Címke: megjelenés

Jön az Egyesült Őrség

November 15-én érkezik a Metropolis Media kiadó jóvoltából az Egyesült Őrség, amit a sorozat megálmodója és itthon is nagy népszerűségnek örvendő szerzője, Szergej Lukjanyenko jegyez.

Az Egyesült Őrség (oroszul: Шестой Дозор [Sesztoj dozor], azaz Hatodik őrség) az Új Őrség után következő, és Lukjanyenko által megálmodott Őrség-sorozat zárókötete.

Olyan események rázzák meg a Setétek és a Fénypártiak világát, amelyeknek csak közös erővel tudnak ellenállni. Az új regényben egy titokzatos vámpír zavarja meg a rendet Moszkva utcáin. Anton Gorogyeckij üzenetet olvas ki az áldozatok neveinek kezdőbetűiből, Geszer parancsára pedig megpróbál az ügy végére járni. Az archívumokban található dokumentum segítségével igyekszik a vámpír nyomára akadni, de sokáig nem foglalkozhat az üggyel, lányát ugyanis megtámadják.

Az őrségek kedélyeit egy prófécia felbukkanása is borzolja, ami a következőképpen szól:

Nem hiába ömlött ki, nem feleslegesen égették el. Elérkezett az első határidő. Ketten testet öltenek és kitárják az ajtót. Három áldozat, negyedszerre. Öt nap marad a Másfélék számára. Hat napja marad az embereknek. Azoknak, akik útra kelnek, semmijük sem marad. A Hatodik Őrség halott. Az ötödik erő eltűnt. A negyediknek erre nem volt ideje. A harmadik erő nem hisz, a második erő fél, az első erő elfáradt.

A különös szavak rengeteg kérdést vetnek fel és a világ végét sejtetik. Mi a Hatodik Őrség és hol találhatóak meg a tagjai? A Nappali és az Éjszakai Őrségnek össze kell fognia, ha meg akarják akadályozni a közelgő apokalipszist. Egy szó szerint, az egész világon átívelő kaland veszi kezdetét Lukjanyenko Egyesült őrségében olyan jól ismert szereplőkkel, mint Anton vagy Zavulon. Meglepő fordulatok, tragikus sorsok és nagy áldozatok jellemzik a szövevényes cselekményt. Ahogy a könyv fülszövege is ígéri, az írótól már megszokott kalandokon keresztül vezeti az olvasót, de eközben felveti az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit is. Igazi méltó befejezése az Éjszakai őrség-sorozatnak.

Orosz kiadás

november 11, 2016
Kapható a novemberi Galaktika

A Galaktika magazin 320. számát Derek Künsken nyitja: Gibbonvárosban is vannak faji előítéletek, csak a majmok között. Howard Waldrop felveti, mi történik akkor, ha a történelem epizódjai szövetkeznek egy ember ellen. Szergej Artjuskin két stalkere a Vándorló Várost keresi, Roman Kulikov figurája pedig „szálláscsináló” áldozata a Zónának. Kij Johnson macska-fudokija további epizódokkal bővül.

A magyar szerzők közül Weiner Sennyey Tibor az emberi emlékezet fontosságát hangsúlyozza, Varga Csaba Béla hőse a mesterséges intelligencia titkát kutatva valami sokkal nagyobb rejtélyre bukkan, míg Hernád Péter egy kiadói szerkesztőség munkáját robotizálná.

A havi retro Reginald Bacchus és Ranger Gull munkája: a titokzatos automata megveri a legnagyobb sakknagymestereket.

A képregény a Moby Dick 2000 befejező része. A Kapcsolatfelvétel a Múmiamalom könyvbemutatójáról számol be, a szerző kulisszatitkait is ismertetve. A Világűrt jelentő deszkák Hiroaki Umeda sokszínű galaktikus utazására invitál bennünket. A Filmrovat a megújult Jessica Jones-sorozatot méltatja.

A tudományos főanyag a Naprendszeren túli, titokzatos világot járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az okos nyakörvről, a közösségi időjárás-jelentésről, a világ legpontosabb órájáról, az új autós kiegészítőről (Kirobo), valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Ausztrália nyúl-inváziójáról).

Az XL-kiadás folytatja a Star Trek 50. évfordulójának előző számban megkezdett ünneplését, a regény befejező része mellett további meglepetéseket is tartalmazva.

november 3, 2016
SF-regény a Solaris egyik alapítójától

Erdész Róbert, a legendás Solaris zenekar egyik alapítója és billentyűse COLOSSUS címmel egy fantasztikus regénnyel jelentkezik október 25-én. A kötet a Scolar Kiadó gondozásában jelenik meg, de a Klubrádió és a Galaktika is támogatja. A könyv már megrendelhető a webáruházunkban, a Galaktikaboltban.

A COLOSSUS egy új trilógia első darabja, amiből kiderül, hogyan függ össze egymással egy terrortámadás, egy sorozatgyilkosság, a MyWords nevű számítógépes játék, a teremtő és az emberi létezés helye az univerzumban.

október 21, 2016
Új Sztrugackij-kötet érkezik: Hazatérés, 22. század

Októberi megjelenéseink bejelentésekor a Sztrugackij-testvérek rajongói örülhettek. Október 6-án érkezik egy új Sztugackij-kötet: Hazatérés, 22. század.

Akik olvasták a Nehéz istennek lennit vagy a Kammerer-trilógiát, tudják, milyen is a 22. század, azaz a Delelő világa. A most megjelenő Hazatéréssel ezek az olvasók visszatérhetnek Sztrugackijék univerzumába, azonban az újaknak is jó hírrel szolgálhatunk! Ez a kötet tekinthető kronológiai értelembe véve az 1. résznek, így az újoncok nem érezhetik úgy, hogy kimaradnak valamiből.

Arkagyij és Borisz tíz éven keresztül dolgozott a Delelő-történeteken, azonban nem tudatosan építették ezt a világot, inkább újra és újra felhasználtak egyes helyszíneket vagy szereplőket. Később kezdték csak felépíteni a közös témákat és cselekményszálakat. Így lehetséges az, hogy habár a legtöbb ilyen művük nem kapcsolódik szorosan egymáshoz, számos közös elem található bennük. Az újrahasznosításokból logikusan következik, hogy ilyen közös pont a helyszín, de számos visszatérő szereplő is felbukkan, mint például Kammerer. Ez a tulajdonság a Hazatérés köteten belül is tapasztalható: Szergej Kondratyev vagy Jevgenyij Szlavin karakteréhez kötődik több novella is.

Maga a Delelő-ciklus a kommunizmus alapjaira épült társadalomba kalauzol minket. Ebben a világban minden tökéletes és a magas szintű technológiának hála senki sem szenved hiányt és a fizikai munka is megszűnőben van. És természetesen lehetőség van az űrutazásra is, ami számos kaland és bonyodalom lehetőségét rejti. Ennek köszönhetően kerül a két kozmonauta, Kondratyev és Szlavin is a Delelő világába.

A ciklus első kötete először 1961-ben jelent meg az Ural nevű magazinban – ez a változat akkor csak 10 írást tartalmazott. Egy évvel később némi bővítésen esett át a kötet, de végleges formáját csak 1967-re érte el. A végső verzió összesen 20 novellát tartalmaz, amelyek csupán lazán függnek össze egymással. Itthon eddig egy rövidebb változat, az Ugrás az űrbe volt elérhető, azonban most mi is olvashatjuk a végleges változatot. A régi és új történeteken keresztül megtudhatjuk, miként lehet egy utópiából disztópia, új, emberszerű fajokat ismerhetünk meg, a két kozmonaután keresztül pedig megtudhatjuk, milyen bonyolult feladat egy jól ismert, de mégis új környezetbe beilleszkedni. Mindent megkapunk a Hazatérésben, amit egy sci-fitől és egy Sztrugackij-kötettől elvárhatunk: fantasztikus ötletek, hihetetlen kalandok és elgondolkodtató sorok.

október 7, 2016
Itt az októberi Galaktika

A Galaktika 319-es számát Bruce McAllister nyitja: egy olyan „szellemi” ajándékról beszél, ami kizárólag a háború közepette aktiválódik. Thomas Olde Heuvelt egy szó szerint a feje tetejére állt világot kísér figyelemmel. Claude Lalumière egy jégkorszakot vizionál, azt bizonyítva: mindig van túlélés. A magyar szerzők közül a Solaris és Napoleon Boulevard együttesekkel világhírűvé vált zenész, Erdész Róbert egy látszólagos zseni útját állítja a középpontba, míg Szilvási György az ember folyamatos és őrjítő keresési vágyának ered nyomába. A megújult havi retro Karinthy Frigyes „Szabadalmi iroda” című novelláját adja közre.

Interjú Petr Stančíkkal: a Múmiamalom szerzőjével sci-firől, fantasyről, steampunkról beszélgettünk. (A szerző a Cseh Centrum és a Galaktika vendége lesz október 5-én Budapesten, a könyv bemutatóján.) Az Obszervatórium a Proxima Centauri művészeti megjelenéseit elemzi. A képregény William E. Cochrane novellájának adaptációja: Moby Dick 2000. A Kapcsolatfelvétel a Drónverseny és Robotika Showról számol be. A Filmrovat megmagyarázhatatlan jelenségek nyomába ered (A boszorkány). Galaktika a nagyvilágban: a magazin lelkes olvasónkkal most Új-Zélandra jutott el. A tudományos főanyag az űrbe küldött üzenetek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a wifi-műholdról, beszélő növényekről, földházakról, tengeri csővasútról, valamint az ökokatasztrófákról (a Macquarie-sziget tragikomédiájáról).

Az előfizetőknek készült XL-kiadás az 50 éves Star Trekről emlékezik meg, egy magyarul eddig meg nem jelent regény első részével.

A lapszám megvásárolható szerkesztőségünkben, az interneten, az újságosoknál pedig október 4-től érdemes keresni.

október 1, 2016
Nálunk így indul az október: őszi megjelenéseink + 1 könyvbemutató

Bejelentjük őszi újdonságainkat.

Sztrugackij-regény új és kibővített fordításban, a második Eshtar-könyv, az Örök háború-sorozat harmadik darabja, egy népszerű novellistánk első utópisztikus regénye és az Alex Benedict-sorozat hetedik része. Ezekkel az újdonságokkal készül 2016 őszén a Metropolis Media Group.

Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Hazatérés. Delelő, 22. század (várható megjelenés: október 6.)

Az európai SF-nagymester testvérpár életművében központi szerepet töltött be az évtizedeken át írt Delelő-univerzum. Ennek a – tucatnyi hosszabb-rövidebb írást magába foglaló – ciklusnak legfontosabb darabja e filozofikus-kalandos novellafüzér, melynek magyarul eddig csupán egy korai, rövidebb változata jelent meg Ugrás a jövőbe címmel. Ezúttal a szerzők szándéka szerinti teljes mű olvasható szöveghű, új fordításban.

Michael Walden: Eshtar – Második könyv (várható megjelenés: október 10.)

Az idén tavasszal megjelent Eshtar folytatásában Inisfael világán lassan szárnyra kap Eshtar vallása, és a háború kimozdul a patthelyzetből. Új korszak kezdődik, bár a királynő nem kerülheti el a vérontást. Az SF-et fantasy elemekkel vegyítő ciklus második kötetében a fiatal főhősök nem ismernek határt sem térben, sem időben, mégsem a kalandok a legfontosabbak: a felnőtté érés folyamatának lehetünk tanúi, miközben a szereplők igyekeznek megbirkózni a vallás, a hazafiasság, a háború és az erőszak, valamint a felelősségvállalás és a szerelem problémáival.

Joe Haldeman: Örök szabadság (várható megjelenés: október 17.)

Az „örök háború” veteránjai összetörten, elcsigázottan tértek haza, hogy végre megpihenhessenek szeretteik körében. Csakhogy az idő közben elragadott mellőlük mindenkit, akit otthon ismertek, sőt az emberiség tovább is lépett az evolúció következő lépcsőfokára. A trilógia lezárása minden, amit egy jó SF-től várhatunk: nagyszabású kaland az emberi lét rejtelmei körül, gazdag jellemábrázolással, valamint átgondolt tudományos és vallási spekulációkkal. Külön öröm, hogy a borítót az első két részhez hasonlóan Sallai Péter készíti.

Fedina Lídia: Virokalipszis (várható megjelenés: október 24.)

Népszerű novellistánk, Fedina Lídia regénye egy rejtélyes járvány történetébe vezeti be olvasóját. A legtöbb ilyen témájú könyvvel ellentétben a Virokalipszis ott kezdődik, ahol előbbiek véget érnek – az ellenszérum beadásával. Fedina a szeptemberi Galaktikában olvasható interjúban hangsúlyozza, hogy izgalmas volt számára olyan vírusról írni, ami nem közvetlenül az embert támadja meg, hanem egész egyszerűen lehetetlenné teszi az emberi életet a Földön. A Virokalpszisban lényeges momentum lesz, hogy mi történik akkor, ha visszajönnek azok, akik az emberiség hajnalán itt hagyták a Földet, most pedig találnak egy, az övéktől teljesen más irányba fejlődő civilizációt.

Jack McDevitt: Feltámad a múlt (várható megjelenés: november 2.)

Jack McDevitt amerikai író az Alex Benedict- és Priscilla Hutchins-sorozatok Nebula-díjas szerzője ezúttal kettős rejtéllyel szembesíti olvasóit izgalmas, új regényében. A 2014-es eredeti megjelenést követően McDevittet Robert A. Heinlein-díjjal jutalmazták, amellyel a világűr felfedezését népszerűsítő SF-művek alkotóit tüntetik ki évről évre. Az Alex Benedict-sorozat hetedik részében Benedict és társa, Chase Kolpath újabb érdekes megbízást kap: egy elhunyt asztroarcheológus unokája jelentkezik náluk az űrhajózás aranykorából származó kommunikációs berendezéssel. Mindeközben egy kutatócsoport azon dolgozik, hogy a transzdimenzionális térben rekedt, eltűnt űrhajók meglepetésszerű felbukkanásait megjósolják, és az utasokat lehetőleg kimentsék végtelen bolyongásukból. A következő célpont: a Capella. Ezzel a hajóval együtt veszett nyoma Benedict nagybátyjának, Gabe-nek.

+1 Múmiamalom-könyvbemutató a Wichmann kocsmában (1075 Budapest, Kazinczy u. 55.)

Október 5-én 18 órától Petr Stančík provokatív, misztikus-gasztro-pornográf thrillerét a Cseh Centrum a Metropolis Media kiadóval közösen mutatja be Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus cégér nélkül is kultikussá vált kocsmájában.

A tekintélyes sörpocakkal bíró kocsmáros, a legendás rántott húsos szendvics és a tipikus cseh kocsmák őszinte egyszerűségét idéző enteriőr csak úgy kiált Leopold Durman történetéért. Miért pont szegény felügyelőt kellett megbízni a cseh történelem első igazi pszichopata sorozatgyilkosának elfogásával? Milyen titokzatos erők mozgatják a közép-európai történelem szálait? Mik a hatalom helyes és helytelen gyakorlásának alapelvei? Hol adják Prága legomlósabb majoránnás oldalasát? Messze van-e onnan a Jeruzsálem, ha az ember ledolgozná a vacsorát? Ja, hogy mi az a Jeruzsálem? A Múmiamalom mindenre megadja a választ.

A rendezvényen vendégünk lesz a szerző, Petr Stančík, akivel irodalmi szerkesztőnk, Németh Attila és a regény fordítója, Hanzelik Gábor fog beszélgetni. Tolmácsot a Cseh Centrum jóvoltából biztosítunk. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött – ehhez csak egy emailt kell küldeni a kommunikacio@galaktika.hu email címre.

szeptember 27, 2016
Októberben jön az Örök szabadság

Idén októberben végre magyar nyelven is teljes lesz Joe Haldeman Örök háború trilógiája: megjelenik a zárókötet, az Örök szabadság.

1974-ben Haldeman még nem is sejtette, hogy valaha kiadják Örök háború című science fiction regényét, amelyet a vietnámi háborús élményei ihlettek. Egy szerencsés találkozásnak köszönhetően végül 1975-ben megjelenhetett a történet, mely később Hugo – és Nebula-díjat is nyert. A siker ellenére a folytatás sokára váratott magára. Haldeman először 1997-ben írt újra az Örök háborúhoz kapcsolódóan: ez volt a tematikus kötet, az Örök béke, amely csak témájában kapcsolódik az előző kötethez. Azonban 1999-ben megjelent a tényleges folytatás, az Örök szabadság. Most végre a magyar olvasók is kézbe vehetik.

A harmadik kötet az Örök háború eseményei után veszi fel a történet fonalát. William Mandella egy eljegesedett bolygón él családjával és más olyan katonákkal, akikre már nincs szüksége a hatalomnak. Azért kerültek ide, mert nemet mondtak az Ember nevű csoporttudat ajánlatára: nem csatlakoztak a közös tudathoz, hanem önálló egyénekként akartak továbbélni. Döntésük azonban nem csak számkivetéssel, hanem sokkal kegyetlenebb bánásmóddal is jár: egyfajta genetikai biztosítékként tűrik meg őket a kívüleső bolygón. Mandelláék megelégelik sorsukat és kiutat keresnek. Megpróbálnak a jövőbe utazni, ahol talán már nem él a csoporttudat kegyetlen uralma és végre elérhetik az örök szabadságot.

Haldeman folytatja az előző részekben megkezdett témák kifejtésért, mint például a veteránok helyzetét a társadalomban és a közösség viszonyát a visszatérő katonákhoz. Azonban filozófikusabb kérdéseket is feltesz. Az egész regényt átszövő problémakör az emberhez kötődik: Tulajdonképpen mi is tesz minket emberré és meddig terjed emberségünk határa? Emellett Haldeman foglalkozik a szabad akarat és az eleve elrendelés kérdésével is. Ezek mind olyan témák, amelyek még napjainkban is aktuálisak.

A gazdag filozófiai fejtegetések és társadalmi problémák bemutatása mellett a regény történet szempontjából is hozza az elődeinek minőségét. Charles de Lint (a Newford-sorozat írója) szerint a harmadik részben minden megvan, amit elvárunk egy jó science fictiontől. Kiemeli a remek karakterizálást, aminek köszönhetően a régről ismert szereplők még árnyaltabbak lesznek és az újak pedig tökéletesen beilleszkednek a trilógia világába. Emellett a fictionből a science sem fog hiányozni, hisz ebben a kötetben is számos érdekes tudományos spekulációval ismertet meg minket Haldeman, amit egy nagyon kalandos, állandóan pörgő történetbe csomagolt.

Az Örök háború-sorozat tehát egy izgalmas és rengeteg gondolkodnivalót adó kötettel ér véget. Kicsit mást kapunk, mint az előző két könyvben, de Haldeman hamisíthatatlan hangja az Örök szabadságban is erősen jelen van.

szeptember 19, 2016
Megjelent a szeptemberi Galaktika

A Galaktika magazin 318. számát J. G. Ballard nyitja: az Időmérők Városába kalauzol, ahol megállt az idő. Robert Hood novellájában az Időtérő Legyek a Földön olyan valóságot akarnak létrehozni, mely nagyon messze van az emberitől… Erik Simon egy űrhajó raktárajtajának problémáját karikírozza, persze földönkívüli környezetben. Usman T. Malik egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgását dokumentálja.

A magyar szerzők közül Szűcs László a legtökéletesebb inváziót, míg Kovács Attila a jövő népességszabályozásának anomáliáit állítja a középpontba. Czövek Andrea és Pusztai Andrea időutazása az ókori Athénba visszafordíthatatlan következményekkel jár.

A megújult havi retro Henry A. Hering munkája: Lord Baxter fura kísérletei az állati létezést és az emberi gondolkodást ötvözik.

Interjú Fedina Lídiával: a szerzővel a tudományos múltról, a férfi-női írók helyzetéről és készülő új könyvéről beszélgettünk. A képregény (A Ferrák hazája) Robert Sheckleynek állít emléket. A Kapcsolatfelvétel első része a MANT Űrakadémia programjáról, a második rész a Magyar Nemzeti Galéria kiállításáról (a magyar számítógép-történet művészeinek munkái) számol be. A Világűrt jelentő deszkák a Sziget Fesztivál fantasy és gőzpunk produkcióit ismerteti. A Filmrovat az ötvenéves Star Trek múltját és jövőjét villantja fel.

Galaktika a nagyvilágban: a magazin a Skyward szélcsatornában járt, pontosabban „repült”.

A tudományos főanyag az új népvándorlás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az átvilágított piramisról, a bringa-mosógépről, szőrös házakról, egy teljesen robotizált japán hotelről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Új-Zéland katasztrófájáról).

Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) befejező részét és egy hosszabb novellát („A Hullám”) tartalmaz.

A magazin kapható az interneten és az újságárusoknál.

szeptember 6, 2016
Kapható az augusztusi Galaktika

A Galaktika magazin augusztusi számát Sandra McDonald nyitja: a megváltozott (jég)világban egy csecsemő élete a tét. Jurij Prigornyickij a Csipkerózsika-történetet írja újra, meglepő nézőpontból. Naomi Kritzer MI-je bárkinek az életét rendbe hozná, macskás képekért cserébe. Martin L. Shoemaker egy idős hölgy életének végét dokumentálja egy robot emulációinak segítségével.

A magyar szerzők közül Varga Csaba Béla egy Frankenstejn hazatérését, míg Márki István a Naxon bolygó különleges bennszülötteit állítja a középpontba, Bojtor Iván pedig matematikai szempontból közelíti meg a Trianon-tematikát.

A havi retro Vernor Vinge-nek, A szivárvány tövében írójának „Távoli cél” című novelláját eleveníti fel.

Interjú Enji Nighttal: hazánk egyik legsikeresebb cosplayese mesél a jelmezekről és a világhírhez vezető lépésekről.

A képregény e hónapban nyolc különálló, hátborzongató minitörténetet tartalmaz.

A Kapcsolatfelvétel a Magyar Asztronautikai Társaság Űrtáboráról ad élménybeszámolót. A Világűrt jelentő deszkák az Atlantisz gyermekei című cirkuszelőadást mutatja be. A Filmrovat az Erased – Kitörölve című alkotást, egy különleges időutazás történetét ajánlja.

A tudományos főanyag a Nap belsejében zajló folyamatokat és a fény útját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a Pokémon Go játékról, a tengerben lévő korlátlan uránkészletekről, a 21. század jelzőlámpájáról, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a kőrisrontó bogár pusztításáról).

Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) első részét tartalmazza.

augusztus 6, 2016
Itt a júliusi Galaktika

Szerkesztőségünkben és az interneten már kapható, az újságosoknál július 5-től érdemes keresni a Galaktika 316. számát.

A magazint Vonda N. McIntyre nyitja: művében bolygónk haldoklik, mert az emberek elhagyták, inkább a magasba repültek. Vitalij Babenko novellájában az elvtársak egy hatalmas időgéppel próbálnak elébe menni a Jövőnek. Eric Schwitzgebel az emberi test útját metafizikai szintre helyezi. N. J. Schrock az Alfa-Crucis–d ezüstös szálainak titkát osztja meg.

A magyar szerzők közül Szélesi Sándor egy időgárdista történetét követi végig, meglepő fordulattal, míg Molnár Csaba egy különös dagerrotípia útját vizionálja.

A MANT-diákpályázat nyertes alkotása („Kozmikus krónikák”) csoport kategóriában Világos Blanka, Nedved Csilla és Pollák Edina alkotása.

A havi retro Eric Frank Russell „Ördögi logika” című novelláját eleveníti fel.

Interjú Indrek Harglával: a hazánkba látogatott szerző új könyvének (Melchior és a hóhér lánya) megjelenése kapcsán az észt SF, fantasy, krimi tematikákról beszél.

A képregény a Ghostbusters-sztori egyik epizódja (Kísért a szerelem). A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség kerekasztal-beszélgetéséről (Start Könyvek), az orvostörténeti múzeumban tartott Hargla-könyvbemutatóról és a Trafó sétaperformanszáról számol be.

A szférák zenéje Bari „Damage” Máriusz idei albumát, a Snapshots of a Surveillance Manifestót mutatja be. A filmrovat a Warcraft: Kezdetek című filmet ajánlja.

A tudományos főanyag a hipervasút megvalósíthatóságának kérdéseit járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások különféle robotokról (anya, edző, illetve egy szökevény), Gyro-kesztyűről, okos nyakláncról, a Nemo-pontról, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a tűzhal pusztításáról).

Az XL-kiadás Paul Di Filippo kisregényét (Hottentották) tartalmazza.

július 2, 2016