Címke: fantasy

  • Egy csomó díjat bezsebelhet az Érkezés a 89. Oscar-gálán

    Igaz, hogy az Oscar-díjátadó egyik legnagyobb reménysége a Kaliforniai álom című, 14 kategóriában jelölt musical, mégis érdemes kiemelni, hogy a főbb kategóriákban bizony 2016 egyik legjobb sci-fije, az Érkezés (Arrival) is ott van. A korántsem hétköznapi inváziós filmnek a Fegyvertelen katonával és a Moonlight című kritikuskedvenccel is farkasszemet kell néznie, ha el akarja vinni a Legjobb filmnek járó szobrocskát. De az Érkezés rendezőjét, Denis Villeneuve-öt Legjobb rendezőnek is jelölték, ott olyan nevek sorakoznak még, mint Mel Gibson és Damien Chazelle. Az Érkezés amellett, hogy mély és a közönséget megérintő története volt, a nagy csaták hiánya ellenére is felkeltette a látványért rajongók figyelmét. A film a Legjobb fényképezés kategóriáján belül is ott van a legnagyobb esélyesek között. A technikai díjak közül a Legjobb vágás kategóriában található még meg az Érkezés, valamint produkciós dizájn kategóriában is nyerhet Villeneuve drámája. Az Érkezést két hangkategóriában is felsorolták emellett, a Legjobb hangalkotás, a Legjobb hangkeverés és a Legjobb adaptált forgatókönyvek listáján is ott van a mű.

    Az egyedüli fájó hiány, hogy Amy Adams neve nincsen felsorolva a Legjobb színésznők között. Az Érkezés sztárja nagyon odatette magát a filmben, már csak azért is meglepő, hogy elfelejtették Adamset, mert az ugyancsak 2016-os Éjszakai ragadozókban is jól játszott.

    arrival-oscar2

    Az Érkezés eredeti szerzője, Ted Chiang napjaink egyik legjobb novellistája egyébként, aki informatikusként végzett, idén lesz 50 éves és amellett, hogy igazán mély sci-fi történeteket ír, még kuriózumnak is számít, ha épp alkot. Ugyanis az író arról híres, hogy rettenetesen ritkán ül neki egy-egy sztorinak. Az első novellája 1989-ben jelent meg, és habár alkotásai Hugo, Nebula és több más díjat is értek neki, mégis Chiang mindössze 15 novellát írt, mióta dolgozik.

    Az Érkezés rendezője, Villeneuve az Oscar-jelölések publikálása óta már nyilatkozott is, a következőt:

    Épp emésztem, hogy az Érkezés 8 kategóriában esélyes, felváltva iszom a kávét és a pezsgőt. (A filmkészítő hagyományosan meghívja stábját az Oscar-jelölések kihirdetésekor palacsintázni és iszogatni – A szerk.) Amiatt viszont csalódott vagyok, hogy Amy Adamset kihagyták, ő vitte a hátán a filmet.

    Az, hogy az Érkezést ennyi kategóriában jelölték, arra enged következtetni, hogy Hollywoodban igenis szeretik a csendesebb sci-fiket. Amellett, hogy a Zsivány Egyes-féle háborús filmeknek is megvan a létjogosultságuk.

    Ha szétnézünk a többi jelölt között, érdemes még megemlíteni, hogy a Legjobb animált filmek között esélyes a keleti misztikummal operáló Kubo, aki még nem látta, az nézze meg gyorsan. Ez a film 2 jelölést tudhat magáénak. A legjobb kosztüm dizájnok között ott a Harry Potter előzménye, a Fantastic Beasts and Where To Find Them. A jól sikerült sminkekért a Suicide Squad és az új Star Trek is díjat kaphat. A legjobb filmzene kategóriában esélyes az Utazók, de Jennifer Lawrence-ék a produkciós dizájn kategóriában is birokra szállnak, többek közt a Fantastic Beastsszel. A Legjobb hangkeverés kategóriájában újfent ott van a Kubo és itt nyerhet díjat a Zsivány Egyes is.

    Az Oscar-jelöltek teljes listája itt olvasható el, érdemes, mert van magyar jelölt is. A Sing című rövidfilm. Hajrá!

  • Majipoor gigászi világa – 82 éves Robert Silverberg

    Január 15-én töltötte 82. születésnapját a Nebula-és Hugo-díjas szerző, Robert Silverberg. Nevét Magyarországon méltatlanul kevesen ismerik, azonban roppant tehetséges és intelligens íróról van szó. Az amerikai szerző tizenéves korától novellákat publikált, és húsz évesen adta ki első SF- kötetét, a Revolt on Alpha C-t, melyben egy fiatal űrkadét kalandjait meséli el. Pályafutása alatt majdnem 70 regényt írt, közülük csupán néhány jelent meg magyar nyelven. Ám hála a Metropolis kiadónak, Silverberg három népszerű könyvét olvashatjuk anyanyelvünkön. Ezek pedig a következők: Lord Valentine kastélya, Majipoor krónikái, Valentine Napkirály.

    Az író születésnapja alkalmából emlékezzünk meg Majipoor hatalmas világáról, ami végtelen történetet birtokol. A hatalmas, nyüzsgő bolygóról, ahol az író tényleg érezteti, hogy nem csak a főszereplő körül forog a világ, hanem önmagától is szó szerint életre kel.

    Eredeti nyelven olvasható a fent említett köteteken kívül még három, Majipoor világában játszódó történet, melyek kvázi eredettörténetként szolgálnak az eseményeknek.

    A cikk a továbbiakban cselekményleírást tartalmazhat.

    A magyarul megjelent trilógia nyitókötete a Lord Valentine kastélya címet viseli, melyben egy ifjú vándor ráébred arra, hogy nem a zsonglőrlétet szánta neki a Mindenható, hanem valami sokkal jelentőségteljesebb sors vár rá. Ez akár lehetne bármelyik klisé-fantasy alapja, de itt azért másról van szó. A regény 1983-ban látta meg a napvilágot, melyben egyszerre van jelen számos SF-motívum, melyek fantasyval keveredve valami elképesztő elegyet alkotnak. A regény alap története úgy érzem mindig kicsit háttérbe szorult, de talán ez egyáltalán nem probléma. A hangsúly mindinkább a karakterek közötti viszonyokon, a gyönyörű tájakon, és a világ részletességén volt. Valentine kalandozásai során bámulatos helyekre jut el, magas hegyek között vándorol, sivatagokon kel át, sőt egzotikus őserdőkön is keresztülvág, mire eljut a Kastély-hegyre, hogy elfoglalhassa jogosan megérdemelt trónusát.

    Minden oldalon érezhető a gondos tervezés, az ok-okozati összefüggések, a miértek és hogyanok szoros kapcsolata. A tájleírások részletesek, a karakterek által bejárt utak szintén roppant aprólékosan vannak kidolgozva.

    majipoor

    A főbb témák, mint például az elnyomottság, a rasszizmus, háború jogosságának kérdése több, mint harminc én távlatából is kifejezetten aktuálisnak mondható.

    A soron következő kötet mindinkább antológiának mondható, egyfajta novelláskötet Majipoor világából. Nem véletlen a cím sem: Majipoor krónikái. A történet szerint az ifjú Hissune, a volt utcakölyök most a bolygó gigászi bürokratikus szívében, a Labirintusban végzi unalmas munkáját. Ám ugyanezen a helyen található a Lélektároló, ami megannyi egykoron élt majipoori lakos emlékeit őrzi. Ezekben az allegorikus léleklenyomatokban utazik Hissune, és megismerhetjük kicsit Majipoor több tízezer éves történelmét. A könyv igazából egyáltalán nem kötődik az első regényhez, de aki többet szeretne megtudni Silverberg csodás univerzumáról, annak mindenképpen ajánlott elolvasni ezt az alkotást is.

    Lord_Valentine_1

    A harmadik, és egyben záró kötet ellenben ott veszi fel az események fonalát, ahol az első abbamaradt. Pontosabban nyolc évvel később, mikor Valentine visszakerült trónjára. Uralkodása azonban egyáltalán nem telik unalmasan. A tizennégyezer éves béke megtörni látszik Majipoor fajai és az őshonos létformák, az alakváltó metamorfok között. A bennszülött nép elnyomottnak érzi magát, s véres bosszút forral annak érdekében, hogy visszafoglalja világát a Változatlanoktól.

    A metamorf lázadók mindent alaposan megterveztek. Nem sereget gyűjtenek ellenségeik ellen, hasztalan is lenne, hiszen a Napkirály fennhatósága alatt több milliárd élőlény él. Gazdaságilag próbálják összeroppantani Majipoor népét. Az alakváltók fortéllyal megfertőzik a takarmányt, a mezőgazdaságot ezzel teljesen tönkretéve, mutáns fajokat szabadítanak különböző városokra, és szövetséget kötnek a vizek gigászi és rejtélyes teremtményeivel, a tengeri sárkányokkal. Silverberg több nézőpontból is az olvasók elé tárja a háború menetét. Ráláthatunk a Napkirály, a Kastély-hegyi politikusok, de az egyszerű lakosok szemszögéből is, hogy mire képes egy gazdasági konfliktus. A több nézőpont miatt minden szónak súlya van, a háború nem csupán valami fennkölt, megfoghatatlan jelenségként van jelen. A belülről fakadó problémák önjelölt Napkirályokat generálnak, sőt a tízezer éves államberendezkedés is megtörni látszik. Valentine és hűséges társainak lesz a feladata, hogy helyreállítsák a rendet e káosszal teli világban.

    A magyarul megjelent Majipoor trilógia tele van felfedezésre váró eseménnyel, szereplővel és mindenféle apró mozzanattal. Néha viszont túl sok az idegen, már-már halandzsa szó. Sokszor ezek egy egész bekezdést jelentenek, és hiába kelti az idegenség érzetét. Ha egyáltalán nem értjük miről van szó, az könnyen kizökkenthet az olvasás folytonosságából. Javarészt azért egyből érthetőek a majipoori kifejezések, tehát nem kell megijedni, de néha kapkodhatjuk a fejünket, hogy valójában mi is történik a lapokon.

    Majipoor_Art_5

    E három említett könyv nagyon szórakoztató egyaránt a kezdő SF/fantasy olvasónak, de hardcore rajongóknak is tartogathat érdekességeket. Gyakran megjelenik a könyvekben egyfajta utópisztikus látásmód, mely bemutatja, hogy ugyan elképzelhető egy olyan világ, melyben mindenkinek megvan mindene, és ha nem is tökéletes falanszterben élik le életüket a lakosok, attól még lehetnek boldogak a mindennapjaik. Viszont ez az állapot nem tarthat örökké. Mindig vannak változók, erről szól az élet. A rendet végül mindig a káosz váltja fel, ez pedig univerzális törvény. A regények arra is rámutatnak, hogy bárkiből lehet nagy ember. Minden csak akaraterő és kitartás kérdése, nem pedig születési előjog privilégiuma.

    Aki csak a felszínt nézi, könnyen félrevezetően beskatulyázhatja Majipoor világát. Azonban az a helyzet, hogy a mű mélyén rengeteg minden lakozik. A világ történelme, az előző uralkodók élete, a különböző fajok viszonya, a kontinensek, a hierarchia, politika mind-mind végtelenül részletes, és sokszor elgondolkodtató. És ismételnem kell magamat: harminc év távlatából is elképesztően aktuális.

    Összegezve tehát Robert Silverberg e három könyve roppant szórakoztató elegye a fantasztikum különböző ágazatainak. Olvasmányos és erős hangvételű. A cselekmény izgalmas, a karakterek jellemei remekül működnek, a felszín alatt pedig kivételesen hatalmas mondanivaló rejtőzik. Ajánlanám mindenkinek, aki most vágna bele a zsánerbe, de veteránok is minden bizonnyal találnak majd emlékezetes részeket a három könyvben. Ha muszáj lenne hasonlítanom valamihez, akkor talán a Dűne lenne a megfelelő viszonyítási pont.

    Még sok boldog születésnapot kívánunk Robert Silverbergnek!

  • Emerald City: Vérgőzös felnőttmese lett a legújabb Óz feldolgozás

    A The Wizard of Oz című regény 1900-ban jelent meg először, L. Frank Baum tollából, és W. W. Denslow illusztrációival. A történet iszonyatos sikerre tett szert a XX. és XXI. században, hiszen többek között egy nagyon híres, 1939-es musical feldolgozást is kapott a sztori, valamint nemrégiben a moziba járó közönség Sam Raimi rendezésében láthatott egy verziót, melyben James Franco játszotta a címbeli varázslót. A szakértők szerint Oz története az első igazi amerikai fantasy mese, hiszen olyan helyszíneket sorakoztat fel, mint mondjuk Kansas vagy Omaha. Egyébként az irodalomkritikusok szerint Baum regénye egyértelműen támaszkodik az Alice’s Adventures in Wonderland című könyvre, annak igazából egy modernebb átdolgozása a fiatal olvasóközönségnek.

    Az NBC így 2017-ben, több mint 100 évvel a történet első felbukkanása után próbál még egyet csavarni Dorothy utazásain és a közönség egy olyan rétegének is népszerűvé tenni, akik már felnőttek. Az Emerald City egész pontosan 3 éven keresztül készült az amerikai országos csatornánál, hiszen 2014 óta ül a tévéadó a sorozaton. Kreatív nézeteltérések alakultak ki ugyanis az ötletgazda Matthew Arnold és az NBC között. A tét egyébként nagy, az ígéretek szerint ez az NBC válasza a Trónok harcára, egy sokkal sötétebb hangvételű, brutális jelenetekkel megtöltött változata az Oznak.

    e-city2

    Érdekesség, hogy az Emerald City teljes első évada, azaz mind a 10 rész Magyarországon forgott, erről bővebben mondjuk az Indexen is lehet olvasni.

    A történet elég unalmasan kezdődik, láthatjuk pár percen keresztül, ahogy a 20 éves Dorothy nővérként tengeti az életét. Segít az öregeknek, meg minden. Illetve belengetnek egy háttérsztorit arról, hogy az igazi anyja elhagyta és nevelőszülőknél nőtt fel. Ez nagyjából mindegy is, hiszen utána jön egy hatalmas nagy tornádó, ami elragadja a hősnőt otthonából, és Oz földjére repíti a főszereplőt. Innentől kezdődik igazából az Emerald City, hiszen az „új világ” rettenetesen jól néz ki. Vizuálisan van egy egyénisége a sorozatnak, hiszen ahogy merülünk el egyre jobban a mesében, úgy bontakozik ki a szép látványvilág. Nem üti ki az ember szemét a CGI, ettől nem kell félni. Ha nem szólunk valakinek, hogy igazából ez egy sorozat első két része, akkor észre se veszi. Simán azt hiheti, hogy egy mozis fantasyről van szó. És ez jó is, hiszen a Trónok harcának jelenleg a tévében nincs igazán kihívója.

    e-city3

    Kapunk itt mindenféle törzseket, boszorkányokat, valamint felbukkan már az elején Totó és a Madárijesztő is. Rengeteg sok minden történik már a széria elején, ráadásul komolyan jelen van a történetben a varázslat is. Tekintve, hogy Dorothyék farkasszemet néznek a rendkívül ijesztő keleti boszorkánnyal többek között. Ahogy a cím már lelőtte, az Emerald City egy vérgőzös feldolgozása lett az Oznak, hiszen tömve van felnőttjelenetekkel: gyilkossággal és szexszel. Bedobják még azt is, hogy volt egy nagy tragédia, jött egy szörny, ami majdnem elpusztította a mesebeli világot, egyedül Oz tudta megállítani a pusztítást, mégpedig a tudomány erejével.

    Ez a Lost óta nagyon izgalmas, amikor egy produkció szembeállítja a mágiát (=egy felsőbb erőben való hitet) a technológiával. Itt is a boszorkányok igencsak utálják és lenézik Ozt, ő persze meg van győződve arról, hogy a hókuszpókusszal nem lehet sokra vinni. Bár azért a boszorkányok rituáléját lenyűgözve nézi.

    e-city4

    Az Emerald City komolyabb színészeket is felvonultat, hiszen Ozt nem más játssza, mint Vincent D’Onofrio, akit talán a Daredevil rajongóinak nem kell bővebben bemutatnunk. Fiona Shaw-t pedig a Harry Potter fanatikusok ismerhetik, a színésznő ott a varázslást utáló Petunia Dursley-t alakította, itt meg épp egy nem túl kedves boszorkány szerepében látható.

    Az NBC komoly fába vágta a fejszéjét, azonban az első két rész igazán szórakoztató lett. Az Emerald City nem valószínű, hogy nagyon megszorongatja majd a Trónok harcát, de végre beindíthat valami érdekeset a televíziózásban. A csatornák ugyanis nem nagyon mutatnak hajlandóságot arra, hogy igazán jó fantasy sorozatokat mutassanak be. Pedig azért lenne rá igény. Az Emerald City úgy tűnik, hogy egy izgalmas, felnőttes újragondolása lesz Oz meséjének. De talán itt azért fog izgulni a közönség, hogy Dorothy haza ne jusson az unalmas Kansasbe, hanem maradjon inkább a csodás másik világban. Furcsa dolog ez.

  • Ezeket a sci-fi és fantasy sorozatokat nem érdemes 2017-ben kihagyni

    Január 6-án már el is kezdődött az a tartalmi parádé, ami 2017-et jellemzi majd. Már ami a sci-fi és fantasy sorozatokat illeti. Lesz mit nézni, sőt már van, hiszen a hányattatott sorsú Emerald City végre bemutatkozott az NBC-n. A produkció Óz meséjét dolgozza fel, lesznek benne tehát elborult lények és nagyon sötét hangulat, ahogy hallani. Írunk is róla, amint megnéztük a pilotot természetesen. Aztán jön január 13-án a Netflixre a Lemony Snicket’s Series of Unfortunate Events című széria, melyben a viccesre maszkírozott Neil Patrick Harris mellett érdemes lesz odafigyelni a gótikus sztorira is. Főleg, hogy 2016-ban a Netflix milyen minőségű műsorokat készített, elég csak a Stranger Thingset vagy pedig a nagyon misztikus The OA-t említeni.

    Akkor az NBC-n érdemes lesz odafigyelni a Powerless című sorozatra is, mely a DC világában játszódik, a Wayne Security irodáiban. Igen, ez az a Wayne. A történet egy biztosítási cégről szól, akiknél olyan biztosításokat lehet kötni, melyek fedezik a szuperhősök által a hétköznapi embereknek okozott károkat. A főszereplő Vanessa Hudgens lesz, még az is lehet, hogy tud újat mutatni ez az ötlet az irodai szitkomoknak. Ha meg már hősök, akkor jön az FX-re ugye a nagyon várt Legion február elején, ez egy X-Men spinoff akar lenni, Charles Xavier fiáról, aki elvileg a legerősebb mutáns és pszichiátriai problémákkal küszköd folyton.

    2017tv-b

    Március 17-én jön még az Iron Fist is, remélhetőleg ez a produkció inkább a Daredevil irányába mozog majd, már ami a minőséget illeti és nem a borzasztó Luke Cage-ra fog hajazni. Mindenesetre ebben a hippi-jótevő vonalban van fantázia, ez lehet a Netflix eddigi leglazább szuperhősös sorozata.

    Az egyik legnagyobb durranás az újdonságok közül áprilisban jön, ez az Amerikai istenek lesz, Bryan Fuller adaptálja Neil Gaiman regényét. Többet erről nem is lehet mondani, aki nem olvasta volna még el, az essen neki. Alapműről van szó, ráadásul mivel a Starz csatornára jön a sorozat, ezért durvulás is lesz benne jócskán. A tősgyökeres sci-fi rajongóknak ott lesz még a Star Trek: Discovery májusban, ez a The Original Series előtt 10 évvel játszódik. És leginkább a hardcore trekkie-ket szólítja meg. David Lynch klasszikusa, a Twin Peaks is új szezonnal folytatódik, mégpedig a Showtime-on. Ennek a sztorijáról szinte 0 infónk van, de azt azért lehet tudni, hogy mindenki, aki számít a régi arcok közül, az visszatér.

    2017tv-c

    A visszatérő sorozatok közül a Grimm és a Sleepy Hollow is január 6-án folytatódott új résszel, de jön még a Colony 12-én, aki nem tudná, ez egy idegeninváziós sztori. Január 25-én folytatódik a The Magicians, ha valakinek még nem lenne elege a varázslókból. Február 1-jén a legjobb tini sci-fi, a The 100 fenyeget majd azzal, hogy újfent elpusztul a világ, ha a szemtelenül fiatal halálraítéltek nem mentik meg azt. Szintén február 1-jén jön a The Expanse új évada, melyet sokan éltetnek, de részemről a piloton se jutottam túl. Február 13-án jön a Humans, az androidos sorozatot nagyon érdemes nézni, főleg azoknak, akiknek Westworld hiányuk lenne idén. Április 4-én jön még az iZombie, és szintén áprilisban folytatódik az HBO egyik legjobb misztikus sorozata, a The Leftovers a lezáró évaddal.

    2017tv-d

    Áprilisban lesz még Doctor Who, mely 2016-ban kapott egy felemásra sikeredett spinoffot is, a BBC-nek ennyire zászlóshajó még mindig ez a kortalan sci-fi. De jön még a nyáron a Trónok harca is, igaz megcsúszva és rövidebb évaddal. Westeros rajongói készülhetnek a véres végjátékra.

    Elvileg még 2017-ben visszatér a Netflixen a tavalyi év egyik legjobb WTF-sorozata, a Stranger Things, mely a 80-as években játszódik és az E.T-n nevelkedett generáció legszebb emlékeit idézi fel, de nagyon erősen. Jó lesz, az biztos. Minél hamarabb látni akarjuk a folytatást.

    Aki pedig azon gondolkozna, hogy a The Walking Deadben végre Rickék összekapják-e magukat, annak mindössze február 12-ig kell várnia. Akkor lesz a zombis sorozat félévados premierje, de mindenféle az iránt támasztott remény, hogy idén megszabadulunk Negantől, jó eséllyel felesleges. Remélhetőleg a szezon második felére összekapják magukat az írók és jön a nagybetűs háború.

  • 15 éve mutatták be a mozik az első Gyűrűk Ura filmet

    Rohamosan telik az idő, hiszen 2001. december 19-e volt a napja annak, hogy bemutatták Peter Jackson első olyan nagyfilmjét, mely Középföldén játszódik. A Gyűrűk Ura: A Gyűrű szövetsége hatalmasat aratott, nem csak a pénztáraknál, de a közönség köreiben is. Erről mi magunk is meggyőződhettünk, amikor betettük a lábunkat a bécsi Comic-Conra, ahol a Pippint alakító Billy Boydot még mindig úgy ünnepelték, mintha nemzeti hős lenne. Na, de a geekeknek rengeteget jelentett ez a film, utána jött még kettő. Ráadásképp pedig kaptunk még egy Hobbit trilógiát is. Bár ez az öregebbeknek már az idők végezetéig A babó marad, hiszen ezen a címen adták ki anno a könyvet.

    A Gyűrűk Ura első része Oscar-díjat nyert, de kapott BAFTA-t és a kevésbé nívós, de azért megemlítendő MTV Movie Awards gálán is több elismerést hozott el. Ennek a filmnek köszönhetjük többek között azt, hogy Sir Ian McKellen alakításában sok filmen keresztül élvezhettük, ahogy Gandalf bőrében brillírozik, de talán tényleg nem volt olyan karaktere ezeknek a filmeknek, akivel a nézők nem szimpatizáltak volna valamilyen szinten. Szauron persze örök kivétel, vele nehéz azonosulni. A Gyűrű szövetsége megágyazott annak is többek között, hogy jó pár évvel később az HBO bizalmat mert szavazni a Trónok harcának. Bizonyos szempontból a legtöbb mai fantasy film és sorozat is erősen épít Peter Jackson 2001-es klasszikusára. De persze ehhez kellett Tolkien is, aki a kissé túl körülményes, de nagyon izgalmas Gyűrűk Ura könyveket tető alá hozta.

  • Anne McCaffreyre emlékezünk

    Sok SFF rajongónak megvannak a maga „kapudrogjai”, melyek régen a zsánerirodalomhoz vezették őket. Van, akinek ezek Stanislaw Lem regényei, másnak Asimov Alapítvány sorozata volt, egy későbbi generációnak pedig a Star Wars vagy akár a Harry Potter, de sokunk első regényei közt ott vannak a Dragonlance vagy a Forgotten Realms regények is. Én is inkább az utóbbiak táborát erősítem, de van még egy kapudrogom, amiről épp aktuális írni is, az Anne McCaffrey Pern sárkánylovasai. Ma 5 éve, hogy az írónő eltávozott közülünk.

    tumblr_m1t5g6uf0g1rnvzfwo1_500
    Anne McCaffrey (1929-2011)

    McCaffrey 1929. 04. 01-én született, amit szerencsés időpontnak tartott (a Tigris évében, a bárány órájában született, ami csillagok iránti érdeklődése miatt számára érdekes). A későbbi évek őt látták igazolni. Már az iskolában kiemelkedő tehetségnek tartották, hisz például első regényét latin nyelven írta, továbbá a színház világában is megmutatta tehetségét. Végül mégis az írásban találta meg a számításait. Első novellái olyan jelentős magazinokban jelentek meg, mint a The Magazin of Fantasy and Science Fiction, 1952-ben pedig a „The Lady in the Tower” Az év legjobb science fiction és fantasynovelláiba is bekerült. McCaffrey ennek révén ismerte meg Judith Merril szerkesztőt, akin keresztül a kezdő írónő eljuthatott Milford Írói Workshopjába. Itt kezdte meg későbbi sci-fi sorozatát, a Brain & Brawn Shipt a „Az éneklő hajóval” (Galaktika 56), de élete során gyakran visszatért a workshopba. Az első regénye azonban nem a Brain & Brawn Ship nyitókötete, hanem a Restoree lett 1967-ben. Saját elmondása szerint McCaffrey a regényt az 50-es és 60-as évekbeli sci-fi regények ellen írta, amik a nőket főleg magatehetetlen „kiegészítőként” ábrázolta a férfi szereplők mellett. A történet főhőse egy 24 éves könyvtáros, Sara, akit elrabol egy a milekhez tartozó idegen. Rabsága alatt a lány szörnyű fizikai és lelki bántalmazásnak van kitéve; ezek mellett próbálja megőrizni emberségét.

    restoree2
    „Ő tudta, hogy ember – de vajon más is?” – olvasható a Restoree borítóján

    Az első regénye után kezdte meg a 23 regényt és két gyűjteményes kötetet számláló sorozatát, a Pern sárkánylovasait. A legelső kötet, a Sárkányröpte (1968) egy több kisregényből összeálló regény, ami tökéletesen bevezeti az olvasót Pern világába. A történetek alapjául szolgáló világ egy iparosodás előtti társadalmat mutat be, ahol a legnagyobb technikai fejlettséget a sárkányok jelenléte jelenti (őket az ideérkezettek tenyésztették ki, hogy fel tudják venni a harcot az égből hulló pusztító szálak ellen). Habár az alapok sci-fisebbek, a későbbiekben inkább fantasy felé halad a sorozat.

    A Pernben játszódó írások már a megjelenésüket követően is nagy sikernek örvendtek. A kötet alapjául szolgáló kisregény, A sárkányfészek keres, 1968-ban elhozta McCaffrey számára a Hugo díjat, egy másik kisregény, a Sárkánylovas pedig a Nebulát. Így ő lett az első női szerző, aki elnyerte ezeket a díjakat. A későbbi kötetek közül, a Fehér sárkány volt azon SF regények egyike, amelyek felkerültek a The New York Times Bestseller listájára.

    dragonsdawn-1
    Michael Whelan illusztrációja

    Több mint 40 éves írói pályafutása alatt McCaffrey hihetetlen életművet hozott létre. A Pern és a Brain & Brawn Ship mellett említésre méltó még a The Crystal Series vagy a The Talen Universe, ami 3 külön könyvsorozatot jelent (Talent, The Tower and Hive, The Barque Cat). Mai szemmel kicsit retrónak tűnhetnek a művei, de a kicsit poros felszín alatt megvannak azok az elemek, amelyek miatt még ma is élvezhetőek, akár a Sárkányröptét vagy a The Crystal Singert vesszük kézbe. Visszaemlékezve korábbi olvasási élményeimre, pont a korábbi sémák kikezdése, (ahogy az már az írónő első regényében is látható) és azoknak az újragondolása fogott meg, mondjuk egy standard, tolkien-i mintákat követő fantasyhez képest. Igaz, 2011-ben az írónő halálával egy fantasztikus kreatív elmét vesztettünk el, de a hatalmas és színes életmű kárpótolhat minket. Csak győzzük elolvasni!

     Hasznos linkek: 

    Magyarul olvasható (Galaktika bibliográfia)

    Bibliográfia (angol)

    Az írónő adatlapja (Moly)

  • Legendás állatok és megfigyelésük: Jólesik visszatérni Harry Potter varázsvilágába

    Míg a sci-fi műfaján belül ott van az időutazás állandó aduászként, addig ugyanezt a fantasyben a varázslók képviselik. A Gyűrűk Urában és A hobbit trilógiában is Gandalf volt az egyik legfontosabb tényező, a 2016-os Warcraft filmben a király legfőbb tanácsadója egy mágus volt, de napestig sorolhatnánk a népszerűbbnél népszerűbb szórakoztatóipari produktumokat. J. K. Rowling volt azonban az a szerző, aki egy teljes világot épített a varázslók köré, bot helyett pálcát adott a kezükbe, talárt a vállukra. A Harry Potter regénysorozat pedig egy generációval szerettette meg az olvasást. Aztán a filmes adaptációk is persze rendkívül népszerűek lettek. A főszereplők igazi világsztárokká váltak. 2011-ben azonban úgy tűnt, nem lesz már olyan, hogy friss résszel jelentkezzen a Harry Potter-univerzum.

    Egészen idáig, hiszen nem elég, hogy megkaptuk regényes formában a könyvek kvázi 8. részét, de itt a Legendás állatok és megfigyelésük című film is, mely felrajzolja, milyen volt az élet a fiú előtt, aki túlélte Tudjukki támadását. A főszereplő ezúttal Göthe Salmander (Eddie Redmayne), aki varázslényekkel megpakolt táskájával érkezik Amerikába, ám csak New Yorkig jut el. Itt szabadul el a pokol és néhány legendás állat is persze. Göthének minden tehetségét össze kell szednie, hogy a városban egyre eluralkodó sötét erőkön győzedelmeskedni tudjon. Ebben a brit mágus segítségére lesz egy ex-auror, annak csábos testvére és egy mugli is.fant-beast-1

    Több mint fél évszázaddal járunk Harry Potter megszületése előtt, így a Legendás állatok és megfigyelésük egy teljesen más állapotban lévő varázstársadalmat mutat be. Ráadásul ugye egy új földrészen járunk, ahol a mugliknak más a neve, a rendőrök agresszívebbek, az emberek félnek mindentől, amit nem értenek. Akkora öröm felfedezni ezt a világot, mint a Harry Potter és a bölcsek köve idején volt, amikor először láthattuk a Roxfortot. Suhognak újra a talárok és lendülnek a varázspálcák. Talán még agresszívebben, mint korábban. Az utolsó Harry Potter filmek egész borongós hangvételűek voltak, ezt az irányt képviseli az előzmény is, a Legendás állatok és megfigyelésük pont azoknak a már felnőtteknek szól, akik tizenévesen csillogó szemmel vették kezükbe Rowling műveit.

    A Harry Potter azért is működött olyan jól, mert a sötét oldal brutális volt, igazi fenyegetést jelentett a főszereplőkre. Ez most is jelen van, hiszen a boszorkányüldözés témája például erősen felüti a fejét az új filmben. Mindezek mellett mindenképp ki kell emelni a nagyon fura srácot alakító Ezra Millert, aki az új Flash lesz a DC-féle Justice League-ben. A fiatal színész frenetikusan játszik, de Colin Farrell karizmája is sokat tesz hozzá a történethez.

    fant-beast-3

    Eddie Redmayne már többször bizonyította, hogy rá főszereplőként is érdemes számítani, mind A dán lányban, mind pedig A mindenség elméletében remekelt korábban. A filmben feltűnik Ron Perlman is (meglepő szerepben), de a komikus és legemlékezetesebb jelenetek főleg Göthéhez, a lényeihez, vagy pedig a brit mágus oldalán feltűnő esetlen muglihoz köthetőek. A legendás állatok és megfigyelésük egyébként több helyen „buddy movie” jelleget ölt, amelyhez mintegy háttérként szolgál a varázsvilág.

    A Harry Potter-univerzum visszatérése nagyon jól sikerült, a Legendás állatok és megfigyelésük komoly, amikor annak kell lennie, a varázslatok pedig még mindig kegyetlenül durván pattannak ki a pálcákból, és a CGI az elvártaknak teljesen megfelel szerencsére. Amitől félni lehetett, az az volt, hogy túlhasználják majd az előzményfilmben a Potter-filmek zenéjét és fő témáját, de ez nem történt meg szerencsére.

    fant-beast-4

    A Legendás állatok és megfigyelésük több lett egyszerű alapozásnál, a nosztalgia nagyon erősen megtölti és a jól eltalált főszereplők is megteszik a magukét. Amellett, hogy ez az egyik legfelnőttesebb Harry Potter film, amit eddig láttunk. Ehhez a regény alap kevésbé kellett, viszont a film írójaként dolgozó Rowling és a sokak által leírt David Yates is hozta a kötelezőt.

    Aki pedig esetleg aggódna, hogy ennyivel letudják a folytatást, az ne tegye. Már öt részről beszélnek a fejesek, a Legendás állatok és megfigyelésük is komoly franchise-nak lett szánva, ráadásul a legfrissebb hírek szerint a történet közel 20 év eseményeit fogja feldolgozni. Változatosság tehát lesz, meg feltűnik Albus Dumbledore is a pletykák szerint. Azt pedig a sötét varázslók nem fogják megúszni. Reméljük, mi se.

  • Jön az Egyesült Őrség

    November 15-én érkezik a Metropolis Media kiadó jóvoltából az Egyesült Őrség, amit a sorozat megálmodója és itthon is nagy népszerűségnek örvendő szerzője, Szergej Lukjanyenko jegyez.

    Egyesült őrség_full_B1-B4.indd

    Az Egyesült Őrség (oroszul: Шестой Дозор [Sesztoj dozor], azaz Hatodik őrség) az Új Őrség után következő, és Lukjanyenko által megálmodott Őrség-sorozat zárókötete.

    Olyan események rázzák meg a Setétek és a Fénypártiak világát, amelyeknek csak közös erővel tudnak ellenállni. Az új regényben egy titokzatos vámpír zavarja meg a rendet Moszkva utcáin. Anton Gorogyeckij üzenetet olvas ki az áldozatok neveinek kezdőbetűiből, Geszer parancsára pedig megpróbál az ügy végére járni. Az archívumokban található dokumentum segítségével igyekszik a vámpír nyomára akadni, de sokáig nem foglalkozhat az üggyel, lányát ugyanis megtámadják.

    Az őrségek kedélyeit egy prófécia felbukkanása is borzolja, ami a következőképpen szól:

    Nem hiába ömlött ki, nem feleslegesen égették el. Elérkezett az első határidő. Ketten testet öltenek és kitárják az ajtót. Három áldozat, negyedszerre. Öt nap marad a Másfélék számára. Hat napja marad az embereknek. Azoknak, akik útra kelnek, semmijük sem marad. A Hatodik Őrség halott. Az ötödik erő eltűnt. A negyediknek erre nem volt ideje. A harmadik erő nem hisz, a második erő fél, az első erő elfáradt.  

    A különös szavak rengeteg kérdést vetnek fel és a világ végét sejtetik. Mi a Hatodik Őrség és hol találhatóak meg a tagjai? A Nappali és az Éjszakai Őrségnek össze kell fognia, ha meg akarják akadályozni a közelgő apokalipszist. Egy szó szerint, az egész világon átívelő kaland veszi kezdetét Lukjanyenko Egyesült őrségében olyan jól ismert szereplőkkel, mint Anton vagy Zavulon. Meglepő fordulatok, tragikus sorsok és nagy áldozatok jellemzik a szövevényes cselekményt. Ahogy a könyv fülszövege is ígéri, az írótól már megszokott kalandokon keresztül vezeti az olvasót, de eközben felveti az emberi lét legalapvetőbb kérdéseit is. Igazi méltó befejezése az Éjszakai őrség-sorozatnak.

    144028145
    Orosz kiadás

     

  • A összeszőtt utcák városa – Emmi Itäranta új regénye

    November 1-én jelent meg az Egyesült Államokban Emmi Itäranta, A teamesternő könyve szerzőjének második regénye The Weaver címen. Habár az USA-ban most jön ki először Itäranta regénye, mégsem beszélhetünk új megjelenésről. A regény először finnül jelent meg 2015. október 6.-án, ezt követően pedig október 15.-én Angliában, The City of Woven Streets címen. A mostani amerikai megjelenés apropóján nézzük meg, mit is várhatunk az írónő regényétől.

    kudottujen_kujien_kaupunki-191x300
    A finn borító

    Ez nem A teamesternő könyvének folytatása, hanem egy teljesen új, különálló történetet mesél el. Ennek ellenére minden megtalálható az új regényben, ami Itäranta első művében is.  Ismét egy disztópikus világot járhatunk be. A The City of Woven Streets főhőse, Eliana a szövők nagynevű házában éli mindennapjait és gyakorolja a szövők különleges mesterségét. Azonban szörnyű titkot hordoz magában: birtokolja az álmodás képességét, amit a világot jelentő Sziget vezetői károsnak tartanak. Eliana titkát őrizve éli mindennapjait addig, amíg nem találnak egy vérben fekvő eszméletlen lányt a háznál. Támadói megfosztották a lányt a beszéd képességétől, csak egy tetoválás, ami Eliana nevét visel, árul el valamit a különös lányról: valami köze van a szövőhöz. Vajon miért pont Eliana nevét viseli magán a titokzatos idegen? Mi köti őket össze?

    Több kritika is Ursula K. Le Guin és Sheri S. Tepper (Land of the True Game-sorozat szerzője, többek között) stílusához hasonlította a The Weavert lírai elbeszélőmódját. Élénk képek és az álmokban elmerülő szépirodalmi igényességgel megírt leírások teszik színesebbé a könyv atmoszféráját. Emellett, ahogy már feljebb szó esett róla, A teamesternő könyvének minden pozitív vonását magán viseli. Ilyen például a világfelépítés: csak lassan bontakozik ki, de Itäranta minden apró részletre ügyel, minden lehetséges aspektust körbejár. Megmagyarázza, miért alakult úgy disztópikus világának sorsa, ahogy – ezzel rengeteg rejtélyről rántva le a leplet. Aztán ez a lassabb építkezés megtörik és egy igazi megdöbbentő kalandba fordul át.

    A regényt többek közt dicsérik még a többdimenziós karakterekért, akik szinte életre kelnek a könyv lapjain. A fókusz főleg Elián és a sérült lányon van, az írónő leginkább az ő kapcsolatukban mélyed el, de mellettük még megismerjük a Sziget vezetőinek sötét titkait és motivációit.

    covers
    Az amerikai (balra) és az angol (jobbra) borító

    The City of Woven Streets méltó folytatása egy erős debütálással kezdő életműnek. Élénk képek, költői nyelvezet és mély emberi üzenet jellemzi Emmi Itäranta új regényét. Egy első ránézésre több műfajt ötvöző (konspirációs thriller, disztópia, fantasy) regénynek tűnik, de végül valami eddig nem látott, igazán egyedi dologgá növi ki magát.

  • Kirándulás Démonfalvára – MU Legend béta teszt

    A koreai Webzen cég, immáron 15 évvel az első játékuk után végre bétatesztelésre megnyitotta a MU Online folytatását, a MU Legend fantasy MMORPG-t.

    A legtöbb magyar játékos az első részben ismerkedhetett meg az online játékokkal, és végre, egy friss lélegzetvétellel folytatódik Lorencia történelme.

    A játék sztorija és játékmenete nyilvánvalóan erős inspirációt kapott a Diablo szériától, viszont van egy csavar: mindent szteroidokon tálal.

    A sárkányok, a varázslatok, a fegyverek, a dialógusok, egyszóval minden, ami fontos egy igazi fantasy játékhoz, a 200%-ra van fokozva. A játék e verziójának a receptje egyszerű: fogj minden európai mitikus lényt, lehetőleg a tolkienizmusból, és szórd meg az ázsiai csillámporral. Bónusznak adj hozzá rendkívül gyors, olykor tizedmásodperces reflexeken alapuló harcokat, és készen is áll az idei év egyik legjobb akciójátéka.

    mu online 1

    A játék az elmúlt 10 éves fejlesztése alatt a felismerhetetlenségig megváltozott, hogy fogyasztható legyen az új játékosoknak. Viszont a régiekről se feledkeztek meg.  Az ismerős hanghatások és a városok, varázslatok között megtalálhatóak a régi szörnyek, amiket most is halomra gyilkolászhatunk.

    A játék grafikája gyönyörű. Ha akár csak futólag is tekintünk a képernyőre, egy vibráló és színesztétikailag logikus és harmonikus világ tárul a monitorunkra. Az animációk kidolgozottak, habár helyenként elég súlytalannak tűnnek. Például a karakter rendszerint pörgeti a 150 kilós varázspallosát, mintha egy kisbicska lenne, de ez az ázsiai játékok és képvilág egyik jellemzője, tehát valószínűleg csak az európai szemet zavarja a dolog.

    Óriási előrelépés történt a karakter kreáció terén. Habár például íjász továbbra is csak nő, vagy mágus továbbra is csak férfi lehet, választhatunk, hogy emberek vagy démoni lények legyünk. Sőt, a karakterünk teljességgel személyre szabható úgy, ahogy egy mai MMORPG-ben elvárnánk. Bár rondák nem lehetünk. Ebben a játékban mindenki gyönyörű, kigyúrt és nagymellű.

    mu onlin 2

    A játék negatívumai közé tartozik például a küldetés rendszere. Életemben nem voltam ilyen unalmas, repetitív, és egyértelmű küldetéseken. Sőt, a játék maga is arra ösztönöz, hogy ugord át a küldetési dialógusokat, mivel a fő történésekre vannak külön filmbejátszások. (Amik egyébként nagyon jópofák és érdekesek, viszont a második karakterednél már idegesítőek, mivel nem lehet átugrani.) Ez azonban nem akadályoz abban, hogy megtaláld a magad módját, hogy a fejlődés szórakoztató lehessen. Például dimenzióhasadásokat találhatunk, és ha keresztülmegyünk rajtuk, akkor véletlenszerűen egy másik helyre kerülünk, ahol némi kaszabolás után egy nagy főellenséggel is megküzdhetünk.

    A belépéskor, mint egy jó single player játéknál, megválaszthatod, hogy milyen szintű nehézségekkel akarsz szembenézni, és talán itt van a játék fő húzóereje. Óriási lények, hihetetlenül nehéz harcok és gazdag zsákmány vár azokra, akik elég merészek a belépésre, viszont ha szerencsétlenségében kimúlik a bátor vitézünk, elég súlyos pénzügyi és tapasztalatbeli kár éri a játékost. A legjobb taktika az, ha életben maradsz.

    A játék gépigénye egyébként igen alacsony, viszont ez nem jelent okot arra, hogy csúnya legyen. Pusztán jól van optimalizálva, és az alacsony beállítás tényleg alacsonyt jelent úgy, hogy körülbelül 10 fps-ről 60-ra tud ugrani a játék, ha nincs is friss számítógépe az embernek.

    A játék maga ingyen játszható. A Webzent ismerve ez nem jelenti azt, hogy a prémium játékosok irtó erősek lesznek, pusztán azt, hogy az ingyeneseknek jóval többet kell játszani ahhoz, hogy elérjék a kívánt erősségeket.

    A MU Legend méltó örököse a Mu-szériának, hiszen a csillivilli külső egy meglepően összetett, és addiktív játékot takar.

    Ja, és a lényeget elfelejtettem.  A legjobb játékosok szárnyakkal tudnak repülni, nem úgy, mint a földönfutó kezdők.

    mu online 3