Mit tartanak a legfontosabbnak a magyar kutyások? A Bayer felmérést készített idén májusban háromezer kutyatartó megkérdezésével.
A védőoltást és az élősködők elleni védekezést tartják a legfontosabb egészségügyi intézkedésnek a magyar kutyások, miközben az ivartalanítást azok is elhanyagolhatónak vélik, akik felelős gazdának vallják magukat. A válaszokból az is kiderült, hogy a szúnyogok, kullancsok, bolhák ellen a legtöbben csak tavasszal és nyáron védekeznek, és az ellenük használt készítmények hatóanyagaival sincsenek sokan tisztában.
Do as I do – kutyakiképzés
A kutatásból kiderül, hogy a gazdik körében legnépszerűbb egészségügyi intézkedés egyértelműen a védőoltás, a kitöltők 99 százaléka fontosnak tartja, és rendszeresen be is oltatja kutyáját. A második helyen az élősködők elleni védekezés (98 százalék), a harmadik helyen a rendszeres féreghajtás (95 százalék) áll a gazdik fontossági sorrendjében, az ivartalanításnál viszont még a szőr és fogápolást is fontosabbnak tartották.
A nőstény kutyák ivartalanítása fontos, hogy elkerülhessük a nem kívánt vemhességet, illetve a nem ivartalanított állatokban gyakran előforduló betegségeket (álvemhesség, méhgyulladás, emlődaganat, méhdaganat, petefészekciszta). Kan kutyák ivartalanításával elkerülhetjük a heredaganatok kialakulását, a prosztatabántalmakat, illetve végbéltájéki daganatok, gátsérv kialakulását is.
A felmérést végző szakértők szerint az ivartalanítás népszerűtlenségének anyagi okai is lehetnek. Kutyatartóként az általános egészségügyi intézkedések között az ivartalanítás a legköltségesebb beavatkozás, amellyel nem minden gazdi számol.
A kérdőívet kitöltő kutyatartók többsége nem csak fontosnak tartja, de védekezik is az élősködők ellen. A legtöbben cseppeket használnak, de csak 7 százalékkal kevesebben tablettát, a válaszadók közel egyharmada pedig speciális nyakörvvel tartja távol az élősködőket a kedvencétől. Azt viszont csak kevesen tudták megállapítani, hogy az általuk alkalmazott megoldás hogyan véd, és hogy a szerek ellenére miért találtak mégis kullancsot a kutyájukban.
Csányi Vilmos kutyaakadémiája
„Az élősködők elleni védekezésben két, jól elkülöníthető kategóriát különböztethetünk meg: az egyik típus a véráramba kerül, a másik a zsírrétegben szívódik fel. Míg az első esetben a kullancsoknak, szúnyogoknak meg kell csípniük az állatot, a második esetben az élősködők már akkor elpusztulnak, amikor a kutya szőréhez érnek. Ezért nevezik az utóbbit repellens, vagyis táplálkozásellenes hatásnak” – jegyezte meg Olaszy Krisztián. A csípés nélküli védekezést a megkérdezettek 91 százaléka – miután megtudta a különbséget – szimpatikusabbnak talált a nem repellens készítményekkel szemben.
A kérdőív eredménye arra is rámutatott, hogy a 8 leggyakoribb kutyákat érintő betegség közül melyekről hallottak már a gazdik. A legismertebb egyértelműen a veszettség és a szúnyogok által terjesztett szívférgesség, ezeket a megkérdezettek 99 százaléka ismerte. A szintén gyakori, de kevésbé ismert betegségekről, például a fertőző májgyulladásról, a kennelköhögésről és a kullancsok terjesztette babéziózisról viszont csak a válaszadók fele hallott.
A kutyaetológia kulisszatitkai
A válaszokból az is kiderült, hogy a szobakutyákról többet, és jobban is gondoskodnak, mint kertben élő társaikról. A benti kutyákkal több aktív időt töltenek, sokkal gyakrabban viszik őket állatorvoshoz, és tulajdonosaik többsége minden fontos állategészségügyi intézkedést megtesz az érdekükben. A szobakutyákkal a kérdőívet kitöltő gazdik 76 százaléka 3 vagy több órát tölt el játékkal, sétával, tanulással, a kertben kutyát tartó gazdiknak csak 37 százaléka vallotta ugyanezt. Az arányok hasonlóak az ivartalanítást illetően is – míg a lakásban tartott kedvencek 71, a kertben élő ebek 45 százaléka van ivartalanítva a válaszok alapján.
