My Blog

Kategória: Tudomány

  • Csernobil – S.T.A.L.K.E.R – A katasztrófa öröksége

    Sokan úgy gondolnak Csernobilra, hogy a károkat sikerült legalábbis mérsékelni, a szennyezést a Zónán belül tartani. Ez azonban csak részben igaz.
    Valóban, a szennyezés java része a zónán belül található, Ezért is módosították többször a zóna határait, újabb és újabb szennyezett területeket adva hozzá. De ez csak a jelentős szennyezésekre vonatkozik.

    A radioaktív szennyezés eljutott egészen Svédországig, habár ez már csak az egészségre gyakorlatilag jelentéktelen mértékű. Azonban az ukrán falvak még mindig szenvednek Csernobil örökségétől: Ukrajna egyes részein a megengedett határérték ötszöröse a sugárszennyezettség szintje a tejben.

    A Szovjetunió felbomlása utána a függetlenné váló Ukrajna a világ segítségét kérte, de ennek egyik feltétel az volt, hogy a korábbi szovjet gyakorlattal ellentétben be kellett engedniük a nemzetközi tudóscsoportokat és szervezeteket, így már valós képet kaphatott a világ a katasztrófáról és annak következményeiről.

    Ennek köszönhető az a közös brit-ukrán kutatás, amelyet az Exeteri Egyetem Greenpeace Kutatólaboratóriumai és az Ukrán Mezőgazdasági Radiológiai Intézet kutatói közösen végeztek. Az ukrán falvak magángazdaságaiból és falusiak otthonaiból gyűjtöttek tejmintákat Rivne térségében, amely mintegy 200 kilométerre van az 1986-ben felrobbant csernobili atomerőműtől.

    Kimutatták, hogy a 14 település közül hat esetében a tejben a radioaktív cézium szintje a felnőttek számára megszabott ukrán határérték (literenként száz becquerel) fölött van, és nyolc településen tapasztaltak hasonlót a gyermekek számára megszabott határérték (literenként 40 becquerel) esetében.

    A legmagasabb mért adat literenként 500 becquerel volt, ami ötszöröse a felnőttek és több mint tizenkétszerese a gyermeke számára megszabott határértéknek.

    STALKER – Katasztrófa sújtotta terület

    Több mint 30 évvel a csernobili katasztrófa után az embereket még mindig mérgezi a radioaktív cézium, amikor helyben termelt élelmiszert, köztük tejet fogyasztanak Ukrajnának a csernobili katasztrófa által érintett területein. Az általunk tanulmányozott területen sokan tartanak tehenet teje miatt, amelynek fő fogyasztói a gyerekek.

    Bár a talaj szennyezettsége a tanulmányozott térségben nem túlságosan magas, a radioaktív cézium még mindig felhalmozódik a tejben és más élelmiszerben oly mértékben, hogy ezen falvak lakói krónikusan kitettek a sugárszennyezésnek, ami egészségi kockázatot jelent az emberi test szinte valamennyi szervére, különösen gyerekek esetében.

    Léteznek egyszerű és olcsó védekezési lehetőségek arra, hogy a sugárszint a határérték alatt maradjon. Például ilyen a céziummegkötés alkalmazása a tehenek esetében, a burgonyaföldek trágyázása vagy a sertések etetése nem szennyezett takarmánnyal. Az ukrán kormány a múltban alkalmazott néhány ilyen intézkedést, de 2009-ben leállították azokat.

    A szükséges intézkedések hiányában a tej sugárszennyezettsége a határérték fölött fog maradni minimum 2040-ig.

    S.T.A.L.K.E.R. – Kihalt Mezők

     

  • A jövő képeslapjai 2.

    A rádió, a tévé, a mozi feltalálása előtt a világkiállítások jelentették a világ és a jövő megismerését, ez a 19. század közepe óta a nagyközönségnek rendezett óriáskiállítások elnevezése. Gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után. Az első helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben, a kiállítás ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és amelyek a mai napig megrendezésre kerülnek.

    Az 1900-as világkiállításnak Párizs adott otthon.  A kerek évforduló miatt mindenki kíváncsi volt a jövőre. Jean-Marc Côté más művészekkel együtt képeslapokat készített, a cél az volt, hogy az alkotók megmutassák, szerintük milyen lesz a világ száz év múlva. Elengedték a fantáziájukat, ha nem is találták el a technológiát, de jól látták a változás lehetséges irányát.

    Automata méretes szabóság:

    Gépzenekar:

    Automatizált szépségápolás:

    Borbélyrobotok:

    A kandallóban egy darab rádium ontja a meleget:

    A vegyipar megjelenése a konyhában:

    Hangos újság:

    Távirányított építőgépek:

    Holdgyermek

    Elektromos mikroszkóp:

    Oktatás:

    Háborús gépezetek:

    Üzenet felolvasó szerkezet:

     

  • Még a barlangi medvét is mi irtottuk ki

    A barlangi medvék számának gyors csökkenése 40 000 évvel ezelőtt kezdődött. Épp akkor, amikor a modern ember őseinek Európába érkeztek.

    A faj egyedszámában 40 ezer évvel ezelőttől kezdve drámai hanyatlást látunk, ami egybeesik az anatómiai szempontból modern ember Európába érkezésével. Ez az eddigi legegyértelműbb bizonyíték arra, hogy az embernek nagy szerepe lehetett a barlangi medve kihalásában

    A mai barna medve és a hajdani barlangi medve közös őstől származik, az utóbbi Ázsiában és Európában élt. A barlangi medve nagyrészt növényevő volt. Kövületeit általában barlangokban fedeztél fel, ami arra utal, hogy sokat időzött ott, nem kizárólag a téli álmát aludta a barlang védelmében.

    A kutatók elemezték a svájci, lengyel, francia, spanyol, német, olasz és szerb lelőhelyekről származó barlangimedve-maradványok mitokondirális DNS-ét. Feltérképezték, merre élt a vad és genetikailag mennyire volt sokszínű akkoriban, amikor óriási testű emlősök lakták a Földet.

    https://galaktikabolt.hu/termek/edentol-nyugatra/

    Az eredmények azt mutatták, hogy a korábban véltnél sokszínűbbek és viszonylag stabilak voltak a populációi nagyjából 40 ezer évvel ezelőttig, túléltek két hideg időszakot és számos lehűlési periódust is.

    Vissza az Édenbe

    A kihalásának okait jelenleg is vitatják, egyes magyarázatok szerint az emberi beavatkozás mellett a környezet változásai, mások szerint a kettő együttes hatása vezetett a faj pusztulásához. A faj sorsának megpecsételődésében más okok is közrejátszottak, köztük az utolsó jégkorszak kezdete és az élelem csökkenése.

    Fagyos Éden

  • A Jupiter rejtélyes ütközése

    Egy olyan gigantikus frontális bolygóütközés lehet a magyarázata a Jupiter különös magjának, amely évmilliárdokkal ezelőtt, a Naprendszer kialakulásának idején történt. A NASA Juno-küldetésének adatait a Rice Egyetem és a kínai Szun Jat-szen Egyetem közös csillagászati kutatócsoportja elemezte.

    Nagyjából 4,5 milliárd évvel ezelőtt, amikor a Naprendszer még csak néhány millió éve alakult ki, a Jupiter összeütközhetett egy kialakulóban lévő bolygóval. Ez nem lehetett ritka esemény akkoriban, de ez lehet a magyarázata annak, hogy a Jupiter magja a vártnál kevésbé tömör és nagyobb kiterjedésű.

    A  gázóriás különös magja arra utal, hogy történt valami, ami felkavarta a Jupiter magját. Erre egy lehetséges magyarázat, hogy egy gigászi ütközés volt az.

    A legelfogadottabb tudományos elméletek szerint a Jupiter tömör, köves, jeges bolygókezdeményként indult, később sűrű atmoszférája alakult ki az úgynevezett eredeti, gázból és porból álló korongból. Az elmélet szerint a hatalmas bolygóütközés a Jupiter tömör magját vegyítette atmoszférája külső, ritkásabb rétegeivel

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A kutatócsoport több ezer számítógépes szimulációt futtatott le. Azt találták, hogy a gyorsan növekvő Jupiter megzavarhatta a közeli „bolygóembriókat”, melyek a bolygóvá válás korai szakaszában voltak. A kalkulációk tartalmazták az ütközés valószínűségének becsléseit különböző forgatókönyvek és becsapódási szögek szerint. Minden esetben azt találták, hogy legalább 40 százalék az esélye, hogy a Jupiter az első néhány millió évében lenyelt egy bolygókezdeményt. A Jupiter nagy tömegvonzása miatt a frontális ütközés esélye nagyobb lehetett, mintha csak súrolták volna egymást.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az ütköző bolygókezdemény olyan lehetett, mint a lövedék, áthatolt a légkörön és frontálisan eltalálta a magot. Az ütközés előtt a mag nagyon tömör volt, de a telitalálat felaprózta, szétszórja a darabjait.  Ilyen sűrűségű magot csak olyan ütközés hozhatott létre, amelyben egy Földnél mintegy tízszer nagyobb bolygóembrió frontálisan rohant a Jupiterbe.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

  • A Webb-teleszkóp tesztelése

    A James Webb űrtávcső  egy épülő 6,5 méteres átmérővel rendelkező, infravörös űrtávcső, a Hubble űrtávcső tervezett utóda, a valaha épített űrteleszkópok legjobbika. Közösen építi meg és működteti a NASA, az ESA és a Kanadai Űrügynökség.  Indítását először 2018-ra tervezték a Guyana Űrközpontból, de a dátum a teszteredmények többszöri analizálása, valamint a teleszkóp bonyolult összeszerelése, összeillesztése miatt már a 2021-re tolódott. Az új távcső a Hubble űrtávcső 11,1 tonna tömegénél lényegesen könnyebb, 6,2 tonna tömegű.

    Ez a rövid videó megmutatja, hogyan rakja össze magát az űrben a teleszkóp és hogyan működik. Itt a Földön pedig bepillanthatunk a tesztelésekbe. Így látszik jól, milyen nagy is ez a műszer.

    A JWST fő tudományos küldetése négy részből áll: az első csillagok és galaxisok fényének keresése, amelyek kevéssel az ősrobbanás után keletkeztek; a galaxisok kialakulásának és fejlődésének a tanulmányozása; a csillagok és bolygórendszerek kialakulásának a tanulmányozása; a bolygórendszerek és az élet eredetének a tanulmányozása.

    A vizsgálandó források alacsony hőmérséklete, a vöröseltolódás és a kozmikus por zavaró hatása miatt a JWST infravörös tartományban fog működni, 0,6 és 28 mikrométer között. A távcső műszereit -220 °C hűtik le, és eltakarják a Nap sugárzásától, hogy az ne zavarja meg a detektorokat.

    A Föld-Nap rendszer L2 Lagrange-pontja biztosítja, hogy a Föld és a Nap relatív helyzete a teleszkóp látószögében mindig ugyanaz marad, Az L2 Lagrange-pont a Naptól ellenkező irányban, tőlünk másfél millió km távolságra van, ahova karbantartó csoport küldésére nem lehet számítani.

  • Láthatatlan galaxisok

    Japán kutatok korábban láthatatlan, hatalmas ősi galaxisokat fedeztek fel. Ilyen nagyszámú galaxis felfedezésre eddig még nem volt példa.
    Harminckilenc, nagy tömegű galaxis létezését sikerült megerősíteni. A galaxisok a most 13,7 milliárd éves univerzum első 2 milliárd évéből származnak. Ezek a galaxisok korábban láthatatlanok voltak a kutatók számára. A felfedezés szembemegy a jelenlegi modellekkel, amelyek a kozmikus evolúció ezen szakaszára vonatkoznak, bár segít megérteni bizonyos részleteket, melyek eddig hiányoztak

    A szupernagy tömegű fekete lyukakkal és fekete anyaggal összeköttetésben lévő galaxisoknak az ilyen mértékű elterjedtsége ellentmond az univerzum jelenlegi modelljének. Korukból és távolságukból adódóan ezek a hatalmas tömegű galaxisok rejtve voltak, mivel fényük gyenge és elnyújtott. Ilyen távolságból ugyanis a fény infravörössé válik, ráadásul az univerzum is tágul, ami miatt nő a távolság.
    Ezeknek a galaxisoknak a fénye nagyon halvány és nagy hullámhosszú, láthatatlan a szem számára és nem érzékelhető a Hubble által sem. Ezért az Atacamai ALMA Hálózatot használták, amely ideális az ilyen jellegű objektumok megfigyelésére. A galaxisok tanulmányozása több információt szolgáltat a szupernagy tömegű fekete lyukakról is.

    Az ALMA-hálózat

    Minél nagyobb tömegű egy galaxis, annál nagyobb tömegű a szívében lévő szupernagy tömegű fekete lyuk. Tehát a galaxisok fejlődésének tanulmányozása révén többet megtudhatunk a szupernagy tömegű fekete lyukakról.

  • Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

    Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók.

    Az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az EEG olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során. Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület.

    Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint „a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző”.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatásban több mint százötven 1-17 éves családi kutya és gazdája vett részt. A kutyák három órát aludhattak az ELTE Etológia Tanszék egy csendes szobájában, gazdáikkal együtt. Az EEG adatokat a humán kutatásokhoz hasonlóan a bőrfelszínhez ragasztott elektródákkal regisztrálták, így ez az eljárás teljesen fájdalommentes volt. Nyolc kivételével minden kutya aludt a három óra alatt.

    „Kidolgoztunk egy automatikus detektálási módszert, amely a kutyáknál is működik” – magyarázza Ivaylo Iotchev, a Scientfic Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. „Ezúttal nagy mintán akartuk megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és az ivartalanítás befolyásolja-e az orsók tulajdonságait. A humán irodalomban nagyon sokat foglalkoztak a hormonális és életkori változások orsóaktivitásra gyakorolt hatásával. Ha ezek a megállapítások a kutyák alvási orsóira is igazak, az megerősítené azt a feltételezést, hogy a kutya jó modellállat lehet az emberi evolúció, az öregedés és az agyműködés megértéséhez. Eddig leginkább viselkedéskutatások igazolták az ember és a kutya hasonlóságait. Más modellállatokhoz, például a rágcsálókhoz képest a kutya agya számunkra még mindig terra incognita” – teszi hozzá.

    Az új eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A lokális különbség az orsófrekvenciában erős érv amellett, hogy az emberekben a „lassú” és a „gyors” orsók közötti megkülönböztetés a kutyák esetében is indokolt. „Ez fontos, mert az emberek esetén a gyors és lassú orsók különböző funkciókkal bírnak” – hangsúlyozza a tanulmány szerzői közül Turcsán Borbála.

    A mozgásmintázatok tanulása a gyors orsókhoz, míg a verbális tanulás és az intelligencia a lassú orsók meglétéhez kapcsolható. A gyors orsók megjelenése emberhez hasonló különbségeket mutatott a nemek között kutyáknál is. A szukák esetében több, nagyobb és gyorsabb orsót találtak a kutatók. A különbség leginkább az ivaros szuka kutyáknál volt jelentős.

    Iotchev szerint „az a tény, hogy mind a kutya neme, mind a reproduktív állapota befolyásolta az orsók jellemzőit, a legerősebb érv egy nem-invazív vizsgálatban amellett, hogy a nemi hormonoknak hatásuk van az alvási orsók kifejeződésére. Ez viszont különösen erős érv amellett, hogy emberek és kutyák esetében hasonló mechanizmusok szabályozzák az orsók kialakulását és modulálását”.

    „A felszíni EEG-mérések nem teszik lehetővé, hogy minden részletében megértsük az alvó kutya agyának aktivitását” – magyarázza Iotchev. „Fontos azonban, hogy az öregedési modellként használt patkányok esetén nem csökken az orsók gyakorisága az öregedés során úgy, mint az embernél, a kutyáknál viszont igen. Ez azt támasztja alá, hogy legalábbis alvási orsók tekintetében hasznosabb a kutyaagy vizsgálata más modellfajokhoz képest” – hangsúlyozza a kutató.

  • 350 millió fa ültetése egyetlen nap alatt

    Etiópiában legfelsőbb szinten határoztak el, hogy tesznek a klímaváltozás ellen. Hihetetlen akciót hirdettek meg. Egyetlen nap alatt 200 millió fát akartak elültetni. Abiy Ahmed kormányfő vezette projekt a szárazság sújtotta kelet-afrikai országban ellensúlyozni akarja az erdők kivágásának hatásait és a klímaváltozást.

    Egy ilyen projektben az egész országnak részt kell venni. megvalósításának idejére számos közintézményt és iskolát bezártak, hogy minél többen részt vehessenek a faültetési programban. A faültetést az országban mintegy ezer helyszínen végezték. Illetékesek számolták, hogy hány facsemetét ültetnek el.

    Este az első számok még 220 millió facsemetéről szóltak, de a végső eredmény szerint egyetlen nap alatt összesen 350 millió fát ültettek el.

    A program még ennél is grandiózusabb: a cél négymilliárd fa ültetése az év végéig. Minden állampolgárt arra buzdítanak, hogy legalább 40 csemetét ültessen el.

    Az ENSZ adatai szerint a 20. században Etiópia területének 35 százalékát borították erők, ez azonban négy százalékra zsugorodott a 2000-es évekre. A fák nemcsak a szén-dioxid elnyelésével segítenek, de az elsivatagosodás és a talajromlás ellen is védenek, illetve többek között ételt, menedéket és faanyagot is szolgáltatnak.

    Ezzel új világrekord született. A Guinness rekordok könyvében India tartja az egyetlen nap alatt elültetett fák rekordját több mint 50 millió fával, amelyet 800 ezer önkéntes ültetett el 2016-ban a dél-ázsiai országban.

  • Ferrofluid és mikroműanyag

    A mikroműanyagokról alig egy-két éve hallottunk először, mégis mára ez lett az egyik legfontosabb környezetszennyezési kérdés. Először csak a tengerekben találtuk meg ezeket a milliméternél is kisebb műanyag darabkákat, de azóta már kimutatták tavakban, folyókban, sajnos a Dunában is. A szennyezés megjelent az ivóvízben és számos mindennapos élelmiszerben és italban.

    Világszerte folyik a kutatás, hogyan lehetne a vízből eltávolítani. Ez a videó egy érdekes kísérleti módszert mutat be. A vízbe először mikroműanyagot kevernek. A kivonásához először egy olajat adnak hozzá, utána ferrofluidot, a keverés során, az anyagok összekapcsolódnak a szennyezéssel,  végül egy mágnes segítségével eltávolítják az egészet.

     

     

     

  • Ritka és különleges bolygórendszert fedeztek fel

    A TESS, a NASA exobolygóvadász űrszondája három új bolygót fedezett fel egy szomszédos törpecsillag körül. A csillagrendszer a Földtől nagyjából 73 fényévre található a Festő (Pictor) csillagképben. A felfedezés több szempontból is ritka és érdekes.

    A TOI-270 nevű csillagrendszerben lévő három exobolygó, vagyis Naprendszeren kívüli planéták egyike szilárd felszínű és valamivel nagyobb a Földnél, míg a másik kettő gáz halmazállapotú és méretét tekintve nagyjából kétszerese a Földnek.

    A TOI 270 egy halvány és, hideg vörös törpe, méretét és tömegét tekintve is nagyjából 40 százalékkal kisebb a Napnál, felszíni hőmérséklete pedig csaknem egyharmaddal kevesebb a központi csillagunkénál.

    A legfontosabb tény, hogy a kisebb szilárd bolygó a lakható zónában található, vagyis olyan távolságban kering a csillag körül, ahol a hőmérséklet lehetővé teszi, hogy a víz folyékony halmazállapotú maradjon a bolygó felszínén.

    A TOI 270 a csendes csillagok közé tartozik, ami az jelenti, hogy ritkán produkál kitöréseket. A kutatók így nem csak könnyebben megfigyelhetik a csillagot és a körülötte keringő bolygókat, hanem nagyobb esély van bolygókon az élet kifejlődésére. Ez egy ritka felfedezés, mert nagyon kevés ilyen planétát találtak eddig lakható zónában, és ezek közül is csak néhányat egy csendes csillag körül

    A TOI-270 csillag olyan közel van a Földhöz, hogy sokkal fényesebbnek látszik, mint a hasonló rendszerek gazdacsillagai. Ráadásul ez egy „hiányzó láncszem” rendszer, mert lehetővé teszi számunkra a Föld-típusú bolygók és a gázok dominálta mini-Neptunuszok közötti méretű bolygó tanulmányozását. Ebben a rendszerben mindhárom típus megtalálható.