William Gibson a New York Timesban jelentette be, hogy új regényen dolgozik. A címe Agency, amiből kiderül, milyen lenne az Egyesült Államok Hillary Clinton elnöksége alatt, és milyen lesz London a 22. században. Külföldön 2018 januárjában jelenik meg, a Berkley gondozásában.
Alexandra Alter szerint Gibson regényei hátborzongatóan profetikusak, elég csak első könyvére, a Neurománcra gondolni, amiben már 1984-ben felvázolta a cyberspace, azaz a kibertér fontosságát. Sőt, magát a kifejezést is neki köszönhetjük, a cyberspace ugyanis először a „Burning Chrome” novellájában tűnt fel.
Azonban most készülődő regényében nem csak a jövőt vizsgálná, hanem jelenünk egy alternatív változatát vázolja fel. Az Agency két történetszálon fog futni: az egyikben a 2016-os amerikai választásokat nem Donald Trump, hanem Hillary Clinton nyeri, a másikban pedig a poszt-apokaliptikus Londont ismerhetjük meg. Az amerikai szálban egy fiatal nőt, Verityt fontos feladattal bíznak meg San Franciscóban: egy platform független, személyes avatart kell tesztelnie. Eközben a távoli jövőben időutazás segítségével próbálják figyelmeztetni a múltbéli embereket a közelgő kataklizmára.
Habár a készülődő Agencyt Gibson először önálló kötetnek szánta, és valószínűleg lehet majd más műveitől függetlenül is olvasni, a regény bizonyos pontjaiban kapcsolódik A perifériához. Például az időutazás módja hasonló lesz a 2014-es könyvben látottakhoz.
Gibson új műve izgalmasnak ígérkezik. Végre egy könyv, ami máris reflektál a közelmúlt eseményeire – 2018. január 16-án pedig ki is derül, hogyan kell mindezt sci-fi íróként csinálni.
Az idei Könyvfesztiválra érkezezik a Zsoldos Péter életműsorozat első kötete, A Viking visszatér a Metropolis Media gondozásában. A regény először 1963-ban jelent meg, a maga korában igazán frissnek ható mű volt, azonban Zsoldos ötletei és történetei olyan merészek, hogy a mai olvasó számára is izgalmasak és egyediek.
Zsoldos Péter (1930-1997)
Zsoldos Péter a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd pszichológusnak tanult az ELTE-n, 1956-tól pedig a Magyar Rádió munkatársa is volt. A magyar sci-fi közönség azonban nagyszabású regényeiről ismeri. Élete során 7 regényt írt, munkásságát több díjjal is elismerték (pl. Eurocon-díj, Arany Meteor-díj), 1998-ban pedig az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata róla nevezte el Magyarország egyetlen science fiction díját, amelyet minden évben a legkiemelkedőbb műveknek ítélnek oda.
Első regénye A Viking visszatér volt 1963-ban. A történetben Gregor Man és társai az űrhajójukban, a Vikingben fellépő műszaki hiba következtében nem tudnak visszatérni a Földre, kénytelenek egy ismeretlen bolygón landolni. A leszállás után egy vihar elsodorja Gregort a Viking legénységétől. Így egyedül kénytelen helytállni az ismeretlen bolygó erőt próbáló környezetében. Kalandjai során mellészegődik egy helybéli Nogo. Gregor, négyévnyi kényszer ittlét után új társával együtt próbál a Viking nyomára bukkanni; azonban ehhez szembe kell nézni a helyiek nem túl barátságos fogadtatásával és a bolygó szélsőséges környezetével is.
A regény a Kozmosz Fantasztikus Könyvek kiadásában
Szentiványi Jenő robinzonádnak nevezi Zsoldos regényét a második kiadás utószavában. Daniel Defoe Robinsonjához, vagy – hogy egy közelebbi, sci-fisebb példát hozzunk – Mark Wattneyhoz hasonlóan Gregor Man is egyedül próbálja kiállni a számára teljesen ismeretlen bolygó csapdáit. A regény sci-fi mivolta ellenére azonban több rokonság fedezhető fel a Robinson Crusoe-val. Az alaphelyzeten túl ott van a Pénteknek megfeleltethető Nogo, a húsevő, primitív emberfalkához tartozó hűséges társ. További elemek (pl. a bolygó a világegyetem óceánjában, ahogy Szentiványi írja) is megfeleltethetőek a Defoe könyvével, de nem ez teszi igazán izgalmassá A Viking visszatértet. Sokkal inkább Zsoldos képzelőereje és az a kreativitás, amivel képes korának tudományos elméleteit és irodalmi trendjeit beemelni, majd könyvéhez igazítani őket. Számos, a mai napig népszerű sci-fi témákkal találkozunk könyvében, mint például az űrhajós odisszeai, földi élet a Naprendszeren túl, a tézis, miszerint azonos feltételek mellett azonos életnek kell sarjadnia, de sok, a már klasszikusnak számító irodalom motívumai is visszaköszönnek: például az őskort idéző bolygóról Sir Arthur Conan Doyle Az elveszett világa juthat eszünkbe, de a korábban sokat emlegetett Robinson Crusoe-t itt is megemlíthetjük.
Emellett Zsoldos komoly kérdéseket is felvet. Például az evolúció más-más fokán álló emberek között létrejöhet-e barátság, és ha igen, képesek-e együtt dolgozni? Továbbá elmereng az emberiség múltján, jövőjén, a Szentiványi által is sokat emlegetett Robinson-léten: Hogyan képes egyedül helytállni? Mi emeli ki a társadalomból?
Reméljük, Zsoldos Péter regényét a mai kor olvasói is hasonló élvezettel fogják olvasni, mint jó pár évvel ezelőtt (több, mint 50 éve) a ő kortársai. Aki emberi hősökre és igazi űrkalandokra vágyik némi filozofálással, az mindenképpen tegyen egy próbát A Viking visszatérrel.
Az új kiadást a Könyvfesztivál ideje alatt 30%-os kedvezményel vehetitek meg a webshopunkban vagy a szerkesztőségünkben más újdonságainkkal együtt!
Elismerjük, kicsit megcsúsztunk legújabb Stalkerünkkel, így ezzel együtt összesen öt újdonsággal felszerelkezve érkezünk a 2017-es Könyvfesztiválra, ami idén április 20 és 23 között kerül megrendezésre a Millenárison. Most pedig megmutatjuk a már előzetesen bejelentett újdonságok borítóit.
Vaszilij Orehov: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület
Hemul, a kommandós kiképzőből lett sztalker azt hiszi, ismét „csak” egy ígéretesen induló vadásztúrára indul, a Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra jár az ember. Vaszilij Orehov S.T.A.L.K.E.R.-trilógiájának első része Aleksandr Rudenko borítójával fog megjelenni.
A&B Sztrugackij: Fiú a pokolból
A fiú a pokolból tulajdonképpen két olyan Sztrugackij-kisregény (A fiú a pokolból, A kölyök), melyek ilyen formában eddig nem jelentek meg könyvben magyarul. A könyv átdolgozott és kiegészített fordítása a kisregényeknek; olvasási sorrendben pedig a Delelő-univerzum nyolcadik és kilencedik darabja egyben (A lakott sziget után és Válaszd az életet előtt helyezkedik el).
Jeff Carlson: Fagyott égbolt
Ha sarkítani szeretnénk, mondhatnánk azt is, hogy a Fagyott égbolt története ott indul, ahol az Európa-rejtély című film véget ér. Tudósok maroknyi csapata intelligens élet nyomait fedezi fel a Jupiter egyik holdján, az Európán és ettől olyan (szó szerint) földöntúli izgalomba kerülnek, hogy meggondolatlanul teszik meg az első lépéseket az ismeretlen faj irányába. Miben nyilvánul meg az Európa lakóinak intelligenciája? Hogyan lehet felvenni velük a kapcsolatot? Mitől lesz valaki idegen, aki különböző? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Fagyott égbolt. A könyv eredeti borítóját fogjuk átvenni.
Dennis E. Taylor: MI, Bob
Bob eladta software cégét és arra készül, hogy élvezze az életet, kiélje igazi geek énjét. Az élet fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó… aztán a 22. században ébred, mint mesterséges intelligencia, akit arra kényszerítenek, hogy lakható bolygókat kutasson fel. A teste az államé, személyiségét egy hardware-re töltötték és abban sem biztos, hogy tényleg az-e, akinek hiszi magát. Így csöppen bele Bob élete legizgalmasabb és leglehetetlenebb űrkalandjába. A MI, Bob egy igazi agyeldobós sci-fi, amihez a következő borítóval készülünk.
Zsoldos Péter: A viking visszatér
Tavaly bejelentettük, de akkor sajnos nem valósult meg, idén viszont tényleg belevágunk a Zsoldos-életmű gondozásába. A sorozathoz, melyből évente 3 könyvet tervezünk kiadni egységes, minimalista stílusú borítót szerettünk volna. Nagyon kíváncsiak vagyunk, nektek hogy tetszik ez az irány.
Könyvfesztiválra érkezik Dennis E. Taylor népszerű sci-fi regénye, a MI, Bob. A 2016-ban megjelent regény hihetetlen népszerűségre tett szert, a kritikusok Alastair Reynoldssal és Andy WeirA marsi regényével említik együtt Dennis E. Taylort. Ismerjük meg őt és a hamarosan magyarul is olvasható regényét.
„A nevem Dennis Taylor. Ezen a „megkülönböztetőjelen” osztozok számos íróval és zenésszel is, elég sajnálatos módon. Ezért használom a Dennis E. Taylor nevet. Nem, nem Dennis Taylor, a fenébe is!”
– kezdi elég humorosan a bemutatkozását Taylor írói honlapján, amit fontos kiemelni, hisz műveiben is állandó elem a humor.
Az amerikai író civilben programozóként dolgozik, emellett pedig snowboardozik, fut és science fiction történeteket ír. Szerzőként egyszerű, de nemes célja van: szórakoztatni és egy kis kiutat mutatni a hétköznapok szürkeségéből.
Első regénye, az Outland 2015-ben, magánkiadásként jelent meg. A történet szerint a Yellowstone-ban egy szupervulkán tör ki; a váratlan katasztrófa akár az emberi civilizáció végéhez is vezethet. Hat egyetemista vállalkozik a nehéz feladatra, hogy megmentsék bolygónkat a pusztulástól. Egyetlen kiindulási pontjuk saját fizikai projektjük, ennek segítségével próbálnak megoldást találni. Azonban a dolgok rosszabbra fordulnak, amikor kiderül, a diákok elmélete nem működik. A félresikerült kísérlet eredményeként felfedeznek egy interdimenzionális kaput, ami egy olyan alternatív Földhöz vezet, ahol még nem fejlődött ki az emberi faj. Az egyetemisták, az új felfedezés sikerétől megrészegülve vetik bele magukat az új világba. Kérdés, mi lesz így az emberiséggel?
Bobiverzum trilógia
Következő műve egy sci-fi trilógia (Bobiverzum) nyitórésze, a MI, Bob. A regény főhőse, Bob Johanssen eladta a software cégét, egy különös biztosítást köt (halála esetén hibernálják, hogy a jövőben az orvostudomány lehetséges fejlődése esetén meggyógyíthassák) és végre kész arra, hogy hobbijának, a sci-finek éljen. A sors fintora, hogy épp ekkor üti el egy autó, majd ébredés után a 22. században találja magát. A teste, mint kiderül az Egyesült Államok utódállamáé, a FAITH-é, személyiségét egy hardware-re töltötték, ráadásul már abban se biztos, hogy ő ezek után egyáltalán az az ember-e (ha még ezek után embernek számít), akinek hiszi magát. Azonban egy biztos: a hatalmi játszmák a jövőben sem változnak. Bobot arra kényszerítik, hogy új képességeivel felszerelkezve szolgálja a FAITH űrkolonizációs céljait, ezzel megelőzve a többi nagyhatalmat. Ha nem engedelmeskedik, akkor örökre lekapcsolják.
A MI, Bob-ban Taylor a leglehetetlenebb ötletekből gyúr össze egy teljesen működő és élvezhető sci-fi kalandot. A könyv azonban nem lenne az igazi Bob szarkasztikus megjegyzéseitől; még a legszorultabb helyzetekben is képes megőrizni hidegvérét és valami frappáns megjegyzéssel véleményezni a történéseket – ahogy Mark Watney is tette A marsiban.
A könyv 2016. szeptember 20-án jelent meg a Worldbuilders Press kiadónál, először e-book és hangoskönyv formátumban. Az utóbbit az Audible Studios adta ki, a történetet Ray Porter (Argo-akció, Kemény motorosok, Majdnem híres) tolmácsolásában hallhatjuk. Októberben Taylor ügynöksége, az Ethan Ellenberg Literary Agency fizikai könyvként is megjelentette a MI, Bob-ot. Az elmúlt egy év alatt Taylor hamar népszerű lett az olvasók körében, mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a világ egyik legnagyobb könyves közösségi oldalán, a Goodreadsen 4,37-es átlagértékelés kapott. Ezen kívül egy nagyobb sikert is magáénak tudhat: 2016-ban a regény hangoskönyv változatát megválasztották 2016 Legjobb SF hangoskönyvének.
Taylor jelenleg több művén is dolgozik vagy épp az utolsó simításokat végzi rajtuk. Márciusban várható a MI, Bob folytatása, a For We Are Many (szintén könyv és hangoskönyv formátumban), és előkészületben van a befejező rész, az All These Worlds. Ezen kívül hamarosan nyomtatásba kerül a Singularity Trap is, amiben Ivan Pritchard próbál szerencsét a világűrben.
Reméljük, TI is annyira szeretni fogjátok Dennis E. Taylor őrült ötleteit, szarkasztikus stílusát és pörgő történetvezetését, mint mi. Aki szerette A marsit vagy csak unja a hollywood-i kliséket, az ne hagyja ki a Könyvfesztiválón megjeleni MI, Bob-ot.
Szerkesztőségünkben és webáruházunkban már kapható, az újságárusoknál pedig április 4-től érdemes keresni a Galaktika 325. lapszámát.
A Galaktika magazin áprilisi kiadását Lewis Shiner elbeszélésének első része nyitja: egy fárasztó nap után hazatérve semmi sem az, aminek látszik… Joan Marie Verba a testvérharcok és a vérbosszú korában két fivér szoros kapcsolatát ábrázolja egy Darkover-történetben. Jeff Carlson, a hamarosan megjelenő Fagyott égbolt szerzője különös kísérletében az ember és a víz viszonya szokatlanul új megvilágításba kerül. Leonyid Kaganov írásában a gyermekkor végének tragikus ára van. Erik Simon felfedezőútja nem úgy sikerül, ahogyan eltervezték. Gareth D. Jones egy barátság jeleneteit villantja fel az öntudat és a technológia tükrében.
A magyar szerzők közül Erdész Róbert írása azt bizonyítja: egyetlen létforma sem lehet örök, a miénk sem; míg Kovács Attila egy gyanúsan jó üzlet meghiúsulását állítja a középpontba. A havi retro Gárdonyi Géza „Kendő vagy mi” című novellája, benne életünk viszonylagossága és a halál mint biztos fogódzó jelenik meg.
Egy amerikai képregényt mutat be a lap az 50-es évekből, mely az Utazók című új film alapjául szolgált. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Kasztovszky Béla-emlékestjéről számol be. A Filmrovatban a nézők-kommentelők furcsa gesztusai elmarasztalást kapnak, a színésznők testalkati jellemzői ügyében. A Szférák zenéje a Solaris zenekar történetét mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák a Tünet Együttes Apropó 0.2 című előadását elemzi. Az Obszervatórium űridőjárás-jelentése egy új mérőműszer fejlesztéséről ad hírt.
A tudományos főanyag a nagyvárosi klímaváltozás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások ehető robotokról, szuperkritikus vízről, 3G-okosszemüvegről, intelligens zokniról, valamint a hernyóinvázió fenyegető veszélyéről.
Az XL-kiadás H. Rider Haggard regényének (Amikor megremegett a föld) befejező részét tartalmazza, illetve a szerző egy novelláját: „Pongoföld szörnyetege”.
Az interneten és szerkesztőségünkben már kapható, az újságárusoknál pedig március 7-től érdemes keresni a 324. Galaktikát.
A márciusi lapszámot James Stoddard nyitja: Kína szuperhatalommá válik, és éppen az Egyesült Államokat vonja fennhatósága alá. Sue Burke egy távoli bolygón elmélkedik a Hamupipőke-történetről. Lee Battersby kegyetlen írása a sötétség igazi arcát mutatja meg, amiben mindenki áldozattá válhat.
A magyar szerzők közül Jobbágy Tibor a világ utolsó néhány magyarjának sikereit vizionálja, míg Fedina Lídia, a Virokalipszis írója szerint elődeink tapasztalataiból csak bizonyos történetek elmesélésével okulhatunk, Weiner Sennyey Tibor pedig a Föld pusztulása utáni Paradicsom kereséséről elmélkedik.
A megújult havi retro Jefim Zozulja „Évszázadok Gramofonja” című novellája: egy hihetetlen, óriási horderejű találmány bepillantást enged a múltba, csak az a kérdés, az emberek akarják-e ezt…
A képregény A csillagűzött szerető befejező része. A Kapcsolatfelvétel OlvasásGalaktika 2016 kampányunk eredményeit összegzi. A Filmrovat az Assassin’s Creed című filmet elemzi, a kritikákra reflektálva.
A tudományos főanyag a nukleáris hajtóművek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a világ legkisebb űrrakétájáról, a londoni Ford-kísérletről, az önjáró bevásárlótáskáról, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentéséről a klímaváltozásról.
Az XL-kiadás H. Rider Haggard regényének (Amikor megremegett a föld) második részét tartalmazza.
Az interneten és szerkesztőségünkben már kapható, az újságárusoknál pedig február 7-től érdemes keresni a 323. Galaktikát.
A magazin februári számában a MetaGalaktika 12-ben is szereplő híres argentin író, Jorge Luis Borges novellája olvasható, „A tintatükör”, magyarul először. A történet azt példázza, hogy ha álmokat kergetünk, észre sem vesszük, és utolérhet minket a végzetünk. Claudio Alejandro Amodeo az örök élet elérésének titkát egy furcsa lényre bízza. Hayden Trenholm rovarvilágában minden lehetséges azok számára, akik hisznek. K. A. Tyerina visszaemlékezésében egy kávé és egy áfonyás pite köré épülnek a történések.
A magyar szerzők közül Nemere István, az Elveszettek írója egy váratlanul a nyakunkba szakadó titokzatos örökségről beszél, Pusztai Andrea egy űrbeli kísérleti bányászkolónia titkait fedi fel, Varga Csaba Béla pedig a közeli jövő álomvilágának ígéretét leplezi le.
A havi retro Robert Barr „Hajszálnyira a világvégétől” című novellája: egy tudományos ötlet, egy kísérlet, és eljött a vidámság kora.
A képregény William W. Stuart „A csillagűzött szerető” című elbeszélésének adaptációja. A Kapcsolatfelvétel a Next fesztivál és a smART! XTRA programjairól számol be. A Világűrt jelentő deszkák a Tünet Együttes produkcióját, Az éjszaka csodáit ajánlja. A Filmrovat a 3% című brazil filmet elemzi.
A tudományos főanyag a szuperemberek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások 3D-szervnyomtatásról, okosfarmerről, csókküldő szerkezetről, egy fiktív űrversenyről, valamint a sáskajárás globális csapásáról.
Az XL-kiadás H. Rider Haggard klasszikus SF-kalandregényének (Amikor megremegett a föld) első részét tartalmazza.
Január 24-én megérkezett a nyomdából az argentin SF világát bemutató MetaGalaktika 12, vagyis mostantól kapható/átvehető a szerkesztőségünkben, továbbá ki tudjuk küldeni, amennyiben valaki ezt kéri. Az átvételről külön egyeztetünk azokkal, akik hozzájárulásukkal segítették a kiadvány megjelenését.
Íme az antológia tartalomjegyzéke. Amint látható, több szerzőről már írtunk a oldsite.galaktika.hu/ oldalain, és a továbbiakban is szeretnénk még háttérinfókkal szolgálni a kiadványhoz.
Jorge Luis Borges: A totális könyvtár
Az eternauta – Bevezető
Az eternauta – képregény 1.
Eduardo Goligorsky: Ők
Fernando Sorrentino: Dr. Moreau miatt
Az eternauta – képregény 2.
Rogelio Ramos Signes: Crisolaras úr pikkelyei
Sergio Gaut vel Hartman: Az argentin fantasztikus irodalom
Az eternauta – képregény 3. Angélica Gorodischer: Kínai rizses hús
Claudia de Bella: A pára
Az eternauta – képregény 4.
Ana María Shua: Ugyanaz a folyó
Leonardo Killian: Névtelenek
Az eternauta – képregény 5. Carlos Gardini: Eksztázis
Sergio Gaut vel Hartman: Közös nevező
Az eternauta – képregény 6.
Fabián César Casas: Utazás a tábornok aszteroidájára
Az eternauta – képregény 7.
Néstor Darío Figuerias: Lucio prenatális vándorlásai
Daniel Alcoba: Elephas Dolce
Az eternauta – képregény 8.
Daniel Antokoletz: A gyűjtő
Daniel Frini: Multiverzum
Az eternauta – képregény 9.
Héctor Ranea: Drummer
Az eternauta – képregény 10.
Patricio G. Bazán: Vörös hajnal
A Galaktika magazin 322. számát James Patrick Kelly írásának befejező része nyitja: a férfiak nélküli világban megoldódni látszanak a rejtélyek. Indrapramit Das indiai szerző fantasztikus története egy fantasztikus teremtésbe enged bepillantást. Colin P. Davies hihetetlen történeteinek kerete egy utazás.
A magyar szerzők közül Ronil Caine, a Lilian című regény írója Mr. Franklin különös titkát fedi fel, míg Erdész Róbert Mitokondriális Éva és az időutazó disznó találkozását írja le.
Kasztovszky Bélára emlékezünk: a Zsoldos-díjas szerző korát meghazudtolóan modern stílusára, írásmódjára, műveire.
A megújult havi retro Grendel Lajos „Szép história” című novellája: fura anakronizmus egy II. Lajos korában megjelenő dalnokról.
A képregény Isaac Asimov „Robbie” című elbeszélésének adaptációja. A Kapcsolatfelvétel a MondoConról és a smART!XTRA eseményéről számol be. A Filmrovat az Érkezés című filmet méltatja.
A tudományos főanyag a galaktikus ütközések kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a lebegő alagútról, az okosbölcsőről, az okoscserépről, valamint a virtuális valóság új szintjeiről.
Az XL-kiadás John Rankine Alfa Holdbázis-novellizációját (Holdodüsszeia) tartalmazza.
Az interneten és szerkesztőségünkben már kapható, az újságosoknál pedig december 6-tól érdemes keresni a Galaktika 321. számát.
A decemberi magazint James Patrick Kelly írásának első része nyitja: egy olyan világba csöppenünk, ahonnan eltűntek a férfiak. Keith Roberts szentestéje a Két Birodalom kereszttüzében egyaránt tartogat politikai és magánéleti intrikákat. Alekszandr Gyagyiscsev beszámolójában a S.T.A.L.K.E.R. Zónája egy napra magára marad.
A magyar szerzők karácsonyi témákat variálnak: Benedek Szabolcs egy nem mindennapi kívánságot vált valóra, Lovas Lajos, a Törzsszövetség szerzője „befűt” a Mikulásnak, Molnár Csaba (A széttört idő legendája) zsákos embere új értelmet ad egy legendának.
A megújult havi retro Owen Oliver „Fényjárvány” című novellája: a megjelenő titokzatos fények küldetése ismeretlen.
Interjú Erdész Róberttel: irodalomról, zenéről, sci-firől beszélgettünk, különös tekintettel egy kialakuló, új típusú mesterséges intelligenciára.
A képregény Arthur C. Clarke (2001. Űrodisszeia, A gyermekkor vége, Bölcső) „A csillag” című elbeszélésének adaptációja. A Kapcsolatfelvétel a 2016-os barcelonai Euroconról számol be. A Filmrovat a Zsivány Egyesre várva elemzi a Star Wars-hagyomány újjáéledését és/vagy saját útjait.
A tudományos főanyag a „Mi hiányzik az űrkutatáshoz?” kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások különböző robotokról (orosz határőrrobot; tenger alatti vadászrobot; illetve Jibo, a házi kedvenc), autók okoseszközeiről, valamint arról, kell-e az emberiségnek az atomreaktor. Az Obszervatóriumban az űrbányászat jogi problémái merülnek fel, a VR Labbal pedig belépünk egy másik dimenzióba.
Az XL-kiadás egy kisregényt és két rövidebb novellát tartalmaz: Perry Rhodan és társai újabb izgalmas kalandjait közöljük.
