Címke: megjelenés

  • Megérkezett a júniusi Galaktika

    A Galaktika 315. lapszáma már kapható a szerkesztőségünkben és az interneten, az újságosoknál pedig június 7-től érdemes keresni.

    A magazin júniusi számát egy S.T.A.L.K.E.R.-novella nyitja, melyben Jurij Kruglov stalker-mítoszokat mesél különböző figurákról. Cordwainer Smith egy „emberalatti” macskalány reménytelen, „emberhez” fűződő szerelmét adja közre. Sara Genge azt bizonyítja, mennyire nem egyszerű elérni, hogy egy lányt a környezete fiúként fogadjon el.

    A magyar szerzők közül Haklik Norbert egy fura és kiszámíthatatlan zseni történetét követi végig, míg Ronil Caine, a LILIAN írója egy nehéz válás kapcsán a tökéletesség pusztító erejéről beszél, Toochee pedig a tömeg bölcsességének vizsgálatával egy terrortámadást vizionál.

    A havi retro J. G. Ballard novelláját eleveníti fel, a „Harci láz”-at.

    Galaktika 315

    Interjú helyett beszélgetés: Tamás Gábor, a Vastanács fordítója Miéville sajátos nyelvújításáról, -alkotásáról oszt meg kulisszatitkokat.

    A Világűrt jelentő deszkák a Proton Színház és Bánki Gergely 1 link című darabját elemzi. A képregényt Herbert W. Franke „Suttogás” című novellájából készítette Vass Mihály. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség újrafordítás-előadásáról és a Trafó természet-installációiról számol be. A Film a Synchronicity izgalmas és rejtélyes világát ajánlja gondolkodásserkentő élménynek.

    A tudományos főanyag az univerzum „sötét”-jének kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a félig mesterséges baktériumról, intelligens füldugóról, robotmacskáról, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a citruszöldülésről és következményeiről).

    Az XL-kiadás Alexandr Gromov kisregényét (Szoknyavadász és a Fürgemókus) és két novelláját („Mi sem egyszerűbb…”, „Ketten a körhintán”) tartalmazza, ezenkívül Borisz Stern írását: „Kié a bolygó?”

     

  • Mindenkiben ott él egy Mori

    Nevezik a sci-fihez írt szerelmes levélnek, de maga az író, Jo Walton fiatalkorának mitologizálásaként jellemezte a Mások között című könyvét. Itthon idén nyáron veheti kézbe a magyar olvasóközönség ezt a különleges regényt, a Metropolis Media gondozásában.

    Jo Walton, walesi írónő hosszú utat járt be a Mások között megjelenése előtt. Bevallása szerint 13 éves kora óta ír, azonban saját, különálló regénye csak 2000 után jelent meg, előtte férjével, Ken Waltonnal adtak ki közösen szerepjáték könyveket (pl. Pyramid).

    Első regénye fantasy trilógiája, a Tir Tanagiri első része, A király békéje, mely az arthuri mondakörön és egy korai ír eposzon, a Táin Bó Cúailnge-n alapszik. A sorozatot követően jelent meg a Tooth and Claw (2003), amelyben Walton Anthony Trollope, viktoriánus íróra jellemző történeten keresztül mesél sárkányokról.

    A szakma figyelmét csak később, a Farthing (2006) című regényével vívta ki: az alternatív történelmi regényt jelölték Nebula-díjra, Quill-díjra, John W. Campbell emlékdíjra és Sidewise-díjra is. Bár végül nem nyerte meg egyiket sem, de 2008-ban a második kötetet, a Ha’pennyt (2007) Prometheus-díjjal jutalmazták.

    2011-ben jelent meg a Mások között, amelynek egy díjesőt köszönhet az írónő: 2012-ben a Nebulán, a Hugo-n és a British Fantasyn is a legjobb regénynek választották, továbbá a World Fantasy-n is jelölték ugyanebben a kategóriában. Egy a The Guardiannek adott interjúban Walton bevallotta, hogy sosem hitte volna, hogy ekkora visszhangja lesz a történetnek.

    Mások között

    Maga a regény egy 15 éves lányról, Morwenna Phelpsről szól, aki elmondása szerint ikertestvérével, Morral megállította boszorkány édesanyját, és így megakadályozták, hogy az anya átvegye az uralmat a tündérek felett. Azonban egy későbbi autóbalesetben Mori ikertestvére meghal, főhősünk pedig sántává válik. Az eseményeket követően elmenekül az alig ismert édesapjához és annak három különös nagynénjéhez. Maradása azonban itt sincs sokáig, a nagynénik ugyanis beíratják a lányt egy bentlakásos iskolába. Itt kívülállóként kell túlélnie a mindennapokat: sántasága és walesi akcentusa miatt ki kell állnia társai ellenszenvét és a megaláztatásokat. Egyetlen menedéke a könyvei és a még Walesben tanult varázslás. Amint teheti, kapcsolatot is létesít a tündérekkel, azonban ezzel Mori magára vonja édesanyja figyelmét is, aki vadászik rá.

    A regény kiinduló pontja senkit se tévesszen meg: a könyv nem egy kifejezett ifjúsági fantasy történet. Az ismertebbekhez képest a Mások között számos pontban nagyon is más. Ilyen pont például a történet középpontjában álló tündérek.

    Nem gyönyörű nőként vagy apró, pillangószárnyas lényekként kell őket elképzelni, de még Tolkien tündéivel se mutatnak hasonlóságot (Mori nagy bánatára). Ezek a tündérek bármilyen alakot felölthetnek: van, amikor emberekhez hasonlóak, de inkább fa vagy növény alakban jelennek meg, de még ember számára teljesen ismeretlen formát is ölthetnek. Walesi nyelven beszélnek, de csak pár szót használnak, így embert próbáló a velük való kommunikáció.

    A varázslények mellett a mágia is teljes egészében átszövi a történetet, de szintén nem a megszokott módon. Mori a varázslat bonyolult működését véletlenek sorozatával tudja elmagyarázni. A varázslást sosem követi nagy robbanás vagy fényáradat, ahogyan azt várnánk, hanem egyszerűen valami változás áll be. Logikus magyarázat persze mindig akad, de a legtöbb esetben a főszereplő szerint varázslat áll a háttérben. Ennek működését legjobban a nyitófejezet mutatja be, ahol Morit és ikertestvérét látjuk, amint a furnacitgyárnál varázsvirágokat szórnak egy tócsába a tündérek parancsára, akik véget szeretnének vetni a környezetszennyezésnek a környéken. Másnap megjelenik a hír: a gyárat bezárták.

    [the_ad_placement id=”04″]

    Mivel viszonylag megfoghatatlan erőként működik a mágia a könyvben, sok eseménynél nagyon logikusnak tűnnek a véletlenek (pl. Mori a mágiának tudja be azt is, hogy néhányan barátkozni akarnak vele), így sokszor fel is merülhet az olvasóban, hogy a történet fantasy része nem kitaláció-e? Walton azonban nyitva hagyja a kérdést, a döntést az olvasóra bízza.

    Végül a Mások között főhőse, Morwenna is nagyon különbözik az ifjúsági történetekből jól ismert gyerekszereplőktől. Rengeteg hátránnyal indul el új kalandján, de sorsa miatt nem kesereg, hanem azt már feldolgozva, elfogadva halad célja felé. Ez valószínűleg azzal magyarázható, hogy Mori már a könyv kezdete előtt átesett egyfajta fejlődésen: mágiahasználóként már megérezte, hogy kívülállóként kell helytállnia az emberek között, szembesülnie kellett édesanyja valódi természetével, fel kellett dolgoznia ikertestvérének elvesztését, és életveszélyes helyzetből kellett elmenekülnie, majd el kellett fogadnia sántaságát és továbbélnie vele. Rossz emlékeiről és élményeiről apránként mesél a könyvben, személyes megjegyzéseket és magyarázatokat fűz mindenhez. Így azt a benyomást kapjuk, hogy Mori a korához képest nagyon is intelligens, aki képes helyén kezelni a saját tragédiáit és többé-kevésbé feldolgozni őket. Az egykori szenvedések és fájó érzések már csak emlékek számára, csak időről-időre érintik rosszul mindennapjait. A múlt tapasztalatával pedig az új helyzeteket is könnyedén tudja venni, például a piszkálódásokra nem figyel, a bajban feltalálja magát és jól is jön ki a helyzetből (például mágikus védelmet épít ki, hogy távol tartsa magától édesanyját).

    Az olvasónak nem csak Mori talpraesettsége lehet vonzó, hanem lelkes rajongása a fantasztikus irodalom iránt is. Tolkien, Lewis, Heinlein, Brunner, Delany, Silverberg, Le Guin – csak néhány szerző, akikért Walton főhőse lelkesen rajong. Nem csak magukat a történeteket élvezi, hanem számára ezek jelentik a menekülést és a megnyugvást a való világgal szemben, mondhatni, a könyvek tartják életben. Azonban ahogy egy intelligens fiatalhoz illik, saját gondolkodása formálására is használja olvasmányait. A könyv lapjain rengeteg elmélkedést és fejtegetést olvashatunk a sci-fi és a fantasy legnagyobb művei kapcsán. Például Samuel Delany Tritonja kapcsán olvashatjuk Mori véleményét a prűdségről és szexualitásról, de a Narnia kapcsán a vallásról is elgondolkodik több bejegyzésen keresztül is akár. Az SF-n kívüli irodalom is hasonlóan hat rá. Egyik legérdekesebb meglátása Platón kapcsán olvasható az utópiák és az emberi természet összeférhetetlenségéről. Akár vallásról, akár társadalomról is legyen szó Mori olvasmányaiban, ő képes az olvasottakat továbbgondolni és saját véleményt kialakítani. Walton maga úgy jellemzi ezt a folyamatot, hogy hőse így válik felnőtté.

    A Mások között valóban Jo Walton egyik legérdekesebb alkotásának mondható szokatlan varázsvilág ábrázolással és szerethető, intelligens főhősével. Walton saját bevallása szerint nem életrajzi könyvként tekint a regényre, de számos olyan elemet beleírt a cselekménybe, amelyek fiatalkorában történtek vele, így téve még hihetővé és átélhetővé az egészet. A tündérek, a mágia és a boszorkány anyával való küzdelem mellett talán leginkább az olvasóval való közvetlenség miatt érdemes elolvasni Mori kalandját. Őbenne felismerhetjük régi, mélyen eltemetett lelkes, nyitott, de valahol kicsit kívülálló énünket.

    Nézd meg a további előkészületben lévő könyveinket a Galaktikabolt oldalán!

  • Itt a májusi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és az interneten már kapható, az újságosoknál pedig május 3-tól érdemes keresni a 314-es Galaktikát. A magazin májusi számát Adam-Troy Castro művének befejező része nyitja: a múlt árnyainak felbukkanása végül értelmet nyer a magányos halász számára. Raccoona Sheldon írásában egy sajátos spirituális eszme szerint a férfiaknak kell megtisztulniuk és megteremteniük az Istennek tetsző, tiszta világot… nők nélkül. Yon Ha Lee története azt bizonyítja, bizonyos szempontból mindnyájan Khárón ladikjában ülünk. Octavia Butler figurái az univerzum legkülönbözőbb fajait képviselik, és fura, szimbiotikus viszonyban állnak egymással.

    A magyar szerzők közül Benedek Szabolcs egy, a cunami által megváltoztatott világ alakulását követi végig, míg Fedina Lídia egy időjárat-küldetést vizionál.

    A havi retro Pat Cadigan „Az Angyal” című novelláját eleveníti fel.

    B1-B4_314-1hirlevelbe

    Befejeződik Robert E. Howard Nekht Semerkeht című képregénye. A Filmrovat bizonyítja, a Terminus című produkció a sci-fi klasszikus hagyományaihoz tér vissza. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Plútó-estjéről, az Irodalom Éjszakájáról és a Trafó test-fókuszú előadásáról számol be. Jon Lomberggel beszélgetve, a One Earth Message apropóján, a földönkívülieknek szánt küldemények sokaságáról esik szó.

    A tudományos főanyag a földtörténet utolsó kihalásának kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a No Man’s Sky-játékról, a DNS információtárolásáról, az autózás új élményeiről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a nílusi sügérrel kapcsolatos problémákról).

    Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Sheila Finch három művét (A Csontok Szava, És kezdetben volt a Szó, Áradó Szavak) tartalmazza.

     

  • Egy ambiciózus regény – Sors-algoritmus

    Az idén indult új könyvsorozatunk, a Galaktika Start Könyvek egyik első darabja a Sors-algoritmus. A könyvben minden megtalálható, ami egy sci-fihez kellhet: szórakoztató történet, jó világfelépítés és rengeteg gondolat.

    A történet a közeljövőbe hívja olvasóit. Még a kilencvenes években egy cseh tudós, Brozkov létrehozott egy képletet, aminek segítségével megmondható egyes emberek, de akár az egész emberiség jövője is. Azonban amit a tudós látott, az elborzasztotta. Hogy megmentse az emberiséget szörnyű sorsától, Brozkov létrehoz egy titkos szervezetet, ami a képletnek megfelelően beavatkozik a világ működésébe: ez a Jövővédelem. A társaság belepiszkálhat akár politikai vagy tudományos felfedezéseket érintő kérdésekbe is – és természetesen úgy, hogy mi észre sem vesszük.

    A tényleges történetbe csak saját időnket követően kapcsolódóunk be. Először a fontosabb szereplők (Réka, Szilárd, Jennifer) gyerekkorába nyerünk betekintést, majd mindennapos életük részesei lehetünk. Ahogy Krisztián is tette a második interjúban, amikor összefoglalta nekünk történetét, az ezután kezdődő cselekményt talán érdemes két részre osztani. Ott van Réka, aki a hétköznapi életet képviseli és Szilárd, aki – mondjuk így – a háttérvilághoz, a Jövővédelemhez tartozik. Főleg az ő szemszögükből ismerhetjük meg a jövőbeli Budapestet, ahol mai, aktuális problémáinkkal találkozhatunk: egyetemi tüntetés, menekültválság és terrorfenyegetettség.

    Sors-algoritmus

    Első olvasásra úgy hangozhat, hogy a Sors-algoritmus nagyon is sokat markol, de ez nem válik a könyv hátrányává, sőt. Krisztián élvezhető tempóban meséli el a történetet, kellően izgalmas fordulatokat iktat be, miközben ellát minket elegendő mennyiségű háttérinformációval és magyarázattal, hogy ne vesszünk el világában. Utóbbit nagyon is közérthető és élvezhető stílusban teszi. Hiába ír akár több oldalon is keresztül a Jövővédelem működéséről, az Európai Unió védelmi stratégiájáról vagy épp Brozkov képletéről, nem válik unalmassá, és ami fontosabb, a cselekmény rovására sem megy, hanem tökéletesen kiegészíti azt. Olvasóként azt gondoljuk, hogy egy jó könyvnek talán ez a két legfontosabb (számomra mindenképpen) alappillére: jó legyen a történet és az író kellőképpen megismertessen fiktív világával.

    Rengeteg apró, de pozitív dolog akad még Krisztián regényében, amiket érdemes kiemelni. Egyik ilyen a történet multikulturális jellege, ami alatt arra gondolok, hogy mennyi különböző nép is képviselteti magát itt. A futurisztikus Budapesten találkozhatunk vak ukrán kocsmárossal, német üzletemberekkel, macedón menekültgyerekekkel és a lengyel légierővel is, említés szintjén pedig hallunk a francia Jövővédelemről is. Igaz főleg a közép-kelet-európai régió képviselteti magát, azért nemzetileg nagyon is színesnek nevezhető szereplőgárda jelenik meg.

    Ahogy a második interjúban is volt róla szó, a Sors-algoritmusban olyan témák jelennek meg, amik más műfajú könyvekben (pl. szépirodalom) is megállnák a helyüket. Ilyen a regény központi kérdése is a mesterséges manipuláció, ha pedig kicsit eltávolodunk a sci-fis közegtől, akkor a szabad akarat problematikájának is nevezhetjük ezt. Egy kevéssé központi, viszont a szereplők miatt nagyon is jelenlévő téma, a 21. századi fiatalok útkeresése, céltalansága is ezek közé a témák közé sorolható. Az előbbi (manipuláció) ad egy komoly, tényleg elgondolkodtató jelleget az egésznek, a második (fiatalok útkeresése) pedig fiatalos hanggal ruházza fel a regényt.

    A Sors-algoritmus mindenképpen egy ambiciózus regény, ami idősebb és fiatalabb olvasók számára is izgalmas olvasmány lehet, rengeteg gondolkodnivalóval. És Brozkov-féle képlet nélkül is tudhatjuk, hogy Vékony Krisztián olyan író, aki a jövőben írásaival bőven okozhat még nekünk meglepetést.

  • Visszatérés Új-Crobuzonba: megjelenik a Vastanács

    Már nem kell sokat várnunk ahhoz, hogy végre kézbe vehessünk China Miéville Vastanácsát: a 23. Könyvfesztiválon már kapható lesz az Új-Crobuzon trilógia 3. kötete. Miéville rajongói már nagyon is jól tudják, hogy mire számítsanak az írótól, azonban akik csak most ismerkednének vele, azoknak, íme, egy kis ízelítő abból, amit tőle kaphatunk.

    Vastanács-borító nagy

    China Miéville-t szokták nevezni a kortárs fantasy „fenegyerekének” is, de ő maga weird fiction, azaz furcsa, különös vagy felkavaró irodalom írójának nevezi magát. Inspirálta a 19. és 20. század ponyvairodalma, de olyan nagy mesterek, mint H. P. Lovecraft, Tim Powers, Ursula Le Guin vagy épp Gene Wolfe öröksége is hatott Miéville-re. Tagja a The New Weird nevű mozgalomnak is, aminek célja a fantasy zsáner megújítása, annak megszabadítása a hagyományos, tolkien-i mintáktól.

    Egyik legismertebb, itthon most már teljes egészében kiadott műve az Új-Crobuzon trilógia. Az első kötet, a Perdido pályaudvar, végállomás (2000) többek között elnyerte az Arthur C. Clarke-díjat, a második, az Armada (2002) a British Fantasy-díjat, a Vastanácsnak (2004) hála Miéville pedig egy Locus-díjat is magáénak tudhat. Nem véletlen a szakma figyelme: ez az író nagyon különös dolgokat művel a fantasyvel, és nem is akárhogy.

    22996e78a6ff465e162a98f283996726

    Kémények öklendezik a mocskot az égbe, ismeretlen eredetű ragacsos anyag mállik le a házak faláról, otromba monstrum gőzgépek zakatoló kakofóniájától hangos minden, az utcákra kilépőket kosz és nyomor fogadja: valami ilyesmi kép fogad minket Új-Crobuzonban. Nem egy tipikus fantasy világra emlékeztet minket a leírás, még George R. R. Martin kegyetlen Westerosa vagy R. A. Salvatore sötételfjeinek birodalma is barátságosabban fest ennél. Ha ezen az első megrázkódtatáson túlléptünk, egy, a szó legszorosabb értelmébe vett eredeti világ bontakozik ki előttünk. Szokatlan megjelenésű fajok képviseltetik magukat, mint a kheprik vagy bogarak, garudák, azaz madáremberek, kaktuszemberek, kissé bárgyú sárkányfajzatok és rengeteg vita középpontjában álló újraformáltak. Ezek a figurák részben emlékeztethetnek minket bármelyik ókori mitológia heteromorf lényeire, de mégis teljesen idegenek maradnak számunkra – ez adja igazán az elevenségét és „másvilágiaságát” Bas-Lagnak. Azonban a bűn, korrupció, erkölcstelenség és nagyon is emberi gyarlóság, ami mindhárom kötetben tetten érhető, hozza hozzánk mégis közel Új-Crobuzont.

    world_of_china_mieville_by_njoo
    Új-Crobuzon lakói (Andrew Hou rajza)

    A Vastanács megtartja az előző kötetekben megismerteket és a nagyon jellegzetes és erős atmoszférát, azonban ebben a regényben teljesedik ki az, amit Miéville teremtett. Ez a kötet a háborúk, forradalmak és intrikák korába enged bepillantást. Új-Crobuzon már hosszú ideje egy Tesh nevű várossal áll háborúban, azonban belső veszélyek is fenyegetik a dekadens szenny otthonát. Eközben épül egy új vasútvonal is, ami a közeli sivatagot hivatott átszelni. Ezt a vészterhes időt három szereplő szemén keresztül láthatjuk: Ori, Cutter és Judah Low. Az utóbbi története húsz évvel ezelőtt kezdődik: azzal a feladattal bízták meg, hogy térképezze fel a tervezett vasútvonal területét és értesítse az ott lakókat az építkezésről. Judah neki is lát feladatának, azonban konfliktusba kerül egy különös néppel, a stiltspearekkel. A második történetszálban Cuttert, Judah tanítványát, barátját és szeretőjét ismerhetjük meg. Egy, Low tanítványaiból álló csoportot vezet, aminek célja felkutatni a Vastanácsot, hogy figyelmeztessék őket Új-Crobuzan közelgő milíciáira. A feladat nem egyszerű, mivel senki se tudja, hogy pontosan mi is a Vastanács és merre lehet. Mindeközben Ori, az elégedetlen forradalmár Új-Crobuzon rendjét bontja Spiral Jacobs bandájának tagjaként. Útjukat rablások, rajtaütések és gyilkosságok kísérik és tartanak rendületlenül céljuk felé: megölni a város polgármesterét.

    f35b9ff41d9f268f4f982bc5f93e584b

    A kritikusok szerint a három Bas-Lag regény közül a Vastanács a leginkább politikai jellegű. Miéville olyan témákkal foglalkozik itt, mint anti-globalizáció, imperalizmus, korporatizmus, terrorizmus, fajgyűlölet, homoszexualitás, kulturális sokk, munkaügyi jogok és persze háború – egytől egyig olyan dolgokkal, amik a regény megjelenését követő tizenkét év után is aktuálisak.

    mieville

    Emellett persze részünk lesz lövöldözésben és szörnyüldözésben, de a történet gerincét a politikai témák teszik ki. A Vastanácsban nem csak Új-Crobuzon teljesedett ki, hanem Miéville, mint író is sokat fejlődött. Ez leginkább a stílusán érezhető. Az előző két kötetben főleg barokkos mondatokkal találkozhattunk, a harmadik kötet azonban közérhetőbb stílusban tárja elénk az új történetet, de a választékos vagy épp archaikusabb kifejezések sem vesztek ki leírásaiból – Miéville ezeket bevallottan nagyon is szereti. Összegezve egy érhető, de igényes szöveget kapunk az új kötetben. Saját elmondása szerint olyasmi prózát szeretett volna teremteni, ami szerinte Cormac McCarthy-é is: egyszerre legyen választékos is, de hatásos is.

    Azonban nem csak ez színesíti az egészet. A cselekményt egymástól nagyon is távol álló, de később összefonódó visszaemlékezésekből építi fel. Olvasóként kicsit megdolgoztató feladat a különböző idősíkokat észben tartani, de tagadhatatlanul érdekesebbé és izgalmasabbá teszi a regényt.

    construct_council_by_guang2222-d4px9oo

    Még ennél is több van a Vastanácsban, amikről hosszan lehetne írni (nem hiába témája számos irodalomkutatónak Miéville), de talán ezek a legfontosabb említenivalók. Minden megvan a benne, amit szerettünk a Perdidóban vagy az Armadában és még annál is több. Az előző két kötettől teljesen függetlenül is olvasható, így azok is bátran kézbe vehetik, akik először lépnének be Bas-Lagba. Garantáltan nem mindennapi élmény lesz.

  • Kapható az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin 313. számát Adam-Troy Castro művének első része nyitja: a múlt árnyai különös meglepetéseket tartogatnak egy magányos halász számára. Isaac Asimov, A halhatatlanság halála és az Azazel szerzője azt bizonyítja, hogy a miniatürizálás a robotikában kilépett a kísérleti stádiumból. Clifford D. Simak nem mindennapi családtörténetében fény derül az agorafóbia kemény valóságára. Domingo Santos figurái az időutazás kapcsán a tyúk és a tojás filozófiai kérdésére keresik a választ. Rudy Rucker félelmetes víziójában egy telefonos alkalmazás életre kelt bizonyos ősi sziklarajzokat. Andrej Iljics Dajcs egy átváltozás lassú folyamatát követi végig, míg Michael Walden Eshtar-történetében egy Lovag próbálja megszerezni a Véres Hercegnő kardját.

    Galaktika_313

    A havi retro Jack Williamson novelláját eleveníti fel, a „Holt Csillag űrállomás”-t. A képregény Robert E. Howard Nekht Semerkehtcímű történetéből készült. A Kapcsolatfelvétel a Star Wars-estről, a GFK 300. bemutatójáról és a Trafó februári Fény-előadásáról számol be.

    A tudományos főanyag a drónvilág, míg az Obszervatórium a rejtélyes távoli rádióvillanások kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások egy repülésszimulátor-kondigépről, giga műholdhálózatról, autós szuperszámítógépről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben az egérinvázióról).

    Az XL-kiadás Poul Anderson két kisregényét (Királyokkal nem békülünk, A Szaturnusz-játék) tartalmazza.

  • Megváltoztatható-e az emberi természet? – Quantum Night

    Március elsején jelent meg a Hugo- és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer legújabb regénye, a Quantum Night. Az új könyvben nem akármilyen témát, mint a jó és rossz között feszülő vékony határt tárja fel. Az Asking Prophet interjúja alapján most megosztjuk veletek a legfontosabb és legérdekesebb tudnivalókat az új Sawyer-regényről.

    Az Asking Prophet minden héten, úgymond belemászik egy sci-fi vagy fantasy író agyába. Ezen a héten Robert J. Sawyert keresték meg, akivel főleg írásról beszélgettek a Quantum Nighttal és más regényeivel kapcsolatban.

    Miről szól a Quantum Night?

    Sawyer 23. regénye a Földön játszódik. Egy kísérleti pszichológus, Jim Marchuk kifejlesztett egy olyan hibátlan módszert, amellyel könnyedén azonosíthatjuk a társadalomban eddig azonosíthatatlan pszichopatákat. Miközben felfedezéséről kérdezgetik, Marchuk rádöbben, hogy nem emlékszik egy hathónapos szakaszra az életéből – egy olyan időszakra, amikor ő maga is kegyetlen dolgokat követett el.

    A későbbiekben Jimet megtalálja az elfeledett hat hónap: feltűnik a színen akkori barátnője, Kayla Huron, aki most kvantumfizikusként tevékenykedik. Munkája során meglepő felfedezést tett az emberi tudat természetével kapcsolatban. Felfedezéseiket összevetve a két tudós összefog, hogy megkísérelhessék a lehetetlent: megváltoztatni az emberi természetet

    51gdnJOubYL._SX329_BO1,204,203,200_

    Hogyan készült a regény?

    Sawyer a következőképpen írta le saját alkotói munkáját: először kitalálja, hogy miről is akar beszélni. Miután megtalálta a megfelelő témát, teremt egy valóságot, vagy saját világot, amin keresztül meg tudja osztani velünk mondanivalóját.

    A Quantum Night esetében sem járt el másként. Mondanivalónak most az emberi gonoszságot választotta, amihez a leginkább illő környezet szerinte a mi Földünk. Az inkább morálisnak, mint tudományosnak nevezhető témához még olyan karaktereket is kellett az írónak találnia, akiken keresztül elmondhatja gondolatait, Sawyer szavaival élve, „elvégezheti gondolatkísérletét”. Ehhez főhősnek egy kvantumfizikust és egy pszichológust tett meg.

    Honnan nyert inspirációt?

    Mint science fiction író, Sawyer a tudományból merít ihletet. Saját bevallása szerint falja a tudományos könyveket, ezek mellett pedig rendszeresen jár tudományos előadásokra is. Továbbá 25 éves írói karrierje alatt számos tudóssal barátkozott össze, így rajtuk keresztül is tudomást tud szerezni a legújabb felfedezésekről, elméletekről és problémákról.

    A Quantum Nighthoz is főleg a tudományból merített, azonban a kutatás során Sawyernek rá kellett döbbennie, hogy a science fictiontől kissé idegen témába nyúlt. Úgy gondolja, hogy a jó és a rossz problematikája inkább a fantasyben gyakori (elég csak a Gyűrűk Urára gondolni), az SF kerüli ezt a kérdést, viszont tudományosan mindenképpen meg tudja közelíteni. Ott vannak a neurotudományok, kísérleti pszichológia és persze a történelem is, amik alapján már fel lehet térképezni az emberi gonoszságot és megkísérelni létezésének megéretését. Sawyer főleg ezekben merült el az írás során.

    Mi került be a könyvbe?

    Hiába a sok kutatás, mindig van valami (sőt, nagyon sok minden is), ami végül nem kerül be a regénybe – összegzi Sawyer az interjúban. Ezt a jéghegy hasonlattal írta le: egy sci-fi író feladata, hogy feltérképezze a jéghegyet, de művében csak a víz fölött látszó részt mutatja meg. De pontosan mi az, amit érdemes átadni az olvasóknak? Sawyer szerint egy jó író ezt pontosan tudja, egy jó író képes megtalálni a legérdekesebb tényeket, amik leköthetik a figyelmünket. Ő maga mindezt újságíróként tanulta meg: több mint 200 cikket írt, mielőtt 1990-ban megjelent volna első regénye, a Golden Fleece.

    Saját bevallása szerint nagyon is élvezi a kutatást annak ellenére, hogy nem mindent oszthat meg velünk. Hozzáteszi, hogy ebből a szempontból a Quantum Night írását élvezte legjobban, hiszen a három év alatt, amit a regény megírásával töltött kényelmesen elmerülhetett a kutatásban és rengeteg mindent tanulhatott. Mivel úgy érzi, talán a könyvében olvasható dolgok mást is érdekelhetnek, ezért ezúttal csatolt egy 52 könyvből álló bibliográfiát a mű végére. Hihetetlen, hogy mennyi minden fér bele egy science fiction regénybe!

    CaeoaMOVIAAPZLO

    Ahogy az érezhető az összefoglalásból és az eredeti interjúból is, Sawyer ezúttal még bátrabban kísérletezik az embereket mindig is foglalkoztató témákkal (itt a gonosz jelenléte) és a tudományban rejlő lehetőségekkel. Mindemellett pedig az olvasót egy egyedi világba vezeti be, ahol megdöbbent minket intelligenciájával és eredeti gondolataival, miközben nem néz le minket, hanem segít megérteni a regényét átszövő tudományos hátteret is. Mi már nagyon türelmetlenül várjuk, hogy elolvashassuk a Quantum Nightot!

  • Április 5-én jön Az ébredő Erő DVD és Blu-ray

    A Disney és a Lucasfilm közzétette a VII. Star Wars epizód áprilistól megvásárolható DVD és Blu-ray változatának reklámját. Az alig több mint egy perces filmecskében bepillanthatunk Az ébredő Erő forgatásba, és egy kivágott jelenetbe is. A film mellett a lemezen helyet fog még kapni:

    – Egy dokumentumfilm a VII. rész születésének teljes történetéről

    – Régi és új szereplők visszaemlékezése a forgatókönyv első közös olvasópróbájáról

    – Hogyan készült BB-8

    – A különféle lények életre keltése

    – Rey és Kylo Ren párbajának háttere

    – John Williams a film zenéjéről

    – Az ILM digitális trükkjei

    – A Force For Change kampány sztorija

    – Kivágott jelenetek

    J.J. Abrams legutóbbi nyilatkozata szerint a lemezen nem lesz rendezői változat a filmből.

  • Kapható a márciusi Galaktika

    Az interneten és szerkesztőségünkben már megvásárolható, az újságosoknál pedig március 1-től érdemes keresni a Galaktika 312-es számát.

    A márciusi magazint Herbert W. Franke nyitja: művében egy kutató halála az űrállomás megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan jelenségeire világít rá. Terry Pratchett Korongvilág-történetében egy mágikus egyetem értekezletébe pillanthatunk bele. Cory Doctorow (KIS TESTVÉR, HOMELAND) írásában egy apokaliptikus katasztrófa bizonyítja, hogy az emberiség harca a pusztulás ellen más problémákat is tartogat. Thomas M. Waldroon novellája azt példázza, hogy minden, ami a természetben van, a természeté, így valamilyen mértékben része Isten jóakaratának. Critic Zónájában ötvennégy stalker indul el, hogy közös erővel legyőzzék a legfőbb ellenséget. Vajra Chandrasekera elképzelt jövőjének egy-egy epizódját dokumentumfilm-bevágások mutatják be.

    A magyar szerzők közül Acsai Roland egy nem mindennapi bújócskát, míg a START-programunkban áprilisban önálló kötettel is bemutatkozó Ronil Caine a földönkívüliekkel való különös találkozás élményét adja közre.

    Galaktika 312

    A havi retro Robert A. Heinlein (KETTŐS CSILLAG, AJTÓ A NYÁRBA) „Az ember, aki elefántokban utazott” című novelláját eleveníti fel.

    A képregény Pierre Boulle, Kiss Ferenc és Téjlor munkája. A filmrovat A gyermekkor vége című új sorozatot értékeli. A Kapcsolatfelvétel a Gateway to Space kiállításról és a Trafó smART! Xtra két programjáról számol be. A Világűrt jelentő deszkák most Maria Monterio Freitas társulatának futurisztikus színházát próbálja szavakba foglalni.

    A tudományos főanyag bolygónk lehetséges halálának kérdéseit járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az alvásgenerátorról, vízfüggöny-tálról, egy ökokatasztrófáról, valamint egy távoli csillag (KIC 8462852) különleges fényváltozásairól.

    Az előfizetőként beszerezhető XL-kiadás a Perry Rhodan-univerzum három darabját tartalmazza: egy kisregényt és két novellát.

  • Sikerrel zárult a MetaGalaktika 12. támogatókampánya

    Két hónapja rendhagyó módon álltunk neki felmérni, hogy mekkora igény lenne a MetaGalaktika következő, 12. számára, ami az argentin sci-fi legjavát mutatná be a magyar olvasóknak. Egy támogatói kampányt indítottunk, ami 60 nap után, február 14-én zárult. Nagy örömünkre közel százan, majdnem félmillió forinttal járultak hozzá a kiadvány megjelenéséhez. Egészen pontosan 96 támogató 1794 dollárt adott össze, ami mai középárfolyamon 495 ezer Ft. Nagyon köszönjük mindenkinek, aki hozzájárult!

    Bár a kitűzött pénzügyi célt nem értük el, mindenképpen sikeresnek érezzük a kampányt. Ezért az a döntés született, hogy elkészítjük a kiadványt.

    A fejleményekről folyamatosan tájékoztatni fogunk mindenkit, egyrészt az Indiegogo felületén (amiről a támogatók automatikusan emailt is kapnak), továbbá szokásos csatornáinkon (oldsite.galaktika.hu/, Facebook, hírlevél). A kiadvány az év második felében fog megjelenni, a pontos dátumot, részletes tartalmat később közöljük.

    Ami az ajándékokat illeti:
    – A támogatók neve természetesen szerepelni fog a kiadványban. Az érintettekkel erről egyeztetni fogunk emailben.
    – Ami a pólókat illeti, az átvétellel meg lehet várni a kiadvány megjelenését, de akár előbb is el lehet kérni őket. Személyesen a szerkesztőségünkben lehet hozzájutni (1024 Budapest, Fény utca 2., I/4.), vagy postázást lehet kérni. (Magyarországra 790 Ft, külföldre egyeztetendő). Aki postázást kér, annak érdemes megvárni a kiadványt, mert akkor a kötetet egy csomagban tudja megkapni a pólóval. Fontos: bár a Gyémánt csomagban eredetileg nem szerepelt póló, utólag bejelentettük, hogy ahhoz is jár.
    – Végül a GBK tagság ügyében pedig hamarosan felvesszük a kapcsolatot a Gyémánt kategóriájú támogatókkal. Akinek még nem volt GBK tagsága, annak aktiváljuk, akinek pedig már van, annak meghosszabbítjuk.

    Még egyszer nagyon köszönjük a lelkes támogatást és hozzájárulást! Most már rajtunk a sor, hogy egy izgalmas és olvasmányos MetaGalaktika 12-t tegyünk le az asztalra!