My Blog

Címke: megjelenés

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a Monolit-díjas Varga Csaba Béla kisregényének első részével indul. A helyszínül szolgáló kolóniabolygón a földi telepeseknek egyszerre kell megküzdeniük külső és belső démonokkal. A World Fantasy- és Locus-díjas Ellen Kushner meglepetésekkel teli elbeszélése egyszerre több irodalmi titokról is föllebbenti a fátylat. Huszár Karina kutatói arra keresnek módot, hogyan tehetnék az új android-prototípusukat a felhasználók számára a lehető legbiztonságosabbá. Steven Brust Nebula-díjra jelölt novellájában hajósok küzdenek az elemekkel és egy varázslatokkal teli világ egyéb kihívásaival. Galántai Zoltán új „marslakói” mindeközben tragikus múltjukkal és bizonytalan jövőjükkel kénytelenek szembenézni. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg egy műkincsorgazdáról ír, akinek aktuális üzletkötésébe bekavar vágyakozása egy idegen lény iránt. Washington Irving klasszikusában pedig egy mihaszna farmer alszik át évtizedeket az erdőben, hogy utána egy teljesen megváltozott világba térjen vissza.

    A központi tudományos rovat a történelem legnagyobb áradásáról mesél. Emellett olvasható még egy interjú befejező része Johanna Sinisalóval, valamint cikkek többek közt egy úszó városról, egy mai problémákkal foglalkozó retro poplemezről, egy sajátos színpadi Babits-adaptációról és egy ötvenéves csillagászati rejtélyről.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változata Edgar Rice Burroughs magyarul eddig meg nem jelent kalandregényciklusának első részét tartalmazza, A Vénusz kalózait.

    A Galaktika 426. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma titokban kicsit ünnepi kiadvány, hiszen az újraindulás utáni 250. A szerkesztőség megemlékezés gyanánt a szokásosnál is érdekesebb írásokkal igyekezett megtölteni az oldalakat, többek közt olyan szerzőktől, akik már a régi Galaktikában is bizonyítottak: a finn Johanna Sinisalo például hősét idegen testbe bújtatva küldi be egy rezervátumba. Vlagyimir Grigorjev orvosa különleges tárgyat operál ki egy betegéből, ami talán több ezer éves. Gennagyij Gor gyermekszereplője pedig távoli bolygón élő édesapjával tartja a kapcsolatot, egészen rendhagyó módon. Az újabb szerzők közül Paul Di Filippo kisregénye egy izgalmas, közösségi alapokra épülő világot mutat be, és azt, hogy lehet egy ilyet meghekkelni. Szergej Palij, a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője két nem mindennapi favágóról mesél, a spanyol Víctor Conde ugyanakkor egy fájdalmas emlékeivel viaskodó férfiról. A Galaktikában még soha nem szerepelt, ám új szerzőnek aligha mondható Rákosi Viktor, aki a 19-20. század fordulóján Sipulusz néven mulattatta olvasóit karcolataival, az 1848–49-es forradalom alternatív kimenetelét vizionálja. A lap ezenkívül beszámol egy ifjúsági novellapályázat eredményéről, melynek két nyertes művét le is közli.

    A központi tudományos rovat egy, a Föld múltjában bekövetkezett katasztrófáról számol be, mely bármelyik pillanatban újra megtörténhet. Emellett olvasható még egy interjú első része Johanna Sinisalóval, valamint a nemrég elhunyt Ozzy Osbourne-ról, egy fantasztikus kínai naperőműtervről, Kapu Tibor űrbeli fizikaórájáról és az új Jurassic World-filmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének befejező része olvasható, továbbá a szerző két hosszabb, filozofikus elbeszélése.

    A Galaktika 425. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi száma Szűcs László kisregényének befejező részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. Az orosz Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R.-könyvek népszerű szerzője) a Megváltó újabb és újabb eljöveteléről ír, és arról, vajon megváltható-e egyáltalán az emberiség. A Zsoldos-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) legkülönbözőbb ünnepekhez köthető hősei ismét nem vonakodnak huzakodni. Matthew Hughes Aurora-díjas kanadai író furcsa, félig SF, félig fantasy világában egy elátkozott magánnyomozó kalandjaival ismerkedhet meg az olvasó. Bodor Áron főszereplője szintén nyomoz, a saját szülei után, meglepő eredménnyel. Sydney J. Bounds űrhajótöröttjei csak egy mentőrakéta bátor pilótájában bízhatnak, aki vállalja a gyors csillagközi utazás veszélyeit. A nemrég elhunyt Hugo- és Nebula-díjas Barry B. Longyearre, a „Kedves ellenségem” írójára egy rövid novellájával emlékezik a lap. Grant Allen klasszikusában egy hihetetlen kémiai felfedezés sajnos csupán bajt hoz a tudós fejére.

     

    A központi tudományos rovat a történelem legpusztítóbb atomrakétájáról ír, melyet szerencsére sosem vetettek be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az űropera történetéről, egy őrült amerikai rock & roll-zenekarról, Guy Ritchie új Indiana Jones-klónjáról, valamint Kapu Tibornak a Nemzetközi Űrállomáson végzett legérdekesebb tudományos kísérleteiről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

     

    A magazin XL-változatában Gennagyij Gor Geometrikus erdő című regényének első része olvasható egy festőről, aki egy gépnek köszönhetően képessé válik belépni a képkereteken belüli világba.

    A Galaktika 424. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a Galaktika júniusi száma

    A Galaktika magazin júniusi száma Szűcs László kisregényének első részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. A Hugo- és Nebula-díjas, amerikai David Gerrold díjnyertes horrornovellája finoman adagolja a feszültséget egy éjszakai vonaton. A nemrég elhunyt, ausztrál származású Damien Broderickre (Lenni vagy nem lenni) egy rendkívül ötletes,  szürrealisztikus novellával emlékezik a lap. Benyák Zoltán egy ijesztgetésre specializálódott vállalkozás kulisszái mögé vezeti el olvasóit. Az ukrán Igor Antonjuk tudós főhőse magát az időt akarja megzabolázni. Kenneth Schneyer Nebulára és Sturgeonre is jelölt, rendhagyó elbeszélése a felszínen egy kiállítási katalógus, döbbenetes mélyebb rétegekkel. Karinthy Frigyes klasszikusában egy férfi monologizál, aki egyre kevésbé tudja visszatartani könnyeit.

    A központi tudományos rovat az epigenetika tudományágát járja körül, mely azt vizsgálja, a mi életünk eseményei mennyiben nyomják rá bélyegüket gyermekeink genetikai örökségére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt A finn fantasztikus irodalom mai helyzetéről, a Mickey 17 című filmről, a Föld-tengely billegésének hatásáról az éghajlatváltozásra, és egy kétarcú csillagról.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének befejező része olvasható.

    A Galaktika 423. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a Brit SF-díjas Paul Di Filippo inventív elbeszélésével indul, amely a plasztikai sebészet jövőjét vázolja fel. József Attila-, Déry Tibor- és Márai Sándor-díjas szépírónk, Majoros Sándor is vérbeli sci-fivel jelentkezik. Andy Dudak írása egy galaktikus birodalom egyetemén játszódik, ahol a képzés egy egészen különleges módját alkalmazzák. Huszár Karina novellájában idegenek támadják meg a Földet, szándékaik pedig kimondottan hátborzongatóak. James Van Pelt amerikai szerző Sturgeon-díjra jelölt elbeszélésének szállóvendége eltűnt feleségét keresi a labirintusszerű épület(ek)ben, de közben maga is mind reménytelenebbül eltéved. Szilágyi István Preyer-pályázatnyertes története űrhajós horror-SF az igazán ijesztő fajtából. Morgan Robertson klasszikusa szintén rémisztő szörnyeket állít csatasorba, meglepő csavarral.

    A központi tudományos rovat az Egyesült Államok egyik csendes zónájából tudósít, ahol tiltott mindenféle mikrohullámú eszköz használata. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Rémségek kicsiny boltja színpadi musical-adaptációjáról, a Hold felderítésének
    történetéről, a forgó univerzum elméletéről és egy Cannes-ban díjat nyert magyar rövidfilmről.

     

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének első része olvasható.

    A Galaktika 422. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma Varga L. László „Csipsz az agyba” című szatirikus elbeszélésével indul, melyben egy egyszerű focistát turbóznak fel a fejébe ültetett számítógépes mikroáramkörrel, és ettől elképesztő politikai karrier lehetősége nyílik meg előtte. Igazi amerikai sztárpáros, az egyaránt Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Harlan Ellison és Robert Silverberg szövetkezett egy rendkívül szokatlan zombitörténet megírására, ami most először olvasható magyarul. Az orosz Gleb Anfilov miniatűrje a hangulatbefolyásolás forradalmian új eszközét mutatja be. Zsiga-Kárpát Dániel kizsákmányolt hősei egy távoli gyarmatvilágon úgy döntenek, hogy visszavágnak a rendszernek. Philip E. High telepesei ugyanakkor egy elsőre megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülnek: egy ragadozó szuperdzsungelt kéne kiirtaniuk. Kispál Márton Preyer-pályázaton dobogós novellája egy környezeti katasztrófa utáni Magyarországon játszódik. Az argentin Laura Ponce ismét egy távoli világra kalauzolja el olvasóit, ahol az évente egyszer lecsapó hatalmas vihar nem mindennapi  következményekkel jár. Jefim Zozulja klasszikusa allegórikus történet a háború és a zsarnokság természetéről.

    A központi tudományos rovat arra figyelmeztet, hogy az egyre súlyosbodó ivóvízhiány már a közeli jövőben háborúkhoz vezethet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserek megőrzéséről, két kritikai és közönségsikert elért új animációs filmről, egy német progrock albumról és arról, hogy mi van, ha valójában egész világegyetemünk egy fekete lyuk belsejében létezik.

    A képregény Vlagyimir Szavcsenko novellájának klasszikus adaptációja Gugi Sándor rajzaival: Hová lett Iljin?

    A magazin XL-változatában Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj hosszabb-rövidebb írásai olvashatók vámpírokról és más  természetfölötti lényekről.

    A Galaktika 421. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az idei első Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az Aelita-díjas orosz S.T.A.L.K.E.R.-szerző, Szergej Palij (Rendhagyó vakáció) kisregényének befejező részével indul egy különleges természeti jelenségről, amely lázba hozza a világ tudósait. Huszár Karina novellájának hőse regisztrál egy társkereső oldalra, és ezzel egy lidércnyomásos világ nyílik meg előtte. Kenneth Schneyer egy olyan alternatív valóságot vázol fel, melyben nemcsak a szó száll el, de az írás sem marad változatlan. A Monolit-díjas Varga Csaba Béla urban fantasyje természetfölötti lényekkel népesíti be hazánkat. Alekszej Gravickij arra világít rá, hogy egy zombiapokalipszis után se feltétlenül az élőholtaktól kell leginkább félni. Benyák Zoltán nagy hatalmú idegenei bolygókat adnak-vesznek, és ha kell, kártevőmentesítenek. Alekszandr Beljajev egy elkeseredett, nincstelen ifjúról ír, aki, hogy családot alapíthasson, részt vesz egy nem mindennapi tudományos kísérletben.

    A központi tudományos rovat arra figyelmeztet, hogy a genetikai diszkrimináció már nem sci- fi, hanem a valóságban is létezik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy sztárparádés abszurd színházi előadásról, a Föld vizeinek eredetéről, az Atlas című amerikai
    filmről és gyémánt akkumulátorokról.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában ismét Varga Csaba Bélával találkozhatunk, alternatív történelmi regényében fennmaradt az Osztrák–Magyar Monarchia, és most épp a Vénusz ellenséges világát próbálja gyarmatosítani.

    A Galaktika 418. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin októberi száma Huszár Karina kisregényének befejező részével indul, mely egy könyörtelen disztópia képét vázolja fel, valamint az ellene lázadókét.

    Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R. – Rendhagyó vakáció társírója) novellájának hőse összetűzésbe keveredik lakása berendezésével.

     

    A spanyol Susana Vallejo mai társadalmunk manipulálhatóságáról rántja le a leplet. Bojtor Iván dokumentumokkal keveri a fantáziát, és különös párhuzamot von Napóleon és IV. Károly magyar király között. A Hugo- és Nebula- díjas SF Nagymester Jack Vance egy csillagközi szökevény után küldi ügynökét, bizarr következményekkel. Liviu Surugiu romániából arról ír, mi történik, ha az álmok a valóságban manifesztálódnak. Dömötör László egy nem mindennapi harmadik típusú találkozásról számol be.

    A havi retró Helen Simpson hátborzongató novellája egy misztikus kísérletről.

    A központi tudományos rovat azt járja körbe, valóban számítanunk kell-e a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeütközésére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a folyók jogairól, egy különleges Isteni színjáték-előadásról, egy angyalföldi okosoviról és az
    emberiség jövőjének 10 000 éves krónikáját három percbe sűrítő slágerről.

     

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában az angol John Russell Fearn hősei dacolnak egy világvégével fenyegető természeti katasztrófával.

    A Galaktika 415. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin szeptemberi száma Huszár Karina kisregényének első részével indul, mely egy könyörtelen disztópia képét vázolja fel, valamint az ellene lázadókét. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer – a Letöltve és Az Oppenheimer alternatíva szerzője – egy igazi SF-klasszikust gondol tovább, H. G. Wells Időgépét. A S.T.A.L.K.E.R. – Rendhagyó vakáció társírója, az Aelita-díjas Szergej Palij a köztünk megbújó idegenek jelenlétére hívja fel a figyelmet. Philip E. High egy ítéletvégrehajtót kísér el egy távoli kolóniára, cseppet sem veszélytelen küldetésére. Schubert András mesterséges lényei azon vitatkoznak, vajon létrejöhet-e élet természetes úton. Sydney J. Bounds űrhajótöröttje halálos kutyaszorítóból igyekszik szabadulni, bármi áron. A lengyel Marcin Przybyłek kiberpunk GameDEC-univerzumának újabb szeletét tárja fel, az extrém e-sportok világát.

    A havi retró Laczkó Géza egypercese a szerető szív jövőbeli továbbfejlesztéséről.

    A központi tudományos rovat annak kutatásáról számol be, hogyan lehetne lerövidíteni a halál előtti szellemi és testi leépülés időszakát, s így tovább megőrizni az ember produktivitását. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a népesség várható alakulásáról, a Majmok bolygója-franchise történetéről, egy nemrég elhunyt festőművész munkásságáról és a legendás Ornette Coleman Science fiction című lemezéről.

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában az angol E. C. Tubb kalauzolja el olvasóit egy generációs csillaghajó kegyetlenül praktikus társadalmába.

    A Galaktika 414. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi száma a nyaralás jegyében született. Tele van bárhol előkapható, gyorsan fogyasztható mininovellákkal, és szórakoztató, ugyancsak minitörténeteket elmesélő karikatúrákkal.

    Az írók között olyanok szerepelnek, mint a rövidség mesterei: Fredric Brown, Herbert W. Franke vagy Vladlen Bahnov, de rajthoz állnak a téma nagyjai is, mint Arthur C. Clarke, Frederik Pohl, Robert Silverberg vagy Jo Walton.

    A magyarok színeiben Fedina Lídiát, Nemere Istvánt, Erdész Róbertet és Márki Istvánt köszönthetjük, hogy csak néhány nevet ragadjunk ki a népes társaságból. A karikatúrákat Tom Gauld, Nick Downes, Sajdik Ferenc, Rák Béla, Czifferszky Béla és Dluhopolszky László készítették, próbára téve a sci-fi kedvelők rekeszizmait.

    Még a havi retró is rövid darabokból áll, Lord Dunsany formabontó meséiből közöl egy csokorra valót.

     

    A központi tudományos rovat a Naprendszer legkülönösebb holdjait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserolvadás problémás mellékhatásáról, két új Godzilla-filmről, középiskolások Szentivánéji álom előadásáról, és egy üdítő helyről a nyári melegben, mely a nyilvános illemhelyek praktikumát ötvözi egy látványos pop-art kiállítás elvontságával.

     

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált művének adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában Szűcs László időutazós ókori kalandjának, a „Nemeszisz követé”-nek befejező része olvasható, egy kapcsolódó ráadás novellával.

    A Galaktika 413. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!