My Blog

Blog

  • Túl a négyezredik exobolygón

    Évszázadokon át az exobolygók léte csak tudományos feltételezés volt, bár a csillagászok általában hittek létezésükben, gyakoriságukat és hasonlatosságukat a Naprendszer bolygóihoz teljes homály fedte, később is inkább csak a sci-fi műfajában foglalkoztak velük. Az első megerősített felfedezéseket az 1990-es évek elején tették.

    1991-ben Andrew Lyne, M. Bailes és S. L. Shemar a PSR 1829-10 pulzár körül keringő bolygó felfedezését jelentették be, a pulzárról érkező rádiójelek rendszeres eltérései alapján. Bár a felfedezés nagy figyelmet kapott, állításukat hamar visszavonták.

    Az első olyan exobolygót, melynek létét megerősítették, 1990-ben Aleksander Wolszczan lengyel csillagász fedezte föl az Areciboi rádiótávcső adatainak elemzésével, a PSR 1257+12 pulzár körül, szintén a pulzárról érkező rádiójelek anomáliáiból következtetve. 1992-ben Dale Frail kanadai csillagásszal újabb bolygót találtak a rendszerben, hasonló módszerrel.

    Az első, normális csillag körül keringő bolygó felfedezését, az 51 Pegasi fősorozatbeli csillag körül 1995. október 6-án, a Genfi Egyetem csillagászai, Michel Mayor és Didier Queloz jelentették be, az Observatoire de Haute-Provence műszereit használva.

    A legelső közvetlen észlelést (a bolygó közvetlen megörökítése, infravörös tartományban) 2005 őszén az ESO VLT távcsövével a Gaël Chauvin francia csillagász vezette kutatócsoport végezte, a 2M 1207 barna törpe bolygójáról. 2008-ban már több csillag körül sikerült bolygót vagy bolygókat lefényképezni.

    A bolygók elmozdulását a központi csillag körül először 2008 novemberében sikerült kimutatni, a HR 8799 és a Fomalhaut b esetében.

    Szinte hihetetlen, de már több mint négyezer exobolygót ismerünk, egész pontosan a a cikk megírásának pillanatában 4098 naprendszeren kívüli planétát hitelesítettek. Ez a látványos ünneplő videó az első négyezer helyét mutatja meg a z univerzumban. A videóban egy kiterített éggömböt láthatunk. Amíg a földgömböt kívülről nézzük, az éggömbnek a középpontjában mi állunk. Az éggömbön a tejút húzódik körbe, amely így 2D-ben egy hullámvonalként látható.

  • Klasszikus lemezborítók Star Wars stílusban

    Az odáig rendben van, hogy a Star Wars mára a popkultúra része, de miért kell ezt a popzenével összemosni. Néhány jókedvű grafikus elkészítette néhány legendás lemezborító Star Wars-os kiadását.

     

  • Miniinterjúk – Erdész Róbert

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Erdész Róbert.

    Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Rendkívül élvezem, hogy mindig van valami tudományos magja a regényeinek (kriminek, sci-finek egyaránt), és eköré szerveződik a történet. Ez értelemszerűen legtöbbször valamilyen orientalista elem.

    Erre a rugóra próbáltam felfűzni én is a Háromlábú holló című novellát, és mivel ez a fajta belső logika közel áll hozzám, nemigen kellett kilépni hozzá a komfortzónámból.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    A földalatti piramis című két kötetes sci-fijét nagyon szerettem, nevezzük ezt a kedvencemnek.

    Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Hozzám nyilván a sci-fi író Lőrincz László áll közelebb, de sokat olvastam a krimijeit is.

     

     

  • Star Wars – kantin téma acapella

    Ki ne emlékezne a Star Wars negyedik részének legendás kocsma zenekarára. A Tatuinon Mos Eisley városában van az egyik legnagyobb űrkikötő, ahol az utazók és tisztes kereskedők mellett szép számmal találhatók kalózok, csempészek, szerencselovagok és mindenféle bűnözők, akik a legkülönbözőbb fajokból kerülnek ki. Obi-Wan Kenobi úgy jellemezte a helyet, mint „a söpredék és a gazság alávaló nyüzsgése.”

    A város eldugott kocsmájában csendült fel a legendás sláger a zenekar előadásában. Csak felidézésképpen:

    Bár rejtély – és nem ez az egyetlen – hogy valamikor réges-régen egy messzi-messzi galaxis legtávolabbi lebujában miért is játszanak a földi húszas évekre hajazó, charlestonhoz illő talpalávalót, de ez már így is marad. A lényeg, hogy a zene ikonikus része a Star Wars birodalomnak, és időről időre új életre kel.

    Az utóbbi időben divatos lett az acapella, különösen annak egyszemélyes digitális változata, amelynek összes szólamát egyetlen személy énekli fel. Felix SR nemrégiben készítette el a kantin téma acapella változatát, és egészen zseniális lett.

    https://www.youtube.com/watch?v=zos6RSqzooA

  • Szuperbaktériumok Ausztráliában

    Eddig ismeretlen helyről fenyegetik az ausztrálokat a szuperbaktériumok.  Az antibiotikumoknak ellenálló kórokozókat a tengerpartok közelében mindenhol előforduló sirályok hordozzák.

    A perthi Murdoch Egyetem szakemberei vették vizsgálat alá a madarak székletét. Megállapították, hogy az ausztrál sirályok több mint 20 százaléka hordozója egyebek között az E. coli baktériumnak, amely húgyúti fertőzést és vérmérgezést is okozhat. A sirályok ürülékében megtalálható baktériumok egy része ellenáll az olyan gyakran használt antibiotikumoknak, mint a cefalosporinok és fluorokinolonok. Az egyik mintában talált baktérium ellenáll a carbapenem nevű antibiotikumnak is, amelyet csak súlyos, nagy kockázatú fertőzés esetén alkalmaznak.

    A kutatók úgy vélik, hogy a baktériumok forrása az ember, a madarak a hulladékok között és a szennyvízben való kutakodás során érintkeznek a baktériumokkal.

    A vizsgálat komoly aggodalmat váltottak ki, egyre nagyobb a veszély hogy az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok más állatokat és az embereket is megfertőzhetik. Az emberek a sirályok ürülékével érintkezve kerülhetnek kapcsolatba a baktériumokkal, ugyanakkor a kézmosás jelentősen csökkenti a fertőzés kockázatát.

    A világban mindenhol egyre nő az antibiotikummal szemben ellenálló (re­zisztens) baktériumok száma, és még nagyobb terápiás dilemmát jelentenek a többfajta antibiotikumnak is ellenálló, ún. multirezisztens baktérium­törzsek. Egyes előrejelzések szerint már nagyon hamar, nagyon sok esetben tehetetlen lesz az orvostudomány e rezisztens kórokozókkal szemben.  Az úgynevezett kórházi fertőzések kórokozói különösen hírhedtek nagyfokú ellenállásukról; az általuk okozott betegségek nehezen kezelhetők, hiszen a leggyakrabban használt gyógyszerek hatástalanok rájuk nézve.

     

  • Már készül a One Punch Man: A Hero Nobody Knows verekedős játék

    A One Punch Man a legnagyobb anime paródia, ami a sok millió hős harcművészes japán mesék alappilléreit állítja a feje tetejére, és görbe tükröt mutat a leggyakoribb verekedős mese konvekcióknak. A hős főszereplő nem fejleszti magát, hiszen már az első résztől kezdve legyőzhetetlen. Saitama így tengeti unalmas hétköznapjait, amíg elszabadul körülötte a pokol, és már amikor a feszültség a tetőfokára hág, egy unott mozdulattal elfojtja a gonoszok világpusztító szándékait. Ebből az alapanyagból készül a One Punch Man: A Hero Nobody Knows című verekedős játék.

    A játék rengeteg új, és rendkívül kreatív hősöket, és anti hősöket mutat be az anime rajongóknak, de rengeteg sorozatból ismert karakterrel is verekedhetünk majd benne. A főszereplő mellett megjelenik majd Genos, Hellish Blizzard, Speed-o’-Sound Sonic és még Mumen Rider is. Az új szereplők közül lehull a lepel Vaccine Man, Mosquito Girl, Carnage Kabuto és Deep Sea King-ről is. A játék történetében Lord Boros megszállásának kell majd ellenállnunk.

    Hogy Saitama-t hogy fogják kezelni ebben a játékban, az rejtély, hiszen papíron szinte 10 perc alatt végeznie kéne One Punch Mannek a gonosz teljes armadájával. De az is lehet, hogy mi nem játszhatunk majd Saitamaval, hanem miután legyengítettük az ellenfelet például Genosszal, utána One Punch Man megjelenik, és beviszi az utolsó ütést, én legalábbis így tudnám elképzelni Saitamát ebben a játékban.

    Ti várjátok már az új One Punch Man játékot?

     

  • Hatalmas Stranger Things crossoverrel érkezett az új Fortnite frissítés

    Az Epic Games ismét nagy crossoverrel bolondította meg a legsikeresebb játékukat, a Fortnite-ot. A játékba ugyanis egy olyan frissítés érkezett, amitől minden Stranger Things rajongónak leesett az álla, hiszen jó pár portál megjelent a játékban, ami egyenesen a Tótágasba vezet.

    A Tótágasba vezető kapuk mellett, jó pár új Stranger Things skin is érkezett a játékba, így például beöltözhetünk Hopper felügyelőnek, de ha a másvilággal szimpatizálunk, akár egy Demogorgon kinézettel is ijesztgethetjük a gyerekeket a játékban.

    Mindezek mellett, egy új Stranger Things témájú várost is kaptunk a Fortnite-ba, ami nem más mint Mega Mall. Mega Mall, egy hatalmas bevásárló központ, amit egy picike Retail Row szerű város vesz körül, ha erre a helyre ugrasz, akkor mindenképp nézz körbe, hiszen rengeteg 80-as évekbeli utalással fogsz itt találkozni.

    Az új Stranger Things event legalább akkora durranás, mint anno, amikor Thanos látogatott el a játékba, sok játékos aki már letette a játékot, most visszatér, hogy megnézze, hogyan is néz ki ez a crossover, és ismét biztos nem fognak csalódni az Epic Games remekművében.

    Ti beléptek majd a Fortnite-ra körülnézni az új helyen?

  • Korábban jött az ember Európába

    Egy Görögországban megtalált emberi koponya vizsgálata alapján német és görög kutatók azt állapították meg, hogy a modern ember az eddig vélténél jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába.

    A modern emberi koponyát az 1970-es években találták meg a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangban. A leletet az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Nem régiben a kutatók a lelet sérült részeit virtuálisan rekonstruálták és ezek után a korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Olyan fontos jellemzőket találtak, amely segített a kor meghatározásában. Például a kerek nyakszirt miatt sikerült a Homo sapiens egy korai formájaként azonosítani.Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya.

    Már régóta tisztában van a tudomány azzal, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon.  Az új lelet fényében azonban a vándorlás időrendjét át kell írni, mert az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték.

    Az Apidima-barlang nem csak a modern ember szállása volt. Találtak ott egy neandervölgyi maradványt is, amely elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók következtetése jutottak, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek. A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember.

     

  • Kutya-törpemalac- ember kommunikáció

    Különleges módon vizsgálták magyar kutatók a kutyák és az emberek közötti kommunikációt. Családban élő fiatal törpemalacok kommunikációs viselkedését hasonlították össze. A vizsgálatot a Magyar Tudományos Akadémia  – Eötvös Loránd Tudományegyetem Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport és az ELTE Etológia Tanszék kutatói végezték.

    A kutatásból kiderült, hogy a közvetlen emberközelben nevelt törpemalacoknál spontán megjelennek kutyákhoz hasonló szociális-kommunikációs viselkedési formák, de fajra jellemző sajátosságukból kifolyólag kevésbé fogékonyak az emberi jelzésekre, és néha inkább a saját stratégiájukat követik.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatók két viselkedéses tesztben vizsgáltak fiatal családi kutyákat és törpemalacokat. Az első vizsgálatban a kutatók megfigyelték, hogyan viselkednek az állatok a kísérletvezetővel élelem jelenléte nélkül, majd miután kaptak tőle pár falat ennivalót. Miután enni kaptak, a malacok és a kutyák is többet fordultak az ember felé és gyakrabban értek hozzá, többször néztek fel az arcára. Érdekes különbség viszont, hogy ha nem vártak élelmet, akkor csak a kutyák néztek az emberi arcra, a malacok nem.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Egy másik tesztben az állatok két rejtekhely közül választhattak többször egymás után. A kísérletvezető mindig mutatással jelezte, hogy a kettő közül melyik tartalmaz élelmet. Úgy, hogy előzetesen nem tanították az állatokat erre, csak a kutyák követték a mutatást, a malacok nem. Viszont a malacok sem véletlenszerűen választottak, csak a szociális jelzés helyett ők inkább egy oldalválasztós stratégiát követtek, ugyanahhoz a rejtekhelyhez mentek újra és újra.

  • Bizonyították a kvantumkristály létezését

    Bár úgy hangzik, mint valami misztikus Star Wars alapanyag, de a legendás magyar fizikus Wigner több évtizedes jóslatát sikerült Igazolni. Magyar és izraeli kutatóknak sikerült bebizonyítania a Wigner-kristály létezését. A kvantum- és nanotechnológia területén jelent lényeges előrelépést az a felfedezés, amelyet az MTA-BME Lendület Egzotikus Kvantumfázisok Kutatócsoportja, az MTA Wigner FK Lendület Erősen Korrelált Rendszerek Kutatócsoportja és az izraeli Weizmann Intézet csapata közösen publikált.

    Kétdimenziós Wigner-kristály

     

    Wigner Jenő közel nyolcvan évvel ezelőtt, 1934-ben jósolta meg, hogy az elektronok képesek szabályos kvantumkristályt alkotni, ha a közöttük lévő Coulomb-kölcsönhatás elegendően erős. Az elektronoknak hatalmas energiába kerül, ha két részecske egy helyen tartózkodik. Wigner Jenő erre felfigyelve azt jósolta, hogy ezt elkerülendő az elektronok abszolút 0 fokos hőmérsékleten kristályba rendeződnek. A kutatóknak ezt az úgynevezett Wigner-kristályt sikerült megfigyelniük egy szén nanocsőben kísérletek és részletes numerikus szimulációk ötvözésével.

    A felfedezés óriási értékét jelzi, hogy az elmúlt majd egy évszázadban óriási verseny folyt annak érdekében, hogy nagy tisztaságú anyagokban vagy azok felületén megvalósítható legyen az anyag e törékeny kvantummechanikai állapota, mind ez idáig csak a magas hőmérsékleten kialakuló ún. klasszikus Wigner-kristály létezését tudták meggyőzően kísérletileg bizonyítani.

    A mostani felfedezés az első, ahol közvetlenül sikerült megfigyelni az alacsony hőmérsékleten kialakuló kvantumkristály töltésmintázatát. A felfedezés egy új kísérleti módszeren alapul: a kialakuló kristály rendkívül „törékeny”, ezért az izraeli kutatók egyetlen elektron töltését használták „puha” érzékelőként, és azzal tapogatták le a nanocsőben kialakuló kristály térbeli szerkezetét.

    Az elméleti számítások révén meghatározott elektron-kristályszerkezet struktúrája nem várt pontossággal mutatott egyezést a mérési eredményekkel, ezzel igazolva, hogy az új kvantumos fázis valóban a Wigner Jenő által megjósolt kvantumkristály.