tengermély hihetetlen csodái

    Grafikus legyen a talpán, aki ezeknél látványosabb idegen életformákat talál ki. És ehhez csak víz kell , nem CGI.

    Alekszander Szemenov tengerészbiológus gerinctelenekre szakosodott, és a Moszkvai Állami Egyetem Fehér-tengeri biológiai állomásán a búvárok csoportjának vezetője. A legkülönfélébb feladatokat  szervezi és irányítja, gyakran szélsőséges körülmények között merülve. Szemenov Ráadásul profi fotós, ez a két tulajdonság kombinációja lehetővé teszi számára olyan képek készítését, amelyeket egyszerű halandók nem láthatunk.

    Szemenovot leginkább a természetes környezet tudományos makrofotografálása érdekli. Ez lehetővé teszi olyan állatok megfigyelését, amelyeket laboratóriumi körülmények között nem lehet megfelelően megvizsgálni, mint amilyenek például a lágy testű plankton organizmusok vagy a tengerfenéken élő helyhez kötött életformák.

    Szemenov célja a víz alatti élet beható tanulmányozása kamerák lencséjén keresztül. Általa olyan lenyűgöző lényeket láthatunk, amilyeneket eddig csak trükkmesterek kezei közül kikerülve láthattunk a filmekben.

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    Fagyott égbolt 2

    Ajtó az óceánba

     

  • Októberben a Mars hónapja: földközelbe kerül a vörös bolygó

    Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

     Idén ugyan valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért picivel kisebb a látszó átmérője, azonban jóval magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején.

    Halál a vörös bolygón

    Ilyen közelséget nagyjából 26 havonta tapasztalhatunk, de a két bolygó távolsága minden alkalommal más és más. Legutóbb, 2018-ban 57,8 millió kilométer volt ez a távolság és a legközelebb eddig 2003-ban voltunk a vörös bolygóhoz, akkor 55,7 millió kilométer választott el bennünket egymástól.

    A vörös bolygó megfigyelhetősége igazából 15-17 évente a legkedvezőbb, ezeket nevezzük nagy oppozícióknak.

    A Mars október 13-14-én lesz szemben a Nappal az égbolton, a vörös bolygó ekkor napnyugtától napkeltéig látható lesz, ilyenkor éri el fényessége csúcsát is. Este még a keleti, az éjszaka közepén a déli, hajnalra pedig már a nyugati égtájon lehet megtalálni, egy, a csillagoknál is fényesebben tündöklő vörös pontként.

    A vörös bolygó egész októberben megfigyelhető lesz, mivel nem veszít olyan gyorsan a fényességéből. Azonban, ha valaki a felszínét is meg akarja csodálni, az látogasson el egy csillagvizsgálóba.

    Újonc a világűrben

    A Mars közelsége mellett októberben javában hullanak az őszi meteorok legfényesebbjeit adó Déli Tauridák is. A raj nem túl sok meteort ad, ám igen nagy fényességű tűzgömbök jellemzik, amelyek rendkívül látványosak lehetnek.

  • Amikor galaxisok keringenek a fekete lyuk körül

    Olyan szupernagytömegű fekete lyukat fedeztek fel, amely gravitációs fogságában egész galaxisok keringenek.

    A galaxisokat az Európai Űrügynökség Nagyon Nagy Teleszkópja érzékelte.

    A hat galaxis a fekete lyuk körül helyezkedett el, amikor az Univerzum kevesebb, mint egymilliárd éves volt. Ez az első alkalom, hogy ilyen közeli csoportosulást sikerült megfigyelni időben ennyire közel az ősrobbanáshoz.

    MI, Bob

    A felfedezés segít jobban megérteni a szupernagytömegű fekete lyukakat, melyek nagy sebességgel formálódnak és érik el hatalmas méretüket. Ilyen fekete lyuk található a Tejútrendszer középpontjában is. Az új információk alátámasztják azt az elméletet, amely szerint a fekete lyukak gyors növekedésre képesek nagy, hálózatszerű szerkezetekben, melyek rengeteg gázt tartalmaznak.

    A VLT segítségével végzett új megfigyelések során látott galaxisok gázból álló kozmikus „pókhálóban” találhatók, mely több mint 300-szor nagyobb területet foglal el, mint a Tejútrendszer.

    Ez az animáció bemutatja a rendszert:

    A kozmikus háló szálai olyanok, mint a pókháló szálai. A galaxisok ott vannak és nőnek, ahol a szálak keresztezik egymást, a szálak mentén áramlik a gáz, mely táplálja a középpontban lévő fekete lyukat és a galaxisokat is.

    MI vagyunk az Istenek

    Az egymilliárd naptömegű fekete lyukkal rendelkező hálószerű szerkezetből a fény abból az időszakból érkezett hozzánk, amikor az Univerzum mindössze 0,9 milliárd éves volt.

  • Mennyi anyag van az univerzumban?

    Egy nemzetközi tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben.

    A legfrissebb mérés szerint az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia. A méréshez galaxishalmaz-technikát használtak.

    Ha az univerzumban lévő összes anyag egyenlően terülne szét a világűrben, az megegyezne egy átlagos tömegsűrűséggel, amely csupán mintegy köbméterenkénti hat hidrogénatommal egyenlő. Mivel tudjuk, hogy az anyag 80 százaléka tulajdonképpen sötét anyag, valójában ezen anyag többsége nem hidrogénatomokból áll, hanem inkább egy olyan anyagtípusból, amelyet még nem értenek a kozmológusok.

    Bolygóközi odüsszeia

    A világegyetemben lévő összes anyag mennyisége meghatározásának jól bevált technikája, ha összehasonlítják a galaxishalmazok egységnyi mennyiségű megfigyelt számát és tömegét a matematikai szimulációk számításaival.

    A csoport számára a legnagyobb kihívást a halmazok számának és tömegének mérése jelentette. Nehéz pontosan megmérni bármely galaxishalmaz tömegét, mivel az anyag többsége sötét, amelyet teleszkópokkal nem láthatunk.

    Ezért a kutatócsoport először kifejlesztette a GalWeight nevű kozmológiai eszközt, felhasználva a halmazban lévő galaxisok pályáját a galaxishalmaz tömegének mérésére. Ezt az eszközt alkalmazták a Sloan Digital Sky Survey (SDSS) égboltfelmérés megfigyeléseihez, hogy létrehozzák a galaxishalmazok katalógusát, a GalWCat19-et, amely elérhető a nyilvánosság számára is. Végül összevetették az új katalógusban lévő galaxishalmazok számát a számítógépes szimulációkkal, hogy meghatározzák az univerzumban lévő teljes anyagmennyiséget.

    Hazatérés

    Ezzel sikerült miden idők egyik legpontosabb mérését elkészíteni.

  • A lélek indája

    Ayahuasca, egyre gyakrabban bukkan fel ez a furcsa csengésű szó misztikus körökben. A sámánok itala, amely megnyitja a tudatot, mások csak legyintenek, hogy egy újabb drog. De a kérdés ennél sokkal összetettebb. Egy kérdés ahol összeér a misztikum és a tudomány.

    Az Ayahuasca egy kecsua szó, jeletése körülbeül szellemi inda, a lélek indája. De nem csak ezen a néven ismert, alternatív nevei még a caapi, natema, mihi, yage, la purga, vagy Santo Daime.

    Ebből is látható, hogy számos kulturális közegben felbukkan ez a furcsa, rozsdaszínű lé. De mi is ez valójában?

    Az ayahuasca egy tea, amelyet a dél-amerikai sámánok használnak. Gyakorlatilag különböző pszichoaktív főzetek összefoglaló neve, melyeket alapvetően a dél-amerikai őserdőben honos ayahuasca növény indáiból készítenek a bennszülöttek. Emellett tartalmazza még a Psychotria viridis nevű növényt is.

    A belőle készített tea erősen csersavas, rozsdabarna színű, illatát tekintve a zöld teára emlékeztet. Íze savanyú. megjelenése nem túl bizalomgerjesztő, sárhoz hasonló elegy. Akik már kóstolták,, azok szerint íze nem túl kellemes. Az Ayahuascát vallási és sámánszertartások alkalmával, valamint a népi gyógyászatban használják.

    Nem tudni, hogy a bennszülöttek mióta készítik. Az Amazonas-medencében valószínűleg több ezer éve használják, bár az első európai felfedezők már a XVI. században megjelentek, első ismert leírásai a felhasználásáról csupán a XIX. század közepéről származnak.

    Hatása pont olyan, mint ahogy a kalandfilmek alapján a sámánok főztjét elképzeljük. Elfogyasztása után több órás, igen erős hallucinációt okoz. A hallucinációs élmények alatt kapcsolatba kerülnek a szellemvilággal és ennek során lehetővé válik a testi és lelki gyógyulás. A hallucinációk gyakran tartalmaznak azonos elemeket az összes felhasználónál, a kígyók és a különböző fajta szellemi lények elég gyakoriak. Látomások a halálról is előfordulnak, ami bizonyos felhasználóknál heves félelmet okoz.

    Drognak nevezni túl egyszerű lenne. Bizonyos országok tiltják, de a dél-amerikai őslakosok vallásában is fontos szerepet játszik: 1930 óta legálisan használhatják a szertartásokhoz. Az elmúlt években az ayahuasca Európában és az Egyesült Államokban is megjelent. Ma erre már egész turizmus ágazat épül, akik ennek révén szeretnék elérni a megvilágosodást.  Fogyasztása kellemetlen tünetekkel is jár, eleinte erős szédüléssel, hányingerrel és sokaknál hasmenéssel jár. Ezért nem is fogyasztják rituális és terápiás kezelésen kívül. Egyre több kutatás foglalkozik a szerrel, és az eddigi tapasztalatok szerint nem okoz szervezeti károsodást.

    Az Ayahuasca farmakológiailag nagyon összetett. Legfontosabb hatóanyag a DMT, a dimetil-triptamin. Ez a természetes hallucinogén számos növényben előfordul, de az emberben a tobozmirigy termeli. Ez azonban még önmagában kevés lenne, mert a belekben és a vérben gyorsan lebomlik.  De az Aahuasca még jelentős mennyiségben tartalmaz b-carbolin harmalint és harmint. Ez a két enzim nem csak az idegrendszerre van hatással, de lehetővé teszi, hogy a DMT először bejusson a véráramba, majd az agyba, ahol kifejti hatását a tudatra és az érzékelésre.

    De miért is keltette fel a tudomány érdeklődését egy sámántea? Ezek a pszichoaktív anyagok természetes módon is jelen vannak az emberi szervezetben. Érdekesség, hogy a DMT szerepet játszik az álmok létrejöttében, a b-carbolin pedig a szorongásban és a depresszióban. Egyre több helyen próbálják alkalmazni a gyógyászatban. Az eddigi tapasztalatok szerint felhasználható a depresszió kezelésében, és segítséget nyújthat az alkohol és drogfüggőknek.

    Ha szeretnél többet megtudni erről a különleges szerről. a Metropolis Media kínálatában a második negyedévben megtalálható lesz az „Ayahuaska: A lélek indája” című kötet.