Blog

  • Látványos robotkéz-bemutató

    A robotika egyik régi rákfenéje, hogy hiába tudundk kellően mozgékony és ügyes robotkezet építeni, sajnos ez önmagában kevés. A kéznek visszacsatolást kell küldenie a vezérlésnek. Az ember esetében ez az érintés, ez küldi az információt az agynak, hgy milyen a megfogott tárgy anyaga, felülete, súlya, keménysége.  A robotika fejlesztők évtizedek óta küzdenek a problémával, hogy a robotkezek érezzenek. Hiszen nem mindegy, hogy egy acélgolyót vagy egy tojást fog meg, ahogy teljesen másfajta vezérlés kell ahhoz, hogy egy PET palackos vízből tudjunk önteni.

    A Bristol Robotics Lab kutatócsoportja a  Tactile Telerobot ilyen érzékelők fejlesztésén dolgozik. Ebben a bemutatóban olyan érzékelő robotkezeket mutatnak be, amelyeket egykaros ipari robotok végére lehet felszerelni, és a vezérlését az operátor által viselt kesztyűn keresztül kapja, aki a saját kezén érzi a robotkéz „érzéseit”.

  • Okkultizmus, szexizmus, rasszizmus

    Aleister Crowley személyisége olyan mély benyomást tett a huszadik század elején, mint a popkultúra legnagyobb polgárpukkasztó ikonjai. Egyszerre volt Elton John, Mick Jagger, Marilyn Manson és a századvég tévés evangélistáinak és okkultistáinak furcsa és bizarr keveréke.

    A század elejének legendásan ellentmondásos figurája volt. Sakkmester, remek hegymászó, író, vallás kritikus és tagadó, vallásalapító. Életrajzírója szerint sok művét alkotta tudatosan meg úgy, hogy azok feltűnést (is) keltsenek. Ezáltal biztosította követőinek megbecsülését és emiatt könyvei még évtizedekkel a halála után is keresett könyvek. Legalább annyian támadták, mint amennyien rajongtak érte. Ő volt a századelő Howard Stern-je.

    Bár gyakran vádolták ezzel, soha nem hajtott végre emberáldozatot, s nem is bátorított senkit erre. Életének legnagyobb kihívása volt, hogy nem tudta elfogadni a nála kisszerűbb elmélet. Képtelen volt megérteni, hogy a körülötte élők többsége nem annyira intelligens és kulturált, mint ő. Épp ezért megvetette azokat, akik nem voltak képesek megérteni őt é s ördögi kéjjel riogatta őket. Ez írásaiban ragyogóan látszik.

    Nem csak műveit, de életét is átjárta a szex. Sok művében mindössze burkoltan utalt a szexuális mágia eszközeire, a puritán brit világot megbotránkoztatta a tabunak ítélt kifejezések használatával.

    Műveiben a végletekig túlzásba esett, nagyon is beteges humorral rendelkezett. A szövegkörnyezetből kiragadott részletek alapján gyakran vádolták erkölcstelenséggel, gyermekek megrontásával és még emberáldozattal is. Bár a kiragadott részletek látszólag alátámasztották a vádakat, a teljes szövegkörnyezetet figyelembe véve egyértelmű, hogy Crowley nem hirdette ezeket a tanokat.

    Végletekig elment a polgárpukkasztásban. Nem csoda, hogy a puritán Angliában állandó támadások kereszttüzében élt, ha olyanokat vetett papírra, mint a „a 666-os számú, a Vadállat azt tanácsolta, hogy minden gyermek már ifjúkorától kezdve meg kell ismertetni a szexualitás minden formájával, amint a szülés folyamatával is, hogy hamis és misztikus ostobaságok el ne ködösítsék ifjú elméiket…”

    Crowley hamar megismerkedett a drogokkal és egész életét meghatározta. Ez egyrészt saját döntés, másrészt orvosi kényszer volt. Élete során gyakran használt drogokat, nem csak élvezetből, hanem magán kísérletezett. Az 1920-as években, míg Párizsban volt tudattágító szerekkel is kísérletezett, részletes és pontos feljegyzések bizonyítják kísérleteit, amelyeket laudanum, ópium, kokain, hasis, alkohol, éter, meszkalin és heroin felhasználásával végzett.
    A legelfogadottab elmélet szerint mentora, Allan Bennett vezette be a drogok világába, de mint mágikus segédeszközként tekintettek rá. Kairói lejegyzett látomásait is a folyamatosan használt különböző drogoknak és ezek legváltozatosabb keverékeinek köszönhette.

    Meglepő módon még sem emiatt lett függő, amely haláláig elkísérte. Életét megkeserítő erős asztmájára orvosa morfiummal kezelt. Crowley emiatt vált haláláig heroin függővé.

    Holdgyermek

    Jellemének nem elhanyagolható része volt bigottsága és rasszizmusa. Ez viktoriánus neveltetésének egyértelmá következménye. Örökölte korának legtöbb szociális, rasszista és szexista előítéletét. E téren is jellemző volt mindent uraló kettősége. A korabeli nyugati értelmiségiekhez hasonlóan érdeklődött a színes bőrűek iránt. Ugyanakkor gyakran nyilatkozott lenézően róluk. Támogatta a kínaiak elleni erőszakot, „niggernek” nevezte az olaszokat és indiaiakat.  Bár előszeretettel foglakozott a kabbalával, műveiben olyan nyíltan antiszemita volt, hogy ezeket a részeket később kiszerkesztették műveiből.

    Rasszizmusa ellenére tanulmányozott és értékesnek tartott több mágikus hagyományt, melyet az általa támadott etnikai csoportok hoztak létre. Ilyen volt például a jóga, a Kabbala, a boszorkányság, vagy a I Ching. Sőt, mindezek ellenére Crowley úgy vélte, hogy egyik korábbi életében Ko Hsuan kínai taoista író volt.

    Ezek után meglepő, hogy mindezek ellenére úgy vélte, hogy az emberek fajok vagy osztályok szerinti elkülönítése hiba, az embereket kizárólag egyéniségekként szabad értelmezni. Ugyanakkor azt is kijelentette, hogy a mágia tanoncai mindenfajta faji megkülönböztetés felett állnak.

    Crowley ugyanakkor korának megfelelően szexista volt. Osztotta a viktoriánus előítéletet, amely szerint a nők cupán másodlagos emberi lények, értelem és érzelem szempontjából is. De Elismert, hgy  a nők nagyon el voltak nyomva a férfiak és a törvény által is. A legtöbb nőt még arra sem tartotta méltónak, hogy egyénnek nevezze őket, úgy vélte mindössze az ösztöneik irányítják őket. Ebben a kérdésben Crowley semmiben sem különbözött kortársaitól, a nőkről alkotott elképzeléseivel saját korának felfogását tükrözte.

    De teljesen másképp tekintett a nőkre mágikus szempontból. Ha a férfi és a nő is egyaránt beavatott, akkor a thelemikus filozófia értelmében a férfi és a nő kiegészítik egymást, egyesülésük mágikus erőket szabadíthat fel.

    Crowley életében gyakran nehezen megkülönböztethető, hogy mit gondol komolyan, és mi csupán polgárpukkasztás. Emiatt nehéz is műveit értelmezni. Inkább csak el kell fogadni, és stílusát elméjét, gondolatmeneteit élvezni.

     

  • A jövő képeslapjai

    A rádió, a tévé, a mozi feltalálása előtt a világkiállítások jelentették a világ és a jövő megismerését, ez a 19. század közepe óta a nagyközönségnek rendezett óriáskiállítások elnevezése. Gazdasági és kulturális hatását tekintve ez a harmadik legnagyobb esemény a labdarúgó-világbajnokság és az olimpiai játékok után. Az első helyszíne a londoni Hyde Park Kristálypalotája volt 1851-ben, a kiállítás ötlete Albert hercegtől, Viktória királynő férjétől származott, és amelyek a mai napig megrendezésre kerülnek.

    Az 1900-as világkiállításnak Párizs adott otthont.  A kerek évforduló miatt mindenki kíváncsi volt a jövőre. Jean-Marc Côté más művészekkel együtt képeslapokat készített, a cél az volt, hogy az alkotók megmutassák, szerintük milyen lesz a világ száz év múlva. Elengedték a fantáziájukat, ha nem is találták el a technológiát, de jól látták a változás lehetséges irányát.

    Vízalatti étterem:

    Telefon:

    Távirányítású mezőgazdasági gépek:

    Vízalatti verseny:

    Tengeralatti kilátás:

    Bálna-busz

    Repülő taxi:

    Légi tűzoltók:

    Légi tengeri mentés:

    Motorizált rendőrök és üldözés:

  • Miniinterjúk – Urbánszki László

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Urbánszki László.

     1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    Hatvanöt éves vagyok, és Laci bácsi könyvein nőttem föl. A múlt század hetvenes éveiben bukkantam rá, az akkor még alig ismert író történelmi ifjúsági regényére, a „Sólyom kinyújtja karmait”-ra, majd, ezen fellelkesedve elolvastam a Dzsingisz kánt is. Ez utóbbi nem túl olvasmányos, de nagyon informatív. Gimis voltam, keveset ismertem a világból, megfogott a tényirodalom. Koromból kifolyólag sok tudományos fantasztikus regényt, novellát olvastam a nagy elődöktől: Kulin-Fábián, Marton Béla, Botond-Bolics, Jefremov, Lem és még sokan mások. Akkoriban nagy politikai nyomás nehezedett a szocialista írókra, okítani kellett az ifjakat, „illetlen”, „nyugati métely” volt, ha tudásfeltöltés mellett kalandokat is beleszőttek a regénybe. Voltak kivételek, Darázs Endre, Zsoldos Péter, Kaszás István, Csernai Zoltán, de Laci bácsi rendszeresen szállított, míg a többiek kaotikusan és ritkábban. Eredeti ötletei voltak, izgalmas, elgondolkodtató története, kiváló csattanói, sok végigolvasott éjszakámat köszönhetek neki. Nála elmaradt a jövőbe mutató hurráoptimizmus, nem erőltette a szocialista embertípust.

     

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    Őszinte leszek, félreértettem a kiírást, nem az ő stílusában írtam, nincs konkrét mű, ami beindított. Engem LLL eredetisége fogott meg, valamint a humanizmusa, társadalombírálata. Az ő kisember-hangyájához hasonlóan védtelenek, kiszolgáltatottak az én szereplőim is. Ebben igyekeztem felnőni hozzá. Ezen kívül néhány rá jellemző dolgot nyúltam le tőle a novellámban: magyar származású szereplő, Himalája, kolostorok, és a László nevű főszereplőm, ha már mindketten Lászlók vagyunk.

     

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Nem kellett, mert ügyesen félreértve a felkérést, a magam kedve szerint írtam. Nem tudok más stílusában írni, ha muszáj, erőltetett, hamis lesz. Ez előnyöm és hátrányom egyszerre. Bármilyen felkérést, szerkesztői ajánlást kapok, azt a magam módján teljesítem. Nagyon édinek tartom a nyugati és a magyar íróakadémiákat, ahol megtanítják a szerzőknek a sikerregény receptjét. Bizonyára sokaknak beválik, engem megfojtana. Írok a kedvem szerint, és remélem, hogy az általam nyitott csapás a siker felé vezet, ha nem, akkor is nagyszerűen elütöttem az időt.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

     

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    A nagy kupola szégyene. Ebben megtestesül minden, ami engem vezérel: eredeti ötlet, kisemberes nézőpont, a hatalom utálata. Az Üvöltő bikában ugyanakkor a történelmiregény-írói énem gyönyörködik, a Leslie regényekben a remek csavarokat, életteli alakjait élvezem.

     

    5, Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et? 

    Nálam Lőrincz L. László a favorit. A krimi irodalmat kevésbé kedvelem, mint a történelmit és a sci-fit, ugyanakkor a Lawrence sorozatban előbukkanó sci-fi és misztikus szálak is nagyon tetszenek.

     

     

     

  • Hány kérdést tett fel Luke Skywalker?

    A Disney egyik hobbija, hogy mindenféle dolgokat megszámol a Star Wars filmekben. Legújabb videójukban összegyűjtötték az összes kérdést, amit Luke a Star Wars filmekben feltett. Mivel az első három rész születése előtt játszódik, ezért csak a későbbi részeket kellett végignézniük. Luke tatuini vidéki suhancként az új reményben volt a legkíváncsibb, itt összesen csaknem annyi kérdést tett fel, mint a többi filmben összesen. Ahogy öregedett, egyre bölcsebb lett, és a kérdései is fogyatkoztak.

    Te mit tippelsz, összesen hány kérdése volt? A helyes eredményhez csak a számlálót kell figyelned a videóban.

    https://www.youtube.com/watch?v=ioPUA_cFOkc

  • Csatlakozz a Galaktika csapatához!

    Csatlakozz a Galaktika csapatához!

    Itt a lehetőség: Terjesztési és adminisztrációs munkatársat keres a legnagyobb magyar SF profilú kiadó a Metropolis Media, amely a külföldi science fiction és fantasy mellett a magyar kortárs irodalomnak is elkötelezettje.

    Feladatok:

    • kapcsolattartás a kereskedelmi partnerekkel (bizományosi és egyéb értékesítés)
    • a saját értékesítési folyamat menedzselése (webshop, akciók, vásárok stb)
    • árubeszerzés
    • nyilvántartások vezetése
    • kimenő számlák kiállítása
    • kintlévőségek kezelése
    • hibabejelentések kezelése és teljes körű ügyintézése

    Elvárások:

    • könyvszakmai/lapterjesztői, értékesítési területen szerzett legalább 1 éves tapasztalat
    • rutin az ügyfelek kezelésében
    • precizitás, felelősségvállalás
    • nagyfokú önállóság

    Ismeretek:

    • Microsoft Office (kiváltképp Excel) programok felhasználói szintű ismerete
    • webes ismeretek

    Előnyök:

    • sci-fi, továbbá a könyv- és lapkiadás szeretete
    • projektszemlélet
    • könyvelő program használata
    • Számlaképesség
    • WordPress alapszintű ismerete előny de nem feltétel
    • Grafikai programok (Photoshop, Canva, InkScape) alapszintű ismerete előny de nem feltétel

    Amit kínálunk:

    • kiszámítható jövedelem
    • szuper munkahelyi légkör, fiatalos csapat
    • mindig van kávé

    Munkakezdés: július 20-tól.

    Munkavégzés helye: Budapest, iroda

    Munkavégzés ideje: heti 30 vagy 40 óra

    Kérlek, önéletrajzodat fizetési igény megjelölésével küldd a kommunikacio@galaktika.hu címre! Hamar behívunk, és ha megfelelsz és megegyezünk, kezdhetsz is!

  • Magyar asztronautika társaság – Űrtábor Sátoraljaújhelyen

    Űrtábor Sátoraljaújhelyen

     

    Hamarosan indul a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hagyományos nyári űrtábora. A 13–18 éves fiataloknak szóló, 1994 óta megrendezett Űrtábor idén július 7–13. között Sátoraljaújhelyre látogat. A résztvevőket izgalmas programok, szakmai előadások, és egy magaslégköri ballon felbocsátása is várja.

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), hazánk legrégebbi űrkutatással foglalkozó egyesülete 1994 óta szervezi meg az érdeklődő fiatalok számára nyári Űrtáborát, változó helyszíneken. A táborokon résztvevő diákok közül sokan műszaki, illetve természettudományos pályán tanultak tovább, néhányukból pedig azóta már űrkutató szakember lett. A MANT nemrég Űrtáborosaink címmel izgalmas interjúkötetet jelentetett meg, amelyben 12 egykori résztvevő mesél emlékeiről, és hogy hová indította el a tábor.

    Az életre szóló élmények és barátságok kialakulása mellett a diákok a hét során elismert hazai űrszakemberektől hallgathatnak exkluzív előadásokat. Idén hallhatnak például arról, hogyan lehet kisműholdat tervezni, megismerkedhetnek a Hold és a Nap kutatásával, a Föld nehézségi erőterének mérésével. Lesz szó az űrhajósok sugárvédelmétől kezdve a műholdas kvantumkommunikációig még egy sor érdekes és aktuális űrtémáról. „Több mint ezer fiatal vett részt az űrtáborokban az elmúlt 25 év során, közülük többen űrkutatók lettek. Hazánk szakemberei több nemzetközi  űrkutatási projektnek a meghatározó szereplői, a hazai űripar pedig számos megrendelést kap, így mind az iparban, mind a kutatóhelyeken szívesen fogadnak új embereket. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövő űrkutató generációjának néhány meghatározó tagja épp az idei sátoraljaújhelyi táborból kerül majd ki” – mondta Bacsárdi László táborvezető.

    Ebben az évben is szerepel a programban vízirakéta-készítés és a játékos vetélkedők sem maradhatnak el. Eközben a diákok egy egész héten át kitartó szakmai feladattal is megbirkóznak, csoportokban együtt dolgozva. Az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is érkező táborlakók ugyanakkor megismerhetik a környéket, élvezhetik a nyár pillanatait.

    A programban előadás hangzik el A Műegyemtől a sztatoszféráig címmel, de a magaslégköri ballonkísérletet izgalmából ez alkalommal az űrtáborozók – és persze a vendéglátó Sátoraljaújhely lakói – maguk is kivehetik a részüket! Július 9-én (kedden), várhatóan délelőtt 10 és 12 óra között a város főteréről sztratoszféraballon felbocsátását tervezi a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az UPRA projekt keretében.

    Az Űrtábor történetében 2011 után másodjára látogat Sátoraljaújhelyre, a táborozókat a Magyar– Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium látja majd vendégül. A tábor időtartama 2019. július 7. (vasárnap) – július 13. (szombat).

    A tábor támogatója a C3S Kft., a SpaceApps és az Űrvilág űrkutatási hírportál. Az űrtábori mentorprogram keretében több táborozó diáknak magánszemély mentorok vállalták át a részvételi díját.

    További tájékoztatás kérhető:

    Dr. Bacsárdi László, MANT alelnök, táborvezető

    e-mail: bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: (30) 266-6845

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

     

    Az űrtáborok rövid története

     

    Az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak szóló tábor hagyományai egészen 1994-ig nyúlnak vissza. A tábort – Ifjúsági Űrtábor néven – dr. Abonyi Ivánné, a MANT akkori főtitkárhelyettese hozta létre azzal a szándékkal, hogy megismertesse a fiatalokat az űrkutatással. A program, a lebonyolítás évről évre egy kicsit változott, fejlődött. Ezekben az években a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor 13–18 év közötti középiskolásokat szólított meg. A 2000-es évek elejétől bővültek az aktivitást és kreativitást igénylő programok (rókavadászat, rádiózás, Mars-szimuláció, vízirakétázás, búvárkodás és még sok minden más), és az időtartam a kezdeti 6 napról 10 napra nőtt. 2010-től a tábor időtartama hat nap, a célcsoportja továbbra is az űrkutatás és az űrtevékenységekkel kapcsolatos tudományok – fizika, biológia, matematika, egészségügy, jog, informatika, mérnöki tudományok és még nagyon sok minden más – iránt érdeklődő középiskolások. Az elmúlt űrtáborok szervezésében közreműködők lelkes munkája nyomán több száz fiatalnak tudtuk megmutatni az űrkutatás varázslatos világát.

    A tábor eddigi helyszínei: Kiskunhalas  (1994), Eger (1995), Veszprém  (1996, 1997), Győr  (1998),

    Kecskemét  (1999),  Sopron  (2000),  Debrecen  (2001),  Székesfehérvár  (2002),  Budapest (2003),

    Kiskunhalas (2004), Gyulaháza (2005), Szentlélek (2006), Hollóstető (2007), Szentlélek (2008),

    Gyomaendrőd    (2010),    Sátoraljaújhely    (2011),    Kecskemét    (2012),    Alsómocsolád (2013),

    Felsőtárkány (2014), Sopron (2015), Debrecen (2016), Bakonybél (2017), Zalaegerszeg (2018)

  • Ahol nem kérnek az időből

    Egy norvég szigeten köszönik, de ők jól ellennének idő nélkül.

    Az SF egyik legismertebb visszatérő témája az idő és annak valamilyen befolyásolása. A legfejlettebb civilizációk visszatérő képessége, hogy tudják manipulálni az időt, vagy az időn kívül élnek. Gondoljunk csak a legendás magyar-francia rajzfilmre, az idő uraira.

    Egy kis norvég közösség úgy tűnik, hogy komolyan vette ezt az ötletet, ők nem kérnek az időből. A világ első időmentes zónája akar lenni egy norvég sziget, ahol nyáron hónapokon át nem nyugszik le a nap, így a helyiek nem látják értelmét az idő mérésének. A május 18. és július 26. között fehér éjszakák által „sújtott” Sommaröy (Nyár-sziget) petícióban kérte az oslói parlamenttől az „idő eltörlését” a szigeten.

    Mivel a Tromsőhöz közeli szigeten nyaranta egész nap világos van, nincs nagy jelentősége a pontos időnek, nincs túl sok értelme délutáni focizásról, vacsoraidőről vagy esti tévézésről beszélni. Legalábbis így gondolja Kjell Ove Hveding, az időmentes zónává nyilvánítás kezdeményezője.

    Hveding szerint Sommaröyön nincsenek időbeni korlátok, a gyerekek akár az éjszaka kellős közepén is focizhatnak a grundon, a felnőttek pedig akár éjfélkor is lefesthetik a spalettáikat. Az éjféli nap feleslegessé teszi nálunk az óra használatát. Még Hveding is elismeri, hogy eléggé őrült ötletről van szó, de a 350 lakosú szigeten egyre többet beszélnek arról, hogy náluk az óra inkább időt rabol, mint ajándékoz.

    Ennek ellenére a szigetlakók nem igazán reménykedhetnek benne, hogy az időn kívül élhetnek. A parlament nem igazán hoz meg egy ilyen határozatot. És mi van júliustól májusig, amikor lemegy a nap (Sőt télen fel se kell). Mi lesz ősszel az iskolakezdéssel, a bolt nyitva tartásával.

    350 lakos esetén ezek nem igazén kínzó problémák. Már a komp menetrenddel sem kell törődniük, mert híd köti őket a kontinenshez. Az ötlet inkább csat turistacsalogatónak jó.

  • Megjelent a júliusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júliusi száma Richard Chwedyk Nebula-díjas kisregényének, „A szauruszok és a tojás”-nak első részével indul. Márki István a Holdra szállás 50. évfordulójáról emlékezik meg egy „mi lett volna, ha…” típusú történettel. A francia Jean-Claude Dunyach, a Halott csillagok és a Haldokló csillagok szerzője egy izgalmas nyomozás kapcsán a divatipar jövőjét mutatja be. Az orosz Alekszej Kalugin (Ház a Mocsárban, Végzetes álmok) ezúttal nem a S.T.A.L.K.E.R. világában jár, hanem fordulatos eseményekről számol be egy űr-világítótorony fedélzetén. Gulisio Tímea egy extrém arclemosó készítmény hatásaival borzongat, Marija Galina pedig két, szinte szimbiózisban élő lény kapcsolatán keresztül azt boncolgatja, vajon melyik vezeti a másikat. A román Robert David a második eljövetel próféciáját öltözteti új köntösbe, míg a havi retró Szini Gyula közel százéves novellája a pszichotranszformátorról.

    A központi tudományos anyag egy zombi apokalipszis lehetőségét boncolgatja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a gyilkos kánikulák jövőbeli tendenciáiról, Mike Oldfield Arthur C. Clarke-feldolgozásáról, az űrhajósokra ható sugárzások veszélyéről és az emberi testhez csatlakoztatható termosztátról.

    A képregény és a hozzá kapcsolódó cikk a 80 éves Lőrincz L. Lászlót köszönti, a magazin XL-változatában pedig az orosz Borisz Stern kacagtató bulgakovi szatírája olvasható eladott lelkekről és egy tudományos-ismeretterjesztő folyóirat mindennapjairól.

    A Galaktika 352. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Lávató a havas vulkánban

    Eddig ismeretlen lávatót rejt a Mount Michael vulkán krátere. A Saunders-szigeti természeti jelenséget műholdról fedezték fel. A sziget az Egyesült Királyság kormányzása alá tartozó atlanti-óceáni Falkland-szigetek része, Dél-Amerika partjaitól mintegy 500 kilométerre terül el. A 990 méter magas Mount Michael-vulkán lávatava rendkívül ritka jelenség, rajta kívül valószínűleg csak hét létezik a Földön.

    Mount Michael vulkán nehezen mászható, ezért csak az űrből készített képek segítenek a tűzhányó kráterébe bepillantani. A műholdak szenzorai már az 1990-es évek óta kimutatták a kráter furcsa hőmérsékleti anomáliáit, de csak a legmodernebb műszereknek sikerült megfejteni a rejtélyt és igazolni, hogy lávató izzik a kráterben.

    A kráterben egy 90-215 méter széles, nagyjából ezer Celsius-fokos lávató működik folyamatosan. Ezt a University College London és a brit antarktiszi kutatóprogram tudósai állapították meg a 15 éven keresztűl, 2003 és 2018 között gyűjtött adatok elemzéséből.

    A Föld felszínén mintegy 1500 tűzhányó működik, azonban rendkívül ritka, hogy krátereikben megmarad a forró, olvadt kőzet, A Mount Michael előtt mindössze hat ilyen tavat ismert a tudomány.

    Érdekes, hogy a  Saunders-szigetre viszonylag látogatott hely de még senki sem mászott fel a Mount Michael-re. A vulkánturizmus mellett i sérthető. A csúcsot hatalmas hógomba veszi körül, melyen különlegesen puha a hó, valószínűleg a vulkán folyamatos gőzölgése miatt. Nem lehet rajta járni, csak ha utat ásunk benne, de működő tűzhányó közelében ez veszélyes lehet.

    Régi rejtély, hogy miként maradhat folyékony a láva a tóban és miért nem szilárdul meg időről időre. Lávató található a Kongó Demokratikus Köztárság Nyiragongo-vulkánján, az etiópiai Erta Alén, az antarktiszi Mount Erebuson, a vanuatui Mount Yasuron és az Ambrym vulkanikus szigeten, a hawaii Kilaueán és a nicaraguai a Masaya-tűzhányón.