My Blog

Kategória: Tudomány

  • Ki az úr a kutyaólban?

    A kutyák közötti dominanciaviszonyt vizsgálták az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékének kutatói. Az etológusok több mint 700 kutyapár gazdáinak véleményét összegezték, egyebek között arra keresve választ, hogy két kutya közül melyik a dominánsabb, a szuka vagy a kan, számít-e a kor vagy a rangsorban elfoglalt pozíció a dominancia tekintetében.

    Az etológiában a dominancia nem jellemvonás, hanem két egyed kapcsolatának jellemzője, amely harcias jellegű összeütközések során alakul ki. Az az egyed, amely ezeket az összecsapásokat sorozatosan megnyeri, domináns lesz, amelyik pedig behódol, alárendelt.

    Többkutyás háztartásokban általában van versengés a kutyák között abban, hogy melyik tud kicsikarni több dédelgetést a gazdától, kié lehet a konyhapultról odadobott maradék, ki száll először be és ki az autóból. Vajon ezek közül a helyzetek közül mi függ össze, melyek azok, amikben következetesen az egyik kutya nyer és tekinthető-e dominánsnak?

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatók meglepődtek, milyen sokan jelölték meg az egyik kutyájukat dominánsnak. Tíz gazdából csak egy állította azt, hogy a kutyái között nincs rangsor. A dominánsnak tartott kutyák jellemzően elsőként férnek hozzá bizonyos erőforrásokhoz, vagyis megszerzik a jutalomfalatokat, ha tehetik elsőként esznek, elfoglalják a jobb pihenőhelyet. Sajátos személyiségük van, mivel képezhetőbbek, agresszívabbak, impulzívabbak, mint a párjuk. Emellett igyekeznek védelmezni a csoportjukat, többet ugatnak, séták során elöl járnak.

    Az etológiában ismert dominanciajelek a viselkedésükben is megjelennek, felüljelölik a másik vizeletét, összetűzésnél ők nyernek, az alárendelt pedig gyakran nyalogatja a szájukat, ez a behódolás egyik jele. A kutyapárosok harmadánál egyébként nem fordul elő se szájnyalogatás, se verekedés.

    A nagyobb, erősebb kutyák nem lesznek automatikusan dominánsak. Viszont ha szuka és kan él együtt, akkor gyakoribb, hogy a szuka a domináns. „Ennek talán az az oka, hogy a szukákat gyakran ivartalanítják, ami a szakirodalmi adatok alapján nagyobb agresszivitással jár.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatók a Szenior Családi Kutya Programban kutyák öregedésével foglalkoznak, ezért különösen érdekelte őket a kor szerepe a dominanciaviszonyokban. Az idős kutyák általában dominánsak a fiatalok felett, ezt a mostani tanulmány is megerősítette. Sok kutyás szakember emiatt vitatja is a dominancia szerepét a kutyáknál, szerintük a korkülönbség elég magyarázat az egyedek viselkedésének eltérésére. De alighanem tévednek, mert az adatok világosan mutatták, hogy a rangsorban elfoglalt pozíció jobban magyarázta a különbségeket, mint a kor.

    A kutatás nem vizsgálta a gazda és kutyái kapcsolatát. A dominanciával kapcsolatban azonban az a vélekedés is elterjedt, hogy a gazdának dominánsnak kell lennie a kutyái felett.

     

  • És New Yorkot elpusztította egy aszteroida

    Május első hetében Marylandban tartották meg a bolygóközi védelmi konferenciát. A találkozót minden évben megrendezik, hogy a szakértők kitalálhassák, hogyan lehetne megmenteni a Földet az aszteroida becsapódásoktól.

    Minden évben szimulációs gyakorlatot is tartanak. 2013-ban nem sikerült megmenteni a Francia Riviérát, 2015-ben megsemmisült Banglades fővárosa, Dakka, de 2017-ben sikerült megmenteni Tokiót.

    Az idei szimuláción a NASA, az Európai Űrügynökség és tucatnyi más szervezet mintegy kétszáz tudósa, kutatója és mérnöke vett részt a játékban, amelyet a NASA egy mérnöke készített.

    A szimuláció hétfőn kezdődött egy 100-300 méter átmérőjű aszteroida felfedezésével, és a durva számítások szerint egy százalékos esély volt arra, hogy 2027. április 29-én becsapódik a földbe. Ahogy a képzeletbeli hónapok a szimulációban peregtek, az óriási űrszikla becsapódásának valószínűsége először 10 százalékra, majd 100 százalékra emelkedett.

    2021-ben a NASA szondát indított az aszteroida felderítésére. Az év végére megállapították, hogy a szikla Denver városát fenyegeti pusztulással.

    Az Egyesült Államok, Európa, Oroszország, Kína és Japán hat „kinetikus bomba” építésében állapodott meg, hogy ezek az aszteroidába csapódva megváltoztassák annak pályáját.

    Az építés és a megfelelő indítási ablak kivárása időbe telt, és a rakétákat 2024 augusztusában indították. Háromnak sikerült elérnie az aszteroidát. Az irányváltás sikerült, de egy darab letört, és az USA keleti partja felé tartott.  Az Egyesült Államok nukleáris rakétát akart küldeni, de a politikai nézeteltérések miatt ez a terv dugába dőlt.

    A hatvanméteres aszteroida 69 000 km/órás sebességgel lépett a légkörbe és New York felett 15 kilométeres magasságban felrobbant. A robbanás ereje ezerszerese volt a hirosimainak. 15 kilométeres sugárban minden elpusztult, a halottak száma 6,8 millió.

    A szimuláció során kérdések százai bukkantak fel, amire meg kellett volna találni a megoldást. Például olyan problémával is szembesültek, hogyan lehet 10 millió embert evakuálni, de felmerültek pszichológiai, biztosítási és jogi kérdések is.

    Az ilyen szimulációk alkalmasak arra, hogy a világ felkészülhessen arra, hogy mi a teendő, ha egy ilyen helyzet áll elő. Mert a tudósok szerint nem az a kérdés, hogy lesz-e, hanem hogy mikor.

     

  • Naprendszer előtti csillagpor

    Az Antarktisz csodás lelőhelye a meteoritoknak, mert viszonylag könnyű megtalálni őket a jég felületén vagy a jégbe ágyazódva. Épp ezért köszönhetünk például több marsi meteoritot is a déli kontinensnek.  Csak a keresésük roppant nehéz és drága.

    Most még nagyobb szenzációval szolgált a jégmező, egy apró meteoritban csillagport találtak.  A Hidrogén kivételével a periódus rendszer össze eleme a csillagok mélyén keletkezik. Amikor a csillagok felrobbannak, novává vállnak, a bennük lévő elemeket szétszórják a csillagközi térben. Ezekből a por- és gázfelhőkből alakulnak ki a későbbi csillagrendszerek. A Naprendszer is egy ezek közül. A rendszer kialakulása során ezek az anyagok összekeverednek, létrejönnek a  bolygók és egyéb szilárd testek.

    A nemzetközi kutatócsoport az apró meteorban az elemzések szerint oxigénben gazdag szilikátokat tartalmazó grafitot találtak. A minta nagy mennyiségben tartalmazta a szén-13 izotópot, ami a földön található szén csupán egy százalékát képezi. A kutatók szerint ez az anyag egy nova felrobbanásából származik, még a Naprendszer kialakulása szerinti időkből. Az ilyen szemcsék komoly szerepet játszottak a Naprendszer kialakulásában, és a lelet komoly segítséget nyújt a tudósoknak a csillagrendszerek kialakulásának megértéséhez.

    Sajnos a minta túl kicsi ahhoz, hogy meg lehessen állapítani az eredetét, hogy mikor keletkezett. Pedig ez az információ nagy segítséget nyújtana ahhoz, hogy megismerjük, milyen volt a galaxisunk korábban.

     

  • A földsúroló Apophis

    Csütörtökön tartották meg Marylandben az idei bolygóközi védelmi konferenciát. A rendezvény témája a bolygónkra az űrből fenyegető veszélyek, az egyik vezérvonal a lehetséges aszteroida becsapódások.  A tudósok nagyon készülnek az extrém közeli randevúra a Földre veszélyes Apophis aszteroidával,

    A 99942 Apophis egy földsúroló kisbolygó, amelyet 2004. június 19-én fedeztek fel a Kitt Peak Nemzeti Obszervatóriumban, Arizonában. A tudósok között kisebb aggodalmat váltott ki, amikor a bolygó pályájának pontosabb ismeretében kiderült, hogy viszonylag nagy, 2,7%-os esélye van a Földdel való ütközésnek 2029-ben Ez a bulvár sajtóban mint a közelgő armageddon képe jelent meg, különösen azért mert a két következő közeli találkozás is péntek tizenharmadikára esik.

    Az Apohis a veszélyes égitesteket minősítő Torino-skálán az eddigi legmagasabb, 4-es besorolást érte el.  A NASA 2011-es, 2012-es és 2013-as adatok alapján kizárta annak lehetőségét, hogy a kisbolygó esetleg ütközhetne a Földdel 2029-ben és 2036-ban. De veszélyes közelségben fog elhaladni.

    1. április 13-án pénteken a 340 méter átmérőjű a földfelszíntől 31 ezer kilométerre fog elszáguldani. Ez épphogy kívül van a geostacionárius műholdak pályáján. Az objektum látszólagos fénye nagyon erős lesz, ezért a Föld néhány területéről szabad szemmel is látható lesz. Bár csak ezerévente egyszer kerül ilyen közel egy ekkora aszteroidaa Földhöz, az Apophis rögtön ráduplázik. 2036-ban szintén ilyen közel suhan el a bolygónk mellett.

    Az elhaladásról animációt készített a NASA, amelyet a rendezvényen mutattak be.. Az apró pöttyök a keringő műholdak.

    Az elhaladás különleges lehetőséget kínál majd a kutatók számára, a távcsövekkel néhány méteres pontossággal megfigyelhetik az aszteroida felszínét. Az áthaladás azért is érdekes, mert az égitest egy gravitációs kulcslyukon fog áthaladni, és előfordulhat, hogy emiatt úgy változik a pályája, hogy 2036. április 13-án nekiütközik a Földnek. Az eddigi vizsgálatok szerint ennek nagyon kicsi az esélye.

  • Zöldül a Föld

    Közel két évtizedes műholdas megfigyelések igazolják, hogy a Földön nő a növényzettel borított területek nagysága. Sokáig kérdéses volt, hogy ez az éghajlatváltozás, vagy az emberi beavatkozás következménye, de a bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy ez civilizációs hatás.

    A legnagyobb mértékű növekedés a világ két legnépesebb országában történt. Kína és India jár az élen, jelentős mértékben nőtt a mezőgazdasági művelés alá vont területek nagysága a két országban. És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Kínában nagyon komoly fatelepítési program folyik, többek között a sivatagok terjedésének megakadályozására. A két ország rendelkezik a zöldfelületek kilenc százalékával.

    A vizsgálat a 2000-2017 évek között időszakot elemzi. Ez idő alatt globálisan öt százalékkal nőtt a zöld levelek mennyisége. Összehasonlításul ez akkora mennyiség, mint az Amazonas medencében található növényzet. A zöldülésben Kína jár az élen, a teljes zöldülés negyedrésze az ő javukra írható.

    A növekedés a növényzettel fedett területek egyharmadán következett be. Szintén jó hír, hogy a zöldterületek csökkenését csupán a terület öt százalékán mértek. Jelentős a növekedés Európában, Afrika Középső részén, és az Egyesült Államokban. Komoly csökkenés látható azonban Brazíliában, Afrikában, és Oroszország Szibériai területein.

    Az alábbi térkép megmutatja a globális változást. A színek nem a zöldterület nagyságát jelenti, hanem a zöldülés növekedésének a mértékét.

  • Az univerzum csodás titkai – különös utazás 24 képzeletbeli helyszínen

    Az F Exhibition legújabb kiállítása, a Varázslatos világűr– Csillagközi kaland ugyanolyan nagyszabású és izgalmas utazásra invitál, mint a korábbi témák. A maroknyi kis csapat megint profi színvonalú munkát végzett, szakmai-tudományos szempontból is korrekt, pedagógiailag is kiváló a produktum.

    Évente két kiállításukvan, ezek abszolút sikeresek: 7-8 hét alatt30-35 ezer látogató fordul meg itt. A szakmai stáb (képzőművész, pedagógus, szövegíró, grafikus, műszaki személyzet, szakmai lektor, kommunikációs munkatárs) nagyon komoly felkészültséggel és lelkes munkával dolgozza fel az egyes természettudományos témákat, és alkotja meg ezt akülönleges látványvilágot. Egyedülálló módon, saját forrásból, saját ötletreáll össze az aktuális kiállítás a Vajdahunyadvárban.

    A világűr rendkívül gazdag, izgalmas téma, és minden korosztály számára mindig tud újat, érdekeset mondani. A naprakész tényanyag NASA-adatokra, hiteles forrásokra támaszkodik, megtartva egy tudományos szintet, mégis a gyerekek nyelvére lefordítva azt. Az iskolás korosztályt célozzák meg, de nem kizárt, hogy vannak olyan jelentésrétegek, amelyek egy óvodás számára is megnyílnak, sőt a felnőttek számára is ugyanannyira élvezhető ez a „fantasztikus” kaland.

    A képzeletbeliűrutazás 24 állomását kell bejárni, minden második egy kérdést/fejtörőt rejt, amire meg kell keresni a választ. A gyerekeknek nem kell minden választ tudniuk, az a lényeg, hogy rácsodálkozzanak a körülöttük lévő univerzum csodáira, megragadjanak bennük fontos információk. A nehezebb feladatokban (vagy csak pusztán ellenőrzésképpen) tud segíteni egy különleges galaktikus útitárs, egy űrrobot, akinek a lábnyomát követve megtudhatók/ellenőrizhetők a válaszok.

    Egy történetbe csöppenünk, ahol a különböző állomások bejárásával juthatunk előre utunkon, és a végén vissza a Földre. A képzelet világában barangolhatunk, bejárva a galaxist, ezen az úton több érzékszerv is részt vesz (látás, hallás, szaglás), és fizikailag a különböző fényjelek összegyűjtése segíti az előrehaladást. Ezeket a fényjeleket matrica formájában a játékfüzetbe ragaszthatjuk.

    A különleges űrutazás a Naprendszert és peremvidékét járja be, a környező bolygókon, holdakon járva gyűjthetünk fontos információkat a körülöttünk lévő univerzumról. Ebben több furcsa „tárgy” is a segítségünkre lehet, ezeknek később megértjük a szerepét a történetben.

    A gyerekek játszva tanulnak ebben a különös térben. A rendkívüli látványvilág, a modern eszközök (szokatlan tárlók), az enyhe félhomály és a kivilágított állomások kontrasztja mind-mind segítenek abban, hogy ezt a nem könnyű témát örömmel, lelkesen dolgozzák fel. A csillagközi küldetés sikerét az út végén egy ajándék bizonyítja.

    A Varázslatos világűrkiállítás és játék már csak néhány hétig, május 26-ig látható a Vajdahunyadvárban.

     

    Cs. Fehér Katalin

     

    Az F Exhibition aktuális programjai:

    https://www.facebook.com/F.Exhibition/

    Bővebb információ a Varázslatos világűr kiállításról: goo.gl/fGRqGW

  • A TESS megtalálta az első földméretű exobolygót

    A TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) egy a NASA Small Explorer Programja keretében az Amerikai Egyesült Államokban a MIT által megépített műhold, amelyet 2018.  április 19-én bocsátottak fel a világűrbe.

    Az űrtávcső küldetése megkezdése óta először talált földméretű exobolygót. A HD 21749c jelzést kapott égitest átmérője a Föld átmérőjének körülbelül 89 százaléka. A planéta egy K-típusú csillag körül kering, amely 53 fényév távolságra van tőlünk. A csillag csak a déli égbolton megfigyelhető, a Háló csillagképben látszik, tömege a Napénak 70 százaléka.

    A TESS a csillag előtt átvonuló exoplanétákat keresi. A bolygót a MIT és a Carnegie Intézet kutatói fedezték fel, amikor a TESS első négy megfigyelési szektorának adatait elemezték. Ekkor figyeltek fel a csillag fényének periodikus csökkenésére.

    Az új bolygó a csillag körül megfigyelt második planéta valószínűleg kőzetbolygó. A földhöz hasonló viszonyokban ne is reménykedjünk, nagyon közel kering a csillagához. Csupán nyolc napig tart rajta egy év, és a közelsége miatt a felszínen több mint 400 Celsius-fok is lehet.

    A HD 21749c a TESS tizedik igazolt megfigyelése, de már eddig is több száz jelöltet talált. A távcső az egész égboltot figyeli kilenc, nagy látószögű távcsövével. A teljes égbolt 2 millió legfényesebb  G és K színképtípusú csillagának, valamint a legközelebbi , mintegy 10 000 M színképtípusú vörös törpéjének átvizsgálása az előzetes tervek szerint két évig fog tartani. Mivel a csillagok a Naphoz hasonlóak és viszonylag közel vannak, évszázadok múlva valószínűleg ezen csillagok felé indulnak az első csillagközi űrutazások.

     

  • Egyre rosszabb helynek érezzük a világot

    Az érzelmi állapotunkról készített globális felmérést a Gallup közvélemény-kutató intézet. Az évente elvégzett vizsgálat szerint 2018-ban rosszabbodott a helyzet: világszinten szomorúbbak és dühösebbek az emberek, jobban tele vagyunk félelemmel, mint valaha.

    A három negatív érzelem rekordszintet ért el a múlt évben. A helyzet azonban nem kétségbeejtő, az emberek véleménye szerint kevésbé stresszes az életük. Összességében a világ ugyanolyan siralmas, mint egy évvel korábban, 2017-ben volt.  Akkor döntött rekordot a kiábrándultság.

    A felmérés, amelyet tavaly végeztek el tizenharmadszor, 2006 óta monitorozza a világot. A mintavétel szélességére nem lehet panasz, a Gallup több mint 140 országban mintegy 151 ezer embert kérdezett meg érzéseiről.

    A múlt év jellemző kulcsszavai a háború, a politikai válság és a humanitárius szükséghelyzet volt. A felmérés során a megkérdezettek negyven százaléka vélte úgy, hogy előző nap sokat aggodalmaskodott, egyharmaduk stresszes állapotra panaszkodott és harminc százalékuk sok fizikai fájdalomról mesélt. A megkérdezettek 25 százaléka volt szomorú, és 22 százaléka dühös.

    A legrosszabbnak a helyzetűket a csádiak látják. Az afrikai ország 2014 óta súlyos recesszióban van. Folyamatosan csökken az életszínvonal.  15 millió lakosból hatmillió él mélyszegénységben.

    Afrika amúgy is tarol a negatív ranglistán: a tíz legnegatívabb érzelmű ország: Niger, Sierra Leone, Irak, Irán, Benin, Libéria, Guinea, a Palesztin Területek és Kongó.

    Meglepetés, hogy a legpozitívabbak a latin-amerikaiak. Paraguay a listavezető, őt követi Panama, Guatemala, Mexikó, Salvador és Honduras. Pedig errefelé nagy a szegénység és gyakoriak az erőszakcselekmények. Ennek ellenére a világon mindenki másnál többet nevetnek, mosolyognak és éreznek örömöt.

  • Leszállás egy aszteroidán

    2014-ben a Philae szonda leszállt a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösön. 2018 őszén a Hajabusza-2 apró robotjai landoltak a Ryugu aszteroidán. De a NASA már megkezdte a felkészülést  arra, hogy asztronauták landoljanak egy kisbolygón.

    A NASA a küldetést a 2020-as évek végére tervezi, de már 2012-ben megkezdte asztronauták felkészítését egy kisbolygón való leszállásra. Első halűsra korainak tűnik, de a NASA a küldetések során mindig sok éves távlatban gondolkodik. A Nemzetközi Űrállomásra történő utazásra is 6-8-10 évvel korábban kezdik meg az űrhajósok felkészítését.

    Az aszteroidák óránkénti 80 ezer kilométeres sebességgel keringenek a Nap körül, parányi tömegük miatt gyakorlatilag nincs gravitációjuk, így meglehetősen nehéz feladat az űrsziklákon való landolás. A küldetés során 4,8 millió kilométerre lévő aszteroidára küldenék az asztronautákat. A projekt elsődleges célja, hogy többet megtudjanak ezekről az égitestekről, amelyek a Naprendszer korai szakaszából származnak, így a minták vegyelemzésével évmilliárdokkal „lapozhatnak vissza” a történelemben. Ugyanakkor ezek az égi objektumok nagyon közel kerülhetnek a Földhöz. A NASA jelenleg több mint 400 olyan aszteroidát figyel meg rendszeresen, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek bolygónk számára. Többségük nem jelent komoly gondot, de például a tudósok például felfigyeltek egy 140 méter átmérőjű aszteroidára, amely 2040-ben elég közel kerül a Földhöz, hogy összeütközzön bolygónkkal. A NASA szerint a küldetés segít felkészülni egy ilyen veszély elhárítására is.

    Ennek a programnak az első lépése volt, hogy a Hajabusza-2 űrszonda két rovere sikeresen „földet” ért a csaknem háromszáz millió kilométerre (800 Föld-Hold távolságra) lévő, 900 méteres aszteroidán, a Rjugun. A 2020-as évek végén pedig következhet az emberes küldetés, amelynek során az asztronauták akár 30 napot is eltölthetnek egy kisbolygó felszínén.

  • Halálos betegségből gyógyító fegyver

    A 80-as 90-es évek rettegett betegségének, az AIDS-nek kórokozóját sikerült a gyógyítás szolgálatába állítani. Génterápiás kezelés során nyolc kisgyermeket gyógyítottak ki a veleszületett súlyos kombinált immundefektusból.

    A HIV vírus genomját módosították oly módon, hogy ne legyen képes betegséget okozni, majd a vírus segítségével a gyermekek genomjába juttattak egy gént, amely hiányzott a génkészletükből.  A módszer annyira sikeres, hogy a  2-14 hónapos kicsinyek, akik csekély vagy semmilyen immunrendszerrel születtek, ma már teljes immunrendszerrel élnek.

    A gyermekek az X-SCID rendellenességben szenvedtek, amelyet az IL2RG génben lévő mutációk okoznak.  A SCID a legsúlyosabb veleszületett immundefektus, azoknak a gyerekeknek, akik ebben a rendellenességben szenvednek, azokat nevezik „buborék-gyerekeknek”. Teljesen steril körülmények között kell élniük, és a kezeletlen betegség miatt, a fertőzések nyomán kétéves korukig meghalnak. Ha időben felismerik a betegséget, és van megfelelő donor, csontvelő-átültetéssel gyógyítható.

    A kísérletben résztvevő gyerekeknek azonban nincs genetikailag összeillő testvérük, ezért alkalmazták a radikálisan új módszert.  A génterápiás kezelés során felhasználták a gyermekektől születésük után levett csontvelőt, és kijavították a genetikai hibát a DNS-ben.  A hibátlan gént a HIV egy módosított vírusába juttatták be. A gyerekek a terápia után egy hónappal elhagyhatták a kórházat.

    A babák remekül vannak, jól reagálnak az oltásokra. Az immunrendszerük az összes immunsejtet előállítja, amely ahhoz szükséges, hogy védettek legyenek a fertőzésektől. Minden lehetőségük megvan rá, hogy hosszú, teljes, és normális életet élhessenek.