My Blog

Kategória: Tudomány

  • „Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból”

    A kimagasló tudósoknak fenntartott temetkezési helyen, Newton és Darwin között helyezték végső nyugalomra Stephen Hawking, a március 14-én 76 évesen elhunyt világhírű elméleti fizikus hamvait pénteken a londoni Westminster-apátságban.

    A gyászszertartáson a tudóst Benedict Cumberbatch angol színész búcsúztatta.

    De megemlékezett az elhunytról többek között Kip Thorne Nobel-díjas amerikai elméleti fizikus is.

    Hawking földi maradványait a Tudósok Sarkában, Isaac Newton és Charles Darwin sírja között helyezték végső nyugalomra, egy olyan helyen, amelyet csak a nagy tudományos áttörést elérő elméknek tartanak fenn, és ahol a legutóbbi két temetést 1937-ben, illetve 1940-ben tartották. Newtont 1727-ben temették el a westminsteri apátságban, a közelében nyugszik 1882 óta Darwin is.

    Hawking sírja fölé egy emlékkövet állítottak azzal a felirattal, hogy „Itt nyugszik az, ami halandó volt Stephen Hawkingból 1942-2018”, és a fizikus egyik leghíresebb egyenletével.

    Cambridge-ben, ahol lakott, Hawkingot március 31-én búcsúztatták a St. Mary templomban, annak az épületnek a közelében, ahol a tudós több mint 50 éven át tudományos tevékenységét végezte. A család korábban azt közölte, úgy fogják megrendezni a búcsúztatást, hogy a hívőknek és a nem vallásos résztvevőknek is megfelelő legyen. Stephen Hawking ateista volt, és nem hitt a halál utáni életben.

    (via)

     

  • Hawking szavai egy fekete lyuk felé szállnak

    Pénteken helyezik örök nyugalomra a londoni Westminsteri apátságban tartott hálaadó istentiszteletet keretében a világhírű fizikus, Stephen Hawking hamvait.  A szertartáson beszédet mond mások mellett Benedict Cumberbatch angol színész, aki Hawkingot alakította a BBC egy televíziós drámájában, valamint Tim Peake brit űrhajós is.

    Hamvait Isaac Newton sírja mellett helyezik nyugalomra. Newtont 1727-ben temették el a Westminsteri apátságban, ott nyugszik a közelében 1882 óta Charles Darwin is.

    A szertartás után a „béke és a remény üzeneteként” sugározzák az űrbe az „asztrofizika popsztárjaként” is emlegetett tudós szavait. Az üzenethez a kísérőzenét Evangelosz Odüsszeasz Papathanassziu, azaz Vangelis, a legismertebb görög zeneszerző, többek között a Tűzszekerek és a Szárnyas fejvadász című filmek zenéjének komponistája készítette.

    A szerzeményt a Földhöz legközelebbi fekete lyuk, az „1A 0620-00” irányába fogják sugározni az Európai Űrügynökségnek a spanyolországi Cebrerosban lévő állomásáról. Vangelis szerzeményét a pénteki szertartás résztvevői CD-n vihetik majd haza magukkal. Az istentiszteleten a család és a barátok mellett a nagyközönség ezer szerencsés tagja is részt vehet, akiket sorsolással választottak ki.

    (via)

  • Bajban az Opportunity

    Megszakadt a kapcsolat az Opportunity-vel, mert a vörös bolygó felszínén hatalmas vihar tombol, és elérte marsszondát is. A vihar kitörését még május 30-án észlelték, azóta egyre erősödött, és becslések szerint most 35 millió négyzetkilométeren tombol. Ez a bolygó felületének negyede.

    Az Opportunity-t ez érzékenyen érinti, mert a porvihar eltakarja a Napot, a napelem cellái nem kapnak fényt, nem tudja feltölteni akkumulátorait. A szonda épp ezért már vészüzemmódba kapcsolt, időnként életre kel, hogy ellenőrizze a külső körülményeket. Azonban a vihar napok óta korlátozza a fényviszonyokat, az akkumulátorok töltése vészesen fogy.

    A legnagyobb problémát a hideg jelenti, nincs energiája a fűtése, ha mínusz negyven Celsius fok alá csökken a szonda hőmérséklete, a működése leállhat.

    Az Opportunity igazi sikertörténet. Működését 90 napra tervezték, mégis több mint 14 éve működik. A kutatók 2004-ben arra számítottak, hogy a homok lassan be fogja a fedni a napelemeket, de a kevés marsi szél is elég volt hozzá, hogy lefújja, és így folytatni tudta a küldetését.

    2007-ben már túlélt egy hatalmas vihart, akkor két hét után vette fel újra a kapcsolatot a Földdel. A kutatók most is abban reménykednek, hogy még nem kell elbúcsúzni tőle.

    (via)

  • A New Horizons ébresztése

    A New Horizons amerikai űrszondát a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára építették. Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetése keretében. Repülése alatt megközelítette a Jupitert és 2015. július 14-én ért el a Plutóhoz, melyről fényképet készített.


    A rendszer sikeres felderítése után a még kiválóan működő szondának új feladatot kerestek. Az útját úgy módosították, hogy megközelítse a hivatalosan 2014 MU69 nevezett Kuiper-övben rejtőző égitestet. Egy közönségszavazás után Ultima Thule néven emlegetett égitest 1,6 milliárd kilométerre van a Plútótól. Az űrszondáknál szokás, hogy a hosszú utazás eseménytelen időszakában lekapcsolják. A hibernációnak célja a rendszerek kímélése és az energiatakarékosság. A New Horizons szondát decemberben végén hibernálták. A felélesztés mindig nagy izgalom a földi személyzet körében, hogy a hideg, a kozmikus sugárzás, és a meteorok nem tettek-e kárt a rendszerekben.

    Az űrszonda az előre meghatározott utasítás alapján 165 nap után, június negyedikén kapcsolta be a rendszereit. A szonda ekkor már 6 milliárd kilométerre távolodott a földtől, és a bekapcsolást igazoló rádióadás csaknem 6 órán keresztül utazott a földig.

    A nyár nagy része a rendszerek ellenőrzésével, és az új parancsok feltöltésével telik el. A kutatók tervei szerint a szükséges pályamódosítások után a szonda 2019. január 1-én repül el az Ultima Thule mellett mindössze 3500 kilométeres távolságra.

    (via)

  • Szerves vegyületeket találtak a Marson

    A NASA felfedezése esetleg az élet bizonyítéka lehet.

    Talán az eddigi  legsikeresebb mars szonda, a Curiosity fúrást hajtott végre a Gale-kráterben. Ennek fenekén több mint 3 milliárd éves agyagpala fekszik, amely feltételezhetően egy hajdani tó üledékéből képződött. A fúrásminta vizsgálata során szerves vegyületek nyomaira bukkantak. Talán még izgalmasabb felfedezés, hogy a marsi légkört elemző műszere a metántartalom jelentős szezonális váltakozásait mérték.

    Természetesen ez nem bizonyíték a marsi életre. A NASA szakemberei kijelentették, a szerves molekulák származhatnak kémiai reakciókból, üstökösök és meteoritok becsapódásából, és talán az élő szervezetek működéséből. A szakemberek szerint túl korai kimondani, hogy biológiai folyamatokból származnak.  A metán jelenléte azért is érdekes, mert a földön a metán 95 százaléka biológiai eredetű.

    A Curiosity a kőzetmintát kemencében hevítette.  Amikor a minták hőmérséklete 500 Celsius fok fölé emelkedett, a rover műszerei úgynevezett aromás, alifás és tiofén gőzöket detektáltak. A tudóscsoport úgy véli, hogy ezek a még nagyobb szerves molekulák bomlási termékei.

    Nem ez volt az első ilyen lelet, a Curiosity először 2014-ben észlelt szerves molekulákat a Gale-kráter kőzetében, de csak keveset. 2015-ben a missziós tudósok arról számoltak be, hogy a Curiosity kimutatott klórtartalmú szerves anyagokat a bolygó kőzetében, de a potenciális szennyeződés és a műszerhibák miatt az eredmények nem voltak elég meggyőzők.

    (via)

     

  • 3D nyomtatott lakóház

    Hollandiában már készülnek az első nyomtatott házak. Eindhovenben épülnek a világ első olyan otthonai, amelyek felhúzásához háromdimenziós nyomtatót használnak. Az építéshez nem lesz szükség kőművesekre.

    A Mérföldkő-program a Van Wijnen holland építőipari cég az Eindhoveni Műszaki Egyetemmel közös projektje. Az eljárás kevesebb betont használ, így csökkenti az építési költségeket és a környezeti károkat. Nem mellesleg enyhíti a kőműves hiányt.

    A 3D-s nyomtató egy hatalmas robotkar a végén fecskendővel, amely kilövelli a különleges, nem folyós állagú betont. Nincs szükség zsaluzásra, és nem használnak több betont a szükségesnél. A fecskendő rétegről rétegre nyomtatja az elemeket. Egyelőre a külső és belső falakat képesek nyomtatni, de remélik, hamarosan megoldják a szennyvíz-elvezetés nyomtatását is.

    A lakóházak látványterveit bemutatták, az ingatlanok jövőre megvásárolhatók. Az öt ház közül a legkisebb – egy két hálószobás otthon – iránt már húsz család is érdeklődött.

     

    (Via)

     

  • Ionhajtóműves műhold

    A világon először tisztán Ionhajtóműves távközlési műholdat állítottak földkörüli pályára egy SpaceX Falcon-9 rakétával.

    Az Ionhajtómű régi álma volt az űrkutatóknak. Működtetése sokkal egyszerűbb, gazdaságosabb, de cserébe sajnos nagyságrendekkel kisebb gyorsítást tesz lehetővé. A hajtóanyagból igen kevés kell, így az út teljes hosszán működhet a hajtómű, és hosszú idő alatt hatalmas sebességet érhet el. Bár 1960-ban a NASA megépítette az első példányt, alkalmazása csak 2000-től kezdődött meg a hosszú távú utazásokra szánt űrszondák fedélzetén. Az első a Braille kisbolygót és a Borrelly-üstököst megközelítő Deep Space–1,  a Holdra küldött SMART–1, vagy a japán Hayabusa, amely az  Itokawa kisbolygóhoz indult.

    Azonban a SES-12 az első műhold, amely csak ionhajtóművet kapott. A távközlési műhold az ionhajtómű segítségével fog geostacionárius pályára állni, majd a manőverezésekhez használni. A luxemburgi SES, a világ egyik legnagyobb műhold üzemeltetője az Airbustól rendelte meg az eszközt. Az új Eurostar E3000 ionhajtóműves platformra tetszőleges műholdat lehet ráépíteni. Mivel kevesebb hajtóanyagot kell a műholdnak magával vinnie, vagy a start költségei lesznek alacsonyabbak, vagy a platformra lehet több eszközt ráépíteni.

    A SES-12 élettartamát 18 évre terveik.

    (via)

  • Hamarosan nyit az űrszálloda?

    Mindenki az űrugrással, az űrturisták röptetésével foglalkozik, eközben egy kis, nemrég indult cég sokkal nagyobb álmot dédelget. 2021-ben tervezik megnyitni első űrszállodájukat.

    Az Orion Span 200 mérföldes, vagyis 331 kilométeres magasságban fog a föld körül keringeni. Egyszerre hat vendég elszállásolására van lehetőség, akikről kétfős személyzet gondoskodik. Nagysebességű vezeték nélküli internet áll majd a rendelkezésükre, hogy lenn mindenkinek eldicsekedhessenek, hol is vannak éppen. A szállodában növénytermesztési kísérlet is fog folyni, a látogatók ajándékba kapnak egy-egy palántát. Emellett lesz egy virtuális valóság szoba s, ahol maradéktalanul ki akarják használni a súlytalanság előnyeit.

    Bár a szállás spártainak mondható, az ár a legmenőbb hétcsillagos szállodákét is messze felülmúlja Egy éjszaka egy személynek 792 000 dollárba kerül. De mivel egy turnus 12 napos, a teljes ár 9,5 millió dollár.

    Ami a lényeg, a szállás négycsillagos, de a gravitáció nullás. A szálloda 90 percenként megkerüli a Földet, a turistáknak naponta 16 napkeltében és napnyugtában lehet részük. És természetesen a semmivel sem összehasonlítható, földi és égi panorámában.

     

     

    (via, via, via)

  • Foci a Nemzetközi Űrállomáson

    Az űrben kezdődött meg a 2018-as futball világbajnokság hajrája. Anton Skaplerov és Oleg Artemjev orosz űrhajósok, a vébé hivatalos labdájával mutattak be néhány látványos rúgást és védést.

    A látványos mozdulatokat megkönnyítette, hogy súlytalanságban végezték, nem korlátozta őket a z átlagos focistákat földbe döngölő gravitáció.

    A labdát még márciusban vitték fel az űrállomásra, és ma tér vissza a földre. Ezzel még nem ér véget a labda karrierje. Június 14-én Moszkvában a hivatalos megnyitó után a Luzsnyiki Stadionban ez a labda szerepel majd a 17.00-kor kezdődő Oroszország–Szaúd-Arábia nyitómérkőzésen.

    Nem ez volt az első fociesemény az űrállomáson. Négy évvel ezelőtt nyáron, a Brazil vébé alkalmából két amerikai és egy német űrhajós avatott be minket a Zéro-G foci rejtelmeibe. Érdekes módon mindenki a skorpió-rúgással próbálkozott.

    (via, via)

  • A pálcikarobot szaltója

    Tudtad, hogy a Disneynek saját robotkutatási projektje van? Sőt, egy egész kutatóintézete, ez a Disney Research. Most mutatták be légtornász robotjukat, amely az egyszerű Sitkman nevet kapta. Egy stilizált ember, amely csupán törzsből, combból, és lábszárból áll.

    Viszont képes arra, hogy szimpla és dupla hátraszaltót ugorjon. A 2,1 méter magas robot ezt teljesen önállóan végzi. Lendületet vesz a kötélen, kiszámítja a szükséges szöget és távolságot, majd a megfelelő pillanatban elengedi a kötelet. Légtornászhoz méltóan összehúzza a „testét” majd a leérkezéshez kinyújtja.

    A számunkra se egyszerű mozdulat a robot számára is bonyolult. Lézeres távolságmérőket inerciális mozgásérzékelőt, és számítógépes látást alkalmaz. Az így gyűjtött információk alapján számolja ki a szükséges mozdulatokat.

    A videón látszik, hogy összességében szépen kivitelezett gyakorlat, csak sajnos a leérkezés nem sikeres. Ez a látszatra a fura fejlesztés az eljövendő robotok mozgásának fejlesztésére szolgál. Bár ki tudja, lehet hogy a Disneyland robotcirkuszaiban fog ugrálni.

    (via, via, via)