My Blog

Címke: Mars

  • Megjelent az áprilisi Galaktika és Galaktika XL!

    A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).

    Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)

    A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.

    A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Megjelent a júliusi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin júliusi száma A. T. Greenblatt Nebula-díjas novellájával indul egy különleges kapcsolatfelvételről. Varga L. László harmadszor tér vissza hobbi-időutazóihoz és nem mindennapi kisautójukhoz, melyre ezúttal az államapparátus is felfigyel.

    A belga Frank Roger pofonegyszerű megoldást kínál az élet minden gondjára. No persze, mint minden jóból, ebből is megárt a sok. E. M. Marthacharles űrutazója egy balesetet követően kénytelen rábízni magát az idegen bolygó rendkívüli lakóira. Stephen L. Burns a holnapután Amerikájába kalauzol el, ahol immár az ember legjobb barátja az úr. Az orosz Valentyina Zsuravljova hősnője meghökkentő események hátterét deríti fel egy tudományos kutatóintézetben. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Johhny Silver írása komoran disztópikus jövőt vázol fel, amelyben már nem tisztelik az életkort. A havi retró igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas George Bernard Shaw humoros túlvilági jelenete, melyből megtudhatjuk, hogy még a mennyországban is szeretik a focit.

    A központi tudományos rovat az Édenkert valóságos helye után nyomoz. Emellett olvashatók még cikkek többek közt húspótló kukacokról és rovarokról, egy rendhagyó vámpírsorozatról, egy, a Naprendszert körbejáró komolyzenei szvitről és egy kávézóról, ahol minden kartonpapírból van. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Az elveszett robot, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét zárja le, és a tét ezúttal már az egész emberi civilizáció fejlődése.

    A Galaktika 376. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    Iratkozzatok fel a Galaktikabolt hírlevelére!

  • Tesla a Mars Közelében

    Az eddigi legközelebb jutott a Marshoz a Tesla vállalat. Természetesen még nem a Falcon rakétájával, hanem a Nap körüli pályára állított Tesla Roadster autóval.

    Az autó 8 millió kilométerre közelítette meg a vörösbolygót, ez mindössze 0,05 csillagászati egység.  A Tesla 2018. november 9-én került legmesszebbre a Naptól, skkor 294 644 356 kilométeres volt a távolság, hamarosan ismét a Mars pályáján belülre kerül.

    Újonc a világűrben

    Elon Musk Tesla Roadsterét 2018. február 6-án a SpaceX cég Falcon Heavy rakétájával lőttek fel a világűrbe.

    A SpaceX alapítójának Elon Musknak sportkocsijában az űrruhába öltöztetett Starman nevű bábu ült. A hangszórókból David Bowie Life on Mars? című száma szólt. A központi kijelző helyén, a legfeltűnőbb helyen pedig a „Don’t Panic”, (Ne ess pánikba!) felirat foglal helyet. Az autó alatt egy plaketten a SpaceX 6000 dolgozójának neve szerepel belegravírozva a táblácskába.

    Elon Musk fiatalkora óta rajong a Galaxis útikalauz stopposoknak című regénysorozatért. A könyvborítón szerepel a „Don’t Panic!” felirat, ami végül az autó műszerfalára került. Miután a Roadster pályájára állt az űrben, a NASA 2018-017A néven felvette a Nap körül keringő objektumok közé.[5][6]

    Bolygóközi odüsszeia

  • Októberben a Mars hónapja: földközelbe kerül a vörös bolygó

    Az ősz első számú csillagászati eseménye a Mars oppozíciója: a vörös bolygó október 6-án lesz a legközelebb a Földhöz, mintegy 62 millió kilométer távolságra. Látszó mérete egész októberben az átlagos többszöröse lesz, szabad szemmel nézve minden csillagnál fényesebb vörös pontként fog ragyogni a déli égbolton. Távcsővel nézve a bolygó korongja is könnyen észrevehető.

     Idén ugyan valamivel távolabb vagyunk a Marstól, ezért picivel kisebb a látszó átmérője, azonban jóval magasabban figyelhető meg, mint a 2018-as nagy oppozíció idején.

    Halál a vörös bolygón

    Ilyen közelséget nagyjából 26 havonta tapasztalhatunk, de a két bolygó távolsága minden alkalommal más és más. Legutóbb, 2018-ban 57,8 millió kilométer volt ez a távolság és a legközelebb eddig 2003-ban voltunk a vörös bolygóhoz, akkor 55,7 millió kilométer választott el bennünket egymástól.

    A vörös bolygó megfigyelhetősége igazából 15-17 évente a legkedvezőbb, ezeket nevezzük nagy oppozícióknak.

    A Mars október 13-14-én lesz szemben a Nappal az égbolton, a vörös bolygó ekkor napnyugtától napkeltéig látható lesz, ilyenkor éri el fényessége csúcsát is. Este még a keleti, az éjszaka közepén a déli, hajnalra pedig már a nyugati égtájon lehet megtalálni, egy, a csillagoknál is fényesebben tündöklő vörös pontként.

    A vörös bolygó egész októberben megfigyelhető lesz, mivel nem veszít olyan gyorsan a fényességéből. Azonban, ha valaki a felszínét is meg akarja csodálni, az látogasson el egy csillagvizsgálóba.

    Újonc a világűrben

    A Mars közelsége mellett októberben javában hullanak az őszi meteorok legfényesebbjeit adó Déli Tauridák is. A raj nem túl sok meteort ad, ám igen nagy fényességű tűzgömbök jellemzik, amelyek rendkívül látványosak lehetnek.

  • Zöld fény a Mars körül

    Az európai-orosz közös fejlesztésű Trace Gas Orbiter űrszonda különleges zöld fényt észleltek a Mars légkörében. A fény ahhoz hasonló, amit a Föld légkörének a peremén figyelhetnek meg ritkán az űrhajósok.  Ez az első eset, hogy idegen bolygó körül megfigyelték, bár a kutatók régóta sejtették, hogy ez nem csak a Földre jellemző jelenség.

    Művészi reprodukció

     

    Ez nem olyan, mint amilyen az északi vagy déli fény, különbözik a klasszikus sarki jelenségektől.  A fény az oxigénatomok és a napfény reakciójából születik, a légköri molekulák és a Napból érkező töltött részecskék ütközéseinek eredménye.

    A Föld esetében a kölcsönhatást jelentősen befolyásolja a bolygó erős mágneses mezeje, mely ezeket a részecskéket a sarkok felé vonzza. A fény a Marson nem így fókuszálódik, mivel ennek a bolygónak nincsen globális mágneses mezeje, ennek ellenére a fényjelenség létezik.

    A napfény megnöveli az oxigénatomok energiaszintjét, majd amikor azok visszakerülnek nyugalmi állapotukba, fényt bocsátanak ki.  A két jelenség hasonló, de nem ugyanaz.  A Föld bőségesen tartalmaz oxigént a légkörében, a Marson azonban jórészt csak a szén-dioxid lebomlásának termékeként van jelent. A napfény a szén-dioxid egyik oxigénatomját szabadítja fel, és ennek az atomnak az áthelyeződése okozza a zöldes fényt.

    Újonc a világűrben

    A műhold az oxigén jelenlétét spektrométerével észleli. A műszer 80-120 kilométeres magasságban végez mérést. A pontos magasság a szén-dioxid nyomásától függ. A fénykibocsátás magasságának megfigyelése alapján meg lehet mondani, milyen vastag a légkör és hogyan változik.

    A Föld körül megfigyel jelenség

    Ezek az információk azért hasznosak, mert segíthetik a következő missziókat is, a zöld fény megfigyelése ugyanis segítheti azokat az eszközöket, melyek a Mars-szondák légkörbe való belépését, süllyedését és landolását irányítják.

  • AMAL – indulásra készen

    A tervek szerint halad az arab Mars-űrszonda indítási előkészítése. Az egyesül Arab Emirátus Al Amal, vagyis Remény névre hallgató szondája a következő indítási ablakban, a tervek szerint július 14-én indul a vörös bolygó felé.

    A program előkészítése igazán nemzetközi feladat volt. A szondát az Egyesült Arab Emírségek finanszírozta, a dubaji Mohammed bin Rashid Űrközpont és a Coloradoi egyetem együttműködésében készült . A szondát arab kutatók és mérnökök közreműködésével Coloradoban építették. A szonda végső munkálatait Dubajban végezték.

    A szondát az ukrán AN-124 szállító repülőgép vitte Japánba, majd innen hajóval szállították Tanegasima szigetére, az űrkikötőbe.

    Hogy a járvány ne okozzon késlekedést, az arab mérnökcsapat már áprilisban elutazott Japánba, hogy a karanténidő letöltése után készen álljanak a végső szerelésre.

    A szondát egy japán H-2A rakétával állítják Föld körüli pályára. Hamarosan megkezdődik a Hope – a jövőben valószínűleg inkább az angol nevén fogják emlegetni – feltöltése a több mint 700 liter hidrazinnal, amelyre a manőverezéseknél lesz szükség. A szonda teljes tömege 1350 kg.

    Halál a vörös bolygón

    A tervek szerint y 493 millió kilométeres út a vörös bolygóig hét hónapon át tart, ezután állhat Mars körüli pályára az űrjármű. Egy teljes marsi évet, vagyis 687 napot marad Mars körüli pályán, hogy elegendő adatot gyűjthessen. Egy különleges magas pályán fog keringeni, 55 óra alatt alatt kerüli meg a bolygót.

    A szonda háromféle szenzort szállít, amelyek a Mars légköri összetételét kutatják. Egyikük egy nagy felbontású kamera lesz, amely a port és az ózont vizsgálja, a másik egy infravörös spektrométer, amely az alsóbb légkört kutatja, és amelyet az Arizonai Állami Egyetemmel, a projekt három amerikai partnerintézményének egyikével közösen fejlesztettek ki. A harmadik szenzor az oxigén és a hidrogén koncentrációját vizsgáló ultraibolya-spektrométer lesz. A kutatás egyik fő kérdése, hogy ez a két elem – a víz alkotói – hogyan hagyják el a bolygót.

    Újonc a világűrben

  • Curiosity Home Office

    2020. március 22-én a Mars felszínén a Curiosity rover a földi parancsnak megfelelően elvégezte az “Edinburgh” projekt nevet viselő próbafúrást. Ez abban különbözött a rover korábbi feladataitól, hogy a mars szondát a kutatók nem az irányítóteremből vezérelték, hanem otthonaikból.

    Ahogy az egész világot, az Amerikai Űrkutatási Hivatalt is utolérte a járvány, és a karanténszabályok a kutatókat is otthonaikba kényszerítette. De az űrprogramokat nem lehet leállítani, az űrállomás kering a Föld körül, a szondák minden egyes munkával töltött perce értékes adatokat szolgáltat.

    A curiosity csapatának is gyorsan meg kellett szervezni az otthoni. Bizonyosa eszközöket sikerült hazavinniük, kiegészítve otthoni eszközeiket, de sok speciális eszközről le kellett mondaniuk.

    Világvége a szomszédban

    A rover következő lépéseinek megtervezéséhez a korábban elkészített 3D fényképeket használják. Ezeket különleges szemüvegekkel lehet megnézni, de ehhez különösen erős számítógépekre és videókártyákra van szükség. Az otthoni laptopok ehhez nem elegendőek. A kutatók kényszerűségből a klasszikus piros-zöld szemüveghez fordultak. A rég elavult technológiát meglepően jól sikerült használni.

    Egy egy feladaton gyakran több tucat szakértő dolgozik egyszerre. Ezeket a meetingeket könnyű megoldani a JPL laboratórium tárgyalóiban, ahol folyamatosan adatokat elemeznek, közösen oldanak meg problémákat. De ez sokkal nagyobb kihívás, ha otthonról kell megoldani, videókonferenciákat tartani, chatszobákban tárgyalni. Ez sokkal lassabb, és sokkal körültekintőbbnek kell lenni a sok hibalehetőség miatt. Nem ritkák az  olyan pillanatok, amikor 10-15 chat beszélgetést kell párhuzamosan követni, vagy akár 3-4 videókonferenciában egyszerre részt venni. Sokkal megterhelőbb így a munka, és minden folyamat tovább tart.

    Halál a vörös bolygón

    De a helyzet ellenére a kutatók megoldják a problémákat és a Marson továbbra is folyamatosan dolgozik a Curiosity.

     

     

     

  • A marsi víz eredete

    Az Arizonai Egyetem kutatói szerint a marsi víz két különböző forrásból származik.

    Az egyetem hold- és bolygókutató laboratóriumának kutatói, Jessica Barnes és kollégái két marsi kődarabot vettek alapos vizsgálat alá. Az egyik az Afrikában talált fekete szépség, amelynek hivatalos azonosítója Northwest Africa 7034,  a másik az Allan Hill nevű, ALH 84001 azonosítójú szikladarab. Mindkettő meteorként érkezett bolygónkra.

    A vegyi analízisnek két célja volt, egyrészt megismerni a vörös bolygó múltját, másrészt megvizsgálni a kőzetekben rejtőző víz eredetét. A vizsgálatok során kétféle hidrogénizotóp arányát vizsgálták. A könnyűhidrogén (prócium) és a nehézhidrogénre (deutérium) aránya alapján meg lehet állapítani a víz eredetté.

    Újonc a világűrben

    Az  izotópvizsgálatok azt az eredményt mutatták, hogy a vízkészlet két különböző forrásból származhat. A Mars esetében két különböző, egymástól jelentősen eltérő vízkészlettel rendelkező bolygócsíra ütközhetett össze hajdanán, és ezek vízkészlete soha nem keveredtek össze teljes mértékben.

    A Marson rejtőző víz rendkívül fontos a későbbi Mars expedíciók szempontjából. A Mars Reconnaissance Orbiter felderítőműhold és a Mars Odyssey Orbiter műhold adatai alapján feltételezik, hogy a felszín alatt vízjég rejtőzik. Elkészítették a Mars felszíne alatt rejlő jég térképét. Eszerint az északi félteke Arcadia Planitia nevű régiójában kevesebb, mint 30 centméter mélyen már található jég. Feltételezik, hogy helyenként akár már pár centiméter mélyen is létezhet jég.

    A Mars titka

  • Körül akarsz nézni a Marson?

    Érdekel a táj a vörös bolygón? A NASA-nak köszönhetően most alaposan megnézheted.

    Az amerikai űrhivatal nemrégiben kiadott panoráma képet a Mars felszínéről. A fotó kb. 88 797 x 22 958 pixel méretű (azért csak körülbelül, mert néhány sor tetején és alján hiányos. Az összesen 1,8 milliárd pixeles panoráma képet a Curiosity készítette. Természetesen nem egyszerre, a NASA szakemberei több mint ezer fénykép felhasználásával állították össze. A képek  2019. november 24. és december 1. között készültek.

    Az interaktív fotón egészen elképesztő mélységig lehet nagyítani a képet. Az itt következő két videó bemutatja a képet, majd a végén magad is kipróbálhatod.

    A Mars titka

     

    Itt te is kipróbálhatod a képet, egér görgetéssel és ikonokkal is vezérelheted.

  • A nagy marsi rejtély

    A tudósok egyelőre tanácstalanul állnak a vörös bolygó légkörének ingadozó metánszintje előtt. A Curiosity meglepő eredményt továbbított a Földre, a legnagyobb mértékű metánszintet mérte a vörös bolygó légkörében, egymilliárd egységenként 21 részecskét, ami háromszorosa a korábban már mért mértékeknek. Mivel a metán a földi élet fontos forrása, az eredmény felvillanyozta a kutatókat, mondván az az élet jelenlétét jelezheti.  De a pár nappal később megismételt mérések már azt mutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint. Egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszinttel.

    Ez azt jelzi, hogy a mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint növekedését és csökkenését, nem találtak azonban rendszert ezen múló metáncsóvák megjelenésére.

    A Curiosity marsjárónak nincsenek olyan műszerei, amelyek egyértelműen képesek megállapítani azt, hogy a metánforrás biológiai vagy vulkanikus eredetű, ősrégi, vagy napjainkból ered. Ezen csóvák jobb megértése együtt más Mars-missziók méréseivel segíthetik a kutatókat meghatározni, hol vannak metánforrások a vörös bolygón.

    A Marson több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön.