My Blog

Blog

  • Miniinterjúk – Toochee

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Utolsó szerzőnk a Galaktika magazin tudományos szerkesztője, Kovács „Tücsi” Mihály.

    1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    Gyerekként faltam a könyveket, gyorsan is olvastam, hetente három-négy, de kár hat könyvet is kiolvastam. Akkoriban sokkal kevesebb könyv is jelent meg, még a zsebbpénzemből sem volt nehéz szinte mindent megvásárolni. Tizenévesként már nem csak a könyvtárakat és a könyvesboltokat, de az antikváriumok rendszeres látogatója is voltam. Gyűjtöttem a sorozatokat is, mint amilyen a Kozmosz sorozat volt. Lacitól Először a Galaktikában olvastam a Nagy Kupola szégyene című novellát még a hetvenes évek végén.  Majd megjelent a Novellás kötet is, talán 82-ben. Azután jöttek a regényei, a Föld alatti piramis és az üvöltő bika. Ezeket imádtam.

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    Konkrétan egyik sem, inkább a szellemiségét próbáltam megfogni. Ezért inkább megpróbáltam a karakterrel játszani: milyen lenne egy Leslie L. Lawrence féle kalandor-nyomozó-tudós a XXI. században. Megtartottam a helyszínt, de egy modernebb környezetben, mai kalandokkal dolgoztam. Megalkottam a új idők kalandorát, amelybe egy kicsit a saját lelkemet, attitűdömet, stílusomat, szóval magamat is beletettem. Na, jó, nem is olyan kicsit.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    A Lőrincz/Lawrence regények számomra egyik legfontosabb jellemzője a történet mögött megbúvó tudás, a könnyed ismeretterjesztés, a tudományosan hiteles információk. Számomra is mindig fontos volt, hogy írásaim tudományosan is megállják a helyüket. Ez sok kutatást és utánajárást jelent, de megéri. Nem csak hitelesebb lesz az írás, de maga a kutatási periódus izgalmasabb, mint maga az írás. Sok ötletet dobtam ki életem során azért, mert nem volt tudományosan megalapozott. Ezt e részét tehát nem kellett átvennem.

    A könnyedebb kalandregény stílusát nagyon szeretem, de ilyet még nem írtam. Történeteim általában valamilyen komolyabb gondolattal vagy témával foglalkoznak, ezért komorabb hangvételűek. A kalandosabb történeteim is inkább techno thrillerek. Ez a könnyed kalandregény stílus azonban már régi vágyam volt. Itt lehetőségem volt kipróbálni. Sokkal több ötlet és téma született belőle, mint ami ebbe a novellába belefért.

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    Mint az irodalomban oly sokszor, az első művek a legmeghatározóbbak. Azok „ütnek” a legnagyobbat, azok válnak a kedvencekké. Lőrincztől mindenképpen a Nagy Kupola szégyene, a Föld alatti piramis és az üvöltő bika. Lawrencetől a Szindzse szeme és a ​keselyűk gyászzenéje.

    5 Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Mivel engem egész életemben jobban foglalkoztatott a fantasztikum, ezért természetesen Lőrincz L. László.

     

  • Stranger Things és a valóság

    Magyarországon talán a Stranger Things volt az első olyan tévésorozat, amely úgy lett hatalmas siker, hogy nálunk be sem mutatták. Már az első évad hatalmas siker lett, és világszerte óriási rajongótábora alakult ki. Igazi kultuszfilmmé vált, a sorozatot körülvevő rajongás csak nőtt a második és a harmadik évad alatt.

    A sorozat sikerének három három alapköve a kiváló történet, a zseniális karakterek, és a tökéletes 80-as évek hangulat. Olyanok rajongtak szinte nosztalgiával ezért a légkörért, akik még meg sem születtek akkoriban.

    A sorozat helyszíne indianai Hawkins városa. Ez a település nem létezik, a történet kedvéért találták ki. Azonban a forgatás nem díszletek között, hanem valódi helyszíneken történt. Ahogy ilyenkor szokás, beindult a filmes turizmus, és a rajongók megkeresik a filmben látható helyeket.

    Egy rajongó egy ilyen utazásra visz el minket. Nem csak a helyeket mutatja be, de a filmből kiemelt kockát is beilleszti a helyére.

  • Mesterséges havazás az Antarktisz megmentéséért

    Német kutatók mesterséges havazással mentenék meg Antarktisz jégtakaróját. A Potsdami Éghajlatkutató Intézet tudósai hóágyúzással állnák útját a felmelegedés okozta vízszint emelkedésnek.

    A Nyugat-Antarktisz Amundsen-tengeri régióját a felmelegedés következtében olyan meleg óceáni áramlatok érték el, amelyek labilissá tették az amúgy is gyenge szerkezetű gleccsereket. Víz alatti olvadásuk felgyorsította a jégfolyamok zsugorodását. Jelenleg itt a legsúlyosabb a kontinens jégolvadása, mely egyre nagyobb mértékben járul hozzá a világ tengerszint-emelkedéséhez. A nyugat-antarktiszi jégtakaró sorsa a Föld klímájának kulcskérdése. Az olvadás gyorsul és nem lehet megállítani, amíg gyakorlatilag el nem tűnik.

    A Thwaites-gleccser, amely egyben tartja a hatalmas nyugat-antarktiszi jégtakarót, kezd összeomlani. A folyamat hosszú távon az egész jégtakarót a megsemmisüléssel fenyegeti, amely elegendő olvadékvizet szabadít fel, hogy a tengerek vízszintje több mint három méterrel emelkedjen meg.

    A legfrissebb kutatások azt mutatják, hogy az Antarktisz érintett területein ötször gyorsabban tűnik el a jégtakaró, mint az 1990-es években. Néhány helyen már több mint 100 méternyi tűnt el az elmúlt közel húsz évben.

    A kutatók modelleket állítottak fel, hogy mivel lehetne megakadályozni a jégmező összeomlását. A szimulációban növelték a hóesést. Az eredmények szerint rengeteg hóval tényleg stabilizálni lehet a jégtakarót.

    A jégtakaró megerősítéséhez sok milliárd tonnányi hóra lenne szükség. A gyakorlatban ez gigantikus mennyiségű víz megmozgatásával járna: az óceánból kellene kiszivattyúzni és a jégmezőre hóágyúzni néhány százmilliárd liter vizet, mindezt csupán néhány évtized alatt. Ahhoz, hogy kiszivattyúzzák és sótalanítsák a tengervizet, valamint működtessék a hóágyúkat, több tízezer modern szélerőmű energiájára lenne szükség.

    A tengerszint emelkedése hosszú távon sok olyan területet veszélyeztet, ahol emberek tízmilliói élnek, a jégréteg stabilizálásával ennek elejét lehetne venni. De ezzel feláldoznánk a világ egyik utolsó érintetlen területét, mert a beavatkozás jelentős környezeti kockázattal jár.

    Bár maga a feladat is példa nélküli mérnöki munka lenne, a költségek is elképesztőek, több etikai kérdés is felmerül. Az emberiség feláldozza-e az Antarktiszt azért, hogy megmentse azt a kulturális örökséget, amelyet a tengerparti városok jelentenek. A világ legnagyobb metropoliszairól van szó New Yorktól Sanghajig, amelyek hamarosan víz alá kerülhetnek.  Ha ezt a hatalmas szélturbina-farmot és minden más infrastruktúrát felépítenénk az Amundsen-tengeren és rengeteg tengervizet szivattyúznánk ki, azzal tönkretennénk ezt az egyedülálló, érintetlen természeti értéket.

    Ráadásul az egész hiábavaló lenne, ha nem sikerül betartani a párizsi klímaegyezményt. Ha nem sikerül gyorsan csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást, a gigászi projekt felesleges.

  • Ötven éve lépett először ember egy idegen égitestre

    Magyar idő szerint 1969. július 20-án, 21 óra 18 perckor az Apollo–11 holdkompja enyhe döccenéssel megérkezett a Holdra. „Itt a Nyugalom Tengere. A Sas leszállt” – jelentette Neil Armstrong a Földnek. A holdkomp pilótájával, Edwin „Buzz” Aldrinnal kitekintettek a holdi tájra, mint az első emberek, akiknek ilyen látványban lehetett részük. Nagy volt a kísértés, hogy azonnal a felszínre rohanjanak, de az erre a pillanatra összpontosult, alapos felkészüléssel eltöltött évek egyúttal a beidegződés évei is voltak; a két űrhajós pontosan tudta a rájuk váró feladatokat. A történelmi pillanat mégis legyőzte őket, mert a program szerinti pihenés helyett Houston engedélyezte a korábbi kiszállást. Armstrong július 21-én 7 óra 17 perc helyett 3 óra 58 perckor, Aldrin pedig 7 óra 42 perc helyett 4 óra 14 perckor lépett a Hold felszínére.

     

    A Hold meghódításáért folyó versenyben a képzeletbeli startpisztoly 1961. május 25-én „dördült el”, amikor John Kennedy amerikai elnök elmondta híres kongresszusi beszédét. „Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Holdra még ebben az évtizedben, és véghez visszük a többi dolgot is, nem azért, mert könnyűek lennének, hanem pont azért, mert nehezek.” A néhai elnök beszéde után öt hónappal később, 1961. október 27-én már fel is dübörögtek az első Saturn–I rakéta hajtóművei Cape Canaveralen. Kilenc perces repülés után zuhant az Atlanti-óceánba a ballasztként több mint 70 tonna vizet szállító rakéta. Ez volt az első kis lépés a Hold eléréséért folytatott versenyben.

     

    Az 1960-as évek közepéig még úgy tűnt, hogy szovjet ember lép először a Holdra. Az első műhold, az első élőlény, az első ember, az első többszemélyes űrhajó a világűrben, az első űrséta sikeres végrehajtása mind-mind a Szovjetunió elsőségét jelentette az űrversenyben. Nem kevésbé sikeresen alakult számukra a Hold automata szondákkal való elérése, hiszen az első három amerikai Pioneer űrszonda kudarcával szemben a Luna–1 már 6000 km-nyire közelítette meg a Holdat 1959-ben. A Luna–9 simán le is szállt a Hold felszínére 1966 januárjában, az amerikai Surveyor–1 csak négy hónap múlva követte.

     

    A két űrnagyhatalom óriásrakétájának technológiai különbsége végül a NASA javára döntötte el a holdversenyt. A II. világháború után az Egyesült Államokba telepített, Wernher von Braun irányításával dolgozó német szakemberek segítségével az amerikai ipar létre tudta hozni a 111 méter magas, 2900 tonna induló tömegű Saturn–V rakétát, amely elengedhetetlen feltétele volt a Holdra való leszállás megvalósításának.

     

    „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiség számára” – Neil Armstrong lakonikus stílusához képest szinte fennköltnek hatottak ezek a szavak, az első emberi szavak a Hold felszínéről. Természetesen az űrhajósok minden lépését közvetítette az amerikai televízió, amit a világ összes országában átvettek, kivéve a Szovjetuniót és Kínát.

     

    Az eredetileg tervezett 14 Apollo-repülés helyett – elsősorban gazdasági megfontolásból – csak 11 valósult meg. Hét űrhajó indult a Holdra, de csak hat volt sikeres. Összesen 12 ember szállt le a Holdra 1969 és 1972 között.

     

    További tájékoztatás kérhető:

    MANT iroda, e-mail: iroda@mant.hu, mobil: (30) 585-0867

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

  • Összeesküvés elméletből kongresszusi vizsgálat

    Az egész látszatra úgy kezdődött, mint egy tipikus összeesküvés elmélet: amerikai kormány, a hadsereg, titkos kutatás, biológiai fegyver, elszabadult kísérlet. De szokatlan módon most nem rekedt meg az ötlet az internet bugyraiban, hanem az amerikai kongresszus elé került az ügy, ahol megszavazták, hogy hivatalos vizsgálat induljon az ügyben.

    A történet meglehetősen gyorsan jutott el a legfelsőbb körökig. Idén májusban jelent meg az a könyv, amely azt a kérdést feszegeti, hogy amerikai hadsereg azzal kísérletezett, hogy rovarokat használjon fel biológiai fegyverként. A könyv konkrétan a Lyme-kórral és a kullancsokkal foglalkozik. Az elmélet szerint a hadsereg kísérlete elszabadult, és ennek köszönhető a betegség járványos gyorsaságú terjedése.

    A könyv nem emelkedne ki a hasonló összeesküvéseket taglaló művek tucatjai közül, ha nem a téma egyik szakértője írta volna. A könyv szerzője Wilhelm ‘Willy’ Burgdorfer, aki a betegséget okozó baktériumot felfedezte, róla is nevezték el Borrelia burgdorferinek. A férfi a könyv szerint a hadsereg számára végzett biológiai fegyver-kutatásokat. Munkája során különböző vérszívókat – kullancsokat, szúnyogokat, bolhákat – fertőzött meg emberre veszélyes kórokozókkal. A könyv legerősebb állítása, hogy emberkísérletek is voltak, a fertőzött rovarokat lakott területen szabadon engedték, hogy a terjedésüket vizsgálják. Egy ilyen félresikerült kísérlet következménye a világszerte robbanásszerűen terjedő Lyme-kór.

    Az ötlet komoly támogatást kapott néhány képviselőtől, akik szerint nagyon is elképzelhető, hogy a hadsereg ezzel foglalkozott 1950-1975 között. A javaslatot Christopher Smith szenátor nyújtotta be, aki a kongresszus Lyme-kór csoportjának vezetője. Az ötlet nem új keletű, már évek óta keringtek ilyen elméletek tudományos és politikai körökben.

  • Az élhetőbb városokért önjáró taxikat

    A Michigani Egyetem szakembereinek tanulmány szerint elektromos önjáró taxiflotta használatával a hagyományos gépkocsikéhoz képest akár 87 százalékkal csökkenthető lenne a városokban az üvegházhatású gázok kibocsátása.

    A világon már több országban engedélyezték az önjáró taxik használatát, például Tokióban, Pittsburghben, Szingapúrban már utasokkal tesztelik a járműveket. A japán fővárosban már A 2020-as olimpiára gyakorolnak, az önjáró taxik, amelyek a tervek szerint a sportrendezvény ideje alatt fognak üzemelni. A taxi sikere akkora, hogy a helyiek gyakorlatilag sorban állnak, hogy mehessenek pár kilométert.

    A Ford és az egyetem kutatóinak kimutatása alapján az elektromos önjáró taxiflotta bevezetése 60 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását a jelenleg magántulajdonban lévő, ember vezette gépkocsikkal szemben. A taxiflotta önjáró természetéből adódóan azonban akár 87 százalékos is lehet a csökkenés.

    A kutatásukban a texasi Austin városának forgalmát szimulálták. Egy akkora elektromos önjáró gépkocsiflotta használatát elemezték, amely kiszolgálná a jelenlegi utazási kereslet 10 százalékát a következő harminc évben. A számításaik szerint az utasoknak 10 percet kellene várakozniuk egy-egy  autóra.  A tesztelés során kilenc különböző forgatókönyvet hasonlítottak össze.

    Az autonóm gépkocsiflottával olyan előnyre teszünk szert az üvegházhatású gázok kibocsátását illetően, amely egy hagyományos taxiflottával egyszerűen képtelenség lenne. Ráadásul az önjáró flotta olyan lehetőségei, mint a gépkocsik egyenletesebb gyorsulása, a gépkocsik közötti kommunikáció és az infrastruktúra ez az előny csak tovább növelik. Egy önjáró taxiflotta a fenntarthatóság területén is javulásokat hozhat.  Ha nagyobb a gépkocsik kihasználtsága, többen utaznak általa, a flotta nagyságát csökkenteni lehet, csakúgy, mint a parkolási terheket és a flottát rendszeresen meg lehet újítani újabb hatékony technológiákat alkalmazva.

  • Mesterséges intelligencia és a Rubik-kocka

    Valamivel több mint egy másodperc alatt forgatta ki a Rubik-kockát a Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia.

    A DeepCubeA nevű algoritmus „saját maga tanulta meg”, miként kell megoldani a feladatot. A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot. Úgy tűnik a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől.

    A DeepCubeA a kocka 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépés által oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta. Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani.

    A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai játékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le, vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát.

    2018-ban kutatók már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot.

    Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes.

    Egy kocka, amelyik kirakja saját magát:

    A jelenleg hivatalos humán világcsúcs 4,22 másodperc:

    A három leggyorsabb nem hivatalos humán rekord:

  • Újabb Gyűrűk Ura MMO érkezik

    Újabb részletek kerültek napvilágra a tavaly bejelentett Gyűrűk Ura játékkal kapcsolatban. Az Amazon Game Studios bejelentette, hogy együttműködik a Leyou Tchnologies és az Athlon Games cégekkel, hogy létrehozzák az ingyenes MMO játékot.

    A játék Tolkien trilógiáján alapszik, így sok ismerős arc visszaköszön majd benne. A történetről azonban egyelőre nincs információnk, ám az Amazon azt már megerősítette, hogy a játék elkülönül a szintén Amazon által készített Gyűrűk Ura sorozattól. A készítők magával ragadó játékélményt ígérnek a fanoknak, ami segít feltárni Tolkien hatalmas világát.

    A játék konzolon és PC-n egyaránt elérhető lesz.

    A fejlesztők között olyanok is akadnak, akik már nagy tapasztalattal rendelkeznek. Vannak ugyanis, akik részt vettek a Destinity, a Planetside, a WoW, az Everquest, a Defiance vagy éppen a Rift készítésében.

    Az új játék versenybe szállhat a 2007-es The Lord of The Rings Online-nal, ami máig működik, de konzolra sosem adták ki.

    A megjelenési dátum egyelőre még nem ismert, ami azt sugallja, hogy valószínűleg még várnunk kell rá egy darabig. Ez viszont azt jelenti, hogy akár az érkező Xbox Scarleten vagy a PlayStation 5 rendszerén is megjelenhet – bár mindez csak feltételezés.

  • A nagy marsi rejtély

    A tudósok egyelőre tanácstalanul állnak a vörös bolygó légkörének ingadozó metánszintje előtt. A Curiosity meglepő eredményt továbbított a Földre, a legnagyobb mértékű metánszintet mérte a vörös bolygó légkörében, egymilliárd egységenként 21 részecskét, ami háromszorosa a korábban már mért mértékeknek. Mivel a metán a földi élet fontos forrása, az eredmény felvillanyozta a kutatókat, mondván az az élet jelenlétét jelezheti.  De a pár nappal később megismételt mérések már azt mutatták, hogy jelentősen csökkent a metánszint. Egymilliárd részecskéből kevesebb mint egy egység metán, ami szinte azonos a Curiosity által korábban rendszeresen észlelt háttérszinttel.

    Ez azt jelzi, hogy a mért metánszint – a legnagyobb, amit a Curiosity műszerei valaha mértek – egyike volt a múló metáncsóváknak, amelyeket a múltban is megfigyeltek. A kutatók korábban is észlelték szezonálisan a metánszint növekedését és csökkenését, nem találtak azonban rendszert ezen múló metáncsóvák megjelenésére.

    A Curiosity marsjárónak nincsenek olyan műszerei, amelyek egyértelműen képesek megállapítani azt, hogy a metánforrás biológiai vagy vulkanikus eredetű, ősrégi, vagy napjainkból ered. Ezen csóvák jobb megértése együtt más Mars-missziók méréseivel segíthetik a kutatókat meghatározni, hol vannak metánforrások a vörös bolygón.

    A Marson több lehetséges módja van a metántermelődésnek. Ha léteznek még rajta mikrobák, azok is szolgálhatnak a metán forrásaként. A távoli múlt mikroorganizmusai által termelt metánt magába rejthette a jég is, amely olvadásakor felszabadulhat a gáz a légkörbe. Bizonyos geológiai folyamatok is termelhetnek metánt, nincs feltétlenül szükség biológiai folyamatra. Ilyen a szerpentinizáció, egy hőt és vizet igénylő kőzetátalakulási folyamat a kéregben. A metán ebben az esetben a folyamat mellékterméke. A metánszivárgás ismert folyamat a Földön a tektonikus törésvonalak mentén és természetes gázmezőkön.

  • Bővül a Nintendo konzolcsaládja

    A Nintendo bejelentette, hogy kibővíti a Switch konzol családját.

    A Nintendo Switch Lite-ot sokáig Nintendo Switch Miniként emlegették. Ez egy olcsóbb, hordozható alternatívája lesz az eredeti Nintendo Switchnek. Egy kisebb kijelzőjű készülék várható, rögzített Joy-Connal.

    TV-hez nem lehet majd hozzákötni, vagyis csak a beépített képernyőn játszhatóak rajta a játékok. Azonban minden jelenlegi és jövőbeni játékot vinni fog, ami támogatja a kézi üzemmódot (bár esetenként lehetnek korlátozások).

    A készüléket három színben adják ki, szürkében, sárgában és türkizben. Várhatóan szeptembertől már megvásárolható lesz. A hazai ára még nem ismert, de a hírek szerint az USA-ban 199 dollárért (~57500 Ft) lesz elérhető.

    A jövőben egyébként a Nintendo Switch 2 is várható, vagyis egy felújított Switch verzió.