My Blog

Blog

  • Filmzenei toplista 2015/16

    Néha jó dolog egy emlékezetes film után visszaidézni a képi világ hangulatát filmzene hallgatásával. Sőt, egy-egy lemez nagyszerű élmény tud lenni akkor is, ha egy-egy filmet vagy sorozatot nem láttunk ugyan, de előzetesen bizalmat szavazunk a zenéjének. Mivel eddig nem tekintettük át, mit alkottak híres, vagy épp ismeretlen zeneszerzők az elmúlt években, íme egy rövid ajánló azoknak, akik feldobnák valamivel tracklist-válogatásukat.

    Szemtelen dolog lenne tőlem, ha már most, október derekán a 2016-os év „top SFF filmzene” listájának összeállítására készülnék, hiszen az idei év tartogat még olyan filmélményeket, mint Az utazók (Chris Prattel és Jennifer Lawrence-szel), vagy a különálló Star Wars film, a Zsivány Egyes. De azért akadtak remek darabok 2015 októbere óta, így hát készítettem is egy összeállítást, amivel lehet egyetérteni és vitatkozni egyaránt. Valójában mindannyian tudjuk, hogy nem a zeneszerzők zsenialitása, csak a listában elfoglalt helye lehet itt kérdéses. Szerintem tehát ez a lista a következő:

    10. Star Trek: Beyond (Michael Giacchino)

    Jó hallgatni, szerves része a filmnek, és benne van minden a megszokott kalandos hangzásvilágtól az érzelmes részekig. Véleményem szerint más extrát nem tud felmutatni, de ez nem baj. Az egész album pontosan azt adja, amit elvár tőle a filmet is kedvelő fogyasztó, ez a kiszámított pontosság itt garancia.

    https://www.youtube.com/watch?v=BZpXNZXLoDU
    9. Independence Day: Resurgence (Thomas Wander, Harald Kloser)

    Tulajdonképpen ugyanazt lehet elmondani, mint az előző versenyzőről: hozza, amit várunk tőle. Legyen epikus, legyen felemelő, fejezze ki az emberiség hősies küzdelmét, érintsen meg mindenkit, aki a Föld polgárának tartja magát. Amiért megelőzte versenytársát: jobban érzem a motívumok közötti összehangoltságot. Persze ez szubjektív, tessék belehallgatni!

    https://www.youtube.com/watch?v=prHQOXNiaJA
    8. Batman vs. Superman (Hans Zimmer)

    Amihez Hans Zimmer hozzányúl, az nem lehet rossz, fogadjuk ezt el szépen alapvető igazságként. Innentől már csak árnyalhatjuk azt, mennyire jó egy zimmeri filmzene zimmeri értelemben. E darabban benne van minden, aminek benne kell lennie: epikus, heroikus, pörgős, nem altat el. Viszont semmi extrát nem tartalmaz, semmi különlegességet, amitől még hanszimmeresebb lenne. Ez nekem most csak a 8. helyre volt elég.


    7. The Shannara Chronicles (Felix Erskine & Orphan)

    Soha nem hallottam még a zeneszerzőkről, de mostantól igyekszem nyomon követni munkásságukat. Ugyanis nekem a sorozat olyannyira nem tetszett, hogy az első három rész után kaszáltam. Ennek ellenére zenei kivetülése kedvemre való, nem idéz bennem kellemetlen érzéseket a negatív élmény miatt, sőt, kifejezetten tetszik az aprólékos felépítése. A Shannara egy kivételes helyet foglal el ezáltal nálam.

    https://www.youtube.com/watch?v=R58JKIPjfUE
    6. The Divergent Series – Allegiant (Joseph Trapanese)

    Ami a Beavatott szériát illeti: már majdnem olyan bugyutának tartom, mint az 5. hullámot. Az előbbi Shannarához hasonlóan egy olyan film zenéjét kedvelem meglehetősen, amelyet soha nem néznék meg még egyszer. Viszont! Joseph Trapanese talán nem sokaknak ugrik be azonnal, ám ha azt mondom, az ő neve is kötődik az Oblivion-hoz (nálunk itthon Feledés Tom Cruise-al), ami szerintem 2013 legjobb sci-fi OST-je, akkor talán érthető, ha azt mondom: az alkotók ez esetben legalább zenei vonalon nem nyúltak mellé.


    5. Childhood’s End (Charlie Clouser)

    Abban a szerencsés (szerencsétlen?) helyzetben vagyok, hogy nem olvastam a könyvet (még). Így nem voltak elvárásaim a minisorozattal kapcsolatban, sőt, semmit nem tudtam róla, talán épp ezért vágott annyira mellbe a végkifejlet. Ez szó szerint az az eset volt, amikor tanácstalanul ültem a képernyő előtt, és próbáltam emészteni. Végül, sokszori elemzés után rájöttem, hogy ehhez a hatáshoz kellett ám a zenei is, de nagyon.

    https://www.youtube.com/watch?v=XimRzoie80k
    4. Warcraft (Ramin Djawadi)

    Ha azt mondanám, tetszett a film, és szívesen idézem meg, hazudnék. Van azonban egy tényező, ami így felemelte az albumot a listán, ez pedig a heroikus, visszatérő dallamok mellett, a háttérben megbúvó, onnan csak néha előbukkanó mellékzöngék. A törzsi motívumok. A vájt fülű hallgató egész kis antropológiai gyűjteményt szedhet össze magának, leginkább az Avatar-hoz tudnám hasonlítani (bár ott a native-hangzás jobban dominált). Ettől számomra nagyon kellemes lesz ez a filmzenei album.

    https://www.youtube.com/watch?v=GcZndrqX73M
    3. Star Wars – The Force Awakens (John Williams)

    Egy kicsit szégyellem magam, amiért csak a dobogó aljára tudtam feltenni, ám erre két okom is van: az első két helyezett egyszerűen leszorítja nálam Williamst, akárhányszor versenyeztetem őket fejben, a második pedig, hogy hiába jó, sőt, remek az Ébredő erő zenei világa, mégis táplálkozik a már ismert dallamokból, így pedig nem lenne illendő ekkora hátrányba hozni a többi indulót.


    2. The Hunger Games Mockingjay Part 2 (James Newton Howard)

    Annak ellenére, hogy sokan csöpögősnek tartják, szerintem a film(ek) is és a zenei világ is hozott bőven zaklatott jeleneteket, és ez érződik a lezáráson. Például négy különböző End Credit is szerepel az albumon, ami bizony feltételezi, hogy nemcsak mesélni volt mit, hanem lezárni is. Én szívesen hallgatom, jó választás volt a rutinos Newton-Howard szerződtetése.

    https://www.youtube.com/watch?v=GqMdqhRJPwg
    1. Game of Thrones Season 6 (Ramin Djawadi)

    A szerző termékeny időszakot tudhat maga mögött, és személyes listámra is sikerült felkerülnie – kétszer. Keresnem kell a szavakat, hogy leírjam, mennyire futkos a hátamon és a karomon a libabőr, miközben hallgatom a GOT 6. évadának albumát! Gyakorlatilag alig tudtam választani a rengeteg jó track közül, végül azt mutatnám, amelyik remélhetőleg mindenki számára két fontos jelentéssel bír: vajon ott vannak már? És mikor jelenik meg a Winds of Winter?

     

    +1 The Expanse (Clinton Shorter)

    Annyira szerettem volna a listába illeszteni ezt a dalt, de a sors akarata, hogy ingyenesen ne lehessen hozzájutni a teljes albumhoz, márpedig nem lett volna fair, ha pusztán egy motívum alapján szerepel. Ezért hát pluszként ajánlom elmélázni az utóbbi idők legjobb sci-fi sorozatának főcímdalán.

    https://www.youtube.com/watch?v=L6rCdhOgQWI

  • Az időutazás lehet az új sláger az országos amerikai tévécsatornákon

    Október elején két nagy amerikai országos tévécsatorna is időutazós sorozatot indított. Az NBC újonca a Timeless című produkció, melyben a Vészhelyzetből ismert Goran Višnjić ellop egy időgépet, és elkezdi módszeresen megváltoztatni a múlt eseményeit. Sebaj, a tudományos gittegyletnek, ahonnan eltulajdonították a veszélyes járművet, van B-terve. Utánaküldenek egy történész-katona-tudós triót, hogy ők megakadályozzák a nagyobb galibákat. A CW hasonló hangvételű szériájában, a Frequencyben pedig Peyton Listet láthatjuk egy nyomozónő szerepében, akinek a sufnijába villám csap, a régi rádióból pedig beköszön apja. Mindez nem lenne túl érdekes, csakhogy Frank Sullivan 1996 óta halott, a sorozatban pedig épp 2016-ot írnak. Mindkét szériából 2-2 epizód ment le, így nagyjából látni lehet, hogy milyen irányba haladnak majd a készítők, és ez csak az egyik műsornak áll jól.

    A sci-fi nehéz műfaj, ám az időutazáshoz sokszor nyúlnak hozzá a kreatív szakemberek, a nézőközönségnek pedig ez jó hír, hiszen általában azért élvezhető sztorikat prezentálnak nekünk Hollywoodban. Persze csak ha a rengeteg logikai hibát nem számoljuk.

    Timeless, avagy Sliders után szabadon

    Az NBC nagy fába vágta a fejszéjét, ugyanis náluk általában a túlságosan egyedi koncepcióik meg szoktak bukni (lásd Hannibal), de ezúttal bízhatnak a csatornánál a Timelessben, minden adott, hogy ez egy jó kis sorozat legyen. Habár ismerős alapokra építkezik. A Sliders is akkor lett igazán érdekes, amikor a főszereplők a csúszkálás mellett sok-sok epizódon keresztül tartó üldözésbe is belekezdtek, mintegy átívelő szálat szolgáltatva a rajongóknak. A Timeless hasonlóval kísérletezik, csak már rögtön az első résztől kezdve. Višnjić meglép egy időgéppel, és az Abigail Spencer (történésznő) által vezetett hármas előtt a feladat, hogy megakadályozzák a nagyobb tragédiákat. Hiszen általában aki a múltban vájkál, az a jövőre is hatással lesz. A pilotban láthatjuk, hogy miképp bolygatják meg a Hindenburg-katasztrófát, a második epizódban pedig Abraham Lincoln meggyilkolásának történetével ismerkedhetünk meg kicsit közelebbről.

    A főszereplők jól működnek együtt, Abigail Spencer dögösen okoskodik, a Matt Lanter által alakított katona kellően morcos és kemény, a tudós bőrébe bújt Malcolm Barrett pedig rögtön az elején érdekes kérdést vet fel. Miért lenne jó ötlet egy feketét is visszaküldeni az időben, hiszen nekik azért a történelem nagy részében nem volt túl jó soruk. Pláne ugye Amerikában. Lesz itt árulás, egy titokzatos főgonosz is ott settenkedik a háttérben, a Timelessnek pedig nagyon jól áll az a könnyedebb hangvétel, amelyet a készítőpáros, Shawn Ryan és Eric Kripke az asztalra tesz. De hát a Supernatural is jó volt az első pár szezonban, nem?

    frequency-cw-series

    Frequency, avagy játszd újra, Sam!

    Szó se róla, a legkisebb amerikai országos csatorna újdonsága, a Frequency is erősen kezd, bár a sorozatnak alapot nyújt a 2000-ben készült eredeti film. A tévéadóra azonban ritkán jellemző, hogy ilyen komoly témákhoz hozzá merjenek nyúlni, általában a gimis szerelem és a tökéletesen szép színésznők és színészek jellemzők a CW-re. Elég, ha a Vámpírnaplókra vagy a Gossip Girlre gondolunk, de néha azért előkerülnek a kalapból olyan meglepetések, mint a The 100. Most a Frequency is ez utóbbi vonalat erősítené. Az első részben sikerrel is teszi mindezt, Peyton List és az apját alakító Riley Smith simán elhitetik bárkivel, hogy tényleg rokonok és a nyomozónő épp akkor beszél könnyek közt 20 évvel ezelőtt meghalt apjával. Merthogy Frank Sullivan beköszön immár felnőtt lányának egy régi rádión, aki próbálja megakadályozni az öreg halálát.

    Itt inkább a kapcsolatok és a komolyabb nyomozás kerül előtérbe, hiszen felbukkan egy sorozatgyilkos is, ám a pilothoz képest a folytatás már nem annyira tudja fenntartani az egyszeri néző érdeklődését. A második rész első fele borzalmasan unalmas, és egyedül az epizód vége felé kezdi újra érdekelni az embert, hogy mi lesz a karakterek sorsa. A dialógusok talán laposabbak helyenként, a színészi játék viszont elsőosztályú. Ámbár nagy kérdés, hogy a Frequency hogy fog megérni egy évadnál többet, annál több puskapor ugyanis nem igazán van benne.

    Pillangó-hatás, mint örök téma

    Mind a Timeless, mind pedig a Frequency azzal foglalkoznak, hogy múltbéli események hogyan lehetnek hatással a jelenre. Érdekes módon azonban egészen máshogy közelítenek a kérdéshez. Míg a Timelessben az időutazók az egyes részekben úgy térnek vissza, hogy fogalmuk sincsen arról, hogy milyen változásokkal jár az, hogy részben megváltoztatják a jövőt, addig a Frequencyben a nyomozónő fejében egyszerre létezik két idősík. Az emlékezetében ott van az az élete, amikor apja meghalt és ott van, amikor tovább volt részese lánya fiatalkorának. Mindkét produkció esetében azonban erős faktor, hogy hogyan birkóznak meg a főszereplők közvetett vagy közvetlen cselekményeik eredményeivel. Ámbár az időutazás egy nehéz téma, az NBC és a CW sorozata is végre komolyan nyúl hozzá, lehetséges, hogy az egyeduralkodó, BBC-s Doctor Who-n kívül lassan lesznek profibb sci-fi sorozatok az amerikai országos csatornákon is. Ennek csak drukkolni lehet.

  • Október 21, az Űrkutatás Napja az Óbudai Egyetemen

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) ebben az évben is az Óbudai Egyetemen tartja az Űrkutatás Napja című hagyományos ismeretterjesztő rendezvényét. A belépés minden érdeklődő számára díjtalan.

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) az 1990-es évek közepe óta szervezte meg – a Magyar Űrkutatási Irodával (MŰI) közösen – az Űrnap című rendezvényt. Ez 2013 óta az Űrkutatás Napja címet viseli, és nem csak a szakma képviselői, de a nagyközönség számára is érdekes programot kínál. Az idei rendezvény támogatója a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, amely a MŰI-nek is helyet ad. Magyarország tavaly lépett be az Európai Űrügynökség (ESA) teljes jogú tagállamai közé. Ez az elkövetkező időszakban minden bizonnyal fellendíti a hazai űrtevékenységet, űripart, meghatározza a hazai űrszektor jövőjét.

    3dhzpm5hky5xekieppqu7moo

    A 2016-os Űrkutatás Napja dátuma október 21. Az időpontválasztással egyúttal kapcsolódunk az ENSZ által létrehozott, az űrkutatás eredményeit, a tudomány és technológia alkalmazásait ünneplő Nemzetközi Világűrhét (2015. október 4–10.) eseményeihez is.

    Az Űrkutatás Napjának programja három részből áll. Először, 13 órai kezdettel egy másfél órás műhelybeszélgetés témája lesz az űrvonatkozású felsőoktatás magyarországi helyzete. Az Űrmérnök szak Magyarországon: lehetőségek és kihívások című szekcióban hét meghívott előadó, a hazai űripar és oktatás meghatározó képviselői ismertetik röviden a fennálló helyzetet és a terveket, amit a résztvevők bevonásával egy kerekasztal-beszélgetés követ.

    A második részben 20-20 perces szakmai-ismeretterjesztő előadásokat hallgathatnak az érdeklődők aktuális űrkutatási témákról. A 15 órakor kezdődő köszöntőket követően szó lesz ESA tagságunk első évének értékeléséről, majd a szeptember utolsó napján véget ért sikeres európai Rosetta üstököskutató programról, amelyben magyar kutatók és mérnökök is jelentős szerepet vállaltak. Megismerkedhetünk az európai Mars-programmal, aminek különös aktualitását az adja, hogy a márciusban indított ExoMars űrszonda addigra megérkezik a vörös bolygóhoz: egyik egysége a Mars körüli pályára áll, a Schiaparelli nevű egysége pedig október 19-én leszáll a bolygó felszínére. Ebben a szekcióban végül a MANT jelenlegi formájában való megalakulásának 30. évfordulóját ünnepeljük meg és átadjuk egyesületünk idei kitüntetéseit.

    17 órától kötetlen formában folytatódik a program, 30 éves „születésnapi” kávészünettel, baráti beszélgetésekkel. A rendezvény szakmai partnere, a Stratolab Kft. pedig digitális planetáriumi bemutatóval készül.

    gtsp-0002-2016-high-quality-font-b-space-b-font-font-b-explorer-b-font-embroidery

    Az Űrkutatás Napja kezdési időpontja október 21-én (pénteken) 15 óra, várható befejezési ideje 18:30. Vendéglátónk az Óbudai Egyetem (1084 Budapest, Tavaszmező u. 15-17., G épület, földszint 19-es előadóterem). A szervezők várnak minden érdeklődőt, a rendezvényen a részvétel díjtalan! A részletes program és a regisztrációs űrlap itt elérhető: www.mant.hu/urkutatasnapja

  • Flashpoint Paradox – Elindult a The Flash harmadik évada

    Idén októberben is egymás után indulnak el a DC képregényekből adaptált sorozatok. Immáron a CW csatornához átszerződött Supergirllel együtt négy szuperhős kalandjait nézhetjük a hét majdnem minden napján, akár magyar szinkronnal is.

    A sort a héten a The Flash, azaz a Villám kezdte. Harmadik évaddal tért vissza a sorozat, mely ismét egy népszerű DC-s képregénytörténetet vesz alapul, a Flashpoint Paradoxot.

    Barry Allen megint visszamegy az időben, ezúttal sikerül megakadályozni édesanyja meggyilkolását. Párhuzamos idősíkot hoz ezzel létre, és látszólag minden tökéletes az alternatív életében. Apja, és anyja boldog házaspárként éli életüket, Irist sikerült randira hívnia, és Flashként sem kell ügyködnie, hiszen akad más, aki elvégzi helyette a bűnüldözést.

    flash timeline meme

    Azonban az Idő nem hagyja magát. Ahogy Stephen King 11.22.63 regényében, úgy itt is érvényes a sokszor olvasott mondat: a múlt makacs, és nem akarja, hogy megváltoztassák. Barry mostani élményei lassacskán felülírják másik életéből származó emlékeit. S ha egyszer azok megszilárdulnak, akkor az alternatív sík válik Barry állandósult világává. A morális vívódásra végül Kid Flash halála teszi fel a pontot. Barry ráveszi Reverse Flasht – akit eddig fogságban tartott –, hogy újra menjenek vissza az időben, és állítsák vissza az eredeti állapotokat.

    Ahogy az sejthető, az idő nem állt vissza maradéktalanul eredeti formájában, így a következő epizódok valószínűleg ezen dilemmák megoldásával fog telni.

    the-flash-kid-flash-featured-07132016

    A Flashpoint jelenségen némileg változtattak, hogy illeszkedjen az eddig felvázolt körülményekhez. Az eredeti történet talán az egyik legjobban sikerült DC képregény, ráadásul megannyi rajongó kedvence is. Az alternatív világban élő szuperhősök közül sokan gonosszá válnak, de például Bruce Wayne-ből sosem válik Batman, hiszen ő leli halálát a sokszor látott színházi merényletnél. Apja, Thomas húzza magára a denevérruhát, anyja, Martha pedig beleőrül a veszteségbe, s ő lesz a Joker. Egyszer ezt még szeretnénk élőszereplős filmben is látni, az már biztos! Akit jobban érdekel a téma, nagyszerű egészestés animációs film készült a sztoriból, Justice League: The Flashpoint Paradox címen. Érdemes megnézni.

    A Flash harmadik szezonja remekül indult, pont úgy, ahogy az első kettő is tette. A feszültségkeltés is jól sikerült, aki eddig is megvolt elégedve a skarlát gyorshajtó kisképernyős adaptációjával, ezután sem lesznek gondok (reméljük, nem jut majd a Zöld Íjász sorsára). A DC-rajongóknak kedvezve újra ikonikus főgonosz teszi tiszteletét Doctor Alchemy szerepében a szezon későbbi epizódjaiban.

    flash-season-2-flashpoint-art

    Valamiért úgy tűnik, hogy a készítők a Flash sorozatba sokkal több energiát fektetnek, mint társaiba (Arrow, Supergirl, Legends Of Tomorrow), és ez érződik is a színészek munkáján, a speciális effekteken, vagy éppen a történet kidolgozottságán. Nem állítom, hogy hibátlan a sorozat, de folyamatosan fejlődik az egész Flash-univerzum.

    Idén is számíthatunk majd crossover epizódokra az Íjásszal, Supergirller, de akár a Holnap Legendái is feltűnhetnek majd a keresztepizódok során. Izgalmasnak hangzik, reméljük jól is oldják meg a történetet.

  • Megjött a legújabb Star Wars előzetes

    Október 13-án jelent meg az interneten az idei Star Wars mozifilm, a Zsivány Egyes harmadik előzetese. (Ami úgy jön ki, hogy áprilisban volt egy teaser, augusztusban az első trailer, ez pedig a második.)

    Az elsőből még nem tudtuk meg, hogy kicsoda is Jyn Erso, a főhősnő. A másodiknak már volt olyan verziója, amiből kiderült, hogy az ő apja küldött üzenetet egy új, tesztelés előtt álló birodalmi szuperfegyverről, a Halálcsillagról. A harmadikból pedig kisül, hogy Jynt gyermekkorában elszakították az apjától a birodalmiak, ezért számára is meglepetés, hogy ő tervezte a Halálcsillagot.

    Mint ismeretes, a Zsivány Egyes a Star Wars antológia filmek első darabja, ami azt jelenti, hogy nem a számozott epizódok történetét viszi tovább, és nem a főszereplőkre épít, hanem külön sztori, más karakterekkel. A történet a két trilógia, vagyis a III. és IV. epizód között játszódik, és arról szól, hogyan lopja el egy csapat az első Halálcsillag tervrajzait. Ezzel együtt biztosan számíthatunk klasszikus szereplők feltűnésére is, mint ahogy nagy várakozás övezi a trailerben is szereplő Darth Vader visszatérését a mozivászonra.

    Mivel spin-offról van szó, akár arra is lehetett számítani, hogy ez a film kevésbé lesz grandiózus, mint a megszokott Star Wars részek, de az egyre több helyszínt, jelenetet és szereplőt megmutató előzetes láttán nagyon úgy tűnik, hogy nem lesz okunk panaszra. Jó újra látni klasszikus rohamosztagosokat, űrhajókat és helyeket, mint például a Yavin 4 – ugyanakkor újdonság is lesz bőven.

    A Zsivány Egyes december 15-én debütál a magyar mozikban.

  • Tartós tejet már ne vegyél… – No Tomorrow sorozatpremier

    Kétrészes mini cikksorozatunkban összeszedtük azokat a most induló sorozatokat, melyek érdekelhetik az SF, fantasy, vagy horror rajongókat. Akadnak olyan szériák is, melyek sokadjára startolnak el a kisképernyőkön, de gőzerővel indítják a vadonatúj címeket is.

    Utóbbira remek példa mostani alanyunk, a No Tomorrow.

    A sztoriról nagyjából annyit érdemes tudni, hogy a főszerepben egy teljesen átlagos lány áll, ki igyekszik a legtöbbet nyújtani munkahelyén, és szereti, ha minden rendezett körülötte. Hétköznapibb sztereotípia talán már nem is lehetne, de gyanítom, hogy a lány karaktere direkt ennyire túlzó. A sors azonban közbeszól, mikor Evie (Tori Anderson) váratlanul megismerkedik a szintén sztereotíp klisével, Xavierrel (Joshua Sasse). Életmódjuk tökéletesen ellentéte a másikénak, és ettől egészítik ki egymást.

    A carpe diem felfogás azonban nem légből kapott Xavier számára. Kimatekozta, hogy a világ belátható időn belül el fog pusztulni. Egészen pontosan 8 hónap és 12 nap múlva egy aszteroida ütközik a Földnek, és bekövetkezik az apokalipszis. Noha Xavier gyakorlatilag teljesen ismeretlen Evie számára, ő azonban mégis könnyedén elhiszi a férfi meséjét, aki egy masszív, kétszáz diából álló kiselőadást akart prezentálni a lánynak. Ha ennyit foglalkozott vele, akkor biztosan valóság. Nem, kedves összeesküvés gyártók, ennyitől még nem lesz egy teória valós.

    no tomorrow

    Azonban a konteóba illő történet körül egyre több „véletlen egybeesés” kerül napvilágra, melyek egytől egyig Xavier igazát bizonyítják.

    A romantikus, SF-töltetű vidám sorozat első része egész jól sikerült. Evie kicsit talán túl naiv, Xavier pedig a megtestesült sztereotípia, de érződik közöttük a kémia, amitől kifejezetten remekül szövődhet tovább a romantikus szál. Kevés szellemes poént láthatunk, hallhatunk, pedig a különböző helyzetekből adódóan elfért volna a könnyedebb hangulat.

    Jó ötleteket láthattunk a No Tomorrow első részében, ami kicsit kizökkenti a nézőket a szokványos romantikus történetek fogságából, és valami újjal próbálkozik, és ezzel színt vihet a zsánerbe. Személy szerint tőlem kifejezetten távol áll a műfaj, de furcsa módon élveztem Evie és Xavier szerencsétlenkedéseit az első pillanattól kezdve.

    Tehát aki egy igazán könnyed, hétköznap esti szórakozásra vágyik, vagy csak egyszerűen kikapcsolódna monitorja, vagy tévéje előtt, nyugodtan kezdje el a No Tomorrow című sorozatot. Ám, hogy meddig képes a sorozat tartani ezt a törékeny egyensúlyt, évadkritikánkból majd kiderül!

  • Örök háború könyvajánló

    Joe Haldeman Örök háborúját a vietnami háború SF-verziójaként szokták emlegetni, és ez valamennyire igaz is, sőt: az író maga is megjárta Vietnamot, és bevallása szerint valóban az adta a regény alapját. Azonban a borzasztó incidenst megélt emberek azóta – Haldemant idézve – „kikoptak”, és már nem feltétlenül kell hasonlóságokat levonni és párhuzamot állítani a regény cselekménye és a valóban megtörtént események között.

    Az Örök háború valójában egy kifejezetten olvasóbarát militarista science-fiction. Kimondottan tartok a háborús elbeszélésektől, hiszen személy szerint kevéssé értem a stratégiai, taktikai kifejezéseket, hadilábon állok a katonai rangokkal, és nem igazán tudom beleélni magamat a részletesen jellemzett frontvonal-képekbe. Azért emelném ki a feljebb említett „olvasóbarát” szót, hiszen Haldeman mindent pontosan úgy adagol, hogy egy olyan „amatőr” olvasó is megértsen minden mozzanatot, mint én. Persze akadtak kifejezések, amik még mindig ködösek, de ez betudható annak, hogy tényleg semmit sem értek a hadakozás művészetéhez. Nem úgy a regény írója!

    foreverwar1

    A részletgazdag csatajelenetek mellett Haldeman bemutatja a háború minden szörnyűségét. A naturalistán jellemzett ütközetektől kezdve a katona lelkivilágán át, egy alakulat vezetéséig minden stresszhelyzetet remekül ábrázol, emellett az összes árnyoldalával is megismerkedhetünk a háborúskodásnak.

    Alapvetően minden jóérzésű ember úgy vélekedhet, hogy a háború rossz dolog. Területért, energiaforrásért, hatalomért, vagy akármilyen indok miatt is legyen két (vagy több) fél szembenállása, mindig az „egyszerű” emberek húzzák a rövidebbet. Az Örök háború zseniálisan rámutat a csatározások értelmetlenségére. A főszereplő, William Mandella a mű végéig nem tudja az indokot, ami kirobbantotta az emberiség kontra tauri válságot. A katonák parancsot teljesítenek, minden körülmények között, még akkor is, ha fogalmuk sincs azok mibenlétéről. Az iszonyú hosszúra nyúlt csatáknak nem lehet látni se elejét, sem a végét, valóban szinte örökkévalóságig tart a két fél hadakozása. Ezalatt rengeteg ember hal, vagy sebesül meg, de nem könnyű a társdalomba való visszakerülésük sem – amennyiben sikerül túlélni egy-egy ütközetet. Az idő relativitása miatt a néhány hónapnyi Földtől való távollét, az valójában William anyabolygóján hosszú-hosszú évtizedeket jelent. A világ megváltozik, hol jobb lesz, hol pedig sokkal rosszabb, mint azelőtt volt. Minden teljesen kifacsarodik magából, vadidegenként tér vissza a meggyötört veterán a frontról, s már nem érzi magának a világot. A párhuzam itt a legerősebb a vietnami háború és az Örök háború között.

    A regény gyakorlatilag egyszerű emberekről szól, akiknek távol az otthonuktól kell harcolniuk valami ellen, amit még sosem láttak, egy olyan ügy érdekében, amiről a leghalványabb sejtelmük sincsen.

    science-fiction-post-apocaliptic-war-city-landscape-free-wallpaper-hd

    Az Örök háború félelmetesen hangulatos, szórakoztató, de a roppant háborúellenesség minden oldalon kiütközik. Haldeman profin adagolja az akciójeleneteket, majd azokat felváltja szintén izgalmas részekkel, melyek inkább főszereplőnk mindennapjait mutatja be a régi/új világban. Megjelenik a könyvben a gender-kérdés, dekadens társadalmak, értelmetlen bürokrácia, kizsákmányoló kormányok, véres hadjárat egy arctalan ellenséggel szemben, és mindennek közepén: az ember maga.

    Összegezve az Örök háború egy fantasztikusan felépített háborús-SF. A regényben számtalan ponton beszámol az író a háború gyötrelmeiről, szenvedéseiről, és borzadalmairól, de megmutatja az egyszerű embereket is, akik érző lények a szkafander alatt. Az kvázi-időutazós vonal pedig egészen zseniális.

    A hardcore militarista regények rajongói lehet, nem találják majd elég részletesnek a művet, de akik egyszer-egyszer elővesznek hasonló SF-alkotásokat, azok biztosan élvezni fogják. De figyelem: az Örök háború hosszúra elnyúlt merengéseket okozhat!

    Az Örök háború Haldeman trilógiájának első része. A Metropolis Media kiadónál már megjelent az Örök béke, és hamarosan debütál a harmadik rész, ami az Örök szabadság címet viseli.

  • Kiszivárgott A Setét Torony előzetese, sok mindent megtudtunk

    Egy korántsem kész állapotban lévő trailer látott napvilágot nemrégiben az interneten, mely végre behatárolja, hogy mire kell számítanunk Stephen King regénysorozatának adaptációjában, mely sorozat és filmverziót is fog kapni. E kettő mintegy kiegészíti majd egymást, ha minden úgy alakul, ahogy a készítők tervezik. Sokakat megrázott, hogy Idris Elba lett Roland (főleg mivel a legtöbben egy Clint Eastwood-szerű figuraként képzelték el a férfit), az előzetes viszont legfőképp a fiatal Jake Chambersre (Tom Taylor) összpontosít, akit a főszereplő a világok közötti utazgatásai során szed össze. Így az első képsorokon a Luther sztárja és a True Detective-ben sokak kedvencévé vált Matthew McConaughey is háttérbe szorul. Mivel motívumként végigköveti a könyveket, hogy a harcos követi a feketébe öltözött embert, és ez is a történet kiindulópontja, újként hat, hogy a gyerekszereplő lesz kvázi a film hőse.

    Főleg, hogy a Stephen King által írt eredeti művekben 1977-ben élt Jake, itt azonban a 2010-es évek New Yorkjára modernizálják a történetet. A képsorokon azt látni, ahogy a gyereket rémálmok gyötrik, melyeket le is rajzol. Nem meglepő módon ezek között van a setét torony, aztán egy zaklatott jelenetben összefut egy rémisztő alakkal, a terapeutájának pedig milliók haláláról, és arról beszél, hogy nagy feladat vár rá. A regényekben Jake halála révén találkozik Rolanddal, itt azonban önszántából ugrik át egy portálon keresztül. Mindez pedig azt sugallja, hogy a készítők már az alapján a kevés alapján, amit tudunk az első filmről, rengeteget változtatnak a felálláson.

    A legfrissebb spekulációk szerint a film legfőképp A Setét Torony harmadik részére fog támaszkodni, mégpedig a Puszta földekre. Ugyanis amikor Jake átkerül a portálon, egy sivatagban találja magát, ahol Roland fogja vallatóra. A gyerek pedig közli a harcossal, hogy csak ő győzheti le a feketébe öltözött embert. Úgy tűnik a látottak alapján, hogy Roland és Jake kapcsolatából kimarad majd az apa-fia jelleg, de A Setét Torony még akár jól is ötvözheti a pszichológiai thriller és az akciófilm műfaját, talán a könyvolvasókat is kielégítve. A trailer hivatalosan és jó minőségben október végén lát napvilágot, a sci-fi filmek rajongóinak bőséges beszédtémát szolgáltatva.

  • Az átlagnál hosszabb lesz a The Walking Dead 7. évadpremierje

    A népszerű zombis sorozat rajongói mostanra hozzászokhattak, hogy kedvencük, a The Walking Dead a legizgalmasabb epizódok esetében nem spórol a játékidővel. Így a szokásosnál hosszabb volt a 6. évad fináléja és ugyancsak hosszabb lesz az átlagosnál a magyar FOX-ra október 24-én, 22:00-kor érkező 7. szezon premierje. Egészen pontosan 6 perccel. A rajongók többsége arra tippel, hogy minderre azért lesz szükség, mert a főszereplők egyike fűbe harap és némi tisztelgést tervez a pórul járt karakternek a gyártó csatorna, az AMC. Mondjuk egy flashback formájában.

    A legutóbbi részben ugyanis Rick Grimesék szorult helyzetbe kerültek, a frissen bemutatkozott, még a Kormányzónál is veszedelmesebbnek tűnő Negan kínált meg valakit a szöges baseballütőjével. Alább megtekinthető egy felcsigázó előzetes, amely egy rövid részlet a 7. évad nyitányából, az új gonosszal a főszerepben.

  • 30 éves Stephen King Az című regénye

    1986 szeptemberében érkezett a polcokra Stephen King legendás regény-szériája, mely azóta megélt egy kétrészes TV sorozatot is, Tim Curryvel a démonikus bohóc szerepében. A megjelenés harmincadik évfordulója alkalmából a Galaktika tiszteleg a díjnyertes best-seller előtt.

    A címszereplőről

    letoltesAz, avagy Pennywise, mint létforma, nehezen írható körül. Egyes források szerint transzdimenzionális entitás, mely gyerekekkel (vagy a félelmükkel) táplálkozik. Huszonhét évente feltűnik a Maine állambeli Derryben, amikor is felébred álmából. Számos képesség van a birtokában, különösen az alakváltás és a manipuláció. Jellemzően táncoló bohóc formájában tűnik fel, ám ez a tulajdonsága is igazodik az adott gyerek fantáziájához, így fel tudja venni Viktor Frankenstein szörnyének alakját, a farkasemberét, vagy egy óriási pókszörnyét.

    Eredete ismeretlen, ám feltételezhetően egyidős az univerzummal. A Földre egy aszteroidával érkezett, még az emberiség történelmét megelőzően, és miután a későbbi Derry területén vert tanyát, hibernálva várakozott.

    A könyvről

    A történet, ahogy a filmekkel is tették az alkotók, két etapra osztható: Az 1957-1958 közötti időszakra, valamint az 1984-1985 közötti időszakra. A cselekmény a Derry nevű amerikai kisvárosban játszódik, ahol rejtélyes gyerekgyilkosságok tartják félelemben a helyi lakosságot. A hatéves George Denbrough papírcsónakja után kutatva egy csapadéklefolyó mélyére nyúl, ahol Az letépi a karját. A fiú hamarosan életét veszti.

    Ez egyébként a könyv legikonikusabb pillanata, ráadásul a huszonötödik évfordulóra szerkesztett, limitált kiadású verzió borítóját is képezte.

    Az események egy évvel később folytatódnak. Hét kiközösített, iskolatársaik által állandóan bántalmazott gyerek köt barátságot, miután közös hányattatott sorsuk összehozza őket. Van köztük túlsúlyos fiú, egy dadogó, illetve egy srác, akit az anyja meggyőzött arról, hogy asztmája van.

    Rövidesen felismerik a tényt, hogy valamilyen formában mindannyian kapcsolatba kerültek már Azzal, ezért úgy döntenek, a végére járnak a rejtélynek. Az amerikai őslakosok módszereivel kiderítik, hogy Az több millió évvel ezelőtt érkezett Derrybe

    A kötekedő Henry Bowers és csapata nem hagy nyugtot a kis társaságnak, csakhogy ez egy barátjuk halálához, végső soron pedig Henry megtébolyodásához vezet, amikor a démon manipulálja őt. A Vesztesek hét tagja végül Chüd szertartása által elűzi Azt. Ezután esküt tesznek, ha a szörnyeteg a jövőben visszatér Derrybe, akkor ők is ott lesznek.

    1984-ben ismét gyanús gyilkosság történik: három fiatal megtámad egy meleg fiút, majd ledobják a hídról. A letartóztatásukat követően a hatóságok megtalálják a megcsonkított holttestet, bár úgy tűnik, nem minden sérülést a támadók okoztak. Az egyik gyilkos, valamint az áldozat szeretője is megerősíti, hogy a híd alatt egy bohócot véltek látni. Ezzel újabb gyerekgyilkosság-sorozat veszi kezdetét Derryben, mely a Vesztesek Klubjának újraegyesülését vonja maga után.

    stephen-kings-it-tim-curry

    A minisorozatról (1990)

    Az ABC csatornán, november 18-án és 20-án sugárzott epizódok kiemelkedő nézettségnek örvendhettek. A pozitív fogadtatás egy terjedelmes rajongótábort eredményezett. A kritikusok Tim Curryt dicsérték a legjobban, persze a gyerekszínészek alakítása sem hagyta őket hidegen. A kétrészes regénysorozatnak máig nem készült más filmadaptációja, azonban 2017-ben a Stephen King filmek kedvelői egy izgalmasnak ígérkező remake-et kapnak.

    A remake-ről

    2009. március 12-én a Warner Bros. bejelentette, hogy az Az feldolgozását tervezik, 2010-ben pedig nemhogy újraírták a forgatókönyv tervezetét, de még Guillermo del Toro is úgy nyilatkozott, szívesen megrendezné a filmet (a Kedvencek temetőjével egyetemben), csakhogy egyéb elfoglaltságai miatt erre nem kerülhetett sor.

    2012-ben jelentős információk láttak napvilágot a készülő remake-ről:

    • Ugyanúgy két részes lenne, mint az elődje;
    • A Törvény nevében (True Detective) című antológiasorozat epizódjait rendező Cary Joji Fukunaga ülne a direktori székben;
    • A forgatás dátuma 2016 szeptembere lesz;
    • Pennywise szerepére az Útvesztő sorozat első részéből ismert Will Poultert szemelték ki.

    Azóta a rendezői pozíciót Fukunagától Andrés Muschietti vette át, ahogy a démon szerepét is végül a svéd Bill Skarsgård kapta, aki egyébként kisfiús arca révén érdekes választásnak bizonyult. Ezen utóbbi fejleményről a Galaktika már egy korábbi cikkében tájékoztatta az olvasóit.

    A legjobb hír mégis talán az, hogy a film 2017. szeptember 7-én, azaz egy nappal a tervezett premier előtt fogja elérni a magyar mozikat.

    stephen-kings-it-movie