My Blog

Címke: űrkutatás

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla kisregényének első részével indul. A helyszínül szolgáló kolóniabolygón a földi telepeseknek egyszerre kell megküzdeniük külső és belső démonokkal. A World Fantasy- és Locus-díjas Ellen Kushner meglepetésekkel teli elbeszélése egyszerre több irodalmi titokról is föllebbenti a fátylat. Huszár Karina kutatói arra keresnek módot, hogyan tehetnék az új android-prototípusukat a felhasználók számára a lehető legbiztonságosabbá. Steven Brust Nebula-díjra jelölt novellájában hajósok küzdenek az elemekkel és egy varázslatokkal teli világ egyéb kihívásaival. Galántai Zoltán új „marslakói” mindeközben tragikus múltjukkal és bizonytalan jövőjükkel kénytelenek szembenézni. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg egy műkincsorgazdáról ír, akinek aktuális üzletkötésébe bekavar vágyakozása egy idegen lény iránt. Washington Irving klasszikusában pedig egy mihaszna farmer alszik át évtizedeket az erdőben, hogy utána egy teljesen megváltozott világba térjen vissza.

    A központi tudományos rovat a történelem legnagyobb áradásáról mesél. Emellett olvasható még egy interjú befejező része Johanna Sinisalóval, valamint cikkek többek közt egy úszó városról, egy mai problémákkal foglalkozó retro poplemezről, egy sajátos színpadi Babits-adaptációról és egy ötvenéves csillagászati rejtélyről.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változata Edgar Rice Burroughs magyarul eddig meg nem jelent kalandregényciklusának első részét tartalmazza, A Vénusz kalózait.

    A Galaktika 426. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma titokban kicsit ünnepi kiadvány, hiszen az újraindulás utáni 250. A szerkesztőség megemlékezés gyanánt a szokásosnál is érdekesebb írásokkal igyekezett megtölteni az oldalakat, többek közt olyan szerzőktől, akik már a régi Galaktikában is bizonyítottak: a finn Johanna Sinisalo például hősét idegen testbe bújtatva küldi be egy rezervátumba. Vlagyimir Grigorjev orvosa különleges tárgyat operál ki egy betegéből, ami talán több ezer éves. Gennagyij Gor gyermekszereplője pedig távoli bolygón élő édesapjával tartja a kapcsolatot, egészen rendhagyó módon. Az újabb szerzők közül Paul Di Filippo kisregénye egy izgalmas, közösségi alapokra épülő világot mutat be, és azt, hogy lehet egy ilyet meghekkelni. Szergej Palij, a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője két nem mindennapi favágóról mesél, a spanyol Víctor Conde ugyanakkor egy fájdalmas emlékeivel viaskodó férfiról. A Galaktikában még soha nem szerepelt, ám új szerzőnek aligha mondható Rákosi Viktor, aki a 19-20. század fordulóján Sipulusz néven mulattatta olvasóit karcolataival, az 1848–49-es forradalom alternatív kimenetelét vizionálja. A lap ezenkívül beszámol egy ifjúsági novellapályázat eredményéről, melynek két nyertes művét le is közli.

    A központi tudományos rovat egy, a Föld múltjában bekövetkezett katasztrófáról számol be, mely bármelyik pillanatban újra megtörténhet. Emellett olvasható még egy interjú első része Johanna Sinisalóval, valamint a nemrég elhunyt Ozzy Osbourne-ról, egy fantasztikus kínai naperőműtervről, Kapu Tibor űrbeli fizikaórájáról és az új Jurassic World-filmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének befejező része olvasható, továbbá a szerző két hosszabb, filozofikus elbeszélése.

    A Galaktika 425. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi száma Szűcs László kisregényének befejező részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. Az orosz Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője) a Megváltó újabb és újabb eljöveteléről ír, és arról, vajon megváltható-e egyáltalán az emberiség. A Zsoldos-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) legkülönbözőbb ünnepekhez köthető hősei ismét nem vonakodnak huzakodni. Matthew Hughes Aurora-díjas kanadai író furcsa, félig SF, félig fantasy világában egy elátkozott magánnyomozó kalandjaival ismerkedhet meg az olvasó. Bodor Áron főszereplője szintén nyomoz, a saját szülei után, meglepő eredménnyel. Sydney J. Bounds űrhajótöröttjei csak egy mentőrakéta bátor pilótájában bízhatnak, aki vállalja a gyors csillagközi utazás veszélyeit. A nemrég elhunyt Hugo- és Nebula-díjas Barry B. Longyearre, a „Kedves ellenségem” írójára egy rövid novellájával emlékezik a lap. Grant Allen klasszikusában egy hihetetlen kémiai felfedezés sajnos csupán bajt hoz a tudós fejére.

     

    A központi tudományos rovat a történelem legpusztítóbb atomrakétájáról ír, melyet szerencsére sosem vetettek be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az űropera történetéről, egy őrült amerikai rock & roll-zenekarról, Guy Ritchie új Indiana Jones-klónjáról, valamint Kapu Tibornak a Nemzetközi Űrállomáson végzett legérdekesebb tudományos kísérleteiről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

     

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének első része olvasható egy festőről, aki egy gépnek köszönhetően képessé válik belépni a képkereteken belüli világba.

    A Galaktika 424. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a Galaktika júniusi száma

    A Galaktika magazin júniusi száma Szűcs László kisregényének első részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. A Hugo- és Nebula-díjas, amerikai David Gerrold díjnyertes horrornovellája finoman adagolja a feszültséget egy éjszakai vonaton. A nemrég elhunyt, ausztrál származású Damien Broderickre (Lenni vagy nem lenni) egy rendkívül ötletes,  szürrealisztikus novellával emlékezik a lap. Benyák Zoltán egy ijesztgetésre specializálódott vállalkozás kulisszái mögé vezeti el olvasóit. Az ukrán Igor Antonjuk tudós főhőse magát az időt akarja megzabolázni. Kenneth Schneyer Nebulára és Sturgeonre is jelölt, rendhagyó elbeszélése a felszínen egy kiállítási katalógus, döbbenetes mélyebb rétegekkel. Karinthy Frigyes klasszikusában egy férfi monologizál, aki egyre kevésbé tudja visszatartani könnyeit.

    A központi tudományos rovat az epigenetika tudományágát járja körül, mely azt vizsgálja, a mi életünk eseményei mennyiben nyomják rá bélyegüket gyermekeink genetikai örökségére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt A finn fantasztikus irodalom mai helyzetéről, a Mickey 17 című filmről, a Föld-tengely billegésének hatásáról az éghajlatváltozásra, és egy kétarcú csillagról.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének befejező része olvasható.

    A Galaktika 423. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a Brit SF-díjas Paul Di Filippo inventív elbeszélésével indul, amely a plasztikai sebészet jövőjét vázolja fel. József Attila-, Déry Tibor- és Márai Sándor-díjas szépírónk, Majoros Sándor is vérbeli sci-fivel jelentkezik. Andy Dudak írása egy galaktikus birodalom egyetemén játszódik, ahol a képzés egy egészen különleges módját alkalmazzák. Huszár Karina novellájában idegenek támadják meg a Földet, szándékaik pedig kimondottan hátborzongatóak. James Van Pelt amerikai szerző Sturgeon-díjra jelölt elbeszélésének szállóvendége eltűnt feleségét keresi a labirintusszerű épület(ek)ben, de közben maga is mind reménytelenebbül eltéved. Szilágyi István Preyer-pályázatnyertes története űrhajós horror-SF az igazán ijesztő fajtából. Morgan Robertson klasszikusa szintén rémisztő szörnyeket állít csatasorba, meglepő csavarral.

    A központi tudományos rovat az Egyesült Államok egyik csendes zónájából tudósít, ahol tiltott mindenféle mikrohullámú eszköz használata. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Rémségek kicsiny boltja színpadi musical-adaptációjáról, a Hold felderítésének
    történetéről, a forgó univerzum elméletéről és egy Cannes-ban díjat nyert magyar rövidfilmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének első része olvasható.

    A Galaktika 422. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma Varga L. László „Csipsz az agyba” című szatirikus elbeszélésével indul, melyben egy egyszerű focistát turbóznak fel a fejébe ültetett számítógépes mikroáramkörrel, és ettől elképesztő politikai karrier lehetősége nyílik meg előtte. Igazi amerikai sztárpáros, az egyaránt Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Harlan Ellison és Robert Silverberg szövetkezett egy rendkívül szokatlan zombitörténet megírására, ami most először olvasható magyarul. Az orosz Gleb Anfilov miniatűrje a hangulatbefolyásolás forradalmian új eszközét mutatja be. Zsiga-Kárpát Dániel kizsákmányolt hősei egy távoli gyarmatvilágon úgy döntenek, hogy visszavágnak a rendszernek. Philip E. High telepesei ugyanakkor egy elsőre megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülnek: egy ragadozó szuperdzsungelt kéne kiirtaniuk. Kispál Márton Preyer-pályázaton dobogós novellája egy környezeti katasztrófa utáni Magyarországon játszódik. Az argentin Laura Ponce ismét egy távoli világra kalauzolja el olvasóit, ahol az évente egyszer lecsapó hatalmas vihar nem mindennapi  következményekkel jár. Jefim Zozulja klasszikusa allegórikus történet a háború és a zsarnokság természetéről.

    A központi tudományos rovat arra figyelmeztet, hogy az egyre súlyosbodó ivóvízhiány már a közeli jövőben háborúkhoz vezethet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserek megőrzéséről, két kritikai és közönségsikert elért új animációs filmről, egy német progrock albumról és arról, hogy mi van, ha valójában egész világegyetemünk egy fekete lyuk belsejében létezik.

    A képregény Vlagyimir Szavcsenko novellájának klasszikus adaptációja Gugi Sándor rajzaival: Hová lett Iljin?

    A magazin XL-változatában Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj hosszabb-rövidebb írásai olvashatók vámpírokról és más  természetfölötti lényekről.

    A Galaktika 421. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a februári Galaktika

    A Galaktika magazin februári száma egy rejtélyes Jack Vance-kisregény első részével indul, melyben párhuzamos világok végtelen sora áll az emberiség rendelkezésére. A Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SFWA Nagymester baljós hangulatú írását a Zsoldos Péter- és Galaktika-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) börleszkbe hajló novellája követi a karácsony elkommercializálódásáról, az irodalomtörténet legrendhagyóbb szereplőgárdájával. A nemrégiben elhunyt Campbell- és Locus-díjas írólegendától, Barry N. Malzbergtől egy rövid,
    de annál ütősebb levelezőrovattal, mely az emberi kommunikácdió kiüresedését lamentálja. Kovách Kristóf ismét egy horrorisztikus urban fantasyvel borzolja olvasói idegeit. Az Eurocon-díjas E. C. Tubb rendhagyó módon tárja fel az idegen világok meghódításának drámai nehézségeit. A lapban először jelentkező Mráz Anna a testüket katonai célokra bérbeadó emberek történetéről ír. Végül egy elfeledett klasszikus zárja a februári számot, a „drakulás” Bram Stoker (A fehér féreg fészke) egy tavaly fölfedezett, korábban csupán egyszer, egy ír napilapban megjelent, nyomasztó rémtörténete.

    A központi tudományos rovat a Bibliából ismert egyiptomi tíz csapás valóságalapját vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a közelmúltban elhunyt zseniális filmrendezőről, David Lynchről, egy művészről, aki beteges kamu játékhirdetéseket állít elő, egy görög
    rockegyüttes albumáról és a James Webb Űrteleszkóp meglepő felfedezéseiről.

    A képregény Vlagyimir Szavcsenko novellájának klasszikus adaptációja Gugi Sándor rajzaival: Hová lett Iljin?

    A magazin XL-változatában egy filmnovellizáció olvasható, a 80-as évek egyik népszerű összeesküvés-elméletes mozija alapján: UFO Arizonában.

    A Galaktika 419. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az idei első Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az Aelita-díjas orosz S.T.A.L.K.E.R.-szerző, Szergej Palij (Rendhagyó vakáció) kisregényének befejező részével indul egy különleges természeti jelenségről, amely lázba hozza a világ tudósait. Huszár Karina novellájának hőse regisztrál egy társkereső oldalra, és ezzel egy lidércnyomásos világ nyílik meg előtte. Kenneth Schneyer egy olyan alternatív valóságot vázol fel, melyben nemcsak a szó száll el, de az írás sem marad változatlan. A Monolit-díjas Varga Csaba Béla urban fantasyje természetfölötti lényekkel népesíti be hazánkat. Alekszej Gravickij arra világít rá, hogy egy zombiapokalipszis után se feltétlenül az élőholtaktól kell leginkább félni. Benyák Zoltán nagy hatalmú idegenei bolygókat adnak-vesznek, és ha kell, kártevőmentesítenek. Alekszandr Beljajev egy elkeseredett, nincstelen ifjúról ír, aki, hogy családot alapíthasson, részt vesz egy nem mindennapi tudományos kísérletben.

    A központi tudományos rovat arra figyelmeztet, hogy a genetikai diszkrimináció már nem sci- fi, hanem a valóságban is létezik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy sztárparádés abszurd színházi előadásról, a Föld vizeinek eredetéről, az Atlas című amerikai
    filmről és gyémánt akkumulátorokról.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában ismét Varga Csaba Bélával találkozhatunk, alternatív történelmi regényében fennmaradt az Osztrák–Magyar Monarchia, és most épp a Vénusz ellenséges világát próbálja gyarmatosítani.

    A Galaktika 418. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a Galaktika decemberi száma!

    A Galaktika magazin decemberi számának szerkesztőségi előszava megemlékezik a 80. születésnapja után nem sokkal elhunyt írólegendáról, Nemere Istvánról.

    Az irodalmi anyag az Aelita-díjas orosz S.T.A.L.K.E.R.-szerző, Szergej Palij kisregényének első részével indul egy különleges természeti jelenségről, amely lázba hozza a világ tudósait. A magyar felmenőkkel rendelkező amerikai Steven Brust írásában feltűnik Vlad Taltos és sárkány-familiárisa, Loios. Fritsi Péter hőse egy elvadult telken különleges, édességekből épült házra bukkan, ami végzetes torkoskodásra ösztönzi. Valentyin Katajev egy tífuszos betegről ír, aki hagymázas álmaiban kalózok közé keveredik. De mi van, ha az álmok átszűrődnek a valóságba is? A Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas Jo Walton Hamupipőke klasszikus meséjét mondja el újra, egészen sajátságos szemszögből. Kevereschán András novellája egy forradalmian új biocsip hatásaival szembesíti a gyanútlan tesztalanyt. A magazin lapjain bemutatkozik egy ecuadori szerző is, Cristián Londoño Proaño, és az éghajlatváltozással csatázó kakaótermesztőkről mesél. Sydney J. Bounds műkereskedője egy rejtélyes szobrász-ügyfele után nyomoz, aki döbbenetesen élethű alkotásaival lenyűgözi a világot. Alt Krisztián telefonszolgáltatói leiratok formájában számol be egy idegen invázióról.

    A havi retró Gustavo Adolfo Bécquer spanyol író elbeszélése egy templomi orgonamesterről szól, akit hite és zene iránti szeretete még a síron túlról is visszaszólítja.

    A központi tudományos rovat azt járja körbe, hogyan figyelhetünk meg egy láthatatlan csillagászati jelenséget. Emellett olvashatók még cikkek többek közt két nemrég eltávozott nagyszerű színészről, James Earl Jonesról és Teri Garr-ról, ötletes köztéri szobrokról, Rick Wakeman angol sztárbillentyűsről és egy komplex kínai mezőgazdasági kísérletről az elsivatagosodás megállítására.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában ismét az angol Sydney J. Boundsé a szó, akinek sokszínű életművét egy kisregény és öt elbeszélés reprezentálja.

    A Galaktika 417. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma Nebula-díjra jelölt elbeszélésével indul, mely egy olyan különös világot mutat be, ahol egy fertőzés miatt egyre több a mutáció. A most 80 éves Nemere István új novellával jelentkezik az űrcsempészek és űrvámosok ravasz húzásokkal teli kergetőzéséről. Az SFWA Nagymester C. J. Cherryh költői látomásában a távoli jövő föld alatti Párizsa elevenedik meg, különös lakóival együtt. A Monolit-díjas Komor Zoltán kisregénye egy extrém génmódosításokkal teli világot mutat be. Robert Silverberg hősei majmokkal kommunikálnak, próbálva megismertetni velük a halál és a vallás fogalmait. Fedina Lídia főszereplője nem jó ember, és ennek hátulütőit a túlvilágon tapasztalja meg igazán.

    A havi retró Alekszandr Kuprin rövid novellája, amibe egy döbbenetes disztópiát sikerül belesűrítenie.

    A központi tudományos rovat a drónrendőrség koráról számol be, amely már itt van körülöttünk. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy különleges cirkuszszínházi produkcióról, az új Alien-filmről, Tim Burton életműkiállításáról és a tenger óriásait fenyegető emberi veszélyekről.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában ismét Alekszandr Kuprinnal, az orosz irodalom klasszikusával találkozhat az olvasó, akinek változatos fantasztikus életművéből közöl a magazin keresztmetszetet.

     

    A Galaktika 416. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!