My Blog

Kategória: Tudomány

  • Exobolygók öszehasonlítása

    Évszázadokon át az exobolygók, vagyis az idegen csillagok körül keringő bolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették.

    2007 volt az első év, amikor több mint 50 bolygót fedeztek fel. A felfedezések száma ezután dinamikus nőtt.  A NASA Exoplanet Archive legutóbb, június 4-én kiadott listája szerint az ismert exobolygók száma 4164.

    MI, Bob

    A Metaball studios elkészített egy bemutató videót, amelyben megismertetnek bennünket a nevezetesebb exobolygókkal.

    Érdekes módon a lista a szuperföldekkel kezdődik, bár ezek a legfrissebb felfedezések, méretben ezek állnak legközelebb a bolygónkéhoz. Az első időkben felfedezett gázóriások a lista második felében kaptak helyett.

    MI vagyunk az Istenek

  • Érzékelték a sötét anyagot?

    A Xenon1T kutatói bejelentették, hogy talán rábukkantak a sötét anyag egyik részecskéjére, az Axionra.

    Nem véletlen, hogy a kutatók ennyire óvatosan fogalmaznak, hiszen azt állítják, sikerült megpillantaniuk a láthatatlan anyagot, ami az univerzum legnagyobb részét alkotja.

    A sötét anyag létezését először Jacobus Kapteyn holland csillagász tételezte fel 1922-ben. A sötét anyag olyan anyagfajta, amely csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, mert semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból következtethetünk. A Világegyetem tömegének csupán 4,6%-át alkotja a megfigyelhető anyag, 23% a sötét anyag aránya, és 72% a sötét energia.

    A kísérletek a xenonnal több évtizede folynak, sz 1980-as évek közepe óta építenek detektorokat   sötét anyag keresésére. A sikertelenség miatt egyre nagyobb berendezések épülnek. Az olaszországi Gran Sasso Nemzeti Laboratóriumban.  a Xenon10 5,4 kilogram folyadék-xenon használtak. A Xenon 100 kísélrletben már 250 kilogrammra emelték a megfigyelt folyadék mennyiségét.

    https://galaktikabolt.hu/termek/sotetseg/

    A A Xenon1T kísérletben a detektorban már 3,2 tonna különösen tiszta xenon folyadék van. A kísérletben azt figyelik, hogy a folyadékon áthaladó részecskék milyen kölcsönhatásba lépnek a Xenon atomokkal. Ha összejön a találkozó, elektronok lökődnek ki az atomokból és fényfelvillanás látszik.

    A tudósok már tudják, hogy milyen reakcióra számíthatnak az ismert részecskéktől. A kísérletben olyanokat keresnek, amit nem tudnak megmagyarázni az ismert részecskékkel.

    A kísérlet során 53 ilyen eseményt regisztrálta. Az eredmények már 2017 óta rendelkezésre állnak, de mostanáig tartott az adatok többszörös óvatos elemzése. A vizsgálat szerint három különböző okból történhettek az észlelt jelenségek, e a legvalószínűbb  az axion részecske felfedezése.

     

  • Zöld fény a Mars körül

    Az európai-orosz közös fejlesztésű Trace Gas Orbiter űrszonda különleges zöld fényt észleltek a Mars légkörében. A fény ahhoz hasonló, amit a Föld légkörének a peremén figyelhetnek meg ritkán az űrhajósok.  Ez az első eset, hogy idegen bolygó körül megfigyelték, bár a kutatók régóta sejtették, hogy ez nem csak a Földre jellemző jelenség.

    Művészi reprodukció

     

    Ez nem olyan, mint amilyen az északi vagy déli fény, különbözik a klasszikus sarki jelenségektől.  A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik, a légköri molekulák és a Napból érkező töltött részecskék ütközéseinek eredménye.

    A Föld esetében a kölcsönhatást jelentősen befolyásolja a bolygó erős mágneses mezeje, mely ezeket a részecskéket a sarkok felé vonzza. A fény a Marson nem így fókuszálódik, mivel ennek a bolygónak nincsen globális mágneses mezeje, ennek ellenére a fényjelenség létezik.

    A napfény megnöveli az oxigénatomok energiaszintjét, majd amikor azok visszakerülnek nyugalmi állapotukba, fényt bocsátanak ki.  A két jelenség hasonló, de nem ugyanaz.  A Föld bőségesen tartalmaz oxigént a légkörében, a Marson azonban jórészt csak a szén-dioxid lebomlásának termékeként van jelent. A napfény a szén-dioxid egyik oxigénatomját szabadítja fel, és ennek az atomnak az áthelyeződése okozza a zöldes fényt.

    Újonc a világűrben

    A műhold az oxigén jelenlétét spektrométerével észleli. A műszer 80-120 kilométeres magasságban végez mérést. A pontos magasság a szén-dioxid nyomásától függ. A fénykibocsátás magasságának megfigyelése alapján meg lehet mondani, milyen vastag a légkör és hogyan változik.

    A Föld körül megfigyel jelenség

    Ezek az információk azért hasznosak, mert segíthetik a következő missziókat is, a zöld fény megfigyelése ugyanis segítheti azokat az eszközöket, melyek a Mars-szondák légkörbe való belépését, süllyedését és landolását irányítják.

  • Párhuzamos univerzumok

    A párhuzamos világegyetemek létezésének feltételezése igazán radikális elképzelés a tudósok évtizedekig elutasították az ötletet. Nem úgy a science-fiction szerzők, akik rögtön felfedezték az ötletben rejtőző ezernyi lehetőséget.

    Ez az egyik legérdekesebb tudományos elmélet azonban mára úgy tűnik, igaz: végtelen számú világegyetem létezik. Egy most bemutatásra kerülő dokumentumfilm ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az univerzumok közös világa c. dokumentumfilmben neves kozmológusok veszik sorra a bizonyítékokat.

    Képzelj el egy világegyetemet, ahol az életed minden történetét és szálát megélheted. Nem olyan, mint egy hollywoodi sztori? A multiverzum egy speciális és összetett elmélet, amely azt feltételezi, hogy a mi univerzumunk mellett számos más univerzum is létezik, s ezek együtt tartalmazzák mindazt, ami létezik és ami létezhet: a teljes világűrt, időt, tömeget, energiát és teret éppúgy, mint a fizika törvényeit és azokat az állandókat, amelyek leírják őket. Az elméletet az 1980-as évek elején fejtették ki, azonban a tudományos világ csak lassan ismerte el. Ma viszont egyre több kutató gondolja úgy, hogy a párhuzamos univerzumok létezhetnek.

    Valóban létezik több univerzum is? Lehetséges, hogy az univerzumunk csak egy a multiverzum világai közül? S ha igen, mi melyikben élünk?

    Zeusz kora e-könyv

    A Da Vinci legújabb tudományos dokumentumfilmje a BBC gyártásában ezzel az összetett kérdéssel foglalkozik. A műsorban kozmológusok veszik sorra azokat a bizonyítékokat, mely szerint végtelen számú univerzum létezik egy hatalmas multiverzumban. Különböző elméleteket ismerhetünk meg arra vonatkozóan, létezhetnek-e, és hogyan létezhetnek ezek a párhuzamos univerzumok. A műsor azért is különösen érdekes, mert a nagyközönség számára közérthető módon a televíziós dokumentumfilm műfajában korábban nem dolgozták még fel a kérdést.

    Premier: Da Vinci TV június 14. vasárnap 22:00 óra.

    Hamarosan érkezik új könyvünk, amely az egyik leghumorosabb alternatív univerzumot mutatja be:

    Iron Sky – Támad a Hold

     

  • Földradar a régészet szolgálatában

    Földradar a régészet szolgálatában

    Talajba behatoló radar segítségével térképezték fel a föld alá rejtett Falerii Novit, ásás nélkül, ráadásul bámulatos részletességgel tárták fel a teljes ókori római város részleteit. 

    A tudósok a földradar, más néven geológiai radar (GPR) segítségével feltárhatták, hogyan fejlődött a Rómától mintegy 50 kilométerre északra lévő ókori város időszámításunk előtt 241-ben történt megépítése és időszámításunk szerint 700-ban történt elnéptelenedése között.

    A tudósok szerint a módszer forradalmasíthatja a régi római települések tanulmányozásának mikéntjét mélyen a városok utcái és épületei alatt.

    Új Pompeji

    Falerii Novi városa ismert a történelmi feljegyzésekből és más technikák alkalmazásával, például a talaj mágneses változásainak vizsgálatai, az úgynevezett magnetometria módszerével már kutatták korábban. Az új módszer azonban olyan részleteket tárt fel a városból, melyek eddig ismeretlenek voltak.

    A talajon áthatoló radarvizsgálatból kiderült például, hogy a város vízcsatornák hálózatával, piaccal, templommal, fürdőkomplexummal és egy különleges emlékművel is rendelkezett.

    Falerii Novi elrendezése és kialakítása sokban különbözik Pompejitől és más, korábban vizsgált városokétól. Bár Pompeji felénél is kisebb volt, temploma, piacépülete és fürdője sokkal fejlettebb volt, mint ahogyan azt a kutatók gondolták volna.

    A széttört idő legendája

    A felfedezett emlékmű nem hasonlít semelyik korábban megismertre. A város északi kapuja közelében két nagyméretű építmény néz farkasszemet egymással egy fedett folyosón.

    Az új radartechnológia segítségével a kutatók a 300 ezer négyzetméteres város teljes területét nagy felbontásban tudták feltérképezni. Ez a talajba hatoló módszer a radarokhoz hasonlóan rádióhullámokat küld a földbe, melyek visszaverődnek a tárgyakról. Ez a „visszhang” készíti el a képet arról, mi található a felszín alatt különböző mélységekben. Az egyes anyagok eltérő módon verik vissza a hullámokat, ezt a jelenséget használták fel a tudósok a város jellegzetességeinek megismerésére.

    A módszer nem új, hiszen már az 1910-es évek óta használják. A technológia mára azonban jóval gyorsabbá és magasabb felbontásúvá vált.

    A kutatók Martin Millett, a Cambridge-i Egyetem tudósa vezetésével egy kis terepjáró eszközt, egy kvadot használtak, amely 10 centiméterenként vizsgálta át a talajt. Az így gyűjtött adatok feldolgozása hosszú időt vesz igénybe, a teljes információmennyiség feldolgozása még nem fejeződött be. Becsléseik szerint a következő egy évben végeznek a feladattal.

    Igék földje – A vas prófétája

  • Az atomrobbanások ismeretlen hatása

    Az Egyesült Államok és a szovjetunió az 1950-es és 60-as években nukleáris fegyvertesztek során tucat atom- és hidrogénbombát robbantott fel. Ezeknek a robbantásoknak a hatása az egész bolygón kimutatható, a radioaktív részecskék még az Antarktiszra is eljutottak. A minimális nukleáris szennyezésen túl azonban egyéb hatással is jártak.

    Több mint fél évszázaddal ezelőtt robbant ki a fegyverkezési verseny, amikor a világ nagy hatalmai a II. világháború fokozott feszültségeit követően a nukleáris fegyverek kifejlesztésében versenyeztek.  Az 1950-es és 1960-as évek hidegháborúja során az Egyesült Államok és a Szovjetunió a világ különféle távoli eldugott helyein nukleáris teszteket hajtott végre, a Csendes-óceán déli részétől az amerikai délnyugati sivatagig.  Ezek a teszthelyszínek tele vannak a robbanás okozta sebhelyekkel. Néhányuk pedig még radioaktív maradt, ám ez a szennyezés nem marad ott. 1962 és 1964 között az Egyesül Államok Marshall-szigeteken végzett robbantásainak radioaktív szennyezése elterjedt a légkörben, ionizálta a levegőt, és ez hatással volt az időjárásra.

    Az utolsó háború

    A Readingi Egyetem kutatói megvizsgálták az Egyesült Királyság meteorológiai adatai a fenti időszakban. Az adatokat összehasonlították, a robbantások idejével és a légköri ionizációs adatokkal.  A kutatók megállapították, hogy a felhők láthatóan vastagabbak voltak, és átlagosan 24 százalékkal több eső esett a nagyobb radioaktivitású napokon. Az elektromos megfigyelések azt mutatják, hogy a radioaktivitás által okozott légköri ionizáció befolyásolta a felhőben lévő parányi cseppek ütközését és összekapcsolódását. Ennnek hatására nagyobb eséllyel alakult ki csapadék ezeken a napokon.

  • Új módszer a Föld típusú exobolygók keresésére

    Az angliai Sheffieldi Egyetem kutatói érdekes ötlettel keresnének a Földöz hasonló exobolygókat.  De korai az öröm ez sem az a kategória, amelyeken az élet után kutathatnánk.

    Az ötletük révén jóval nagyobb eséllyel találhatnak kialakulásuk korai szakaszában lévő planétákat. Ezek ahhoz hasonlatosak, mint amilyen a Föld volt 100 millió éves korában. Ebben az időszakban a földet még vörösen izzó magma-óceánok borították.

    A kutatók fiatal csillagcsoportokat tanulmányoztak a Tejútrendszerben. A vizsgálat szerint a vártnál jóval több Nap-szerű csillag van ezekben a csoportokban, ami növeli az esélyét olyan Föld-típusú bolygók felfedezésének, amelyek még kialakulásuk korai szakaszában vannak.

    Ezek a csilalgok kétszer nagyobb tömegűek a Napnál, és a magmaóceán-bolygókat könnyebb észlelni. Ezek a planéták annyi hőt bocsátanak ki, hogy az infravörös-teleszkópok új nemzedékének segítségével képesek leszünk megfigyelni az izzó fényüket.

    Távoli tűz I.

    A hivatalosan fiatal mozgó csoportok pár tucatnyi csillagból állnak.  Korábban nehéz volt meghatározni, hogy a csoportok minden egyes csillagát sikerült-e megtalálni, mivel azok beleolvadnak a Tejútrendszerbe. A Gaia űrtávcső segítségével azonban még több csillagot sikerült azonosítani ezekben a csoportokban, ami lehetővé tette a tanulmány elkészítését. A kutatócsoport azt tervezi, hogy számítógépes szimulációk segítségével keres magyarázatot a fiatal, mozgó csillagcsoportok eredetére. A kutatás hozzájárulhat annak megértéséhez, hogy hogyan alakulhatnak ki a Földhöz hasonló sziklás, életképes bolygók.

     

  • Szemétbe temetve

    Néhány döbbenetes szám a világ műanyaggyártásáról:

    A Földön mindeddig összesen gyártott műanyagmennyiség felét az elmúlt 15 évben készítették.

    1950-ben még csak 2,3 millió tonna műanyagot gyártottak, 2015-ben már 448 millió tonnát, ami 2050-ig ismét megduplázódhat.

    A műanyagipar világszerte összesen 1200 milliárd dollár bevételt generál évente.

    A globálisan valaha termelt műanyag 80-90 százalékát soha nem hasznosítják újra, ami különböző formákban – szemétlerakókban vagy közvetlenül a természetben végzi.

    Évente mintegy 8 millió tonna műanyag kerül a világ tengereibe nagyrészt a part menti országokból. Ha ezt a mennyiséget egyenletes arányban partra mosná a víz, a világ minden partszakaszának minden méterén körülbelül tizenöt darab szemetes zsákot lehetne megtölteni a hulladékkal.

    https://galaktikabolt.hu/termek/existence-1-a-letezes-csapdaja/

    Csak a tengerekbe, óceánokba kerülő műanyag évente mintegy 2500 milliárd dollár környezeti kárt okoz.

    A műanyag nem ritkán olyan összetevőket is tartalmaz, amelyek erősebbé, rugalmasabbá és tartósabbá teszik, ugyanezen komponensek miatt ugyanakkor bizonyos műanyagok a természetbe kikerülve a becslések szerint akár 400 évig sem bomlanak le.

    A Metaball Studios egy nagyon látványos klipben mutatja be, hogy mennyi műanyag szeméttel terheljük a környezetünk. Az alap mértékegység egy 40 literes szemeteszsák, amelybe 1 kg műanyag szemét fér bele. Ezen keresztül mutatja be nekünk, hogy mennyit használ egy család egy város, egy adott idő alatt. Arányos méretű szeméthalmokat rak belőle New York alaprajzára, hogy a vizualitáson keresztül megérthessük, felfoghassuk, mint teszünk a környezetünkkel, a jövőnkkel.

  • Maszkok a tenger fenekén

    Úgy tűnik, az ember semmiből nem tanul. Az elmúlt években folyamatosan téma a tengerek műanyagszennyezés, és most az emberiség rátesz még egy lapáttal. A Földközi-tengerben, a franciaországi Antibes közelében búvárok gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak a tengerfenéken és a vízben úszva.  Tiszta tenger művelet nevű francia környezetvédő szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a tengerpartot az eldobott védőeszközöktől.

    Ahogy enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket Ennek eredménye látható a tengerben. Az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/

    Nagyon sokan az eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadulnak meg. Ezt a magatartást nem szabad engedni, ha szükséges, büntetni kell.

    A franciaországi kijárási tilalom lazítása után már pár nappal arra panaszkodtak a párizsi közterületesek és takarítók, hogy rengeteg eldobott maszkot találtak a járdákon. A Maszk eldobásáért eddig is 68 eurós büntetés járt, de Eric Pauget parlamenti képviselő törvénytervezetet nyújtott be, hogy arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot emeljék fel 300 euróra.

    Olaszországban is ugyanilyen problémákkal kell foglalkozni. Rómában, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést kaphatnak.

    Gary Stokes, co-founder of marine conservation group OceansAsia, shows face masks that washed up on the beach of Soko Islands, following an outbreak of the novel coronavirus, in Hong Kong, China March 7, 2020. Picture taken March 7, 2020. REUTERS/Yoyo Chow

    A környezetvédők figyelmeztetnek, a tengerben búvárkodva mindennapos műanyagszemét, az üres vizespalackok között már egyre gyakoribb az eldobható arcmaszk és gumikesztyű. Ha nem születnek megfelelő lépések, több milliárd lesz belőlük.

    Ajtó az óceánba

    A Természetvédelmi Világalap becslései szerint, ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.

     

  • Kozmikus tűzgyűrű

    ASTRO 3D nevet viselő nemzetközi kutatócsoport egy olyan galaxis fedezett fel, amely több furcsa tulajdonsága is van. Ennek segítségével többet lehet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.

    A különleges galaxis egy fánkra hasonlít, közepén egy hatalmas lyukkal . A Galaxis 11 milliárd fényév távolságra van, az elkészült fotó ezért a 11 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja.

    A galaxis az R5519 nevet kapta. A középpontjában lévő lyuk átmérője kétmilliárdszor nagyobb, mint a Föld és a Nap távolsága.  Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a galaxisról.

    Különleges tulajdonsága, hogy ötven százalékkal nagyobb sebességgel állítja elő a csillagokat, mint a Tejútrendszer. Ez legnagyobbrészt a fánkban történik, ezért méltó a tűzgyűrű elnevezésre.

    Világvége a szomszédban

    A kutatók spektroszkópikus adatokat használtak galaxisok azonosítására. A bizonyítékok szerint ez lehet a korai univerzumban megismert első, úgynevezett ütközési gyűrűs galaxis. Az ilyen galaxisok azt követően jönnek létre, hogy összeütköztek egy másik galaxissal.

    Ahhoz, hogy ütközési gyűrűs galaxis alakuljon ki két galaxis összeütközéséből, az egyiküknél az ütközés előtt léteznie kell egy vékony anyaglemeznek. A spirális galaxisok mind rendelkeznek ilyen vékony lemezzel.

    A Tejútrendszernek is van: galaxisunké mintegy kilencmilliárd éve kezdett el kialakulni, a most megismert gyűrűs galaxis viszont már 11 milliárd éves. Ez arra utal, hogy a spirális galaxisokban a lemez létrejötte jóval több időt vesz igénybe, mint azt eddig véltük.