My Blog

Kategória: Tudomány

  • Egész bolygórendszer egy közeli csillag körül

    A TESS-távcső rögtön három bolygót fedezett fel egy száz fényévre található csillag körül. A felfedezés különlegessége, hogy mind a három szuperföld: körülbelül kétszer akkorák, mint a mi bolygónk.

    A Fornax csillagképben található HR 858 névre hallgató csillag egy kettős csillagpár egyik tagja. Fényessége hat magnitúdó, vagyis szabad szemmel még éppen látható.

    Az adatok alapján úgy becsülik, hogy mind a három planéta apró kőzetbolygó, körülbelül kétszer akkorák, mint a Föld. Viszont extrém közel keringenek a csillagukhoz

    A texasi egyetem csapata egy új módszerrel elemezték a távcső adatait, ennek alapján állították fel a csillagrendszer modelljét. A csillag fényességcsökkenésére már korán felfigyeltek, és ez alapján két bolygó létét feltételezték. Az egyiknek 3.59, a másiknak 5,97 nap alatt kerüli meg a csillagját. De az adatok finomítása után kiderült, egy harmadik bolygó is találtak, amelynek 11,23 nap a keringési ideje.

    A felfedezést nehezítette, hogy mérési hibákat okozott egy véletlenül bekapcsolt fedélzeti fűtés. Ezeket a régi adatokkal történő összehasonlítással és célzott megfigyeléssel szűrték ki. Ebből kiderült, hogy nem csak a közeli csillagok fénye nem befolyásolja a csillag látható fényességét, és hogy a HR 858 valójában nem is kettőscsillag. A nagyon halovány kísérő valójában a HR 858b jelet kapó bolygó.

    A felfedezés érdekessége, hogy eddig ilyen több bolygós rendszert csak ritkán, és nagyon távol fedeztek fel.

    A TESS űrtávcső 2018. áprilisában állt pályára, hogy két év alatt feltérképezze szinte az egész égboltot, elsősorban a Naphoz közeli csillagok körüli exobolygók után kutatva.

     

  • Klímaváltozás: tévedtünk, sokkal rosszabb a helyzet

    Egy új kutatás szerint az évszázad végére az eddigi becsléseket messze meghaladva akár két métert is emelkedhet a világ tengereinek szintje. Az eddigi becslések ennek a felét sem jósolták, az elterjedt nézet szerint a legnagyobb vízszintemelkedés sem fogja elérni az egy métert 2100-ig.

    A korábban elfogadott tanulmány 2013-ban készült az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének megbízásából. Eszerint ha a bolygó felmelegedése folytatódik és az üvegházhatású gázok kibocsátása nem csökken, akkor 2100-ra 52-98 centiméteres vízszintnövekedés lehetséges.

    Ez volt a kiadott nyilatkozat legvitatottabb pontja, sok szakértő szerint túl visszafogott volt a becslés.

    Az egyik kritika szerint a jégkutatóknak az nem tetszett, hogy a jégtáblák hatását előrejelző modellek nem térnek ki az olvadással kapcsolatos összes bizonytalanságra.

    Ezért a jégkutatással foglalkozó vezető szakértők olyan előrejelzést készítettek, amely a Grönlandon, Nyugat- és Kelet-Antarktiszon jelenleg végbemenő olvadásról tapasztaltakon alapulnak. Becslésük szerint, ha a kibocsátás a mostani folyamatot követve nő, a világ tengerei nagy valószínűséggel 62-238 centiméterrel lesznek magasabbak 2100-ra. Ez lenne az egyik legpesszimistább forgatókönyv, amely szerint a globális felmelegedés mértéke elérné az 5 Celsius-fokot.

    Jonathan Bamber, a Bristoli Egyetem kutatója, a tanulmány vezető szerzője szerint 2100-ra a jégtáblák olvadása valószínűleg 7-178 centiméterrel járul hozzá a vízszintemelkedéshez, ám ha hozzáadjuk a gleccsereket és a jégsapkákat, valamint a víz térfogatának növekedését a melegedés hatására, akkor jóval két méter fölött járunk.

  • Kedveled a rejtélyeket?

    Egy titokzatos kő tartja izgalomban egy francia falu lakosait. Kétezer eurós (650 ezer forintos) jutalmat ajánlottak fel annak, aki segít megfejteni egy 230 éves, kőbe vésett feliratot.

    A Franciaország nyugati részén fekvő falu lakói néhány éve fedezték fel a kőbe vésett írást. A bretagne-i Plougastel közelében talált 20 soros írást eddig senkinek nem sikerült megfejteni.

    A feliratban két dátum látható: 1786 és 1787, ami alapján néhány évvel a francia forradalom kitörése előtt keletkezhetett. A kőre egy hajó rajzát is rávésték, vitorlával és árboccal, valamint egy szent szívet, amelyet egy kereszttel jelöltek meg. A szövegben a francia betűk némelyikét fordítva vagy fejre állítva vésték a kőbe. A szövegben skandináv típusú O-betűk is szerepelnek.

    Elméletek már születtek, de egyet sem sikerült igazolni. Némelyikük szerint régi breton vagy baszk írás lehet, és az is felmerült, hogy aki bevéste, félig írástudatlan volt. A betűkkel a szavak hangjait próbálta leírni, úgy, ahogy hallotta azokat. Egy másik elmélet szerint a felirat a tengeri védelem kiépítésével foglalkozhat. A Bresti-öböl védelmére az 1780-as években épült a környéken egy erőd, amelynek maradványai még mindig láthatók. 1783-ig ugyanis Franciaország és Anglia háborúban állt.

    Dominique Cap, Plougastel polgármestere megunta, hogy a történészek és archeológusok nem tudták megfejteni a feliratot. Ezért gondoltak arra, hogy talán a világ más táján egy szakértő segíteni tud. Ezért meghirdette a „Champollion-rejtély Plougastel-Daoulas-ban” című versenyt . (A verseny yz egyiptomi hieroglif írás megfejtőjéről, Jean-Francois Champollionról kapta a nevét)

    A versenyre a polgármesteri hivatalban lehet regisztrálni, A jelentkezők megkapják a feliratról készült fényképeket. A kihívásra máris több százan jelentkeztek. A megfejtéseket novemberig várják, akkor egy zsűri választja ki a legjobbnak tűnő megoldást.

    Az egyiptomi hieroglif írás megfejtőjéről, Jean-Francois Champollionról elnevezett a helyi polgármesteri hivatalnál kell regisztrálni. Eredményhirdetés novemberben várható.

  • Vigyázzunk rájuk – Ma van a méhek világnapja!

    Három évébe telt az Egyesült Nemzetek Szervezetének, hogy május 20-át a méhek világnapjává nyilvánítsák. Nem kell bizonygatni miért fontos, hogy a méhek kiemelt figyelmet kapjanak, hiszen nem csak a méz  előállításáért felelnek de a növények beporzásával az emberiséget tartják életben.

    A dátum nem véletlen rábökés eredménye. 1734. május 20-án született az európai méhészet kiemelkedő alakja, az első osztrák méhészeti iskola egykori vezetője Anton Janša.

    Nem egy SF könyv foglalkozik a méhek kipusztulásával érkező katasztrófákkal, mint például Johanna Sinisalo: Blood of Angels című könyve, ahol a méhek elképesztő gyorsasággal pusztulnak – akár csak napjainkban -. Vagy Maja Lunde: A méhek története, ami három ember tragédiáját helyezi középpontba a méhek fontosságával együtt.

    Már ma is léteznek helyek, ahol gépekkel, egészen pontosan drónokkal porozzák be a növényeket, mert a méhállomány annyira megcsappant.

    De ha épp időtök van, akkor érdemes megnézetek, Jurkovics Milán és Poroszka Magyar Zsolt dokumentumfilmje, A méhek nyomában.

     

    források: Sokszínű vidék,wikipédia

     

  • Méz a világűrben

    Az űrhajósok egyszerűen nem tudják megunni, hogy minden kezük ügyébe kerülő dologgal játszanak a súlytalanságban, és tapasztalataikat megosszák a világgal.

    És valljuk be, mi sem tudjuk megunni ezeket a videókat. A Kanadai Űrügynökség űrhajósa, David Saint-Jacques kedvenc ragacsos édességünk, a méz furcsa viselkedését mutatta be a héten.

    David Saint-Jacques asztrofizikus, mérnök és orvos. 2018 decembere óta tartózkodik a Nemzetközi Űrállomáson, az 57., 58. és 59 expedíció repülés-technikusa. Ő is tagja volt annak a csapatnak, aki fogadta a SpaceX Dragon űrhajóját és át is szállt rá. 2019 júliusában tér vissza a Földre.

    2009 májusában választották ki a két meghirdetett űrhajós poszt egyikére. A helyekre 5351-en jelentkeztek. Ezután Kanadából Houstonba költözött, és a 20. NASA űrhajós osztály tagja lett. Az intenzív kiképzés mellett (amelybe az orosz nyelv tanulása is beletartozik) robotika szakirányt választott.

  • Legmelegebb év Magyarországon

    Tavaly ismét rosszabb volt, az 1901 óta vezetett mérések szerint 2018 lett a legmelegebb év Magyarországon. Hogy még rosszabb legyen a hír,  a felmelegedés a globális melegedésnél is nagyobb mértékű. Erre a megállapításra jutott az adatok feldolgozása után az Országos Meteorológiai Szolgálat.  A tavalyi év középhőmérséklete országos átlagban 11,99 Celsius-fok volt. Ez az 1981-2010-es normál értéket 1,66 fokkal múlja felül.

    Az év máris egy rendkívül enyhe januárral kezdődött, az év során csak a február és a március volt hidegebb a sokéves átlagnál. Ezt meleg április és május követte. Míg az első tavaszi napon mínusz 24,6 fokot rögzített az automata Sátorhelyen, a tavasz utolsó napján már 32,9 fok volt Sajópüspöki állomáson. Összességében a 3. legmelegebb tavasz volt a tavalyi. A nyári hónapok közül az augusztus került be a legforróbb augusztusok sorába, a 4. helyre, ősszel pedig októberben alakult jóval átlag felett a hőmérséklet.

    Hőségből is kijutott nekünk. Tavaly nyáron három komoly hőségperiódus volt. A legtöbbször, 51 nap Fülöpházán haladta meg a napi legmagasabb hőmérséklet a 30 fokot. 2018 legmagasabb hőmérsékletét Budakalászon rögzítették, július 29-én 36,6 fokot mértek. Összességében a 7. legmelegebb nyár volt a tavalyi.

    Az ősz is csaknem csúcsot döntött. 1901 óta a 2. legmelegebb ősz volt. Szeptember elején nyári meleg volt.

    Február végén, március elején masszív hideg zúdult az országra. Tíz napig tartott a nagy hideg: mínusz 9 fok körüli országos átlagos minimum hőmérséklettel.

    A csapadékviszonyokat tekintve a tavaszi hónapok változatos képet mutattak. Míg a március csapadékosabb volt a szokásosnál, addig májusban, de leginkább áprilisban jelentős volt a csapadékhiány. Március a 3. legcsapadékosabbnak, míg április a 6. legszárazabbnak bizonyult 1901 óta.  A nyári csapadék jellemzően szélsőséges időbeli és térbeli eloszlással érkezett. Heves esőzések során több településen, egy-egy napon a szokásos havi csapadék többszöröse hullott, ugyanakkor az északkeleti országrészben augusztusra már csapadékhiány alakult ki.

  • Szokatlanul meleg évek várnak ránk

    Világszerte szinte évről évre megdőlnek a melegrekordok. Az elmúlt tíz évben volt az eddig mért hat legmelegebb év. Francia és brit kutatók arra figyelmeztetnek, hogy egy új előrejelzési rendszer adatai alapján a tendencia nem fordul meg, 2022-ig abnormálisan meleg idő várható.

    A franciaországi Országos Tudományos Központ szakemberei és a Southamptoni Egyetem kutatói szerint nagy a valószínűsége annak, hogy az időjárás még a globális felmelegedésen alapuló klímamodellek által előre jelzettnél is melegebb lesz a következő években.

    Előrejelzésükhöz kibővítették a hagyományos szimulációs technikákat. Kifejlesztettek egy számítógépes statisztikai módszert a 20. és 21. század klíma-szimulációinak kutatására, amely előrejelzéseket ad nem csak a szárazföldi, de a tengeri átlaghőmérsékletek alakulásáról. A kibővített modell figyelembe vesz olyan tényezőket is, amelyeket eddig a nehézségek miatt figyelmen kívül hagytak. Ilyen például a szennyező aeroszolok jelenléte a levegőben, az üvegházhatású gázok kibocsátása, és az időjárás természetes változékonysága.

    Az abnormális meleg legfontosabb oka, hogy kicsi a valószínűsége a nagy hidegeknek, amelyek az átlaghőmérsékletet csökkenthetik. Egyúttal nőtt a nagy hőségek valószínűsége, és ez jelentősen növelik a trópusi viharok számát és erősségét.

    Ha csak az elmúlt időre nézünk vissza, az elmúlt három év volt a legmelegebb Földünkön az időjárási feljegyzések 19. század végi kezdete óta. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként.

    A mérési módszerük globális adatokkal foglalkozik, tehát a teljes bolygóra érvényesek. A szakértők dolgoznak azon, hogy az adatok alapján pontosabb regionális becsléseket adhassanak.

  • Szén-dioxidot a föld alá

    A globális felmelegedés egyik kulcsa a levegő szén-dioxid tartalma. A kutatók évek óta keresik annak a lehetőségét, hogyan lehetne a levegőből kivonni az ipari fejlődés óta belepöfékelt üvegházhatású gáz, vagy legalább hogyan tudnánk megakadályozni a további szintemelkedést. Az egyik régi ötlet, hogy a gázt a Föld mélyén lehetne tárolni.

    Világszerte több kutatócsoport is dolgozik azon, hogyan lehetne a kiürült földgázmezők üregeibe belesajtolni a szén-dioxidot. De mit tehet egy olyan ország, amely nem rendelkezik saját gázmezőkkel? Svájci kutatók azzal kísérleteznek, hogy a Jura-hegység mélyén fekvő kőzetekbe pumpálják. A hegység mélyén egy vízhatlan agyagréteg elméletileg vissza tudná tartani a gázt.

    A kísérlet során sós vízben oldják fel a gázt, és ezt fogják a kőzetbe pumpálni. Első körben csak jelentéktelen mennyiségű gázról van szó, a tudósok azt akarják megtudni, az agyag valóban jól szigetel-e, vagy esetleg valamilyen törésvonalon keresztül kiszivárog. Emellett arra is kíváncsiak, hogy létrejön-e a mélyben az anyagok között valamilyen kölcsönhatás.

    Bár a szén-dioxid geológiai tárolása már létező gyakorlat, de erre általában lakatlan területen kerül sor (Ilyen például a Szahara). Azonban a svájci környezetvédők amiatt aggódnak, hogy a módszer  esetleg valamilyen újabb környezetszennyezést okozhat. Svájc egy sűrűn lakott terület, és biztosak akarnak lenni benne, hogy a gáz nem juthat vissza a felszínre.

  • Hiányzó láncszem

    Denevérszárnyú dinoszauruszt fedeztek fel Kínában. A kövületre 2017-ben az északkelet-kínai Liaoning tartományban bukkantak. A 163 millió éves kőzetben fellelt példány a dinoszauruszoknak egy különleges időszakát tárja elénk.

    Ez a különleges lelet egy eddig ismeretlen, mindössze harminckét centiméter hosszú, alig 30 dekagrammos hüllő maradványai. A maradványok különösen jó állapotban maradtak fenn.

    A galambnál alig nagyobb dinoszaurusz két lábon járt, medencéje hüllőszerű. Testét tollak borították, farka különösen hosszú volt.

    Gyomra a növényevőkre jellemző, de csontmaradványokat is találtak benne, a szakértők szerint ráfanyalodhatott a húsra.A tudósok opportunista mindenevőnek nevezték.

    Két szárnyán a denevérhez hasonlóan vékony hártya feszült.

     

    Ennek ellenére önállóan repülni nem tudott, erre utal, hogy hiányzik a repülő állatokra jellemző nagy mellcsont.

    A kutatók azt gyanítják, hogy a kis dinó fenn élt a fákon. Ott ugrándozott egyik fáról a másikra, időnként szárnyain az egyik fáról a másikra siklott. Életmódja a repülő mókuséra hasonlított.

     

    Az újonnan felfedezett faj az ambopteryx longibrachium nevet kapta, ezzel jelezve, hogy  a faj átmenet a dinoszauruszok és a repülő őshüllők, a pteroszauruszok között.

    Az ambopteryx longibrachium a szintén Liaoning tartományból előkerült maradványok alapján felfedezett scansoropterygidae családba sorolható, mely család a nevét a példányokat jellemző „mászó szárnyakról” kapta.

    (via)

  • Blue Moon

    Ez nem egy szomorú blues, csak a Blue Origin cég bemutatta holdra leszálló űrhajóját. Az űreszközt maga a vállalat  vezére, az Amazont alapító multimilliárdos Jeff Bezos leplezte le az újságírók előtt.

    Közel húsz éve megy a verseny az űrturistákért néhány nagy magáncég között, de ezek a vállalatok messzebbre néznek, a Holdat tűzték ki célul. Nem csak a SpaceX, de a Blue Origin is ilyen babérokra tör. A washingtoni sajtóeseményen bemutatott Moonlander nem csak egy leszálló egység, hanem maga az űrhajó is. Képes az űrben manőverezni, és önálló leszállást végrehajtani.

    Teherbírása tiszteletreméltó, 3,5-6,5 tonna terhet képes szállítani. Ez lehet akár lakómodul, utánpótlás, vagy legénység. A fedélzeten akár négy darab olyan holdjáró is elfér, amelyet szintén a rendezvényen mutattak be. A golfkocsi méretű eszköz az űrhajósok felszíni mozgását segíti.

    Bezos bemutatta az a hajtóművet is, amely a Blue moont fogja hajtani. A BE-7 nevű rakétamotor meglepően kicsi és erős. A hajtóanyaga hidrogén, ami azért is fontos, mert a szükséges üzemanyag előállítható a Holdon is rejtőző jégből.

    A leszállásra kijelölt helyről nem beszélt, de már évekkel ezelőtt szóba került a Hold déli pólusának környéke, mert itt lehet jeget találni a kráterek mélyen. Favoritként emlegetik a Shackleton-krátert.

    Az űrhajó kapra jön a NASA-nak, mert 2024-ig kaptak haladékot a kormánytól, hogy embert juttassanak a Holdra. Mike Pence alelnök kijelentette, ha erre a NASA önerőből nem képes, akkor keressenek kereskedelmi partnert. A három éve fejlesztés alatt álló Blue Moon igazán alkalmasnak tűnik a feladatra.

    Nézd meg, hogyan képzeli el a Blue Origin a holdra szállást.