My Blog

Címke: űrkutatás

  • Maciej Rebisz képe az augusztusi Galaktikán

    Igyekszünk minden hónapban írni pár mondatot azokról a művészekről, akiknek képét a magazin címlapján láthatunk. Saját grafikusunk készíti el a végleges változatot, de még is, érdemes pár apróságot megemlíteni ezekről a tehetséges emberekről, akiknek munkáit érdemes megcsodálni.

    Az augusztusi számban többek között olvasni lehet a Jupiterről és a Szaturnuszról, nem véletlen, hogy egy olyan kép került címlapra, amelyen a Jupiter szerepel.
    A képet készítette Maciej Rebisz lengyel művész.

    Bio

    Maciej concept artist és illusztrátor Lengyelországból. 2005-ben kezdett a digitális művészettel foglalkozni, 2010 óta pedig már profi szinten űzi a szakmát. Szabadúszóként készít illusztrációkat könyveknek, magazinoknak, kártya és társasjátékoknak/táblajátékoknak, de ezenkívül készít koncepciós terveket és illusztrrációkat különféle projektekhez és játékokhoz, főleg scifi témában.

    Maciej Rebisz – Jupiter – Galaktika cover képanyag

    Szereti az űrutazást és űrkutatást, minden olyan technológiát ami ezzel kapcsolatos, és igyekszik képeit minél realisztikusabbra készíteni. Jelenleg a Platige Image 3D stúdiónál dolgozik művészként, főleg videojátékokhoz gyártott cinematics videókon dolgozik.

    Szabadidejében igyekszik személyes művészi projektjét is elkészíteni, „Space That Never Was” címmel, amiről egy kisfilm is készül. Különböző űrkutatással foglalkozó intézetekkel és cégekkel is együtt dolgozott és dolgozik, mint az ESA, NASA, Arizona State University.

    Ha szeretnétek többet megtudni Maciej-ről és munkájáról az alábbi oldalakon lehet őt elérni és megtekinteni munkáit:
    https://www.facebook.com/maciej.rebisz
    https://www.artstation.com/mac
    http://spacethatneverwas.tumblr.com/

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi számában Matthew S. Rotundo az idegen eredetű fényjátékok titokzatos rejtélyére keresi a választ. Kir Bulicsov, a Túlélők szerzője egy átutazóban lévő család történetét villantja fel, akik nemcsak térben, de időben is eltévedtek… Szergej Drugal írása azt bizonyítja: ahhoz, hogy a természet visszahódíthassa a Földet, emberi segítség kell. Claude Lalumière egy ősi, mitikus vadászatról számol be, aminek az egyik célpontja, furamód, nem földi lény.

    A magyar szerzők közül Mészáros László, A Leymann-transzfer írója annak a bizonyos 21 grammnak ered a nyomába, míg Gulisio Tímea a jól ismert út nem várt fordulóit írja meg, illetve befejeződik Hernád Péter története, „A betűmetsző utazása”.

    A havi retro Francis Flagg „Apex Fejei” című novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei nyomán készült képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat A galaxis őrzői vol. 2-t értékeli. A Világűrt jelentő deszkák A Krakken művelet című színházi előadást mutatja be. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség félévzáró rendezvényéről tudósít. Az Obszervatórium az UPRA csapat munkájába enged betekintést. A Tudomány a jégóriások (az Uránusz és a Neptunusz) kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a bringásoknak tervezett okosdzsekiről, légzsákos babaülésről, színes röntgenfelvételekről, a Nagy Hadronütköztető bővítéséről, illetve az olvadó Antarktiszról.

    Az XL-kiadás Stanley G. Weinbaum A Fekete Láng című regényét tartalmazza.

    A Galaktika 341. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

  • Te is lehetsz névadó!

    Bárki nevet adhat az Európai Űrügynökség új marsjárójának.

    A Farnborough Repülési és Űrkutatási Kiállításon az ESE nevében Tim Peake brit űrhajós különleges bejelentést tett. A Brit Űrügynökség ötletpályázatot hirdet a hamarosan induló marsjáró nevére.

    Az Exomars program keretében induló rover névadójaként bármely Európai Űrügynökség tagállamból, így hazánkból is lehet nevezni.

    Az új marsjáró elődjeihez hasonlóan hatkerekű, súlya 310 kilogramm. Munkájának egyik legfontosabb célja a talaj vizsgálata, ezért olyan automata fúróberendezéssel látták el, amely kétméteres mélységbe képes lefúrni.

    A leszállás helye még nincs véglegesen eldöntve, több helyszín került szóba: az Oxoa Planum síkság, a Mawrth Vallis, az Aram Dorsum, és a Hypanis Vallis Delta.

    Az Exomars program eddig felemás sikerrel fut. A 2016-ban indított TGO keringő egység sikeresen pályára állt a bolygó körül, Schiaparelli szonda leszállása nem sikerült. A rover indítása is csúszást szenved, nem az idei évben, hanem 2020-ban indítják a vörös bolygó felé.

    Az ExoMars az Orosz Űrügynökséggel közösen futó program. Az eszközöket Proton rakétákkal állítják föld körüli pályára.

    (via)

  • Bajban az Opportunity

    Megszakadt a kapcsolat az Opportunity-vel, mert a vörös bolygó felszínén hatalmas vihar tombol, és elérte marsszondát is. A vihar kitörését még május 30-án észlelték, azóta egyre erősödött, és becslések szerint most 35 millió négyzetkilométeren tombol. Ez a bolygó felületének negyede.

    Az Opportunity-t ez érzékenyen érinti, mert a porvihar eltakarja a Napot, a napelem cellái nem kapnak fényt, nem tudja feltölteni akkumulátorait. A szonda épp ezért már vészüzemmódba kapcsolt, időnként életre kel, hogy ellenőrizze a külső körülményeket. Azonban a vihar napok óta korlátozza a fényviszonyokat, az akkumulátorok töltése vészesen fogy.

    A legnagyobb problémát a hideg jelenti, nincs energiája a fűtése, ha mínusz negyven Celsius fok alá csökken a szonda hőmérséklete, a működése leállhat.

    Az Opportunity igazi sikertörténet. Működését 90 napra tervezték, mégis több mint 14 éve működik. A kutatók 2004-ben arra számítottak, hogy a homok lassan be fogja a fedni a napelemeket, de a kevés marsi szél is elég volt hozzá, hogy lefújja, és így folytatni tudta a küldetését.

    2007-ben már túlélt egy hatalmas vihart, akkor két hét után vette fel újra a kapcsolatot a Földdel. A kutatók most is abban reménykednek, hogy még nem kell elbúcsúzni tőle.

    (via)

  • A New Horizons ébresztése

    A New Horizons amerikai űrszondát a Pluto, annak holdjai és a Kuiper-öv néhány objektumának vizsgálatára építették. Az űrszondát 2006. január 19-én indították a New Frontiers program első küldetése keretében. Repülése alatt megközelítette a Jupitert és 2015. július 14-én ért el a Plutóhoz, melyről fényképet készített.


    A rendszer sikeres felderítése után a még kiválóan működő szondának új feladatot kerestek. Az útját úgy módosították, hogy megközelítse a hivatalosan 2014 MU69 nevezett Kuiper-övben rejtőző égitestet. Egy közönségszavazás után Ultima Thule néven emlegetett égitest 1,6 milliárd kilométerre van a Plútótól. Az űrszondáknál szokás, hogy a hosszú utazás eseménytelen időszakában lekapcsolják. A hibernációnak célja a rendszerek kímélése és az energiatakarékosság. A New Horizons szondát decemberben végén hibernálták. A felélesztés mindig nagy izgalom a földi személyzet körében, hogy a hideg, a kozmikus sugárzás, és a meteorok nem tettek-e kárt a rendszerekben.

    Az űrszonda az előre meghatározott utasítás alapján 165 nap után, június negyedikén kapcsolta be a rendszereit. A szonda ekkor már 6 milliárd kilométerre távolodott a földtől, és a bekapcsolást igazoló rádióadás csaknem 6 órán keresztül utazott a földig.

    A nyár nagy része a rendszerek ellenőrzésével, és az új parancsok feltöltésével telik el. A kutatók tervei szerint a szükséges pályamódosítások után a szonda 2019. január 1-én repül el az Ultima Thule mellett mindössze 3500 kilométeres távolságra.

    (via)

  • Ionhajtóműves műhold

    A világon először tisztán Ionhajtóműves távközlési műholdat állítottak földkörüli pályára egy SpaceX Falcon-9 rakétával.

    Az Ionhajtómű régi álma volt az űrkutatóknak. Működtetése sokkal egyszerűbb, gazdaságosabb, de cserébe sajnos nagyságrendekkel kisebb gyorsítást tesz lehetővé. A hajtóanyagból igen kevés kell, így az út teljes hosszán működhet a hajtómű, és hosszú idő alatt hatalmas sebességet érhet el. Bár 1960-ban a NASA megépítette az első példányt, alkalmazása csak 2000-től kezdődött meg a hosszú távú utazásokra szánt űrszondák fedélzetén. Az első a Braille kisbolygót és a Borrelly-üstököst megközelítő Deep Space–1,  a Holdra küldött SMART–1, vagy a japán Hayabusa, amely az  Itokawa kisbolygóhoz indult.

    Azonban a SES-12 az első műhold, amely csak ionhajtóművet kapott. A távközlési műhold az ionhajtómű segítségével fog geostacionárius pályára állni, majd a manőverezésekhez használni. A luxemburgi SES, a világ egyik legnagyobb műhold üzemeltetője az Airbustól rendelte meg az eszközt. Az új Eurostar E3000 ionhajtóműves platformra tetszőleges műholdat lehet ráépíteni. Mivel kevesebb hajtóanyagot kell a műholdnak magával vinnie, vagy a start költségei lesznek alacsonyabbak, vagy a platformra lehet több eszközt ráépíteni.

    A SES-12 élettartamát 18 évre terveik.

    (via)

  • Űrkutatás Napja 2017

    Hatvan éve indult el az emberiség a világűr felé. A Szputnyik-1 műhold felbocsátásával új korszak kezdődött, amelynek keretében először csak automata, majd rövidesen embereket szállító eszközökkel is elhagytuk bolygónkat. A világűrben megjelent a kutatási tevékenység, majd fokozatosan az ipari alkalmazások, nemrég a turizmus is. Az űrtevékenység hasznos eredményeit pedig mára már széles körben alkalmazzuk a gazdaságban, a mindennapi életben. A nemzetközivé szélesedő, gyorsan fejlődő űrtevékenységből a magyar kutatók és mérnökök is kivették részüket – napjainkra az űrtechnológia meghatározó műszaki-gazdasági húzóágazat lett.

     

    A jubileum alkalmából a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) és a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2017. október 4-én az MTA Székházában tartja az Űrkutatás Napja elnevezésű ismeretterjesztő rendezvényt, amelyen minden szakmai érdeklődőt, valamint a nagyközönség tagjait várja.

     

    Az elmúlt időszak sikereit, ezen belül is a magyar hozzájárulást, valamint a közeljövő lehetőségeit és a vezető magyar űripari cégek tevékenységét tekinti át a rendezvény. Az űrtevékenység interdiszciplináris jellegének megfelelően az eseményt a Magyar Tudományos Akadémia Fizikai Tudományok, Földtudományok és Műszaki Tudományok Osztálya együttesen támogatja, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium segíti.

     

    A 2017. október 4-én (szerdán) délután tartandó esemény első szekciójában rövid visszatekintések és szakmai-ismeretterjesztő előadások hallhatók arról, miként segítette a tudományos és műszaki fejlődést az űrtevékenység hazánkban. A délután második felében pedig a jövő magyar vonatkozásairól és lehetőségeiről lesz szó. Ennek keretében az Európai Űrügynökség (ESA) budapesti technológiai transzfer irodája mutatja be pályázati lehetőségeit a hazai cégeknek. A tavaly nyári MANT Űrakadémia fiatal résztvevői által a Nemzetközi Űrállomásra tervezett „Űrpaprika” kísérlet komoly kutatási lehetőségeket rejthet magában – erről is hallhatunk beszámolót. Bemutatja munkáját és terveit a két nagy hazai űripari együttműködés, akik mögött már most is egy sor nemzetközi műholdas és űrszondás programban sikeres fejlesztői és beszállítói részvétel áll. Továbbá megismerkedhetünk egy teljesen hazai készítésű, az űridőjárást vizsgáló új műhold magyar műszerével. Elhangzik továbbá, hogy a magyar pszichológiai kutatások miként segítik a hosszú emberes űrutazásokat, és milyen megoldások körvonalazódnak a tervezett emberes Mars-expedíció egyes veszélyeinek kezelésére. Az Űrkutatás Napja 2017 rendezvényen bemutatkozik a Természet Világa folyóirat októberi tematikus száma is.

     

    A rendezvény helyszíne és időpontja:

     

    Magyar Tudományos Akadémia székháza, Nagyterem

    1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

    2017. október 4., szerda, 13.30–17.30

    A rendezvény ingyenes, de a részvétel regisztrációhoz kötött.

    A rendezvény médiapartnere a Galaktika és az Űrvilág űrkutatási hírportál.

    A részletes program az alábbi:

    Űrkutatás Napja 2017 – hatvan éves a Szputnyik-1 és a Nemzetközi Geofizikai Év

    13:30-15:20 I. rész

    Megnyitó
    Dr. Pócza András (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, főosztályvezető)
    Prof. Bokor József (Magyar Tudományos Akadémia, alelnök)
    Solymosi János (Magyar Asztronautikai Társaság, elnök)

    Űrkutatási díjak átadása

    1957. október 4. – hatvan év múltán visszatekintve (Almár Iván, űrkutató, a fizikai tud. doktora)
    A Nemzetközi Geofizikai Év (Szarka László akadémikus, az MTA CSFK főigazgatója)
    A magyar űrtevékenység aktuális helyzete (Horvai Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főtanácsosa)
    Műszaki kutatás az űrtevékenységben (Kovács Kálmán igazgató, BME Egyesült Innovációs és Tudásközpont)

    15:20-15:50 Kávészünet

    15:50-17:30 II. rész

    RadMag – Egy magyar műszer az űridőjárás monitorozásának szolgálatában (Hirn Attila, MTA Energiatudományi Kutatóközpont)
    Az űrutazás pszichológiai kihívásai (Balázs László és Ehmann Bea, MTA TTK Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet)
    A Magyar Repülő- és Űrtechnológiai Platform (HATP) (Solymosi János, a HATP elnöke)
    Az ESA Technológia Transzfer magyarországi irodájának bemutatása (Tandi Zsuzsanna, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, ESA TTO magyarországi iroda)
    Copernicus magyar módra (Bárczy Pál, a Magyar Űripari Klaszter elnöke)
    Űrpaprika: egy Űrakadémia projekt (Szendrei Dániel, gépészmérnök, MANT tag), Egy CubeSat küldetés (Ordasi András és Pusztai Péter MANT tagok)
    Zárszó (Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke)

  • Október 21, az Űrkutatás Napja az Óbudai Egyetemen

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) ebben az évben is az Óbudai Egyetemen tartja az Űrkutatás Napja című hagyományos ismeretterjesztő rendezvényét. A belépés minden érdeklődő számára díjtalan.

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az 1990-es évek közepe óta szervezte meg – a Magyar Űrkutatási Irodával (MŰI) közösen – az Űrnap című rendezvényt. Ez 2013 óta az Űrkutatás Napja címet viseli, és nem csak a szakma képviselői, de a nagyközönség számára is érdekes programot kínál. Az idei rendezvény támogatója a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely a MŰI-nek is helyet ad. Magyarország tavaly lépett be az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagállamai közé. Ez az elkövetkező időszakban minden bizonnyal fellendíti a hazai űrtevékenységet, űripart, meghatározza a hazai űrszektor jövőjét.

    3dhzpm5hky5xekieppqu7moo

    A 2016-os Űrkutatás Napja dátuma október 21. Az időpontválasztással egyúttal kapcsolódunk az ENSZ által létrehozott, az űrkutatás eredményeit, a tudomány és technológia alkalmazásait ünneplő Nemzetközi Világűrhét (2015. október 4–10.) eseményeihez is.

    Az Űrkutatás Napjának programja három részből áll. Először, 13 órai kezdettel egy másfél órás műhelybeszélgetés témája lesz az űrvonatkozású felsőoktatás magyarországi helyzete. Az Űrmérnök szak Magyarországon: lehetőségek és kihívások című szekcióban hét meghívott előadó, a hazai űripar és oktatás meghatározó képviselői ismertetik röviden a fennálló helyzetet és a terveket, amit a résztvevők bevonásával egy kerekasztal-beszélgetés követ.

    A második részben 20-20 perces szakmai-ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak az érdeklődők aktuális űrkutatási témákról. A 15 órakor kezdődő köszöntőket követően szó lesz ESA tagságunk első évének értékeléséről, majd a szeptember utolsó napján véget ért sikeres európai Rosetta üstököskutató programról, amelyben magyar kutatók és mérnökök is jelentős szerepet vállaltak. Megismerkedhetünk az európai Mars-programmal, aminek különös aktualitását az adja, hogy a márciusban indított ExoMars űrszonda addigra megérkezik a vörös bolygóhoz: egyik egysége a Mars körüli pályára áll, a Schiaparelli nevű egysége pedig október 19-én leszáll a bolygó felszínére. Ebben a szekcióban végül a MANT jelenlegi formájában való megalakulásának 30. évfordulóját ünnepeljük meg és átadjuk egyesületünk idei kitüntetéseit.

    17 órától kötetlen formában folytatódik a program, 30 éves „születésnapi” kávészünettel, baráti beszélgetésekkel. A rendezvény szakmai partnere, a Stratolab Kft. pedig digitális planetáriumi bemutatóval készül.

    gtsp-0002-2016-high-quality-font-b-space-b-font-font-b-explorer-b-font-embroidery

    Az Űrkutatás Napja kezdési időpontja október 21-én (pénteken) 15 óra, várható befejezési ideje 18:30. Vendéglátónk az Óbudai Egyetem (1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17., G épület, földszint 19-es előadóterem). A szervezők várnak minden érdeklődőt, a rendezvényen a részvétel díjtalan! A részletes program és a regisztrációs űrlap itt elérhető: www.mant.hu/urkutatasnapja

  • A negyedik nemzet lehetünk, amely eszközt juttat a Holdra

    Március 15-től a GooglePlay-en, 17-től pedig a YouTube-on is elérhető lesz az a dokumentum sorozat, ami a  Google Lunar XPRIZE résztvevőiről készült. A producer J.J. Abrams, a Star Trek XI-XII. és a Star Wars VII. rendezője. A sorozatot Orlando von Einsiedel rendezte, akinek Virunga című dokumentumfilmje a 2015-ös Oscar-díj jelöltjei között volt. A széria előzetese fent megtekinthető.

    A Google Lunar XPRIZE 20 millió dolláros első díját az a csapat nyeri meg, amely elsőként juttat a Holdra egy terepjárót, ami megtesz 500 métert, és nagy felbontású videót és fotókat sugároz vissza a Földre. A második helyen végző csoport 5 millió dollárral lehet gazdagabb. De előbb azt is bizonyítani kell, hogy költségeik 90%-át magánfinanszírozásból fedezték.

    A kihívást eredetileg 2007-ben hirdették meg, 2014. december 31-i határidővel, amit aztán többször is kitoltak egy-egy évvel. A jelenleg érvényben lévő szabályok szerint csak azok a csapatok maradhatnak versenyben, amelyek 2016 végéig egy érvényes rakétaindítási szerződést tesznek le az asztalra.

    A hír azért is érdekes számunkra, mert a magyar Puli Space Technologies is versenyben van. Idén fog eldőlni, hogy továbbra is bent maradnak-e, azaz lesz-e érvényes indítási szerződésük az év végéig, hogy a tervek szerint 2017 végén elindulhassanak céljuk, a Hold felé. Ha sikerül, akkor Magyarország lehet a negyedik nemzet a világon, amely eszközt juttat fel égi kísérőnk felszínére.

  • Későn kelők előnyben a Marson

    Amikor eljutunk majd a Marsra, sok más probléma mellett azzal is meg kell majd küzdenünk, hogy vörös bolygószomszédunkon egy nap majdnem 40 perccel hosszabb, mint a Földön. Ebből kifolyólag az éjjeli baglyok előnyben lehetnek a korán kelőkhöz képest. Tudósok már kutatásokat végeznek annak érdekében, hogy kiderüljön, milyen adottságú űrhajósok bírnák jól ezeket a feltételeket. Andrew Loudon, a manchesteri egyetem professzora, egy friss tanulmány egyik társszerzője az alábbiakat nyilatkozta:

    „ Lehetséges, hogy a Mars forgási sebessége szinkronban van egyes emberek belső órájával, de a gyorsan merülő belső órával rendelkezőknek, mint például a nagyon korán kelő típusú embereknek valószínűleg legyűrhetetlen problémákkal kellene hosszú távon szembesülniük. Éppen ezért a NASA kizárhatja őket a Mars küldetésekből. Ha egyszer kiköltözünk a vörös bolygóra, gyanítom, hogy a belső óra kérdése lesz az egyik megoldandó probléma. Az abnormálisan lassú belső órával rendelkezők azok, akik leginkább alkalmasak az ottani életre.”

    Ugyanakkor az is igaz, hogy 2012-ben, mielőtt a Curiosity Mars-járó elérte volna a bolygót, a NASA tudósai az ottani idő szerint dolgoztak, hogy véletlenül se csússzon hiba a műveletekbe. Ezt három hónapig minden különös probléma nélkül tudták folytatni.

    Bár a legfrissebb tanulmány nem konkrétan a Marsot tárgyalja, hangsúlyozza, hogy fontos olyan biológiai belső órával rendelkeznünk, amely összhangban van bolygónk forgásával. A kutatás során olyan állatokkal kísérleteztek, amelyek belső óráját egyetlen gén megváltoztatásával 24 óráról 20 órára tudták átállítani. Az egerek esetében a gyorsabban merülő belső órájú egyedek lassanként elpusztultak, a túlélési és szaporodási mutatójuk csökkent. A kísérlet végére az egérpopulációt a 24 órás beslő ciklussal rendelkező egyedek dominálták. Ebből a kísérletből vonták le a következtetést, hogy ugyanez történne a Marson az emberekkel, és ezért a kicsivel hosszabb cirkadián órával rendelkező emberek alkalmasabbak a vörös bolygóra.

    A Popular Science szerint nem csak a korán kelők eshetnek ki a marsi missziókból. A szélsőséges korlátozásokat tartalmazó diétán élők, mint a vegánok, vagy a gluténérzékenyek szintén kimaradhatnak, mivel az űrben gondot jelenthet egy kiegyensúlyozott étrend kialakítása, ami egyszerre veszi figyelembe azt, amit fogyaszthatnak, és azt, hogy mi elérhető számukra. Vicky Cloeris, a NASA étrend szakértője nyilatkozta:

    „ Sok többletkiadással járna, így ez olyan döntés, amit a NASA-nak kell meghoznia.”

    Lényegében tehát a későn kelő húsevők jelenthetik legkönnyebben a következő lépést a Mars felfedezésében.

    Forrás: IFL Science