My Blog

Kategória: Tudomány

  • Ez már rémisztő

    Aggasztó és megdöbbentő videót osztott meg egy Fülöp-szigeteken élő édesanya. A hölgy 13 éves fia súlyos játékfüggőségben szenved.

    Szenvedélybetegsége már olyan súlyos, hogy ellóg az iskolából is, hogy játszhasson. Egész nap csak a komputer előtt ül, és semmi más nem érdekli, csak a játék.

    A felkavaró videóban az édesanyja megmutatja, hogy fia egy 48 órás partiban vesz részt, a jéék kezdete óta nem aludt, és nem kelt fel a gép mellől. Csak azért eszik, mert édesanyja a géphez viszi az ételt, és meg is eteti.

    https://www.youtube.com/watch?v=Jn2xIIKhNH8

    Talán furcsa, hogy valaki megoszt egy ilyen videót a fiáról, de Lilybeth Marvel ezt már végső kétségbeesésében tette. Már mindent megpróbált, hogy leszoktassa a fiát szenvedélyéről, de reménytelenül elbukott minden próbálkozás, ezért fordult a nyilvánossághoz segítségért.

    Alig egy éve, hogy a WHO, az Egészségügyi Világszervezet a mentális zavarok közé sorolta a játékfüggőséget. A játékfüggőség olyan súlyosan tartós vagy visszatérő viselkedés, amelyben a játék „elsőbbséget élvez az élet más területeivel szemben”. Néhány országban a játékfüggőséget már a jelentős közegészségügyi problémák közé sorolják. Több országban, köztük az Egyesült Királyságban is, működnek olyan magánklinikák, ahol kezelik ezt a függőséget.

    Számos ország próbál megküzdeni a problémával. Dél-Koreában például egy új törvény megtiltja, hogy 16 éven aluliak éjfél és reggel 6 óra között online játékokat játszhassanak. Japánban a játékkal eltöltött bizonyos idő után figyelmeztetik a játékost, Kínában pedig a Tencent internetszolgáltató korlátozza a gyerekek számára a legnépszerűbb játékokkal eltölthető időt.

    (via)

  • Olyan messze van, mint a népmesében

    Felfedezték az eddig ismert legtávolabbi objektumot a Naprendszerben. Olyan messze van, hogy a csillagászoktól a FarFarout (Nagyon távoli messzeség) nevet kapta. A neve a „far far away”-re hajaz,  ami egy olyan mesei fordulat, mint nálunk a túl az óperencián.

    A NASA kutatócsoportja, amelyet Scott Sheppard, a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet csillagásza vezet a naprendszer kilencedik bolygóját keresik. Amióta a Plutót lefokozták, ez a státusz megürült a naprendszerben. Sheppard kutatócsoportja úgy véli, hogy léteznie kell, méghozzá valahol a hogy Plútón túl, az Oort-felhőben. A bolygót még nem látták közvetlenül, de a megfigyelések szerint a Goblin törpebolygó – amit szintén ez a kutatócsoport fedezett fel – egy óriási, láthatatlan objektum gravitációs hatása alatt áll. A csillagászok szerint ez lehet a kilencedik bolygó.

    Hogy milyen messze fedezték fel, még elképzelni is nehéz. A naprendszerben a Föld-Nap távolságot használjuk mérésre, ez a csillagászati egység. A Plutó 34 csillagászati egységre kering a Naptól. A Goblin törpebolygó erre ráduplázott.  Az újonnan azonosított égitest 140 csillagászati egységre kering és ez lesz a Naprendszer legtávolabbi ismert objektuma

    A furcsa névadás oka, hogy ez a csillagászcsoport már felfedezett egy törpebolygót – tavaly decemberben jelentették be –, amely a Földnél 120-szor távolabb van a Naptól. Akkor hivatalosan ez lett a rekorder, és a Farout (Távoli messzeség) nevet kapta. Ezt a törpebolygót taszította le most a trónról az új jövevény.

    A felfedezés áttételesen az Amerikát sújtó rossz időnek köszönhető, Scott Sheppard egy konferenciára utazott volna, de a járatát törölték. Ezért bement a munkahelyére, hogy a gyűjtött adatok elemzésével üsse agyon az időt. Ekkor találta meg a FarFarout-ot.

    A FarFarout nagyon halvány, észlelésünk képességének határán van. Semmit nem tudunk pályájáról, évekbe fog telni, amíg a szakemberek képesek lesznek meghatározni azt.

    A tavaly felfedezett Faroutról már kicsit többet tudunk. A nemzetközi csillagászati uniótól a 2018 VG18 jelet kapta. Becslések szerint átmérője 500 kilométer, ami ötöde a Plútóének, és kb. a tizede a Merkúrének. A Farout is törpebolygó lehet, mint a Plútó. Hatalmas távolsága miatt a Faroutnak több mint ezer évre lehet szüksége ahhoz, hogy egyszer megkerülje a Napot.

    (via)

  • Radioaktív volt a meteorit

    Kubában Vinales környékén ragyogó napsütésben fénycsíkot láttak az égen, majd hatalmas detonáció után fekete por és kődarabok hullottak az égből. Szerencsére semmilyen anyagi kár vagy személyi sérülés nem történt.

    Rögtön beindultak a találgatások, hogy repülőgép-szerencsétlenség történt. De a kubai Geofizikai és Csillagászati Intézet szakértői természetes, fizikai jelenségről beszéltek, egy meteor lépett be a Föld légkörébe.

    https://www.youtube.com/watch?v=MKNeIsJ4ro4

    A maradványok után megkezdték a Pinar del Río tartomány átfésülését. A tudósok eddig több mint 100 darabot találtak. Más töredékeket a környék lakói gyűjtöttek és tették el emlékbe. Meglepetésükre enyhe radioaktív sugárzást mértek a Kubában február elején becsapódott meteorit megtalált darabjain.

    A kutatók figyelmeztették a lakosságot, hogy az égitest darabkáiból ezért semmi esetre sem szabad ékszereket készíteni, melyeket hosszabb időn át a testhez közel hord viselőjük.

    A vizsgálatok alapján a kutatók azt valószínűsítik, hogy a meteorit a Vesta nevű aszteroida  egy darabja lehet. A NASA becslései szerint a meteoritnak a Föld légkörébe való belépésekor akkora energia szabadult fel, mint 1400 tonna TNT felrobbanásakor.

    A Vesta 372 millió kilométerre található a Földtől és a Naprendszer harmadik legnagyobb aszteroidája, és  a második legnehezebb objektum a kisbolygóövben, 530 km-es átlagos átmérővel. Az egész kisbolygóöv tömegének 9%-át foglalja magába. Becsapódások miatt tömegének körülbelül 1%-át veszítette el az utóbbi egymilliárd évben. Ezen becsapódásokból keletkezett HED meteoritok több alkalommal is csapódtak már a Földbe, így gazdag információforrásként szolgálva a kisbolygóról.

    (via)

  • Mekkorák a fekete lyukak?

    A fekete lyukak a világegyetem legizgalmasabb és egyben legrejtélyesebb objektumai. Az őket leíró fizika rendkívül bonyolult, és tele van feltevésekkel. Az egyes fekete lyukakról szinte semmit nem tudunk, különösen azt nem mi rejtőzik az eseményhorizont mögött. Még csak nem is láthatjuk őket. A fekete lyukak tömegét akkor tudjuk pontosan meghatározni, ha a körülötte keringő csillagközi anyagfelhők, csillaghalmazok vagy csillagok mozgása, azaz pályamérete és sebessége is megmérhető. A gravitációs terük alapján ismerjük néhány fizikai méretüket.

    A videóban összesen száztizenöt fekete lyukat hasonlítanak össze. A sort a legkisebb ismert fekete lyuk nyitja, a mindössze 22 kilométer átmérőjű „XTE J1650-500 B”. A sort az ismert legnagyobb szupermasszív fekete lyuk, a … nos, ez maradjon meglepetés.

    A fekete lukak tömegének a mértékegysége a naptömeg (SM – solar mass), vagyis a mi Napunknak a tömege, ami

    1,989×1030 kilogramm, vagyis

     1,989,000,000,000,000,000,000,000,000,000 kilogramm.

    A videóban nagyság szerint követik egymást a fekete lyukak. A fekete lyuk mérete arányosan nagyobb, mint az előzőé. Minden újabb fekete lyuk mellett, ott vannak a legfontosabb adatai: a neve, a tömege, és az átmérője kilométerben.

    https://www.youtube.com/watch?v=W_wTLR1e5T4

    (via)

  • Újabb űrbravúr – Landolt a szonda a kisbolygón

    A módosított terveknek megfelelően a Hajabusza-2 japán űrszonda landol ta Ryugu kisbolygón, jelentette be a japán űrkutatási hivatal, a JAXA. A magyarul Vándorsólyom névre hallgató japán aszteroida-kutató űrszonda 2014-ben indult, hogy közelről vizsgálja meg  a 162173 Ryugu nevű  széntartalmú aszteroidát. A szonda fő missziója mintákat gyűjteni és azokat hazajuttatni, így segíteni a kutatóknak jobban megismerni a Naprendszer eredetét és evolúcióját.

    A szonda a küldetése során sikert sikerre halmoz.  Az ionhajtóművel felszerelt Hajabusza–2 tavaly június végén 20 kilométerre közelíti meg az aszteroidát. éven át vizsgálja az objektumot., azóta folyamatosan  egy sor tudományos megfigyelést és műveletet végez.

    Szeptember 21-én két egykilós robotrovert küldött az aszteroida felszínére. A két, sütisdoboz-méretű műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet. Október elején egy újabb, tízkilós leszállóegységet bocsátott az aszteroida felszínére. A Mascot az aszteroida felszínének ásvány összetételét és mágneses mezőjét vizsgálja. A Mascot felvételei komoly meglepetést okoztak, mert a vártakkal ellentétben a kisbolygót nem por, hanem kisebb nagyobb sziklák borították. Ezért az anyaszonda októbere tervezett landolását elhalasztották.

    Február elején jelölték ki a mai napot a landolásra, választották ki a leszállási pontot, és a landolás módját. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

    A küldetés ezen szakasza a  tervek szerint 2019 decemberében zárul,ekkor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. A tervek szerint 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött kőzetmintákkal együtt.

  • Időjárás-jelentés a Marsról

    Az Insight űrszonda november 26-án landolt a Mars felszínén. a 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben állva az Elízium-síkságon fogja végezni feladatait. Az Insight tegnap megkezdte az időjárási adatok küldését. Bár nagy vonalakban tisztában vagyunk a bolygó felszínén uralkodó körülményekkel, de ennél sokkal pontosabb és részletesebb adatokra van szükség a leendő marsi bázis működésének megtervezéséhez. A Marsnak jól ismert légköri jelenségei vannak, ám azok mégis eléggé különböznek a Földétől

    Az Insight szonda az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében landolt. Nemcsak a helyi hőmérsékletéről, hanem a széljárásról és a légnyomásról is naponta érkeznek ezentúl az adatok.

    Jelenleg az Elízium-síkságon kifejezetten télies az idő. Vasárnap a napi maximum elérte mínusz 17 Celsius-fokot, a minimum mínusz 95 Celsius-fok volt. A délnyugati szél sebessége elérte az óránkénti 65 kilométert. Ezek az értékek rosszabbak, mint egy téli nap az Antarktiszon, bár a Földön nemrégiben mért rekord hideget még nem döntötte meg. A műholdas mérések szerint bizonyos körülmények közt a déli kontinensen akár -100 Celsius-fok is előfordulhat.

    Az időjárást érzékelő, jegyző és az adatokat továbbító készüléket a NASA pasadenai bolygókutató laboratóriumának és a spanyolországi Asztrobiológiai Központnak a kutatói fejlesztették ki és készítették el.  A számos szenzorral ellátott APSS nevű műszer minden korábbi marsi missziónál több információt tud biztosítani a vörös bolygó időjárásáról.

    A mért adatok fontosak a a kutatók számára, mert az űrszonda két fontos műszere, a SEIS  nevű szeizmométer és a hővezetést mérő HP3  is érzékeny a marsi hőmérséklet-ingadozásra. A SEIS érzékeny a légnyomás és a széljárás változására is.

    A következő hetekben a távirányítású műszer az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog fúrni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja.

  • Opportunity – Game Over

    A NASA ezzel a videóval búcsúzik a marsrovertől.

    Ma a Washingtonban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a NASA képviselői bejelentették, hogy hivatalosan véget ért az Opportunity marsjáró robot küldetése.

    Ezzel vége a NASA egyik legsikeresebb és legtartósabb bolygóközi kutatásának. Az Opportunity csaknem 15 éven keresztül kutatta a Mars felszínét. 90 napra, bocsánat solra tervezték, ez a marsi nap hivatalos neve, és mindig a landolással indul a számláló. Az utolsó fényképet mégis 14 fél évvel később sol 5111-én küldte. Ez volt az:

     

    Ez pedig az első fotó, amely egy árnyék szelfi:

    Legfontosabb felfedezése, hogy hematitot, a víz kialakulásához szükséges ásványt talált, és a vörös bolygó egyik kráterében arra utaló nyomokra lelt, amelyek szerint a földi tavakhoz hasonló, ivóvizet tartalmazó kis tó is lehetett ott. Küldött a Földre 217 ezer fotót, köztük színes panorámaképeket és közelről megmutatta a Mars 57 szikláját, amelynek nyomán a kutatók új ásványi felszíneket azonosíthattak be.

    Múlt év júniusában a rover erős porviharba került, és mivel a vihar megakadályozta a robot napenergiával működő elemeinek feltöltődését, a szerkezet elnémult. Az űrjáró többé nem küldött jeleket.

    A NASA szerdára virradó még egy utolsó kísérletet tett a kapcsolatfelvételre. Minden ésszerű mérnöki erőfeszítést megtettek, hogy újra kapcsolatba léphessenek a robottal, de végül úgy döntöttek, a túlságosan csekély esély miatt végleg felhagynak a próbálkozással. Ezzel „halottnak” nyilvánították az Opportunityt.

    A NASA ezzel a videóval búcsúzik az Opportunitytól.

    (via)

  • Repülj a Mars felett

    Már több mint tizenöt éve, hogy 2003 karácsonyán megérkezett a vörös bolygóhoz az Európai Űrügynökség műholdja, a Mars express. Csodás videóval köszönte meg az ESA.

    Az elmúlt 15 év során sztereókameráival több ezer nagyfelbontású képet készített a bolygó felszínéről. A Mars Express még mindig kiválóan működik, küldetését meghosszabbították a 2020-as évekre is. A tizenöt éves működést az ESA egy videóval ünnepelte meg, amely a Mars Expressz leglátványosabb képeiből készült válogatás. Érdemes minél nagyobb képernyőn nézni: mintha a bolygó felett repülnénk.

    (via)

  • Olyan sokan haltak meg, hogy megváltozott az időjárás

    Egy brit tanulmány Amerika gyarmatosításának egy újabb negatív következményére világít rá.  Az Európaiak letelepedése annyi ember halálát okozta a 15. század végén, hogy megváltozott a klíma.

    Azt hihetnénk, hogy az európaiak megérkezése, az élettér kialakítása, ás a termelésbe vont földek miatt csökkent a vadon mérete Amerikában. Azonban ennek pont az ellenkezője történt,  hatalmas kiterjedésű mezőgazdasági területek maradtak műveletlenül, amit visszahódítottak a gyorsan növő fák és más növények.  Az új növényzet elegendő mennyiségű szén-dioxidot vont ki a légkörből, hogy végül a globális hőmérséklet lehűlését okozta.  Ezt a lehűlés, melyet a történelemkönyvek kis jégkorszakként emlegetnek, Európára olyan teleket hozott, hogy London folyója, a Temze rendszeresen befagyott.

    A jelenség oka az amerikai őslakosság hatalmas arányú pusztulása volt. Katasztrófális megritkulásuk után miatt a földek műveletlenül maradtak, a területek elvadulása pedig mind a légköri szén-dioxid mennyiségére, mind a Föld felszíni hőmérsékletére hatással volt. A kutatók begyűjtöttek minden fellelhető adatot a Kolumbusz előtti Amerika népességéről. Megvizsgálták, hogy változtak a számok a hódítást követő évtizedekben, amikor a behurcolt, addig ismeretlen betegségek – többek között a himlő, a kanyaró – behurcolása miatt járványok törtek ki, pusztított a rabszolgaság és a háborúk, civilizációk omlottak össze.  A kutatók becslése szerint a kontinensen 60 millió ember élt a 15. század végén, a Föld népességének nagyjából 10 százaléka, számuk száz év alatt 5-6 millióra zuhanhatott. A tudósok kiszámolták, mekkora földterületet műveltek az őslakosok és ebből mennyi maradhatott művelés nélkül az elnéptelenedés után. Azt is kalkulálták, milyen hatása lett volna, ha ezt a területet visszahódítja a szavanna és az erdő.

    Nagyjából egy mai Franciaországnyi területet, kb.  56 ezer négyzetkilométert foglaltak el visszatérő szavannák és erdők. Ez olyan mennyiségű szén-dioxidot vonhattak ki a légkörből, hogy koncentrációja 7-10 ppm-mel (milliomod térfogatrész) csökkenhetett. Ma nagyjából évente 3 ppm szén-dioxidot bocsátunk ki, tehát hatalmas mennyiségű gázt szívhattak magukba a visszatérő növények.