My Blog

Kategória: Tudomány

  • A marsi víz eredete

    Az Arizonai Egyetem kutatói szerint a marsi víz két különböző forrásból származik.

    Az egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumának kutatói, Jessica Barnes és kollégái két marsi kődarabot vettek alapos vizsgálat alá. Az egyik az Afrikában talált fekete szépség, amelynek hivatalos azonosítója Northwest Africa 7034,  a másik az Allan Hill nevű, ALH 84001 azonosítójú szikladarab. Mindkettő meteorként érkezett bolygónkra.

    A vegyi analízisnek két célja volt, egyrészt megismerni a vörös bolygó múltját, másrészt megvizsgálni a kőzetekben rejtőző víz eredetét. A vizsgálatok során kétféle hidrogénizotóp arányát vizsgálták. A könnyűhidrogén (prócium) és a nehézhidrogénre (deutérium) aránya alapján meg lehet állapítani a víz eredetté.

    Újonc a világűrben

    Az  izotópvizsgálatok azt az eredményt mutatták, hogy a vízkészlet két különböző forrásból származhat. A Mars esetében két különböző, egymástól jelentősen eltérő vízkészlettel rendelkező bolygócsíra ütközhetett össze hajdanán, és ezek vízkészlete soha nem keveredtek össze teljes mértékben.

    A Marson rejtőző víz rendkívül fontos a későbbi Mars expedíciók szempontjából. A Mars Reconnaissance Orbiter felderítőműhold és a Mars Odyssey Orbiter műhold adatai alapján feltételezik, hogy a felszín alatt vízjég rejtőzik. Elkészítették a Mars felszíne alatt rejlő jég térképét. Eszerint az északi félteke Arcadia Planitia nevű régiójában kevesebb, mint 30 centméter mélyen már található jég. Feltételezik, hogy helyenként akár már pár centiméter mélyen is létezhet jég.

    A Mars titka

  • Rémisztő szimuláció

    Hogyan lehet egy strandbuliból országos katasztrófa.

    A koronavírus járvány elleni küzdelem legfontosabb fegyvere a távolságtartás. Ha az emberek nem érintkeznek, nem tudnak fertőzni. De mi történik akkor, ha csupán egyetlen kisebb csoport ember figyelmen kívül hagyja ezt a figyelmeztetést.

    A Tectronix GEO egy szimulációval hívta fel a figyelmet egy egészen egyszerű rendezvény veszélyeire.

    A tavaszi szünetben a diákok Florida strandjaira vonulnak bulizni. A Tectronix egyetlen Fort Lauderdale-i strand látogatóinak anonimizált adataival végzett szimulációt.

    Az anonimizált adat azt jelenti, hogy megkapták az adott mobilokhoz kapcsolódó helymeghatározó GPS és toronyadatok alapján a telefonon adott időszakra vonatkozó pillanatnyi pozícióit. De nem kapták meg a tulajdonos egyetlen személyes adatát, így a nevét vagy a telefonszámát sem.  Az adatok alapján felrajzolták a telefon tulajdonosok mozgási útvonalait.

    A szimulációból kiderült, hogy egyetlen kis rendezvényről szétsereglő emberek ha megfertőződtek, villámgyorsan szétszórhatják a fertőzést és az egész országra veszélyt jelentenek.

    A videóban bemutatják, hogy mozogtak az emberek a rendezvény után  és ezáltal hogyan szórnák szét a kórokozókat és hogyan terjedne a járvány.

  • A nagy perm-triász kihalás kérdőjelei

    A késő perm időszak végén, mintegy 250 millió évvel ezelőtt zajlott le a földtörténet egyik legnagyobb kihalása. A tudósok legújabb vizsgálata szerint azonban a kihalás nem egyszerre történt meg a szárazföldön és az óceánokban.

    A kutatók olyan maradványokat vizsgáltak meg, amely az adott időszakból Ausztráliában és Dél-Afrikában találtak. A kihalás után nem sokkal élt gerincesek fosszíliáinak kormeghatározásából az derült ki, hogy a kipusztulás előidéző események a szárazföldön több százezer évvel korábban kezdődtek meg, mint az óceánban.

    Ez volt a földi élet egyik legnagyobb katasztrófája, a szárazföldi gerinces fajok hetven százaléka, a tengeri élőlények csak nem kilencvenöt százaléka tűnt el az élet színpadáról. A perm-triász határon a legnagyobb veszteség a tengeri gerincteleneket érte. A részletesen vizsgált dél-kínai szelvények alapján 329 tengeri gerinctelen nemzetség közül 280 veszett ki.

    A legelfogadottabb elmélet szerint a perm időszak végén bekövetkezett kihalási esemény oka vulkánkitörések sorozata volt, amely több mint egymillió éven át tartott és létrehozta a Szibéria trappot. A kihalás időtartamára vonatkozó becslések még mindig bizonytalanok. Valószínű azonban, hogy a kihalt élőlények túlnyomó része a perm időszak utolsó egymillió évén belül tűnt el.

    A vizsgálatok szerint azonban a nyílt vizekben később következett be tömeges kihalás,és több tízezer év alatt mehetett végbe. A déli féltekén bekövetkezett szárazföldi, illetve az északi féltekén végbement tengeri kihalás közötti időbeli eltolódásnak azonban akár különböző okai is lehetnek. A szárazföldi és a tengeri körülmények annyira mások, hogy az adott környezetben teljesen másképp játszódhattak le a kihalást előidéző folyamatok.

  • Mekkorák a fekete lyukak

    A fekete lyuk az univerzum legérdekesebb és legizgalmasabb objektuma. A téridő olyan tartománya, ahonnan az erős gravitáció miatt semmi, még a fény sem tud távozni. Létezésüket az általános relativitáselmélet jósolta meg és támasztotta alá. A fekete lyukak létezése már rég nem elmélet, csillagászati megfigyelésekkel jól alátámasztott, nemrégiben először sikerült lefényképezni.

    Azonban a gravitációs hatásuk alapján meg tudjuk állapítani méretüket: milyen átmérőjűek és mekkora a tömegük. Az egyszerűség kedvéért a csillagászok mértékegysége az egy naptömeg.

    A Metaball Studios elkészített egy összehasonlító videót, hogy megmutassa, milyen széles határok között mozog a fekete lyukak mérete. A kiindulás két hipotetikus fekete lyuk, amely a valóságban szerencsére nem létezik. Mekkora lenne az a fekete lyuk, amelyik a Jupiter vagy a Nap anyagából képződne.

    A sor innen indul és eljutunk az ismert legnagyobb szupermasszív fekete lyukig.

     

  • 9 millió éves lehet a Ryugu

    Az elmúlt évek űrkutatási szenzációja volt, hogy a Hajabusza-2 japán aszteroida-kutató  űrszonda 2018 júniusában elérte és megközelítette a Ryugu kisbolygót,] majd 2019. február 22-én sikeresen leszállt rá. Egy különleges mechanizmussal fémlövedéket lőtt ki a talajba, hogy a becsapódás következtében felszálló porból és törmelékből mintát vehessen beépített „porszívójával”. A lövedékkel krátereket robbantott a felszínen.

    A japán kutatók a kisbolygó sziklás felszíne alatt homokszerű anyagot találtak. Ez arra utal, a Ryugu az aszteroidáknak a „kőtörmelékkupac” kategóriájába tartozik, tehát olyan anyagokból alakult ki, melyek akkor maradtak hátra, amikor egy nagyobb test egy másik testtel összeütközött,

    Ez egyúttal azt is valószínűsíti, hogy a Ryugu jóval fiatalabb, mint ahogy eddig vélték. A szakértők a korát 9 millió évesre becsülik.

    A kísérlet fontos felfedezése volt, hogy a kráter kialakulását nem a felszíni erő, hanem a gravitáció akadályozta, ennek valószínű oka, hogy az aszteroida törékeny, porózus szerkezetű. A lövedék hatására keletkezett kráter nagyjából hétszer nagyobb volt, mint amekkora a Földön lett volna, ahol sokkal keményebb a felszín. Szintén érdekesség, hogy a kráter alakja nem kerek, hanem inkább félhold alakú, amiből arra lehet következtetni, hogy egyik pereme alatt egy nagy és kemény szikla húzódik, mely nem tört szét a lövedék hatására sem.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    A Ryugu fedélzetére leeresztett három kutatórobotot. azóta is folyamatosan küldi az adatokat a földi űrközpontba, felvételeket készítenek az aszteroidáról és mérik a felszíni hőmérsékletet.

  • Keveredő ősemberfajok

    Egy nemzetközi kutatócsoport a világ 54 különböző népességcsoportjából származó 929 ember genetikai állományát hasonlította össze, hogy kimutassák, mennyi genetikai örökségünk van a már kihalt neandervölgyi és gyeniszovai ősember fajtól.

    Az eredményeik szerint mindkét fajjal volt keveredés, de a modern ember gyakrabban keveredett a gyenyiszovai emberrel, mint a neandervölgyivel. Ugyanakkor mennyiségét tekintve nincs nagy különbség abban, mennyi örökítőanyag származik a gyenyiszovai embertől és mennyi a neandervölgyitől. A neandervölgyiek esetében ez 2,4 százalékot jelentett a Föld északi, 2,1 százalékot a Föld nyugati részének lakosságában az afrikai kontinenst leszámítva.

    A neandervölgyi gének a világon minden ma élő ember örökítőanyagában nagyjából hasonló mértékben van jelen, bár érdekes, hogy ez a kénkészlet más és más lehet. De feltételezhető, hogy egyetlen csoporttól – populációtól – származik. A kisebb eltérések kizárják hogy a modern emberben lévő neandervölgyi hányad egy „Ádámtól és Évától” származhat

    Fagyos Éden

    Az óceániai modern emberben 2,8 százalék a gyenyiszovaiaktól származó örökítőanyag aránya, ez lényegesen nagyobb, mint a neandervölgyi arány az Afrikán kívüliekben.

    Különlegesség, hogy létezik egy népességcsoport Nyugat-Afrikában, melyben minimális a neandervölgyiektől származó arány: a jorubáknál mindössze 0,18 százalék. Ez a rész a szakértők szerint vélhetően a nyugati eurázsiaiaktól származik, akik később keveredtek ezzel a népcsoporttal.

  • Egy elveszett kontinens darabjai

    Kanadai kutatók a Baffin-szigetről származó fúróminták elemzése közben egy ősi kontinens egy elveszett darabjára bukkantak. A gyémántbányászati minták rostálása során bukkantak az észak-atlanti ősmasszívumból származó maradványra. Az ősmasszívumok, szaknyelven kratonok a Föld kérgének megszilárdult darabjai, a földkéreg ősi, szilárd és megkristályosodott részei.

    A gyémántbányászok a kimberlit nevű kőzetet keresik, amely több millió éven keresztül formálódik igen nagy, mintegy 150-400 kilométeres mélységben. A kimberlitet vulkanikus és geológiai folyamatok hozzák a felszínre, ezek a kőzetek rejtik a gyémántokat. Ezek a kőzetminták rengeteg információt hordoznak bolygónk felszín alatti körülményeiről.

    A kutatók a De Beers gyémántcég megbízásából kutattak a sziget déli részén.  A minták vizsgálatakor hamar egyértelművé vált, hogy ezek a kőzetek különlegesek. A minta megegyezett a Skóciától Labrador területéig húzódó kontinentális földkéreg ősi területének, az észak-atlanti kratonnak más részeivel. Ennkek a kőzetnek ásványi összetétele annyira egyedi, hogy nem lehetett összetéveszteni. Ez azért is különleges, mert a Kanada északi részén, – a Québec és Ontario északi részén és Nunavutban lévő – kraton teljesen más összetételű.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A kratonok a kontinentális kéreg többmilliárd éves, stabil töredékei – olyan kontinentális magok, amelyek más kontinentális kőzeteket gyűjtenek és kötnek maguk köré. Néhány ilyen stabil mag még ma is jelen van kontinentális lemezek, például az észak-amerikai lemez középpontjában, más ősi kontinensek azonban apró töredékekre hullottak és újrarendeződtek a lemezmozgások hosszú történelme során.

    Az észak-atlanti kraton kontinentális lemeze 150 millió évvel ezelőtt tört darabokra, jelenleg Skócia északi területeitől Grönland déli vidékén át délnyugati irányban folytatódva Labradorig tart. Az újonnan azonosított töredék lefedi a Chidliak-projekt területét, 10 százalékkal járul hozzá az észak-atlanti kraton kiterjedéséhez. Ez az első alkalom, hogy geológusoknak ilyen mélységben sikerült összeilleszteniük egy kirakósdarabot.

  • Dülöngélő föld és a jégkorszakok

    Cseppkőbarlangok és óceáni üledékminták adatai alapján ausztrál kutatók úgy vélik, hogy az elmúlt egymillió év jégkorszakai akkor értek véget, amikor a Föld tengelyének megváltozott.

    Amikor ez a szög nagyobb lett, akkor a hosszabb és melegebb nyarak elolvasztották az északi félteke jégtakaróit, a Földön interlgaciális, vagyis jégkorszakok közötti melegebb időszakot idézve elő. Ilyen időszakban élünk mi is immár 11 ezer éve.

    Közel kétszáz éve gyanítják a kutatók, hogy a Föld pályájának változásai állnak a jégkorszakok kezdete és vége hátterében. Abban azonban nincs egyetértés, hogy a pálya melyik tulajdonsága a legfontosabb. A tudósok továbbra is meg kutatják, milyen gyakoriak ezek a periódusok és milyen hamar várhatjuk a következőt. Ez az eredmény abban már segít, hogy megállapította, mivel kapcsolatos a befejeződésük.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A kutatók portugál parti vizekből vett óceáni üledékminták és olaszországi cseppkőbarlangok adatait hasonlították össze. A cseppkövek növekedési rétegeiből ugyanazokat a változásokat azonosították, mint az óceáni üledékből. Ez lehetővé tette, hogy a cseppkövek koráról szóló adatokat az üledékre alkalmazzák, mert az utóbbi korát nem lehet meghatározni. A radiometrikus kormeghatározás új technológiájával a nemzetközi kutatócsoport két olvadási időszakot állapított meg, az egyik a 960 ezer, a másik a 875 ezer évvel ezelőtt véget ért jégkorszaké.

    A két olvadási időszak kezdete egybeesik a Föld tengelyferdesége szögének növekedésével. A növekedés melegebb nyarakat hozott azokon a területeken, ahol az északi félteke jégmezői húzódtak.

  • Riasztó adatok a legnagyobb jégmezőkről

    Mind a tavalyi, mind a három évtizedes összesített adatok riasztó képet festenek a világ legnagyobb jégmezőiről.

     

    Grönlandon és az Antarktiszon is kritikus a jégveszteség. A Föld legnagyobb szigete a 2019-es északi-sarki rendkívüli nyári melegben hatszázmilliárd tonna jeget veszített. Ekkor a mennyiség  globális tengerszintet  két hónapon belül 2,2 milliméterrel növeli meg. Az Antarktiszon is folytatódott a jégtömeg vesztése az Amundsen-tengeröbölben és az Antarktiszi-félszigeten, de a kontinens keleti részén a Maud-királynő-földön lehullott nagy mennyiségű hó ezt bizonyos mértékig ellensúlyozta.

    Az elmúlt 30 év adatait is összesítették. A Föld két nagy kiterjedésű jégmezője 6,4 billió tonna jeget veszített el 1992 óta, a jég olvadása 17,8 milliméterrel emelte a tengervizek szintjét globálisan.

    https://galaktikabolt.hu/termek/jegcsaszar-jegkorszak/

    A mérések szerint a globális felmelegedés hatására az 1990-es évekhez képest hatszorosára gyorsult a jégolvadás Grönlandon és az Antarktiszon.

    az 1990-es években jégtakarók számlájára írható a tengerszint-emelkedés  körülbelül ötszázalékos volt, ami szinte elenyésző. MA ez nagyjából a harmadát teszi ki.

    A szakértők közel három évtized sarkvidékekről készített műholdas megfigyelési adatait vizsgálták meg. Ezek a műholdak nyomon követték a jégmezők tömegének, mozgásának és gravitációjának változásait.

    A 2014-es  számítógépes modellek 53 centiméteres globális vízszintemelkedést vártak 2100-ra. A tanulmány az antarktiszi és grönlandi jégolvadás miatt sokkal pesszimistább forgatókönyvet sugall, valószínűleg további 17 centiméterrel növeli a század végére szóló becslést. Ha ez bekövetkezik,  2100-ra 400 millió embernek kell az évenkénti parti áradásokkal szembenéznie.

  • A klímaváltozás felelősei

    Nem ritkán merül fel a vád, hogy a gazdag országok és a gazdagok felelőssek a Föld állapotának romlásáért. De sokan felkapják a fejüket, ha ezt nem hőbörgő tüntetők, hanem egy komoly kutatók nevével fémjelzett tanulmány teszi közzé.

    Az angliai Leedsi Egyetem kutatói 86 országra terjesztették ki vizsgálatukat.  Az egyetem kutatói az Európai Unió és a Világbank adatait felhasználva nézték meg, hogy a különböző jövedelmű csoportok hogyan költik a pénzüket. Tanulmányuk végkövetkeztetése, hogy a gazdagok a felelősek elsősorban a globális éghajlati krízisért. Az emberek leggazdagabb egytizede nagyjából 20-szor több energiát fogyaszt, mint a legszegényebb egytized, bárhol is él a világban.

    Különbző területeket vizsgáltak meg. Például a szakadék a közlekedés tekintetében a legnagyobb: a leggazdagabb egytized 187-szer több üzemanyagot fogyaszt, mint a legszegényebb egytized. Ennek oka, hogy a legkisebb jövedelemmel rendelkezők ritkán engedhetik meg maguknak, hogy autót vezessenek. Minél gazdagabbá válnak az emberek, általában annál több energiát használnak fel. Ez a megállapítás minden vizsgált országra érvényes. A közlekedésben az elhasznált energia több mint fele a fogyasztók leggazdagabb egytizedének számlájára írható. Ez igazolja a korábbi kutatási eredményeket, amelyek szerint a brit utazók 15 százalékához kötődik az összes repülős utazás 70 százaléka. Az ultragazdagok repülnek a legmesszebbre, míg a brit lakosság 57 százaléka egyáltalán nem repül külföldre.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    Érdekesen alakul a háztartások energiafelhasználása. Az előrejelzések szerint 2011-eshez képest – még az energiahatékonyság javítása mellett is – 2050-re megduplázódhat.  A főzés és fűtés tekintetében jóval kiegyenlítettebb az energiafelhasználás, ám a fogyasztók leggazdagabb 10 százaléka még így is az összfogyasztás körülbelül egyharmadáért felelős, ami valószínűleg az otthonaik méretével van összefüggésben.

    Érdekes az elit fogyasztók rétege is.  A globális energiafogyasztók legfelső 5 százalékában  a brit állampolgárok egyötöde, a németek 40 százaléka, Luxemburg teljes lakossága, míg a kínaiak mindössze 2 százaléka, az indiaiak 0,02 százaléka van benne.

    A szerzők szerint a különbséget úgy lehetne csökkenteni, ha fejlesztenék a tömegközlekedést, és a nagyobb járművekre vonatkozó magasabb adók bevezetése révén tudnák csökkenteni az autóhasználatot. Egy másik alternatíva az autók elektromosításának felgyorsítása, ám korábbi tanulmányok szerint még ebben az esetben is csökkenteni kellene az autóvezetés iránti igényt.