Szeptember végén két új regénnyel és egy egyedi jegyzetfüzettel bővítettük a kínálatunkat.
Rómeó és Júlia 2300
Mi lenne, ha nem te magad döntenél róla, hogy kivel alapítasz családot, hanem a tudomány és a technika? Vladimír Páral regénye a 24. században játszódik, amikor az emberek már egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. Manka és Milan hiába szeretnek egymásba, mivel pszichogramjuk szerint nem illenek össze, a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani őket.
InterZóna
Mennyit ér a világ, ha már csak szimuláció? Ondřej Štindl könyve egy olyan korszakban játszódik, amelyben már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, egyedül a túlélés. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. Csakhogy a virtualitás mentőkötele könnyen fojtóhurkot vethet az emberiség maradékának nyaka köré.
Galaktika Light
Ez egy olyan kiadvány, ami az optimisták szerint félig teli van, a pesszimisták szerint félig üres. A Galaktika Light egy különleges jegyzetfüzet, ami jól jöhet, ha papírra akarjuk vetni zsenális ötleteinket egy saját novellához, regényhez vagy forgatókönyvhöz. Tervezhetünk benne önvezető autót, robotokat, űrhajókat. Jegyzetelhetünk bele dr Genya Hogyan uraljuk az univerzumot című előadásán, vagy akár a Galaxisban stoppolva, bolygók felfedezése közben is. Ha pedig éppen elfogy az ihlet, vagy unatkozunk, netán inspirációra van szükségünk, akkor bizony novellákat is olvashatunk belőle.
A Galaktika magazin 331. számát Michael Swanwick nyitja: a Némajátékosok Napján a Bohóckirály kiválasztottja életet vagy halált nyer. Jozef Karika hátborzongató írásával már a halloweent köszöntjük. Geoffrey A. Landis egy elképzelt, múltbeli Amerikát rajzol meg, ahol a politika összefügg a tudománnyal, nem is kis mértékben…
A magyar szerzők közül Lovas Lajos – akinek Törzsszövetség című regénye most nyerte el a Zsoldos Péter-díjat – a Föld újrafelfedezéséről ír, míg Kertész Dávid a vallási fanatizmus két arcát helyezi kozmikus keretbe.
A havi retro George Davey „A nagy katasztrófa” című novellája: bolygónk veszélyben van, titokzatos apokalipszis előjelei mutatkoznak.
A Fantomatika erdélyi képregényhavilap első számához kapunk ízelítőt a címadó alkotással, mely Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás munkája. A Kapcsolatfelvétel az EJTECH projektjéről, a Horizont Galéria kiállításáról és az Elmosódott háttér köztéri performanszról számol be. A Filmrovat a Védelmezők című filmet ajánlja.
A tudományos főanyag a negyedik ipari forradalom témáját járja körül. Az Obszervatórium az űrkorszak hatvan évére tekint vissza. A lapban olvashatók még érdekes írások egy galaktikus szuperszámítógépről, a fukusimai szarkofágról, a jövő gyapjúrobotjairól, valamint egy, az állattenyésztésben használható okoseszközről.
Az XL-kiadás Tőke Péter Miklós Az istenek hegye című regényének első részét tartalmazza.
Szeptember 30-án mutatjuk be legújabb könyvünket, az Interzónát, a Petőfi Irodalmi Múzeum Jövő-Idő programjának keretén belül. A bemutató előtt nézzük, mit érdemes tudni a könyvről és magáról Štindlről.
Ondřej Štindl kalandos életutat járt be, kortársai közül ebben a tekintetben talán a Metró-könyveket jegyző Dmitry Glukhovskyhoz tudnánk hasonlítani. Štindl a Károly egyetemi tanulmányai után kezdte a világot járni, legnagyobb hatással Anglia volt rá, későbbi munkáit ottani élményei ihlették. Csehországba hazatérve, 1990 őszén többed magával indította el független rádióját, amit először csak korlátozottan lehetett fogni, de a későbbiekben már nagyobb publikum számára is elérhetővé vált. A rádiózás mellett hagyományos újságírással is foglalkozott, főleg a film és a popkultúra érdekelte. Első kritikái a Revolver Revue-ban jelentek meg, a 90-es évek közepétől pedig hivatásos újságíróként tudósított kulturális témákról a Lidove novinyban, egészen 2000-ig. Ezután egy rövid időre visszatért Angliába és a BBC-nél dolgozott politikai tudósítóként, emellett pedig továbbra is figyelemmel kísérte a filmvilágbeli történéseket.
Ondřej Štindl
Az újságírás mellett forgatókönyvírással is foglalkozott. Először David Ondříčekkel dolgozott együtt egy Videomania című tévéműsoron 1994-ben. Első nagy sikerét 2010-ben érte el a Pouta forgatókönyvével, amivel kiérdemelte a Cseh oroszlán-díjat a legjobb forgatókönyv kategóriában. A film egy titkosrendőr és egy szakadár mozgalom történetét meséli el a ’80-as évekbeli Csehszlovákiában. A továbbiakban is együtt dolgozott a film rendezőjével, Radim Špačekkel, például szintén Štindl írta a Mista (2014) vagy a Svět pod hlavou (2017) forgatókönyvét.
2012-ben egy újabb oldalát mutatta meg, ugyanis ekkor jelent meg legelső regénye, az Interzóna (Mondschein). A debütálást a kritikusok nagyon pozitívan fogadták, Petr Nagy például kivételes tehetséggel megáldott íróként jellemezte, míg mások Cormac McCarthy prózájának hatását fedezték fel könyvében.
A történet középpontjában Erik Vilks, a Kísérő áll. A Városban él, ahol az emberek a járványoktól való örök félelemben élnek, az egymás közötti társaskapcsolatok pedig megszűntek. A szürke, szinte minden emberi dologtól mentes világban csupán egy virtuális valóság, Dorma jelent némi feloldozást. A rendszerre felcsatlakozók minden vágyukat valóra válthatják, mindent megkaphatnak, amit a természeti katasztrófák által letarolt világban nem – vagyont, szeretetet, családot. Azonban a Dorma kínálta élvezetek nem mindenki életét teszik jobbá, ez esetben fordulhatnak Erikhez, aki elhozza számukra a végső feloldozást, a halál ajándékát.
Az Interzóna tiszteleg a disztópia nagy elődjei – Jevgenyij Zamjatyin, Aldous Huxley és George Orwell – előtt, miközben saját hangja és vizíói teszik újszerűvé, a műfaj méltó követőjévé. Világépítésében egyértelműen orwelli minták köszönnek vissza, mint például az egyeduralom, a megfigyelés, a múlt totális eltörlése, de a főszereplőben, Erikben is felfedezhetjük Winston Smith tulajdonságait. Más disztópiákhoz hasonlóan Štindl is megmutatja korunk problémáit; a legegyértelműbb párhuzam a Város és Dorma között utazó emberek, akikben társadalmunk eszképizmus utáni vágyát ismerhetjük fel. Azonban ezekben nem mélyed el, íróként jobban érdekli az emberi tényező, így történetét is néhány szereplőre – Erik, Maria, Stan és Anton – korlátozza. Ebben a leredukált mikrokörnyezetben bontja ki világát a szereplők egymáshoz és a rendszerben betöltött szerepükhöz való viszonyuk mentén, így a világból csak annak atmoszférája – amit erős ellentétek segítségével teremt meg – és lakói válnak fontossá, minden más mellékes.
Erik egy az emlékezetéből kitörölhetetlen dallam mentén kezd nyomozásba Városban és Dormában, ezzel folyamatosan egyre mélyebbre hatolva a disztópia működésében. Maria elsőször Erik megfigyelőjeként lép színre, később azonban kiderül, sokkal fontosabb tényező a rendszerben, későbbi cselekedeteit is ez és megváltozott érzései határozzák meg. Erik kutatása során találkozik Antonnal, a Várostól távol élő renegáttal, aki szép lassan, rétegről rétegre leplezte le a szigorúnak tűnő rendszer köré épített hazugságokat. Végül pedig maga a diktátor, az elnyomó is emberi közelségbe kerül, aki nem más, mint Stan Nikiferov, aki karizmatikus fellépésével és a rettegett betegséggel szembeni immunitásának köszönhetően vallási kultuszt épített maga köré, és elvezette az emberiség túlélőit a fertőzésektől mentes Városba.
A szereplőket általában Erik szemén keresztül látjuk, azonban Štindl egy E/3-ben történő elbeszélésnél kreatívabban építette fel történetét. Erik Vilks oldalán haladva fokozatosan ismerjük meg az első fejezetekben felvázolt világ mögött a valóságot, akárcsak egy krimiben. Önmaga utáni nyomozását visszatérő szimbólumok kísérik, mint a zene, a halál vagy a 703-as fiú. A múlt utáni kutatást különböző szövegtípusok is megszakítják, mint például Maria beszámolója vagy Larissa naplója, ezzel izgalmasabbá téve a szöveget és természetesen a cselekményt, mivel a fent említett szövegeken keresztül kapunk egyre teljesebb és obejtívebb képet a Stan által felépített rendszerről és Erikről is. A történetben néha-néha ott a veszélye annak, hogy Štindl beleesik jól ismert történeti sablonokba, azonban ez az „illúzió” inkább az olvasó megvezetésére szolgál, őmaga pedig mindig elő áll valami olyannal, amire nem számítottunk.
A depresszív képekből felépített Interzóna egy disztópiába helyezett, szépirodalmi igényességgel megírt pszichológiai utazás, melynek célja identitásunk feltárása és vitathatatlan szerepének bemutatása, miközben feszes történetvezetésének és a pörgős eseményeknek köszönhetően egy izgalmas könyv is. Zseniális debütálás, ami reméljük, a magyar olvasók tetszését is elnyeri.
Októberben újabb S.T.A.L.K.E.R.-megjelenésre számíthatnak a rajongók, a második könyvéhez érkezett Vaszilij Orehov trilógiája, ami az idén tavasszal megjelenő Katasztrófa sújtotta területtel vette kezdetét.
Vaszilij Ivanovics Melnik 1972 november 8-án született orosz író, főként a science fiction és a fantasy zsánerében alkot Vaszilij Orehov és Vaszilij Ivanovics Midian szerzői neveken. 2000-ben diplomázott a Moszkvai Állami Egyetemen, irodalmi és felelős szerkesztőként is dolgozott moszkvai kiadóknál. Jelenleg a Midian Studio vezetője, a cég interaktív könyvsorozatok kiadására specializálódott. Az irodalmi életben 2007-ben debütált Az utolsó vadászat című írásával, első könyve a Katasztrófa sújtotta terület szintén ebben az évben látta meg a napvilágot, a könyv jelenleg 500 000 példányban kelt el szerte a világban.
A Tűzvonal fordítója S.T.A.L.K.E.R.-sorozat többi részéhez hasonlóan ismét a S.T.A.L.K.E.R.-játék világának kiváló ismerője/szakértője Sándor Gábor lesz, a borítót Vadas Máté fogja készíteni. A regényben folytatódnak Hemul megpróbáltatásai a Zónában, ahova azt követően kell visszatérnie, hogy legutóbbi túravezetése nem sikerült éppen a legjobban.
Egy halálos „relikvia”, a Boszorkánytojás kering körülötte, ő maga fegyvertelen, semmi nincs nála, amivel ellökhetné magától a tárgyat, megérintése viszont azonnali kínos halállal jutalmazná. Ugyan ebből a helyzetből megmenekül, a későbbiek során számos alkalommal felmerül annak kérdése, hogy a Zónában kiben bízhat meg igazán.
A megjelenéssel kapcsolatos további információkkal és a magyar borítóval hamarosan jelentkezünk.
Korábban már hírt adtunk róla, hogy hamarosan érkezik Christopher Priest Brit SF-díjas regénye, a fantasztikum rajongóinak körében hamar kultkönyv státuszt elérő alkotás a Kifordított világ. Szente Mihály elkészült a fordítással, Nagy Gábor pedig a borítóval, így örömmel mutatjuk be a könyv magyar borítóját és a fülszöveget.
Christopher Priest
Kifordított világ
Helward Mann a Föld nevű város lakója. Amikor eléri a hatszázötven mérföldes kort, elhagyja a neveldét, és ünnepélyes keretek között befogadják a Jövőfelderítő céhbe. Ezt követően életében első ízben kilép a város falai közül. A Sínfektető céhhez kerül gyakorlatra, és ekkor döbben rá, hogy a várost mozgatják. Folyamatosan haladnia kell, hogy ne maradjon le túlságosan a titokzatos optimum mögött.
Helward bejárja a várostól délre és északra elterülő világot, más néven a múltat és jövőt. A kirakós játék egyre több darabkája illeszkedik egymásba, és egyszerre feltárul szeme előtt a valóság, az optimum és a Föld valósága. Csakhogy ugyanakkor megkérdőjeleződik benne minden, amiért addig élt. Mert érdemes-e ott jobbra, többre törekedni, ahol az ember körül minden, de minden hazugság?
A tökéletes trükk szerzőjének méltán világhírű regénye a zsáner jelentős mérföldköve lett, a későbbiekben többeket megihletett – részben neki köszönhetjük például China Miéville Vastanácsát. Megjelenésekor Hugo-díjra jelölték, a Brit SF-díjat pedig el is nyerte.
„A második világháború utáni angol SF egyik kulcsfontosságú műve.”
– Paul Kincaid, kritikus, szerkesztő
„Priest regénye felér egy revelációval, ráadásul kívül-belül csupa talány.”
– Jonathan Lethem, az Amerikai amnézia szerzője
És a borító:
A Kifordított világ hamarosan felkerül előrendelhetőként webshopunkba, a megjelenéssel kapcsolatos további információkért érdemes figyelni kiadónk weboldalát és a Facebookot.
Októberben érkezik a Kifordított világ, Christopher Priest 1974-ben megjelent regénye, mely publikálásának évében elnyerte a Brit SF-díjat, ’75-ben Hugóra jelölték, később pedig arra inspirálta China Miéville-t, hogy megírja a Vastanácsot.
A könyvben egy idegen bolygó egész városa és annak lakói is állandó mozgásban vannak. A város mérnökeinek legfontosabb feladata, hogy újabb síneket fektessenek le miután a régieket felszedték, így biztosítsák a folyamatos haladást. A legtöbb lakó nem tudja, hogy a város mozog, hiszen még nem léptek ki a városfal határán túl.
Helward Mann ennek a Föld nevű városnak a lakója. Amikor eléri a hatszázötven mérföldes kort, elhagyja a neveldét, és ünnepélyes keretek között befogadják a Jövőfelderítő céhbe. Ezt követően életében első ízben kilép a város falai közül. A Sínfektető céhhez kerül gyakorlatra, és ekkor döbben rá, hogy a várost mozgatják. Folyamatosan haladnia kell, hogy ne maradjon le túlságosan egy optimum nevű, titokzatos valami mögött. Helward egyre többet tud meg a világról, de ezzel párhuzamosan mind, több olyan dologról szerez tudomást, amit egyáltalán nem ért, és az elöljáróitól hiába vár magyarázatot.
A Kifordított világ fontos történet az időről és térről, egy különleges regény, mely bemutatja, hogy az emberi lények miképp teremtik meg saját szenvedésük feltételeit, s ezzel párhuzamosan mégis hogyan válnak képessé arra, hogy ettől az általuk kreált rabságból felszabaduljanak.
Egy kis ízelítő abból, hogy más nyelveken milyen borítókkal jelent meg Christopher Priest regénye:
angol:
bolgár:
finn:
francia:
héber:
holland:
lengyel:
német:
olasz:
orosz:
román:
spanyol:
svéd:
szerb:
A fordítással már majdnem elkészült Szente Mihály, a magyar borítóval is hamarosan jelentkezünk!
A feladat Zsoldos Péter talán leghíresebb regénye, az ember fizikai létét túlélő akarat kegyetlen drámája. Az évek során tévéfilm-adaptáció készült belőle, maga a könyv pedig fél tucat idegen nyelven is eljutott az olvasókhoz.
A Galateia csillaghajót egy primitív, idegen bolygón súlyos baleset éri. A hajtómű egyik reaktorának jelentéktelen mérőműszere meghibásodik, amitől halálos sugárzás árasztja el a fedélzetet, a legénység tagjai közül kit gyorsabb, kit lassabb pusztulásra ítélve. Azt gondolhatnánk, ezzel a küldetésnek vége, de Gill, a hajó orvosa merész lépésre szánja el magát.
Mindenki szeretne valahová tartozni. Leginkább egy olyan közösségbe, ahol hozzá hasonló gondolkodású emberek vannak. A nem is olyan távol jövőben egy új technológia segít megtalálni azt a csoportot, ami számunkra a legmegfelelőbb. Ezek a körök az Affinitások. Az újfajta közösségek nagy sikert aratnak, ám egyre nagyobb hatalomra tesznek szert, mígnem rivalizálni kezdenek egymással.
Az Éjszakai őrség 1998-as megjelenése óta az Őrség univerzum hatalmas utat járt be. A hatrészesre hízott alapsorozaton túl számos tehetséges író adta saját ötleteit a Szergej Lukjanyenko által megteremtett világhoz, mások pedig magával a mesterrel álltak össze egy-egy kötet erejéig. Példának mondhatnánk kiadónknál megjelent könyveket, mint a Más Őrség vagy a Vlagyimir Vasziljev által jegyzet köteteket, vagy a legújabb regényt, amit Lukjanyenko Arkagyij Suspanovval írt közösen: a VarázsŐrség.
Értelmezhető egyfajta kiegészítő kötetként, egy 5/1-es rész, ami az Alkonyi őrség és az Utolsó őrség közötti időszakban játszódik, Moszkvától nem messze. A főszereplő Dmitrij Dreher Másféle irodalomtanár, aki cselekmény középpontjában is álló Fénypárti és Setét gyerekek számára fenntartott iskolában tanít. Egyik osztályában hét alacsony szintű Másféle válik a kedvenc tanítványaivá, akik A holt költők társasága című film után szabadon „holt költőknek” nevezik magukat. Ebbe a közösségbe kerül be Anna Golubjova, a dzsinn is, és megjelenésével együtt különös események egész sorozata indul meg. A „Másféle irodalom”-ban ismeretlen alakváltók zavarják meg az emberek nyugalmát, a „Másféle történelem”-ben egy szentpétervári kirándulás során ismeretlenek a város mágikus auráját piszkálják fel, a befejező történetben, a „Másféle földrajz”-ban pedig az addig ismert Másféle világ fordul ki önmagából.
A következő szakasz kisebb spoilereket tartalmazhat.
A hexalógia időrendjéhez képest a VarázsŐrség nagyjából a Fuaran eset után helyezkedik el időben. Ezenkívül bizonyos szereplők az ennél a korszaknál korábbi kötetekből (konkrétan az Éjszakai Őrségből, azAlkonyi Őrségből és a Káosz-Őrségből), de ezeknek a nem ismerete nem vesz el semmit az új regény élvezetéből. Lukjanyneko és Suspanov teljesen új szereplők és helyszín köré építik a történetet az Őrség univerzum már lefektetett szabályai mentén. Habár olyan részletesen, mint az alapsorozatban nem mélyülnek el a mágikus jelenségek magyarázataiban, de a cselekmény megértéséhez szükséges információt megadják az esetleges új olvasók számára is. Így ha most ismerkedsz az Őrség világával, ne félj, ezzel a könyvvel is kezdheted!
Az új kötetet a régi motoros Őrség olvasóknak is élvezet lesz olvasni, hisz többször is az eredeti sorozat hangulatát idézi. Az első történet (Másféle irodalom) egy igazi bemelegítés, ahol megismerjük Drehert, Annát és a holt költőket. A következő kalandokban a regény már hozza a jól megszokott lukjanyenkói történetszövést és fordulatokat. Emellett az Őrség-könyvek másik erőssége is szintén jelen van. Lukjanyenko és későbbi írótársai egy teljesen működőképes világot teremtettek, amibe úgy tudnak új ötleteket elhelyezni, hogy olvasóként ne érezzük azt, kilóg a lólába. Több módszerrel teszik ezt. Egyrészt már korábban ismert elemeket illesztettek a jelenlegi regény témájához. Például történelmi személyek mágusokként való megjelenítése nem idegen ebben az univerzumban (gondoljunk csak Thomas Learmontra vagy Erasmusra), azonban a szereplők közös tantárgyához (irodalom) igazodva ezúttal Lukjanyenko híres orosz és más nemzetiségű írókról és költőkről rántja le a fényes vagy sötét színt és árulja el, kik is merítettek ihletet a mágia birodalmából.
A VarázsŐrség orosz kiadása
A már jól ismert világépítési technika mellett új ötletekkel is bővül az ismert világ. Anna szerepeltetésével megjelenik a dzsinn, egy különleges lény az Őrség univerzumban, aki ebben a formában exotnak, azaz alacsony képességű mágusnak minősül. Korábban is találkoztunk ilyenekkel (pl. jövendőmondók), azonban olyan bőven, mint a VarázsŐrségben még nem olvashattunk ezekről a Másfélékről. Továbbá bővül tudásunk az alakváltókról is a Danyilov ikreken keresztül, akik az eddig megismert farkas alak helyett kígyóvá változnak. A könyvbeli magyarázat szerint ez azért van így, mert Ivan és Masa felmenői Indiából származnak; ez azt sugallja, hogy a felvett állat alakja lehet akár földrajz specifikus is. Végül pedig nem elhanyagolandó, hogy a VarázsŐrséggel végre kapunk egy olyan részt, amivel beleláthatunk az Inkvizíció működésébe, abba, miként képzik a szervezetbe belépő mágusokat és varázslónőket, és természetesen jól kigondolt intrikákat sem kell hiányolnunk részükről.
A fordulatos cselekmény és a világbővítés mellett még a főkonfliktus teszi izgalmassá a regényt. Habár a benne szereplő három történet nem tűnik összefüggő egésznek, a közös szereplők és az Inkvizíció intrikái mégis azzá teszik, de fontosabb összetartó elem a fiatalok és az idős Másfélék értékrendje közötti különbség. Talán először merül fel az Őrségek világában, hogy merre kellene haladnia a Fénypártiak és Setétek alkotta társadalomnak. A holtköltők, akik a választás jogától megfosztva (hasonításkor a Homály és a potenciális Másféle adott hangulata dönti el, hogy ki milyen színű lesz, nem pedig ők a saját akaratukból) és a szintjükből eredő örökös megkülönböztetés miatt némi reformálást szeretnének az eddigi rendben. Azonban a nagyobb jó érdekében (a Megállapodás betartása) az idősebb mágusok nem változtatnának a jelenlegi rendszerben. Ezzel Lukjanyenko és Supanov ismét nehéz erkölcsi kérdést feszeget, amibe az emberiség örökérvényű dilemmáját, de akár jelenünk politikai és társadalmi kérdéseit is beleláthatjuk (Lukjanyenkónál, aki szereti korunk égető problémáit is beleszőni Őrség-történeteibe, utóbbi nem elhanyagolandó az értelmezésnél).
A VarázsŐrségtől mindent megkapunk, amit eddig is szerettünk ebben az univerzumban: fantasztikus ötletek, szövevényes cselekmény és komoly kérdések körüljárása a cselekményen keresztül. Az Őrség rajongók biztosan szeretni fogják az új regényt, de azok is kézbe vehetik, akik kicsit idegenkednek a kiegészítő kötetektől vagy valami rövidebb, beugró epizóddal ismerkednének meg Lukjanyenko világával.
Elérkezett az idő, bejelentjük, hogy milyen újdonságokkal készülünk az októberi hónapra. Négy könyv és egy különleges kiadvány is fölkerül olvasóink polcára.
Galaktika Light
Számításaink szerint szeptember legutolsó hetében érkezik rendhagyó kiadványunk: a Galaktika Lighttal az olvasás szerelmesein túl az írás szerelmeseinek is egyedi galaktikus élményt adó füzetet kínálunk. A füzet specialitása, hogy az egyedi, irodalmi (Borghestől Nemeréig) és egyéb tartalmak mellé odaírhatják saját gondolataikat is az olvasók. A kiadvány a Galaktika magazin formátumán alapul, dizájnja Szilágyi Barbara grafikus kiváló munkáját dicséri.
Christopher Priest: Kifordított világ
Októberben érkezik a Kifordított világ, Christopher Priest 1974-ben megjelent regénye, mely publikálásának évében elnyerte a Brit SF-díjat, ’75-ben Hugóra jelölték, később pedig arra inspirálta China Miéville-t, hogy megírja a Vastanácsot. A mára kultkönyvvé vált alkotás fontos történet az időről és térről, egy különleges regény, mely bemutatja, hogy az emberi lények miképp teremtik meg saját szenvedésük feltételeit, s ezzel párhuzamosan mégis hogyan válnak képessé arra, hogy ettől az általuk kreált rabságból felszabaduljanak.
D.J. Molles: A 89-es körzet
Disztópia. Akció. Túlélés. J. D. Molles katonai thrillersorozatának első része hűvös, izgalmas, politikai cselszövésben gazdag regény, melynek főszereplője egy olyan háborúba kényszerül, amire a legkevésbé sem számított.
Vaszilij Orehov: STALKER – Célkeresztben
Vaszilij Orehov lélegzetelállítóan pörgős akcióregényének második része. Hemul, a legutóbbi, tragikusan végződő túravezetése után klánját, barátait, munkáját és szerelmét is elvesztette, de most ismét a Zónában van és hangulata igencsak átlag alatti, mert egy régi barátja pisztolya mered rá negyven lépésnyi távolságról.
Dave Hutchinson: Európa alkonya – Embercsempészek
Dave Hutchinson Arthur C. Clarke- és Brit SF-díjra is jelölt trilógiájának első része az Európa alkonya –Embercsempészek, egy krimi-thriller, amit hasonlítottak már John LeCarré vagy Franz Kafka műveihez is. Főszereplője szakács, aki titokzatos megbízatást kap, ennek következtében pedig foglalkozást vált: félig kém, félig embercsempész lesz belőle. A trilógia első részének indulásakor a különféle gazdasági krízisek és a pusztító influenzajárvány következtében Európa már megszámlálhatatlan apró nemzetre szakadt, a körülmények így igencsak nehezítik a megbízást.
További információkkal és a magyar borítókkal hamarosan jelentkezünk!
Egy beteljesíthetetlennek tűnő szerelem története 2300-ból. Milán én Manka útjába saját pszichogramjuk áll, a páros genetikai teszt elvégzése után ugyanis csak azok köthetik össze az életüket, akinek pszichológiai zárójelentése alátámasztja kettejük genetikailag megalapozott harmóniáját. Vladimir Páral könyvéről már hírt adtunk korábban, fordítónk (Barna Otília) már dolgozik rajta, most pedig megmutatjuk a fülszöveget és a magyar borítót.
Vladimír Páral
Rómeó és Júlia 2300
A 24. századot immár mindenestül a tudomány és a technika irányítja. Az emberek egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. A felicisztika tudományága szabályozza, ki kivel házasodhat az optimális eredmény elérése érdekében.
Manka és Milan, két prágai fiatal mégis egymásba szeret, és hogy kapcsolatukra a modern kibernetika is áldását adja, elmennek a kerületi genetikai központba. Pszichogramjuk azonban arról tanúskodik, hogy cseppet sem illenek össze, vagyis a gép szerint „nem kompatibilisek”.
A fiatalokat innentől kezdve a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani, ám őket valami műszerekkel nem mérhető mágnesesség újra és újra egymáshoz vonzza.
Vajon győzhet-e a szerelem egy túltechnicizált, robotemberekkel és emberi robotokkal teli világban? Van-e helye érzelmeknek ott, ahol a követendő utat egyesek és nullák jelölik ki? Erről szól a cseh irodalom élő klasszikusának, a társadalmi látleletek idén 85 éves mesterének fantasztikus, és egyben romantikus regénye.
A könyv borítója:
A regény hamarosan előrendelhető lesz webshopunkban!
