My Blog

Kategória: Tudomány

  • A legkisebbtől a legnagyobbig

    Univerzumunk elképesztően szélsőséges, ha a benne található objektumok méretét próbáljuk megérteni. Az emberi lépték a méter, az általunk megfigyelhető univerzum átmérője

    880 000 000 000 000 000 000 000 000 méter.

    Azonban ha a legkisebb dolgokat akarjuk megmérni, felfoghatatlanul kicsi objektumokra kell gondolnunk. A tudomány által jelenleg ismert legkisebb méretű objektum a kozmikus húr. Ennek átmérője

    0,000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 000 01 méter.

    A legnagyobb és a legkisebb között több mint hatvan nulla fér el. A kedvenc összehasonlító videókat gyártó cég, a MataBall Studios megpróbálta egyetlen videóban összefoglalni és bemutatni az univerzum objektumainak méreteit.

    A sort a legkisebbekkel, a húrral és a Plank-hosszúság bevezetésével kezdi. A sort az elemi részecskéket felépítő elemekkel folytatja, majd szinte egy végtelen utazással jutunk el a neutrinóhoz és a kvarkokhoz. A sort egy nagy ugrással a proton-neutron elektron folytatja, majd megnézhetünk egy uránium atomot.  Az utazást a nanovilágon keresztül folytatjuk, majd elérünk a mikrobákhoz. Innentől már az ember által ismert méretű objektumok jönnek, majd átváltunk az embernél nagyobb tárgyakra. A út vége a látható univerzum.

  • Curiosity: 7 év 30 legjobb képe

    A Curiosity a NASA egyik legsikeresebb küldetése. A Mars Science Laboratory nevű kísérlet keretében juttak e a Marsra, hogy a tervek szerint 1 marsi évig, vagyis a leszállástól számítva 668 földi napig (686 marsi napig) szolgáltasson adatokat a vörös bolygóról. A küldetés olyan jól sikerült, hogy több mint hét éve tart, újabb és újabb felfedezssel lepi meg a kutatókat.

    2017 elején jelentették be a kutatók a marsi Gale-kráterrel kapcsolatban, hogy olyan felszínformákat találtak, amik kiszáradt sár általi repedésekre utalnak. A Gale-kráterben közel három és félmilliárd éves kőzetekben szerves anyagokat talált, de a kőzetfúrások eredményeként még több molekulával bővítették az ismert listát.  Minden jel arra mutat, hogy a helyszín valaha kedvező feltételeket nyújthatott a mikrobiális élet kialakulásához. Kutatta a marsi metán eredetét, majd kiderült, hogy az oxigén furcsán viselkedik a Mars légkörében.

    A még mindig tartó küldetés 30 legszebb képéből állított össze egy albumot a NASA, benne többek között a hét évvel ezelőtti és egy mostani szelfivel.

    A Mars titka

     

  • Mindenkiben van neandervölgyi DNS

    A Neandervölgyi ember mintegy 200-250 000 éve jelent meg és kb. 28 000 évvel ezelőtt tűnt el. Európa és a Közel-Kelet egyes területein élt, az utolsó időkben a mai emberrel egy időben és helyen. A neandervölgyi emberek génállománya megtalálható az európai lakosságban (1%-4% közötti mértékben. A neandervölgyi ember később Ázsiában ismételten keveredhetett az ott élő homo sapiensekkel, így ők több neandervölgyi-eredetű gént hordozhatnak.

    A mai ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj mintegy ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult vándorútjára Európába és Ázsiába. Azóta számos kutatás bizonyította a neandervölgyi ember genetikai örökségét a nem afrikai népességben.

    A Princeton Egyetem kutatói bemutattak egy új számítógépes módszert, amellyel az emberi genomban kimutatható a neandervölgyi örökség. Az általuk IBDmix-nek nevezett módszer először tette lehetővé, hogy az afrikai lakosságban neandervölgyi genetikai örökség után kutassanak. Meglepődtek azon, hogy az általunk véltnél jóval nagyobb mértékben van jelen.

    Az öröklés általi azonosság genetikai elve szerint ha két egyénben a DNS egy szakasza azonos, akkor nekik egykoron közös ősük volt. Az IBD szegmens hosszúsága attól függ, milyen régen osztoztak ezen a közös ősön.

    Vissza az Édenbe

    Az afrikai lakosság neandervölgyi örökítőanyagának azonosítása mellett a kutatók azt is megállapították, hogy az nem a neandervölgyiek és az Afrikában élt ősemberek közvetlen keveredésén alapul, hanem az őskori európaiak Afrikába visszatérve vitték magukkal a neandervölgyi örökítőanyagot.

     

  • Agyi károsodást okoz a gyerekkori légszennyezés

    Amerikai kutatók megállapították, hogy azok a gyerekek, akik csecsemőkorukban erősen szennyezett levegőjű környezetben éltek, azokban később maradandó agyi elváltozások figyelhetők meg.

    Gyermekorvosok átfogó vizsgálata megállapította, hogy azoknak a gyerekeknek, akik születésük után olyan helyen éltek, ahol a nagy közúti forgalom miatt súlyosan szennyezett volt a levegő, azoknak 12 éves korukra agyszerkezeti elváltozások alakulnak ki. Kisebb lesz az agyuk szürkeállománya és vékonyabb az agykérge. Ez szembetűnő, ha összehasonlítjuk a kis korukban kevésbé szennyezett levegőt szívó kortársaiknál.

     Travis Beckwith, a Cincinnati Gyermekkórház kutatója hangsúlyozta, hogy eredményeik szerint az a hely, ahol élünk és az a levegő, amit belélegzünk, hatással van az agyunk fejlődésre.

    Bár az agy szerkezeti elváltozása sokkal csekélyebb, mint amit egy degeneratív betegségnél lehetne tapasztalni, ez is bőven elég arra, hogy különböző akár a testi, akár a mentális folyamatok fejlődését befolyásolja az agyban.

    A szürkeállomány az agy nagyon fontos része. Többek között részt vesznek a mozgásirányításban, valamint az érzékelésben, például látásban és hallásban. Az agykéreg vastagsága a külső szürkeállomány mélységét tükrözi. A tanulmány megállapította, hogy a homloki és a falcsonti lebeny, valamint a kisagy speciális régióiban 3-4 százalékos csökkenés tapasztalható az erősen szennyezett levegőben élő gyerekeknél.

    Az eddigi vizsgálatok szerint ez visszafordíthatatlanul károsítja az agy fejlődését, a strukturális következmények fennmaradhatnak.

  • Nemzeti Génmegőrzési Program: természetfilm a magyar kutyafajtákról

    Egerben  a Nemzeti Kutyafajtáink Génmegőrzési Program zárórendezvényén bemutatták A 9 magyar kutya című filmet. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége által szervezett eseményen bemutatott Oktató- és természetfilm a kilenc őshonos magyar kutyafajtát mutatja be.

    A 2018-ban elfogadott kormányzati génmegőrzési stratégiában kitüntetett szerep jut az őshonos magyar kutyafajtáknak. Ez a kilenc fajta – a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó – nemzeti kincsünk, 2017-ben pedig a hungarikumok között is helyet kapott

    Do as I do – kutyakiképzés

    Tavaly 50 millió forinttal támogatta a kormány az őshonos kutyafajták megőrzésének ügyét. A forrásból genetikai vizsgálatokat végeztek és támogatták az egyedszám növelését elősegítő szakmai munkát is. Ugyancsak ebből a keretből készült el A 9 magyar kutya című film is.

    Csejtei Tamás, az alkotás rendezője elmondta, hogy a szakmai követelmények maradéktalan figyelembevételével együtt az érintett kutyák iránti érdeklődés, szeretet, illetve rajongás felélesztése és megerősítése volt a cél, elsősorban a gyermekek körében. Egyúttal a produkció vezérmotívumaként említette annak megjelenítését, hogy ezek az őshonos fajták tökéletesen integrálhatók a mai ember életébe.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A Nemzetközi Kinológiai Szövetség elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte a programot és hangsúlyozta, hogy őshonos kutyafajtáink a nemzeti örökség és kultúra részei. Éppen ezért annak ellenére fontos fenntartásuk, hogy eredeti funkciójukat mára nagyrészt elvesztették.

    A munka legfontosabb elemei közé tartozik az érintett fajtáknak új funkciókat találni, és kinevelni a tenyésztők új generációit is. Ehhez fontos kedvcsinálót jelenthetnek a népszerűsítő programok, köztük a most debütáló, a fajták küllemét, viselkedését, értékeit szemléletesen és vonzó képi világgal bemutató ismeretterjesztő film.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Legelővé alakított tundra?

    Érdekes ötlettel álltak elő az oxfordi egyetem kutatói. Elméletük szerint az észak-sarki tundrát úgy lehetne megmenteni, ha nagytestű növényevő állatokkal telepítenénk be.

    Az Északi-sark környezet nagyon gyorsan változik. Néhány évtized alatt eltűnt a jég nagy része, a fagyott talaj felenged, egyre gyakoribb a nagy meleg, a szárazság, és az ezt követő tüzek. A talajból felszabaduló gázok tovább növelik az éghajlatváltozást.

    A szakértők véleménye szerint alkalmazkodva a változásokhoz vissza kell állítani a hajdan volt i mamutlegelők ökoszisztémáját, és ezzel mérsékelni lehet a globális felmelegedés hatásait.

    A szaknyelven mamutsztyeppének hívott ökoszisztéma ma már nem létezik. A nagy testű növényevőkkel – olyanokkal, mint például a gyapjas mamutok – együtt eltűnt. Ez a fajta s füves ökoszisztéma a pleisztocén földtörténeti korszakkal együtt eltűnt.

    Fagyos Éden

    Az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítását hivatalosan újravadonosításnak hívják, ilyen projekt volt például a Yellowstone parkba a farkasok és bölények visszatelepítése, A Duna menti hódtelepítések, vagy az őrségi bivalyrezervátum. A legelő állatok, mint a lovak vagy a bivaly közismertek a körülöttük lévő táj alakításának képességéről, például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat.

    Mivel gyapjas mamutok és a gyapjas sorszarvúk már kihaltak, a lovak és a bivalyok lehetnének a tájépítészek, akik átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősök növelnék a visszaverődő napsugárzás mennyiségét.  A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Együtt ezek a változások hűtik az észak-sarki térség földjeit és késleltetik az örökfagy – permafrost – olvadását.

  • De akkor milyen lenne az ég?

    Egy szemléletes grafika már korábban bemutatta, hogy a Naprendszer összes bolygója szépen egy vonalba helyezve elférne a Föld és a Hold között. A Yeti Dynamics az ötletet egy kicsit tovább gondolta: Mi lenne, ha a Hold helyén a Naprendszer bolygói keringenének.

    Az ötletből egy videó született, kiderült, ennek grafikai megvalósítása nem is egyszerű. A könnyebbség végett a bolygókat a Holdpálya legtávolabbi pontjára, 406 377 kilométer távolságra helyezte.

    A bolygók keringési pályái ugyanabba az irányba mutatnak, mint a Holdé. A  Föld azonban forog, és a közelebbi bolygók gyorsabban mozognak, mint ahogy a Föld forog, ezért nyugaton, nem pedig keleten emelkednek fel.

    Ez a videó körülbelül 4 napig tart. Éjszaka a bolygók olyan fényesek és olyan jól töltik meg az eget, hogy nagyon jól megvilágítják a talajt. Ezt a megvilágítási hatást a lehető legpontosabb számítások előzték meg.

    Természetesen ilyen közel a bolygók pályája nem maradna fenn, és órákon belül összeütköznének a Földdel. A videón több bolygó is látszódik egyszerre, ami természetesen képtelenség, hiszen összeütköznének egymással. De ez csupán egy gondolatkísérlet látványos bemutatója.

  • A bolygó harmadát kell védett területté tenni

    A természet pusztulásának és a fajok kihalásának megállításának érdekében közel kétszáz ország részvételével csúcstalálkozót rendeznek októberben. Az ENSZ grandiózus javaslattervezettel érkezik a konferenciára. A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig. Ez lesz a 15. értekezlet a témában 1994 óta.

    Egymillió növény- és állatfajt fenyeget kihalás. Az elmúlt két évtizedben a politikai támogatás hiánya, a hatályba lépés és a kivitelezés elmaradása miatt az ENSZ nem érte el az ökoszisztémák védelmében kitűzött céljait.

    A cselekvést nem lehet tovább odázni. A kihalásért egyértelműen az emberi tevékenység a felelős. A legutóbbi évtizedekig a Homo sapiens szaporodása, táplálkozása, orvvadászata sodort számos fajt a kihalás szélére, másokat el is tüntetett a Föld színéről. A globális felmelegedés hatásai is jelentkeztek már, a szakértők szerint ezek a nem túl távoli jövőben csak pusztítóbbá válnak.

    Most nyilvánították kihaltnak a kardorrú tokhalat, amely faj a dinoszauruszokkal egyidős, 200 millió évvel ezelőtt tűnt fel.

    A faji sokszínűség gócpontjainak védelméért a Föld jelentős területeit kell védelem alá venni. A felszínnek legalább 30 százalékát kell védelem alá, és legalább 10 százalékát szigorú védelem alá vonni. Erről kell az ENSZ égisze alatt rendezendő találkozókon kell megállapodni, a folyamat ahhoz lesz hasonló, amilyen a párizsi klímamegállapodáshoz vezetett.

  • Ma van a magyar informatika születésnapja

    Ma van a magyar informatika születésnapja

    A magyarországi informatika kezdete a első elektronikus számítógép elkészültétől eredeztethető. A szobányi méretű M-3-at szovjet tervek alapján építették meg, a magyar szakembergárda pedig ezen kísérletezte ki, hogy miként lehet egy számítógépet a népgazdaság érdekeit szolgáló mérnöki-, és gazdasági számításokra felhasználni – például az  Erzsébet-híd statikai számításait ellenőrizték vele.

    A mintegy kétévnyi építést követően hivatalosan 1959. január 21-én átadott M-3 számítógépre a korabeli sajtóbeszámolóban még számológépként hivatkoztak, mert a számítógép szó később honosodott meg a magyar nyelvben.

    Bár ún. nulladik generációs számítógépet már az M-3 előtt néhány évvel is építettek a Budapesti Műszaki Egyetemen, Kozma László MESz-1 nevű gépe még telefonközpontokban használatos elektromágneses relékből épült fel, az M-3-mal ellentétben még nem felelt meg a Neumann-elveknek, amelyek előírják, hogy egy számítógépnek teljes egészében elektronikus módon kell működnie, és egy belső tárban kell tárolnia a programutasításokat.

    A Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportjában megépített, első generációs M-3-ast tudományos számítások embernél gyorsabb végrehajtására tervezték. Noha a gép csupán másodpercenként 30 számítási műveletet tudott elvégezni (míg a mai gépek processzorai esetében már több tízezer millió utasítással számolhatunk másodpercenként), az M-3-ra írt programok révén így is számos gyakorlati feladatra használták fel. E gépen készült az épülő Erzsébet híd statikai számításaival kapcsolatos program, de például szállítási költségek optimalizálásához, részecskék vizsgálatához szükséges számításokat is végeztek vele.

    Ráadásul a szovjet tervek nyomán, de számos magyar mérnök és matematikus szellemi munkájával készült M-3 képességeit a magyar szakemberek folyamatosan bővítették, illetve az itthon elérhető alkatrészbázishoz igazították, nagyobb kapacitású mágnesdobos adattárolót építettek hozzá. A magyar mágnesdobot a hazai hardverexport első fecskéjeként az egyik első román számítógép,  a MECIPT-1 építéséhez is felhasználták.

    Meglepő, de az M-3 számítógép a mai társaihoz hasonlóan viszonylag hamar elavult: Budapestről 1965-től Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába került – ahol Kalmár László professzornak köszönhetően már az 1950-es évek óta foglalkoztak kibernetikai kutatásokkal, így nagy szükség volt egy modern számítógépre -, ott azonban már 1968-ban leselejtezték. Bár teljes kiépítésében a számítógép nem maradhatott fenn, legfontosabb részegységei a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában ma is megtekinthetők.

    “Az M-3 számítógép esetében a gép alapvető műszaki képességeinél is fontosabb volt, hogy a gép mellett egy fantasztikus szakembergárda nevelődött, építői és üzemeltetői közül került ki a magyar informatika számos úttörője, a magyar számítógépipar, kutatás- és alkalmazás meghatározó alakjai. E nagy koponyák később a Neumann Társaság alapítói közé tartoztak, többek között: Dömölki Bálint, Kovács Győző, Németh Pál, Szelezsán János és Vasvári György. Az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának egykori igazgatóhelyettese, Tarján Rezső lett a Neumann Társaság első elnöke 1968-ban” – mondta el dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke az évforduló kapcsán.

    A magyar informatika történetét a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának nemrég elkészült webes idővonalán képekkel, videókkal illusztrálva is kényelmesen át lehet tekinteni.

  • Farkaskölykökkel is lehet labdázni

    Érdekes megfigyelést tettek svéd kutatók. Legnagyobb meglepetésükre némelyik megfigyelt farkaskölyök is ösztönösen visszahozza az eldobott labdát, ahogy a legtöbb kutya. A kutyák többsége számára természetes labdadobó és visszahozó játékhoz szükséges képesség a farkasokban is létezik.

    A kutatók különböző almokból származó 13 farkaskölyköt vizsgáltak egy viselkedéskutatásra kialakított tesztsorozattal.  A résztvevő állatok közöl három nyolchetes kölyök ösztönös érdeklődést mutatott az eldobott labda iránt és bátorításra visszahozta annak a számára idegen embernek, aki kérte.

    A felfedezés meglepte a tudósokat, mivel korábban feltételezték, hogy az ember adta jelek megfejtéséhez szükséges kognitív képességek, amelyek az apportírozáshoz, vagyis az eldobott tárgy visszahozásához kellenek, csak a kutya háziasítása után, legalább 15 000 éve alakultak ki.

    Ha az ember irányította játékhoz szükséges viselkedés egy fajtája már a farkasoknál is létezett, akkor ez lehetett a háziasításhoz szükséges szelekció egyik szempontja.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Kutatócsoportja azt vizsgálja, hogyan befolyásolja a viselkedést a háziasítás. A tanulmányozásához kutya- és farkaskölyköket neveltek 10 napos kortól kezdve, majd változatos viselkedési teszteket végeztek velük.

    Az egyik tesztben egy ember, akik a kölykök nem ismernek, átdob egy teniszlabdát a termen. A kis állatok előtte még nem láttak ilyet. Ezután az ember arra ösztönzi őket, hogy hozzák vissza neki a labdát.  Valójában nem várták, hogy a farkaskölykök szót fogadjanak és apportírozzanak. Az első két alom farkaskölyök nem is mutatott nagy érdeklődést.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A harmadik alom néhány kisfarkasa nemcsak hogy elfutott a labdáért, de reagált is azokra a jelekre, amelyeket egy ismeretlen embertől kapott, és visszaszaladt hozzá a labdával.

    A kutyák és farkasok közötti hasonlóságok arról informálnak, honnan származnak azok a viselkedések, amelyeket a kutyáknál tapasztalnak. A kutya háziasításának korai szakaszában lehetett szelekciós előny az a viselkedés, amelyet az apportírozó farkaskölyköktől láttunk.