A Kínai Nemzeti Űrügynökség nyilvánosságra hozta azt a videót, amelyet a holdszonda rögzített a leszállás során.
Az utolsó két perc látható a földet érés, pontosabban jelen esetben a holdat érés előtt. A csodálatos képminőség hihetetlen erős kontrasztban mutatja, hova fejlődött az elmúlt évtizedekben a tudomány. Érdekesség, hogy az utolsó pár másodpercben látható a fékező fúvókákból kiáramló gáz.
(via)
Egy kanadai teleszkóp távoli galaxisból érkező titokzatos rádiókitöréseket észlelt. A csillagászoknak egyelőre nem sikerül meghatározni a jelek eredetét és pontos természetét. Egy nagyon szokatlan, ismétlődő jelet is azonosítottak a kutatók, akik szerint utóbbi ugyanabból, a Földtől nagyjából 1,5 milliárd fényévnyire lévő forrásból származik.
Gyors rádiókitörésnek (Fast Radio Burst, FRB) nevezik a kozmikus rádióhullámok rövid (néhány milliszekundumos), de nagyon erős löketeit. 2001-ben fedezték fel az elsőt az ausztráliai Parkes rádióteleszkóppal. Eddig csak néhányat sikerült észlelni, de a tudósok szerint a megfigyelhető univerzumban napi több ezer is terjedhet. Pontos eredetük ma sem ismert.
A most észlelt 13 gyors rádiókitörést, köztük az ismétlődőt is a mindössze tavaly beüzemelt új rádió teleszkóp detektálta. A nyugat-kanadai Brit Columbia tartománybeli Okanagan-völgyben található CHIME obszervatórium négy darab, 100 méter hosszú antennája az egész északi égboltot átfésüli naponta.
Forrásukról számos elmélet született: a villanások egy nagyon erős mágneses mezővel rendelkező, gyorsan forgó neutroncsillagból, két neutroncsillag összeolvadásából vagy nagy tömegű fekete lyukaktól származhatnak. Rövidségük miatt nagyon nehéz meghatározni pontos eredetüket.
Mostanáig a kutatók nagyjából 60 gyors rádiókitörést, köztük két ismétlődőt észleltek.
Egy földi nap 23 óra 56 percig tart. A bolygónk tengelyferdesége 23,4 fok. Ennek köszönhetjük az évszakokat. De tudod, hogy a naprendszer többi bolygójával mi a helyzet? Milyen hosszú egy nap a Jupiteren? Tudtad, hogy a Merkúr az egyetlen bolygó, amelynek tisztességesen függőlegesen áll a tengelye? Tudod, hogy a Neptunusz akkora ütést kapott, hogy gyakorlatilag az oldalán gurul? És azt tudtad, hogy a Vénusz azért forog látszólag ellentétes irányba, mert egy kozmikus erő hatására fejre állt.
Ez a rövid videó megmutatja neked a Naprendszer bolygóinak hogy áll a tengelye, és milyen hosszú rajta egy nap.
https://www.youtube.com/watch?v=MS8KA7Mayho
(via)
4729 nap van úton a NASA New Horizons nevű szondája. A 2015-ös Plútó találkozás után újabb rekordot ért el: 3540 kilométerre közelítette meg az Ultima Thule kisbolygót. Ez a legtávolabbi objektum, amit valaha ember épített szerkezet meglátogatott. A Kuiper-övben található jeges bolygókezdemény fölött, amely 6,5 milliárd kilométerre van a Földtől. Bár a Voyager 1 és 2 ennél sokkal távolabb jár már, a két szonda a gázóriások óta nem találkozott más égitesttel.
Az űrszonda sebessége az Ultima Thuléhoz viszonyítva másodpercenként mintegy 11 kilométer volt. A tudósok nem ismerik az égitest pontos méretét, becsléseik szerint százszor kisebb, mint a Plútó törpebolygó, amelynek az átmérője mintegy 2400 kilométer. Az aszteroida körül fagypont alatti a hőmérséklet, így a tudósok feltételezik, hogy megőrizte eredeti állapotát.
A szonda először csak bejelentkezett, a sikeres átrepülésről. A képeket csak később küldte. Az információk több mint négy óra alatt érik el a Földet, az üzenet megérkezésekor csak Európából volt fogható, és a madridi 70 méteres antenna fogadta a jeleket. A szonda minden berendezése kifogástalanul működik, és elküldött néhány távolról készített fotót.
Az aszteroida egy „mogyoró formához hasonló”, nyújtott alakú, felső része keskenyebb, mint az alsó. A tudósok azt sem zárják ki, hogy esetleg két egymás melletti égitestről van szó. Az átrepüléskor készült első felvételek, amelyek szerdán érkeznek a Földre, fogják megerősíteni, hogy egy vagy két keringő égitestről van szó. A szonda összesen 900 képet készített.
(via)
Nagy érdeklődés övezte az Avengers: Endgame első előzetesét, amely rögtön megtekintési rekordot döntött debütálása után. A képsorokon azt látni, ahogy Vasember, alias Tony Stark az űrben tengődik, se étele, se pedig itala. Mostanra a képregényfilmek olyan nagy hatásúak lettek, hogy még a NASA-nál is odafigyelnek rájuk. Az űrkutatási és űrrepülési szervezet így reagált az egészre Twitteren:
Hey @Marvel, we heard about Tony Stark. As we know, the first thing you should do is listen in mission control for “@Avengers, we have a problem.” But if he can’t communicate, then we recommend ground teams use all resources to scan the skies for your missing man pic.twitter.com/zavXrsPljq
— NASA (@NASA) December 9, 2018
Az egészből izgalmas beszélgetés kerekedett, ugyanis a Tony Starkot játszó Robert Downey Jr. megköszönte az odafigyelést a NASA részéről.
Always good to know @NASA has your back. https://t.co/0Vuj4oErrE
— Robert Downey Jr (@RobertDowneyJr) December 15, 2018
A NASA vicces beszólására a Marvel is reagált később.
Appreciate any help you can provide 🙏
— Marvel Studios (@MarvelStudios) December 10, 2018
(via)
Hogy miit keresnek a hivatalos NASA küldetésplakátokon a popkultúra ikonja?
Amikor a NASA átlépett a XXI. századba, szerencsére egy újabb, fiatalosabb, és frissebb marketingre váltott. Szakított a katonásan hivatalos megjelenésével, és a komolyságából engedve az átlagembereket, főleg a fiatalokat szólítja meg. Erre legjobb példa küldetésplakátok.
Annak idején mosolygós, de mégis szigorúan katonás férfiak és nők mosolyogtak a kamerába. Manapság inkább kihasználják a popkultúra lehetőségeit, és szívesen tüntetik fel a legénységet olyan képeken, ami inkább moziplakátoknak tűnnek.
De még ennél is tovább mennek, témaként hozzányúlnak a népszerű sci-fi témákhoz: így bukkanhatnak fel az űrhajósok jediként, a mátrix szabadságharcosaiként, vagy akár a Karib-tenger kalózaiként. De a sorozatok közül is feltűnt a Star Trek, A Babylon-5, és a sor még folytatható.
Remek agytorna. Honnan is ismerős ez a poszter?
(via)
Számunkra a természet egyik leghétköznapibb, mégis legkedvesebb jelensége a virág. Annyira természetesnek vesszük, mintha mindig is léteztek volna. Pedig a virág a biológia történetében viszonylag későn jelent meg. A kutatások szerint a virágos zárvatermő növények legkorábban 130 millió évvel ezelőtt jelentek meg a Földön. Azonban egy új kínai lelet alaposan kitolhatja a megjelenésének idejét. Több mint 174 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti jura időszak elejéről származó, megkövesedett virágos növényt azonosítottak kínai kutatók. Az újonnan felfedezett, és Nanjinganthus dendrostylának elnevezett virágos növény mintegy 50 millió évvel korábbi, mint az eddigi leletek. Ráadásul egy sor olyan jellemzője van, amely „váratlanul” érte a tudósokat.
A tudománytörténet egyik nagy rejtélye, hogyan jelentek meg a virágos növények. Úgy tűnt, mintha a semmiből tűntek volna elő a kréta időszakban. Erre a rejtélyre csak a legkorábbi fosszilis leletek vizsgálata adhatott választ. A kutatók 198 egyedi virág 264 példányát tanulmányozták, amelyeket a Nancsing régióban található dél-hsziangsani alakzatban, egy sziklacsoportban találtak. A sziklacsoport arról nevezetes, hogy sok fosszilis maradványra bukkantak már ott az alsó jura korból.
A kutatók mikroszkópos vizsgálattal elemezték a fosszíliákat, különböző szögekből és nagyítással magas felbontású képeket készítettek a virágokról. A különböző fosszilis virágok alakjáról, szerkezetéről így nyert részletes információkat arra használták, hogy rekonstruálják, milyen lehetett a Nanjinganthus dendrostyla.
A zárvatermők legfontosabb ismertetőjegye, hogy a termőlevelek zárt magházzá nőnek össze, és így védik a magkezdeményeket. A tanulmány szerint a rekonstruált virágnak csésze formájú magháza volt, és ebben ültek a magkezdemények. Ez fontos felfedezés, mivel ez bizonyítja, hogy a felfedezett virág zárvatermő volt. Észak-Kelet-Kínában korábban találtak már a középső, késői kréta korból származó zárvatermőket, ám az új felfedezésnek annyi más jellemzője van, hogy a kutatók szerint egy másik zárvatermő nemzetségbe tartozik.
Egészen különleges videóval jelentkezett az Európai Úrügynökség a Nemzetközi Űrállomás 20. születésnapja alkalmából.
A 15 perces videóban 12 szeresésre gyorsítva nézhetünk végig két Föld körüli keringést. A film több mint 21 ezer egyedi fényképből lett összevágva. A képeket és a filmet Alexander Gerst készítette, aki jelenleg az űrállomás parancsnokaként szolgál.
(via)
A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont. A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.
A tudósok abban is bíznak, hogy a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is. Ennek oka, hogy az eddigi ismereteink szerint a Marson nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét.
A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő. Paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek. Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön.
A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.
Karácsony előtt még meglepetés vár ránk?
A Virgin Galactic végrehajtotta negyedik sikeres tesztrepülését. Az űrkutatási cég WhiteKnightTwo, nevü speciális repülőgépe 12 000 méter magasra vitte fel a VSS Unity űrhajót, ahol az űreszköz levált és rakétahajtással emelkedett tovább. A Unity újabb magassági csúcsot állított fel, az utolsó repülés során felállított 52 kilométeres rekordot jelentősen túlszárnyalták, az űrsikló egészen 82,7 kilométeres magasságig jutott.
Az első tesztrepülésekre még nem visznek magukkal utasokat; majd maga a milliárdos tulajdonos csatlakozik a legénységhez. Eztán jöhetnek csak a fizetős utazók.
Bár még több tesztrepülés is a rendszer előtt áll, Richard Branson, a cég vezetőjének pár nappal ezelőtti nyilatkozata szerint embert juttatnak az űrbe még karácsony előtt. Vajon ezzel a mostani tesztre célzott, ahol a személyzet elérte a világűrt, vagy esetleg lesz még egy repülés, és Branson meglepi magát karácsonyra?