Címke: fantasy

  • Nagyképernyőn láthatjuk viszont a Cosmere-ciklust

    Korunk egyik legtermékenyebb fantasy írója Brandon Sanderson, akitől szinte minden évben láthatunk valami újdonságot. Azonban most nem egy új regényével foglalkoznánk, hanem egy nagyszerű hírrel: a DMG Entertainment megvette a Cosmere-ciklus megfilmesítési jogait.

    A Variety értesülései szerint a cég 270 millió dollár összeget szán Sanderson világának adaptálására: így ez lehet az idei év egyik legnagyobb irodalomhoz köthető vállalkozása. A Cosmere univerzum Sanderson felnőtteknek szóló regényeit, mint a Ködszerzet-sorozat vagy a 10 kötetesre tervezett The Stormlight Archive-t foglalja magába. Maga a Cosmere egy tágabb univerzum, és azon belül találhatóak a regényekben is leírt világok. Ezeket közös mítoszok, továbbá egy átfogó történet is összeköti. A mozivásznon egy ekkora világot megjeleníteni és összetartani igazi szakmai kihívás lesz.

    A DMG nagyon bizakodónak tűnik a projekt iránt, szerintük Sanderson jelenlegi életműve és jövőbeli könyvei remek alapanyagot adnak több fantasztikus filmhez is. Először a The Stormlight Archive első részével, The Way of Kingsszel szeretnék kipróbálni magukat. Forgatókönyvírónak Patrick Meltont és Marcus Dunstant (Fűrész 4) kérték fel. További terveik közt szerepel még a Ködszerzet-sorozat egyidejűleg történő adaptációja is.

    Remélhetőleg, a DMG szerencsésen meg tudja lovagolni a Trónok harca és más fantasyknek köszönhető nagy fantasy rajongást és Sanderson könyveihez hűen kiépíteni egy egész univerzumot. Mi mindenesetre várjuk a fejleményeket.

  • Mezopotámia újra népszerű – interjú Michael Waldennel

    Michael Walden epikus léptékkel göngyölíti tovább az Eshtar történetét a második könyvben. Könyvajánlónkban részletesen kitértünk néhány izgalmas kérdésre a folytatást illetően, most azonban magát az írót kérdeztük kötetével kapcsolatban.

    Galaktika: Mennyire befolyásolt írás közben a jelenlegi világpolitika, vallási indíttatású konfliktusok?

    Michael Walden: Amikor az első részt elkezdtem írni, a szíriai helyzet és az európai migránsválság még nem tartottak ott, ahol most. Emellett egy történész barátom úgy fogalmazott, hogy a második világháború még nem történelem, hanem aktuálpolitika, elkerülhetetlenül hatással van a jelenünkre. Az Eshtarban azonban nem, vagy nem csak a mostani konfliktusokra szerettem volna ráirányítani a figyelmet, hiszen eleve sci-fi környezetbe helyeztem azt – hanem annak univerzális voltára. Ha csak az elmúlt négyezer évet nézzük, számtalan civilizáció, nép tűnt el örökre, volt népvándorlás, szabadságharc, vallási vagy vallásinak hazudott háború… És rengeteg olyan konfliktus, amit pár ember személyes akarata, motivációi indítottak el. Hadd ne hozzak konkrét példát… csapjuk fel a történelemkönyveket, vagy kapcsoljuk be a tévét.

     

    G: Volt-e konkrét mű, ami inspirált, vagy mindentől elvonatkoztatva csak saját ötletekből dolgoztál?

    MW: Először el kell mesélnem, hogy a mai napig foglalkozok ónémet nyelvű középkori kéziratok és kódexek magyar nyelvű fordításával egy olyan egyesület számára, amely a hosszúkard vívás harcművészetét igyekszik feléleszteni, tanítani. Másrészt fordítottam ún. gnosztikus evangéliumokat is magyarra, így került a kezeim közé a 2006-ban megtalált Júdás Evangéliumának angol fordítása is. Ha ezen kéziratok összességét nézzük – tehát a Nag Hammadi könyvtárból előkerült, korábban ismeretlen evangeliumokét – egy egészen újszerű Jézus-alak jelenik meg előttünk. Hozzáteszem, a Biblia kanonizált evangéliumai alapján is ambivalens képet alkothatunk róla, bizonyos részek alapján egy lobbanékony, káromkodós, koszos hippi, más részek olvasásakor egy tiszta, egyértelmű utat mutató példakép. Habár nem vagyok vallásos, maga a jelenség elgondolkodtatott.

    A történelmünk egy részét csak fennmaradt legendákból, történetekből, szent iratokból ismerjük, melyeket eltorzított az idő, az emlékezet és az interpretáció. Ez a folyamat az, aminek bemutatási kísérlete a trilógia mélyén lappang, egy furcsa csavarral. Egyrészt szerettem volna érzékeltetni, mekkora eltérés lehet egy ötszáz éve halott ember élete, motivációi és valódi tettei, és a róla elképzelt kép között. A csavar itt az, hogy szemben a földi történelem mítoszaival, Eshtar inisfaeli legendája – a könyv története szerint – javarészt igaz; hogy a vallás mesterséges kialakítása itt egy fegyver, amivel az emberiség az időtlen szörnyetegek ellen küzd. Ehhez új mitológiát kellett kitalálnom, de kapcsolni is szerettem volna ismert mémekhez, illetve olyan keretet alkotni hozzá, ami mélyen bennünk van és ezáltal érthető. Nem sok véletlen van a könyvben. Gondoljunk a tizenkét tanítványra, a hét gonoszra (harmadik könyv spoiler!), a hajók, helyszínek és személyek neveinek jelentésére, az események láncolatára…

     

    G: Rengeteg komplex – már-már George R.R. Martin szintű – összefüggéssel operálsz (értem ezalatt a számtalan helyszínt, idősíkot, szereplőt, történést, karakterek közötti személyes, egyéni konfliktusokat). Milyen módszert használtál ahhoz, hogy ne kavarodj bele az egészbe?

     MW: Jegyzetelek! Külön adatbázisban gyűlik a dramatis personae, a szereplők nevei, családjai, egymással való kapcsolataik. Ez a gyűjtemény kezd kezelhetetlen méretűvé dagadni, 70+ szereplőnél jár a történet és tervezem már a trilógia folytatását is. A másik adathalmaz a hangzatos „jegyzetek” névre hallgat, ebben a fejezetek szerepelnek, egy-egy sorban, fő eseményükkel. Itt rendezem láncba a „kiadott titkokat”, hogy melyik szálon hangozzon el egy-egy fontos információ.

    Különösen nehéz a történetben szereplő eszmék evolúcióját megtervezni négyszáz év távlatában. Mert hogy alakul át egy nézet, és mennyi idő alatt? Mit mondtak például nálunk ezerhatszázban, ami még ma is igaz, és hogyan változott ez meg? Igazi kihívás kapcsolatba hozni ilyen rendszereket, illetve e szűrő mentén adagolni az információt, de nagyon izgalmas feladat.

    michael walden

     

    G: Úgy érzem rengeteg aktuális témát is boncolgatsz a könyvben. Mi az a fő „tanítás”, amit szeretnél eljuttatni olvasóidhoz, vagy a világhoz?

     MW: Talán azt, hogy a világ sem nem jó, sem nem gonosz: a világ indifferens. A kultúra, melyben élünk, nagyon összetett. Az, hogy egy történelmi személy végül hódítóként, diktátorként, aljas gazemberként vagy hősként kerül bele a könyveinkbe, nagyban függ attól, hogy a történet végén melyik oldalon állt. Ugyanakkor fontos, hogy a történelmi események ne merüljenek feledésbe vagy ne forduljanak tagadásba: muszáj levonnunk a konzekvenciákat és nem elkövetni ugyanazokat a hibákat.

    De azért ez mégsem politológiai mű, hanem sci-fi. Mi sem mutatja ezt jobban, hogy a második kötetre egyértelművé válik, ami az elsőben is sejthető volt: egy titokzatos időutazó tartja a kezében a szálakat. Ziuszudra, a rejtélyes manipulátor fel-feltűnik a színen, bár az továbbra is kérdéses, melyik oldalon áll: a Férgek ellen, vagy értük dolgozik? Ezen a szálon keresztül egy általános, fajon átívelő moralitás kérdését is fel szerettem volna vetni.

    Na igen, a kérdések! Én igazából nem is tanítani szeretnék a könyvvel, nem vagyok én népnevelő! Ez egy regény, de ha segít feltenni kérdéseket, ha kimozdítja az olvasót a betanult frázisok és az egyenválaszok közegéből, én már boldog leszek.

     

    G: Az előző kérdéshez kapcsolódóan kap-e szerepet világunk aktuálpolitikája az Eshtar univerzumában?

     MW: Természetesen, de csak mérsékeltem. A jelenlegi elnyomó totalitárius rendszerekhez hasonlóan működik a történetben az északi diktatúra, Morn, mellyel Vittorya a második kötetben megütközni kényszerül. Ebben helyeztem el a korai keresztény szekták hangulatát és üldöztetését reprezentáló kis csoportokat, akik Eshtart istennőjükként tisztelik.

     

    G: Számos helyen találkozhattunk a mezopotámiai mitológiával. Van ennek konkrét oka, vagy csak pont beleillett a műbe?

    MW: Az Inanna / Istár / Gilgames eposzok a legkorábbiak közé tartoznak, amiket egyáltalán ismerünk. Számos későbbi istenség, legendás alak, mítosz és történet ezekhez eredeztethetőek vissza; Istár konkrétan végigkíséri a közelkeleti és európai történelem megannyi kultúráját, különböző neveken és formában. Halála és emberiség megváltó feltámadása számtalan vallás alapvetését határozta meg. Értjük, ismerjük, viszonyt tudunk kialakítani a történettel. Vittorya mindig is Eshtar volt, az első perctől kezdve!

    Érdekes adalék, hogy a glória és az angyali szárnyak már Inanna / Istár ábrázolásaiban megjelennek, időszámításunk előtt háromezer évvel, azaz ötezer évvel ezelőtt. Az ember azt gondolná, az angyalok és szentek tipikus ábrázolása középkori találmány.

     

    G: Mit lehet elárulni a harmadik kötetről?

    MW: Pár apró szál kivételével, amire szükségem lesz a Saidához, minden kérdést meg fogok válaszolni, minden titokról lekerül a lepel, pl. komplex képet mutatok a Férgek mibenlétéről, kilép a történet a világűrbe és egy epikus lezárással a már sejthető végkifejlet bekövetkezik.

    Azonban a szereplők belső története reményeim szerint kalapácsként csapja majd agyon az olvasókat. Addigra kétmillió leütött karakter lesz a trilógiában, hosszú előkészítés ez egy olyan végjátékhoz, ami méltó befejezése lesz Vittorya útjának.

    Remélem, százasával hevernek majd készenlétben a zsebkendők, és az olvasó előrelátóan beszerez kétnapi hideg élelmet, mielőtt nekiáll a harmadik résznek!

  • Mesteri epikusság: Eshtar – Második könyv

    A történelem során számtalanszor szembesültünk a vallások mindent elsöprő erejével. A különböző hitek sokszor véres háborúkat eredményeztek, pedig elvileg a békét, együttélést szimbolizálják. Michael Walden második regénye, az Eshtar – Második könyv minden szemszögből megvizsgálja a vallás létjogosultságát a világban. Ám az író zsenialitása nem áll meg „csak” ennyinél: fő témaként előkerül a kitartás, háború, szerelem, szabadság, politika, és még sok más.

    Mielőtt mélyebben elmerülnénk Inisfael társadalmi, és politikai helyzetében, mindenképpen ki kell hangsúlyoznom: az Eshtart én filmen akarom látni! Ha ez nem egy vérbeli hollywoodi mesterprodukció, akkor semmi. Az első könyv után, – amely a maga műfajában szintén kiváló olvasmány volt –, az író sokkal nagyobb léptékben foglalkozik maró kérdésekkel, melyek mellett nem lehet elmenni. Főleg, ha megpróbáljuk megismerni saját világunkat (milyen ironikus, hogy egy távoli bolygóig kell elmennünk, hogy szétnézzünk a saját környezetünkben). A mű roppant epikus, monumentális, kötelezően ajánlott olvasmány mindenkinek.

    eshtar

    Az Eshtar 2 történetébe és mellékszálaiba nem kívánok részletesen belemenni, s ennek két oka van: minden megjegyzésem spoiler lehet, illetve képtelen lennék érthetően összefoglalni mindazt, amit ötszáz oldalon keresztül olvashatunk. A politika, a társadalom és vallás kéz a kézben járva, összeolvadva képezik Inisfael mindennapjait. Mindez egy roppant masszív keretet biztosít az Eshtar 2-nek.

    Sok nagyszabásúnak látszó művel ellentétben nem összetömörített információgombócokat kapunk a történésekről, hanem hosszasan, élvezhetően kifejtett okokat és okozatokat olvashatunk minden taktikai lépésről.

    A szereplők egyéni motivációi viszik előre a fejleményeket. Hűség, árulás, gyűlölet, imádat, hazaszeretet, diktatúra, demokrácia, büntetés, kíméletlen harcok, felelősségtudat; mindez egyetlen regényben, és nem is soroltam fel az összes összetevőjét.

    A mindent elsöprő erejű gonoszok, a Férgek nem csupán ijesztgetésnek vannak, de ezt már észrevehettük az első kötetben is. Tényleg léteznek, a káoszt szolgálják, el akarnak pusztítani mindent, ami ellenük van. Óriásiak, veszedelmesek, és gyilkolásra készek. Walden remek leírást ad minden Féregről, az elképzelhetetlennek tűnő monstrumok valamiért mégis belső szemeim előtt vannak – és nagyon ijesztőek.

    A címszereplő Eshtarból (Szintén irónia: Vittorya ki nem állhatja, ha Eshtarnak hívják. Vajon neki tetszene így a könyv?), a határozatlan lányból felfoghatatlan erejű vezető, királynő válik, de mellette az egész regény eléri a felnőtté válást.

    Ismét több idősíkon, több helyszínen van egyszerre jelen Eshtar pátosza. A tér és idő nem szabhat határt egy ekkora hatalomnak. Walden elkalauzol bennünket a reneszánsz Itáliába, ahol egy titkos rend veszi fel a harcot a sátáni čessk lovaggal. De visszautazunk kicsit Gilgames korába, Mezopotámiába, és Inisfael világán is két külön idősíkon keresztül követhetjük az eseményeket, több különböző helyszínen.

    A regény különlegessége még, hogy nem csak beszél a csatákról, nem csupán néhány oldalt szentel nekik az író. Az Eshtar 2 maga a harc, maga a véres háború. Nem kívülállók vagyunk, hanem egytől egyig mi is az ütközetek részeivé válunk. Minden szereplő a csatában van, néha két hadakozás között megállunk ugyan erkölcsi fejtegetésekbe, de alapvetően minden pillanatunkat a harcmezőkön töltjük. Azért helyeztem ezt a részt erősen többes szám első személybe, mert valóban én is úgy éreztem, mintha Inisfael alakuló történelmének részese lehetnék.

    Vittorya megítélése kortól és helytől is nagyban függ (ahogy az olvasó is többféleképpen értelmezheti őt). Van, aki istennőként tiszteli, van, aki féli hatalmas erejét, és van, aki szkeptikus vele szemben.

    Ha az előző regényben nem volt kimondottan jó és gonosz karakter, az itt hatványozottan igaz. Hatalmas pálfordulásokat követően néhány szereplőről megváltozik majd eddigi véleményünk. De még mindig nem lehetne élesen elválasztani a jókat és rosszakat, hiszen mindenki húsvér ember, akik országaik élén próbálják a legtöbbet kihozni helyzetükből, motivációikhoz mérten.

    Külön megér egy misét az Eshtar rendhagyó világépítése is. Nincs szokványos SF-környezet, de a fantasyk unásig olvasott kliséi sem tűnnek fel. Még mindig leginkább valamiért a Dűnéhez tudnám hasonlítani a regény hangulatát, de csak egy kis részben. Walden valami olyat alkotott, amire nem lehet ráhúzni az ismert sablonokat. Minden karakter élettel tölti meg Inisfael bolygóját. Cselekedeteikkel, párbeszédeikkel alakítják maguk körül a világot. Minden politikai döntés, minden nép önálló akarata, államformája folyamatosan változtatja az ismerni vélt világot.

    Lehet,az író nem így gondolta, de számomra rengeteg aktualitással is szolgál az Eshtar 2. Pattanásig feszült politikai acsarkodások, országok kifordulása önmagukból, államférfiak megkérdőjelezése mind-min jelenkori világunk geopolitikáját juttatja eszembe.

    Összefoglalva az Eshtar – Második könyv egy roppant komplex olvasmány. Rengeteg szálon fut, nagyon sok szereplővel, azonban megéri odafigyelni a részletekre, mert rengeteg tanítás, tanulság rejlik benne. Nem egy egyszerű könyvről van szó; minden oldalon kiérződik a gondolkodásra sarkallás, és az igyekezet, hogy ismerjük meg saját környezetünket. Epikussága páratlan, valóban hollywoodi megaprodukciókkal vetekszik. A világ, a leírások mind-mind elképesztően részletesek, szinte teljes valójukban megelevenednek.

    Aki szerette az első részt, a másodikat imádni fogja. Már úgy érezhetjük, hogy Walden ellőtte minden rakétáját, de valami mégis azt súgja, érnek még meglepetések bennünket a harmadik könyvben.

  • Középfölde problémáját a központosított hatalom oldhatná meg – A Gyűrűk Ura jogi és politikai kérdései

    A múlt hónapban indult „Jog és politika a fantasyben” előadássorozat második állomása Középfölde volt. Ez alkalommal ismét Dr. Tóth Csaba politológus segített eligazodni a feudalizmus hagyományaira épült fantasy világ politikájában, Tolkien története során felmerülő jogi kérdésekben pedig Dr. Hoffman István közigazgatási jogász adott útmutatást.

    A Trónok harcás eseményhez hasonló menetrend szerint zajlott a Gyűrűk Urát körbejáró est is: néhány kiemelt jelenet során nyerhettünk rálátást Középfölde jogi és politikai kérdéseire. Számos olyan probléma felmerült, amelyek miatt szokták kritizálni a ma már klasszikusnak számító regényt. Egyik legérdekesebb kérdés az volt, miért rekedt meg a fejlődés a feudalizmus szintjén, hol vannak egy esetleges ipari forradalom jelei? Tóth és Hoffman is arra jut, a mágia jelenléte akadályozhatja meg egy ilyen mesebeli világban, mint amilyen Középfölde is vagy bármelyik más jól ismert fantasy birodalom a fejlődést (megjegyzés: azért jócskán akadnak olyan fantasyk, ahol jelen vannak a tűzfegyverek, mint például Brain McClellan Lőpormágus-trilógiája). Másik érvként felmerül az egyik népszerű Gyűrűk Ura-olvasat, miszerint a középföldiek és Szauron küzdelme értelmezhető a konzervatív világkép és az ipari forradalom ütköztetéseként is.

    4b9cb8628154cd8853b655e20a71de05-650-80

    Középfölde színes, de néhol problematikusnak mondható rendszerének mélyébe is lemerészkedtünk. Számos politikai kapcsolatnak, mint Gondor és Rohan szövetségének boncolása során jól ismert középkori minták tárulnak fel a mítoszi köntösbe bújtatott történet elemeiből. Így tárul fel például az önsegély és a kollektív védelem rendszere, és itt merül fel egy másik Gyűrűk Ura-olvasat is, ami a történetet a második világháború parafrázisaként láttatja. Továbbá szó esik Szauron okos stratégiájáról (egyenként támadja meg a rendszer egységeit) és annak kérdése, ez ellen hogyan is léphetnének fel a középföldei fajok. Hátráltató erőként felmerül a politikai rendszerek perszonalizációja, azaz annak problémája, hogy egyének, nem pedig hatalmi egységek irányítanak (gondoljunk csak Théoden királyra: amíg ő nem döntötte el, hogy segít Gondornak, addig más sem cselekedett).

    the-lord-of-the-rings-image-1

    Ennek megoldásához nem árt feltárni, melyik nép milyen politikai helyzetben is van. Ennél a pontnál olyan megállapítások kerültek kimondásra, amikre talán már magunk is gondoltunk a regény olvasása vagy a filmtrilógia nézése közben. Például górcső alá kerül Gandalf szerep. A varázsló, mint a megkérdőjelezhetetlen, mindenki felett álló hatalom, egy igazi manipulátor, aki jó szándéka által vezetve igyekszik az eseményeket a megfelelő sodorba terelni. Másik érdekesség, ami felmerült, az a a hobbitok politikai berendezkedése: gyakorlatilag ők az egyetlen demokratikus közösség Középföldén. Továbbá rövid ideig elidőztünk a tündék felsőbbrendű szerepén, és az emberekhez való viszonyuláson. Tóth Csaba megjegyzi, hogy a fajok helyzetét és a közeledő veszély mértékét mérlegelve, ő a központosítást javasolná megoldásként. Ez a gondolat mind a regényben, mind pedig a filmben is megjelenik: Elrond tanácsa, majd a Gyűrű szövetségének megalakulása. Ha Szauron távoztával ez az egység tovább tudna működni, sok probléma megoldódna Középföldén, és talán a hiányolt fejlődés is elindulna. Aki ismeri A szilmarilokat és más Tolkien-írásokat az tudhatja, hogy sajnos áldozatok árán jön el Középföldére a technikai haladás (saját elképzelése szerint a mitológiai világ vége Ábrahámmal jön el).

    council_of_elrond

    ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának előadássorozata egy újabb szeletét tárta fel a fantasy zsánerének folytatva saját kitűzött misszióját: kedvenc történeteinken keresztül hozza hozzánk közelebb a jog és a politika világát. Reméljük, hogy a következő, november 15-én tartandó előadás, ami a Harry Pottert fogja vizsgálni is hasonlóan magas színvonalú lesz.

  • Vérfertőzés, anarchia és a jó kormányzás problémája – A Trónok harca jogi és politikai kérdései

    Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának köszönhetően egy fantasztikus előadássorozat indul az ELTE-n „Jog és politika a fantasyben” címmel. Azonban a cím ne tévesszen meg senkit, hisz nem csak a fantasy zsáner főbb műveit, de a sci-fi jelentős világaiba is elkalauzolnak minket a későbbiekben. Első alkalommal a Trónok harca koránt sem egyszerű jogi és politikai kérdéseiben mélyedhettünk el.

    Az első előadás alkalmával A sci-fi politológiája politológus és szociológus szerzője, Dr. Tóth Csaba és Dr. Kisteleki Károly jogtörténész mutatta meg az érdeklődőknek, miként is lehet egy fantasyt jogi és politikai szemmel nézni. Az idő végessége miatt (sajnos csak 2 óra jutott az előadásra) néhány kiemelt jeleneten keresztül ismerhettük meg Westeros törvényeit és szokásrendszerét.

    A mostani est egyik legerősebb sajátossága az volt, hogy mindig rádöbbentette a közönséget arra, hogy George R. R. Martin milyen mesterien is fűzte bele történetébe az ókori és a középkori mintákat, ezzel egy igazi működőképes fantasy világot létrehozva (korrekt középkori struktúrát, az előadókat idézve). Tóth Csaba és Kisteleki Károly is számos történelmi párhuzamot hozott kultúrából, jogból és politikából, melyek tökéletesen ráillettek Westerosra is. Tipikusan olyan áthallás van például az egyiptomi fáraók és a Targaryenek családon belüli házassága között, amire először nem is gondolnánk egyszerű olvasó vagy tévénézőként. De hasonló meglepetést okozott a Makulátlanok és a janicsárok közötti teljesen logikus hasonlóságok bemutatása is.

    51ccb7340bce5d33_frey

    Az ehhez hasonló ahaélményeket a tényleges jogi és politikai résznél is többször megtapasztaltuk. A Vörös Nász jelenet minden durvasága ellenére is tökéletes kezdet volt a vendégjog és a szerződéskötések- és szegések következményeinek vizsgálásához, miközben feltártuk Robb Stark és Lord Frey egyezségének részleteit is. Még górcső alá került Tywin Lannister tanítása a jó kormányzásról, ami csak arra világított rá, hogy a mai napig vitatott kérdés az ideális vezetés és az ahhoz szükséges tulajdonságok. Kisteleki és Tóth magyarázatából mindenképpen kiderült, hogy egy uralkodó dinasztiára épülő rendszerben szinte áthidalhatatlan probléma egy minden tekintetben stabil uralkodó kiállítása. A kormányzáshoz és a királysághoz kapcsolódott a tévésorozat talán egyik legerősebb jelenete, Kisujj és Varys párbeszéde a birodalom jelentéséről és az anarchiáról. A téma Westeroson igencsak aktuális, hisz a birodalom éppen szétesőben és hiányzik a központi hatalom. Azonban a rang és vagyon nélküli emberek, ahogyan Kisujj is teszi, csak üdvözlik ezt az állapotot: hiszen a káosz nem egy gödör, hanem egy létra.

    game-of-thrones-littlefinger-1024x576

    Jaime és Cersei Lannister vérfertőző kapcsolatára is kitekintettünk, főleg a családtagok közötti nemi aktus büntetőjogi aspektusainak kapcsán. Megtudtuk, hogy a jelenséget már Hammurabi törvénykönyvében is rögzítették, mint tiltandó dolgot, de a Targaryenekkel és Cerseiékkel párhuzamba kerültek a már említett egyiptomi fáraók és a Habsburgok unokatestvérekkel való házassága is. A továbbiakban még szó esett a fattyak jogi helyzetéről Westeroson és a középkori Európában, a rabszolgaság és a rabszolga felszabadításról, és természetesen mindkét professzor megosztotta velünk, kit is látna szívesen a Vastrónon.

    4b3371625c8b76de3e8ca972c794f434

    Mindenképpen egy értékelendő kezdeményezés a „Jog és politika a fantasyben” előadássorozat, ami kedvenc történeteinken keresztül hozza hozzánk közelebb a jog és a politika világát, amelyek lehet, önmaguk valójában sok embert hidegen hagynának. Reméljük, a következő, Gyűrűk Urát feldolgozó előadás is hasonlóan szélesíti látókörünket és olyan dolgokra világít rá, amelyre nem gondoltunk azelőtt.

  • Eshtar világa tovább bővül – interjú Michael Waldennel

    Michael Walden Start Könyvesként kezdte írói pályafutását a Metropolis Media kiadónál, de ahogy a lenti interjúból is ki fog derülni: nem állt meg egy kötetnél. Bemutatkozó SF-fantasy regénye, az Eshtar univerzuma elképesztő léptékkel fog bővülni a közeljövőben, de érkezni fog egy csomó másik történet is az író tollából, méghozzá hamarosan.

    Az interjúban az Eshtar fogadtatásáról, folytatásokról, újabb regényekről beszélgetünk a szerzővel.

     

    Galaktika: Milyen volt az első rész fogadtatása? Te magad hogyan értékeled a sikerét? Milyen érzés, hogy egy év alatt két könyved is megjelenik?

    Michael Walden: Elsőkönyves íróként nem voltak elvárásaim, bár reméltem, hogy kapok majd visszajelzést a regény tartalmára, mondanivalójára vonatkozóan. Ami visszajelzés hozzám eljutott, mind hasonló volt: nehezen letehető, érdekes regénynek mondják. A legnagyobb elismerésnek Fonyódi Tibor kritikáját tartom, aki, miután elolvasta a regényt és jó szavakkal illette a közösségi oldalán, meghívott írónak saját univerzumába is.

    Így valójában nem is kettő, hanem három könyvem jelenik meg egy éven belül, az Eshtar első két része, valamint egy debütáló kötetem a Mysterious Universe sorozatban, a Tuan kiadónál.

    Szintén nagy elismerésnek érzem, hogy a regény finalista az idei Margó-díj nevezettjei között.

    Mit mondhatnék? Minden elképzelésem, reményem, vágyam felülmúlja ez az eredmény, nem is tudom hirtelen hova tenni. Megtisztelő. Felemelő. Igyekszem felnőni a lehetőséghez.

    img_6401

     

    G: Tervezel-e más jellegű regényeket a jövőben?

    MW: Egyelőre a sci-fi különböző válfajainál maradnék, bár nem lehet tudni, mit hoz a jövő. Terveim vannak bőven, a hard SF-től young adult szérián át fantasy-SF crossoverekig, ez utóbbi valószínűleg egy teljes munkásságon át tartó szerelem lesz.

     

    G: A Galaktika 313. számában megjelent novellád ugyan az Eshtar világából származik, mégis más szemszögből nézhetünk az eseményekre. Számíthatunk még hasonló novellákra?

    MW: Mindenképpen. Bár nem tartom magam novellistának, ez a téma és a kísértés is túl nagy ahhoz, hogy kihagyjam a lehetőséget. Egyébként van a novellával két gondom: egyrészt nagyon tisztelem a műfajt, és számomra sokkal nagyobb kihívás, mint egy egymillió leütéses könyvet elkészíteni. A megfelelő felütés, az üzenet, a csattanó, ezeket mind meg kell tervezni, és sokkal kisebb mozgástér áll rendelkezésre.

    A másik problémám, hogy úgy érzem, egy-egy novellával egy könyv lehetősége vész el, az én esetemben legalábbis. Mert bármilyen rövid is egy történet, komoly tartalmakat kell benne megjeleníteni, ami viszont remekül kibontható lenne egy regényben.

    Eshtar-cover.indd

     

    G: Mikor döntöttél úgy, hogy mindenképpen folytatnád az Eshtart?

    MW: Már amikor nekikezdtem írni! Mire a kiadóval összehozott a sors, már a második könyv végén jártam. Így ültem le tárgyalni.

    Pontosan lefektettem magamnak előre, melyik könyv hány fejezetes lesz, hány leütéssel, milyen ívekkel. Koncepcióm volt a sötétedő világképpel, azzal, hogy az első regény inkább young adult oldalról közelítse meg a történetet, a második inkább epikus hangvételű legyen, a harmadikhoz pedig… ahhoz kelljen egy adag zsebkendő. És hogy mindenki azonnal induljon kardot tanulni, amint letette! Mivel ennyi szál, rejtett információ, karakter, történet-elem szerepel benne, amiknek végig konzisztensnek kell maradnia, s mivel a legtöbb kérdést meg szeretném válaszolni, ami csak felmerülhet, nem is lehetett ezt másként csinálni.

     

    G: Milyen viszonyban áll a folytatás az előddel? Hogyan kapcsolódik a sztori?

    MW: Pontosan ott folytatódik, ahol az előző abbamaradt. Mivel a trilógia egybefüggő történet, akár egyetlen hatalmas könyvként is működik! De ha egyszer már így alakult, a könyvek közötti teret igyekeztem kihasználni a narratívában is. Nem hiszem, hogy az olvasók fel tudnak készülni arra, ami következik.

     

    G: Meddig szeretnéd folytatni a sorozatot? Hány részhez van már ötleted?

    MW: Az első három könyv lezárt egészet képez majd, ezzel befejeződik Eshtar világának alapvetése, a nagy legenda bemutatása. De folytatni fogom, és ha lehetőségem nyílik rá, publikálni is szeretném a következő trilógiát az Eshtar után, Saida címmel. Ennek szálain és ívein valójában már dolgozom. Sőt, jelen pillanatban már készül egy professzionális képregény forgatókönyve és conceptjei is, egy kollaboráció keretében.

    Mivel az Eshtar világa hatalmas, rengeteg potenciállal, így ameddig foglalkoztat, írni is szeretnék bele. Egykönyves eredet-történeteket, új szálakat, új karaktereket. Ha annyi időm lenne, amennyi ötletem már most van, nagyon sokáig élnék!

     

    G: Nagy vonalakban (és persze spoilermentesen) mi az, amit el lehet árulni a sztoriról?

    MW: Gilgames és Vittorya találkoznak. Ez nem nagy spoiler, az első oldalakon megtörténik. Így Vitt legfontosabb feladata az lesz, hogy visszajusson Inisfaelre, és megvédje a Földet a Férgek szolgáival szemben. Aurora belekerül vadászgépével abba az űrcsatába, amire egész életében készült.

    Arcadia királynőnek szembe kell néznie sérülésének következményeivel és a sötét erők fájdalmával, valamint a fokozódó felelősséggel, ami rá hárul! Ezúttal a borító is őt ábrázolja.

    Mikael és Dareeos pedig folytatják háborújukat, miközben egyre jobban megismerjük őket és motivációikat.

    Természetesen a központi elem Vittorya Astarte királynővé válása és brutális hadjárata a Férgek északi diktatúráival és a vallással szemben, mely őt magát isteníti. Ám a háború valódi nehézségeivel még ő sem számol előre.

    Kiemelnék két, számomra nagyon fontos történetszálat: az egyik a középkori Itáliában játszódik, Róma feldúlása előtti napokban, és a Véres Hercegnő Testvériségének korai napjait és az egyik legnagyobb küzdelmét meséli el.

    A másik személyes kedvencem: egy fiatal fiúról szól, aki katona Mornban, a havas, kegyetlen, disztópikus berendezkedésű diktatúrában él, és része a gyilkos rendszernek. Az ő szellemi ébredése az, ahogy rátalál Eshtar tanításaira, ahogy kinyílik a szeme és meglátja a világot olyannak, amilyen. Az ő története az egyik fő ok volt, amiért az egész sorozatba belekezdtem.

     

    Tehát akit érdekel Walden pályafutása, semmiképpen ne hagyja ki a folytatásokat, reméljük csupa nagyszerű történettel fogja elkápráztatni egyre népesedő olvasótáborát.

    Az Eshtar – Második könyv már előrendelhető webshopunkban! Rendeld meg még ma, 20% kedvezménnyel! Várható megjelenés: 2016. október 10.

  • 20 éves a Sosehol

    Ma 20 éve, hogy először jelent meg Neil Gaiman Soseholja. Keletkezésének története olyan kalandos, mint maga a regény, az elmúlt évek során pedig további formátumokban is életre tudott kelni. A kerek évforduló alkalmából tekintsük át ennek a különös könyvnek a történetét.

    A sorozat bukása és a könyv felemelkedése

    Megszokhattuk, hogy a legtöbb esetben könyveket adaptálnak filmmé vagy sorozattá, azonban a Soseholnál ez pont fordítva történt. Valamikor a kilencneves évek közepén Lenny Henry és Gaiman összeültek abból a célból, hogy együtt alkossanak valamit. Henry felvetette egy Londonban játszódó, hajléktalanok törzséről szóló sorozat ötletét. Gaiman kicsit tartózkodva kezelte ezt a felvetést, ugyanis nem tartotta jó üzenetnek a hajléktalanság „menőnek” való beállítását. A problémát végül úgy oldotta fel, hogy a történetet igyekezett minél távolabbra helyezni a saját valóságunktól: így született meg a másik London ötlete.

    A végleges változat tehát így szól: Richard Mayhew Londonban éli mindennapjait, amíg nem botlik bele az utcán egy súlyosan sérült lányba. Richard azonnal a bajbajutott segítségére siet, azonban nem is sejti, hogy mibe keveri ezzel magát. A lány – akiről később kiderül, hogy Ajtónak hívják – gyógyulása és távozása után főhősünk élete kitörlődik a Fenti Londonból és lassan átcsusszan a Lentibe.

    neverwhere2
    Gary Bakewell Richardként

    A Sosehol minisorozat 1996.09.12-én debütált a BBC 2-n, szeptember 16-án pedig regény formájában is megjelent. Adott volt egy izgalmas alapötlet, egy izgalmas, intelligensen megírt történet és olyan emlékezetes szereplők, mint de Carabas márki, Vadász vagy Old Bailey. És mégse váltotta be a sorozat a hozzá fűzött reményeket. Egy a rádiójátékhoz kapcsolódó interjúban Gaiman azzal foglalta össze a bukás okát, hogy megelőzték korukat: a 90-es években nem állt rendelkezésre olyan szintű technológia, amivel ténylegesen életre lehetett volna hívni a Lenti Londont. A megfelelő technikák és eszközök hiánya mellett a projekt pénzügyi problémákkal is küzdött. Egyik példa erre az anyag felvételének esete: először videóra rögzítettek, később pedig filmszerűvé tették a felvételeket, azaz az eredeti mozgókép anyag megjelenését úgy alakították át, hogy azt a hatást keltse, mintha eredetileg filmre rögzítették volna. Emiatt sok kritikát kapott a sorozat a maga idejében. A képi világhoz kapcsolódóan Gaiman is megjegyezte, hogy nagyon csalódott volt, amiért nem tudták úgy megvalósítani az elképzeléseit, ahogyan szerette volna. Példának a London Nagy Fenevadját hozza, ami szerinte a sorozatban inkább hasonlít egy „szomorú varjúra”, mint egy fenyegető szörnyetegre.

    neverwhere-galleycat

    A regény változatot 3 epizód levetítése után adta ki a BBC Books. Lényegében nem tért el nagyban az eredetitől, csak annyiban, hogy Gaiman néhány részt jobban be tudott mutatni, mint például a Harrodsban tartott Lebegő Vásár (a tévésorozatban ez a rész a Battersea erőműnél játszódott, mivel az utolsó pillanatban a Harrods vezetősége visszakozott a forgatástól). Hogy a plusz betoldásoknak vagy csak a könyves formátumnak köszönhetően, de a Sosehol, mint regény hatalmas sikert aratott. Több nyelvre is lefordították (az angol Wikipédia bejegyzés szerint 22-re), 2006-ban pedig elkészült egy úgynevezett „Author’s preferred text” (az író által preferált szöveg) kiadás is, ami az eredeti angol és nemzetközi verziókból állt össze némi hozzátoldással együtt.

    Sosehol továbbélése

    A regény sikerével azonban nem ért véget a Sosehol. Bőven a megjelenést követő években több médiumba is átemelték a történetet. 2005-ben, például megjelent egy 9 részes képregény, amit a Lucifer írója, Mike Carey jegyzett. 2006-ban Eve Butler és Sasha Travis hívták életre Lenti Londont a Savannah Actor’s Theatre-ben, majd az ő előadásukat több színházi feldolgozás is követte. 2009 körül tervben volt egy filmadaptáció is, azonban később elvetették a projektet.

    Legutóbb (pontosabban 2013 környékén) nagy média visszhangot kapott egy újabb adaptálás, egy a regényen alapuló rádiójáték. 2013. 03. 16-án a BBC Radio 4 sugározta először a 6 részes művet. A történetnek ez az újrahívása igazi különlegesség, több szempontból is. Egyik figyelemfelkeltő és szembetűnő dolog a castingja. Napjaink legismertebb és persze tehetséges színészei kölcsönözték a már jól ismert szereplők hangjait. Richardként James McAvoy (X-men: Az elsők), Ajtót a Trónok harcából már ismert Natalie Dormer alakítja, Islington angyalt Benedict Cumberbatch (Sherlock, Hobbit) kelti életre, de hallhatjuk a rádiójátékban Sir Christopher Lee-t, Bernard Cribbinst (Doctor Who), de magát Neil Gaimant is.

    london-below-photo-neil-gaiman-neverwhere

    Sosehol megálmodója úgy érzi, talán a rádiójáték a tökéletes médium története számára. Az ő szavaival élve olyan az egész, mint egy nagy költségvetésű film, ami a fejedben forog. A színészek adottak, de mi képzeljük magunk elé a történéseket és a környezetet. Gaiman úgy érzi, ez az új változat azzal a tulajdonságával, hogy engedi a befogadót is részt venni a mű megalkotásában már kárpótolta a sorozat félresiklásáért. Még reméli, hogy a fiatalabb közönségnek olyan élmény lesz a Sosehol rádiójáték, mint anno neki a Galaxis útikalauz stopposoknak hasonló rádiós feldolgozása.

    Visszatérés Lenti Londonba?

    Aki olvasta a regényt vagy esetleg látta a sorozatot (netalán meghallgatta a rádiójátékot) tudja, hogy a Sosehol egy lezárt, kerek történet. Azonban Gaiman sosem zárkózott el egy esetleges folytatás ötletétől. George R. R. Martin és Gardner Dozois által összeállított Zsiványok (2014) antológiában például található egy de Carabas márkiről szóló novella (Hogyan szerezte vissza a kabátját a márki), de Gaiman tervez egy konkrét folytatást is The Seven Sisters címen. Egyelőre még nincs hír megjelenési dátumról, sem arról, hogy elkezdett-e rajta dolgozni, de terveinek csak örülhetnek azok, akiket elvarázsolt a Sosehol.

    Ritka az olyan történet, ami ennyi formátumban képes helyt állni, de Neil Gaiman Soseholja ezek közé tartozik. Mindegyik médium tudott pluszt adni az eredeti sorozat változathoz, más megvilágításba helyezni azt. És mint egy boldog mesénél, végül az író is megtalálta a számára legtökéletesebb kifejezőeszközt. Így élte eddigi 20 évét a Sosehol.

  • SF, fantasy és horror sorozatok ősszel 2.

    Kétrészes cikksorozatunk első felében az idei szezon legfontosabb SF, fantasy, és horror sorozatairól írtunk, melyek szeptemberben indulnak. Folytassuk is a sort az októberi premierekkel.

    1. Timeless

    A tudós, a történelemtanár és a katona bemennek a kocsmába… így is kezdődhetne egy rémunalmas vicc, pedig ez nem az. Tizenkettő egy tucatnak ígérkezik az október harmadikán debütáló időutazós sorozat, melyben a fent felsorolt három főszereplő próbál visszaszerezni egy ellopott időgépet.

    2016-0801-timeless-aboutimage-1920x1080-ko

    1. The Flash

    Barry már megint mindent szétbarmolt. Újabb idősíkot változtatott meg kedvenc gyorshajtónk, beláthatatlan következményeket okozva ezzel. Ennek eredményeképpen megváltozik az egész sorozat, sőt talán az összes jelenleg futó DC-sorozatra (kivéve Gotham) hatással lesz. Valószínűleg a „Flashpoint” történetszálat vehetjük jobban szemügyre az október negyedikén induló harmadik évadban.

    flashdvd

    1. No Tomorrow

    Egy brazil tv-sorozaton alapszik a No Tomorrow, melyben a főszereplő nő megtudja, hogy bizony a világ hamarosan véget ér. Egészen pontosan 8 hónap és 12 nap múlva. A nő és barátai megpróbálnak az egész világvége dolognak a végére járni, miközben tételeket is kihúzhatnak bakancslistájukról. Premier: október 4.

    notomorrow1

    1. Arrow

    Ötödik évad. Öt hosszú évvel ezelőtt a CW csatorna elindított valamit, amit a DC-rajongók már nagyon régóta vártak. Elkezdtek a sorozatkészítők felépíteni valami nagyot, valami komplexet. Azóta élvezhetjük a Flash-t, a Holnap legendáit, Supergirlt, Gothamet, és még ki tudja, mit hoz a jövő. Oliver Queen kalandjai viszont egyre erőtlenebbé válnak, egyre távolabb kerül az alapként szolgáló képregénytől, és egyre kínosabb nézni. A Zöld Íjász nagyon jó szériának indult, de mára már erőltetett, bugyuta és komolytalan próbálkozás az érdeklődés fenntartására. Ötödik évadával tér vissza a képernyőkre október ötödikén. Hátha ezúttal tanulnak a hibáikból a készítők.

    stephen-amell-green-arrow-rebirth

    1. Frequency

    Újabb időutazás. Ugyanezen címmel 2000-ben készült egy film Dennis Quaid főszereplésével, melyben egy rádiófrekvencia segítségével képes volt beszélni apjával a múltban. A sorozat ugyanezt a sztorit ragadja meg, csupán a főszereplő neme fog eltérni. Premier: október 5.

    frequency

    1. Supergirl

    A második szezont már a CW csatornán folytatja Kara, így könnyebben megoldva a későbbi crossover epizódokat a többi sorozat tagjaival. Az október tizedikén induló etapban feltűnik majd Superman is (Tyler Hoechlin). Bár a promókép gyakorlatilag mindenkinél kiverte a biztosítékot. Szavakat nem találunk. Azonban ha a Supergirl tanult hibáiból, akkor egy fantasztikus évadnak nézhetünk elébe, de ha folytatják a megkezdett hisztikbe oltott szexizmus-lavinát, az könnyedén elsodorhatja a sorozatot a süllyesztő világába.

    supergirl-superman-s2-pic

    1. Legends Of Tomorrow

    Nagyon változó volt az első évada a Holnap Legendáinak. Hol kiváló volt, hol csak éppen elment, de előfordult vállalhatatlan epizód is. Az utolsó pár rész pedig megmutatta, hogyan kellett volna az egész szezont lebonyolítani. A legendák újabb kalandjai október tizenharmadikától kerülnek képernyőre.

    legends-of-tomorrow-key-art

    1. Supernatural

    A Winchester-fiúk sosem unják meg. A tizenkettedik évaddal folytatják a srácok az Odaát szériát. Az eredetileg öt évadra tervezett sorozat két főszereplője (Jensen Ackles, Jared Padalecki) egyelőre nem is tervezik a démonvadászat végét. Hogy mi újat tud mutatni még a tizenkettedik évad, az rejtély, de a két sármos szörnyvadász biztosan tartogat valamit, amivel ki lehet tölteni huszonhárom részt.

    supernatural

    1. Black Mirror

    Részleteket még nem tudni a Black Mirror következő évadáról, de ha olyan lesz, mint elődje, akkor nem fogunk csalódni. A sci-fi thriller sorozat legtöbbször a technológiával kapcsolatos rejtett félelmeinkre alapoz. Októberben hat epizód fog megjelenni, melyekben érinteni fogják a közösségi médiák roppant égető kérdéseit, és lesz egy rész, aminek valami köze lesz a videojátékokhoz.

    black-mirror

    1. The Vampire Diaries

    Nyolcadik évaddal tér vissza a képernyőkre a Vámpírnaplók, ami egyben az utolsó is lehet.

    vampire-diaries-17-so-you-think-you-re-a-vampire-diaries-fan-can-you-remember-who-said-these-memorable-quotes-jpeg-225020

    11. Dirk Gentley’s Holistic Detective Agency

    Douglas Adams azonos című (Dirk Gently holisztikus nyomozóirodája) könyvéből készül egy új sorozat. Bár azt nem tudni, hogy egyáltalán ez miképpen fog kapcsolódni a klasszikus regényhez, de inkább előre mondom: ne tápláljunk túl sok elvárást. A főszerepben Elijah Wood lesz, az előzetes pedig hangulatos, de ismétlem: ne Douglas Adams művét keressük a sorozatban.

    dirk gentleys

    1. The Walking Dead

    Kit ölt meg Negan az előző évad utolsó részében? Ki marad életben? Ki Eric Cartman apja? Hónapok óta mennek a találgatások, rajongói teóriák, de hamarosan pontot tehetünk az ügy végére. Október huszonharmadikán folytatódik a The Walking Dead a hetedik felvonással. Talán már érezzük, hogy lassan megpihenhetne a széria, de mindig tudnak valami érdekes mutatni, amivel felcsigázhatják a nézőgárdát.

    the walking dead

    1. WestWorld

    A legizgalmasabbat hagytuk a végére. Egy Michael Crichton által írt és rendezett, 70-es években készült klasszikus mozifilmet gondolt újra J.J.Abrams és Bryan Burke. Ráadásul a szériát Christopher Nolan öccse, Jonathan rendezi, igencsak parádés szereposztással. A sztori egy mesterségesen felépített, teljesen emberszerű androidokkal benépesített vadnyugaton játszódik, ahová a gazdag emberi vendégek szórakozni járnak.  Egészen addig, amíg hiba nem csúszik a rendszer működésébe. A széria október másodikán debütál az HBO-n.

    westworld

    Ezek lennének azok a sorozatok, amelyekre érdemes lesz odafigyelni az elkövetkezendő két hónapban. Egészen október végéig folyamatosan jönni fognak a vadonatúj szériák, vagy sokadik évaddal fognak visszatérni hatalmas rajongótáborral övezve megszokott kedvenceink. Egy valami biztos: ősszel és télen, ha csak SF, fantasy és horror-sorozatokat fogunk nézni, egészen biztosan nem unatkozunk majd.

    Lesznek majd olyanok, melyek nem ütik meg a mércét, de biztos vagyok benne, hogy egy-két cím okozni fog meglepetéseket, mind negatív, mind pedig pozitív értelemben.

     

  • The Witcher 3 – Avagy így kell játékot készíteni

    A tavalyi év egyik legjobban várt játéka nem csak hozta az elvárt szintet, de bőven meg is ugrotta azt, s igencsak magasra tette a lécet konkurencia számára. A lengyel Andrej Sapkowski író által megálmodott, és a szintén lengyel illetőségű CD Projekt Red fejlesztőgárda által kódolt The Witcher játéksorozat harmadik részéről van szó.

    Az első két felvonás nagyban eltért a „megszokott” fantasy-címektől, mind mágiarendszerben, mind világépítésben, karakterekben, nyelvezetben. A kelet-európai attitűd mindig erősen visszaütött, és keveredett a reneszánsz által képviselt késő középkori hangulattal, a paraszti élet trágárságával, és a számtalan mitológia különféle változatával. Szerepeltek görög mítoszokból átvett lények, de találkozhattunk szláv fél-pogány erdei démonokkal, sőt a viking kultúrában is tiszteletét teszi a Witcher-sorozat. De ne rohanjunk ennyire előre, inkább vegyük át alaposan a nemrég év játéka kiadásban is megjelent játékot, és nézzük meg miért is lett a The Witcher 3: Wild Hunt az elmúlt évek egyik legjobb fantasy-szerepjátéka.

    witcher3_en_wallpaper_the_witcher_3_wild_hunt_geralt_with_trophies_1920x1080_1449484678

    A The Witcher (magyarul Vaják) először novellák formájában jelent meg a 90-es években. A rövid történetek főszereplője Riviai Geralt, egy mutáns szörnyvadász, kit gyerekkorától fogva emberpróbáló mutációkkal bombáztak, hogy később megküzdhessen a Kontinenst elárasztó különböző fenevadakkal, akik rettegésben tartják a szerencsétlen lakosokat.

    Geralt első kalandjait videojáték formájában 2007-ben dolgozták fel. Masszív sztorit kaptunk, ám a játékmenet kissé egyhangú, sőt néhol kifejezetten unalmas volt. Az sem segített, hogy magyar szinkronnal is ellátták a programot, sőt inkább csak rontott az egészen.

    Majd 2011-ben jött a kvázi-áttörés. Mindenkiben magas nosztalgia-faktorral dolgozott a Witcher első részének megfakult emlékképe (tegyük hozzá, hogy távol állt a rossztól, de kimagasló sem volt), így boldogan vetettük bele magunkat a The Witcher 2: Assassins Of Kings játékba. Első pillanattól kezdve nagyon erős cselekmény tárult elénk, flashbackekkel, remek harcrendszerrel, érdekes jelhasználattal (a jelhasználat a Vaják esetében a mágia). Igazi fantasy-RPG-vel volt dolgunk, és örültünk neki. Azonban még mindig ritkán lehetett hallani, hogy egy lapon emlegetnék az emberek a Dragon Age-dzsel, vagy akár a mainstream fantasy-játékok istenkirályával, a The Elder Scrolls sorozattal. Pedig a Witcher 2 esetében már hatványozottan megfigyelhető volt a fejlődés, és az akarás mögötte, hogy jó programot adjon ki a CD Projekt Red brigádja.

    785-0-1444588700

    S csendben eltűnt a színtérről Geralt; egészen 2015-ig, mikor megjelent a The Witcher 3: Wild Hunt. A konzolos generációváltás meghozta gyümölcsét. Bárki, aki ránézett egyetlen képre, vagy videóra, annak elállt a lélegzete is. A Skyrimnél 20%-kal nagyobb bejárható területet ígértek, pedig valljuk be: az aztán tényleg nagy térkép volt.

    Ám ekkora játékot bizony nagyon nehéz tartalommal kitölteni. Sokszor láttuk már, hogy egy RPG hatalmasat markolt, majd belefulladt az egészbe, és végtelenül önismétlővé vált. A Witcher 3-ban ilyenről szó sincs. Ennél komplexebb játékot talán még soha nem láttam. Minden egyes küldetés eltér a másiktól, minden állomásnál más fajta emberek élnek, így más feladatokat, vagy megbízásokat kapunk.

    Felejtsük el a „Szedj össze tíz növényt”, vagy az „Ölj meg hat vaddisznót, és vedd el a májukat” jellegű küldetéseket. Nagyon sok játékóra után sem találtam ismétlődő feladatokat. Persze akadnak olyan megbízások, melyekben többször ugyanolyan fajba tartozó szörnyet kell levadászni, de mindig más út vezet fészkükhöz, mindig más célból kell végezni velük, és valahogy mindig másképpen is viselkednek. Emellett szinte az összes side-quest (mellékküldetés) lehetne akár a főküldetés része is.

    A különböző falvak és városok lakói megöltik élettel az egész játékot. Mindenhol akad egy vajákra váró megoldatlan ügy. Közben fejleszthetjük karakterünket, igen sokféleképpen. Gyúrhatunk jelhasználatra, vagy nyers erőre is, vagy akár kombinálva a kettőt, kiegyensúlyozhatjuk Geralt képességeit, hogy minden helyzetre felkészülhessen. A mindig hátunkon lógó ezüst-és acélpengéket kedvünkre váltogathatjuk, vagy megkérhetünk egy jóképű törp urat, hogy készítsen nekünk valami remek kardot. Ehhez receptre lesz szükségünk, melyek összegyűjtése szintén kiváló elfoglaltság. És akkor észrevesszük, hogy órák óta csupán a mellékküldetéseket nyüstöljük, aranyat alkudunk egy falusi elöljárótól, gwynt-partit játszunk a helyi kocsmában, majd leölünk néhány fojtólidércet a mocsár szélén. Közben megismerkedünk a különböző vidékek embereivel, és azok minden létező motivációjával. Van, ki a háborútól fél, van, aki csupán a családját szeretné etetni, de akadnak rasszista emberek (és tündék), zsugori nemesek, bátorlelkű parasztok, és mindenféle erkölcsi kérdés felmerül, mely akaratlanul is elgondolkodtatja a játékost. Belekeveredhetünk politikai játszmákba, intrikákba, minket nem feltétlen érintő harcokba, belviszályokba. Hűséges barátaink pedig legtöbbször azon lesznek, hogy segítsenek az ilyen helyzetekben, bár leginkább magunkra maradunk, mint végtelenül cinikus, érzelemmentes vaják, aki saját morális kódja szerint teszi a dolgát.

    wild hunt

    A változatosságot tovább erősítik a különféle megfigyelhető nyelvezetbeli eltérések. Aki tud angolul, annak is problémás lehet maga a hallható nyelv, hiszen annyi fajta dialektusban beszélnek a népek, hogy számolni is alig lehet. Szerencsére van magyar felirat a játékhoz, ez nagyban segíti a parasztok furcsa tájszólásának, a nemesek fennköltségének, vagy Skellige bátor „vikingjeinek” megértését

    Az elődökhöz hasonló módon itt is megjelenik a szexualitás, a maga nyers formájában. Ahogy a bevezető szövegben írtam, a kelet-európai attitűd sokszor vissza-vissza cseng, legyen szó a társadalmi differenciákról, romantikáról, vagy erotikáról. Valamiért élesen elkülöníthető a nyugati álomgyárban bemutatott szex a kelet-európai realista ábrázolásmódtól. Geraltnak számos kalandja lesz nőkkel is, melyek akár külön feszültséget generálhatnak a főszereplő hölgyekkel. De olyan helyzetbe is keveredhetünk, hogy egy adott küldetés céljához akkor kerülünk közelebb, ha előtte elcsábítunk egy leányzót.

    the-witcher-3-wild-hunt-51

    A világ valóban hatalmas, rengeteg tartalom van az alapjátékban is, de még rátesz jó néhány lapáttal a két kiegészítőcsomag, a Hearts of Stone, illetve a Blood and Wine. Mindkettő dlc rengeteg plusz játékórát ígér, új területet, új fegyvereket, új cselekményvonalat. Sőt, ingyenesen hozzájuthatunk tizenkilenc letölthető tartalomhoz, melyek leginkább skinek, de akad közöttük páncél szett, gwynt pakli, és sorolhatnám (más játékok esetében ezek 5-10 eurós nagyságrendű költséggel járnának). És ezek nem csupán ígéretek, be is tartják mindezt (ugye kedves Hello Games-féle No Man’s Sky?).

    A The Witcher 3 több, mint 300 különféle díjat zsebelhetett be, de ez nem véletlen, hiszen valóban egy közel tökéletes játékról beszélhetünk. Bugok ritkán előfordulnak, de ezek miatt nem lesz játszhatatlan. Általában egyáltalán nincs befolyással a játékmenetre, még csak bosszúságot sem okoz. Legfeljebb jót röhögünk, ahogy Geralt hűséges lova, Keszeg (aki szintén fejleszthető) beakad egy bokorba, miközben gazdája felé vágtat.

    the-witcher-3-wild-hunt-kornyezettexturamodok

    A hatalmas sikerre való tekintettel kiadták PC-re, Xbox One-ra, és Playstation 4-re a Game Of The Year (Év játéka) változatot, mely tartalmazza az alapjáték mellett az összes kiegészítőt is. Októberben ingyenes nyílt bétával mutatkozik be a népszerű in-game kártyajátékból, a Gwyntből adaptált önálló játék, mely nem valószínű, hogy a Hearthstone babérjaira fog törni, mégis szórakoztató zsugázásra lehet számítani. A Witcher széria a harmadik résszel le is zárult, örökre befejezték a fejlesztők. Ám lezárásnak nem is kívánhattunk volna többet, vagy jobbat, hiszen a Witcher 3 az elmúlt évek legjobban sikerült fantasy játéka, sőt nem csak műfajában kiemelkedő alkotás, hanem minden téren maradandó műről van szó. Minden perce élvezetes, és egy elképesztően fantasztikus sztorit játszhatunk végig, ami után végtelen űr keletkezik majd lelkünkben.

    A CD Projekt Red most egy SF játékon dolgozik, mely a Cyberpunk 2077 nevet viseli. Már többen fejlesztik, mint a Witcher 3-at, szóval grandiózus programra számíthatunk.

    cyberpunk

  • SF, fantasy és horror sorozatok ősszel 1.

    Szuperhősök, zombik, mesterhackerek, feldolgozások, átdolgozások, folytatások; rendszeres olvasóink tudhatják, hogy széles skálában mutatunk be sorozatokat a sci-fitől a fantasyn át a horrorig. Néztünk már jót is, rosszat is, értek csalódások, és meglepetések is.

    Idén sem állunk meg, összeszedtük a legfontosabb címeket, melyekre érdemes lesz odafigyelni a 2016/2017-es szezonban, s amelyek nagy részéről mi is megpróbálunk számot adni.

    1. American Horror Story

    American-Horror-Story-Season-6-Teasers2

    Szeptember tizedikén a hatodik évaddal tér vissza a népszerű horror-széria. Noha általában a mértéktelen reklámoktól agybajt kaphatunk, az AHS nem ültet fel minket a hype-vonatra. Gyakorlatilag semmit sem tudunk az új szezonról, az ízelítő videóból pedig nem sokat tudtunk kivenni. A szereplőgárda viszont annál biztosabb: Evan Peters, Sarah Paulson, Kathy Bates, Angela Bassett, Lady Gaga, és Cuba Gooding Jr száz százalék, hogy feltűnnek a műsorban.

    1. Blindspot

    2015-0817-Blindspot-AboutImage-1920x1080-KO

    A Blindspot (Rejtjelek) második évada szintén szeptember tizedikén startol. A rejtélyes tetoválásokkal felruházott, amnéziás nő kalandjai tovább folytatódnak, még több megoldásra váró bűnüggyel várják a lelkes nézőket.

    1. Z Nation

    z nation

    A zombis műsorok sem hátrálnak! Szeptember tizenhatodikán harmadjára rajtol el a Z Nation. A Walking Deadig csak kibírjuk…

    1. Gotham

    gotham_header_h_2015

    Rohamtempóval lépked a népszerűségi ranglétrán az ifjú Bruce Wayne és Gotham városának kalandjait bemutató noir-sorozat. A harmadik szezon ismét számos újdonsággal próbálja lenyűgözni lelkes rajongótáborát. Állandó „gonoszként” tűnik fel Poison Ivy és Mad Hatter. Utóbbira utalásokat már láthattunk a második évad vége felé Indian Hillben. Az utolsó epizód cliffhangere is éppen elég kérdést vetett fel, szóval képregényrajongók: kitartást szeptember tizenkilencig.

    1. Lucifer

    LUCIFER

    A Sátán földi kalandjainak debütálása sikerülhetett volna jobban is, de nem beszélhetünk kifejezetten rossz szériáról. A Lucifer rengeteg potenciált tartogat, reméljük merészebb és ördögibb lesz a második évad, elvégre a Sátán a saját anyjával fog találkozni. Premier: szeptember tizenkilenc.

    1. The Good Place

    2016-0623-TheGoodPlace-Show-Slide-5x4-CC

    Jöhet egy sci-fi(szerű) vígjáték? Eleanor Shellstrop halála után véletlenül a „jó helyre” kerül, a „rossz hely” helyett. A félreértéseken alapuló komédia egyértelműen várós.

    1. Agents Of S.H.I.E.L.D.

    agents_of_shield_season_3-1920x1200

    A Marvel sem lustálkodik: szeptember huszadikán érkezik a negyedik évaddal a népszerű S.H.I.E.L.D. ügynökei. Még több izgalom, új szereplők, minden lesz itt, amire egy rajongó várhat. Ja, és feltűnik a Szellemlovas (sajnos nem Nick Cage) is.

    1. The Exorcist

    The-Exorcist-Trailer-Foggy-Priest

    Emlékeznek még az Ördögűző című filmre? Mert mi igen. A már-már kultikus horrordarab egy reboot-sorozattal tér vissza a képernyőkre. Lássuk be, az effajta feldolgozások nem igazán szoktak pozitívan elsülni, de mit lehet egy vérfagyasztó horroron elrontani? Oké, sok mindent, de mi bizakodók vagyunk. Szeptember huszonharmadikán meglátjuk.

    1. Van Helsing

    unnamed

    Újabb klasszikus címmel bővül a külföldi csatornák kínálata. A híres vámpírvadász megszállja a kisképernyőt, vagy talán mégsem? A főszerepben egy hölgy áll, kit Vanessa Helsingnek hívnak, poszt-apokaliptikus világban játszódik a sorozat, és egyelőre nem sokat tudunk. Kérdés, hogy mennyire érdemes optimistának lennünk.

    1. Once Upon A Time

    388032

    A tündérmesék folytatódnak tovább. Hatodik szezonnal tér vissza a képernyőkre a Once Upon A Time, töretlen sikerrel.

    1. Son Of Zorn

    Son of Zorn official

    Oké, itt álljunk meg egy pillanatra. Hűha! Nehéz szavakat is találni. A Son Of Zorn egy sitcom sorozat lesz. A főszerepben egy rajzolt férfi áll, aki Conan és He-Man szerelemgyereke is lehetne (?), és éppen Californiába költözik, hogy egy kis időt eltöltsön élőszereplős fiával és ex-feleségével. Majd irodai munkát kap. Ha mást nem is, ezt kötelező lesz megnézni magunknak.

    1. Channel Zero

    maxresdefault

    Ígéretes horrornak tűnik a Channel Zero kétszer hat részből álló miniévada. A széria első felében egy creepy pasta (városi legenda horror megfelelője – bővebben itt) kerül feldolgozásra, a másodikban pedig egy nő otthonában állnak be különös változások, miután egy kísértet-járta házban látogatást tesz.

    1. Luke Cage

    luke-cage-193870

    A Daredevil és Jessica Jones páratlan sikere után a Netflix és a Marvel meghozta a döntést: jön a Luke Cage önálló sorozat. (Később ehhez csatlakozik a Punisher és a Defenders szériák is.) Ha követik a kitaposott utat, nem tudnak majd félrenyúlni ez esetben sem és maradandót alkotnak majd a sorozat készítői.

    Szeptemberben ezekre a sorozatokra lesz érdemes odafigyelni, lesz mit nézni a következő uborkaszezonig. Hamarosan jövünk az októberi premierekkel is.