Címke: megjelenés

  • Megjelenési dátumot kapott a We Happy Few

    A We Happy Few early accesses verziója már 2016 júliusa óta elérhető, most azonban bejelentették, hogy mikor várható a játék végleges változata. A történet szerint a 60-as évek Angliájában járunk, egy disztopikus, retrofuturisztikus múltban, ahol az emberek egy „Joy” nevű hallucinogén drog szedésével próbálják elfelejteni a világháború borzalmait. A játék főszereplője egy olyan figura, aki nem szedi többé a hangulatjavítót, így olyannak látja a világot, amilyen. A társadalomnak persze ez nem tetszik, így megpróbálja kivetni magából a különcöt.

    A teljes verzióban 3 különböző karakterrel játszhatjuk végig a sztorit, amelyből az első megjelenéskor elég keveset láttunk. A játék nagyon kezdetleges formában volt még tavaly. 2018 április 13-án azonban már a végleges verzióban küzdhetünk az életünkért ebben az indie produkcióban. A We Happy Few megjelenik PC-s, XBox One és PS4-es verzióban is, az ára 60 dollár lesz.

    Alább mutatunk a játékhoz egy trailert is, mely a We Happy Few megjelenésének bejelentése kapcsán vált publikussá.

  • A horrorisztikus cyberpunk rajongóinak szól a frissen megjelent Observer

    A Layers of Fear fejlesztőinek új játéka, az Observer egy olyan jövőbe kalauzolja a játékosokat, ahol az emberek elméjének feltörése már közel sem science fiction. A történetben egy Daniel Lazarski nevű detektívet alakítunk, aki képes arra, hogy mások legsötétebb emlékeit kifürkéssze. Az Observer témái között olyan sötét dolgok bukkannak fel, mint a pestis, a háború és maga az agy által kreált rémségek.

    Érdekesség, hogy az Observer sztorija nem messze tőlünk, Krakkó városában játszódik. A játék augusztus 15-e óta megvásárolható PC-re, PS4-re és Xbox One-ra. Az alábbi trailer alapján tényleg erős idegrendszer kell ahhoz, hogy át tudjuk élni és fel tudjuk dolgozni ezt a sötét jövőképet. Erősen ajánljuk a kipróbálást, főleg, hogy cyberpunk játékokat ritkán kapunk.

  • Ez nem AZ a Szürke: jön a Shades of Grey

    Az ősz közeledtével elkezdjük bejelenteni új könyveinket is. Az első az itthon főleg A Jane Eyre eset miatt ismert Jasper Fforde izgalmas disztópia regénye, a Shades of Grey: The Road to High Saffront. 

    A cím senkit ne tévesszen meg, Fforde  regényének nincs sok köze a hírhedt Szürkéhez. A Shades of Grey olyan világot mutat be, ahol a társadalmi státuszt az határozza meg, melyik színt látod. Eddie Russet csak egyetlen színt, a pirosat érzékeli, más színek számára nem léteznek – így a társadalom egyik legalacsonyabb osztályának a tagja.

    cover2_shadesofgrey

    Azonban a világ nem mindig volt működött így. Egy feltételezett katasztrófa nyomai arról árulkodnak, hogy régen nem volt olyan szegénység, amiben Chromataciában, Eddie-éknek része van, a technológia is fejlettebb volt, a hírek gyorsan terjedtek, nem féltek a változástól, s az éjszaka sem volt ilyen félelmetes, hisz az elődök minden színt láttak.

    Eddie a szigorúan szabályzott világban végzi nem túl hálás munkáját a Színellenőrző Ügynökség számára, hogy minél kisebb ráirányuló figyelemmel vészelje át a mindennapokat. Azonban minden megváltozik, amikor találkozik az alacsony szürke kasztból származó Jane-nel. A nő megmutatja neki, mennyire nem jó a dolgok jelenlegi rendje. Elhatározzák, hogy együtt robbantják ki a forradalmat.

    A Shades of Grey több alzsáner elemeiből építkezik. Felfedezhetjük benne a disztópia, a thriller és kicsit a romantikusabb művek vonásait is. Humoros, feszes és izgalmas cselekményű könyv, ami Eddie és Jane forradalmának története mellett saját társadalmunkról is szatirikus képet mutat. Mindezt a szürreális világ, amibe Fforde a cselekményt helyezi teszi az SF egyik legkülönösebb regényévé a Shades of Greyt.

    A regény először 2009-ben jelent meg a Viking Adult gondozásában. Fforde könyvére a kritikusok is felfigyeltek: 2011-ben Warwick-díjra jelölték, 2012-ben pedig elnyerte a Prix Julia Verlangert.

    Habár egyelőre Fforde csak egyetlen Chromataciában játszódó regényt írt, egy 2009-es interjú szerint szerint további két kötettel szeretné folytatni a történetet. A címek Painting by Numbers és Gordini Protocols. Ezen kívül egy előzménykötetet is tervez 2019-re, ami a 7 Things to Do Before You Die in Talgarth címet fogja viseli.

    Fforde disztópiáját biztosan élvezni fogják a rajongói, de mindenki másnak is ajánljuk, akik szeretik a nem mindennapi ötleteket, szeretnek különleges világokat bebarangolni, vagy csak egy pörgős történetre vágynak. Mindez megtalálható a Shades of Greyben.

    A könyv jogait megvettük, a magyar kiadásról, a megjelenésről és más egyéb érdekességekről hamarosan hírt adunk. Kövesd a Galaktikát Facebookon vagy hírlevélben, hogy mindenről időben hírt kaphass.

  • LawBreakers, a törvényen kívüli hős lövölde

    Ismét egy új hős lövölde került a piacra, LawBreakers néven, melyet Cliff Bleszinski (CliffyB) csapata, a Boss Key keszített.

    Az új sci-fi shooter a Quake-ben látott lövöldözési mechanizmusokat párosítja, az Overwatch skill rendszerével.

    A játék trailere nagyon izgalmas, és pörgős játékmenetet ígér, tele robbanásokkal, repkedésekkel, lövésekkel és lökésekkel.

    A hero shooter dömping ezek szerint még 2017 nyarán is tart, tehát ha már kiégtél az Overwatchból, a Paladinsból, a Team Fortress 2-ből, a Quake Championsból, vagy akár a Battlebornból, akkor mindenképpen próbáld ki ezt az új változatát, a már ismert formátumnak. Vertikális harcra fel!

    A játék elérhető a Steamen, PC-re illetve PS4-re, potom 30$-ért.

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin 329. számát Oliver Buckram nyitja: a szuperhősös rövidtörténet egy ellopott smoothie köré épül. Befejeződnek Kij Johnson macskatörténetei: az ezer mérföldet gyalogló macska most északra megy. Esther Saxey egy misztikus-titokzatos esszéírót leplez le. A megújult havi retro most az XL-t készíti elő: Leigh Brackett „A szivárvány összes színe” című műve.

    A magyar szerzők közül Fedina Lídia (Virokalipszis) írásában egy emberből több fordul elő ugyanabban a téridőben; míg Bojtor Iván kisregényének első részében egy elszúrt barrakudavadászat és az eltűnt légiók irányítják a cselekményt egy „bolond bolygón”.

    Galaktika_329_319x450

    „Elsősorban olvasó volt, másodsorban író”: beszélgetés Zsoldos Dáviddal Zsoldos Péterről és munkáiról. A képregény Sandro Sandrelli novellájának adaptációja (Canopusi Jimmy), Gergely László grafikájával. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség évadzáró estjéről és Az eltévedt űrhajós szobráról számol be. A Filmrovat a Csodanő című filmet ajánlja.

    A tudományos főanyag a nukleáris űrhajó témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások új eszközökről (okospaplan, okos féklámpa, okos napernyő), a folyólefejeződésről, valamint a Copernicus földmegfigyelési programról.

    Az XL-kiadás Leigh Brackett további műveit (Sinharat titka, Rhiannon varázslója) tartalmazza.

    A Galaktika 329. száma megvásárolható interneten, a szerkesztőségünkben, továbbá újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megjelent a MI, Bob című kötetünk

    Immár magyarul is kapható Dennis E. Taylor várva-várt regénye, a MI, Bob, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Metropolis Media gondozásában.

    Az eredetileg 2016 őszén, We Are Legion (We Are Bob) címmel megjelent regény hihetetlen népszerűségre tett szert, a kritikusok Alastair Reynoldssal és Andy Weirrel említik együtt a szerzőt. Őrült ötleteit, szarkasztikus stílusát és pörgő történetvezetését tekintve ez nem meglepő.

    A sztori szerint egy high-tech szoftvercég vezetőjéből űrhajót irányító mesterséges intelligencia lesz – ráadásul nem is egy példányban. A történet máris sorozattá dagadt: a széria a Bobiverzum (Bobiverse) elnevezést kapta. A második rész For We Are Many címmel debütált az idén, és már készül a harmadik kötet (All These Worlds).

    MI_Bob_275x450

    Bob vagyok. Bob Johansson. Amikor a szoftvercégem eladásával nagyot kaszáltam, hirtelen azt se tudtam, mit kezdjek a rengeteg zsével. Vonuljak high-tech remetelétbe valami paradicsomi szigeten az óceán közepén, vagy épp vessem bele magam a nagybetűs Élet közepébe? Végül egy harmadik út mellett döntöttem, és bekopogtam a CryoEternához, hogy mennyiért dobnának meg a halhatatlansággal. No persze nem szó szerinti halhatatlanságra gondolok, csak arra, hogy bevágnak a frigóba egy időre, aztán kiolvasztanak a szép új világban.

    Nos, a terv ütős volt. Csupán pár dologgal nem számoltam. Először is, a kocsival, ami túl korán vasalt ki a kereszteződésben. Másodszor azzal, hogy a szép új világ a legkevésbé se lesz szép. Harmadszor pedig, hogy a szoftverbizniszről váltanom kell a hardverre. Sőt, én magam leszek a hardver. Vagyis hát mi. Illetve MI. Hogy ebből az egészből nem értesz egy mukkot sem? Felőlem, kifejthetem akár bővebben is. Kezdj olvasni!

    LÉPJ BE A BOBIVERZUMBA!

  • Megérkezett a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi számát A. Bertram Chandler nyitja, befejeződik az Óriásölő története. Sárdi Margitot köszöntjük 70. születésnapja alkalmából, egy mindeddig publikálatlan szövegével („Menetgyakorlat”). A magyar szerzők közül Nemere István, az Elveszettek írója egy furcsa, valóságváltoztató időutazást állít a középpontba, míg Kovács Attila a jövőre nyíló ablakok rejtelmeit villantja fel. A havi retro Hal Grant „Ősvilági szörnyeteg” című novellája: igaz történet egy különös tóról és annak lakójáról.

    Galaktika_328_316x450

    A Képregényrovat a Magyarországon megjelent szovjet képregények világába kalauzol. A Kapcsolatfelvétel a Budai Könyvhét izgalmas eseményeiről számol be, benne robotikával és a magazinnal. A Filmrovat az új Mad Maxet elemzi.

    A tudományos főanyag az európai űrközpont létrejöttéhez vezető utat vázolja fel. A lapban olvashatók még érdekes írások az iTag okoseszközről, a valóban okos háztartási gépekről, műanyagevő rovarokról, valamint a jéghegyvontatásról.

    Az XL-kiadás Lloyd Biggle Jr. A Nagy Mű című regényének befejező részét tartalmazza, illetve a szerző egyik novelláját („Nincs jobb üzlet, mint a showbiznisz”).

  • Érkezik a Fiú a pokolból

    Az új könyv két a Delelő univerzumában játszódó kisregényt tartalmaz: A kölyök és a Fiú a pokolból. A kötet megjelenése mondhatni időszerű volt, több okból is. Végre könyv formájában is elérhető lesz a Fiú a pokolból, ami eddig csak a MetaGalaktika 2-ben jelent meg 1981-ben. A kölyök című kisregény pedig, amellett hogy ismét elérhető lesz a könyvesboltokban, végre együtt jelenhet meg a hozzá tematikusan közelálló Fiúval.

    akolyok

    Az első kisregény, A kölyök először 1971-ben jelent meg. A Delelő univerzumban ez a 7. történet, de ahogy azt korábban írtuk, ezek a történetek nem a cselekmény, hanem a helyszínek mentén kapcsolódnak egymáshoz. A kölyök a kommunikáció határait és a kulturális különbségek kérdéseit járja körül. A történet szerint földi expedíció érkezik egy lakatlan bolygóra, hogy ott egy védett otthont építsen ki egy veszélyben lévő civilizáció lakói számára. Azonban kiderül, hogy a hely nem lakatlan: egy embergyerek kerül a csapathoz. A fiú viselkedését vizsgálva kiderül, már él itt egy eddig fel nem fedezett faj. Ezzel nagy lehetőség pottyan a földiek ölébe, hisz ők lehetnek először azok, akik kapcsolatot létesíthetnek az intelligens, de nem humanoid fajjal. Ehhez a legkézenfekvőbb eszköz pedig az idegenek által felnevelt fiú.

    Magát a történetet ’70-ben találták ki a Sztrugackij- testvérek, Operation Mowgli munkacímen. A ma is ismert cím kiadói nyomásra született meg, de Sztrugackijék sosem voltak elégedettek vele, ami a regény mélyebb mondanivalóját nézve teljesen érthető. A történet középpontjában az idegenek által nevelt fiú áll, ő indítja el a csapat tagjai közötti konfliktust. A tudományos kutatások egyik nagy dilemmája merül fel: felhasználhatunk-e egy lényt egy jelentőségteljes felfedezés érdekében?A kulcsmomentumot (találkozás a fiúval) hosszú „alapozás” előzi meg, amiben megismerjük az expedíció tagjait, céljukat és munkájukat. Azonban ez a fokozatosan építkező cselekmény visz el minket a tetőpontig, ahol a humánus és az opportunista oldal összecsap. Természetesen A kölyök nemcsak ezt az egy témát járja körül, hisz például Komov egyik előadásában szóba kerül, hogy milyennek kell lennie a jövő emberének. Azonban a legsúlyosabb problémának talán mégis a gyermek miatt kialakult konfliktust nevezhetjük, ha a cselekmény felől közelítünk a műhöz. Emiatt még újítónak is számít (természetesen az elődökhöz mérve), ha a pozitívabb hangvételű, az ember dicsőségét hirdető sci-fikre gondolunk, még azt is mondhatjuk, Sztrugackijék okosan szembe mentek egy általános trendnek.

    raketometbattle2222

    A következő Delelő-történet a Fiú a pokolból (1974) című kisregény, ami az előzőhöz hasonlóan szintén progresszív írás. A 8. Delelő-történet főhőse Réce, egy Gigandáról származó „harci macska”, aki egy ütközet következtében megsérül, és a Földre kerül. A fiú próbál alkalmazkodni új környezetéhez, megérteni a körülötte lévő eseményeket. Kérdés, hogy egy örök háborúban edzett lény képes-e erre egy pacifista, utópikus világban.

    A kölyökhöz képest a Fiú egy fordított parafrázis, ugyanis az előbbiben a földiek érkeznek az idegen bolygóra, utóbbiban pedig egy „földönkívüli” kerül a Földre. Réce próbál kapcsolatot teremteni az ismeretlennel, kommunikálni az új civilizációval – így a történetét lehet egyfajta beilleszkedési regényként is értelmezni. Felfedezése során nemcsak az őt körülvevő idillikusnak tűnő Földet ismeri meg, hanem saját belső világát is. A fivérek ezt nagyon elmésen egy váltott elbeszélő móddal mutatják be, amivel egyaránt kapunk egy objektív, külső szempontot (E/3-ban elbeszélt, Récét leíró/bemutató fejezetek) és egy szubjektív, belső, sokszor önvizsgáló megközelítést is (Réce E/1.-ű elbeszélése). Ezen a fejlődési úton érezni leginkább azt a humanizmust, ami szinte minden Sztrugackij-regényben megtalálható. A két kultúra közötti ellentét (a Delelő univerzuma egy utópikus világ, míg a Giganda az örök harc birodalma), azaz Réce számára a kulturális sokk és a magány érzése mindenki számára ismerősek lehetnek – ez által lesz igazán hozzánk közelálló az idegen fiú. Emellett tematikusan a Fiú itt kapcsolódik legerősebben A kölyökhöz: más szemszögből vizsgálja meg a kapcsolatteremtés, a kulturális különbségek és a kommunikáció határainak témáit.

    Az esetleges idegenekkel való kapcsolatba lépés aspektusainak felvázolása mellett, A kölyök és a Fiú a pokolból elgondolkodtató művek, amelyek talán még nem voltak annyira aktuálisak, mint napjainkban. Izgalmas történetek a tiszta emberségről, melyek önmagukban is megállják a helyüket. Régi Sztrugackij olvasóknak ajánljuk, mert kihagyhatatlan irodalmi utazás a két kisregényt egymás után olvasni, és párhuzamosan „elemezni”, az újaknak pedig a mondanivalóért, a kivitelezésért és a jövőnkkel foglalkozó érdekes eszmefuttatásokért érdemes próbát tennie a Fiú a pokolból kötettel.

  • Csak rád vár a Távoli tűz

    Nyerd meg a legújabb könyvünket!

    Június közepén jelenik meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban Zsoldos Péter nagy sikerű Gregor Man-trilógiájának második része, A Viking visszatér folytatása, a Távoli tűz.

    Gregor Man, a  Tau Ceti második bolygóján ragadt űrhajós már nem az őskori dzsungelben küzd az életéért, hanem egy, az ókori társadalmakra emlékeztető, ám nem kevésbé könyörtelen világban. Érvényesülhet-e a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik?

    tavoli-tuz-I-270x450

    Június 13-án kisorsolunk egy példányt a regényből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    A játékunk lezárult.
    A nyertes: Kempelen Balázs (Veszprém)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Kapható a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin 327. számát A. Bertram Chandler nyitja: az Óriásölő felemelkedésének lehetünk tanúi egy olyan világban, amely üldözi a másságot. Ray Nelson látomásában a Föld urai nem azok, akiknek látszanak. Jurij Kruglov S.T.A.L.K.E.R.-novellájának Zónája most egy végtelenül emberi történetnek ad helyet: van olyan erő, ami nagyobb nála. Ian R. MacLeod két lány tragikus sorsát villantja fel, melyek egy ponton összefonódnak.

    A magyar szerzők közül Márki István a „Mi lett volna, ha…?” örök kérdését feszegeti egy párhuzamos világ Magyarországán; Varga Csaba Béla írásában egy titokzatos éjféli látogató hagy maradandó nyomot maga után; Acsai Roland víziójában pedig az anyabolygót megfojtotta az űrszemét, a túlélők között farkastörvények uralkodnak.

    A havi retro George Allan England „Zuhanás” című novellája: egy kiszámítható világban tragédia kell ahhoz, hogy megleljük a romantikát.

    Galaktika_327_320x450

    A képregény Vagyim Sefner írásának („A négylábú tyúk”) adaptációja (Kiss Ferenc és Haui József alkotása). A Kapcsolatfelvétel Petr Stančík (Múmiamalom) és Görgey Eta könyvbemutatójáról (Időcsodák 3) számol be. A Filmrovat az SF-filmkészítés két nagy csapdáját elemzi. A világűrt jelentő deszkák az Antarktisz gyermekei című produkciót ajánlja.

    A tudományos főanyag a Hold héliumlelőhelyeinek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások drónirányító szemüvegről, a „Click-on” karról, a műholdak megsemmisítéséről, a Kínai Digitális Enciklopédiáról, valamint a hőmérsékleti rekordok problémájáról.

    Az XL-kiadás Lloyd Biggle Jr. A Nagy Mű című szatírikus űroperájának első részét tartalmazza.

    A Galaktika 327. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!