My Blog

Címke: űrkutatás

  • Megjelent az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin októberi száma Huszár Karina kisregényének befejező részével indul, mely egy könyörtelen disztópia képét vázolja fel, valamint az ellene lázadókét.

    Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R. – Rendhagyó vakáció társírója) novellájának hőse összetűzésbe keveredik lakása berendezésével.

     

    A spanyol Susana Vallejo mai társadalmunk manipulálhatóságáról rántja le a leplet. Bojtor Iván dokumentumokkal keveri a fantáziát, és különös párhuzamot von Napóleon és IV. Károly magyar király között. A Hugo- és Nebula- díjas SF Nagymester Jack Vance egy csillagközi szökevény után küldi ügynökét, bizarr következményekkel. Liviu Surugiu romániából arról ír, mi történik, ha az álmok a valóságban manifesztálódnak. Dömötör László egy nem mindennapi harmadik típusú találkozásról számol be.

    A havi retró Helen Simpson hátborzongató novellája egy misztikus kísérletről.

    A központi tudományos rovat azt járja körbe, valóban számítanunk kell-e a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeütközésére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a folyók jogairól, egy különleges Isteni színjáték-előadásról, egy angyalföldi okosoviról és az
    emberiség jövőjének 10 000 éves krónikáját három percbe sűrítő slágerről.

     

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában az angol John Russell Fearn hősei dacolnak egy világvégével fenyegető természeti katasztrófával.

    A Galaktika 415. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma Huszár Karina kisregényének első részével indul, mely egy könyörtelen disztópia képét vázolja fel, valamint az ellene lázadókét. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer – a Letöltve és Az Oppenheimer alternatíva szerzője – egy igazi SF-klasszikust gondol tovább, H. G. Wells Időgépét. A S.T.A.L.K.E.R. – Rendhagyó vakáció társírója, az Aelita-díjas Szergej Palij a köztünk megbújó idegenek jelenlétére hívja fel a figyelmet. Philip E. High egy ítéletvégrehajtót kísér el egy távoli kolóniára, cseppet sem veszélytelen küldetésére. Schubert András mesterséges lényei azon vitatkoznak, vajon létrejöhet-e élet természetes úton. Sydney J. Bounds űrhajótöröttje halálos kutyaszorítóból igyekszik szabadulni, bármi áron. A lengyel Marcin Przybyłek kiberpunk GameDEC-univerzumának újabb szeletét tárja fel, az extrém e-sportok világát.

    A havi retró Laczkó Géza egypercese a szerető szív jövőbeli továbbfejlesztéséről.

    A központi tudományos rovat annak kutatásáról számol be, hogyan lehetne lerövidíteni a halál előtti szellemi és testi leépülés időszakát, s így tovább megőrizni az ember produktivitását. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a népesség várható alakulásáról, a Majmok bolygója-franchise történetéről, egy nemrég elhunyt festőművész munkásságáról és a legendás Ornette Coleman Science fiction című lemezéről.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában az angol E. C. Tubb kalauzolja el olvasóit egy generációs csillaghajó kegyetlenül praktikus társadalmába.

    A Galaktika 414. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma a nyaralás jegyében született. Tele van bárhol előkapható, gyorsan fogyasztható mininovellákkal, és szórakoztató, ugyancsak minitörténeteket elmesélő karikatúrákkal.

    Az írók között olyanok szerepelnek, mint a rövidség mesterei: Fredric Brown, Herbert W. Franke vagy Vladlen Bahnov, de rajthoz állnak a téma nagyjai is, mint Arthur C. Clarke, Frederik Pohl, Robert Silverberg vagy Jo Walton.

    A magyarok színeiben Fedina Lídiát, Nemere Istvánt, Erdész Róbertet és Márki Istvánt köszönthetjük, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a népes társaságból. A karikatúrákat Tom Gauld, Nick Downes, Sajdik Ferenc, Rák Béla, Czifferszky Béla és Dluhopolszky László készítették, próbára téve a sci-fi kedvelők rekeszizmait.

    Még a havi retró is rövid darabokból áll, Lord Dunsany formabontó meséiből közöl egy csokorra valót.

     

    A központi tudományos rovat a Naprendszer legkülönösebb holdjait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserolvadás problémás mellékhatásáról, két új Godzilla-filmről, középiskolások Szentivánéji álom előadásáról, és egy üdítő helyről a nyári melegben, mely a nyilvános illemhelyek praktikumát ötvözi egy látványos pop-art kiállítás elvontságával.

     

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált művének adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában Szűcs László időutazós ókori kalandjának, a „Nemeszisz követé”-nek befejező része olvasható, egy kapcsolódó ráadás novellával.

    A Galaktika 413. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júliusi száma Bojtor Iván novellájával indul, melynek hősei egy legendás hajót keresnek. Leah Cypess Nebula- és World Fantasy-díjas kisregénye a klasszikus Hamupipőke-történet rendhagyó átdolgozása. Fritsi Péter írása a horror zsáner szerelmeseit célozza meg. Az SFWA Nagymester, Hugo- és Locus-díjas C. J. Cherryh tragikus legendát sző, melynek főszereplője az emberek mellett a nagy hatalmú tenger. Schlekmann János elbeszélése, a Preyer Hugo-pályázat tavalyi győztese két kutatóról szól, akik a jövő jégsivatagát járva meglepő leletre bukkannak a mélyben. A belga Frank Roger az emlékezetét egy járvány következtében újra és újra elvesztő emberiségről ír, és egy vadonatúj technológiáról, mely képes azt helyreállítani… meg még valami másra is.

    A havi retró Farkas Géza elbeszélése 1924-ből. Ez egy jóval később népszerűvé vált SF-ötletet előlegez meg a múltba látó készülékről.

    A központi tudományos rovat a hajózásban használt navigációs rendszer veszedelmes hiányosságára hívja fel a figyelmet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új, környezetbarát temetkezési módról, egy trendi pixeleskép-nyomtatóról, a Magyar Mozgókép Fesztivál díjnyertes filmjéről és a nemrég elhunyt Donald Sutherlandről.

    A rövid képregény Sváb József munkája.

    A magazin XL-változatában Szűcs László időutazós kalandjának, a „Nemeszisz követé”-nek első része olvasható.

    A Galaktika 412. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin júniusi száma a Zsoldos Péter- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor új Mysterious Universe-novellájával indul. John Russell Fearn egy tudósról ír, aki csak a mindenütt jelen lévő port akarja megszüntetni, de világméretű kataklizmát idéz elő. A Monolit-díjas Varga Csaba Béla témája is a világvége, de utánozhatatlan magyar ízesítéssel. Az argentin Fernando Sorrentino egy nem mindennapi könyvkölcsönzés történetét meséli el, míg a Monolit-díjas Komor Zoltán a környezetvédelmi aktivisták apokaliptikus terrorját vizionálja.

    A havi retró az orosz Alekszandr Beljajev elképesztően modern, filmszerű klasszikusa az emberi anabiózis feltalálásáról és tömeges alkalmazásáról.

    A központi tudományos rovat a Neander-völgyi ember kihalásának titkát kutatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gravitációs áramtárolásról, a közelmúltban elhunyt amerikai filmproducerről, Roger Cormanről, egy kortárs kiberpunk kémdrámáról és a műholdas földmegfigyelésről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy antasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

     

    A magazin XL-változatában ismét Alekszandr Beljajev a főszereplő, „Az ember, aki elveszítette az arcát” című kisregénye merész biológiai SF a 20. század elejéről.

    A Galaktika 411. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a nemrégiben elhunyt Hugo-, Campbell- és Locus-díjas Vernor Vinge egy novellájával indul. Rajta kívül megemlékezik még a lapszám a szintén mostanában eltávozott, Clarke- és World Fantasy-díjas Christopher Priestről és a Brit SF-díjas Brian Stablefordról is. Steve Rasnic Tem ugyancsak Brit SF-díjas írása vérbeli horror, míg Mund Katalin egy rövid, csattanós történettel lepi meg az olvasókat. A női szekciót erősíti Huszár Karina is, a párkapcsolatok egy lehetséges jövőjét felvázolva, valamint a Preyer- pályázaton második Takács Alexandra, aki hősnőjének egy második élet lehetőségét kínálja.

    Fredric Brown, a humor és a hátborzongatás nagymestere ezúttal utóbbi minőségében mesél egy doboznyi nem mindennapi babáról. A havi retró egy kis csokorra való Gárdonyi Géza fantasztikus novelláiból.

    A központi tudományos rovat a süllyedő tengerparti települések veszélyeire hívja fel a figyelmet.

    Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításáról, egy tulipángondozó robotról, a Fallout videójátékból készült tévésorozatról és az arany kétdimenziós formájáról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában összeállítás olvasható a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak műveiből. Leghosszabb kisregényében szörnyektől hemzsegő fantasyvilág szabadul rá a mit sem sejtő Európára.

    A Galaktika 410. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma a Campbell- és Locus-díjas Barry N. Malzberg fergeteges időutazós novellájával indul. Kovách Kristóf hátborzongató története egy alternatív múltba enged bepillantást. A lengyel Marcin Przybyłek nagy sikerű kiberpunk világából először
    kepnak ízelítőt a magyar olvasók. A népszerű hazai ifjúsági szerző, Holden Rose ezúttal valóságos vérfürdőt rendez – kis csavarral. Az angol Philip E. High tengeralattjárójának legénysége egészen rendkívüli kalandba csöppen. A tavalyi Preyer Hugo-pályázat 3. helyezettje az emberiség elképzelt alkonyát mutatja be. A havi retró Julian Hawthorne kísérteties elbeszélésében egy hangszer és gazdája hihetetlen utat jár be.

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia egy lehetséges felhasználási módjáról tudósít a bűnmegelőzésben. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az idei Oscar-nyertes fantasztikus filmekről, Stephen King Az című regényének színpadi adaptációjáról, szórakoztató és ismeretterjesztő, interaktív hologramokról és az új Dűne-moziról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.


    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének befejezése olvasható, valamint Vivian Ityin szovjet-orosz utópiája utazásról egy távoli jövőbe.

    A Galaktika 409. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Együttműködés az űrszektorban – nemzetközi konferencia a Műegyetemen

    A H-SPACE 2024 címmel április 25–26-án Budapesten rendezendő űrkonferencia egy 2015 óta tartó sorozat újabb állomása. A programban műholdakról, űrszondákról, űridőjárásról, űrszemétről, űralkalmazásokról, űroktatásról és más érdekességekről lesz szó – hazai és nemzetközi vonatkozásokkal. A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.

    Minden, ami űr! A H-SPACE 2024 konferencia első napján jelenléti, második napján online előadásokat hallgathatnak a résztvevők, a szakmai programot poszterbemutatók teszik teljessé.

    A H-SPACE konferenciák sorozatát 2015 óta rendezi meg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Villamosmérnöki és Informatikai Kar (VIK) Egyesült Innovációs és Tudásközpontja (EIT), együttműködve a Magyar Asztronautikai Társasággal
    (MANT). Az idei konferenciára 2024. április 25–26-án kerül sor. Akik csak a virtuális térben tudnak csatlakozni, azok is követhetik az első nap előadásait az internetes közvetítés révén.

    Az idén immár nyolcadik alkalommal megrendezett H-SPACE konferencia mottója Cooperation in the space sector, vagyis együttműködés az űrszektorban. Az előzetes szakmai program a meghívott és szakmai előadásokkal, valamint más hasznos tudnivalókkal együtt már olvasható a space.bme.hu honlapon. Az angol nyelven zajló, ingyenes előzetes regisztációhoz kötött konferenciára a szervezők minden érdeklődőt örömmel várnak.

    Az első napon, április 25-én (csütörtökön) 14 órakor, a BME I épülete (1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 2.) földszinti előadójában Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Charaf Hassan, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar dékánja és Kovács Kálmán, a MANT elnöke köszöntőjével indul a program. Az Európai Unió Űrprogramügynökségéről (EUSPA), a kicsi és a legkisebb műholdakról szóló meghívott előadások utáni első szekcióban a műholdakkal való rádiós és lézeres kommunikációtól kezdve az európai és hazai tudományos űrprogramokig számos érdekes téma kerül terítékre. A résztvevők a helyszínen több mint 30 szakmai posztert is
    megtekinthetnek, amelyek szerzői rövid szóbeli bemutatkozási lehetőséget is kapnak.

    Április 26-án (pénteken) a konferencia második (online) napja 9 órakor egy újabb szakmai szekcióval indul, benne többek között szó esik űridőjárásról, űrszemétről, műholdak optikai távcsöves követéséről, műholdradaros felszínmozgás-vizsgálatokról. A 13:15-kor kezdődő délutáni szekcióban pedig az oktatásé és ismeretterjesztésé lesz a főszerep.

    A konferencia szervezésében partner a BME Kozmosz Szakkollégium és a Space Generation Advisory Council. Az esemény támogatója a Külgazdasági és Külügyminisztérium.

    A sajtó képviselői részletes tájékoztatásért Bacsárdi Lászlót, a H-SPACE 2024 konferencia társelnökét, a MANT alelnökét kereshetik (bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: +36 30 266 6845).

     

     

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az  alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu

  • Megjelent a márciusi Galaktika

    A Galaktika magazin márciusi száma Leah Cypess Nebula-díjra jelölt novellájával indul, mely az SF egy ritka válfaját mutatja be, a „jogi fantasztikumot. Ezt Nick DiChario Hugo-jelölt írása követi a délszláv háború nehezen múló emlékeiről. Bojtor Iván a mélytengerek egy rejtélyére keresi a megoldást, földi és marsi emberek együttes munkájával. Az orosz Borisz Romanovszkij egy olyan városba látogat el, ahol nem szokott esni az eső. Tarja Kauppinen egy távoli telepesbolygó természetközeli életét szembesíti az űrt járó technikai civilizációval. Az amerikai Miriam Allen deFord egy másik kolonizációs kísérlet nem várt következményeiről tudósít. Szűcs László egy japán harcost kísér el útján, akiből előbb nagy hatalmú hadúr lesz, majd még nagyobb hatalmú origamimester.  A havi retró Andrej Platonov legendája az emberi állhatatosságról, melyen az idő múlása se tompít.

    A központi tudományos rovat arról ír, hogyan segíti a NASA a bűmüldöző szerveket. Emellett olvashatók még cikkek többek közt rovarbarát naperőművekről, újabb filmes Star Trek- tervekről, régi hajóroncsok környezeti veszélyeiről és egy military SF–death metal lemezről.

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az amerikai Edwin L. Arnold Gulliver a Marson című regényének első része olvasható, mely Edgar Rice Burroughst is megihlette a maga Mars-történeteinek megírására.

    A Galaktika 408. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a februári Galaktika

    A Galaktika magazin februári számában befejezéséhez ér az amerikai Nancy Kress (A megfigyelő) Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregénye, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Varga L. László novellájában újra visszatérnek a „Helygép” hősei, és a magyar múlt egy drámai fejezetét látogatják meg. Bodor Áron űrhajósai a világvégét akarják megakadályozni, aztán a dolog meglepő fordulatot vesz. Horváth István szokásához híven a Balaton-felvidék hiedelemvilágából kanyarít hangulatos etnohorrort. Az Eurocon-díjas brit E. C. Tubb írása szintén horror, de a modernebb fajtából. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) ugyanakkor a távoli jövőbe kalauzolja olvasóit, és fölvázolja egy tökéletes kapcsolat buktatóit. Steve Rasnic Tem Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt, lírai elbeszélése egy gigászi kiterjedésű, de belül lassan kiüresedő galaktikus birodalom futárát kíséri el peremvidéki útjára. A havi retró a népszerű orosz klasszikus, Alekszandr Beljajev munkája, és egy rejtélyes égi jelenség mögötti igazságot keresi.

    A központi tudományos rovat a demokrácia korunkban jelentkezett válságát vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Francis Ford Coppola készülő, nagyszabású SF-filmjéről, a műholdképek újabb felhasználási lehetőségéről, David Bowie egy klasszikus albumáról és a Peregrine holdmisszió sorsáról. A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az ausztrál J. M. Walsh izgalmas űrháborús története, A világűr vandáljai olvasható.

    A Galaktika 407. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!