My Blog

Címke: Mars

  • Küldd el a neved a Marsra

    Ismét különleges akciót hirdetett a NASA: ha csak virtuálisan is, de jelen lehetsz a következő mars-küldetésen, és a lézerrel vésett neved eljut a vörös bolygóra.

    A Mars 2020 rover a tervek szerint 2020 júliusában indul a vörös bolygó felé, ahova 2021 februárjában fog megérkezni. Lehetőségünk van rá, hogy a szonda fedélzetén elküldjük a nevünket. Regisztráció után a NASA JPL laboratóriumában fogják a neveket „felírni” szilícium lapokra. Az íráshoz elektronsugarat használnak, a betűméret csupán 75 nanométer. Ez az emberi hajszál átmérőjének csupán ezredrésze. Ebben a méretben egy pénzérme méretű felületre kb. egymillió név véshető fel.

    Az oldalon a regisztráció után elkészítik a névre szóló, letölthető beszállókártyát. Egyúttal egy térképen is megmutatják, melyik országban hányan jelentkeztek. A poszt írásának pillanatában már hatmillió felett jár a regisztrálók száma, és meglepő módon Törökország jár az élen több mint kétmillió jelentkezővel. Magyarországról eddig 12 ezren jelentkeztek. Az oldalon lehetőség van a barátaid meghívására is, ha nem akarsz egyedül „utazni”

    Ezen az oldalon regisztrálhatsz: SEND YOUR NAME – MARS 2020

    Egyszer már volt egy ilyen akció, akkor az Insight szonda fedélzetén landolt a Marson több mint két millió név. A NASA humorát bizonyítja, hogy ezekért minden résztvevőnek 500 millió kilométer törzsutas-pontot tart majd nyilván.

     

  • Megtalálták a metán forrását a Marson?

    Csaknem hat évvel az után, hogy Metán jelenlétét észlelték a Marson, a kutatók valószínűsítették annak forrását. A metánra utaló erős jeleket a Curiosity 2013. június 15-én észlelte, majd méréseit megerősítették a másnap a Mars Express fedélzetén lévő spektrométerrel gyűjtött adatok. Ez a gáz azért különösen érdekes, mert a földi metánt különböző életformák is előállíthatják ugyanúgy, ahogy geológiai folyamatok.

    A jelenleg elfogadott elmélet szerint a metánnak nagyon rövid az élettartama a Mars légkörében, így észlelése azt jelenti, hogy csak nemrég kerülhetett a felszínre. Épp ezért a légköri metán természetének jellemzőiről és mértékéről nincs megegyezés a kutatók között. Több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke.

    Az első feltételezések szerint a metán a marsjárótól északra lévő területről származik és a szivárgás a Gale-kráterből ered, a Curiosity leszállási helyéből. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön. Olyan tektonikus vetődéseket azonosítottak, amelyek felett vékony jégréteg lehet. Az állandóan fagyott permafrost területek remek szigetelést biztosítanak a metán számára, lehetséges, hogy a jég felszín alatti metánt zárt magába és időszakosan szabadítja fel a törésvonalak mentén, amikor a jégréteg is megtörik.

    (via)

     

  • Az Opportunity utolsó ajándéka

    A NASA 2019. február 13-án befejezettnek nyilvánította az Opportunity küldetését, miután 2018 augusztusa óta nincs kapcsolat az űrszondával. 2018. június 10-én a bolygó negyedrészére kiterjedő homokvihar megakadályozta az Opportunity működését, mivel a rover napelemei nem kaptak elég fényt a feltöltődéshez. A NASA mérnökei ekkor még tovább próbálkoztak a marsjáró felélesztésével.

    Utolsó hónapjait az Endeavour-kráter nyugati peremének belső lejtőjén töltötte. A robot utolsó küldetéseként a Perseverance (kitartás) völgyben állt meg, ahol 360 fokban készített felvételeket, és ezeket juttatta el a Földre. Ez május 13-tól június 10-ig vagy marsi napokban számolva 5,084–5,111 sol-ig tartott, utána szakadt meg vele a kapcsolat.

    A NASA összesen 354 egyedi képből panoráma fotót készített, amelyet mindenki számára elérhetővé tett honlapján. A képbe úgy bele lehet nagyítani, hogy a kavicsokat egyesével meg lehet nézni. A fotón jól látszanak a rover keréknyomai, ahogy az utolsó métereket megtette. A kép bal alsó sarka fekete-fehér, mert a képeket színenként rögzítette, és ezt a részt már nem tudta elküldeni.

    A fotót ezen a címen lehet megtekinteni.

    Az ember által épített eszközök közül eddig az Opportunity tette meg a leghosszabb távot idegen égitesten: 45,16 kilométert. A marsjárót hivatalosan 90 napos élettartamra tervezték, mégis több mint 14 évig működött.

    A rover utolsó szöveges üzenete bevonulhat a híres utolsó mondtok közé: „My battery is low and it’s getting dark.”, vagyis „Az akkumulátorom merülőben, és már sötétedik.”

    (via)

  • Naplemente a Marson

    A Insight leszállóegység Lander fényképezőgépét, egy robotkar végére szerelték. Nemrégiben rögzítették vele a marsi naplemente különböző fázisait. Don Davis, a NASA Jet Propulsion Laboratory munkatársa ezeket a fotókat használta fel, hogy összeállítson belőle egy Time Lapse videót. Ezzel akarja megmutatni milyen élmény lenne a Marson  állva a naplementét nézni.

    A robotkar a fotók készítése közben mozgott, ezért a fotókat úgy kellett felhasználnia, hogy úgy nézzen ki, mintha egyetlen nézőpontból készültek volna. Egy kis pontatlanság még így is van a filmen, mert az égbolt a valósághoz képest túl világos. Ez a kamera sajátossága, az emberi szem nem pontosan így látná.

    https://vimeo.com/323683959

    Az InSight robot leszállóegység,et amelyet a NASA 2018. május 5-én indított el a Marsra egy Atlas–5 rakétával a Vandenberg légitámaszpontról, hogy ott a bolygó talaját vizsgálja.  A robot leszállóegysége 2018. november 26-án 19:53-kor leszállt a Mars bolygó felszínén, majd ezt követően néhány perccel később már a földi irányítóközpont megkapta az első fotókat a leszállási hely környékéről. Az űrszonda a tervek szerint megkezdte a Mars talajának vizsgálatát és gyűjti az adatokat a marsi a szeizmológiai és hőáramlási jellemzőkről.

    (via)

  • Időjárás-jelentés a Marsról

    Az Insight űrszonda november 26-án landolt a Mars felszínén. a 360 kilogrammos robotgeológus nem mozog, egy helyben állva az Elízium-síkságon fogja végezni feladatait. Az Insight tegnap megkezdte az időjárási adatok küldését. Bár nagy vonalakban tisztában vagyunk a bolygó felszínén uralkodó körülményekkel, de ennél sokkal pontosabb és részletesebb adatokra van szükség a leendő marsi bázis működésének megtervezéséhez. A Marsnak jól ismert légköri jelenségei vannak, ám azok mégis eléggé különböznek a Földétől

    Az Insight szonda az Elízium-síkságnak egy sekély, porral és homokkal teli kráterében landolt. Nemcsak a helyi hőmérsékletéről, hanem a széljárásról és a légnyomásról is naponta érkeznek ezentúl az adatok.

    Jelenleg az Elízium-síkságon kifejezetten télies az idő. Vasárnap a napi maximum elérte mínusz 17 Celsius-fokot, a minimum mínusz 95 Celsius-fok volt. A délnyugati szél sebessége elérte az óránkénti 65 kilométert. Ezek az értékek rosszabbak, mint egy téli nap az Antarktiszon, bár a Földön nemrégiben mért rekord hideget még nem döntötte meg. A műholdas mérések szerint bizonyos körülmények közt a déli kontinensen akár -100 Celsius-fok is előfordulhat.

    Az időjárást érzékelő, jegyző és az adatokat továbbító készüléket a NASA pasadenai bolygókutató laboratóriumának és a spanyolországi Asztrobiológiai Központnak a kutatói fejlesztették ki és készítették el.  A számos szenzorral ellátott APSS nevű műszer minden korábbi marsi missziónál több információt tud biztosítani a vörös bolygó időjárásáról.

    A mért adatok fontosak a a kutatók számára, mert az űrszonda két fontos műszere, a SEIS  nevű szeizmométer és a hővezetést mérő HP3  is érzékeny a marsi hőmérséklet-ingadozásra. A SEIS érzékeny a légnyomás és a széljárás változására is.

    A következő hetekben a távirányítású műszer az űrkutatás történelmében először öt méter mélyre fog fúrni a Mars talajában, amelynek hőmérsékletét és hővezető képességét vizsgálja.

  • Opportunity – Game Over

    A NASA ezzel a videóval búcsúzik a marsrovertől.

    Ma a Washingtonban tartott nemzetközi sajtótájékoztatón a NASA képviselői bejelentették, hogy hivatalosan véget ért az Opportunity marsjáró robot küldetése.

    Ezzel vége a NASA egyik legsikeresebb és legtartósabb bolygóközi kutatásának. Az Opportunity csaknem 15 éven keresztül kutatta a Mars felszínét. 90 napra, bocsánat solra tervezték, ez a marsi nap hivatalos neve, és mindig a landolással indul a számláló. Az utolsó fényképet mégis 14 fél évvel később sol 5111-én küldte. Ez volt az:

     

    Ez pedig az első fotó, amely egy árnyék szelfi:

    Legfontosabb felfedezése, hogy hematitot, a víz kialakulásához szükséges ásványt talált, és a vörös bolygó egyik kráterében arra utaló nyomokra lelt, amelyek szerint a földi tavakhoz hasonló, ivóvizet tartalmazó kis tó is lehetett ott. Küldött a Földre 217 ezer fotót, köztük színes panorámaképeket és közelről megmutatta a Mars 57 szikláját, amelynek nyomán a kutatók új ásványi felszíneket azonosíthattak be.

    Múlt év júniusában a rover erős porviharba került, és mivel a vihar megakadályozta a robot napenergiával működő elemeinek feltöltődését, a szerkezet elnémult. Az űrjáró többé nem küldött jeleket.

    A NASA szerdára virradó még egy utolsó kísérletet tett a kapcsolatfelvételre. Minden ésszerű mérnöki erőfeszítést megtettek, hogy újra kapcsolatba léphessenek a robottal, de végül úgy döntöttek, a túlságosan csekély esély miatt végleg felhagynak a próbálkozással. Ezzel „halottnak” nyilvánították az Opportunityt.

    A NASA ezzel a videóval búcsúzik az Opportunitytól.

    (via)

  • Repülj a Mars felett

    Már több mint tizenöt éve, hogy 2003 karácsonyán megérkezett a vörös bolygóhoz az Európai Űrügynökség műholdja, a Mars express. Csodás videóval köszönte meg az ESA.

    Az elmúlt 15 év során sztereókameráival több ezer nagyfelbontású képet készített a bolygó felszínéről. A Mars Express még mindig kiválóan működik, küldetését meghosszabbították a 2020-as évekre is. A tizenöt éves működést az ESA egy videóval ünnepelte meg, amely a Mars Expressz leglátványosabb képeiből készült válogatás. Érdemes minél nagyobb képernyőn nézni: mintha a bolygó felett repülnénk.

    (via)

  • Oké, gyors a fény, de mennyire?

    Azt mindenki tudja, hogy a fény sebessége vákuumban kerekítve 300 000 km/másodperc. De ez az érték már meghaladja átlagos felfogó képességünket, csupán elfogadni tudjuk. Dr. James O’Donoghue, a NASA bolygókutatója szerette volna ezt érthetőbbé tenni. Ezért különleges videókat készített, amely valós időben mutatja be a fény gyorsaságát.

    A fény 1 másodperc alatt hét és félszer megkerüli a Földet. Egy keringés csupán 0,13 másodperc.

    A Föld- Hold páros átlagos távolsága egymástól 384 411 kilométer. Ezt a távolságot az Apolló-program űrhajósainak három napig tartott legyőzni. A fénynek ehhez elég egy és egynegyed másodperc.

    Mars amikor a legközelebb van a földhöz, akkor a távolság a két bolygó között 55,6 kilométer. Ezt  távolságot a fény három perc két másodperc alatt teszi meg.

    (via)

  • Mars 2020 – Az élet nyomában

    A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.  A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

    A tudósok abban is bíznak, hogy  a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is.  Ennek oka, hogy az eddigi ismereteink szerint a Marson  nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét.

    A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő. Paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek. Az évmilliárdokkal ezelőtti élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön.

    A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén. A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.

  • Mémek a Marsról

    Igazi tudományos szenzáció az InSight szonda sikeres landolása. Ez az internet népének figyelmét sem kerülhette el. Ahogy minden fontosabb esemény után, most is beindult a mémek gyártása. Sokan fedezték fel a NASA küldetésének vicces oldalát.