Címke: űrkutatás

  • Magyar asztronautika társaság – Űrtábor Sátoraljaújhelyen

    Űrtábor Sátoraljaújhelyen

     

    Hamarosan indul a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hagyományos nyári űrtábora. A 13–18 éves fiataloknak szóló, 1994 óta megrendezett Űrtábor idén július 7–13. között Sátoraljaújhelyre látogat. A résztvevőket izgalmas programok, szakmai előadások, és egy magaslégköri ballon felbocsátása is várja.

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), hazánk legrégebbi űrkutatással foglalkozó egyesülete 1994 óta szervezi meg az érdeklődő fiatalok számára nyári Űrtáborát, változó helyszíneken. A táborokon résztvevő diákok közül sokan műszaki, illetve természettudományos pályán tanultak tovább, néhányukból pedig azóta már űrkutató szakember lett. A MANT nemrég Űrtáborosaink címmel izgalmas interjúkötetet jelentetett meg, amelyben 12 egykori résztvevő mesél emlékeiről, és hogy hová indította el a tábor.

    Az életre szóló élmények és barátságok kialakulása mellett a diákok a hét során elismert hazai űrszakemberektől hallgathatnak exkluzív előadásokat. Idén hallhatnak például arról, hogyan lehet kisműholdat tervezni, megismerkedhetnek a Hold és a Nap kutatásával, a Föld nehézségi erőterének mérésével. Lesz szó az űrhajósok sugárvédelmétől kezdve a műholdas kvantumkommunikációig még egy sor érdekes és aktuális űrtémáról. „Több mint ezer fiatal vett részt az űrtáborokban az elmúlt 25 év során, közülük többen űrkutatók lettek. Hazánk szakemberei több nemzetközi  űrkutatási projektnek a meghatározó szereplői, a hazai űripar pedig számos megrendelést kap, így mind az iparban, mind a kutatóhelyeken szívesen fogadnak új embereket. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövő űrkutató generációjának néhány meghatározó tagja épp az idei sátoraljaújhelyi táborból kerül majd ki” – mondta Bacsárdi László táborvezető.

    Ebben az évben is szerepel a programban vízirakéta-készítés és a játékos vetélkedők sem maradhatnak el. Eközben a diákok egy egész héten át kitartó szakmai feladattal is megbirkóznak, csoportokban együtt dolgozva. Az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is érkező táborlakók ugyanakkor megismerhetik a környéket, élvezhetik a nyár pillanatait.

    A programban előadás hangzik el A Műegyemtől a sztatoszféráig címmel, de a magaslégköri ballonkísérletet izgalmából ez alkalommal az űrtáborozók – és persze a vendéglátó Sátoraljaújhely lakói – maguk is kivehetik a részüket! Július 9-én (kedden), várhatóan délelőtt 10 és 12 óra között a város főteréről sztratoszféraballon felbocsátását tervezi a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az UPRA projekt keretében.

    Az Űrtábor történetében 2011 után másodjára látogat Sátoraljaújhelyre, a táborozókat a Magyar– Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium látja majd vendégül. A tábor időtartama 2019. július 7. (vasárnap) – július 13. (szombat).

    A tábor támogatója a C3S Kft., a SpaceApps és az Űrvilág űrkutatási hírportál. Az űrtábori mentorprogram keretében több táborozó diáknak magánszemély mentorok vállalták át a részvételi díját.

    További tájékoztatás kérhető:

    Dr. Bacsárdi László, MANT alelnök, táborvezető

    e-mail: bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: (30) 266-6845

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

     

    Az űrtáborok rövid története

     

    Az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak szóló tábor hagyományai egészen 1994-ig nyúlnak vissza. A tábort – Ifjúsági Űrtábor néven – dr. Abonyi Ivánné, a MANT akkori főtitkárhelyettese hozta létre azzal a szándékkal, hogy megismertesse a fiatalokat az űrkutatással. A program, a lebonyolítás évről évre egy kicsit változott, fejlődött. Ezekben az években a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor 13–18 év közötti középiskolásokat szólított meg. A 2000-es évek elejétől bővültek az aktivitást és kreativitást igénylő programok (rókavadászat, rádiózás, Mars-szimuláció, vízirakétázás, búvárkodás és még sok minden más), és az időtartam a kezdeti 6 napról 10 napra nőtt. 2010-től a tábor időtartama hat nap, a célcsoportja továbbra is az űrkutatás és az űrtevékenységekkel kapcsolatos tudományok – fizika, biológia, matematika, egészségügy, jog, informatika, mérnöki tudományok és még nagyon sok minden más – iránt érdeklődő középiskolások. Az elmúlt űrtáborok szervezésében közreműködők lelkes munkája nyomán több száz fiatalnak tudtuk megmutatni az űrkutatás varázslatos világát.

    A tábor eddigi helyszínei: Kiskunhalas  (1994), Eger (1995), Veszprém  (1996, 1997), Győr  (1998),

    Kecskemét  (1999),  Sopron  (2000),  Debrecen  (2001),  Székesfehérvár  (2002),  Budapest (2003),

    Kiskunhalas (2004), Gyulaháza (2005), Szentlélek (2006), Hollóstető (2007), Szentlélek (2008),

    Gyomaendrőd    (2010),    Sátoraljaújhely    (2011),    Kecskemét    (2012),    Alsómocsolád (2013),

    Felsőtárkány (2014), Sopron (2015), Debrecen (2016), Bakonybél (2017), Zalaegerszeg (2018)

  • Megjelent a júliusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júliusi száma Richard Chwedyk Nebula-díjas kisregényének, „A szauruszok és a tojás”-nak első részével indul. Márki István a Holdra szállás 50. évfordulójáról emlékezik meg egy „mi lett volna, ha…” típusú történettel. A francia Jean-Claude Dunyach, a Halott csillagok és a Haldokló csillagok szerzője egy izgalmas nyomozás kapcsán a divatipar jövőjét mutatja be. Az orosz Alekszej Kalugin (Ház a Mocsárban, Végzetes álmok) ezúttal nem a S.T.A.L.K.E.R. világában jár, hanem fordulatos eseményekről számol be egy űr-világítótorony fedélzetén. Gulisio Tímea egy extrém arclemosó készítmény hatásaival borzongat, Marija Galina pedig két, szinte szimbiózisban élő lény kapcsolatán keresztül azt boncolgatja, vajon melyik vezeti a másikat. A román Robert David a második eljövetel próféciáját öltözteti új köntösbe, míg a havi retró Szini Gyula közel százéves novellája a pszichotranszformátorról.

    A központi tudományos anyag egy zombi apokalipszis lehetőségét boncolgatja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a gyilkos kánikulák jövőbeli tendenciáiról, Mike Oldfield Arthur C. Clarke-feldolgozásáról, az űrhajósokra ható sugárzások veszélyéről és az emberi testhez csatlakoztatható termosztátról.

    A képregény és a hozzá kapcsolódó cikk a 80 éves Lőrincz L. Lászlót köszönti, a magazin XL-változatában pedig az orosz Borisz Stern kacagtató bulgakovi szatírája olvasható eladott lelkekről és egy tudományos-ismeretterjesztő folyóirat mindennapjairól.

    A Galaktika 352. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • A végtelenbe, és tovább… csak egy kicsit másképp

    A világűrben játszódó science-fiction sztorik legtöbbje ismert és meglehetősen statikus világűrrel számol. Csillagközi birodalmakat vagy szövetségeket láthatunk, amelyek megküzdenek a maguk problémáival. De a nagy kaland, a világűr felfedezése leggyakrabban egyetlen világra összpontosít. A nagyívű felfedezések inkább az olyan tévésorozatokra maradnak, mit például a Star Trek OS vagy a Voyager.

    Pedig az űrkutatás lényege a felfedezés. Ami egy bolygó esetében viszonylag könnyű, a világűr esetében irdatlan távolságokkal kell számolni. Ezt könnyedén át szokták hidalni valamilyen fénynél gyorsabb utazási móddal, de mi a helyzet akkor, ha le kell ragadnunk a fény alatti sebességnél?

    Tudósok régi elmélete, hogy ha idegen civilizációkat akarunk keresni, annak az egyik útja, hogy a mi naprendszerünkben keressük az idegen technológiák nyomát. Mert a felfedezés java része meddő utazás és keresgélés. Csak menni előre, újabb és újabb célok felé. Erre a célra tökéletesen alkalmasak a robotszondák.

    Egy ilyen felfedező azonban rengeteg üresjárattal jár, nem igazán alkalmas egy regény megírására. Sőt, rengeteg olyan apró esemény lehet, amely önmagában érdekes, de kevés egy novellához.

    Ezt az ellentmondást oldotta fel egy rendkívül ügyes ötlettel Dennis E. Taylor. Adott egy mesterséges intelligencia, ami végül is nem is igazán mesterséges: egy élő ember tudata lett lementve. Ez a tudat kapott egy hardvert, és egy célt, hogy fedezze fel a világűrt.

    MI, Bob

    Tehát Bob elindul a végtelenbe, felfedezi a helyet, nyersanyagokat keres, lemásolja a hardverét, és átmásolja Bob tudatát. Így már rögtön két Bobunk van amely kétfelé indulhat tovább, vagy akár  az egyik maradhat  tovább is a rendszerben.

    Technológiai szempontból ilyen a tökéletes felfedező. Nincs szükség létfenntartó rendszerekre, levegőre, élelemre, pihenésre, alvásra. Nem öregszik, és nem fárad el. És egyre több lesz belőle. A felfedezés folytonossága biztosított.

    Taylor regényfolyama erre az ötletre épül. Megismerhetjük Bobot, aki nagyon régen még ember volt, egy gazdag ember, aki a szoftvercége eladásával nagyot kaszál, és a temérdek pénzét a saját halhatatlanságára fordítaná. De a lefagyasztás nem úgy alakul, ahogy tervezte, és az ébredés utáni szép új világ sem olyan szép.

    Tehát Bob lesz az intelligencia a hardverben, és szép lassan Bobok lesznek a hardverekben. Egyre több helyre jut el, és mi megismerjük a szaporodó Bobok kalandjait. Egy furcsa naplót kapunk, egy személyt megsokszorozódva, ahol értelmét veszti az „én” és a „mi”, helyette lesz a „MI”. Egyszerre lehetünk jelen több helyen, sőt több időben is, mert az utazáshoz, az információcseréhez is idő kell.

    A történet(ek)ben az a legjobb, hogy a „nem-mesterséges” intelligenciát ismerjük meg. Nem hideg komputer-logikával, hanem nagyon is emberi, érzelmekkel átszőtt értelemmel találkozunk. Egy értelemmel, amely maga is megküzd az évszázados alvás után ébredés és új lét szülte kihívásokkal. Egy nagyon is mai értelem, amelynek alkalmazkodnia kell a jövőhöz. Nem a jövő tudós felfedezőjét kapjuk, hanem inkább egy mai átlagembert, aki maga is úgy próbálja megállni a helyét, hogy a múltjából próbál értelmet találni. Ezt a kettősséget mutatja a történetben felbukkanó rengeteg pop-kulturális utalás.

    A MI, Bob a Bobiverzum első kötete. A Második könyv a Mi vagyunk az Istenek méltó folytatása a történetnek. Az első kötetben megismert világot lerombolja, hogy a Bob(ok) újabb kihívásokkal küzdjön meg. Bob és a másolatai 40 évvel ezelőtt szétszóródtak a világűrben, hogy lakható bolygókat keressenek. És nagyjából ennyi az, ami az eredeti tervből megmaradt. Egy hatalmas háború kipusztította az emberi faj 99,9%-át, a nukleáris tél lassacskán teljesen lakhatatlanná teszi a Földet, miközben radikális csoportok folytatják egymás kiirtását. Ráadásul a Bobok felfedeztek egy olyan űrutazó fajt, ami minden egyéb életformát tápláléknak tekint.

    MI vagyunk az Istenek

    Így Bob feladata lett, hogy meg mentse az az emberiséget, amelynek tulajdonképpen már régóta nem része. Égistenként vigyáz egyszerű bennszülött törzsekre, miközben új otthont keres a Föld lakói számára,. Nem mellékesen arra is vigyáz, hogy védencei ne vacsoraként végezzék.

     

     

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi száma ünnepi tisztelgés a lap múltja előtt, hiszen története során másodszor érte meg 175. kiadását. Ebből az alkalomból csupa magyar szerzőtől közöl novellát. A Zsoldos Péter-díjas Antal József mágikus realista története a Józsefváros új arcát villantja fel. A Zsoldos- és Eurocon-díjas Nemere István a kapcsolatfelvétel nehézségeire hívja fel a figyelmet. A szintén Zsoldos- és Eurocon-díjas Szélesi Sándor posztapokaliptikus mutánsvilágot mutat be. Varga Csaba Béla egy korábbi novellájához írt folytatást az Armageddon egy lehetséges változatáról. Huszár Karina kedvenc témájáról, a mesterséges intelligenciák és az emberek különbségéről és hasonlóságáról filozofál. Kovács Attila egy régi ötletét gondolta újra a túlnépesedés elleni praktikákról. A havi retró igazi különlegesség, egy futurisztikus álom Mikszáth Kálmántól.

    A központi tudományos anyag egy katasztrófa szülte különleges amerikai tájegységet mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az ESA orvosi kísérleteiről, egy önmagát klónozó szuperrákról, egy űrexpedíciós színházi előadásról és egy hazai gőzmetál együttesről.

    Van azért külföldi tartalom is, folytatódik az előző számban indult román képregény, a magazin XL-változatában pedig az amerikai Catherine Asaro Nebula-díjas kisregénye olvasható, mely érdekes elegyét nyújtja a hard SF-nek és a romantikus kalandregényeknek.

    A Galaktika 350. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Az univerzum csodás titkai – különös utazás 24 képzeletbeli helyszínen

    Az F Exhibition legújabb kiállítása, a Varázslatos világűr Csillagközi kaland ugyanolyan nagyszabású és izgalmas utazásra invitál, mint a korábbi témák. A maroknyi kis csapat megint profi színvonalú munkát végzett, szakmai-tudományos szempontból is korrekt, pedagógiailag is kiváló a produktum.

    Évente két kiállításukvan, ezek abszolút sikeresek: 7-8 hét alatt30-35 ezer látogató fordul meg itt. A szakmai stáb (képzőművész, pedagógus, szövegíró, grafikus, műszaki személyzet, szakmai lektor, kommunikációs munkatárs) nagyon komoly felkészültséggel és lelkes munkával dolgozza fel az egyes természettudományos témákat, és alkotja meg ezt akülönleges látványvilágot. Egyedülálló módon, saját forrásból, saját ötletreáll össze az aktuális kiállítás a Vajdahunyadvárban.

    A világűr rendkívül gazdag, izgalmas téma, és minden korosztály számára mindig tud újat, érdekeset mondani. A naprakész tényanyag NASA-adatokra, hiteles forrásokra támaszkodik, megtartva egy tudományos szintet, mégis a gyerekek nyelvére lefordítva azt. Az iskolás korosztályt célozzák meg, de nem kizárt, hogy vannak olyan jelentésrétegek, amelyek egy óvodás számára is megnyílnak, sőt a felnőttek számára is ugyanannyira élvezhető ez a „fantasztikus” kaland.

    A képzeletbeliűrutazás 24 állomását kell bejárni, minden második egy kérdést/fejtörőt rejt, amire meg kell keresni a választ. A gyerekeknek nem kell minden választ tudniuk, az a lényeg, hogy rácsodálkozzanak a körülöttük lévő univerzum csodáira, megragadjanak bennük fontos információk. A nehezebb feladatokban (vagy csak pusztán ellenőrzésképpen) tud segíteni egy különleges galaktikus útitárs, egy űrrobot, akinek a lábnyomát követve megtudhatók/ellenőrizhetők a válaszok.

    Egy történetbe csöppenünk, ahol a különböző állomások bejárásával juthatunk előre utunkon, és a végén vissza a Földre. A képzelet világában barangolhatunk, bejárva a galaxist, ezen az úton több érzékszerv is részt vesz (látás, hallás, szaglás), és fizikailag a különböző fényjelek összegyűjtése segíti az előrehaladást. Ezeket a fényjeleket matrica formájában a játékfüzetbe ragaszthatjuk.

    A különleges űrutazás a Naprendszert és peremvidékét járja be, a környező bolygókon, holdakon járva gyűjthetünk fontos információkat a körülöttünk lévő univerzumról. Ebben több furcsa „tárgy” is a segítségünkre lehet, ezeknek később megértjük a szerepét a történetben.

    A gyerekek játszva tanulnak ebben a különös térben. A rendkívüli látványvilág, a modern eszközök (szokatlan tárlók), az enyhe félhomály és a kivilágított állomások kontrasztja mind-mind segítenek abban, hogy ezt a nem könnyű témát örömmel, lelkesen dolgozzák fel. A csillagközi küldetés sikerét az út végén egy ajándék bizonyítja.

    A Varázslatos világűrkiállítás és játék már csak néhány hétig, május 26-ig látható a Vajdahunyadvárban.

     

    Cs. Fehér Katalin

     

    Az F Exhibition aktuális programjai:

    https://www.facebook.com/F.Exhibition/

    Bővebb információ a Varázslatos világűr kiállításról: goo.gl/fGRqGW

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    A Galaktika magazin áprilisi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének befejező része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. Jules Winkler neve ellenére magyar szerző, amit már témaválasztása is jelez: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alternatív történetét vázolja fel… de melyik a valóság? A Könyvfesztiválon vendégünk lesz Petr Stančík, a Múmiamalom szerzője. A könyvhöz hasonlóan meredek hangvételű novellája erősen korhatáros kalandozás az irodalom vadregényes tájain. Phyllis Ann Karr egy vérszívó nyárspolgár lányát pszichoanalizálja. Bodor Áron arra kíváncsi, létezhet-e bizalom egy extrém posztapokaliptikus világban. A havi retro a gyerekkönyveiről ismert Edith Nesbit hátborzongató históriája.

    A központi tudományos anyag az űrszemét szaporodásának veszélyét vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy tervezett kínai űr-naperőműről, egy újabb animációs cukirobot-filmről, Arjen Lucassen dallamos űrmetáljáról, az Európai Űrügynökség különleges állásajánlatairól, rugalmas robotkarok kifejlesztéséről és a MANT nyári űrtáboráról. Új képregény indul, egy román szerző és grafikus páros munkája. A magazin XL-szakaszának nagyját Hanns Kneifel regénye, a klasszikus tévésorozatból ismert Orion űrhajó újabb kalandja foglalja el. Izgalmas kalandok az űrben, idegen bolygókon és a tenger alatt.

    A Galaktika 349. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Készülünk a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra

    Megint csináljuk a fesztivált!

    Kedves olvasóink! Idén, a hagyományokhoz híven ismét megrendezésre kerül a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, immár 26. alkalommal, április 25-28 között. A díszvendég ezúttal Karl Ove Knausgård és hazája, Norvégia lesz.

    Természetesen mi is kint leszünk standunkkal a Millenárison – a szokott helyen, az időjárás szeszélyeivel dacoló szabadtéri K5-ös pavilonban –, ahol széles választékkal várjuk vásárlóinkat régebbi és újabb kiadványainkból, melyeket minimum 25%-os kedvezménnyel kínálunk majd a helyszínen.

    De nézzük, mivel is készülünk pontosan. Íme egy hozzávetőleges lista a fesztiválra tervezett könyveinkről:

     

    Jodi Taylor: Semmi lány (a St. Mary-krónikák szerzőjének új regénye)

    Jodi Taylor: Semmi lány (a St. Mary-krónikák szerzőjének új regénye)

     

    Johanna Sinisalo: A Nap Magja (a finn weird sztárírónőjének világhírű disztópiája)

     

    Urbánszki László: Sápadtak 1. (a sikeres történelmiregény-író posztapokaliptikusregénye)

     

    Zsoldos Péter: Az utolsó kísértés (az életműkiadás befejező darabja)

     

    Szélesi Sándor: Az ellopott troll (urbánus mese gyermeklelkű felnőtteknek)

     

    Kir Bulicsov: Projekt 18 (dr. Pavlis újabb kalandjai)

     

    Arthur C. Clarke: 2061. Harmadik űrodisszeia (a klasszikus sorozat harmadik kötetének javított kiadása)

     

    Természetesen dedikáltatni is lehet szerzőinkkel, a szombati nap (tehát április 27.) délutánján 14 és 18 óra között egymást váltják majd asztalunknál Fedina Lídia, Urbánszki László, Szélesi Sándor, Ronil Caine, és Michael Walden, valamint az SF Galaxis szerzői, szerkesztői. Ezt követően este hattól a Kner Imre teremben szeretettel várunk minden érdeklődőt egy közös beszélgetésre terveinkről és az SF-írás kulisszatitkairól.

    Ha már beszélgetés, a Könyvfesztivál eseményeihez kapcsolódóan a közeli Európa Pontban (1024 Bp., Lövőház u. 35.) április 26-án, 17 óra és 18:30 között is lesz egy kerekasztal az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert művekről és azok magyarországi megjelentetéséről, kiadónk új irodalmi szerkesztője, dr. Mund Katalin és fordítók, szerkesztők részvételével.

    Ez persze csak a dolgok jelenlegi állása, több mint egy hónappal a fesztivál előtt, hiszen lapszámunknak nyomdába kell mennie. Úgyhogy a lehető legfrissebb információkért, azt ajánlom, mindenki látogasson el facebook-oldalunkra:

    https://www.facebook.com/GalaktikaMagazin/

    vagy iratkozzon fel hírlevelünkre:

    https://oldsite.galaktika.hu/hirlevel/

     

    Találkozunk a Millenárison!

  • Programot ajánlunk – VARÁZSLATOS VILÁGŰR – CSILLAGKÖZI KALAND kiállítás és játék (Vajdahunyadvár)

    VARÁZSLATOS VILÁGŰR – CSILLAGKÖZI KALAND – KIÁLLÍTÁS ÉS JÁTÉK

    1. március 30. – május 26.

    A látványos kiállításba lépve a látogatók egy képzeletbeli űrutazásra indulnak, ahol tudásukat és bátorságukat próbára téve egy galaktikus kaland részesei lehetnek.

     

    Űrhajó hasítja az éjsötét végtelent, a messzeségben lakatlan csillagvárosok szikrái fénylenek. Láthatatlan pályákon bolygók keringnek hangtalan, kozmikus köd gomolyog, finom holdpor szitál, a mindenség őrzi ősi titkát.

    Vajon mit rejt a világűr? Titokzatos talány vagy ismeretlen veszély vár a galaxis mélyén? Aki elég bátor ahhoz, hogy űrkalandornak álljon, felfedezheti az univerzum legvarázslatosabb jelenségeit!

    A Vajdahunyadvárban nyíló új, tavaszi kiállítás és játék képzeletbeli űrutazásra, csillagközi kalandra hív! A játék során a látogatók bebarangolhatják a Naprendszert, sőt, elmerészkedhetnek a Tejúton is túlra, miközben furfangos feladványok és kozmikus kihívások teszik próbára bátorságukat, tudásukat és érzékeiket.

    Küldetésük célja, hogy az egyes űrkikötőket érintve megfejtsék a mindenség titkait, begyűjtsék a fényjeleket, majd szerencsésen visszatérjenek a Földre.

    Az utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, valamint megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet. Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek.

    A kozmosz titkainak megfejtéséhez bátor szívre, kíváncsiságra és éles érzékre is szükség lesz. Ám ha minden akadályt sikerrel vesznek, a jutalom sem marad el!

    Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, mellyel lépésről lépésre kerülhetnek egyre közelebb a célhoz. A több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék izgalmas látványvilággal, rengeteg tudományos felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat.

    A VARÁZSLATOS VILÁGŰR – CSILLAGKÖZI KALAND című kiállítás és játék 2019. március 30-tól május 26-ig látogatható a Vajdahunyadvárban.

     

    A kiállítás az f exhibition szervezésében valósul meg.

     

    Helyszín: VAJDAHUNYADVÁR

    Nyitvatartás: naponta 10-től 17 óráig, hétfő szünnap (nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, valamint május 1-jén nyitva!!!)

    Korosztályi ajánlás: 6–99

    Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, 7 év alatti gyermekek szülői segítséggel tudják végigjátszani a játékot.

    Bővebb információ: www.facebook.com/F.Exhibition, https://bit.ly/2Y4lvmv

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének első része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője az ember önpusztító tevékenységéről ír, melynek során meglepő irányból érkezik a segítő kéz. Az Embercsempészekkel is remekelő Brit SF-díjas Dave Hutchinson ismét egy szétzilált Európába repíti olvasóit, de ezúttal egy erdőszéli csetepaté a történet tárgya. Bojtor Iván mitikus dobosa a modern világba hozza magával az ősi idők átkát. Az argentin Sergio Gaut vel Hartman hősei a párhuzamos világok fölötti uralomért küzdenek. A Zsoldos-díjas R. J. Hendon azt a kérdést feszegeti, létezhet-e bűnhődés a halál után. Ethel Watts Mumford retrója egy olyan férfit mutat be, akinek a számára megfordult az idő folyása.

    A központi tudományos anyag a mítoszok valóságtartalmát vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a végítélet órájáról, egy különleges űrexpedíció tévés krónikájáról, egy robot grafikusról, egy holland multiinstrumentalista nagyszabású produkcióiról, az antarktiszi űrállomás-szimulációkról és egy hamarosan nyitó űrkaland-kiállítás csodáiról. A képregény Fedina Lídia, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc közös munkája, „Mimikri” címmel. A magazin XL-szakaszát M. P. Shiel klasszikus katasztrófaregényének, A bíbor felhőnek befejező része tölti meg. Felégetett városok, természeti csapások, egy titokzatos és halálos jelenség az óceán közepén, valamint egy rendkívüli szerelem a hozzávalói ennek a nem mindennapi csemegének.

    A Galaktika 348. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Újabb űrbravúr – Landolt a szonda a kisbolygón

    A módosított terveknek megfelelően a Hajabusza-2 japán űrszonda landol ta Ryugu kisbolygón, jelentette be a japán űrkutatási hivatal, a JAXA. A magyarul Vándorsólyom névre hallgató japán aszteroida-kutató űrszonda 2014-ben indult, hogy közelről vizsgálja meg  a 162173 Ryugu nevű  széntartalmú aszteroidát. A szonda fő missziója mintákat gyűjteni és azokat hazajuttatni, így segíteni a kutatóknak jobban megismerni a Naprendszer eredetét és evolúcióját.

    A szonda a küldetése során sikert sikerre halmoz.  Az ionhajtóművel felszerelt Hajabusza–2 tavaly június végén 20 kilométerre közelíti meg az aszteroidát. éven át vizsgálja az objektumot., azóta folyamatosan  egy sor tudományos megfigyelést és műveletet végez.

    Szeptember 21-én két egykilós robotrovert küldött az aszteroida felszínére. A két, sütisdoboz-méretű műszer feladata, hogy felvételeket készítsen az aszteroidáról, megmérje a felszíni hőmérsékletet. Október elején egy újabb, tízkilós leszállóegységet bocsátott az aszteroida felszínére. A Mascot az aszteroida felszínének ásvány összetételét és mágneses mezőjét vizsgálja. A Mascot felvételei komoly meglepetést okoztak, mert a vártakkal ellentétben a kisbolygót nem por, hanem kisebb nagyobb sziklák borították. Ezért az anyaszonda októbere tervezett landolását elhalasztották.

    Február elején jelölték ki a mai napot a landolásra, választották ki a leszállási pontot, és a landolás módját. A hosszú halasztás másik oka az volt, novemberben és decemberben megszűnt a kapcsolat a Hajabusza-2-vel, mert a Nap túloldalán volt.

    A küldetés ezen szakasza a  tervek szerint 2019 decemberében zárul,ekkor a Hajabusza-2 elhagyja a Ryugut. A tervek szerint 2020-ban landol a Földön az összegyűjtött kőzetmintákkal együtt.