My Blog

Kategória: Tudomány

  • Bizonyíték a világűrből

    Műholdas fénykép bizonyította, hogy Iránban nagyságrendekkel súlyosabb a járványhelyzet, mint ahogy állítják.

    Iránban már akkor is a világon az egyik legsúlyosabb lett volna a járvány, ha a hivatalosan kiadott adatokat nem kozmetikázzák. Ugyanakkor az országból kiszivárogó jelentések valódi katasztrófáról tudósítanak.  Amíg az ország vezetése néhány száz halottról és 10 000 közeli megbetegedésről számolt be, a mértékadó becslések is több ezer halottal számlnak, a fertőzöttek számát fél és nyolc millió közé teszik.

    A bizonyítékot a Maxar űrcég műholdas fotói szolgáltatták. A képeken a teherántól mintegy 125 kilométerre délnyugatra lévő, több mint egymillió lakosú város, Kom temetője látható. A siíta muzulmánok szent városa, és egyben sííta muszlim tanítók és vezetők képzési központja. A város hatalmas temetőjéről készült képeket vizsgálták meg. A néhány nappal ezelőtt kézszült fotókat hasonlították össze a február végén készült képekkel. A temetőben két körülbelül száz méter hosszú árok látható, amelyet a szakértők szerint tömegsír lehet.

  • Kétségek az eddigi Hold-elmélet körül

    A holdmissziók több mint 300 kilogramm kőzetet hoztak vissza a Földre. Az egyik nagy meglepetés az volt, hogy a minták szinte teljes azonosságot mutattak az oxigénizotópok összetételét illetően. Ez alapján született meg a nagy becsapódás-elmélet, amely úgy véli, a Hold abból a törmelékből formálódott, amely a korai Föld és a protoplanéta állapotban lévő Theia összeütközése nyomán keletkezett. Most ez az elmélet került veszélybe.

    Az Új-Mexikói Egyetem kutatóinak eredményei szerint mégsem azonos a Föld és Hold oxigénizotópjainak összetétele.

    A Föld és a Hold geokémiailag hasonlóak. Bár a nagy becsapódás-elmélet jó magyarázatul szolgálhat erre, az oxigénizotópok rendkívül nagy hasonlósága nehezen magyarázható ezzel az elmélettel. Vagy eleve mindkét objektum összetételében azonos szénizotópokkal rendelkezett, ami valószerűtlen, vagy oxigénizotópjaik teljesen összekeveredtek a becsapódás hatására, amit nehéz modellezni szimulációkkal.

    A kutatók számos mintán végeztek nagy pontosságú méréseket. A minták tartalmaztak bazaltot, a holdi felföldeknek nevezett területről származó anortozitokat, noritokat és vulkáni üveget, amely ki nem kristályosodott, gyorsan lehűlt magmából keletkezett.

    Az eredmények arra utalnak, hogy az oxigénizotópok összetétele a tesztelt kőzet típusától függően változik. Ennek hátterében az állhatott, hogy az olvadt Hold és a párolgó légkör különböző mértékben lépett kölcsönhatásba. A holdköpeny mélyéből vett mintákban különböztek az oxigénizotópok a leginkább a Föld oxigénizotópjaitól. A Hold köpenyének mélyét érinthette a legkisebb mértékben a keveredés, így ez a leginkább képes szemléltetni a becsapódott Theiát. Az adatokból arra lehet következtetni, hogy a Theia és a Föld eltérő oxigénizotóp-összetétele nem homogenizálódott teljesen a Holdat kialakító becsapódáskor, így mennyiségi bizonyítékot szolgáltat arról, hogy a Theia a Naptól távolabb alakult ki, mint a Föld.

    Újonc a világűrben

    Az eredmények alapján a Theia Földhöz képest a Naptól sokkal távolabb alakult ki és eltérő oxigénizotóp-összetétele nem veszett el teljesen a nagy becsapódás következtében kialakult homogenizációval.

  • Amit az Apollo-13 legénysége látott

    A balesetet szenvedett Apollo 13 legénysége soha nem szállhatott le a Hold felszínére, egyetlen keringés után visszaindultak a Föld felé.

    A NASA különleges videóval emlékezett meg az eseményről. A Lunar Reconnaissance Orbiter űrszonda nagyfelbontású felvételeiből egy filmet állítottak össze. Ebben bemutatják, hogy mit látott a legénység. Megcsodálhatjuk az érkezés csodás pillanatát, a napnyugtát, majd azt a 8 percig tartó hihetetlen sötétséget, amikor a Hold eltakarta a Napot, és még a rádiókapcsolat is megszakadt az irányítókkal. Majd a napkelte, és a földkelte.

    A vifeó természetesen nem időarányos, mindössze két és fél percbe sűrítette össze az utazást. A 4K felbontás miatt érdemes minél nagyobb tévén megnézni.

  • Űrutazó paradicsommagok

    Pirosló paradicsomok a Veresi Paradicsom Kft. üvegházában Veresegyházon 2020. március 4-én. A hidrokultúrás üvegházban, tiszta természeti metódussal, biológiai növényvédelemmel, fenntartható környezetbarát módon, magas beltartalmi értékű koktélparadicsom különlegességeket termesztenek.

    Ezen a napon a cég kutató-demó üvegházában világűrben járt paradicsommagokat vetettek el.

    Az űrmagok a NASA kutatási projektjéből kerültek Magyarországra Schuminszky Nándorhoz, a Magyar Asztronautikai Társaság elnökségi tagjához, aki felajánlotta a különleges magokat a Veresi Paradicsomnak, ahol a szakszerű vetés után folyamatos kontroll alatt fejlődnek palántává, és növekednek majd.

    A leendő holdbázisokon és marsi állomásokon ehhez hasonló módszerekkel lehet majd zöldséget termelni,

  • Amikor még víz borította Földet

    Amerikai kutatók szerint 32, milliárd évvel ezelőtt csak kisebb száraz területek voltak a Földön. Egy ilyen környezet jelentősen befolyásolhatta a földi élet első formáinak kialakulását és evolúcióját.

    Az Iowai Állami Egyetem geológusa, Benjamin Johnson és a Coloradói Egyetem boulderi tagintézményében dolgozó Boswell Wing egy 3,2 milliárd éves óceáni kéreg vizsgálatára alapozta tanulmányát. A 4 milliárd évvel ezelőtt kezdődött és 2,5 milliárd évvel ezelőtt véget ért archaikumból való kéreg Nyugat-Ausztrália állam egy távoli csücskében található.

     

    A két kutató még 2018-ban gyűjtött be több mint 100 kőzetmintát a száraz területről, hogy azok tanulmányozása révén megismerjék a térséget évmilliárdokkal korábban borító óceánvíz összetételét. A szakemberek az oxigén 18-as és 16-os izotópjainak – előbbi nehezebb, utóbbi könnyebb atom – arányát vizsgálták a kőzetmintákban. Arra jutottak, hogy a 3,2 milliárd évvel ezelőtti óceánvízben a mainál egy csipetnyivel több volt az oxigén 18-as izotópjából.

    Az eltérés a kontinensekkel magyarázható. A jelenkor hatalmas összefüggő szárazföldi területeit ugyanis agyagban gazdag termőtalaj borítja, amely – egyenlőtlen eloszlásban – felveszi a vízből a nehezebb oxigénizotópokat. A kutatók elmélete szerint tehát az ősi óceánvízben azért volt magasabb az oxigén 18-as izotópjának mennyisége, mert egyszerűen nem voltak agyagban gazdag kontinensek, amelyek kiszívták volna azt a vízből.

    Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem emelkedtek ki apró, mikrokontinensek az óceánból. Csak olyan globális kiterjedésű szárazföldi területek még nem formálódtak, mint amilyeneket ma látunk.

    Ismeretlen vizeken

    A felfedezés a földi élet első formáinak megjelenésével kapcsolatban is érdekes. Kontinensek és tengerszint feletti szárazföldi területek nélkül az óceán lehetett az egyetlen hely, ahol az első ökoszisztémák kialakulhattak.

  • Lezárni az Északi-tengert

    A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés komoly veszélyt jelent Európa partvidéki részeire. A Holland Királyi Tengerkutató Intézet tudósai megdöbbentő tervvel álltak elő Európa északi felének megvédése érdekében: gáttal zárnák le az Északi-tengert, és ezzel egyúttal a Balti-tengert is.

    A terv grandiózus mivoltától mindenki felkapta a fejét, de a szakértők szerint nem kivitelezhetetlen. Két gátat kellene építeni. Az egyiket az Északi-tengeren Skócia és Norvégia közötti , ennek hossz 475 kilométer lenne. Egy másik Franciaország és Délnyugat-Anglia kötné össze mintegy 160 kilométeres hosszan. Ezzel Európa több mint 25 millió lakóját lehetne megvédeni a várhatóan több méteres tengerszint-emelkedés következményeitől.

    A kivitelezés persze óriás kihívást jelentene. Az Északi-tenger maximális mélysége Franciaország és Anglia között mintegy száz méter, Skócia és Norvégia között átlag 127 méter, a norvég partoknál maximum 321 méter. Napjainkban már léteznek 500 méter magas tengeri platformok.

    A tudósok a megvalósítás költségeit 250-500 milliárd euróra becsülik. Bár ez roppant nagy összeg, de ez nem több mint a megvédett észak- és nyugat-európai országok GNP-jének alig egy százalékára  húsz éves időtartam alatt. De ha nem tesznek semmit a tengerszint-emelkedés ellen, az sokszor magasabb költségekkel járna.

    Embercsempészek

    A tanulmány végén a szerző elismerték, hogy a tervezetet nem megfontolásra ajánlották, csupán figyelmeztetésnek szánták. A gát teljesen lerombolná az Északi-tenger ökoszisztémáját. Eltűnne az apály és a dagály, a hordalék és a tápanyagok szállítása. A tenger tulajdonképpen egy édesvízi tóvá változna. Ez pedig megengedhetetlen ár.

  • Megtalálták a kutyák infravörös érzékelőszervét

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban felfedezték, hogy a kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást.

    Megfigyeléseik szerint a kutyák orrtükre – a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén – érzékeli az infravörös sugárzást. Az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet.

    két különböző kísérletben sikerült bemutatni a jelenséget. Az egyikben arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák. A másokban  funkcionális MRI vizsgálattal kimutatták, hogy a kutyák agyának mely része mutat fokozott aktivitást sugárzó hő hatására. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve és az ormányos medve esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny. Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének. A gödörkésarcú viperák pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb. Ezen megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Új antibiotikumot talált a mesterséges intelligencia

    A XXI. század legnagyobb orvosi kihívása az antibiotikum-rezisztencia. A segítséget a mesterséges Intelligencia jelentheti.

    A túl gyakran vagy feleslegesen használt antibiotikumok, a kúra idő előtti abbahagyása, vagyis az antibiotikumok helytelen alkalmazása miatt a testben élő káros baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerrel szemben. Ha ez bekövetkezik, amikor szükség lenne rá, már nem hatékony a fertőzésekkel szemben.

    Sajnos már több olyan baktériumot is ismerünk, amelyek már nem reagálnak az antibiotikum kezelésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a jelenséget az egyik legnagyobb fenyegetésnek tekinti a globális egészségügyi biztonságra és fejlődésre. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma csupán Nagy-Britanniában 2017 és 2018 között 9 százalékkal nőtt, és megközelítette a 61 ezer esetet.

    A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói új módszerrel keresik a jövő antibiotikumait: mesterséges intelligenciát használnak a vegyületek elemzésére. Most megtörtént az áttörés, először találtak egy új típusú antibiotikumot a mesterséges intelligencia segítségével. Ez jelentős áttörésnek a gyógyszer rezisztencia elleni küzdelemben. Az első vélemények szerint, ez az egyik legerősebb antibiotikum, amit eddig felfedeztek.

    A kutatók egy algoritmust használtak több mint százmillió kémiai vegyület alig néhány napot igénybe vevő elemzésére. Az újonnan felfedezett antibiotikum 35 potenciálisan halálos baktériumfélét képes elpusztítani.

    MI, Bob

    A felfedezést egy olyan algoritmussal érték el, amelyet az emberi agy felépítése inspirált. A kutatók az úgynevezett mély tanulás módszerét alkalmazták. Megtanították az algoritmust, hogy 2500 gyógyszert és más vegyületet elemezzen azért, hogy megtalálja az E. coli elleni leghatásosabb baktériumölő tulajdonságú antibiotikumot. Ezt követően a kiválasztott mintegy száz jelölttel végeztek vizsgálatokat az előtt, hogy felfedezték volna a halicint.

  • Puszta véletlen, hogy fiú vagy lány születik

    Évezredes kérdésre adott a tudomány választ. Minden család egyik legfontosabb kérdése volt, hogy fiú születik-e vagy lány. Évszázadokig a nőt tették felelőssé, hogy mit tud szülni a férjének. Azután jött a genetika forradalma, és kiderült, genetikailag az apa örökítőanyagában levő XY kromoszómán múlik, milyen nemű lesz a gyerek. Most egy kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket is, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

    Az Queenslandi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a szülői gének nem határozzák meg az utódok nemét.

    Az ausztrál kutatás a témában végzett eddigi legátfogóbb volt. A legfontosabb eredmény, hogy a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. Az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy fiuk legyen.

    Statisztikailag körülbelül 51 százalék az esélye, hogy fiú, és 49 százalék, hogy lány születik. De ebben az anya vagy az apa génjei nem játszanak szerepek. Az eredmények kulcsfontosságúak az utódok nem szerinti arányairól szóló biológiai és evolúciós elméletek szempontjából.

    Néma csend

    A kutatók svéd anyakönyvek alapján elemezték minden, 1932 óta született svéd, szám szerint 3 543 243 szülő és 4 753 269 gyerekük adatait. Feltérképezték a családi kapcsolatokat, és megvizsgálták, hogy egy ember gyerekeinek a neme összefügg-e a testvérek gyerekeinek nemével, de nem találtak összefüggést.

    A vizsgálat olyan elméletekről is bebizonyította, hogy tévedés, mint hogy a gazdag vagy magas szülőknek több fia, a vonzó külsejűeknek több lánya születik. Az adatok ezeket a feltételezéseket is kizárták.

  • Űrhajósokat toboroz a NASA

    A NASA a Twitteren tett közzé egy felhívást, amelyben űrhajósokat toboroz a Nemzetközi Űrállomásra tartó küldetésekre. Az Artemis Generáció leendő résztvevői március 2 és 31 között jelentkezhetnek.

    A NASA 1960 óta már 350 embert képzett ki a Világűr felfedezésére. Jelenleg 48 aktív asztronauta dolgozik nekik, de további emberekre is szükség van nemcsak a Nemzetközi Űrállomáson való szolgálatteljesítéshez, de a további utazásokhoz és újabb felfedezésekhez.

    Idén húsz éve, hogy folyamatosan jelen vannak amerikai asztronauták az űrállomáson, és ezt a hagyományt a továbbiakban is fent kívánják tartani. A következő izgalmas küldetés pedig eljuttatni a következő férfit és az első nőt a Holdra. Ezekhez a küldetésekhez kivételes tehetségű férfiak és nők jelentkezését várják március 2-ától.

    Született stratéga

    De hogyan is lehet valakiből űrhajós?

    A feltételek rendkívül szigorúak.

    Számunkra rossz hír, hogy a jelentkezéshez elengedhetetlen az amerikai állampolgárság. És az ember hamarabb szerzi meg az állampolgárságot, mint a többi tudást: egy akkreditált intézményben kell mesterkurzust végeznünk valamely természettudományi szakon – biológia, fizika, matematika és informatika is szóba jöhet. Emellett még szükségünk lenne legalább két év PHD-re ugyanezekből, magas szintű gyógyszerészeti ismeretekre, és egy sikeresen elvégzett tesztpilóta-programra. További feltételek még a legalább két éves, releváns munkatapasztalat, vagy legalább ezerórányi vadászrepülés – természetesen a hadsereg parancsnoksága alatt.

    Újonc a világűrben

    Bár a feltételek elképesztően szigorúak, és a java még csak utána jön, az űrhajósok végül minden gyerekkori álmaikat teljesíthetik. Nemcsak a Nemzetközi Űrállomáson lesznek ugyanis nyitott pozíciók, de a 2024-es Hold-expedíció folytatásképp a NASA 2028-tól hosszú távú Hold-kutatásokat tervez. És miután elég tapasztalatot gyűjtöttek a lunáris pályán, az embereket is szállító küldetések következő célpontja a 2030-as évek közepén a Mars lesz.

    Csak aztán vigyázni, hogy Mark Watney-t ne hagyják ott.