Címke: űrkutatás

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a decemberi Galaktika

    A Galaktika magazin decemberi számának indítója, a Monolit-díjas Varga Csaba Béla a misztikus Indiába repíti el olvasóit kisregényében. Az Aelita-díjas orosz Olga Larionova egypercese egy macskás hölgy monológja, természetesen sci-fis csavarral. A Zsoldos Péter-díjas Antal József két időszerű témát ötvöz írásában, a karácsonyt és a mesterséges intelligenciát. Nick DiChario Hugo- és World Fantasy-díjra jelölt történetének java szintén a téli ünnepekhez köthető, de valami egészen más, tragikus eseményhez is. Orosz Adél főhőse a jövő jóléti társadalmában munkalehetőséget szimatol. Luigi Brasili egy vonat utasait kíséri hátborzongató útra a telihold sápadt fényében. Az ukrán Vaszilij Berezsnoj a Naprendszerbe hazaérkező űrhajósokat szembesíti nem mindennapi fogadtatással. Bojtor Iván kutatója egy idegen bolygó lényeinek kultúráját próbálja feltérképezni lehallgatott párbeszédeik alapján. A havi retró ismét a méltatlanul elfeledett orosz úttörő, Graal Arelszkij életművéből kínál ízelítőt, melyben egy tóba zuhant meteorit után folyik a hajsza… vagy lehet, hogy a tárgy nem is meteorit.

    A központi tudományos rovat arra hívja fel a figyelmet, hogy a hekkerek tevékenysége nem csak a Földön okozhat gondokat. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a riasztóan melegedő Európáról, egy újszerű animációs SF-sorozatról, életre kelő mechanikus szobrokról
    és egy amerikai progresszív hardrock-banda munkásságáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az emberi faj őstörténetéről. A képregény Halmi Zsolt alkotása Tom Anderson (Burger István) novellája alapján.

    A magazin XL-változatában Louis Trimble Antropol című regénye olvasható egy galaktikus ügynökség emberének kalandjairól egy magyarok által lakott távoli kolónián. A Galaktika 405. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma a kanadai sikerszerző, Robert J. Sawyer (Az Oppenheimer alternatíva) novellájával indul, egy noiros hangulatú, futurisztikus krimivel. Huszár Karina elbeszélésének távoli jövőjében már csak robotok lakják a Földet, akik mégis minden erőforrásukat arra fordítják, hogy feltárják és megértsék a múltat. Az idén hirtelen sztárrá nőtt Samantha Mills egy korábbi írása egy halásznőt kísér el rendhagyó útjain, évtizedeken, -századokon át. Dave Howard (A Leymann-transzfer) idegeneket hoz el bolygónkra, a kapcsolatfelvétel azonban elmarad. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – Tisztogatás) gyermekhőse egy igazi Mágussal találkozik, de a felnőttek valamiért nem akarnak hinni neki. Koch Beatrix művészettörténésze kivételes lehetőséget kap: személyesen találkozhat egy egykori nagy festővel. A havi retró Edward Page Mitchell úttörő időutazásos novellája.

    A központi tudományos rovat az eltűnt holdkőzetek történetét eleveníti fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Pittsburgh erdősítéséről, a hazánkban forgó szuperprodukciókról, egy ausztrál progresszívrock-trióról és a NASA Psyche-küldetéséről. Egy interjúban Michael Walden (A végtelen város) mesél írói munkamódszeréről és terveiről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal irodalomról és matematikáról. A képregény Gergely László munkája, címe: Visszatérés.

     

    A magazin XL-változatában Achmed Abdullah klasszikus filmregénye olvasható, az Ezeregyéjszaka meséit megidéző A bagdadi tolvaj.
    A Galaktika 404. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatverseny középiskolásoknak

    Startra felkészülni: ismét indul az Irány az űr! középiskolás csapatverseny

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2023-ban immár harmadszor hirdeti meg az Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatversenyt középiskolásoknak. A jelentkezés szeptember 22-ig még nyitva áll, a verseny az első fordulóval szeptember 29-én indul.

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idén is megszervezi nagyszabású Irány az űr! című űrkutatási csapatversenyét magyarországi és a határon túli középiskolásoknak. A korábbi két, 2020-ban és 2021-ben meghirdetett versenyt hatalmas érdeklődés kísérte, legutóbb már száznál is több csapat vett részt rajta. Ha lehet, idén még érdekesebb, még színesebb versenyt terveznek, és remélik, hogy a feladatok és a nyeremények ezúttal is elnyerik a diákok tetszését.

    Az Irány az űr! nem fizikaverseny, nem hagyományos természettudományos verseny, hanem különleges élmény és lehetőség az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak. A középiskolások csapatai számos, az űrkutatáshoz kapcsolódó természettudományos témában, mint a fizika, kémia, biológia vagy a földmegfigyelés mérik össze a tudásukat. A versennyel azt szeretnék megmutatni a szervezők, hogy az űrkutatás, űrtevékenység szinte minden tárgy tanításába beépíthető hasznos, élő ismeretanyaggal szolgál, és a fizika mellett a kémiai, biológiai, földrajzi, informatikai ismereteket is érdekessé lehet tenni az űr témakörével.

    A szervezők a tanulmányi versenyre három tanulóból és egy szaktanár mentorból álló, négyfős csapatok jelentkezését várják 2023. szeptember 22-én (pénteken) éjfélig – előzetes regisztrációval, amely az esemény honlapján lehetséges: www.iranyazur.hu. A honlapon további fontos információk és a feladatokkal kapcsolatos háttéranyagok is elérhetőek. Ott tájékozódhatnak majd a
    csapatok a verseny állásával kapcsolatos frissítésekről is.

    Az Irány az űr! verseny első online fordulójára 2023. szeptember 29-én (pénteken) kerül sor. Ezt követi majd még két online forduló, majd a legsikeresebb továbbjutott csapatok személyesen mérik össze az űrrel kapcsolatos tudásukat a döntőben Budapesten, várhatóan december elején.

    A verseny győzteseire értékes nyeremények várnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, valamint a REM Kutató, Fejlesztő, Innovációs és Oktató Zrt. támogatásával.

    A sajtó képviselői részletes tájékoztatást az iranyazur@mant.hu e-mail-címen kérhetnek.

    A Magyar Asztronautikai Társaság A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu
  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla hazai témájú disztópiájával indul. Őt Luigi Brasili olasz szerző követi egy rövidsége ellenére is drámai űrutazós írással. Molnár Csaba, A széttört idő legendája szerzője ezúttal egy különös kúria hátborzongató titkáról lebbenti fel a fátylat. John Wiswell Locus Közönségdíjas, valamint Hugóra és Nebulára jelölt novellája testi és lelki terror rabságában vergődő fiatalokról szól. A belga Frank Roger megtörhetetlennek tűnő időhurokkal szembesíti szereplőit. A Monolit-díjas Komor Zoltán bizarr víziója egyik legősibb történetünkre kínál sokkoló alternatívát. A spanyol Bruno Puelles elbeszélésében a világvége miértje és hogyanja jelentéktelenné válik elszenvedőinek személyes tragédiái mellett. A havi retró Greel Arelszkijnek, a szovjet-orosz SF egy méltatlanul elfeledett klasszikusának Bradburyt megelőlegező marsi látomása.

     

    A központi tudományos rovat azt kutatja, valóban létezhettek-e bolygónkon a mesebeli óriások. Emellett olvashatók még cikkek többek közt éneklős tévésorozat-epizódokról, egy halról, amelyik a bőrével is lát, az Aeolus szélmegfigyelő műhold küldetésének végéről és egy spanyol SF-fesztiválról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a gazdasági előrejelzésekről és a migrációról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában befejezéséhez érkezik egy klasszikus filmnovellizáció, az 1980-as évek legendás mozisikerének regényváltozata, a Végső visszaszámlálás, Martin Caidin tollából.

    A Galaktika 402. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma ilyen vagy olyan formában szörnyetegeket idéz meg, amelyek közül néhány mi magunk vagyunk. A lap igazi szenzációja Stanisław Lem egy, a hagyatékból előkerült elbeszélése, mely magyarul most jelenik meg először. Kovács Attila hősei szörnyetegek inváziójával küzdenek, a Hugo- és Nebula-díjas Robert J. Sawyer űrhajósa pedig egy elnéptelenedett orosz űrállomásra kell behatoljon, a kísértetek közé. Varga L. László keserű szatírája az emberre rákényszerített online halhatatlanság kacagtató drámája. Horváth István újabb etno-horrorral lepi meg olvasóit, míg Mike Adamson egy idegen életforma valódi idegenségével ejt döbbenetbe. A havi retró Francis Stevensnek, a női SF úttörőjének írása a világban hemzsegő láthatatlan rémségekről.

    A központi tudományos rovat a háborúk új arcát mutatja be, azt, hogyan változtatják meg a hadviselést a legmodernebb technikai eszközök. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood folytatás-mániájáról, egy orosz politikai SF-ről a Nemzeti Színházban, a marsi hidrogéngyárak terveiről és az Alan Parsons Project 1977-es, Asimov ihlette lemezéről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában egy klasszikus filmnovellizáció, az 1980-as évek legendás mozisikerének regényváltozata olvasható, a Végső visszaszámlálás, Martin Caidin tollából.

    A Galaktika 401. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi száma T. R. Salty kisregényének befejező részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. Samantha Mills friss Nebula-díjas, erős novellája az abortusztörvények időszerű problematikáját járja körbe, SF köntösbe öltöztetve. Bojtor Iván ismét szuggesztív tripre ragadja magával olvasóit, egyenesen a Holdra… vagy még tovább. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében) hőséért eljön a Halál, de a terveibe egy kis vodka csúszik. A World Fantasy-díjas Lavie Tidhar elbeszélésének szereplői a Vénuszt próbálják virágzó édenkertté varázsolni. Huszár Karina egy háromgyermekes, frusztrált anyát hoz össze egy szolgálatkész robottal, és ez drámai következményekkel jár. A belga Frank Roger kutatója a dzsungelben egy rendkívüli képességekkel bíró bennszülött törzzsel szembesül. A havi retró Borisz Zsitkov novellája egy fantasztikus találmányról, a mikrokézről, amivel akár egy egysejtűt is meg lehet fogni.

    A központi tudományos rovat témája a légi közlekedés fenntarthatóvá tétele. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Babylon 5 újabb fejezetéről, a Csillagok háborúja zenéjének diszkóátiratáról, egy, a klasszikus írógépeket megidéző billentyűzetről és egy 3D-nyomtatott rakétáról. Kenessei András interjúsorozatot készített a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. Ennek első része is megtalálható a magazinban, csakúgy, mint Horváth András Ferenc űrkutató cikke Elon Musk privát fejlesztésű űrhajóiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában az amerikai Gawain Edwards kisregénye olvasható, a „Megmentők a Jupiterről”, illetve a szerző még egy hosszabb elbeszélése.

    A Galaktika 399. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi száma T. R. Salty kisregényének első részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. John Wiswell friss, Nebula-díjra jelölt novellájában különleges képességű emberek igyekeznek enyhíteni az aszályt. Holden Rose a mesterséges intelligencia kérdéskörét járja körbe egészen újszerű nézőpontból. Gareth D. Jones egy időutazó angol úriember hosszú, eseménydús délutánját mutatja be. Claude Lalumière elbeszélésében olyan világot ismerhetünk meg, amelyben a gyermekek éréséhez hozzátartozik az ugrálás párhuzamos univerzumok között. A Preyer-pályázat tavalyi győztese, Hantos Victor egy olyan férfiról ír, aki hallucinációi leküzdéséhez különleges terápiás segítséget próbál igénybe venni. A havi retro igazi különlegesség, Anton Csehov fantasztikus elbeszélése Jules Verne stílusában.

    A központi tudományos rovat a cunamik keletkezését és egy hathatós előrejelző-rendszer kiépítésének lehetőségét vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar animációs sci-firől, az Iron Maiden együttes lemezéről, a tengeri hínárerdők hasznáról, valamint egy szabadtéri táblás társasjátékról, amelyben mi magunk lehetünk a figurák. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Valentyin Katajev Ehrendorf szigete című regénye olvasható, mely egyszerre társadalmi utópia és katasztrófatörténet.

    A Galaktika 398. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Oppenheimer – Christopher Nolan filmjében mindenki feszülten figyeli, hogyan készül el az első atombomba

    A filmben fél Hollywood szerepet kapott, igazi sztárparádéra lehet számítani majd. Oppenheimer szerepében Cillian Murphy ír színészt láthatjuk majd, aki már többször is együtt dolgozott a rendezővel, és állítása szerint

    “Mindig is hangoztattam, négyszemközt és nyíltan is Chrisnek, ha elérhető vagyok és van szerepe számomra egy filmjében, akkor én ott leszek. Nem érdekel mekkora szerepről van szó. De mélyen, legbelül, titkon kétségbeesetten vágytam arra, hogy főszerepet játszhassak nála.” mondta Murphy az The Associated Press-nek.

    Mi nagyon várjuk a filmet, találkozzunk a mozi kasszáknál!

    Az Oppenheimer alternatíva

    A Metropolis Media kiadónál pedig megjelent Robert J. Sawyer regénye, amely csavart egy nagyot a történelmi eseményeken.

    Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet… egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert – beleértve a Földet is.

    A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.

     

  • Megjelent az áprilisi Galaktika és Galaktika XL!

    A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).

    Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)

    A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.

    A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!