Címke: megjelenés

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi száma A. C. Wise szokatlan stílusú, Sunburst-díjas novellájával indul, egy bálnavadász hajó hátborzongató, utolsó útjáról. Varga Csaba Béla egy csöppet sem elképzelhetetlen, brutális disztópiába repíti el olvasóit, melyet egy kislány szemén keresztül mutat be.

    Rhett C. Bruno Nebula-díjra jelölt írásában a kiválasztottakat keresik, akik elmenekülhetnek a Földről egy pusztító kataklizma előtt. A József Attila-, Déry- és Márai-díjas Majoros Sándor Marsról visszatért kapitánya döbbenetes hírt közöl az amerikai elnökkel. Az olasz Annarita Stella Petrino Premio Italiára jelölt elbeszélése egy különös bolygóval való kapcsolatfelvétel története. A román Anamaria Borlan a közeljövő szélsőségesen bürokratikus társadalmát veszi górcső alá. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Kozári Bálint írása a lovecrafti kozmikus horrort kelti új életre. A havi retró ismét igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas Anatole France a Boldogasszony imádatának egy egészen egyedi formájáról számol be.

    borítókép: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut – Diana

    A központi tudományos rovat a világűrben keletkező, végzetes gamma-kitörések kutatását ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a floridai pitoninvázióról, a Hang nélkül című film folytatásáról, egy újfajta töltőtollról és egy orosz származású DJ elektronikus zenéiről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Akaratlan diadal, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    Galaktika 377

    A magazin XL-változata a Tarzannal világhírűvé vált Edgar Rice Burroughs űroperáját közli le a földi pilótáról, aki egy távoli csillagrendszer öldöklő háborújában találja magát.

    Galaktika 377XL

    A Galaktika 377. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Metropolis Media – második féléves megjelenési tervek

    Túl vagyunk 2021 első felén, még mindig nehézkes előretervezni hiszen a nyomdák túlterheltek, de azért igyekszünk időben szállítani nektek friss megjelenéseinket.

    Lássuk is, milyen kötetek várhatók az év második felében.

    Előrendelhető

    Június
    José Antonio Cotrina: A sötétség gyermekei – Vörös Hold ciklus 2. rész. (
    Popcorn könyvek)
    Fordító: Varju KataFülszöveg

    Samhein aratása után a kaland folytatódik.

    Rocavarancolia már megmutatta, milyen kegyetlen tud lenni, de a borzalmas város sem rettentheti vissza a learatott fiatalokat. A varázslat birtokában rajtuk a sor, hogy megcsillogtassák képességeiket. Választ kell találniuk arra, miért olyan különlegesek a királyság számára, illetve megfejteni, milyen jelentőséggel bír a közeledő Vörös Hold. Eljött az ideje, hogy Hector és a többi földi gyermek elhagyja az erőd biztonságát, és leleplezzék a város titkait. És nincs az a vámpír, varázsló, vagy bármilyen más teremtmény, aki megállíthatná őket. Mindeközben egy ősrégi, mindennél gonoszabb erő éledezik a romok alatt…

    Hamarosan pedig felkel a Vörös Hold.

    Beleolvasó: LINK

     

    Senka Marić: Test kincugi (Szépirodalmi könyvek)
    Fordító: Rajsli Emese
    Fülszöveg

    A kincugi a törött kerámiatárgyak javításának művészi módja a japán kultúrában: folyékony arannyal vagy platinával ragasztják össze a törés helyét, hogy egy esztétikailag új műalkotás jöjjön létre.

    A szerző a kincugit kiterjeszti a testre is, saját tapasztalat-töredékeiből rakja össze hősnője alakját – aki viszont a betegség ellen harcolva darabokra hulló életét, méltóságát, érzékiségét, nőiségét próbálja saját erőből összefoltozni. A regény szikár, önsajnálatba soha át nem csapó nyelvezete az a nemes anyag, amely egybefogja ezeket a töredékeket.

    Előkészületben

    Augusztus

    Dan Tobbey: God Game – Az Úr játéka (GFK)
    Fordító: Tamás Dénes

    Alexis Henderson: A boszorkányság éve (GFK)
    Fordító: F. Nagy Piroska

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszki: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet lánca (GFK)
    Fordító: Sándor Gábor

    Tervezés alatt álló kötetek
    Juhani Karila: Pienen hauen pyydystys (még eredeti cím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Bogár Edit)
    Sara Stridsberg: Álmok sivataga (munkacím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Teplán Ágnes)
    Lene Kaaberbøl: Skammer tegnet (még eredeti cím, az Igazlátó krónikák második része, Popcorn könyvek, fordító: Soós Anita)
    Theodora Goss: Különleges hölgyek európai utazása (The Extraordinary Adventures of the Athena Club #2, GFK, fordító: Szente Mihály)
    Christina Henry: The girl in red (GFK, fordító: F. Nagy Piroska)
    Katy Birchall: The secret bridesmaid (Latte, fordító: Fedina Lídia)
    Petra Hůlová: Zlodějka mýho táty (eredeti cím, Szépirodalmi könyvek, fordító: Barna Ottília)
    José Antonio Cotrina: The song of the world (angol cím, Popcorn könyvek, fordító: Varju Kata, Between the Lines Universe)
    Michael Walden: Csillagikrek 2. (GFK, Cosmos Redshift Seven második rész)

  • Megjelent a júniusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júniusi száma – mely egyben a 200. az újramegjelenés óta – különleges összeállítás magyar szerzők legfrissebb műveiből. Rendhagyó dupla résszel, ami keretbe foglalja a lap tartalmát, befejeződik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor újságírója egy luxuscsillaghajó fedélzetén találkozik a klasszikus aggódó utassal, aki korántsem egy egyszerű utas. Benyák Zoltán hulladékválogató robotjai emberibbnek bizonyulnak az embereknél. Jules Winkler arról ír, hogyan juthat olvasmányokhoz egy erősen gyengénlátó ember, ha nem hangoskönyvekre vágyik. Fedina Lídia kutatói egészen különleges módszert dolgoznak ki a klímaváltozás elleni harcra, épp csak az egész emberiség pusztulását okozhatják vele. T. R. Salty novellájában egy pincérnő bármi áron be akar jutni a kiváltságos, halhatatlan félistenek világába. A havi retró Szerb Antal gyönyörű elbeszélése egy halott hercegnő feltámasztásáról.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, miért élik aranykorukat mostanság a disztópiák. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a legfehérebb és legfeketébb színek hasznáról, az Oxigén című filmről, a Genesis együttes egy SF-ihletésű számáról és a Mars helikopteres felderítéséről. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét kezdi közölni. Ezúttal nem emberek érkeznek a Holdra, hanem két holdlakó látogat a Földre.

    A Galaktika 375. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    A borítót készítette: Ilya Ozornin orosz művész
    A borítót készítette: Ilya Ozornin orosz művész

     

  • Szilánkokon lépkedve – Tatjana Țîbuleac: Üvegkert könyvajánló

    Tatjana Țîbuleac második regénye, az Üvegkert történetéhez a szerzőnő gyermekkori élményeiből, tapasztalataiból merített ötleteket. A regény Kisinyovban (Moldova) játszódik a kommunizmus végén. Főhőse a kis Lasztocska, akit egy orosz nő kivesz az árvaházból. Tamara Pavlovna szándékai ambivalensek. Egyrészt munkaerőre van szüksége, aki segít neki üres üvegeket gyűjteni, kimosni és visszaváltani. Másrészt, ezzel párhuzamosan igyekszik virágzó jövőt teremteni a kislány számára. Ehhez elengedhetetlenül fontosnak tartja, hogy Lasztocska tökéletesen elsajátítsa az orosz nyelvet. Az ő anyanyelve ugyanis a moldáv, de ebben a zavaros történelmi helyzetben ez a fajta identitás is megkérdőjeleződik: az orosz nyelv az érvényesülés útja.

    A regény megértéséhez némileg ismerni kell Moldova történetét. A Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaság a Szovjetunió egyik tagköztársasága volt 1940-től 1991-ig. 1940. augusztus 2-án jött létre a Román Királyságtól megszerzett Besszarábia és az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasághoz tartozó Moldáv Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság egyesítésével. 1990. május 23-án az ország elnevezése Moldovai Köztársasággá módosult, függetlenségét 1991. augusztus 27-én nyerte el. Földrajzilag a Moldáv SZSZK-t nyugatról Románia, északról, délről és keletről az Ukrán SZSZK határolta. A moldáv nyelv valójában a román nyelv egy változata, ám az orosz megszállás idején főként a szovjet érdekek azt kívánták, hogy a romántól különböző nyelvet kreáljanak. Ennek az volt a célja, hogy igazolják a területének Romániától való elválasztását és a Szovjetunióhoz való tartozását. Ugyancsak a román nyelvtől való különbözőséget hangoztatták a függetlenség hívei is. Mára azonban a nyelvészek, beleértve az oroszokat is, románnak tartják ezt a nyelvet, melyet csak politikai okokból neveznek vagy neveztek moldávnak. Ugyanakkor a szovjet időszak mégis nyomot hagyott rajta: számos orosz kifejezés szilárdult meg benne, továbbá némely betű vagy szó hangzásában, átírásában is mutatkozik apró eltérés, vagyis a két nyelv között mégis van egy kis különbség. Ennek fontos szerepe van a regényben is.

    Üvegkert

    A cselekmény több idősíkon játszódik: hol a kislány felcseperedését követhetjük nyomon, hol pedig a felnőtt Lasztocska életébe látunk bele. A főhősnő a rendszerváltás időszakában éli kamaszéveit, tehát Moldova függetlenedése idején. Az eredetileg moldáv kislányba nevelőanyja a legnagyobb szigorral (olykor kegyetlenséggel) veri bele az orosz nyelv ismeretét, s megtiltja neki, hogy anyanyelvén kommunikáljon. Így a kislány szinte elveszíti saját gyökereit, kultúráját, aztán később, a rendszerváltáskor, fiatal felnőttként hirtelen megint moldávul kell beszélni, tanulni. Sőt, inkább románul. Lasztocskának nagyon nehéz ebben a kaotikus helyzetben saját származásával, kulturális kötődéseivel azonosulni. Ráadásul a regény helyszíne Kisinyov, Moldova fővárosa, ami abban az időszakban igazi multikulturális központ volt. A lakótömbjükben is együtt éltek oroszok, ukránok, moldávok és zsidók.

    A történet másik központi kérdése az anya-gyermek viszony, ami két szinten is megjelenik. Egyrészt: az árvaházban nevelkedő kislány nem tudja egykönnyen feldolgozni, hogy valódi szülei elhagyták, másrészt az őt örökbefogadó Tamara Pavlovnával való kapcsolata is egyszerre szeretet, hála és gyűlölet keveréke. Nem csoda, hogy Lasztocska érzelmi zűrzavarban találja magát. Miért hagyták el őt? Aztán miért fogadták örökbe? Vajon azért vették ki az árvaházból, hogy megmentsék, vagy hogy kihasználják? Az anyai szeretet újabb rétegét a felnőtt Lasztocska sorsa fejti fel, aki egy rosszul sikerült házasságból született beteg gyermek édesanyjává válva kénytelen megtapasztalni az anyaság minden nehézségét.

    Az Üvegkert megrázó történet, de a szerző képes a szenvedésről is végtelen meghittséggel, hiteles őszinteséggel mesélni, s így megmutatni a női sorsban rejlő erőt és szépséget.

     

    Tatiana Țîbuleac regénye 2019-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját.

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A. C. Wise kanadai-amerikai írónő Nebula-díjra jelölt novellája egy különleges bűvésztrükk titkát kutatja. Bojtor Iván disztópikus írása a jövő tudatlanság alapú társadalmát mutatja be a szatíra eszközeivel. A francia Jean-Pierre Laigle ezúttal a barbáros-kardozós fantasyk kliséin csavar egyet. Varga Csaba Béla kisregénye egy olyan alternatív jövőbe viszi el olvasóit, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia él és virul – és nem is akárhol. A havi retróban Jean Rameau egy 21. századi ételmérgezésről ír, ami lassan akár valósággá válhat.

    Galaktika 374

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia lehetséges jogi alkalmazásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a reaktorbalesetek egy hátborzongató következményéről, Phil Collins egy korai zenekarának lemezéről, a The 100 – A visszatérők című tévésorozatról és az űrkutatással kapcsolatos tavaszi évfordulókról. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata a kult-kedvenc Olaf Stapledon szuperember-regényének, a Fura Johnnak befejező részét tartalmazza.

    Galaktika 374XL

    A Galaktika 374. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • A valószerűtlenség elmélete – Interjú az írónővel

    Pavla Horáková könyve eredeti, üde és vicces olvasmány, mely a végére fantasztikumba hajló fordulatot vesz. A regény elnyerte a Magnesia Litera díjat, és Csehországban hamar bestseller lett. A könyv írónőjével Mund Katalin, a Galaktika főszerkesztője beszélgetett.

     

    Mund Katalin: Miért és hogyan lettél író?

     

    Pavla Horáková: Azt hiszem, mindig is író szerettem volna lenni, de ezt soha nem vallottam volna be senkinek. Helyette műfordító lettem, meg újságíró, és ezekben a szakmákban lassacskán megtanultam az írás csínját-bínját.

     

    K.: Mi inspirált A valószerűtlenség elmélete megírásában? Honnan jött az ötlet?

    H.: Már a húszas éveim elejétől fogva szerettem volna egy olyan szerelmi történetet alkotni, ami túlmutat az egyszerű románcon. Tudtam, hogy írni akarok benne Prága rejtelmeiről, és elmélkedni a világunk természetével kapcsolatban. Idővel rengeteg anyagot gyűjtöttem össze, és amikor úgy éreztem, hogy elég, nekiálltam a munkának.

     

    K.: Van személyes tapasztalatod arról, hogyan működnek a tudományos kutatóintézetek?

    H.: Nem, nincs közvetlen tapasztalatom. De egy igazi intézet adta az ötletet, aminek az irodái ugyanabban az épületben vannak, amit a regényben is leírtam. Újságíróként készítettem néhány interjút olyan kísérletekről, amelyeket a könyvben is megemlítek, de a belső konfliktusokról nem volt információm. Ezekről egy barátomat kérdeztem, aki a Tudományos Akadémia egyik intézetében dolgozik. Igazából a hétköznapi hivatali életet írtam le, ami, úgy tűnik, mindenhol hasonló.

     

    K.: Van bármi hasonlóság közted és a főhősnő között?

    H.: Adának teljesen más sorsa van, mint nekem, más a családi háttere, máshogy alakult a karrierje, a szerelmi élete, mindenben más, mint amilyen én vagyok. Ami közös bennünk, hogy milyen megfigyeléseink és elképzeléseink vannak a körülöttünk lévő világról, és az, hogy mindez csodálattal tölt el mindkettőnket.

     

    K.: Mi a legfontosabb üzenet, amit ezzel a regénnyel közölni szerettél volna?

    H.: Meg akartam osztani az olvasókkal a világ és annak rejtelmei, titkai iránt érzett csodálatomat. Meg akartam mutatni, hogyan gondolkozom, és talán egy kicsit befolyásolni őket, hogy másképp tekintsenek a hétköznapinak tűnő dolgokra. A regény fogadtatásából úgy tűnik, ez sikerült is. Az emberek elmesélik nekem, hogyan veszik észre a város minden lejtős utcáját, hogy másképpen tekintenek a hajléktalanokra, és még a Bristol-skálára is hivatkoznak, amikor a kutyájuk egészségügyi problémákkal küzd.

     

    K.: Šumperk valóban olyan furcsa hely? 🙂

    H.: Háromszor jártam ott, de semmi különösebbet nem tapasztaltam. Mégis állandóan furcsa események színtere, és az emberek küldözgetik nekem a linkeket az újabb és újabb történetekről. Éppen múlt héten esett meg, hogy tűz ütött ki egy Šumperk külvárosában lévő házban, és a tűzoltók egy krokodilt találtak bent. Szóval valaminek kell ott lennie.

     

    K.: Ki az ideális olvasója a könyvednek?

    H.: Olyanok, akik szeretnek gondolkodni, szeretnek kérdéseket felvetni az emberi létezésről, az élet értelméről, és válaszokat is keresnek ezekre. Akik hisznek abban, hogy létezik szerelem első látásra. Akik szeretnek nevetni, élvezik az életet és annak sajátosságait.

    A valószerűtlenség elmélete

    K.: Hogy tetszik a magyar borító?

    H.: Szerintem csodálatos, minimalista és okos, esztétikailag is nagyon megnyerő. Sajnálom, hogy nekünk nem jutott eszünkbe Schrödinger macskája, amikor a cseh borítót terveztük.

     

    K.: Min dolgozol mostanában?

    H.: Nemrég fejeztem be egy regényt, ami az üknagymamám emlékiratain alapul. Ő 1898-ban született, Dél-Morvaországban élt, három nővére Bécsbe költözött, ahol gyakran meglátogatta őket. A helyszínek tehát Bécs és Morvaország a 20. század első felében. Egy párhuzamos történetszál is van a könyvben, ami a 2020-as évek első felében játszódik, amikor a fiatal narrátor hónapokat tölt Bécsben a történelmi szereplő nyomait kutatva, majd Prágában, a koronavírus-járvány első kitörésekor. A címe: Európa szíve, és A valószerűtlenség elméletéhez hasonlóan sok reflexiót tartalmaz Közép-Európa történelméről, ezenkívül az Osztrák–Magyar Monarchiáról és a cseh nemzeti karakterről.

     

    K.: Köszönjük!

    A könyv fordítójával, Juhászné Hahn Zsuzsannával készült interjút az alábbi LINKEN olvashatjátok.

  • Könyvajánló – Mike Chen: Itt és most és aztán

    Mike Chen debütáló regényének középpontjában az időutazás áll. Ebbe a tematikába beleszövődik egy-két szerelmi szál is, amelyek, bár a cselekmény szerves részét képezik, másodlagosnak tűnnek. Ugyanis a könyv valójában a szülői élet örömeiről és nehézségeiről szól, az apai szeretet fontosságáról, és arról, ez hogyan hat egy gyerekre. Ez teszi igazán egyedülállóvá a történetet.

    A főhős, Kin Stewart poszttraumás stressz szindrómával küzd, legalábbis ezt mondja mindenkinek ‒ és, bár úgy véli, hogy ez csak egy fedősztori, valószínűleg nem az. Hiszen valójában időutazó titkos ügynök, aki egy balul sikerült küldetés során megsebesült, és nem tudott hazajutni. 18 év elteltével az ügynökség megtalálta, és vissza akarja vinni a saját korába. A jövőből érkező mentőcsapat életében azonban eközben csak néhány hét telt el.

    Mivel Kin jelzőműszere megsérült a küldetés során, úgy tűnt, örökre a jelen korban ragadt, ezért megpróbálta a lehető legtöbbet kihozni új életéből. Munkát talált, feleségül vett egy nőt, és van egy lányuk, Miranda. Ahogy telnek-múlnak az évek, egyre inkább homályba veszett „jövőbeli múltja”. Amikor kvázi-erőszakkal visszaviszik a jövőbe, kiderül, hogy ott is várja egy szerető menyasszony. Kin két világ között őrlődik: szinte búcsúzás nélkül kényszerült otthagyni feleségét és kamaszlányát, akit az apja hiánya nagyon megvisel – és próbálja összerakni egy másik nővel kapcsolatos, elfelejtett emlékeit.

    Itt és most és aztán

    A cselekmény innen gyors tempóra vált, újabb és újabb meglepő fordulatokkal, melyek középpontjában Kin azon fáradozása áll, hogy távolról, a jövőből valamilyen úton-módon megmentse a lányát a rossz élethelyzetekből, a nyomorúságos sorstól, ami épp az ő távozása miatt következik be. Ráadásul az Időutazó Ügynökség is üldözőbe veszi a lányt. A regény igazi szépsége, ereje ezekben a fejezetekben mutatkozik meg leginkább, melyekben az apa kétségbeesetten próbál helyesen cselekedni.

    Ugyanakkor azt is meg kell tanulnia, el kell fogadnia, hogy Miranda önálló személyiséggé fejlődik, saját döntéseket hoz, aki ugyan szereti és tiszteli az apját, de mindinkább függetlenedik tőle. Kin egyszerre aggódik és végtelenül büszke a lányára. A kamaszok szülei gyakran rácsodálkoznak, milyen gyorsan felnőttek a gyerekek. A könyv egyik fontos nézőpontja, hogy mindezt időutazói távlatból nézhetjük. Így Mike Chen sci-fi regénye szimbolikus jelentőségű. Nem meglepő, hogy az Itt és most és aztánt a szerző a saját lányának, Ameliának ajánlotta.

     

  • Ki is volt Walter Tevis? 93 éve született a Sokszavú poszáta és a Vezércsel írója

    Az alábbi rövid írás, a Sokszavú poszáta magyar kiadásában szerepel. Kiadó a Metropolis Media.

    Amerikai író, 1928-ban született San Franciscóban. Szülei tízéves korában gyermekotthonba adták, mert sikerült egy kis földet szerezniük az ország másik végében, megművelés céljára. A kisfiú egy évvel később követte őket, egyedül vállalva a kimerítő vonatutat. Tevis a második világháborúban hajóácssegédként teljesített szolgálatot a csendes-óceáni térségben, majd leszerelése után leérettségizett, és felvételt nyert a Kentucky-i Egyetem bölcsészkarára. Itt folytatott tanulmányai mellett egy biliárdteremben dolgozott. Élményeiből több novellát írt, majd első regénye, a The Hustler (1959) is ebből merített inspirációt.

    A regényt alig két évvel később megfilmesítették, a fiatal Paul Newmannel a főszerepben. Tevis 1984-ben visszatért a szereplőkhöz egy folytatásban (The Color of Money), melyből szintén két évvel később Martin Scorsese készített mozit ismét Newmannel, valamint Tom Cruise-zal.

    Walter Tevis

    1957-ben jelentkezett első SF-novellájával a Galaxy magazinban. Rövidebb írásainak javát Far from Home (1981) című novelláskötete gyűjtötte össze. Második regénye is fantasztikus témájú volt, a The Man Who Fell to Earth (1963).

    Ebben egy haldokló faj küldötte érkezik a Földre menedéket kérni népének, azonban az emberek közönye és idegengyűlölete ellehetetleníti küldetését. A regényt Nicolas Roeg filmesítette meg 1976-ban, David Bowie-val a főszerepben.

     

     

    Hosszabb szünet után 1980-ban következett a Sokszavú poszáta – amelyet Nebula-díjra jelöltek –, majd három esztendővel később a The Steps of the Sun. Ez utóbbi egy milliárdos magán-űrutazásáról, és annak az egész világra kiható következményeiről szól.

    A szerző korai halála 1984-ben egy ígéretes karriernek vetett véget, mely hazánkban eddig, a megfilmesítéseket leszámítva, teljességgel ismeretlen volt.

    Walter tevi: Sokszavú poszáta című regénye, most egy kivételes csomagajánlatban megvásárolható a Galaktikabolton!

    Ha még érdekel Walter Tevis és munkássága, az alábbi linkeket ajánljuk:
    LINK a 444.hu oldalához.

    LINK a Könyvspirációk bloghoz

    LINK Bibi vlogjához

    LINK Minden napra egy bloghoz

    LINK a Librarius blogjához

  • Jodi Taylor: Nem semmi lány könyvajánló

    Nem sokkal Valentin-nap előtt jelent meg Jodi Taylor Nem semmi lány című regénye. Az időzítés nem véletlen, hiszen ez a könyv az idei év egyik legszívmelengetőbb, legderűsebb romantikus thrillere.

    A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta.

    A regény a Semmi lány folytatása. Már a borítók is magával ragadnak. Mindkettő Nagy Gábor tehetségéről árulkodik: gyönyörű műalkotások.

    Jodi Taylort nem kell bemutatni a magyar olvasóközönségnek, hisz ő alkotta meg a St. Mary-krónikák csodálatos világát, egy angol humorral átszőtt, időutazós történelmiregény-sorozatot. A Nem semmi lány azonban teljesen más tematikájú. Habár a szerző letagadhatatlan írói stílusa, humora minden könyvének megadja az alaphangulatot, ez a regény inkább romantikus, humoros thriller, egy csipet misztikummal fűszerezve.

    Visszatér az első kötetben megismert főhősnő, Jenny Dove, aki mindig nagyon alacsony önértékeléssel bírt, és még most is dadog. Amikor 13 éves korában már az öngyilkosság gondolatával foglalkozott, megjelent egy mások számára láthatatlan, gyömbéres keksz illatú ló, Thomas, aki azután egész életében jó barátja, támogatója, tanácsadója lett.

    A felcseperedő Jenny aztán megismerkedett Russell Checklanddel, a hóbortos festővel, akivel számos bonyodalom után összeházasodtak, és egy farmon élnek.  Az első kötetben már láttuk, hogy a lány rokonai mi mindenre képesek, hogy az árván maradt Jenny vagyonát megszerezzék, főként az unokatestvére, Christopher jelentett igazi fenyegetést.

    A második kötetben Jenny immár nem „semmi lány”, hanem próbál a sarkára állva helytállni az életben. Ez már eleve nem könnyű, hiszen Russell-lel kötött házassága korántsem a hétköznapi unalomban telik, ráadásul megszületett kisbabájuk is, Joy. Mindeközben a Frogmorton farmon a legfurcsább állatokat gyűjtik maguk köré, mint például patagóniai rohamcsirkéket és egy bánatos szamarat a már meglévő Marilyn, a mindenevő szamár mellé. De ott él velük Boxer, a neurotikus exversenyló is, aki továbbra sem képes kigyógyulni a traumából, amit egy-egy pillangó közelsége okoz. Már-már idilli kaotikusságban folyna az élet, de ekkor megint megjelenik egy gyanús alak, aki Jenny életét fenyegeti. Az angol humorban bővelkedő romantikus történet tehát újból izgalmas thrillerbe csap át.

    Jodi Taylor minden könyvében újra és újra képes elkápráztatni és szórakoztatni az olvasót, mintha soha nem fogyna ki az ötletekből. Legnagyobb erénye a regénynek, hogy az élet kisebb-nagyobb gondjait-bajait is izgalmas és szórakoztató kalandokként mutatja be, a leglehetetlenebb körülmények között is képes derűsen láttatni az eseményeket.

     

  • KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    Február 26. és március 7. között országosan 30 japán film látható ingyenesen

    Thriller, dráma, romantikus vígjáték, musical, gyerekfilm, animáció, dokumentumfilm, irodalmi adaptációk, kortárs és klasszikus alkotások, több díjnyertes film – hatalmas kínálattal indul holnap az ingyenes online JFF PLUS JAPÁN FILMFESZTIVÁL. Az eddigi legnagyobb repertoárt bemutatva 2021. február 26. és március 7. között az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal tekinthető meg 30 japán alkotás. A fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon minden nap három film lesz elérhető, melyeket 24 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, az eseményt szervező Japán Alapítvány honlapján pedig több kiegészítő program is színesíti majd a fesztivált.

    Február 26-án, pénteken 11 órakor lehet megtekinteni a legendás A kör és A kör 2 rendezője, Nakata Hideo egyik legújabb alkotását, a Pedig csak a telefonomat hagytam el című thrillert, melyben egy szerelmespár jár hasonlóan a címben foglalt szituációval, s hiába kerül meg a készülék, mégis különös események sorozatát tapasztalják maguk körül. Makoto nem is sejti, hogy a gyönyörű Asami hamarosan egy sorozatgyilkos prédájává válik, s hogy a szép arc mögött valójában sötét titok lapul. Szombaton reggel 9-kor a vígjátékok klasszikusaként számtartott Waterboys, és a nagy sikerű Swing Girls rendezője, Yaguchi Shinobu legújabb munkáját, a DANCE WITH ME-t vetítik, mely a hollywoodi musicalek hangulatát ötvözi a japán humorral. A film, melyben Shizuka egy hipnotizőrrel való találkozás után bármilyen dallamot meghallva a parkett ördöge lesz, 2019-ben a Torontói Japán Filmfesztiválon Kobayashi Közönségdíjat, valamint Különleges Rendezői díjat nyert.

    Március 1-jén reggel 9-kor egy 1952-es japán klasszikus lesz látható. Ozu Yasujirō Az ochazuke íze című drámájában Taeko és Mokichi – akik a hagyományoknak megfelelően elrendezett házasságban élnek ráébrednek csökönyös unokahuguk, Setsuko érkezésével miért is nem elégedettek jelenlegi kapcsolatukkal. A rendező a rá jellemző módon a válságban lévő családi egységet humorral és melegséggel – és egy csepp lemondással – ábrázolja.

    A kortárs japán filmművészet egyik legígéretesebb alakja, Okita Shuichi két filmjét is vetítik a fesztiválon. Március 2 -án 11 órakor Yonosuke története című, 1987-ben játszódó munkájában a főhős Tokióba költözik, hogy elkezdje az egyetemet, ahol a fiatal Shokó helyett figyelmét az idősebb, rejtélyes „végzet asszonya”, Chiharu köti le. Ahogy Yonosuke különös története kibontakozik, bepillanthatunk barátai életébe 16 évvel az események után, de akkor ő már hiányzik a körükből. A művészfilmek szerelmesei számára izgalmas lehet március 3-án 11 órakor a 0.5 milliméter című film, mely Japán elöregedő társadalmával kapcsolatos gondolatokat fogalmaz meg, mindezt sötét humorral tálalva.

    Március 5-én reggel 9-kor Okita Shuichi másik alkotását, a 2014-es Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon elismerésben részesült Nézzük meg a vízezést! című vígjátékát vetítik, mely egy túracsoport könnyed kikapcsolódásnak tervezett két napját meséli el. Már az út elején sejteni lehet, hogy zöldfülű idegenvezetőjük nincs a helyzet magaslatán, és nem sokkal később az erdőben nyoma is veszik. Az egyedül maradt társaság hamar rájön, hogy a túlélés a fő feladatuk… Március 6-án 11 órakor Ishii Yuya A nagy átkelés című egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató irodalmi adaptációja „pereg” majd, mely egy nyelvész csodabogárról szól, aki szócikkeket írva boncolgatja a szavak valódi jelentését.

    A teljes program a https://japanalapitvany.hu/ weboldalon érhető el, ahol öt japán rendezővel készült interjú, valamint a japán animációval kapcsolatban Liszka Tamással és a Mielőtt a kávé kihűl című film alapjául szolgáló megható Kawaguchi Toshikazu-regény magyar fordítójával, Béresi Csillával egy-egy beszélgetés színesíti a fesztivál kínálatát. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit az alábbi oldalon keresztül lehet megtenni: https://watch.jff.jpf.go.jp/signup.html

    Az ingyenes on-line japán filmfesztiválon 30 alkotáson keresztül átadhatjuk magunkat a japán filmek különleges esztétikai varázsának, miközben bepillanthatunk az önmagában is izgalmas japán kultúrába is.

    Bővebb információ: Tamás Dorka – tamasdorka@tamasdorka.hu – 304745592