My Blog

Kategória: Tudomány

  • Meteor becsapódás a Holdon

    Január csillagászati eseménye volt a teljes holdfogyatkozás. A modern technikának hála már nem csak fényképezőgépekkel, távcsővel, hanem 4K videókamerákkal is rögzítik az eseményeket. A holdfogyatkozás legnagyobb szenzációja az volt, hogy pont a megfigyelés és a teljes árnyék idején fényvillanást észleltek kísérőnk déli pólusa közelében.

    A becslések szerint futball labda méretű meteor okozta becsapódást sikerült megfigyelni. Egy Deep Sky Dude nevű megfigyelőnek sikerült videón is rögzíteni az eseményt. Összeállított belőle egy rövid sorozatot, amelyben több és lassítva is megfigyelhetjük az eseményt.

    (via)

  • Utazás a levél mélyére

    A Kalifornia Tudományos Akadémia egy különleges videót osztott meg az Interneten.

    Egy utazás a Mi makróvilágunkból a molekuláris nanovilágba.  Elmerülhetünk egy örökzöld mamutfenyő levelének belsejében, behatolva egy légzőnyíláson, egyre kisebb és kisebb világba utazhatunk, egészen a fotoszintézist végző molekulákig. A különleges hangulatú videó leginkább a  Fantasztikus utazás című sci-fi mozira emlékeztet, de ez az elmerülés szigorúan  tudományos tényeken alapul.

    (via)

  • A legfurcsább holdi kőzetlelet

    Óriási meglepetés érte egy ausztrál kutatócsoport szakembereit.  A Holdról származó kőzetminták vizsgálatával foglalkozó csapat szerint az egyik kőzetmintáról összetétele alapján erősen feltételezhető, hogy valójában a Földi eredetű . Véleményük szerint elképzelhető, hogy a kőzet akkor került a Holdra, amikor egy aszteroida becsapódott a bolygóba több milliárd évvel ezelőtt.

    Korábban találtak már vélhetően aszteroida-becsapódás révén a Földre került marsi kőzetet, és holdi eredetűt is, az ellenkezőjét azonban eddig nem figyelték meg.  A nyugat-ausztráliai Curtin Egyetem kutatói az 1971-es Apollo 14 holdmisszió által gyűjtött és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) által kölcsönadott kőzetmintákat tanulmányozták a Svéd Természettudományi Múzeum, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Houstonban lévő Holdkutató és Planetáris Intézet szakértőivel együttműködve.

    Felfedezték, hogy az egyik 1,8 grammos minta kőzettani hasonlóságot mutat a Földön gyakori, a Holdon azonban meglehetősen ritka gránittal. A minta kvarcot is tartalmaz, amely még ritkább a Holdon. Ráadásul ebben a mintában a cirkon kémiája nagyon különbözik a holdi kőzetmintákban valaha elemzett cirkonszemcsékétől és jelentős hasonlóságot mutat a Földön talált cirkonokéhoz.  A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a minták alacsony hőmérsékleten formálódtak, valószínűleg víz jelenlétében és oxidálódott körülmények között. Ez még jobban valószínűsíti, hogy inkább alakult ki a Földön, mint a bolygó legnagyobb természetes kísérőjén.

    Nem akármilyen becsapódás kellett ehhez.   A kutatók elmélete szerint az ősi kőzetdarab egy nagyjából akkora aszteroida becsapódása során lökődhetett ki a Földről, amekkora kiirthatta a dinoszauruszokat.

    (via)

  • Oké, gyors a fény, de mennyire?

    Azt mindenki tudja, hogy a fény sebessége vákuumban kerekítve 300 000 km/másodperc. De ez az érték már meghaladja átlagos felfogó képességünket, csupán elfogadni tudjuk. Dr. James O’Donoghue, a NASA bolygókutatója szerette volna ezt érthetőbbé tenni. Ezért különleges videókat készített, amely valós időben mutatja be a fény gyorsaságát.

    A fény 1 másodperc alatt hét és félszer megkerüli a Földet. Egy keringés csupán 0,13 másodperc.

    A Föld- Hold páros átlagos távolsága egymástól 384 411 kilométer. Ezt a távolságot az Apolló-program űrhajósainak három napig tartott legyőzni. A fénynek ehhez elég egy és egynegyed másodperc.

    Mars amikor a legközelebb van a földhöz, akkor a távolság a két bolygó között 55,6 kilométer. Ezt  távolságot a fény három perc két másodperc alatt teszi meg.

    (via)

  • Egy különleges őscápa és egy régi komputerjáték

    Az élőlények fajainak tudományos nevét – az egész világra kiterjedő egységesség érdekében – szigorú formai és technikai előírások határozzák meg. A dupla latin név elfő fele, a generikus név kötött. De a második, a faji név megadása az a felfedező/leíró  személy  joga. Időnként érdekes nevek bukkannak fel,  így kapott halhatatlanságot néhány zenész, színész, de még Yoda is.

    Most egy érdekessége miatt lett hír egy névadás.  A nyolcvanas évek egyik népszerű videojátékáról neveztek el egy ősi cápafajt A Galagadon nordquistae az 1981-ben megjelent japán-amerikai játék, a Galaga után kapta a nevét, ugyanis az ősi ragadozó fogai a játékban szereplő űrhajókra emlékeztették a kutatókat.

     

    A fej felfedezése többször is érdekes. Maradványait egy őskori ragadozó mellett találták meg. A cépák porcos halak, ezért gyakorlatilag csak a fogaikat szokták megtalálni. A Galagadon nordquistae apró, kevesebb mint egy milliméter átmérőjű fogait abban az üledékes talajban fedezték fel.

    Ez az üledéket amelyet a chicagói Field Múzeum paleontológusai hagytak hátra, miután feltárták a később Sue névre keresztelt T. Rex csontjait. A maga 12,3 méteres hosszával Sue a világ legnagyobb és legteljesebb T. rex-csontváza.

    A 30-45 centiméteres  Galagadon nagyjából 67 millió évvel ezelőtt élt a mai Dél-Dakota állam területén és kortársai közé tartozott egyebek között a legendás Tyrannosaurus rex is. Ebben az időben a mai Dél-Dakota területét erdők, mocsarak és kígyózó folyók borították.

    Ha kiváncsi vagy, hogy is nézett ki a Galaga játék:

    (via)

  • Legostobább környezetszennyezés

    A környezetszennyezés egyik módja sem tekinthető okos dolognak, de amire most rájöttek Kaliforniában, az messze túl van a józanész határán. A kaliforniai Monterey-öbölben lévő tengeri természetvédelmi területen és partvidékén, ahonnan mintegy két és fél tonnányi golflabdát távolítottak el két év alatt.

    Ilyen mennyiségű labdánál óhatatlanul fel kell tételeznünk, hogy ezek nem csak véletlen rossz ütések miatt kerültek a vízbe, hanem szándékosan szórakoztak azzal, hogy az óceánba ütötték. Azt hiszem, a Csillagkapu: Atlantisz sorozatban John és Ronon rossz példát mutatott.

     

     

    Matthew Savoca, a Stanford Egyetem tengerbiológusának figyelmét kaliforniai középiskolások hívták fel arra, hogy az öbölben végzett merüléseik során nagy mennyiségű golflabdára bukkantak a óceán mélyén, és elkezdték kihalászni a tengeri élővilágra káros labdákat három part menti golfpálya közeléből. 2016 májusától 2018 közepéig csaknem 40 ezer golflabdát szedtek össze az öböl mélyén. A part menti strandok megtisztításakor a fenntartók csak Pebble Beachen további mintegy tízezer golflabdára bukkantak. A szakemberek úgy becsülték, ez a mennyiség két és fél tonna súlyt tesz ki.

    A tudósok a Pebble Beach-i golfpályán játék közben elveszített labdák számát tekintve kiszámolták, hogy csak ebben a térségben évente mintegy százezer elveszett golflabda szennyezi a környező tengeri és szárazföldi térséget.

    Megvizsgálták az összegyűjtött golflabdák állapotát is. A modern golflabdák burka önthető poliuretán elasztomerből készül, belsejében szintetikus gumi van. A gyártók cink-oxidot, zink-akirlátot és benzol-peroxidot is hozzáadnak, hogy növeljék rugalmasságát és tartósságát. Ezek az anyagok mérgezők a tengeri élővilágra.

    A kihalászott golflabdák többsége alig használt volt. Találtak azonban közöttük erősen mállottakat, széttöredezetteket. A tudósok kiszámították, hogy belőlük mintegy 28 kilogrammnyi mikroműanyag erodálódott, szennyezte a környezetet.

     

     

  • Félvér ősember

    A Galaktika októberi számában foglalkoztunk azzal a kérdéssel, jelenleg miért csak egyetlen emberi faj él a Földön, hova tűntek el az elmúlt évezredekben a velünk közeli rokonságban álló fajok. Itt foglalkoztunk a gyenyiszovai barlangban talált leletetekkel is.

     

    Az Antropológusok legújabb vizsgálatai érdekes eredményt hoztak: félig neandervölgyi, félig gyenyiszovai volt az a mintegy 50 ezer évvel ezelőtt élt kislány, akinek maradványait az orosz barlangban találták meg.

    A kutatások szerint a neandervölgyiek és a gyenyiszovaiak egy időben  fordultak elő Eurázsiában. Mindkét csoport 40 ezer évvel ezelőttiig élt a térségben, a neandervölgyiek a nyugati, a gyenyiszovaiak a keleti részen. A neandervölgyiek keletre vándorolva találkozhattak a gyenyiszovaiakkal, és a modern emberekkel is.

    A kutatók a kislány csontjainak DNS-vizsgálata alapján állapították meg, hogy a gyermeknek két különböző embercsoportból származó szülei voltak: az anya neandervölgyi, az apa gyenyiszovai volt. Korábbi tanulmányokból tudjuk, hogy a neandervölgyieknek és a gyenyiszovaiaknak alkalmanként születtek közös gyermekeik. De akkora szerencsére nem számítottak a tudósok, hogy rátalálnak a két csoport egy gyermekére.

    Napjainkban a nem-afrikai emberek DNS-ének egy kis része a neandervölgyiektől származik. Néhány más nem-afrikai populációnak, attól függően, hol él, szintén van olyan rész a DNS-állományában, amely az ázsiai, úgynevezett gyenyiszovai emberektől származik.  A tény, miszerint a gének tovább élnek az új generációkban, azt jelzi, hogy bizonyosan születettek közös utódaik. Egyelőre azonban az egyetlen hely, ahol megtalálták a megkövült bizonyítékát a gyenyiszovai és neandervölgyi ember közös leszármazottjának, egy szibériai barlang az Altaj-hegységben.

    Eddig kevesebb, mint húsz nem a Homo sapienshez tartozó ősember genomját sikerült megfejteni. Ebből a nagyon kis számból mindössze egy embert találtak, amelynek fele-fele arányban voltak különböző felmenői.

  • Tudomány a jégvihar mögött

    Az amerikai Weather Channel időjárás televíziós csatorna egészen új dimenziókban emelte a vizuális oktatást.

    Jim Cantore, a csatorna egyik időjósa látványos 3D grafika alkalmazásával mutatja be, télen hogyan alakul ki a az óriási károkat okozó jégvihar.

    (via)

  • A Föld népessége

    200 000 évig tartott, hogy emberi népesség a Földön elérje az 1 milliárdot, és csupán csak 200 év alatt elértük a 7 milliárdot.

    A növekedés üteme szerencsére már lassulni kezdett, mivel a nők átlagosan kevesebb babát Szülnek. De csak a növekedés üteme lassul, nem maga a növekedés. Hogy alakul a jövőben a globális népesség? És hogyan tudjuk minimalizálni a Föld erőforrásaira gyakorolt ​​hatásunkat, különösen akkor, ha az emberiség a 11 milliárdhoz közelít?

    Az Amerikai Természettudományi Múzeum egy rendkívül látványos és jól érthető videóban mutatja meg, hogy mi volt, és mi vár még ránk.

    (via)

  • 11 ezer éve vadászunk együtt

    A legújabb régészeti leletek szerint mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén.

    A kutyákat feltehetően vadászatra is használták, mert a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között.

    A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. Az eredmények alapján az eddig véltnél korábban felismerte a korai kutyák vadászati képességeit.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A Subajka 6 nevű észak-kelet jordániai régészeti lelőhelyen talált csontok a régészek szerint nemcsak arra utalnak, hogy ebben a térségben már az újkőkor elején jelen voltak a kutyák, hanem arra is, hogy az emberek és a kutyák együtt vadászhattak. A lelőhelyet egész éven át lakta az ember. A kutyák és az emberek együtt éltek, a kutyák nem csak akkor keresték fel a területet, amikor lakatlan volt. Nem a település külső részén tartották őket, hanem részei voltak a mindennapoknak, szabadon kószálhattak az emberek között, ették az eldobott csontokat és az ürülékük is megtalálható a lelőhelyen mindenfelé.

    Az ásatásról származó adatok elemzésekor feltűnt az is, hogy amikor a kutyák megjelentek a területen, a nyulak száma is megnövekedett. A nyulat a húsa miatt vadászták, de az itt élők a nyulak csontjaiból gyöngyöt is készítettek. A régészek valószínűnek tartják, hogy a kutyák megjelenése összefügghet a lelőhelyen a kisebb zsákmányállatok számának megnövekedésével.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyák kisebb és gyorsabb zsákmányt – nyulat és rókát – is el tudnak fogni. A változás ugyanakkor kapcsolatba hozható a vadászati technikák megváltozásával is, mert a leletek azt mutatják, korábbiakban válogatás nélkül, hálóval vadásztak vadnyúl-populációkra, a későbbiekben válogattak, egyes állatokat vettek célba, feltehetően kutyák segítségével.

    (via)