Blog

  • Kirándulás Démonfalvára – MU Legend béta teszt

    A koreai Webzen cég, immáron 15 évvel az első játékuk után végre bétatesztelésre megnyitotta a MU Online folytatását, a MU Legend fantasy MMORPG-t.

    A legtöbb magyar játékos az első részben ismerkedhetett meg az online játékokkal, és végre, egy friss lélegzetvétellel folytatódik Lorencia történelme.

    A játék sztorija és játékmenete nyilvánvalóan erős inspirációt kapott a Diablo szériától, viszont van egy csavar: mindent szteroidokon tálal.

    A sárkányok, a varázslatok, a fegyverek, a dialógusok, egyszóval minden, ami fontos egy igazi fantasy játékhoz, a 200%-ra van fokozva. A játék e verziójának a receptje egyszerű: fogj minden európai mitikus lényt, lehetőleg a tolkienizmusból, és szórd meg az ázsiai csillámporral. Bónusznak adj hozzá rendkívül gyors, olykor tizedmásodperces reflexeken alapuló harcokat, és készen is áll az idei év egyik legjobb akciójátéka.

    mu online 1

    A játék az elmúlt 10 éves fejlesztése alatt a felismerhetetlenségig megváltozott, hogy fogyasztható legyen az új játékosoknak. Viszont a régiekről se feledkeztek meg.  Az ismerős hanghatások és a városok, varázslatok között megtalálhatóak a régi szörnyek, amiket most is halomra gyilkolászhatunk.

    A játék grafikája gyönyörű. Ha akár csak futólag is tekintünk a képernyőre, egy vibráló és színesztétikailag logikus és harmonikus világ tárul a monitorunkra. Az animációk kidolgozottak, habár helyenként elég súlytalannak tűnnek. Például a karakter rendszerint pörgeti a 150 kilós varázspallosát, mintha egy kisbicska lenne, de ez az ázsiai játékok és képvilág egyik jellemzője, tehát valószínűleg csak az európai szemet zavarja a dolog.

    Óriási előrelépés történt a karakter kreáció terén. Habár például íjász továbbra is csak nő, vagy mágus továbbra is csak férfi lehet, választhatunk, hogy emberek vagy démoni lények legyünk. Sőt, a karakterünk teljességgel személyre szabható úgy, ahogy egy mai MMORPG-ben elvárnánk. Bár rondák nem lehetünk. Ebben a játékban mindenki gyönyörű, kigyúrt és nagymellű.

    mu onlin 2

    A játék negatívumai közé tartozik például a küldetés rendszere. Életemben nem voltam ilyen unalmas, repetitív, és egyértelmű küldetéseken. Sőt, a játék maga is arra ösztönöz, hogy ugord át a küldetési dialógusokat, mivel a fő történésekre vannak külön filmbejátszások. (Amik egyébként nagyon jópofák és érdekesek, viszont a második karakterednél már idegesítőek, mivel nem lehet átugrani.) Ez azonban nem akadályoz abban, hogy megtaláld a magad módját, hogy a fejlődés szórakoztató lehessen. Például dimenzióhasadásokat találhatunk, és ha keresztülmegyünk rajtuk, akkor véletlenszerűen egy másik helyre kerülünk, ahol némi kaszabolás után egy nagy főellenséggel is megküzdhetünk.

    A belépéskor, mint egy jó single player játéknál, megválaszthatod, hogy milyen szintű nehézségekkel akarsz szembenézni, és talán itt van a játék fő húzóereje. Óriási lények, hihetetlenül nehéz harcok és gazdag zsákmány vár azokra, akik elég merészek a belépésre, viszont ha szerencsétlenségében kimúlik a bátor vitézünk, elég súlyos pénzügyi és tapasztalatbeli kár éri a játékost. A legjobb taktika az, ha életben maradsz.

    A játék gépigénye egyébként igen alacsony, viszont ez nem jelent okot arra, hogy csúnya legyen. Pusztán jól van optimalizálva, és az alacsony beállítás tényleg alacsonyt jelent úgy, hogy körülbelül 10 fps-ről 60-ra tud ugrani a játék, ha nincs is friss számítógépe az embernek.

    A játék maga ingyen játszható. A Webzent ismerve ez nem jelenti azt, hogy a prémium játékosok irtó erősek lesznek, pusztán azt, hogy az ingyeneseknek jóval többet kell játszani ahhoz, hogy elérjék a kívánt erősségeket.

    A MU Legend méltó örököse a Mu-szériának, hiszen a csillivilli külső egy meglepően összetett, és addiktív játékot takar.

    Ja, és a lényeget elfelejtettem.  A legjobb játékosok szárnyakkal tudnak repülni, nem úgy, mint a földönfutó kezdők.

    mu online 3

  • Kipróbáltuk – Playstation VR

    Sokszor megemlékezünk a sci-fi zsáner tudományra tett jótékony hatásairól. Számtalan olyan dolgot tudnánk felsorolni, amely először egy fantasztikus író fejéből pattant ki, végül rá pár évtizedre sikerült a valóságban is megalkotni. Ilyen volt a virtuális valóság is. Hosszú évekkel ezelőtt ki-ki a maga módján képzelt el egy olyan 3D világot, amely teljesen kizárja a körülötte zajló életet, és bekerülve egy saját képre alkotott virtuális valóságba, saját szabályok lépnek életbe. A fantasztikum itt véget ér. Ugyan nem élvezhetünk maximális szabadságot egyelőre, de minden csak az időn múlik.

    Az elkövetkezendő esztendőket egészen biztos a VR-szemüvegek fejlesztése fogja meghatározni, csak remélem nem fog eltűnni a süllyesztőben, mint néhány hasonló remek ötlet, amelyet nem használtak ki eléggé.

    14712953_1102763906508716_469328833660569356_o

    A jelenlegi VR-headseteken (HTC Vive, Samsung Gear, Oculus Rift) eddig látott játékok (tisztelet a kivételnek) csupán méregdrága demóknak tűntek. A VR-ra írt játékok a 80-as évek árkádstílusára emlékeztetnek, a tech-demo érzet pedig felemás szájízt hagy az emberben. Teljesen logikusnak tűnhet, hogy ha adva van egy nagyjából kétszázezer forintos PC-nk, plusz egy majdnem kétszer annyiba kerülő VR-headsetünk, nem egy „állj egy helyben és lövöldözz” típusú programmal szeretnénk elütni szabadidőnket. Természetesen az előző mondat le lett sarkítva, de a lényeget nagyjából lefedi.

    Nyilván nem az első próbálkozásra fognak AAA-kategóriás címeket hozni, de azért egy-két kiemelkedőbb alkotás bőven elférne, hogy ne tűnjön ennyire „évente egyszer elmegyek vidámparkba, jól érzem magam, aztán megint nem érdekel egy újabb évig” érzésnek. A VR világot eddig egyértelműen a horrorok uralják, hiszen tucatnyi ijesztgetős cím érkezett már, és még egy csomó érkezik jövőre is.

    Most már ejtsünk néhány szót az idei év egyik legjobban várt VR-headsetéről, a Sony által gyártott Playstation VR-ról. Sokan a Messiást látják benne, pedig van még hova fejlődnie.

    Máris a PSVR kicsomagolása után szembesülnünk kellett a legfrusztrálóbb dologgal: kábelek. 2016-ban jogosan várhatja el az ember, hogy egy csúcstechnológiás szerkentyű kábé két zsinórt igényeljen. A PS virtuális valóságát számtalan helyen kell összekötögetni. Külön adaptere, processzora van, amit a Playstation 4 konzollal, majd a tévével kell összedugni. Ám a sisakból is jön egy hosszú, ám annál vékonyabb kábel, amit szintén az adapterbe kell helyezni. Az összekötések végén nem győztük hova elrejteni a kábeldzsungelt, pláne hogy folyamatosan attól kellett tartanunk, hogy felbotlunk a VR kábelében, vagy egész egyszerűen lerántjuk az egész szerkezetet az asztalról.

    Ha sikerült megemésztenünk a mérhetetlen mennyiségű vezetékkel járó megpróbáltatásokat, akkor jöhet a sisak felhelyezése. A headset felvétele az ergonómiailag tökéletes kialakítása miatt igazán könnyű. Egy jókora gombot lenyomva könnyed mozdulattal ráemelhetjük fejünkre, majd a sisak hátulján lévő tárcsával beállíthatjuk fejméretünkre a szerkezetet. A szemüveg jobb alsó részén pedig az élességet tudjuk egyénileg beállítani, végül pedig teljesen úgy érezhetjük, hogy a mi fejünkre lett kitalálva az eszköz. Maga a VR könnyű viselet, húsz-harminc perc után sem válik kényelmetlenné, vagy nehézzé.

    psvr

    Most már ideje lenne játszani is! Amint sikerült összhangba kerülni a Playstation Camerával, és vakon matatva megtaláltuk a kontrollerünket (vagy volt valaki, aki kezünkbe adta), máris elkezdődik a várva várt élmény.

    A Playstation VR Worlds lemezről válogattuk össze tesztalanyainkat, mert azt hittük, a demo lemezen lesznek a demo-jellegű játékok (logikus, nem?). Nos, a Worlds is kiváló VR élményt nyújt, de a sokszor emlegetett tech-demo hatás itt is felüti a fejét, ám annyira nem vészes a helyzet.

    A kezdeti hűha-faktor még igen magas, hiszen a 3D-hatás lenyűgöző. Bárhova nézünk, hajolunk, a villámgyors érzékelés miatt tényleg úgy tűnik, hogy elutaztunk egy ismeretlen világba. A Worlds menücsarnokában válogathatunk a játékok között: mélytengeri gyönyörködés, londoni bankrablás, fejelős pingpong, aszfalt-bob, illetve aszteroidán ugrálós űr robotszimulátor. És valóban, mindegyik játéknál ott van az a bizonyos rácsodálkozás, és viszonylag hosszan kitart. Minden látványos, de nem a grafikai „értelemben”. Ne várjunk még Witcher 3, vagy Uncharted 4 szintű látványvilágot, hiszen még gyerekcipőben jár a technológia, illetve hiába az erős konzol, így is rengeteg erőforrást igényelnek az egyes játékok. A maga módján azonban így is szép a PSVR által nyújtott kép (Playstation 4 Prora már ígérik a szebben teljesítő címeket). Ha nem foglalkozunk a grafikai dolgokkal, akkor nagyon jó élményben lehet részünk. Némelyik játék engedi a Move kontrollerek használatát, ami plusz löketet adhat a virtuális világunknak.

    psvr2

    Viszont meg kell említenem a legnagyobb negatív tapasztalatot is, amelyről sokan beszélnek, teljesen jogosan. Ez pedig a motion sickness, vagyis az a jelenség, mikor az agyunk egyszerre két mozgási információt próbál feldolgozni, belezavarodik, és émelygés, szédülés lesz úrrá rajtunk. Sajnos ez elég sokszor megtörtént tesztünk alatt. Míg a valóságban mi állunk, vagy ülünk, az egy dolog, de az agyunk nagyon nem szereti, ha közben a játékban pedig ugrunk, futunk, vagy autóban ülve száguldunk. Egy részről mi tudjuk, hogy mozdulatlanok vagyunk, de a virtuális valóság miatt úgy is érezhetjük, hogy mi igenis különböző mozgást végzünk. Az eredmény heveny rosszullét (párszor majdnem orra buktam emiatt). Ilyenkor azért érdemes néhány perc szünetet tartani. A sisak levételekor pedig előfordulhat enyhe zsibbadó érzés is fejtájékon, és néhány percnyi szédelgés is elképzelhető. Ez persze nincs kőbe vésve, emberenként eltérő lehet – valakinél egyáltalán nem is jelentkezik ez az „élmény”.

    Egyelőre tehát jobb is, hogy nincsenek órákig nyüstölhető játékok, mert egy részről szerintem tesztelni kéne a szociológiai hatását is a VR-headsetnek, mert az is felvet néhány kérdést, mennyire van ez hatással a játékosok szociológiai fejlődésére, ha száz százalékban kizárják a külvilágot hosszú órákon keresztül. Illetve a motion sickness ellen sem ártana valami biztos megoldás.

    Összességében a Playstation VR egy kiváló eszköz, és kimondottan kellemes játékélményt nyújt. A 3D-érzet káprázatos, a játékok élvezetesek, ráadásul a PSVR jelenleg a leginkább pénztárcabarát virtuális valóság. Ha már van otthon egy Playstation 4 konzol, akkor meg pláne, hiszen a többi VR-hoz képest majdnem feleannyiba kerül.

    Mindenkinek ajánlanám kipróbálásra, aki csak teheti, hiszen eddig még nem tapasztalt élményt nyújthat a legtöbb ember számára, de ahhoz, hogy jobban elmélyedjünk a Playstation VR világában, valamivel többet kell felmutatnia. Ám szó, mi szó: eddig remekül helytáll.

     A Playstation VR-t a szegedi EuroGamerShop Konzol Szaküzlet biztosította a teszt idejére.

  • Örök béke könyvajánló

    Joe Haldeman első kézből láthatta a vietnami háború szörnyűségeit. Örök háború című többszörösen díjazott SF regénye pedig bemutatta az összes borzalmat, melyet egy háború okozhat. Minden fizikai, és lelki sérülést szívbemarkolóan adott vissza, ettől téve roppant hitelessé egy évszázadokon átívelő konfliktus.

    Második kötete, az Örök béke nem az Örök háború szó szerint vett folytatása. Leginkább csak az első könyv tanulságait viszi tovább, vagy az abból kimaradt gondolatokat veszi elő, hogy újra lecsapjon az olvasói lelkekre. Az teljesen mindegy, hogy egy háború a Földön zajlik, vagy fényévnyi távolságokra, emberek, vagy űrlények, fejlett, vagy fejlődő országok között: a háború mindig borzalmas marad, és általában a civilek, az ártatlanok és a társadalmak látják kárát.

    2043-ban, a Földön járunk, ahol egy homályos indíttatású háború folyik. Ismét előtérbe kerül az Örök háború, melyben szintén nem igazán tudtuk az összetűzések miértjeit, okait. A főszerepben Julian Class, fizikus, gépész áll, aki egész egyszerűen utálja a katonáskodást. A nem is olyan távoli jövőben a háborúk elgépiesednek. Néhány ember „összekapcsolva” valamiféle kollektív tudatot képezve irányítanak robot-monstrumokat, amikkel próbálnak rendet tenni a csatatereken. Julian részese az egyik ilyen mechának. Egyfelől roppant bensőséges kapcsolatot tesz lehetővé bajtársaival az összekötött tudat, másfelől viszont a privát zónák teljességgel megszűnnek. Julian sosem akart embert ölni, ám egy véletlen folytán mégis megteszi. A gondolat, hogy kioltotta valakinek az életét nem hagyja nyugodni. Itt kúszik be a képbe ismét a katonák lelki világa, a poszttraumás stressz, depresszió, kirekesztettség érzése.

    A regényben előtérbe kerülnek az egyéni érdekek, az áldozathozatal, faji szegregáció, és egyéb társadalmi kérdések, melyek sajnos nem is annyira régen számtalan borzalmat generáltak. És fognak is, ha Haldeman víziója valamiképpen bebizonyosodik (reméljük azért, hogy nem).

    Az író jövőképe ijesztően hatásos, és eleven. Azonban a háborúskodás nem minden. Csaták, harcszínterek csupán néhányszor vannak jelen a műben, viszont akkor nagyon fontosak. Nekem leginkább az jut eszembe róla, mintha egy leszerelt katona megpróbálna visszailleszkedni a társadalomba – csak itt még aktív szolgálatos. De a társadalom furcsa, főleg mai szemmel nézve (bár Haldeman felvetései félelmetesen sok mindenben hasonlítanak a mostani Föld embereire).

    Nagyjából a regény felétől a háborús szálat háttérbe szorítva új cselekmény indul el. Aki végig Örök háború szintű könyvre számított, az bizony kicsit csalódni fog. A hangulat és a mondanivaló is más lesz, de ez egyáltalán nem baj, hiszen Haldeman írásának hála így is élvezetes lesz minden oldal.

    Nem kell megijedni, a kötelező utánagondolás nem fog elmaradni.

    Összességében az Örök béke kiváló utóda az Örök háborúnak, még akkor is, ha a mű nem konkrét folytatás. Érdekes kérdéseket feszeget továbbra is az író, melyek így húsz év távlatából aktuálisabbak a kelleténél. A háború az emberiség része, minden pillanatunkat végigkísérte, de vajon képesek leszünk majd egyszer egymás öldöklése nélkül élni?

  • Mass Effect Andromeda: hivatalos trailer

    A várva-várt, legújabb Mass Effect játék olyan előzetest kapott, mint valami nagyszabású hollywoodi film – és ez megosztja a közönséget. Miközben van, akinek az jut eszébe, hogy ezt bizony szívesen megnézné a moziban is, mások éppen azon fanyalognak, hogy az összhatás semmiben sem tér el egy tipikus SF blockbustertől. Szerinted?

     

  • Új előzetest és posztereket kapott Wonder Woman

    Hiába gyártott sokkal több szuperhősfilmet az elmúlt években a Marvel, mégis a DC lépi meg először azt, amire sok rajongó várt. Mégpedig, hogy női főszereplő köré építenek egy önálló filmet. 2017 júniusában jön a Wonder Woman film, Gal Gadot főszereplésével, Zack Snyder tollából, és akik látták a Batman v Supermant, azok értik, hogy miért várják ennyire sokan a produkciót. Mellékszereplőként is kiemelkedő volt ugyanis Wonder Woman.

    A történet szerint Diana, az amazonok hercegnője él-éldegél Themyscira szigetén, amikor is egy amerikai pilóta, Steve Trevor (Chris Pine) pottyan le közéjük, aki a világháború hírét hozza magával. Diana pedig elindul, hogy rendet tegyen az emberek világában. A címszereplőt játszó Gal Gadot rengeteg kritikát kapott, sokak szerint túl vékony, nem elég nőies a testalkata, az eddig látottak és a friss előzetes is azt erősíti meg, hogy a castingja pont olyan jól sikerült, mint Ben Affleck Batmanként vagy Henry Cavill Supermanként.

    Az egyetlen kérdés, hogy Wonder Woman önálló filmjéhez össze tudnak-e majd kaparni a készítők értelmes főellenséget. Bár a DC-nek épp, hogy ez az egyik legnagyobb erőssége a Marvellel szemben. Ott van nekik Joker, Bane, Kétarc és a többiek. Van miből szemezgetni. A 2017 június 2-án bemutatkozó Wonder Woman lesz a DC negyedik filmje a közös univerzumban a Man of Steel, a Batman v Superman és a Suicide Squad után. Aztán meg csak 2017 novemberéig kell várni, és jön a Justice League is.

    Alább megtekinthetőek a filmhez frissen kiadott plakátok is.

    ww-1

    ww-2

    ww-3

  • Minden, amit eddig a Stranger Things 2. évadáról tudunk

    2017-ben visszatér a Netflixre az elmúlt évek egyik legjobb retro sci-fi sorozata, a Stranger Things, mely talán nagyobb közönségkedvenc lett, mint az ugyancsak komoly minőséget képviselő Black Mirror. A 80-as évek hangulata, a rendkívül jól összeválogatott gyerekszereplők, az E.T-re hajazó sztori, a nagy visszatérő Winona Ryder frenetikus játéka mind kellett ahhoz, hogy a Stranger Things megkapja a 2. évados berendelését. De mi is várható a folytatásban? Nos, az már biztos, hogy a telepatikus képességekkel rendelkező kopasz lányka, Eleven (Millie Bobby Brown) ismét látható lesz a képernyőkön, ahogy Steve Harrington (Joe Keery) és az első szezonban eltűnt Will Byers (Noah Schnapp) is, csak épp utóbbi kettő már állandó szereplői státuszban. Az interneten nagy hype-ot kapott Barbara (Shannon Purser) viszont búcsút int a rajongóknak.

    A készítő Duffer-testvérek ellenben ígéretet tettek, hogy Barbarának igazságot szolgáltatnak, azonban komolyabb problémák is felvetődtek időközben a folytatással kapcsolatban.

    Hasonló gondjaink vannak, mint amikről anno a Harry Potter-filmek esetében hallani lehetett. A történetnek ugrania kell egy évet, ugyanis a gyerekszereplőink közül többen már mutálnak. Így minden testi változásuk bele lesz építve a történetbe, nincs más választásunk.

    sthings-season2-b

    A visszatérők mellett láthatunk majd új karaktereket, így érkezik egy 12-14 év körüli kemény lány, Max, akit Sadie Sink alakít. Ő az a tipikus gördeszkás csaj lesz, Madmaxnek becézik majd. Tekintve, hogy Elevent amennyire szerették a főszereplők, épp annyira féltek is tőle, van rá esély, hogy Max jó kis konkurenciát hoz be neki a sztoriba. Érkezik rajta kívül Billy (Dacre Montgomery), az izomember, aki fekete Camarót vezet, Max nagytesója és az a figura lesz, akivel habár újonc, nem érdemes szórakozni. Rajtuk kívül jön még egy Roman (Linnea Berthelsen) nevű, 30-as éveiben járó nő, akit egyedül a bosszú hajt. Szerepet kapott még a folytatásban Sean Astin, A Gyűrűk Ura sztárja, ő egy olyan kocka lesz, aki Joyce-szal (Winona Ryder) járt egy iskolába. Paul Reiser pedig kutatóként fog feltűnni.

    Matt Duffer szerint a 2. évad inkább lesz folytatása az eddig megismert történetnek, ahelyett, hogy egy teljesen újat kezdene. Az egyik legfontosabb kérdés, amit valószínűleg megpróbálnak megválaszolni a későbbiekben és bővebb kifejtést is kapunk vele kapcsolatban, hogy mégis mi lett Will Byersszel. A kissrác ugyanis hiába került elő, úgy tűnik, hogy az „Upside down”-ban tett kirándulás maradandó nyomokat hagyott benne. Emellett pedig sok kérdőjelet hagyott az a rejtélyes kutatóközpont is, ahonnan Eleven sztorija indult.

    Alább megtekinthető a folytatás első teaser trailere, mely azért fontos, mert ebben hintették el először, hogy várhatóan milyen címekkel érkeznek az új epizódok.

    A Stranger Things új szezonjának forgatása egyébként megkezdődött, olvasópróbát is tartottak már. Erről a fotót pedig stílusosan, fejjel lefelé osztották meg. A várakozások szerint valamikor 2017 júliusában kaphatjuk meg a 2. évadot, ahogy azt a Netflixtől már megszokhattuk, egyszerre.

    sthings-season2-c

  • Az Infinity War lehet a Marvel utolsó nagyszabású filmje

    A Marvel filmes stratégiája a Vasember óta egészen egyszerű, mégis jól bevált. Végy egy szuperhőst, mutasd be az eredetsztoriját, aztán ismertesd össze a világmegmentő gittegylet többi tagjával. Jól működött ez Vasemberrel, Amerika Kapitánnyal, Thorral, de az új generációs varázsló, Doctor Strange is hasonló irányba megy majd el. A jéghegy csúcsa az Avengers, amikor is a sok maskarás figura olyan gonoszokkal veszi fel a harcot, akikkel egyesével már nem bírnának el. Még két ilyen Avengers részt kapunk a közeljövőben, a Phase 3 lezárása után azonban minden megváltozhat.

    Azt várhatnánk, hogy a következő fázis is az ismert receptet fogja továbbvinni, a Marvel elnöke szerint viszont az Infinity War lehet az utolsó nagyszabású film, amit a mozikban a részükről látni fogunk. Kevin Feige ugyanis a következőket nyilatkozta.

    Komoly esély van rá, hogy az elkövetkezendőkben sokkal intimebb filmeket fogunk készíteni. Arra is törekedni fogunk, hogy nem várt párosításokban tűnjenek fel a hőseink az Infinity War után. Soha nem volt célunk, hogy egyre nagyobb filmeket tegyünk le az asztalra, a Civil War egyik legdurvább jelenete is csak egy repülőtéren zajlott. Nem volt a Föld felé tartó aszteroida, se világvégével fenyegető esemény. Csupán egy kis nézeteltérés a karakterek között. És ez is bevonzotta a moziba a nézőket.

    Lehetséges, hogy ez az ötlet jól beválik a Marvelnek, hiszen az Ant-Man is komoly sikereket aratott, annak ellenére, hogy alapból egy nem túl érdekes főhős és egy nem annyira monumentális sztori várta a rajongókat. De ha olyan kreatív jeleneteket hoz tető alá a stúdió, mint a játékvonatos volt, akkor talán senki nem bánja majd, hogy Thanos után inkább a karakterizálás kerül középpontba a Marvelnél.

  • Ingyenes lett az Eve Online

    Az Eve Online az űrhajós játékok World of Warcraftjának számít. Minden hasonló programot ehhez a remekműhöz mérnek, amíg nem jön valami nagy, innovatív játék, ami nyomába léphetne az óriási játékos tömegeket megmozgató űr MMO-nak.

    A játékosok maguknak formálhatják az univerzum történetét. Hogy milyen szereped lesz, az csak rajtad múlik. Legyen szó kalózkodásról, kereskedésről, vagy hősködésről, mindenki megtalálhatja a magának kedvező virtuális életmódot. Lehet ember vagy földönkívüli, repülhet a legrettegettebb kinézetű kalózhajóval, vagy egy pihe-puha rózsaszín űrmonstrummal, amit Friend Ship-nek is becézhet. Nincs két egyforma hajó ebben a virtuális univerzumban.

    A játéban az extenzív történetmód mellett hatalmas frakciók közötti háborúkban is részt kell/lehet venni, ahol a már lezajlott háborúk nevet is kaptak a játék történelmében. Például az egyik legnagyobb a B-R5RB szektorban történt vérfürdő, ahol 2 klán a „Pitting the Clusterfuck Coalition” és a „Russian alliances” harcolt egymással 21 órán keresztül.

    A háborúban összesen 7548 játékos vett részt és a hajók, lőszer, és az egyéb hadi ellátmány valódi pénzre átszámolva összesen 91 000 000 (kilencvenegy millió) magyar forintba került a játékosoknak összesen.

    Kíváncsi vagy, de nem akarsz nagyobb összeget beruházni? Eljött a te időd! Ugyanis novembertől a játék ingyenes, örökre.

    Huppanj be az űrhajódba, hiszen vár a végtelen kozmosz!

  • Ma van a Magyar Tudomány Napja!

    Gyufa, nukleáris láncreakció, C-vitamin, magzatvédő vitamin – találmányok, melyekhez magyar tudósok nevét köthetjük. Puskás Tivadar, Jedlik Ányos, Szilárd Leó, Szent-Györgyi Albert és Czeizel Endre – csak hogy néhányukat említsük. Többek között rájuk is emlékezünk november 3-án, a Magyar Tudomány Napja alkalmából.

    czeizel_endre

    Magyar tudósaink élete és felfedezéseik sorsa nem mindig alakult zökkenőmentesen a történelem során. Jellemzően büszkék vagyunk nemzetünk lángelméire, akik rendkívüli jelentőségű felfedezéseket ajándékoztak a világnak, ám a szabadalmaztatás, a versenyszellem vagy a technikai vívmány pusztító képessége sokszor megnehezítette zsenijeink életét. Elég, ha például Szilárd Leó nukleáris láncreakcióval kapcsolatos felismerésére gondolunk: a felfedezés megnyitotta az utat az atombomba előállításához, majd bevetéséhez. Ezt megelőzően a magyar fizikus félelmetes lehetőségnek tartotta felfedezését, ezért Einstein segítségével levelet fogalmaztatott Franklin D. Rooseveltnek, így kerülve el, hogy az atomfegyver pontos előállítási terve a náci Németország kezére kerüljön.

    czeizel_endre_portre

    A kortársakkal való versenyfutás nem kímélte meg Szent-Györgyi Albertet sem, aki saját tanítványával, Joseph L. Svirbelyvel került szembe: a C-vitamin szabadalmaztatásakor mindkét fél a másikat vádolta azzal, hogy ellopta az ötletét. A szabadalmi jog végül a kísérleti adatok birtokában Szent-Györgyihez került. Felfedezéséhez az alábbi történet köthető: a tudós felesége a vacsorához paprikasalátát készített, amit Szent-Györgyi nem akart megenni, ezért kutatásra hivatkozva magával vitte a laboratóriumba. Nagy meglepetés érte, amikor kiderült, hogy a paprika jelentős mennyiségű C-vitamint tartalmazott, és sokkal könnyebb volt kinyerni belőle, mint a korábban próbált citrusokból és káposztából.

    Ahogy történelmünket, úgy napjainkat is erősen meghatározzák az informatikai, fizikai vagy éppen az egészségügyi vívmányok. Ennek egyik példája Czeizel Endre életműve. Az általa kutatott magzati fejlődési rendellenességek megelőzésére az 1990-es években elterjedt, folsavat tartalmazó multivitamin-készítmények népszerűsége és fontossága azóta is töretlen. Kínában például a várandós nőknek kötelező a folsavat is tartalmazó pirula szedése, az USA-ban pedig a lisztet dúsítják a folsavval, amelynek népegészségügyi hasznát már kimutatták a szakemberek. Jelenleg a világon több mint 30 000 újszülött esetében előzhető meg a koponyahiány vagy a nyitott gerinc rendellenesség kialakulása, de az Egészségügyi Világszervezet feljegyzése szerint, amennyiben a világon minden családot tervezőnél alkalmazható lenne a magzatvédő vitamin, évente mintegy 1,8 millió újszülöttnél lenne elkerülhető a sorsukat megpecsételő magzati rendellenesség. A professzor munkássága már a múltban is összefonódott az Egészségmegőrzési és Diagnosztikai Központ nevével, amely 2016 áprilisa óta Czeizel Intézet néven folytatja tevékenységét a genetikus szakmai iránymutatásának megfelelően.

    A legtöbb feltalálóra általánosságban jellemző, hogy életük minden percét a további kutatásra, fejlődésre szánták. A zajtalan és robbanásmentes gyufa feltalálója, Irinyi János 1839-ben szabadalmaztatta ötletét, és a találmány eladásából befolyt összegből fedezte berlini egyetemi, később hoffenheimi akadémiai tanulmányait. Szűk tíz évvel később pedig az 1848-49-es szabadságharcban volt jelentős szerepe: Kossuth őt bízta meg az ágyúöntés és puskaporgyártás irányításával, és az állami gyárak felügyeletével.

  • ‘s Doctor Strange

    Megérkezett a mozikba a Marvel 14. játékfilmje, a Doctor Strange. A trailer fantasztikus látványvilágot és egy új hős különös nepáli kalandját ígérte.

    Be kell vallanom, hogy a Marvel-filmeket mindig tisztes távolságból néztem, egyfajta modern, saját magunknak írt mítoszokként gondoltam rájuk. A Marvel-univerzum prominens szuperhőseinek életútját járjuk be: miként is lesz hétköznapi emberből az a hős, aki képes megállítani a Földet fenyegető erőket. Nincs ez másként Doctor Strange esetében sem, azonban elődeihez képest érezhetően más utat jár be.

    A történet szerint a briliáns sebész, Dr. Stephen Strange (Benedict Cumberbatch) egy súlyos baleset következtében nem tudja használni a kezét. Sorsával képtelen szembenézni, így minden eszközt megragadva próbálja meggyógyítani önmagát. Miután a nyugati orvostudománnyal kudarcot vall, a doktor utolsó elkeseredésében egy hihetetlen gyógyulás történetének nyomába ered; így jut el Katmanduba. A gyógyulás reményében az Ősmágus (Tilda Swinton) tanítványául szegődik, hogy kitanulhassa a mágia tudományát. Nepál fővárosában azonban Strange saját racionális gondolkodásával szembemenő eseményeknek lesz részese, később pedig kulcsfontosságú figurája is. Egy korábbi tanítvány, Kaecilius (Mads Mikkelsen) el akarja pusztítani a Földet védő szentélyeket, hogy elhozza a sötét dimenzió, Dormammu hatalmát.

    tea0100_comp_v420-1034-1200x632

    Más szuperhősökkel operáló filmekhez hasonlóan a Doctor Strange sem mutat nagy vonalakban nagy változást a cselekményben, a jó és gonosz közötti harc újabb felvonását láthatjuk. Azonban a Marvel univerzum egy új szeletét, a mágiát és annak szigorú szabályait (mindennek ára van!) ismerhetjük meg, ami már másabb keretek közé helyezi a „mentsük meg a világot-szenáriót”. Az itt bemutatott mágiarendszer (egy multidimenziók segítségével működő hatalom) rengeteg potenciált rejt magában, aminek ötletességéről oldalakon keresztül lehetne áradozni. Ehhez kapcsolódik szorosan Strange hőssé válása is. Az Ősmágussal való találkozás előtt a doktort egy arrogáns, csak a saját szakmai sikereinek élő embernek ismerjük meg. A világot „kulcslyukon” szemléli, amit hiába próbál tudással tágítani, nem képes többet látni saját gondolatainak korlátjainál. A mágia világában, ahol alázattal és az ego feladásával lehet csak érvényesülni Strange talán az egyik legérdekesebb és számunkra legkézzelfoghatóbb karakterfejlődésen megy keresztül. Hiába csúcsosodik ki a Kaecilius képében jövő gonosz a film végére, a fókusz végig Strange-n marad (Így sajnos Mads Mikkelsen szerepe, mint ellenség kevésbé kiemelkedő). Ha kicsit a mélyebb értelmet keressük ebben a fejlődésben, a nyugati és a keleti gondolkodás közötti ellentéteket fedezhetjük fel – ez mindenképp egy izgalmas és számomra új vonás a Marvel franchise ezen részében.

    doctor-strange-movie-image-gallery

    A Doctor Strange másik erőssége a látványvilág, nem hiába ítélték oda a Hollywood Film Awardon a filmnek a vizuális effektekért járó díjat. A mágia alapját képező multi dimenzió és az ezekből a dimenziókból táplálkozó mágikus csapások igazi látványorgiaként kelnek életre a vásznon. A különböző gömbök, spirálok, mandalaszerű körök vagy az egymáson tükröződő és mozgó tájak valóban azt érzékeltetik, hogy a szereplők szinte felfoghatatlan nagyságú hatalom fölött uralkodnak. Ezt az érzést csak fokozni tudja a 3D vagy az IMAX technika, amit a filmkészítők maximálisan ki is használtak.

    mads-mikkelsen-as-kaecilius-in-doctor-strange-600x300

    Az új vonások ellenére ez a Marvel film is magán viseli a franchise jól ismert jellegzetességeit, mint például a humort. Talán az elődökhöz képest kevesebb viccet hallhatunk, egy-két poén nyelvi különbségek miatt sajnos el is veszik a fordításban (pl. amikor Kaecilius megkérdezi, hogyan szólítsa Strange-t), de pont annyit kapunk, ami képes ellensúlyozni a drámaibb jeleneteket.

    Talán mindent megkaptunk, sőt többet is, mint amit a trailer ígért. A Doctor Strange olyan Marvel film lett, ami megmutatja, a franchise képes a folyamatos megújulásra, miközben hű marad korábbi önmagához is. A sorozatokban (pl. Daredevil, Jessica Jones) már látható mélyebb karakterizálás felé megy el az új film, miközben kikapcsol minket a valóságból a jól bevált Marvel recept szerint.