My Blog

Kategória: Tudomány

  • Képeslapok a múltból

    A francia grafikus Villemar ilyennek képzelte el hajdanán a 2000-es évet. Az illusztrációk Franciaországban képeslapként jelentek meg.

    Forgalmi dugó a levegőben. De semmi gond, már itt a repülő rendőr:

    A tűzoltókat denevérszárnyakkal szerelik fel, hogy könnyen olthassák az emeleti tüzeket:

    Akkor még nem büntették az ittas vezetést.

    ????????????????????????????????????????????????????????????????????

    A háborúkat harci autók fogják vívni:

    Az iskolákban hangos könyvek lesznek:

    A lovak annyira ritkák lesznek, hogy pénzért fogják mutogatni:

    A hangposta hangszórókra küldhető:

    Kandallófűtés radioaktív rádiummal:

    Az építési területeken automata gépek fognak dolgozni:

    Sminkelés néhány gombnyomással:

    (via)

     

     

  • A szúnyog csípni akar

    Megdöbbentő, videó, hogy mennyire akarják a vért.

    Kevés olyan általánosan utált élőlény van a Földön, mint a szúnyog. A régi vicc szerint már Noé felesége is ki akarta dobni a szúnyogpárt, amelyet Noé a bárkára vitt. Ez a megdöbbentő makróvideó azt mutatja be, hogyan próbálják elérni a szúnyoghálón keresztül a bőrünket egy csepp édes vér reményében. Az állat nem fér át a háló szálai között, de azért átdugdossa hat szúró-szívó sörtéből álló szívókáját az apró lyukakon.

    A szúnyogfélék az egész világon előfordulnak. Kedvelik a meleget és a nedves környezetet; a fajok sokrétűsége ezért a trópusokon a leggazdagabb. A sivatagi területek viszont nem kedveznek ennek a rovarcsoportnak. De minden kellemetlenség, gyötrés és szenvedés ellenére az állatvilág egyik nagyon fontos tagja a szúnyog. Mivel rengeteg van belőlük, nagyon sokféle állat egyik fő tápláléka. Egészen elképesztő mennyiségekről van szó. Egy közönséges törpedenevér egy éjszaka alatt akár a saját testsúlyának többszörösét kitevő szúnyogmennyiséget pusztít el.

    (via)

  • Különleges túra a Nemzetközi Űrállomáson

    A világűrben elsődleges fontosságú egészségügyi kérdés a személyzetet érő sugárzás. Ezért folyamatosan figyelemmel kísérik az űrhajósokat érő terhelést. A mérési adatokat most már bárki megismerheti.

    A Német Repülési és Űrkutatási Központ és a ThinkSpace Consulting jóvoltából most már virtuálisan, a Nemzetközi Űrállomáson barangolva nézegethetjük a DOSIS-3D dózismérőinek mérési adatait. A műszerek között található a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Űrdozimetriai Kutatócsoportjának műszere is. A Magyar csoport 2009 óta vesz részt a kutatásban.

    A képre kattintva eljut az oldalra. 

    A DLR jóvoltából immáron mindenki számára elérhetővé váltak a dozimetriai adatok, melyeket a kutatás során a Nemzetközi Űrállomás Columbus moduljának különböző pontjain passzív doziméterekkel regisztrálnak. Ezt kiegészítve a DLR/Kieli Egyetem aktív dózismérője a modul egy adott pontjáról folyamatos, online adatokat szolgáltat.

    (via)

  • Mint egy rossz sci-fi: Veszélyes baleset a kórház kutatórészlegében

    A filmekben visszatérő téma az emberiséget fenyegető világjárványok kitörése. A fertőzés kiindulásaként a szándékos rosszindulat mellett a második leggyakoribb okként a balesetet szokták felhozni. Kutatók elejtik a fiolákat, vagy elvágják magukat egy összetört kémcsővel. A kutató intézetekben ismert biztonsági szabályok, és a kutatók felelősségtudata mellett ez utóbbi mondvacsinált ötletnek tűnt. Egészen mostanáig. Ugyanis pár napja lezárták a Baltimore-i Johns Hopkins kórházi központ egy részét és a környező utcákat.

    A zárlat oka, hogy a kórházi komplexum rákkutatással és gyógyítással foglalkozó részlegében.    A tuberkulózis-baktériumokkal teli fiolák törtek össze. Ezért az Egyesült Államok egyik legnevesebb kutató és gyógyító egészségügyi központja körüli utcákat lezárták és több kórházi épületet kiürítettek.

    Az épületkomplexum rákkutatással foglalkozó két részlegét összekötő folyosón, szállítás közben törhettek el az ampullák. A bennük lévő baktériumot kutatási célokra használták volna. Az incidens környékén tartózkodó orvosokat, nővéreket és betegeket elkülönítették, és elővigyázatosságból a rákkutató központ mindkét épületét kiürítették. A kórház azonnal megindította a vizsgálatot.

    A Johns Hopkins Kórház az Egyesült Államok egyik legpatinásabb, legelismertebb  kórházának számít.

    2016-ban a világon mintegy 10,5 millió ember megbetegedett a világban a tuberkulózisban a halálos áldozatok száma 1,7 millió volt.

    (via, via)

  • Magyar kutatók a kutyák új tanulási képességét fedezték fel

    A nyolchetes kölyök kutyák nem csak felnőtt fajtársaiktól, de az emberektől egyaránt képesek megtanulni. Erre az eredményre jutott az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. A kutatás vezetője Claudia Fugazza.

    A kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek.

    Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban oldották meg önállóan a feladatot, mint azok, akik ilyen tapasztalat híján voltak. A kiskutyák később is képesek voltak hasznosítani a megszerzett tudásukat, ami azt jelenti, hogy már egy rövid szociális tapasztalatról is stabil emléknyom alakul ki egy kölyökkutya elméjében.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatás vezetőjének könyve a kiadó gondozásában a Galaktikabolt.hu-n.

    A kutatók azt is vizsgálták, vajon a kölykök hasonlóan jól tanulnak-e ismeretlen felnőtt kutyáktól, mint a saját anyjuktól. Az eredmények meglepően alakultak, hiszen az ismeretlen kutyáktól tanulva még jobban teljesítettek, mert több ideig nézték az ismeretlen kutyát, mint a saját anyjukat.

    Amennyiben gyakorlati szempontból vizsgálják a tudósok ezeket az eredményeket, akkor egy új tanítási, kiképzési módszer lehetősége is felvetődik: a kölyökkutyák szociális tanulási képességeire is lehetne alapozni, amikor kutyakiképzésről van szó. Ez lehet a legkönnyebb és legtermészetesebb módja egy kölyökkutya tanításának, hogy egyszerűen meg kell nekik mutatni, mit hogyan kell csinálni. Ezután csak bátorítani kell őket.

    (via)

  • Galaktikus ütközés

    A Tejútrendszert nem mindig nézett ki úgy, mint most: 8-10 milliárd évvel ezelőtt egy másik galaxissal ütközött, ez változtatta meg a külső és belső szerkezetét.

    A galaktikus ütközés egy eddig ismeretlen törpegalaxissal történt, amely nem élte túl a karambolt. A „Kolbász” nevet kapó galaxis szétesett, maradványai mai is itt vannak körülöttünk.

    A Gaia műhold mérései alapján készül el galaxisunk eddigi legrészletesebb térképe. A műhold galaxisunk csillagait térképezi fel, rögzíti, ahogy a Tejútrendszerben mozognak. A csillagászok eddig elképzelhetetlen pontossággal ismerték meg égi szomszédaink pozícióját és pályáját. GyuChul Myeong, a Cambridge-i Egyetem végzős hallgatója munkatársaival ezeket az adatokat elemezte.

    A galaktikus ütközésből megmaradt csillagok pályája miatt nevezték el a Tejútnak rohanó rendszert Gaia Sausage-nak. Amint a kisebbik galaxis darabokra hullott, csillagai sugárirányú, hosszú pályára lökődtek, nagyjából a galaxis központjától azonos távolságra „fordulnak vissza”, ezzel hosszú, vékony, kolbászalakú pályát írnak le. Csak ezek a Sausage-csillagok maradtak meg a Tejútrendszer utolsó nagy ütközéséből.

    A Tejút élete során sok törpegalaxissal ütközött, ám a Sausage az ismert legnagyobb. Tömege több mint tízmilliárdszoros Naptömeg lehetett.

    Amikor a Sausage a még fiatal Tejútba rohant, a Tejút korongja valószínűleg felfúvódott vagy szét is töredezett. A Sausage törmeléke szétszóródott a Tejútrendszer belső vidékein, növekedést, domborulatot hozva létre a közepén, mely sűrűbbé is vált, külső részein pedig csillagokból álló „holdudvart”, vagyis halót alkotva.

    A kutatók ezen kívül legalább nyolc gömbhalmazt is azonosítottak, melyeket a Sausage hozott a Tejútrendszerbe. A kis galaxisoknak általában nincsenek saját gömbhalmazaik, a Sausage méretére ebből is következtettek.

    (via)

  • Hányatott sorsú James Webb-távcső: újabb halasztás

    Lassan már számolni sem érdemes, hányadszor halasztják el a világ legnagyobb űrtávcsővének pályára állítását.

    Hét évvel ezelőtt, 2011-ben 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, a terveket menet közben módosították, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést. Most az űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló független testület „technikai kihívásokra” hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. A legfrissebb tervek szerint legkorábban 2021. március 30-án lesz.

    A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.

    A James Webb teleszkóp az infravörös tartományban működik majd,  képes lesz átlátni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el. Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.

    A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni ezt az űrteleszkópot. A hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték. A költségvetés most az újabb egymilliárdos emeléssel 9,66 milliárd dollárnál tart.

  • Megdőlt a földi hidegrekord

    Elméletileg akár mínusz száz Celsius-fok is lehet a Földön.

    Az abszolút hidegrekord a Földön, amit természetes körülmények között mértek, az -89,2 Celsius-fok. A Déli-sarkon mérték 1983. július 21-én a szovjet Vosztok kutatóállomáson. A legfrissebb adatok szerint a mínusz 100 Celsius-fok közelébe is zuhanhat a hőmérséklet az antarktiszi jégtakaró fennsíkjának kicsiny völgyeiben, teknőiben.

    Amerikai kutatók 2013-ban az előző 32 évben a globális földfelszíni hőmérsékletről gyűjtött műholdas adatok elemzése nyomán bejelentették, hogy mínusz 93,2 Celsius-fok hőmérsékletet mértek a Déli-sarkot körül ölelő kelet-antarktiszi fennsík több pontján. De ezt hiteles földi méréssel nem igazolták.

    Ezt az előzetes tanulmányt vizsgálták felül most új adatokkal gazdagodva, és kimutatták, hogy a Föld leghidegebb pontjain a hőmérséklet mínusz 98 Celsius-fokra zuhanhat. Ezt a hőmérsékletet az antarktiszi télben, július-augusztusban mérték éjszaka. A hideg, sűrű és leszálló levegő napokra megülhet ezekben a kicsiny völgyekben és teknőkben, ami azt jelenti, hogy azok felszíne az eddig mértnél még tovább hűlhet. Ebben a térségben vannak olyan időszakok, amikor igen száraz a levegő, ami lehetővé teszi, hogy a jégfelszín hője könnyebben kisugárzódjon a világűrbe.

    A rekordhideg nem kötődik egy bizonyos dátumhoz, hanem a 2004 és 2016 között gyűjtött műholdas adatok elemzése alapján mutatták ki a szakemberek, hogy ilyen alacsony hőmérséklet akkor fordul elő, ha a feltételek megfelelőek.

    A kutatók szerint a rekord mínusz 98 Celsius-fok a leghidegebb, amennyire csak a Föld felszíne lehűlhet. Ahhoz, hogy ilyen alacsony legyen a hőmérséklet, tiszta égboltra, száraz levegőre van szükség napokon keresztül. Kissé tovább csökkenhet ez a hőmérséklet, ha ezek a feltételek heteken át fennmaradnak, de ennek igen csekély a valószínűsége.

    (via)

  • Génszerkesztett sertések

    Géntechnológiai eljárással tették a sertéseket ellenállóvá az egyik súlyos betegséggel szemben.

    A szakemberek úgy módosították a  a sertés örökítőanyagát, hogy a PRRS- néven emlegetett, sertés reprodukció és légzőszervi szindróma vírussal  szemben rezisztenssé tegyék. Ez a halálos légzőszervi kórokozó évente állatok tízezreinek a pusztulását és milliárdos károkat okozott.

    Az Edinburgh-i Egyetem Roslin Intézetének tudósai génszerkesztéssel eltávolították a sertés DNS-ének egy kis szakaszát. Ez a viszonylag kis szerkesztés megakadályozza, hogy a PRRS-vírus megtapadjon a sertéssejtek felszínén.  Ezután vírusfertőzésnek tették ki az állatokat, de egyetlen sertés sem betegedett meg.

    Azonban ezekből a sertésekből készült árukkal nem találkozhatunk az üzletekben, az állattenyésztők sem foglalkozhatnak a tartásukkal. . A génszerkesztés viszonylag friss eljárás, szabályozása sincs, ezért egyelőre nem lehet ilyen húst forgalmazni. Ráadásul a vásárlók is ódzkodnak a génkezelt élelmiszer vásárlásától.

    Ennek egyik oka, hogy az emberek nem ismerik a különbséget a génszerkesztés, és a már széles körben használt génmódosítás technológiája között. A génszerkesztés során egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó. Génmódosítás esetén idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.

    A kutatás vezetője kiemelte, hogy egyetlen idegen gént sem juttattak az állatokba, az eddigi tesztek szerint szervezetük nem gyengült meg és más módon sem hatott rájuk a beavatkozás. A  génszerkesztés végleges, tehát a sertések utódai is öröklik.

    (via)

  • Indul az űrfegyverkezés? – Változik az USA űrpolitikája

    Donald Trump amerikai elnök tanácskozásra hívta az Országos Űrkutatási Tanács képviselőit, és jelenlétükben elnöki utasítást írt alá, amelyben elrendelte: a védelmi minisztérium azonnali hatállyal indítsa el egy világűrbe telepítendő haderő felállításához szükséges folyamatot. Az elnök egymástól független, de egyenrangú légerőről és űrhaderőről beszélt. „Nem elég a puszta amerikai jelenlét a világűrben, amerikai dominanciára van szükség” – mondta.

    Donald Trump a Nemzeti Űrtanácsot újjáalakító elnöki rendelet aláírásán

    A hatodik haderőnem létrehozása évtizedes ötlet, és az elmúlt években is időről időre a Kongresszus elé kerül a téma. Az elnöki utasítás önmagában kevés, az intézkedéshez kongresszusi felhatalmazásra van szükség.  Egyelőre nem derült ki, az elnök a Ronald Reagen-féle csillagháborús program felélesztését tervezi, vagy más módon képzeli el az űrhaderő működését. De az egyesült Államokat is köti a Nemzetközi világűr-szerződés, amely megtiltja tömegpusztító fegyverek telepítését a világűrben és más égitesteken.

    Donald Trump elnöksége alatt nem ez az első űrrel kapcsolatos döntése.  Tavaly nyáron írta alá a   Nemzeti Űrtanácsot újjáalakító elnöki rendeletet. Tavaly decemberben adta ki  elnöki utasítást egy újabb Holdra induló expedícióra, amely egy későbbi Mars –küldetés előfutára lehet. Hét hónapos huzavona után a Kongresszus jóváhagyta az elnök jelöltjének, James Bridenstine oklahomai republikánus képviselőnek a kinevezését az amerikai űrhivatal élére. Nemrégiben pedig elrendelte a kereskedelmi célú űrkutatások szabályozásának felülvizsgálatát.