My Blog

Kategória: Tudomány

  • Magyarok az Orion EM-1 Holdküldetésben

    A NASA új ORION űrhajójának első, egyelőre emberek nélkül végzett Hold körüli próbarepülésére várhatóan 2019 végén kerül sor. Az ORION EM-1 küldetés közel három hét Hold körüli repülést követően tér vissza a Földre.

    A küldetés animációs bemutatója:

    https://www.youtube.com/watch?v=gdxeDdwmEb0

    A küldetésben az MTA Energiatudományi Kutatóközpontban működő Űrdozimetriai Csoport vehet részt, mely passzív dózismérő detektoraival járulhat hozzá a küldetés sikeréhez.

    A kísérletben az űrhajósok helyére 1-1 antropomorf – azaz emberszerű – női fantomot helyeznek el, melyeket különféle, felszínükre és belsejükbe telepített passzív és aktív dózismérőkkel látnak el. Az egyik fantom az izraeli StemRad cég által fejlesztett AstroRad sugárvédelmi mellényét fogja viselni, így annak árnyékolási képességeit éles küldetésben is vizsgálhatják.

     

    A csoport munkatársai hasonló detektorokkal már 2001 óta részt vesznek a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) végzett kozmikus sugárzási és dózismérésekben. A Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) vezetésével 2009-ben indult DOSIS, valamint 2012-től DOSIS-3D program keretében végzett vizsgálatok az európai Columbus modul dózistérképezését szolgálják. Az Űrdozimetriai Csoport munkatársai a kezdetektől fogva részt vesznek a programban, amely a tervek szerint egészen az ISS üzemidejének végéig, azaz 2024-ig folytatódik.

  • Sikeres űrszemét begyűjtés

    A Föld felett több mint 300 kilométer magasságban sikeresen teszteltek egy űrszemetet összeszedő hálót.

    A RemoveDebris nevű műhold videót is készített a kísérletről. A rövid felvételen egy kicsi, cipősdoboz méretű tárgy látható, amint 6-8 méterrel a Surrey-i Egyetem űrhajója előtt bukdácsol. Hirtelen egy fényes háló lövell ki az műholdból, elterül és beborítja a dobozt.

    Az angliai egyetem műholdja az első, amely egy gyakorlati megoldást próbált ki. A kísérlet során az elfogandó dobozt is a RemoveDebris műhold bocsátotta ki maga elé.

    Ez a teszt egy hosszabb sorozat része, amely különböző technológiákat mutat be a Föld körül keringő űrszemét begyűjtésére. Becslések szerint mintegy 7500 tonna ilyen hulladék kering céltalanul odafent, fenyegetve az űrmissziókat.

    Ha ez valódi fogás lett volna, a hálót összekötötték volna a műholddal, amely eltávolítaná a szemetet az űrből. De ez csupán egy bemutató kísérlet volt, ezért a hálót és a dobozt olyan pályára küldték, hogy néhány hónap múlva elégnek a légkörben.

    A projektet bemutató animáció:

    Hamarosan a RemoveDebris egy új kamerarendszert fog tesztelni a szemét követésére. A későbbiekben, talán a következő év elején pedig egy olyan szigonnyal is végeznek demonstrációt, amely képes lehet szemét befogására.

    (via)

  • A galaxis közepe

    Magyar asztrofizikusok csillagászati megfigyelésekre alapozva új képet rajzoltak fel a Tejútrendszer közepéről.

    Az eddigi megfigyelések szerint a legtöbb galaxis magjában szupernehéz fekete lyuk található, ennek g a gigantikus gravitációs vonzásnak hatására csillagok milliói és kisebb fekete lyukak ezrei gyülemlenek össze egy sűrű, mindössze néhány fényév sugarú gömbbe.

    Az eddigi használt modell szerint a kisebb és nagyobb tömegű objektumok egyaránt tetszőleges irányban keringhetnek a központi nagy fekete lyuk körül. De az Eötvös Loránd Tudományegyetem asztrofizikusai a galaxismagban keringő csillagok pályáinak kölcsönhatásait szimulálták. Eredményeik szerint a fekete lyukak pályái eddig nem várt módon rendeződnek, a nehezebb égitestek egy vastag korongot alkotva keringenek a központi szupernehéz fekete lyuk körül.

    A kutatók egy eddig nem vizsgált effektust is számításba vettek. A rezonáns relaxáció leírja az égitestek pályái között fellépő gravitációs forgatónyomatékot, ami hosszú idő alatt rezonáns módon összeadódik, és azt eredményezi, hogy évmilliók alatt a keringési pályák síkja fokozatosan elfordul. A galaxis középpontában több millió csillag és akár több ezer fekete lyuk is keringhet, ez a hatása nagyon erős lehet, és alapvetően befolyásolja, hogy hosszú idő után milyen pályákon keringenek az égitestek.

    Az ELTE Atomfizikai Tanszékén működő GalNUC ERC kutatócsoport modellje szerint a galaxisok magját alkotó sűrű csillaghalmazok fejlődésük során megpróbálják maximálisan kitölteni a rendelkezésükre álló teret, akárcsak a gázok egy tartályban. Azonban a nehezebb égitestekből álló komponens nem tudja elérni ezt a rendezetlenebb, gömbszimmetrikus állapotot. Ezek a nagy tömegű objektumok a gravitáció hatására „leülepednek” és egy alacsony entrópiájú állapotot, egy korongot hoznak létre.

     

  • Utazás a tejútrendszer szívébe

    Ha nem is láthatjuk a fekete lyukat, de a csillagok mozgása révén tudhatjuk, hol is rejtőzik.

    Lélegzetelállító utazásra hív minket az Európai Déli Megfigyelőközpont. Megmutatják nekünk, hogy mi rejtőzik galaxisunk szívében. Hosszú ideig csak sejtéseink lehettek arról, mit rejt ez a terület, mert hatalmas kozmikus porfelhők takarják el a kilátást. De a nem látható spektrumban dolgozó távcsövek révén megismertük ezt a területet.

    Az ESO által készített videó egy repülés a Tejút közepéig. A Folyamatos nagyítás révén egyre közelebb kerülünk a poros régión keresztül a galaxis közepén található négymillió naptömegű fekete lyukhoz.

    A fekete lyukat csillagok veszik körül, az ESO távcsövek 26 éven keresztül gyűjtött adatainak köszönhetően először látjuk a csillagokat mozgásban. Ezután még egy közelebbi képet kapunk az S2-nek nevezett csillagról, amelyek 2018 májusában nagyon közel, mindössze 20 milliárd kilométerre volt  a fekete lyukhoz. A végső rész a csillagok mozgásának szimulációját mutatja be. Ha nem is láthatjuk a fekete lyukat, de a csillagok mozgása révén tudhatjuk, hol is rejtőzik.

    (via)

  • A XXI. század időjárás-előrejelzése

    Dave Malkoff meteorológus egy vadonatúj 3D technológiával mutatta be, milyen veszélyt is jelent a vihar okozta árhullám.

    Megdöbbentő időjárás előrejelzéssel jelentkezett a Weather Channel. A Florence hurrikán csaknem négyméteres árhullámmal fenyegette Carolina partvidékét.  Sokkoló látni, hogy a sokszor hallott adatok a valóságban mit is jelentenek. A megdöbbentő animáció 2:18-nál kezdődik.

    (via)

  • Buborék csoda

    Spanyolországban egy búvárnak egy lenyűgöző és hihetetlen jelenséget sikerült lefilmeznie. Két gyűrű alakú levegőbuborékot fújt ki, amely váratlanul egyesült, és egyetlen hatalmas gyűrűként lebegett tovább felfelé.

    A lassított felvételen elképesztő nézni, ahogy az egymáshoz érő buborékok egyesülnek, egyetlen nagy buborékká állnak össze, és ehhez egészen fantasztikus, kicsavart fordulatot végez.

    (via)

  • Az Archaeopteryx tudott repülni

    Az Archaeopteryx első fosszíliája 1861-ben, Bajorországban került elő. Tudományos körökben azóta is élénk vita tárgyát képezi, hogy a teremtmény vajon a talajon mozgott-e, esetleg „vitorlázó repüléssel” közlekedett, vagy képes volt repülni.


    Az Archaeopteryx nagyjából 150 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Németország területén. Méretében és külsejében a mai szarkára hasonlított és legfeljebb félméteres hosszúságúra nőhetett. Széles, lekerekített végű szárnyai voltak, tollazata a mai madarakéhoz hasonlított, egyébként hüllőszerű volt, állkapcsában éles fogakkal, hosszú csontos farokkal és három ujjal, amelyek meghajlott karomban végződtek.

    A kémiai elemek eloszlását kimutató részecskegyorsító, a szinkrotron segítségével vizsgáltak meg Archaeopteryx-kövületeket. Az eredmények szerint az állat szárnycsontjainak felépítése megegyezik azon modern madarakéival, amelyek heves szárnycsapkodással tesznek meg rövid repülési távokat.

    Dinó-akció

    Az Archaeopteryx erőssége a hirtelen elrugaszkodással induló gyors szárnycsapkodás volt. Úgy képzeljük el, mint a a fácánok és a fürjek repülését.. Amikor ezek megpróbálnak kitérni egy ragadozó elől, akkor gyorsan felreppennek, rövid ideig vízszintesen repülnek, majd futva menekülnek tovább.


    A kutatók szerint az, hogy az Archaeopteryx már nagyjából 150 millió évvel ezelőtt képes volt így repkedni, azt mutatja, hogy a dinoszauruszok repülési képessége jóval előbb kifejlődhetett.

  • Kutyaélet – Mint az emberek

    A Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át. A kutyák öregedését vizsgálják az ELTE kutatói, az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát.  Az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események.

    Az ELTE Etológia Tanszékén végzett kutatás szerint bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bonható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor.

    A kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. A beszámoló szerint az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

    Do as I do – kutyakiképzés a Galaktikabolt.hu-n

    A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.

    Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája a Galaktikabolt.hu-n

     A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul.

    (via)

  • A legnagyobb japán dinoszaurusz csontváz

    A japán Hobetsu Múzeum kutatói bemutatták a világnak az országban talált eddigi legnagyobb dinoszauruszt. A „Mukawa-dinoszaurusz” nevét a városról kapta, amelynek közelében felfedezték.

    Az ősmaradvány feltárását japán legészakibb prefektúrájában a Hokkaido Egyetemi Múzeum és a helyi Hobetsu Múzeum kutatói közösen végezték.

    A Mukawa dinoszaurusz egyfajta hadrosaurusz vagyis egy növényevő dinoszaurusz, életében körülbelül 8 méter hosszúságú volt.

    Dinó-akció

    A csontokat még 2013-ban fedezték fel a városban, egy 72 millió éves felső kréta kori rétegben. A csontváz kiváló állapotban maradt fenn, mert abban az időben ez a terület a tengerfenéken, mintegy 80-200 méter mélyen feküdt. A csapat a csontokról négy és fél év alatt mintegy 6 tonna kőzetet távolított el. Általában egy hadroszaurusz csontváz 255 csontból áll, a kutatók összesen 157 csontot – köztük a koponyát és a farokcsontokat – találták meg.

    A Japánban valaha talált legnagyobb fosszilis dinoszaurusz csontvázat mostanra sikerült teljesen kiszabadítani sziklás ágyából. Yoshitsugu Kobayashi, a Hokkaido Egyetem professzora szerint nagy az esély rá, hogy egy új fajjal van dolguk, mert a csontváznak olyan jellemzői vannak, amilyeneket más hadroszauruszoknál még nem láttak.

    (via)

  • Sikerült a lehetetlen: fordított szűrő

    Mindennapi életünkben gyakran használunk szűrőt, gondoljunk csak a minden nap használt kávéfőzőre, vagy tea filterre. Az elv egyszerű: a szűrőn nyílások vannak, a nyílás átmérőjénél kisebb darabok áthullanak, a nagyobbak fenn maradnak.  Tudósoknak most sikerült megvalósítani az elképzelhetetlent: elkészítették a fordított szűrőt.

    Ez a membrán a nagyobb dolgokat engedi át, és a kisebbeket tartja vissza. Nem kell csodára vagy varázslatra gondolni, továbbra is a fizika törvényszerűségeit használják ki. A rugalmas membrán a kinetikus energiával operál, a nagyobb energiája darabokat engedi át.

    (via)