Új korszakot igyekszik nyitni a Marvel-moziverzuma amelyet nem csak az eszméletlen költségvetésű mozifilmek (Eternals, Pókember: Nincs hazaút, Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája, Doctor Strange az Őrület Multiverzumában, Thor: Szerelem és mennydörgés ), de a tévéképernyőn megjelenő sorozatok is tovább bővítenek (WandaVision, Loki, A Sólyom és a Tél Katonája, What if…? Sólyomszem). A Moon Knight 2022. március 30-án lesz látható először a Diseny+ csatornán.
Holdlovag(valódi nevén Marc Spector) bőrébe Oscar Isaac (Jelenetek egy házasságból, Dűne, Ex machina) lehel majd életet és tehetséget. A színész már bizonyította milyen változatos karakterekben képes hozni magas színvonalú játékát. Egy másik nagy név is feltűnhet az olvasóknak, Ethan Hawk aki már a trailerben is hátborzongató jelenlétével szegezi a nézőt a képernyőre, mint Arthur Harrow megformálója.
A trailer rögtön megcsavarja a nézők fejét háromszor. Marc nem emlékszik arra mi történik vele éjjel, rémálmok gyötrik és többszörös személyiségzavarban szenved. Ennek egyik egyértelmű jele a trailerben, hogy azt hiszi az ő neve Steven. Elképzelhető, hogy a képregényekhez hasonlóan az időben visszafelé haladva fogjuk megismerni Holdlovag háttértöténetét, hogy miért öltötte magára Honszu (Khonszu) az egyiptomi holdisten kinézetét és mi is történt vele a múltban.
Ethan Hawk karakteréről sokat még nem lehet tudni. Annyi tűnik biztosnak, hogy a képregényekben egyetlen egyszer tűnt fel a Moon Knight Vol. 2. részében és egy őrült tudós aki valamilyen módon arra törekszik, hogy megszüntesse a fájdalmat az emberi testben, ehhez pedig kísérleti alanyokra van szüksége.
Szeretnénk minden kedves olvasónak megköszönni hogy 2021-ben is velünk tartottak, rengeteg új taggal bővült a kiadó olvasótábora. Reméljük 2022 minden előrelátható és magunk mögött hagyott nehézség ellenére, egészségben és jókedvben telik majd.
Kis összegzés a tavalyi évről mielőtt megmutatnánk milyen köteteket tervezünk 2022 első félévében.
Egyértelműen a tavalyi év igazi csillaga az égen T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél című regénye volt. Érzékeny és kedves fantasy köntösbe bújtatott tanmese az elfogadásról és szeretetről.
Klune kitűnő regénye mellett Sárközi Károly írása is megtalálta a közönségét. Az író képes volt mindenféle sallang és realitástól való elrugaszkodás nélkül írni a magyar nép történelméről, mindezt úgy hogy amatőr történészek és profi hozzáértők is élvezni tudják.
Szokás szerint a S.T.A.L.K.E.R. sorozat kötetei iránt hatalmas volt az érdeklődés, februárban pedig már érkezik is a következő történet A Minótaurosz Projekt címen ismét Roman Kulikov és Jezsi Tumanovszkij párosától.
A St. Mary krónikák és Theodora Goss Athéna Klub sorozata is az olvasók kedvence lett. Míg Jodi Taylor művei már bejáratott sorozatként van jelen, az Athéna Klubhölgyei friss szereplőkként lopták be magukat az olvasók szívébe a magyar származású amerikai írónővel együtt.
A spanyol horror és dark fantasy fenegyereke, José Antonio Cotrina pedig egészen új irányba terelte az ifjúsági fantasy zsánert Vörös Hold ciklus trilógiájával. Az író következő kötete azonban nem Rocavarancolia világába térünk vissza. Az Ariadna és az Árnyak földje már inkább fiatal felnőtteknek és felnőtteknek szóló thriller fantasy komoly témákkal és borzongató hangulattal. A könyv várhatóan februárban jelenik meg.
Szépirodalmi köteteink pedig egyre szélesebb körben terjednek el, érezhetően mostanra kezdik felfedezni az emberek hogy érdemes kortárs európai irodalmat olvasni. A Csuka-átok, A beginák éjszakája, A valószerűtlenség elméleteés az Álmok sivataga is magasan az elvásárokon felül teljesítettek eladások tekintetében.
A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.
borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl
A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.
A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika magazin decemberi száma Paul Di Filippo roppant szórakoztató, Brit SF-díjas kisregényének első felével indul, melyben egy meggyilkolt feltaláló próbálja rendőrkézre adni gyilkosait. Varga Csaba Béla visszatér a „Fénygyermekek” világába, hogy alternatív univerzumbeli hazánkat egy vérfagyasztó katasztrófával szembesítse. Az angol Gareth D. Jones tovább folytatja Yorick-sorozatát, és ez a novellája ismét világpremierként lát napvilágot magyar fordításban. Szarvas Szilvia Preyer-pályázaton második helyezést elért történetének színhelye egy kórház a Naprendszer szélén. A Zsoldos Péter-díjas Toochee egy zseniális technikával kitervelt ékszerrablás izgalmas beszámolóját írta meg. A havi retróban befejeződik Alekszej Tolsztoj kisregénye, a főszereplők megindítják támadásukat a Hold és a földi tőzsdék ellen, ám az eredmény még őket is meglepi.
A központi tudományos rovat a Hold egy lehetséges végzetének esélyeit latolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a környezetszennyezésről az antik Római Birodalomban, a 2021-es év fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, Billy Idol kiberpunk lemezéről és a járványok kozmikus terjedésének eshetőségeiről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
borító: Guillaume Maillard (Franciaország) – kép címe: Kaiju envoi
A magazin XL-változata Alekszandr Kazancev klasszikus űrhajós SF-jét közli, a mozikban is sikert aratott Viharok bolygóját.
A Galaktika 381. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!
Petra Hůlová Apatolvaj című könyve a válásról szól, egy gyermek szemszögéből. Főhőse a tízéves Miki, aki borzasztóan szenved attól, hogy a szülei elváltak. A bíróság a váltott elhelyezésnél döntött, vagyis a fiú, két testvérével együtt, egyik héten az anyjával él, a másik héten kénytelen átcuccolni az apjához, akinek új élettársa van, és két gyereke.
A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, de ennek nincs különösebb jelentősége. Egyre több az „okos” eszköz, egyre inkább meghatározza az emberek életét a mobiltelefon, egyre súlyosabbak a klímaváltozás „tünetei”, és egyre degeneráltabb az ember: ortopédiai eszközök viselésére kényszerül az egészségtelen, mozgáshiányos életmód miatt. Talány, hogy az írónő miért helyezte a jövőbe a regényt, hisz örök érvényű problémákat feszeget, amelyek ma éppoly szívbe markolóak és fontosak.
Petra Hůlová: Apatolvaj, borító: Varga Balázs
A szerző a vele készült interjúkban arról beszél, hogy a könyv az énközpontúságról és a boldogsághoz való jogról szól. Ennek két szintje van a regényben: a szülők boldogsághoz való joga és a gyerekek boldogsághoz való joga. Ez utóbbira helyeződik a hangsúly, hiszen az elbeszélő a tízéves Miki, számára a felnőttek világa érthetetlen, értelmezhetetlen. Csak annyit érzékel, hogy a biztonságérzete felborult, az apja elhagyta őket egy másik nőért, akivel új családot alapított. Nem akar és nem tud belenyugodni, hogy az apja már nem csak az ő apja, a biztos családi háttér pedig egy folyamatos költözködéssel járó érzelmi hullámvasúttá változott. Látja anyja szenvedését, aki nem is rejti véka alá, hogy az apát hibáztatja a történtekért. A gyermek számára totálisan kontrollálhatatlan a helyzet, amiben teljesen kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzi magát.
A helyzetet tovább rontja, hogy a fontos kérdésekre soha nem kap választ (pl. attól fél, hogy ő az oka a szülei válásának), ezekben a helyzetekben csak megölelik, de nem kapja meg a szükséges magyarázatokat. Minden helyzet megoldatlan marad, ami mindegyik félből dühöt, elkeseredettséget és ingerültséget vált ki, és gyakran agresszió követi. A kétségbeesett emberek pedig kétségbeesett tetteket követnek el, ahogy a regény végén Miki is egy döbbenetes megoldással próbálja egyszer s mindenkorra visszakapni a régi családját.
Ugyanakkor a regénybeli szülők is gyengék és kiszolgáltatottak, mert képtelenek egymással kommunikálva megoldani a problémáikat. A gyerekek viszont a manipuláció mesterei, ám ahelyett, hogy a felnőttek ezt átlátnák, bedőlnek nekik. A gyerekek pedig megérzik a szüleik gyengeségét, amit újra és újra kihasználnak.
A szerző górcső alá veszi a szülők gyermekeikkel kapcsolatos jogait, illetve a gyermekek jogait egy olyan időszakban, amikor a család szétesik és átalakul. Megmutatja, milyen vékony a határvonal egy rakoncátlan kölyök és egy szerencsétlen fiú között, akit a szülei belerángatnak a vitáikba.
Hůlová zsenialitása, hogy ezt a nyomasztó témát is meglehetősen derűsen írja le, az olvasó gyakran azon kapja magát, hogy mosolyog Miki gondolatain, amelyek szinte minden helyzetet érintenek, amikbe egy elvált szülő gyermeke belekerül. Ezért ez a könyv kötelező olvasmányként ajánlható minden elvált vagy válófélben lévő szülőpárnak, mozaikcsaládnak, mert minden olyan témát érint, ami megkerülhetetlen ilyen élethelyzetekben, és éppen ezért segíthet a megoldásban is.
A provokatív befejezés egyúttal felhívás is arra, hogy vegyük komolyan szülői mivoltunkat, és vegyük emberszámba a gyerekeinket is, akiknek éppúgy joguk van a kiegyensúlyozott és boldog élethez, mint nekünk.
Négyszázadik kötetéhez érkezett a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozata, ezért itt az idő egy újabb ünnepi antológiára. Válogatásunk ezúttal a hazai fantasztikus irodalom sokszínűségét mutatja be huszonkét kortárs szerző ugyanannyi írásán keresztül. Science fiction, fantasy és weird – ahogy magazinunk címlapján is minden hónapban ott áll, ide is ezeket a szavakat tehetjük ki témamegjelölésként. A legnagyobb hangsúllyal, mint mindig, az SF-en.
Űrhajók, robotok és dimenziókapuk csillognak a novellák felszínén, a mélyebb rétegekben pedig a mesterséges intelligencia, a kolonizáció, az éghajlatváltozás és a genetika a valóságban is mind többeket foglalkoztató, releváns problémái. Vajon megéri-e az emberiség a rá váró, ragyogó jövőt, vagy fejlődése disztópiába, apokalipszisbe fullad? Megannyi kérdés, melyekre nem a mi dolgunk válaszokat adni, egy ilyen antológia feladata az értékes gondolatok felvetése, és a buzdítás a válaszok keresésére.
GFK 400. – borító: Varga Balázs
Huszonkét izgalmas, szívszorító vagy épp lelkesítő írás hol filozofikusabb, hol kalandosabb stílusban. A szerzők között ott sorakoznak Zsoldos Péter- és Monolit-, József Attila- és Déry Tibor-díjakkal kitüntetett, sőt nemzetközileg is elismert, közönségkedvenc nagyágyúk, valamint ígéretes pályakezdők egyaránt, de a céljuk ugyanaz: szórakoztatni és gondolkodtatni. Következzen egy teljes névsor kedvcsinálónak, de az igazi móka odabent kezdődik, a borítók között. Olvasásra fel!
Tom Anderson – Antal József – Bojtor Iván – Ronil Caine – Andrej Iljics Dajcs – Ecsédi Orsolya – Fedina Lídia – R. J. Hendon – Huszár Karina – Jobbágy Tibor – Kenessei András – Komor Zoltán – Lovas Lajos – Lőrincz L. László – Majoros Sándor – Márki István – Molnár Csaba – Nemere István – Pusztai Andrea – Szélesi Sándor – Toochee – Varga Csaba Béla
A Galaktikamagazin novemberi száma igazi különlegességeket tartalmaz. A legterjedelmesebb közülük a nemrég elhunyt Csikász Lajos műve, melyben új, izgalmas fejezeteket fűz hozzá Zsoldos Péter nemzetközileg is elismert Gregor Man-trilógiájához. A másik nagy felfedezés a havi retro. Ebben az orosz Alekszej Tolsztoj egy korát megelőző tudományos elmélettel áll elő, mely akár világunk végét is megjövendölheti. A történet első része olvasható ezúttal. A Brit SF-díjas Ian Watson a második világháború előestéjének alternatív valóságába nyújt betekintést. A többszörös díjnyertes olasz Lukha B. Kremo hátborzongató novellája egy fiatal lánnyal ismerteti meg olvasóit, aki talán egyáltalán nem is az, akinek elsőre hinnénk. A Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon egy jelenleg futó regénysorozatának világához kapcsolódó írással jelentkezik.
Nickita Svechnikov – Priest (Oroszország)
A központi tudományos rovat más bolygók időjárását teszi vizsgálat tárgyává. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a kígyófejű hal világhódító terjeszkedéséről, a Fear Factory amerikai metálbanda lemezeiről, egy összecsukható japán elektromotoros kerékpárról és újabb kínai SF-filmekről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe A meghatározás, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének befejező részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.
A Galaktika 380. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika magazin októberi száma kicsit komor, őszi hangulatot áraszt. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének befejező részében egy alternatív univerzum föld alatti rémvilágával riogat. Ellenpontként az orosz Anatolij Dnyeprov szatirikus írása a telepátia alkalmazási lehetőségeiről ír a mindennapokban. Stephen L. Burns hosszabb elbeszélése az amerikai Délre repíti el olvasóit, ahol egy dúsgazdag ültetvényes különleges célra rendel robotokat. Kovács Andrea ijesztő jövőt vázol fel az öregek számára – márpedig ezek az öregek akkor már mi leszünk. A kanadai Eric Choi Aurora-díjas novellájában a Mars meghódítóinak heroikus küzdelmét mutatja be az elemekkel és a technikával. Sági Veronika Preyer Hugo-díjas írása a mesterséges intelligencia köré sző rémisztő mesét. A havi retróban az angol Holloway Horn a holnapi újságot adja a ma emberének kezébe, hogy meglássa, mihez kezd vele.
borító kép: Vyacheslav Safronov
A központi tudományos rovat drasztikus megoldásokat kínál a népességnövekedés megállítására. Emellett olvashatók még cikkek többek közt hibrid meghajtású teherhajókról, a 70-es évek űr-funkjáról, különleges japán szalmaszobrokról és kínai SF-filmekről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Út a csillagokba, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének első részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.
A Galaktika 379. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A napokban jelent meg Juhani Karila Csuka-átok című regénye. A kötet megjelenését az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatta. Fordítója pedig Bogár Edit, aki tavaly Zsoldos Péter-díjat kapott Johanna SinisaloA Nap Magja című művének fordításáért.
Juhani Karila finn író, két sikeres novellagyűjtemény után a Csuka-átok az első regénye, amiben megmutatja, milyen is igazából Lappföld, egy őslakos szemével. A mítoszok és mondák újraélednek ebben a mai korban játszódó, sajátos bűnügyi fantasyben, amely 2019-es megjelenése óta számos díjat nyert. Megkapta a rangos Jarkko Laine-díjat, a Kalevi Jäntti-díjat és a Tähtifantasia-díjat is, továbbá jelölték a finnországi The Tolkien Society irodalmi díjára, valamint 2021 tavaszán a Lappföld Irodalmi Díjat is elnyerte.
A regény tehát a misztikus Lappföldön játszódik. Nem sokat tudunk erről a vidékről, de abban biztos vagyok, hogy az egyszerű olvasó egyrészt sokkal romantikusabb vidéknek képzeli, másrészt sokkal kevésbé misztikusnak. Saját előfeltevéseim semmilyen szinten nem igazolódtak: a nyári Lappföld mocsaras, millió vérszívó rovartól hemzseg, a szegényes körülmények között élő emberek élete egy cseppnyi romantikus bájjal sem bír. Mégis, ez a könyv varázslatos világba kalauzol bennünket.
Főhőse Elina Ylijaako, aki Finnország déli részén él, de minden évben visszatér szülőföldjére, Kelet-Lappföldre, hogy elvégezze éves küldetését: ki kell fognia a helyi kis tóból egy csukát. Nem akármilyen halról van szó: ez a csuka képes átjárni a különböző világok között, és egy átoknak köszönhetően, ha Elina nem fogja ki időben, magával viszi a lány lelkét, vagyis életbevágóan fontos, hogy sikerrel járjon a horgászat. Ehhez nagy bátorságra van szüksége, mert a természet hemzseg a lappföldi misztikus lényektől, akik előszeretettel megennék az embereket. Elsősorban a vízi szellem jóindulatát kellene elnyerni, akinek szerencsére van egy gyenge pontja: szeret kártyázni. Elina időt nyer, hogy még veszélyesebb lényekkel egyezkedjen, de a harmadik nap végére muszáj kifognia a tóból csukát. És még nagyobb bátorságra van szüksége ahhoz, hogy újra szembenézzen Jousiával, ifjúkori szerelmével, mert valójában csak így győzhető le az átok.
Ráadásul a faluba érkezik egy rendőrnő is, aki Elinát gyanúsítja egy gyilkossággal. Janatuinen nem is sejti, mire vállalkozott, amikor elfogadta a megbízást. Társa, mérföldekkel korábban, inkább lábon lőtte magát, mintsem hogy Lappföldre menjen, ahol mindenféle szörnyetegek, szellemmadarak és egyéb népség mászkál az emberek között. Janatuinen szinte azonnal összetalálkozik egy drómóval, egy szőrős teremtménnyel, aki hűségesen követi mindenhová. A faluban és környékén azután további furcsa lények, boszorkányok, szellemszajkó által megszállt polgármester és más veszedelmek közepette kénytelen nyomozni. Úgy tűnik, hogy Lappföldön csak árnyalatnyi különbség választja el az embereket a mitikus lényektől.
A Csuka-átok a legjobb értelemben vett fantasy, melyben a mítoszok és mondák szervesen kapcsolódnak a hétköznapi valósághoz. A váratlan fordulatokban bővelkedő történetet pedig lappföldi humor és gazdag természetleírások színesítik.
A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.
A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.
A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.
Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!
