Blog

  • Unalom dinók között – Robinson: The Journey

    A Sony új üdvöskéjét, a Playstation VR-t bemutató cikkünkben említést tettünk a rövid játékokról, amik inkább csak egy demo érzetet nyújtanak, mintsem valódi játékélményt. Egy 20 eurós címnél talán megbocsátható a pár órás kaland (értsd: két óra legfeljebb), ha az tényleg olyan hangulatba kerít minket, hogy köpni-nyelni ne tudjunk utána. Ám ilyen játékból egyelőre kevés van a virtuális valóságok között. A Batman VR tökéletes példa érvként, de akár ellenérvként is. A maga 20 eurós árcédulájával nem tűnik soknak egy PS4-es címhez képest, de sajnos nincs egy teljes óra, mire a történet végére ér egy átlagos játékos. Emellett az első tíz-húsz perc egy kifejezetten unalmas point and click játékra emlékeztet a 90-es évekből. A program második fele viszont hozza az igazi Arkham-élményt, ráadásul óriási cliffhangerrel ér véget a sötét Batman-sztori. Tehát vegyes szájízzel vettem le a headsetet a fejemről, mert nem tudtam mihez kezdeni a helyzettel. A játék iszonyatosan rövid, de élvezhető. Ha már két-három órás élmény lett volna, talán akkor őszinte lenne a mosolyom, és meg sem próbálnék magyarázkodni, mérlegelni, vajon megérte-e.

    De mi a helyzet a négy-hat órás játékidőt ígérő VR-programokkal? Nem sok van még belőlük, de aki nyomon követte a PS VR körüli marketinget, az egy címet biztosan rávágna azonnal: Robinson: The Journey.

    Az előzetesekből igazi rejtélyes SF-játékot láthattunk, gyönyörű tájakkal, dinoszauruszokkal, remek feladványokkal. Mindezt a Crysis által ismertté vált Cryengine hajtja, ami az előző évtized egyik meghatározó grafikus motorját biztosította. Mindez egy masszív 60 eurós árcédulával ellátva. Jogosan hihette bárki, hogy ez lesz az idei VR-felhozatal legjobb, legszebb, leghosszabb címe. Kár, hogy nem így történt.

    back-to-dinosaur-island-2-robinson-the-journey-prototype-e3-2015-2

    A fantasztikusan kalandos játékból nem sokat fogunk észrevenni. Playstation 4 PRO konzolon teszteltük a játékot, melyen elvileg (és gyakorlatilag is) szebbnek kéne lennie a Robinsonnak. Hiába Cryengine, nem tűnt látványosabbnak, mint például a fentebb említett Batman VR. Sőt, néhol kifejezetten csúnyák voltak a környezeti elemek, de gyakoriak voltak a lassú textúra betöltések is.

    Robint irányítva hirtelen belecsöppenünk a Tyson-III világába, amely rendkívül hasonlít anyabolygónkra, ráadásul tele van ősgyíkokkal. Mi sem lehetne fantasztikusabb, mint egy igazi 3D Jurassic Park?

    A játék azonban számos ponton nem hozta az elvárt dolgokat, sőt néhol kifejezetten botrányosra sikerült. A történetről nem derül ki jóformán semmi, csak megyünk egyik helyről a másikra, ahol tipikus point and click stílusban próbáljuk megoldani a feladványokat. Ezek a fejtörők vagy egyszerűek, mint egy kapanyél, vagy túl komplikáltak. Külön bosszantó, hogy nincs Move-kontroller támogatás. A játékban, kezünkben egyértelműen Move-„fagyi” van, mégis csak a sima DualShock kontrollerrel irányíthatjuk karakterünket. Mintha fejlesztés közben kivették volna a funkciót, és később már eszükbe sem jutott, hogy visszategyék. Ráadásul a tárgyakkal való interakció igen csekély, ami egy virtuális valóság játéknál elég bosszantó. Mondjuk tudunk szkennelni mindenféle élőlényt, de funkciója nincs neki. Ki érti ezt?

    robinson-the-journey-psvr-3
    Akárhonnan nézem, az egy move-fagyi…

     

    És elérkeztünk a legszörnyűbb ponthoz: motion sickness. A PS VR tesztben is hosszasan írtunk a jelenségről, ami persze nem mindenkinél jelentkezik. Ha pedig fellép a szédelgős érzés, az is eltérő mértékben befolyásolhatja a játékost. Azonban a Robinsonnál egészen egyszerűen bármikor képes voltam rosszul lenni. Ha állunk, ha ülünk, a belső fülünket átverni nem lesz könnyű. A teljes 3D-hatás miatt, ha mozgatjuk karakterünket, alig néhány pillanat alatt szédülni kezdhetünk, amit heveny rosszullét követhet. Az eddig próbált játékok közül mindnél könnyedén megszokható volt a motion sickness miatt fellépő szédelgés, de a Robinson esetében pár percnél többet nem tudtam egy huzamban játszani.

    Aki már rendelkezik Playstation VR headsettel, annak jobban ajánlanám a demo lemezen található programokat, vagy a közepesnél jobbra sikerült Until Dawn: Rush of blood horror-szimulátort, vagy akár a Batman VR-t. Hiszen amellett, hogy jobban kímélik a pénztárcánkat, mint a Robinson, sokkal nagyobb élményt is képesek nyújtani.

    Összegezve tehát a 60 eurós, nagyjából négy-hat órás Robinson: The Journey egy rosszul kihasznált, kiváló alapötlettel rendelkező, elbagatellizált szoftver, amelyen egyáltalán nem segít a move-kontroller teljes mellőzése, a gyakran fellépő motion sickness, vagy az unalomba fulladó point and click játékmenet. Egyelőre nem feltétlenül éri meg a beruházást.

    Aki valami jobb élményre szeretne beruházni, és nem ragaszkodik a VR-hoz, annak ott a Watch Dogs második felvonása, melyről bemutatónk hamarosan megjelenik.

     A Robinson: The Journey-t a szegedi EuroGamerShop Konzol Szaküzlet biztosította a teszt idejére.

  • 2017-ben mutatkozik be az ABC-n a Marvel új sorozata, az Inhumans

    Azok után, hogy a Marvel végül nem kért az Inhumans filmből, mégis láthatjuk majd a hírhedt földönkívüliek, a Kree-k „ivadékait”, hiszen 2017 szeptemberétől az ABC-n tévésorozat keretein belül mutatkoznak be. Az amerikai közönség lesz olyan szerencsés, hogy IMAX-mozikban is megnézheti az első két részt, a 8 részes első évad azonban semmilyen formában nem kapcsolódik az Agents of S.H.I.E.L.D-hez, melyben az Inhumans komolyabb témaként bukkant már fel. A képregényes világban a különleges, egyedi képességekkel rendelkező mutánsok, az inhumanek 1965-ben tűntek fel, mégpedig a Fantastic Four egyik számában. Eddig úgy lehetett tudni, hogy 2019-ben saját filmet kaptak, de ezek szerint be kell érniük a kisképernyővel.

    Egyedülálló a kezdeményezés, hogy IMAX 3D-ben lesz látható az első két rész, eddig csak a Doctor Who-ról és a Trónok harcáról szóltak a hírek, hogy a sorozatok egyes részei a szélesebb közönségnek is moziban nézhetőek. A Marvel egyébként sorozatos fronton elkaszálta 2 évad után az Agent Cartert sajnos, de ott van nekik még az Agents of S.H.I.E.L.D., melyben már a Szellemlovas is bemutatkozott. Nem lenne nagy meglepetés, ha ő is kapna egy saját szériát. Ellenben a Netflixen él és virul a Marvel, hamarosan jön Vasököl és a Defenders is. Remélhetőleg az Inhumans felér majd minőségben ezekhez.

  • Támad a Mars! – Call of Duty: Infinite Warfare teszt

    A Call of Duty a világ legjövedelmezőbb játéksorozatának számít, és idén ismét jelentkezett legújabb részével, az Infinity Warfare-rel.

    A játékkészítők minden bizonnyal szívükre vették az elterjedt sztereotípiát, hogy a CoD sorozat évről évre ugyanazt a játékot hozza a piacra csak más témákkal, hiszen ez a rész egy eddig egyedülálló, űrbéli sci-fis körítést kapott.

    Már a bemutatónál óriási visszhangot kapott, hogy ebben a részben az űrhajóké lesz a főszerep, és emiatt a játék trailere minden idők legnegatívabban fogadott bemutató videója, amit valaha a YouTube-on közzétettek.

    A rosszalló véleményeket látva az Infinity Warfare-hez hozzácsapták az egyik régi címüket, a Modern Warfare 2-t, hd-ben felújítva, egy kis plusz pénzért persze. A két játék egyszerre installálva több mint száz gigabájtot foglal el a számítógépen, szóval, ha már megrendelted, most gondolkodj el azon, mitől vagy hajlandó megszabadulni a pc-den.

    A program készítői egyébként nyilvánvalóan mindent beleadtak ebbe a játékba. Minden irtó részletesen és esztétikusan van elkészítve, és kidolgozva. A szereplők ruhái és a fegyverek szemet gyönyörködtetőek, és minden bizonnyal nem lesz olyan számítógép, amit ne kényszeríthetne a maximum teljesítményre. Szerintem az űrhajódizájnok voltak a leginkább elnagyolva, de mivel sosem látunk űrhajót közelről, ez nem olyan nagy baj.

    A fegyverek hihetetlenek. Van a játékban egy úgynevezett anti-gravitációs gránát, ami eldobás után nem felrobban, hanem mint egy termosztát, lecsavarja a gravitációt nullára, és mindenki, aki a hatókörén belül van, csak tehetetlenül tud lebegni, amíg te és a társaid halomra lövitek őket.

    A leghatékonyabb és a legviccesebb fegyvernek az energiapuskát és az elektromos páncélt találtam, mivel ezekkel a fegyverekkel gond nélkül végigdarálhatsz az ellenfélen úgy, hogy nem is kell nézni hova lősz, csak mész előre. Sajnos, ha végre megkaparintod ezt a fegyver kombót, a játék gyorsan el is fogja venni tőled, szóval becsülj meg minden pillanatot, amit velük tölthetsz.

    A leglustább módja az ellenfelek eltávolításának talán a pókdrón, aminek annyi a lényege, hogy leteszed a földre, odaszalad és a rosszarcúaknak a képébe ugrik,mint egy Alien, majd felrobban.

    cod2

    Ebben a részben különben főként droidokat gyilkolunk, így egy újabb harci módszer is előkerül: a hackelés. Lényegében rátartod a kezed egy gonosz robotra és átveszed rajta az irányítást, azaz gyanútlanul megölsz mindenkit, akinek nem zöld a neve.

    A küldetések nagyon változatosak. A simán mész aztán lősz, részek után jön például egy lopakodós rész, aztán egy menekülős, űrharcos, és így tovább.

    A történet lényege, hogy az emberiség létrehozott egy támaszpontot a Marson, és egy Che Guevara képű diktátor el akar szakadni az anyabolygótól, és el akarja pusztítani a Föld lakosságát. Jó diktátorhoz híven még jelmondatuk is van: a Mars Örök. A fő gonoszt Kit Harington digitális mása játssza, akit már láthattunk a Game of Thrones című sorozatban Jon Snow szerepében. Amikor először megláttam, majdnem sírva röhögtem, de miután szemrebbenés nélkül kivégeztette a barátaimat, akiket 3 perce ismertem, tudtam, hogy meg kell állítanom. Ennek a játéknak a fő ellensége egy meglehetősen passzív szereplő, az első 3 órában pusztán propaganda videókban látjuk, meg az első szinten körülbelül 2 percre. Az előző résszel szemben most nem az a célunk hogy legyőzzünk valakit, hanem hogy megvédjük a földet a marslakóktól. Akik emberek…

     cod3

    Az űrrepülés nagyon látványos, de kezdetleges. A kisebb harcos hajók alig lőnek ránk vissza, az anyahajók meg valami szédületes golyózáporral soroznak meg minket, ami elől, mivel az űrben vagyunk, nincs fedezék. Valahol a kettőt egyensúlyba kéne hozni egy patchben, hogy a kisrepülők fenyegetőek legyenek valamennyire, a nagyok pedig ne legyenek akkora erőfölényben, hogy csak pislogsz, hogy mi darálta le a hajódat. Az űrrepüléskor az objektumok egyébként csak füst és látszat. Simán keresztül lehet rajtuk repülni, mintha szellemek lennének. A repülést magát sem tartom kielégítőnek, mivel a játék maga ösztönöz arra, hogy ne gondolkodjunk manővereken, mivel a jobb klikkel automatikusan követhetünk bármit, amit meg kell semmisítenünk, így ezt sem sorolnám a játék pozitívumai közé.

    cod4

    A történések, és a játékmenet lefolyása rendkívül akadozó és szaggatott. Röviden úgy tudnám jellemezni, mint egy hideg-meleg vizes zuhanyt. Amikor belépünk a játékba és megismerkedünk a játék menetével, és elájulunk a grafikától, az új fegyverektől körülbelül minden megtörténik, amit egy sci-fi CoD-tól várnánk. Sajnos rögtön az izgalmas részek után hosszú óráknak tűnő bejátszások következnek, ahol személytelen karakterek össze-vissza beszélgetnek a fejünk fölött és várjuk, hogy lövöldözhessünk végre. Utána ismét fegyvert kapunk és indulhat a banzáj, de három küldetés után már az ember fél befejezni egy feladatot, mert kitapasztaljuk, hogy ezután hosszú bejátszásokat kell végigülnünk és ugyanabban a liftben fogunk ostobán nézni ugyanarra az egyébként nem túl szemet gyönyörködtető nőre.

    cod5

    Összességében egy nagyon innovatív és rengeteg új perspektívát kipróbáló játékot kaptunk idén a Sledgehammer Gamestől. Mindenképpen érdekes, és kihagyhatatlan része a sorozatnak, és ha a történetmód nem győzött meg, nincs gond, hiszen idén is van ingyen Multiplayer és Zombimód a játékhoz – és lássuk be, a legtöbb ember ezekért a funkciókért veszi meg a játékot.

  • Legendás állatok és megfigyelésük: Jólesik visszatérni Harry Potter varázsvilágába

    Míg a sci-fi műfaján belül ott van az időutazás állandó aduászként, addig ugyanezt a fantasyben a varázslók képviselik. A Gyűrűk Urában és A hobbit trilógiában is Gandalf volt az egyik legfontosabb tényező, a 2016-os Warcraft filmben a király legfőbb tanácsadója egy mágus volt, de napestig sorolhatnánk a népszerűbbnél népszerűbb szórakoztatóipari produktumokat. J. K. Rowling volt azonban az a szerző, aki egy teljes világot épített a varázslók köré, bot helyett pálcát adott a kezükbe, talárt a vállukra. A Harry Potter regénysorozat pedig egy generációval szerettette meg az olvasást. Aztán a filmes adaptációk is persze rendkívül népszerűek lettek. A főszereplők igazi világsztárokká váltak. 2011-ben azonban úgy tűnt, nem lesz már olyan, hogy friss résszel jelentkezzen a Harry Potter-univerzum.

    Egészen idáig, hiszen nem elég, hogy megkaptuk regényes formában a könyvek kvázi 8. részét, de itt a Legendás állatok és megfigyelésük című film is, mely felrajzolja, milyen volt az élet a fiú előtt, aki túlélte Tudjukki támadását. A főszereplő ezúttal Göthe Salmander (Eddie Redmayne), aki varázslényekkel megpakolt táskájával érkezik Amerikába, ám csak New Yorkig jut el. Itt szabadul el a pokol és néhány legendás állat is persze. Göthének minden tehetségét össze kell szednie, hogy a városban egyre eluralkodó sötét erőkön győzedelmeskedni tudjon. Ebben a brit mágus segítségére lesz egy ex-auror, annak csábos testvére és egy mugli is.fant-beast-1

    Több mint fél évszázaddal járunk Harry Potter megszületése előtt, így a Legendás állatok és megfigyelésük egy teljesen más állapotban lévő varázstársadalmat mutat be. Ráadásul ugye egy új földrészen járunk, ahol a mugliknak más a neve, a rendőrök agresszívebbek, az emberek félnek mindentől, amit nem értenek. Akkora öröm felfedezni ezt a világot, mint a Harry Potter és a bölcsek köve idején volt, amikor először láthattuk a Roxfortot. Suhognak újra a talárok és lendülnek a varázspálcák. Talán még agresszívebben, mint korábban. Az utolsó Harry Potter filmek egész borongós hangvételűek voltak, ezt az irányt képviseli az előzmény is, a Legendás állatok és megfigyelésük pont azoknak a már felnőtteknek szól, akik tizenévesen csillogó szemmel vették kezükbe Rowling műveit.

    A Harry Potter azért is működött olyan jól, mert a sötét oldal brutális volt, igazi fenyegetést jelentett a főszereplőkre. Ez most is jelen van, hiszen a boszorkányüldözés témája például erősen felüti a fejét az új filmben. Mindezek mellett mindenképp ki kell emelni a nagyon fura srácot alakító Ezra Millert, aki az új Flash lesz a DC-féle Justice League-ben. A fiatal színész frenetikusan játszik, de Colin Farrell karizmája is sokat tesz hozzá a történethez.

    fant-beast-3

    Eddie Redmayne már többször bizonyította, hogy rá főszereplőként is érdemes számítani, mind A dán lányban, mind pedig A mindenség elméletében remekelt korábban. A filmben feltűnik Ron Perlman is (meglepő szerepben), de a komikus és legemlékezetesebb jelenetek főleg Göthéhez, a lényeihez, vagy pedig a brit mágus oldalán feltűnő esetlen muglihoz köthetőek. A legendás állatok és megfigyelésük egyébként több helyen „buddy movie” jelleget ölt, amelyhez mintegy háttérként szolgál a varázsvilág.

    A Harry Potter-univerzum visszatérése nagyon jól sikerült, a Legendás állatok és megfigyelésük komoly, amikor annak kell lennie, a varázslatok pedig még mindig kegyetlenül durván pattannak ki a pálcákból, és a CGI az elvártaknak teljesen megfelel szerencsére. Amitől félni lehetett, az az volt, hogy túlhasználják majd az előzményfilmben a Potter-filmek zenéjét és fő témáját, de ez nem történt meg szerencsére.

    fant-beast-4

    A Legendás állatok és megfigyelésük több lett egyszerű alapozásnál, a nosztalgia nagyon erősen megtölti és a jól eltalált főszereplők is megteszik a magukét. Amellett, hogy ez az egyik legfelnőttesebb Harry Potter film, amit eddig láttunk. Ehhez a regény alap kevésbé kellett, viszont a film írójaként dolgozó Rowling és a sokak által leírt David Yates is hozta a kötelezőt.

    Aki pedig esetleg aggódna, hogy ennyivel letudják a folytatást, az ne tegye. Már öt részről beszélnek a fejesek, a Legendás állatok és megfigyelésük is komoly franchise-nak lett szánva, ráadásul a legfrissebb hírek szerint a történet közel 20 év eseményeit fogja feldolgozni. Változatosság tehát lesz, meg feltűnik Albus Dumbledore is a pletykák szerint. Azt pedig a sötét varázslók nem fogják megúszni. Reméljük, mi se.

  • Sorozat lesz az Angyali üdvözletből

    A Syfy csatorna mostanában elkényeztet minket – már ami a science fiction adaptációkat illeti. Ott van például az év elején bemutatott A gyermekkor vége, várható egy Hyperion sorozat is, de a kortárs sci-fi legjobbjai közül, mint a Térség könyvsorozat is kaptunk adaptációt. A csatorna nemrég egy újabb tervét jelentette be: sorozat lesz Robert A. Heinlein Angyali üdvözletéből.

    Az 1961-ben megjelent regény a maga korában mérföldkőnek számított a science fiction irodalomban, hisz sok más mű mellett bizonyította, a sci-finek ott a helye az irodalom főáramvonalában, továbbá a 60-as évek szexuális forradalom és ellenkultúra fontos könyvévé vált.

    A történet főhőse, Valentine Michael Smith a Marson nevelkedik, azonban egy expedíció révén a Földre kerül. A számára teljesen ismeretlen világban tapasztalatlan gyermekként lépdel, keresi az emberré válás felé vezető utat. Azonban nem csak őrá hat a földi élet, hanem ő is nagy hatással van a földlakókra: sajátos nézetei emberi kapcsolatról, szerelemról és spiritualitásról tömegeket szólítanak meg, már-már egy próféta alakját látják Smithben.

    Az Angyali üdvözletben inkább a filozófiai mondanivaló van előtérben – ezért is volt hatalmas hatása -, így teljesen jogos elvárás a sorozat irányába, hogy ebből megőrizzen annyit, amennyit lehet. Sajnos jelenleg több információ nem áll rendelkezésünkre a készülő adaptációról, így csak remélni tudjuk, hogy hű lesz Heinlein művének szellemiségéhez.

  • Csak 2018-ban jöhet a Westworld 2. évada

    Az egyik legjobb mostanában készült high-concept sorozat, az HBO kitűnő nézettséget produkáló Westworld című drámája nem nagy meglepetésre megkapta 2. évados berendelését. A kábelcsatornának így a Trónok harca mellett van olyan szériája, amelyre erősen támaszkodhat, ha már a True Detective akkorát bukott Colin Farrellékkel. Még csak 7 rész ment le a Westworld 1. etapjából, de már most látni, hogy a készítők építkeznek a folytatás irányába. A szálak egyre bonyolódnak, új szereplők jönnek be a történetbe, és még az se lenne túl nagy meglepetés, ha később a western világ kibővülne a római érára és a középkorra, ahogy az 1973-as eredetiben már látható volt. Az Entertainment Weekly szerint az új évad megint csak 10 epizódos lesz, a feketeleves egyedül ott van, hogy az HBO programigazgatója szerint 2018-ig várni kell a 2. szezonra.

    A Westworld olyan sikeres, hogy az első évad átlagnézettsége már most lenyomja a Trónok harca első etapjáét. Hogy miért csúszik a folytatás akkor? Az HBO-nál iszonyú nagy hangsúlyt fektetnek a minőségi tartalomgyártásra, az új történetszálak, a 2. évadban várható bővítés, a kreatív és gyakorlati kihívások, melyek egy sci-fi sorozat gyártását övezik, mind-mind indokként sorolhatóak fel.

    A 7. részben egyébként kiderült, hogy nagyon érdemes éles szemmel nézni a sorozatot, hiszen nem mindenki az, akinek vagy aminek látszik. Minden bizonnyal sokan fognak tűkön ülni a 2018-as folytatásig.

  • Mars One: Egy beteljesületlen álom

    A Mars One egy 2012-ben bejelentett űrprogram, ami egy holland vállalkozó fejéből pattant ki kávézás közben.  A cél egyszerűen hangzik: egy állandó emberi kolónia létrehozása a Marson.

    A kezdeményezésre bárki jelentkezhetett 2012-ben, és sajtóértesülések szerint volt is 200 000 jelentkező – bár a kiszivárgott adatok szerint pusztán 12 000 embert tartott nyilván a Mars One honlapja.

    A program 2023-ra tervez négy önkéntes asztronautát a vörös bolygóra küldeni, és mint a 2015-ös filmben, a Mentőexpedícióban, önfenntartással képzelték el az életet.

    A jelentkezőket többfordulós pszichológiai teszteknek vetették alá, amin például olyasmiket kérdeztek, hogy hajlamosak-e a kannibalizmusra  végszükség esetén vagy, hogy mennyire képesek lemondani a szexuális életükről, amíg a Marson vannak.

    A bázis a tervek szerint négy különálló házikóból áll, amit a Marsra drónok segítségével akarnak felépíteni. Már egy évvel az emberek érkezése előtt a bázis alkatrészei a bolygón lesznek, hogy mire a négy bátor asztronauta odaér, már csak össze kelljen szerelniük azt.

    Az asztronauták a bázisukat csak űrruhákban hagyhatják el, és a tervek szerint a Marsjáróval körülbelül 80 kilométerre távolodhatnak el majd az otthonaiktól.

    marshabs-5

    A jelöltek nyolc éves képzésen vesznek majd részt a kilövés előtt, ahol a felszerelésük kezelését, javítását tanulják meg, valamint a testüket felkészítik az űr és a Mars viszonyaihoz.

    Az új lakókat egyébként nem tervezik hazahozni a vörös bolygóról, ami óriási visszhangot kapott és rengeteg etikai kérdést vetett fel.  Sőt, a program nem csak morális kifogások kereszttüzébe került, hanem számos technológiai és pénzügyi ellentmondás is további aggodalomra adott okot. A program tudományos jellegét is több hivatalos közleményben elítélték, mivel tulajdonképpen laikus embereket terveznek a Marsra juttatni.

    Az ambiciózus terv anyagi hátterét úgy akarják fedezni, hogy bekamerázzák a résztvevőket, és egy, az egész Földön közvetített valóságshow-t vetítenek az itthon maradottaknak, amiből a generált profitot visszaforgathatnák a befektetőknek.

    martian

    Amikor az ötletet tudományos szervezetek is megvizsgálták, azt állapították meg, hogy tervvel és a kivitelezéssel is több probléma adódik.

    A NASA becslései szerint egy ilyen misszió végrehajtásához körülbelül 100 milliárd dollárra lenne szükség, a szervező szerint viszont csak 6 milliárdra.

    Az MIT kifogásolta a jelenleg rendelkezésünkre álló életfenntartó rendszerek megbízhatóságát. A mostani űrkirándulásaink alkalmával is tapasztalták, hogy a készülékek olyan gyakran meghibásodnak, hogy azok cseréjéhez és karbantartásához végtelen mennyiségű anyagi háttérre lenne szükség.

    Az MIT szintén megbízhatatlannak tartja a létfenntartó eszközöket, amelyek szerintük 68 napon belül szivárogtatni kezdenék az oxigént, a többit pedig már el tudjuk képzelni…

    Gerard ‘t Hooft, a George Washington University űrtudományos szakértője egyszerűen átverésnek nevezte a programot.

    Egyéb aggasztó tényező még, ami alááshatja a program hitelességét, egyenesen a résztvevőktől származik. Az egyik kiválasztott jelentkező, Joseph Roche nyilatkozott egy Youtube videóban, hogy ugyan bekerült a legjobb száz jelölt közé, még mindig nem beszélt senkivel a programtól szemtől szemben, csak egy háromperces skype-beszélgetésen vették fel vele a kapcsolatot a szervezettől. Rochenek egyébként doktorija van fizikából és asztrofizikából, és rengeteg gondolatát osztotta meg eddig a program kivitelezhetőségével kapcsolatban. Joseph elmondása alapján a Mars One honlapján létezik egy ranglista a jelentkezőkről, és a listán úgy lehet feljebb jutni, ha a program honlapján vagy kis tárgyakat vásárolsz, vagy pedig simán pénzadományokat küldesz.

    Nyugtalanítónak tűnhet, hogy a hírek, nagyrészt csak a szponzorok toborzásáról szólnak, vagy pedig önreklámozásról, például a megvásárolható új Mars One könyvükről.

    mars-one-3

    Bár az ötlet és az elképzelés tényleg óriási, és bár talán egy picit elrugaszkodottnak tűnhet, most, hogy szembesültünk a dolog valódi akadályaival, nem lenne szabad feladnunk. Az űrutazás és egy másik bolygó kolonalizációja mostanában nem mozgatott meg ekkora embertömegeket, mint amikor ezt az „egyszerű” tervet bejelentették. Akár kritizálták, akár támogatták a kezdeményezést, mindenféleképpen részt vettek az évtized egyik legfelkapottabb tudományos mozgalmában. A terv megvalósítása nem feltétlenül lehetetlen, csupán rengeteg erőfeszítésbe és időbe kerül. A szervezők motivációját kellene megváltoztatni: a profitszerzés és az űrutazás sajnos jelenleg nem fér össze. Az emberségünket sem lenne szabad elfelejteni, amikor űrutazásról beszélünk. Aki felvállalja, hogy kivisz a Marsra, annak a hazatérés megoldását is vállalnia kéne.

    Összességében a Mars One talán nem is annyira egy űrprogramnak, sokkal inkább egy szociális kísérletnek nevezhető. Egy tesztnek, hogy a jelenlegi technológiánk mire képes. Valamint számot ad arról, hogy mennyire készültünk fel arra az eshetőségre, hogy örökre elhagyjuk a bolygónkat. Talán ha a háborús rakétáinkat nem atombombával, hanem Mars One-os felszerelésekkel töltenénk meg, előbbre lennénk.

  • Ingyenesen kipróbálható lesz az Overwatch

    A Blizzard népszerű fps-ében 6-6 fős csapatok harcolnak különféle objektívekért, változatos high-tech fegyverek segítségével.

    Lehetsz hatalmas gorilla, szamuráj vagy egy időutazó kislány. A karakterek a Blizzardhoz hűen részletesen vannak kidolgozva, háttérsztorikkal és egyedülálló képességekkel. Az akciódús és gyakran kaotikus megmérettetésekben minden pillanatban élet-halál között táncolsz, és mehetsz birokra az ellenfelekkel. De az erőfeszítések és a játékos tehetsége sem vész kárba, hiszen a meccsek végén kitüntetést kap a legjobb. A díj egy kisvideó, amit mindenkinek végig kell néznie, hogy lássák, mekkora király vagy.

    A játékot letöltheted a Battle.net kezelőfelületén, és ajánlom, ha lassú internetkapcsolattal rendelkezel, indítsd is el a letöltést már most, mert a játék több mint 6 gigabájtot foglal. Az Overwatch rendszerkövetelményei is elég magasak, tehát ha régi konfigurációval rendelkezel, ez egy tökéletes alkalom arra, hogy megnézd, vinné-e az öreg vas, ha beruháznál a játékra.

    Érdekel, hogy mire ez a sok hype az Overwatch körül? Vagy csak keresel valamit, hogy elüsd az időt? Gyere játszani! Ezt majd meg is teheted a következő hétvégén (november 18-21-ig), a legjobb áron: ingyen.

  • Start Könyvek szerzői a Győri Könyvszalonon

    November 18-án 15 órától a „A science-fiction és fantasy legújabb tehetségei” címmel a Győri Könyvszalon keretében bemutatkozik a Galaktika magazint is kiadó Metropolis Media négy szerzője: Ronil Caine, Molnár Csaba, Michael Walden és Vékony Krisztián. Az eseményre a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy termében kerül sor, a beszélgetést Horváth Gábor vezeti.

    Startosok Győrben

    A Metropolis Media 2016 áprilisában indította útjára Start Könyvek sorozatát, elsőkönyves, illetve kezdő írók számára. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra jelent meg az első négy kötet: a Sors-algoritmus, A széttört idő legendája, a Lilian és az Eshtar.

    Az Eshtarnak azóta is folytatása is a boltokba került, de már nem a Start Könyvek, hanem a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban.

  • Megjött az első Ghost in the shell előzetes

    A tervek szerint március 30-án kerül a mozikba az 1995-ös, kultikus animációs film, a Ghost in the shell élőszereplős változata. A főhőst, egy cyborg rendőrnőt Scarlett Johansson alakítja. A történet szerint egy misztikus és nagy hatalmú hackert kell levadásznia.

    A rajongókat megosztotta Johansson kiválasztása a szerepre. Kérdés, hogy vajon megnyugtatja-e őket ez az igazán hangulatos trailer.