My Blog

Címke: Mars

  • Landolt az InSight szonda a Marson

    Magyar idő szerint este kilenc óra után sikeresen landolt a Mars felszínén az InSight szonda.

    A NASA a közösségi oldalakon élőben közvetítette az eseményt.  A Földet érés után nem sokkal a szonda elküldte az első fényképet is a leszállás helyszínéről. Remélhetőleg a napot egy lencsetisztítással kezdi a szonda, mert a felszállás közben felkavart por alaposan beszennyezte a kamera optikáját.

    A május 5-én útjára indított InSight az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszállt a vörös bolygóra. A robotgeológus űrszonda két évre tervezett missziója alatt a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. Az egymilliárd dolláros amerikai-európai misszió kutatásának célja, hogy pontosabb képet kapjon a tudomány, miként keletkezett 4,5 milliárd éve a Mars és a Naprendszer többi sziklás bolygója, köztük a Föld is.


    A másfél órás közvetítés már megtekinthető a Youtube-on. Az irányító központban készült felvételeken jól látszik, hogy mekkora stáb irányít egy ilyen programot, és milyen feszültség a leszállás folyamata, és mekkora öröm egy sikeres landolás.

    (via)

  • Kövesd élőben – Jövő hétfőn landol az űrszonda

    A NASA bejelentette, hogy november 26-án, közép-európai idő szerint 21 óra körül landol a Marson az InSight űrszonda. A NASA honlapján és a közösségi platformokon élőben követhető az esemény. Az InSight lesz az első űrszonda, amely a Curiosity 2012-es Marsra érkezése óta leszáll a vörös bolygóra.

    A május 5-én útjára indított s robotgeológus űrszonda misszióját két évre tervezik. Az InSight lesz az első olyan szerkezet, amely a Mars mélyét vizsgálja, és megméri a bolygó hőmérsékletét. A cél, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogyan  keletkeztek a kőzetbolygók mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt.

    Az egymilliárd dolláros közös amerikai-európai misszió során az InSightot két mini műhold kíséri, amelyeken keresztül kommunikálni fognak az űrszondával egészen a landolásig. A közel hétszáz kilogrammos űrszonda egy háromlábú leszállóegység, amely nem közlekedik, hanem stabilan egy helyben áll, és majdnem öt méter mélyre fog fúrni a bolygó talajába.

  • Megvan az ExoMars expedíció célpontja

    2020-ban indul útra az ExoMars orosz-európai űrexpedíció, a kutatórobot a vörös bolygó egyenlítőjéhez közeli Oxia Planum nevű vidéken fog landolni. A szonda legfontosabb feladata a múltbeli és akár a jelenkori élet lehetséges nyomai utáni kutatás. A hírt az angliai Leicesteri Egyetemen megrendezett kétnapos találkozón jelentették be.

    Több mint négy éve mérlegeli a különböző landolási lehetőségeket az ExoMars projekt számára a Leszállóhely-kiválasztó Munkacsoport, figyelembe véve a szélesebb tudományos közösség javaslatait is. Az eheti ülésen sikerült kettőre leszűkíteni a lehetséges leszállóhelyek számát: az Oxia mellett a tőle északra fekvő Mawrth Vallis maradt csak versenyben. Mindkét terület azzal kecseget, hogy hajdani élet nyomaira bukkanhatnak. A munkacsoport végül az Oxia mellett döntött, amely tudományos és mérnöki szempontból is alkalmasabb helyszín a rover számára.

    Elsődleges szempont az volt, hogy olyan helyszínt találjanak, ahol minimálisak a landolást övező kockázatok. Az Oxia nagyjából 18 fokra északra terül el a vörös bolygó egyenlítőjétől, biztosítva, hogy a kutatórobot napelemeit egész évben érje a napsugárzás. Emellett a Mars körüli pályáról végzett megfigyelések alapján úgy vélik, hogy ez a terület agyagban gazdag, melynek kialakulásában meghatározó szerepet játszik a víz. az Oxia tavakat, folyókat és torkolatokat is rejthet. A fúróval és egyéb műszerekkel felszerelt rover pedig képes lesz észlelni a biológiai aktivitás nyomait is az üledékekben.

    A hely kiválaszása még csak javaslat, az Oxia Planum csak azután válik hivatalossá, ha az ExoMars projekt mögött álló Európai Űrügynökség és a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat vezetői is rábólintanak a helyszínre. A marsjáró a tervek szerint 2020. július 25. és augusztus 13. között indul Bajkonurból, és várhatóan 2021. március 19-én érkezik meg a Marsra.

  • 15 év kellett a Marsnak, hogy újra a közelünkbe jöjjön

    2018.július 31-e kedd, délelőtt háromnegyed tíz. Ebben a percben olyan közel került a Vörös Bolygó – Mars – a Földhöz mint 15 éve.

    A képre kattintva a Griffith Obszervatórium élőben közvetített képét nézhetik meg a bolygóról.

    Egészen pontosan 57,6 millió kilométerre kerültek egymáshoz az égitestek, ez pedig elképesztően ritka lehetőség a csillagászok számára.

    Az 57,6 millió kilométer még így sem a legközelebbi érték. Tizenöt éve 55,7 millió kilométerre volt a Mars amivel egy hatvanezer éves rekord dőlt meg.
    Az átlag távolság a két bolygó között 225 millió kilométer, így most hozzávetőlegesen négyszer közelebb vagyunk a marslakókhoz, mint máskor. Ha integetünk, talán visszaintegetnek.

    A Mars tiszteletére pedig ajánlunk három olyan könyvet, ami a Marson játszódik, vagy valamilyen központi szerepben van a bolygó.
    Robert J. Sawyer – Halál a vörös bolygón

    Robert A. Heinlein – Kettős csillag

    Arthur C. Clarke – A Mars titka

  • Te is lehetsz névadó!

    Bárki nevet adhat az Európai Űrügynökség új marsjárójának.

    A Farnborough Repülési és Űrkutatási Kiállításon az ESE nevében Tim Peake brit űrhajós különleges bejelentést tett. A Brit Űrügynökség ötletpályázatot hirdet a hamarosan induló marsjáró nevére.

    Az Exomars program keretében induló rover névadójaként bármely Európai Űrügynökség tagállamból, így hazánkból is lehet nevezni.

    Az új marsjáró elődjeihez hasonlóan hatkerekű, súlya 310 kilogramm. Munkájának egyik legfontosabb célja a talaj vizsgálata, ezért olyan automata fúróberendezéssel látták el, amely kétméteres mélységbe képes lefúrni.

    A leszállás helye még nincs véglegesen eldöntve, több helyszín került szóba: az Oxoa Planum síkság, a Mawrth Vallis, az Aram Dorsum, és a Hypanis Vallis Delta.

    Az Exomars program eddig felemás sikerrel fut. A 2016-ban indított TGO keringő egység sikeresen pályára állt a bolygó körül, Schiaparelli szonda leszállása nem sikerült. A rover indítása is csúszást szenved, nem az idei évben, hanem 2020-ban indítják a vörös bolygó felé.

    Az ExoMars az Orosz Űrügynökséggel közösen futó program. Az eszközöket Proton rakétákkal állítják föld körüli pályára.

    (via)

  • Folyékony víz a Marson

    Az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézet kutatói folyékony vizet találtak a Marson. A húsz kilométer átmérőjű tó mintegy másfél kilométer mélyen található a sarki jégsapkában. Mélysége egyelőre nem ismert, de a műszer felontása alapján minimum többször tíz centiméter.

    A felfedezést az Európai Űrügynökség már veteránnak számító Mars Express űrszondájának mérési adatait elemezve találták meg. Az Űrszonda 2003 óta kering a bolygó körül és 2005 óta végez radaros felderítést.

    Ezzel évtizedes vita dőlt el, hogy létezik-e folyékony víz a Marson. A felszínen folyómedrek bizonyítják, hogy a bolygó történelme során volt időszak, amikor a felszínén jelen volt a folyó víz. Ezt olyan ásványok felfedezése is bizonyítja, amelyek kialakulásához vízre van szükség. Ismerjük a sarki jégrétegeket, és felfedeztünk már felszín alatti jégrétegeket is. De ez az első bizonyíték folyó víz létezésére.

    Hasonló jég alatti tavak a földön is léteznek, az Antarktiszon és Grönlandon is felfedeztek már hasonlókat. A víz azért maradhat folyékony, mert egyrészt valószínűleg magas a sótartalma, másrészt a vastag jégtömeg nyomása is csökkenti a víz olvadáspontját.

    A tudósok még csak az adatok egy részét vizsgálták át, ezért valószínű, hogy további jég alatti tavakat is felfedezhetnek.

    (via)

  • Az első ember a Marson

    Alyssa Carson legfőbb vágya, hogy elsőként utazzon el a vörös bolygóra.

    A NASA-nál régóta szállóige, hogy már megszületett az az ember, aki elsőként a Marsra lép.  A 17 éves Louisianából származó lány már három évesen, egy rajzfilm hatására beleszeretett a Marsba, és elhatározta, hogy űrhajós lesz.

    Erről  az álmáról azóta se mondott le. Amit csak tudott megszerzett a Marsról, űrhajóstáborban volt többször is.

    Ő volt az első személy, aki teljesítette a NASA Passport programot, felkereste mind a 14 NASA látogatói centrumot.

    Ő a legfiatalabb, aki elvégezta az Advanced Possum Academy képzést, amelylel hivatalosan is űrhajós gyakornok lett.

    A lányra felfigyelt az űrhivatal is, ő lett a Mars küldetés egyik arca, és megkezdték a kiképzését. Természetesen ez nem a hivatalos űrhajós kiképző program, annak feltétele a felnőtt kor és a diploma.

    Alissa nagyon komolyan veszi tanulmányait, a kiképzésen kívül négy nyelven (angol, kínai, francia és spanyol) is tanul.

    Azt is elmondta, hogy azt is tudja, álmáért cserébe le kell mondania a házasságról és a családalapításról. De ezt az árat vállalja.

     

    (via, via)

  • Bajban az Opportunity

    Megszakadt a kapcsolat az Opportunity-vel, mert a vörös bolygó felszínén hatalmas vihar tombol, és elérte marsszondát is. A vihar kitörését még május 30-án észlelték, azóta egyre erősödött, és becslések szerint most 35 millió négyzetkilométeren tombol. Ez a bolygó felületének negyede.

    Az Opportunity-t ez érzékenyen érinti, mert a porvihar eltakarja a Napot, a napelem cellái nem kapnak fényt, nem tudja feltölteni akkumulátorait. A szonda épp ezért már vészüzemmódba kapcsolt, időnként életre kel, hogy ellenőrizze a külső körülményeket. Azonban a vihar napok óta korlátozza a fényviszonyokat, az akkumulátorok töltése vészesen fogy.

    A legnagyobb problémát a hideg jelenti, nincs energiája a fűtése, ha mínusz negyven Celsius fok alá csökken a szonda hőmérséklete, a működése leállhat.

    Az Opportunity igazi sikertörténet. Működését 90 napra tervezték, mégis több mint 14 éve működik. A kutatók 2004-ben arra számítottak, hogy a homok lassan be fogja a fedni a napelemeket, de a kevés marsi szél is elég volt hozzá, hogy lefújja, és így folytatni tudta a küldetését.

    2007-ben már túlélt egy hatalmas vihart, akkor két hét után vette fel újra a kapcsolatot a Földdel. A kutatók most is abban reménykednek, hogy még nem kell elbúcsúzni tőle.

    (via)

  • Szerves vegyületeket találtak a Marson

    A NASA felfedezése esetleg az élet bizonyítéka lehet.

    Talán az eddigi  legsikeresebb mars szonda, a Curiosity fúrást hajtott végre a Gale-kráterben. Ennek fenekén több mint 3 milliárd éves agyagpala fekszik, amely feltételezhetően egy hajdani tó üledékéből képződött. A fúrásminta vizsgálata során szerves vegyületek nyomaira bukkantak. Talán még izgalmasabb felfedezés, hogy a marsi légkört elemző műszere a metántartalom jelentős szezonális váltakozásait mérték.

    Természetesen ez nem bizonyíték a marsi életre. A NASA szakemberei kijelentették, a szerves molekulák származhatnak kémiai reakciókból, üstökösök és meteoritok becsapódásából, és talán az élő szervezetek működéséből. A szakemberek szerint túl korai kimondani, hogy biológiai folyamatokból származnak.  A metán jelenléte azért is érdekes, mert a földön a metán 95 százaléka biológiai eredetű.

    A Curiosity a kőzetmintát kemencében hevítette.  Amikor a minták hőmérséklete 500 Celsius fok fölé emelkedett, a rover műszerei úgynevezett aromás, alifás és tiofén gőzöket detektáltak. A tudóscsoport úgy véli, hogy ezek a még nagyobb szerves molekulák bomlási termékei.

    Nem ez volt az első ilyen lelet, a Curiosity először 2014-ben észlelt szerves molekulákat a Gale-kráter kőzetében, de csak keveset. 2015-ben a missziós tudósok arról számoltak be, hogy a Curiosity kimutatott klórtartalmú szerves anyagokat a bolygó kőzetében, de a potenciális szennyeződés és a műszerhibák miatt az eredmények nem voltak elég meggyőzők.

    (via)

     

  • Nem víz, hanem homok folyik a Mars felszínén

    Mintegy két évvel ezelőtt közölte le a Nature Geoscience című folyóirat, hogy folyékony, sós vízre leltek a Mars felszínén. A felfedezést a Mars Reconaissance Orbiter 2006-os pályára állása óta folyamatosan érzékelt, a meleg évszakban feltűnő és a hidegben eltűnő sötét sávokra alapozták. Nos, úgy fest a helyzet, hogy azok mégsem a homokos felszín közvetlen közelében csordogáló víz jelei, hanem maga a homok.

    [the_ad_placement id=”poszt-szovegebe”]

    A Nature Geoscience-ben leközölt legújabb tanulmány szerint ezek az úgynevezett ismétlődő lejtősávokra (angolul: recurrent slope lineae; röviden: RSL) a száraz homok adja a magyarázatot, erre az arizonai geológiai intézetben dolgozó Colin Dundas által vezetett kutatócsoport következtetett 151 különböző sötét sáv megfigyelése alapján.

    A sávok a legtöbb esetben 28 és 35 fokos domboldalon jöttek létre, ez megegyezik a földi és a marsi dűnék dőlésszögével, egyben ez az a kritikus szög, ahol a homokfolyás megindulhat. Ahogy a homok mozog, világosabbá teszi a felszínt, majd idővel újra összegyűlve sötétebbé válik – ez lehet a magyarázat arra, hogy a jelenség miért szezonális. A korábban megfigyelt RSL-ek többségében szintén 28 és 35 fokos lejtőkön jöttek létre.

    A tanulmány szerint, ha ezek a sávok szárazak, az arra utalhat, hogy a Marson jó ideje nem volt jelen jelentősebb mennyiségű folyékony víz, ami ugye kulcsfontosságú a mikrobiális élethez.

    Persze Dundas és kollégái még számtalan kérdésre nem tudtak választ adni az RSL-ekkel kapcsolatban – még a szezonális megjelenésükre sincs kielégítő válasz. Sokat segíthet a különböző napszakokban történő távoli megfigyelés, és az is, ha a jövőben képesek lennének néhány ilyen sötét foltot a helyszínen megfigyelni. Ehhez persze már vagy egy röpképes drónra lenne szükségük (a jelenlegi marsi szondák nem tudnak 28 fokos emelkedőket megmászni), vagy emberes expedícióra, ám ezek a lehetőségek még odébb vannak.

    A NASA marsi felfedezőprogramjának vezető kutatója, Michael Meyer a felfedezéssel kapcsolatban felhívta arra a figyelmet, hogy az új tanulmány mindössze az RSL-ek folyékony víz által történő megjelenését cáfolta, és nem jelenti ki, hogy egyáltalán nincs víz a Marson.

    Az már más kérdés, hol van az a víz, mert a jövőbeli expedíciónak, vagy éppen egy kolóniának a legoptimálisabb az lenne, ha kiaknázható helyen találnának vizet, olyan mennyiségben és minőségben, hogy azt az emberek felhasználhassák. Molekuláris formában vagy több rétegnyi szikla alatt nem sokat érnének vele.