Blog

  • Megjelent a MetaGalaktika 12

    Január 24-én megérkezett a nyomdából az argentin SF világát bemutató MetaGalaktika 12, vagyis mostantól kapható/átvehető a szerkesztőségünkben, továbbá ki tudjuk küldeni, amennyiben valaki ezt kéri. Az átvételről külön egyeztetünk azokkal, akik hozzájárulásukkal segítették a kiadvány megjelenését.

    Íme az antológia tartalomjegyzéke. Amint látható, több szerzőről már írtunk a oldsite.galaktika.hu/ oldalain, és a továbbiakban is szeretnénk még háttérinfókkal szolgálni a kiadványhoz.

    Jorge Luis Borges: A totális könyvtár
    Az eternauta – Bevezető
    Az eternauta – képregény 1.
    Eduardo Goligorsky: Ők
    Fernando Sorrentino: Dr. Moreau miatt
    Az eternauta – képregény 2.
    Rogelio Ramos Signes: Crisolaras úr pikkelyei
    Sergio Gaut vel Hartman: Az argentin fantasztikus irodalom
    Az eternauta – képregény 3.
    Angélica Gorodischer: Kínai rizses hús
    Claudia de Bella: A pára
    Az eternauta – képregény 4.
    Ana María Shua: Ugyanaz a folyó
    Leonardo Killian: Névtelenek
    Az eternauta – képregény 5.
    Carlos Gardini: Eksztázis
    Sergio Gaut vel Hartman: Közös nevező
    Az eternauta – képregény 6.
    Fabián César Casas: Utazás a tábornok aszteroidájára
    Az eternauta – képregény 7.
    Néstor Darío Figuerias: Lucio prenatális vándorlásai
    Daniel Alcoba: Elephas Dolce
    Az eternauta – képregény 8.
    Daniel Antokoletz: A gyűjtő
    Daniel Frini: Multiverzum
    Az eternauta – képregény 9.
    Héctor Ranea: Drummer
    Az eternauta – képregény 10.
    Patricio G. Bazán: Vörös hajnal

    Meta12 tartalom

     

     

  • Egy csomó díjat bezsebelhet az Érkezés a 89. Oscar-gálán

    Igaz, hogy az Oscar-díjátadó egyik legnagyobb reménysége a Kaliforniai álom című, 14 kategóriában jelölt musical, mégis érdemes kiemelni, hogy a főbb kategóriákban bizony 2016 egyik legjobb sci-fije, az Érkezés (Arrival) is ott van. A korántsem hétköznapi inváziós filmnek a Fegyvertelen katonával és a Moonlight című kritikuskedvenccel is farkasszemet kell néznie, ha el akarja vinni a Legjobb filmnek járó szobrocskát. De az Érkezés rendezőjét, Denis Villeneuve-öt Legjobb rendezőnek is jelölték, ott olyan nevek sorakoznak még, mint Mel Gibson és Damien Chazelle. Az Érkezés amellett, hogy mély és a közönséget megérintő története volt, a nagy csaták hiánya ellenére is felkeltette a látványért rajongók figyelmét. A film a Legjobb fényképezés kategóriáján belül is ott van a legnagyobb esélyesek között. A technikai díjak közül a Legjobb vágás kategóriában található még meg az Érkezés, valamint produkciós dizájn kategóriában is nyerhet Villeneuve drámája. Az Érkezést két hangkategóriában is felsorolták emellett, a Legjobb hangalkotás, a Legjobb hangkeverés és a Legjobb adaptált forgatókönyvek listáján is ott van a mű.

    Az egyedüli fájó hiány, hogy Amy Adams neve nincsen felsorolva a Legjobb színésznők között. Az Érkezés sztárja nagyon odatette magát a filmben, már csak azért is meglepő, hogy elfelejtették Adamset, mert az ugyancsak 2016-os Éjszakai ragadozókban is jól játszott.

    arrival-oscar2

    Az Érkezés eredeti szerzője, Ted Chiang napjaink egyik legjobb novellistája egyébként, aki informatikusként végzett, idén lesz 50 éves és amellett, hogy igazán mély sci-fi történeteket ír, még kuriózumnak is számít, ha épp alkot. Ugyanis az író arról híres, hogy rettenetesen ritkán ül neki egy-egy sztorinak. Az első novellája 1989-ben jelent meg, és habár alkotásai Hugo, Nebula és több más díjat is értek neki, mégis Chiang mindössze 15 novellát írt, mióta dolgozik.

    Az Érkezés rendezője, Villeneuve az Oscar-jelölések publikálása óta már nyilatkozott is, a következőt:

    Épp emésztem, hogy az Érkezés 8 kategóriában esélyes, felváltva iszom a kávét és a pezsgőt. (A filmkészítő hagyományosan meghívja stábját az Oscar-jelölések kihirdetésekor palacsintázni és iszogatni – A szerk.) Amiatt viszont csalódott vagyok, hogy Amy Adamset kihagyták, ő vitte a hátán a filmet.

    Az, hogy az Érkezést ennyi kategóriában jelölték, arra enged következtetni, hogy Hollywoodban igenis szeretik a csendesebb sci-fiket. Amellett, hogy a Zsivány Egyes-féle háborús filmeknek is megvan a létjogosultságuk.

    Ha szétnézünk a többi jelölt között, érdemes még megemlíteni, hogy a Legjobb animált filmek között esélyes a keleti misztikummal operáló Kubo, aki még nem látta, az nézze meg gyorsan. Ez a film 2 jelölést tudhat magáénak. A legjobb kosztüm dizájnok között ott a Harry Potter előzménye, a Fantastic Beasts and Where To Find Them. A jól sikerült sminkekért a Suicide Squad és az új Star Trek is díjat kaphat. A legjobb filmzene kategóriában esélyes az Utazók, de Jennifer Lawrence-ék a produkciós dizájn kategóriában is birokra szállnak, többek közt a Fantastic Beastsszel. A Legjobb hangkeverés kategóriájában újfent ott van a Kubo és itt nyerhet díjat a Zsivány Egyes is.

    Az Oscar-jelöltek teljes listája itt olvasható el, érdemes, mert van magyar jelölt is. A Sing című rövidfilm. Hajrá!

  • Megvan, hogy mi lesz a 2017-es Star Wars film címe

    December közepén nézzük a mozikban a Star Wars VIII-at, melyet a Looper készítője, Rian Johnson rendez. Nagyok az elvárások, hiszen Az ébredő Erő folytatása afféle új „Birodalom visszavág” lehet a szériában. De akkor se fogunk panaszkodni, ha a Disney egy, a Zsivány Egyeshez hasonlóan formabontó epizóddal lepi meg a közönséget. A 2017-es Star Wars filmben még Carrie Fisher is látható lesz, a 60 évesen elhunyt színésznő jeleneteit még nyáron felvették. A VIII. epizód címe pedig nem lesz más, mint:

    Star Wars: The Last Jedi

    Itt van, tessék, megérkezett. Lehet ízlelgetni. Az biztos, hogy a magyar verzió Az utolsó Jedi(k) lesz, a Star Wars esetében nem szoktak ilyesmivel bravúroskodni a fordítók. A bejelentés egyébként twitteren jött, a film pedig ott veszi fel a fonalat, ahol Az ébredő Erő abbamaradt. Azaz, hogy Rey elvitte Luke Skywalkernek az apja kék fénykardját. Kezdődhet tehát a jedikiképzés, a geek világ már alig várja. Ha pedig itt tartunk, jöhetne lassan a trailer is.

    sw

  • Kiéhezettek: Egy zombifilm, ami legalább olyan kemény, mint a Walking Dead

    Ha zombikról van szó, akkor manapság a legjobb produkciókat a tévében érdemes keresni. Ott van a The Walking Dead és spinoffja, a Fear The Walking Dead, valamint a Z Nation is. Ezek a sorozatok nagyjából lefedik mindenki igényét. Van mindegyikben drámázás, brutalitás, véres harcok és helyenként még a történet is jól meg van írva. De a britek készítettek 2016-ban egy olyan zombifilmet, amely zsebre teszi az előbb említett szériák bármelyikét. Ez a Kiéhezettek, vagy angol címen a The Girl with All the Gifts, mely egyértelműen kijelenthető, hogy legalább az elmúlt 10 év legjobb élőhalottas filmje lett.

    A Kiéhezetteket azért is érdemes sorozatokhoz hasonlítani, mert kisebb büdzséből készült, mint egy amerikai széria egyetlen epizódja. Ennek ellenére nem érezni ZS-kategóriának, nagyon is szíven tudja ütni az embert a történet. A sztori szerint Melanie egy különleges intézményben tengeti a hétköznapjait, ahol a gyerekeket lekötve, tolókocsiban tartják és a tanárnőjüknek még az is meg van tiltva, hogy a közelükbe menjen. Mert ha megteszi, akkor a fiatalok rögtön elkezdik csattogtatni az állukat és majd megőrülnek az éhségtől. Ezért vannak a helyszínen az állig felfegyverkezett katonák is. A Kiéhezettek egy olyan posztapokaliptikus világban játszódik, ahol egy gombafertőzés húsevő szörnyeket csinált az emberekből. A csavar pedig ott van, hogy pár gyerek valamiért értelmes maradt, ezért pedig vigyázni kell rájuk, de erősen. Ők a különleges 1 százalék.

    kiehezettek2

    A brit zombifilm mindent a feje tetejére állít, hisz az ember titkon is a „rosszakhoz” tartozó Melanie-nak drukkol, hogy élje túl és hendikepje ellenére is felnőhessen. A filmet rettenetesen jó színészgárdával erősítették meg, ott van a jéghideg szívű tudóst játszó Glenn Close, a jószívű tanárnéni szerepében brillírozó Gemma Arterton, és a szigorú katonaemberként feltűnő Paddy Considine, akik mind hozzáteszik a magukét a Kiéhezettekhez. A show-t egyértelműen a 12 éves főszereplő, a Melanie-t alakító Sennia Nanua viszi el, de mindenki kell ahhoz, hogy a Kiéhezettek ennyire működjön.

    A történet teljesen jól átadja a világvége-érzést, azt, hogy a legtöbb ember már agyatlanul szaladgál körbe-körbe és prédára vadászva. A Kiéhezettek képileg is rendben van, illetve a csavarok is képesek meglepni az embert. A brutalitás és a dráma pedig rendkívül erősen áthatja a filmet. A karakterekkel könnyű azonosulni, mert mindenkinek megvannak a maga motivációi, így pedig izgulni is lehet a végkimenetelért. A Kiéhezettek egyébként regényadaptáció, a filmet is M. R. Carey írta, ahogy az eredeti művet. Így nem kell aggódniuk még a könyv rajongóinak se, hithű feldolgozással van dolgunk.

    kiehezettek3b

    Amiben változtat az eddig megszokottakhoz képest a Kiéhezettek, az az, hogy a The Last of Ushoz hasonlóan egy gombafertőzés okozza a világégést. Valamint a World War Z-nek megfelelően a zombik futnak itt is, nem csak cammognak. Ez hihetetlenül nagy veszélyforrás, megnehezíti a túlélést, de ezzel a két ismerős motívummal, a jó karakterekkel és a folyamatos feszültséggel a Kiéhezettek olyat hozott, amit minden zombirajongónak látnia kell. Emellett a The Walking Deadhez hasonlóan megjelenik a testszag elfedésének és a zombik közötti szabad mozgás elérésének is a problémája is. De ezt egész máshogy oldják meg, mint az AMC sorozatában. A The Walking Dead egyébként február 12-én tér vissza a képernyőkre, addig is érdemes adni egy esélyt a Kiéhezetteknek is. Mert a zombikból sose elég.

  • Két Tangerine Dream jegy várja gazdáját

    Ahogy korábban már beszámoltunk róla, január 28-án, szombaton a budapesti A38 hajón lép fel az elektronikus zene egyik legrégebbi, legnagyobb hatású és ma is működő képviselője, a hétszeres Grammy-jelölt Tangerine Dream. Mi pedig ebből az alkalomból két jegyet sorsolunk ki január 26-án, csütörtökön. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    A játékunk lezárult, a nyertes Tikos Máté.
    Gratulálunk!

  • Carlos Gardini az új MetaGalaktikában

    Január 17-én került nyomdába, és várhatóan 24-én érkezik meg szerkesztőségünkbe a MetaGalaktika 12, ami Argentína science fiction irodalmát veszi górcső alá. Legújabb kiadványunkban olyan híres argentin szerzők műveit olvashatjátok, mint Jorge Luis Borges, Carlos Gardini, Eduardo Goligorsky, Angélica Gorodischer, Ana María Shua – csak hogy a legfontosabbakat említsük. Egy rövid cikksorozat keretén belül pedig most megismerkedhettek az itthon jól vagy még kevésbé ismert írókkal. Gorodischer után az argentin sci-fi egyik legaktívabb és legtermékenyebb íróját, Carlos Gardinit mutatnánk be.

    Foto-5-225x300

    Carlos Gardini 1982 óta ír, emellett pedig rengeteg angol klasszikust (pl. William Shakespeare, Henry James, Charles Dickens), továbbá az SFF irodalom nagyjait (pl. Dan Simmons, Ursula Le Guin, Isaac Asimov stb.) fordította le spanyolra. Első igazi sikerét a „Primera línea” (Frontvonal) című történetével érte el, amiért Premio Círculo de Lecteres-díjjal tüntette ki a két zsűritag, Jorge Luis Borges és José Donoso (Csapjunk egy nagy murit, Határtalan vidék). A Falkland-szigeteki háború után született novella egy igazi megrázó történet a fronton harcoló katonák életéről, amit a szürreális ábrázolás mód tesz még emlékezetesebbé. A „Primera línea” később legalább két science ficion antológiába is bekerült.

    tripticotrinidad_gr

    Egy ilyen debütálás után Gardini munkáit egyre nagyobb és nagyobb érdeklődéssel kezdték figyelni. Két könyvével, a Mi cerebro animal (Állati agy, 1983) és a Jugos malabares (Zsonglőrmutatvány, 1984) ismét kivívta a szakma figyelmét . Az első egy gyűjteményes kötet, a másik pedig egy vidámparkban játszódó regény, ahol Gardini több furcsa lény vagy tárgy (pl. tükör, szfinx, szellemvasú stb.) szemszögéből meséli el a különös park mindennapjait. Az elbeszélővé előlépő tárgyak gyakoriak az író életművében. A legjobb argentin sci-finek tartott regény, az El Libro de la Tierre Negra (A feketeföld könyve, 1993) narrátora például a címben szereplő fekete könyv. A nem mindennapi mesélő szavain keresztül megismerhetjük a nyelv erejét és a szavak építő és pusztító jellegét. Az El Libro sorozat második része, az El Libro de las Voces (A szavak könyve, 2001) szintén egy könyvet állít középpontban: egy szekta tagjaihoz olyan könyv kerül, ami képes mindent rögzíteni, ami elhangzik annak közelében. A regény nemzetközi siker lett és Gardini másodjára nyerte meg vele a Premio UPC sci-fi versenyt (először a Los ojos de un dios en celo írásával nyert). A sorozat zárókötete, az El Libro de la Tribu (A törzs könyve, 2001) kicsit szakít a könyves tematikával, hisz inkább tekinthető vámpír történetnek, mint sci-finek, de az előző két részre jellemző ötletekkel teszi hasonlóan érdekessé.

    A furcsa ötletek és komoly társadalmi témák jellemzik Carlos Gardini írásait, amelyek még friss műveiből, mint a vallást és nők elleni erőszakot tárgyali fantasy, a Vórtice (Örvény, 2002), vagy a weird fiction elemeivel operáló Triptico de Trinidad (2010) sem hiányoznak. Nem hiába tartják a legprominensebb sci-fi írónak Argentínában. Azt a különös élményt, amit írásai adnak a MetaGalaktika 12 -ben található „Eksztázis” című novellájában tapasztalhatjuk meg.


    Az első képen G-host Lee munkája látható

    Kapcsolódó cikkek:

    Borgesen túl – Argentin sci-fi

    Január 17-én érkezik a MetaGalaktika 12

    Jorge Luis Borges az új MetaGalaktikában

    Angélica Gorodischer az új MetaGalaktikában

  • Utazók: Sci-fi köntösbe öltöztették a Titanicot

    Képzeljük el, hogy James Cameron egyik legismertebb romantikus filmjét, a Titanicot Kate Winslet és Leonardo DiCaprio helyett Jennifer Lawrence-szel és Chris Prattel a főszerepben forgatják le, a helyszínként szolgáló háborgó óceánt leváltják egy misszión lévő űrhajóra és voilá! Megkapjuk az Utazók című 2017-es sci-fit, mely az Avalonon játszódik. Az űrhajó 5000-es legénységgel indult neki egy kolonizálásra alkalmas bolygó felé, a túra pedig nem rövid, hiszen 120 évig tart. Vagyis csak tartana, ugyanis 90 évvel az érkezés előtt egy meghibásodás miatt Jim Preston felébred. Az Utazók marketingje jól átvert mindenkit, hiszen kemény sci-finek harangozták be a filmet, mégis inkább egy kapcsolati dráma lett, ami történetesen az űrben játszódik.

    2007 óta keringett Hollywoodban az Utazók forgatókönyve, senki nem mert nekilátni a megfilmesítésnek eddig, David Fincher gondolkozott rajta egy ideig, de a rendező megdobbantott a projekt mellől. Ez pedig nem véletlen. Az Utazók olyan morális problémákat és kérdéseket vet fel, amely a filmkritikusok jó részét megosztotta.

    pass2

    A történet szerint ugyanis – és erről sajnos nem lehet spoilerek nélkül írni, elnézést – miután Chris Pratt karaktere felébred, magányában nem tud mit kezdeni magával. Ezért úgy dönt, hogy Istent játszik egy kicsit és felébreszt magának egy játszótársat, Aurórát, akit történetesen Az éhezők viadala szépsége, Jennifer Lawrence játszik. Itt rögtön jöhet a kérdés, hogy ugyan ki lenne olyan balfék, hogy pont JLaw-t nem ébreszti fel, ha unalmában éppen lehetősége adódik rá. Sokan felhozták az Utazókkal szemben, hogy bizony ha a férfi főszereplőt nem Chris Pratt játszaná, és a helyszín nem egy űrhajó lenne, hanem mondjuk egy pince, már nem lenne annyira romantikus a sztori. Inkább hajazna egy elrablásra, némi Stockholm-szindrómával körítve. És ebben van is valami.

    Az Utazókat úgy adták el, hogy a kőkemény sci-fi rajongók csak a moziban jöjjenek rá, hogy ez a film nem lesz több egy űrbe helyezett Titanicnál. A két főszereplő egymásba szeret, majd amikor kiderülne a turpisság, hogy igazából Aurórának fel se kellett volna ébrednie, bedobnak egy fenyegető „nagy veszélyt”, hasonlót, mint ami a már emlegetett James Cameron-féle klasszikusban volt. Innentől pedig adva van az íróknak az a luxus, hogy ne fejtsék ki annak a morális problémáját, hogy a női főszereplő bele lett kényszerítve, hogy épp ezzel a férfival kelljen leélnie a hátralévő életét. Már ha túlélik a kalandot. Mert ugye a visszaalvásra nincsen lehetőség. Hát, jó nagy kiszúrás ez Aurórával, nem lehet erre mást mondani.

    pass3

    Sokszor mondogatják, hogy egy filmet nem szabad arra építeni, hogy a női és férfi főszereplő dekoratív kinézetével próbáljuk eladni az egyébként keményen buta sztorit. Itt viszont ez a helyzet. Jennifer Lawrence az indokoltnál többet úszkál a medencében, ezzel mintegy ürügyet adva, arra, hogy a színésznőt fürdőruhában mutogassák. Chris Pratt is kiteszi magát a női nézőknek, szóval van itt fanservice ezerrel, sajnos.

    Az Utazók összességében megmaradhatott volna egy tervnek, mert ahhoz, hogy ebből egy komolyan vehető, értelmesen felépített sci-fi film legyen, több kellett volna. Mondjuk egy olyan forgatókönyv, ami nem arra épül, hogy hogyan kéne elnyomni a nőket. Kezdetnek ez is elég lett volna, de az Utazókban még a sci-fi körítés is inkább volt mondvacsinált és erőltetett, mint szórakoztató. Amellett, hogy a látvány nem volt rossz. Kár érte, ez lehetett volna 2017 első nagy blockbustere, így meg csak egy színes-mázos torta lett. Amit messzebbről nézi lehet, hogy jó. De megkóstolni már nem annyira.

  • Rick and Morty – az intelligens rajzfilmsorozat

    A Simpson család óta tudjuk, hogy a rajzfilmek nem csak gyerekeknek szólnak. Sőt, nagyon sok esetben egy-egy animált műsor olyan témákat is boncolgat, amit élőszereplős társai nem feltétlenül tennének meg. Vagy éppen a gyerekeknek szánt aranyos rajzfilmek tartalmaznak elképesztő mondanivalót mélyen, a felszín alatt. A példaként említett Simpson család már 26 éve ontja magából az epizódokat, de hasonló népszerűségnek örvend a huszadik évadát befejező South Park, vagy a tizenöt éve indult Family Guy. Itthon kevésbé ismert az Adult Swim csatorna két zseniális sorozata, a Robot Chicken és a Rick and Morty. Előbbi csaknem minden poénját amerikai pop-kulturális utalásokból gyártja, így nem is csoda, hogy nem lett kapós nálunk. Mindazonáltal érdemes lehet ránézni. Ebben a cikkben azonban a Rick and Morty címre hallgató amerikai science fiction rajzfilmsorozattal fogunk foglalkozni. A széria alig két év alatt belopta magát az emberek szívébe. Ahogy ilyenkor lenni szokás, a mémgyár is szorgosan dolgozik, főleg, hogy már másfél éve várjuk a harmadik évadot, ami megannyi poénnak adott táptalajt azóta.

    rick morty

    A sorozat első része amennyire furcsa volt, most legalább annyira mainstream. A főszerepben Rick Sanchez, az alkoholista, őrült tudós és befolyásolható unokája, Morty Smith áll. A nagypapa képes párhuzamos világok között utazni, Morty pedig mindig elkíséri nagyapját különös útjaira. Minden részben másik világba utaznak, ahol természetesen állandóan bajba keverednek. A sorozat kerete nem mutat sok újdonságot, azonban ha jobban megfigyeljük, a maga módján a Rick and Morty egy roppant intelligens rajzfilm. A cinikus, önző (legtöbbször csak simán bunkó) Rick sem azért viselkedik így, mert a sorozat készítői úgy gondolták, az alaptalan alpári humor jó móka. Nagyon furcsa, de minden karakternek (Morty családja) megvan a maga pszichózisa, és felnagyítva ugyan, de remekül visszaadják viselkedésükben különböző szorongásukat, félelmüket, depresszív gondolataikat. Ahogy egymással beszélnek, egymáshoz viszonyulnak, az rengeteg pszichés problémára visszavezethető, de mindezek ellenére a Smith család tagjai nagyon is kötődnek egymáshoz, és szeretik egymást.

    rick_and_morty

    Utazásaik során főszereplőink bevonják a famíliát is, ami még nagyobb humorfaktort jelent. Miközben sokszor könnyesre nevetjük magunkat, azért mindig van min elgondolkodni.

    Ebben a sorozatban is nagyon sok utalás fedezhető fel, de itt már elég sok SF-rajongó is felkaphatja a fejét, hiszen nem egy poén épül ismert sci-fi alkotások köré.

    És most, két évaddal később eszméletlenül várjuk a harmadikat. Kemény csavarral zárult az utolsó epizód, ami még néhány nézőnek könnyet is csalhatott a szemébe. A készítők eddig nem törték magukat, hogy információmorzsákat tárjanak elénk, de mi most megpróbáljuk összeszedni mit lehet tudni a harmadik évadról.

    Nos, igazából nem sokat. Annyi biztos, hogy készülőben van. A széria ötletgazdái és készítői, Justin Roiland és Dan Harmon is meglepődve állnak a hirtelen jött népszerűség miatt, de próbálják megfelelően kielégíteni a rajongók igényeit. A második évad végén a Mr. Poopybutthole névre hallgató mellékkarakter már beharangozta, hogy 2017 márciusában várható a premier. Annyit még tudunk, hogy tizennégy epizódos lesz a szezon, ami előrelépés az elődökhöz képest (az első tizenegy, a második évad tíz részes volt).

    rick morty poopybutthole

    Tehát a Rick and Morty rajongóknak még egy kis kitartást, minden jel arra mutat, hogy hamarosan végre tényleg befut a várva várt harmadik évad. Aki pedig még nem vetette be magát a párhuzamos dimenziók világába, de szereti a fekete humort és nem riad vissza a felnőtt rajzfilmektől, annak mindenképpen csak ajánlani tudnám a Rick and Mortyt.

  • Bionikus levél – Új oxigénforrás a Földön

    Napjaink egyik legégetőbb problémája az esőerdők pusztulása és a globális felmelegedés. Az esőerdők, mint tudjuk a Földünk tüdejeként működnek: az általunk belélegzett oxigénnek mintegy 30%-át innen nyerjük. Arról nem is beszélve, hogy ezek a területek több ezer állat- és növényfajnak adnak otthont.

    Mindezek ellenére napjainkban az ember minden percben egy focipálya méretű területen pusztítja ki az esőerdőt: azért, hogy a növényzet alatt elterülő termékeny földterület bevethetővé váljon. Lassan nyilvánvalóvá válik – bár ezt sokan tagadják –, hogy ez negatívan hat Földünk klímájára. Igen elszomorító a helyzet, de mégis úgy tűnik, hogy lassan feleszmél az emberiség, és bizony tudományos erőfeszítések is születnek a Földünk védelmében.

    Furber Steps - Scenic Railway walking track, Blue Mountains National Park

    Harvardi kutatók ugyanis elkészítették az első fotoszintetizálásra alkalmas, ember által előállított bionikus levelet. Az új szerkezet tulajdonképpen ugyanazt teszi, mint egy átlagos, természetben fejlődött levél, azaz a Nap energiáját használva kivonja a széndioxidot, és víz segítségével számunkra belélegezhető oxigént termel. A normális levelekkel ellentétben a bionikus levél közel tízszer annyi oxigént tud termelni, mint a természetben fellelhető társa, így papíron sokkal hatékonyabbnak tűnhet. Ha a géplevélhez szükséges alapanyagok és a létrehozásához szükséges szerkezetek elérhetőbbek lesznek, nem csak oxigént, de napenergiát is lehet majd kinyerni az ügyes eszközből. Így talán egy napelemeknél is korszerűbb – bár napenergia termelésére egyelőre nem hatékonyabb – kütyü prototípusa lehet most az amerikaiaknál.

    Daniel_Nocera

    Daniel G. Nocera, a bionikus levél megálmodója szerint a szerkezetet a fejlődő országokba kéne eljuttatni az energiaellátás megoldásáért, de akár az esőerdők irtásának megfékezésére, vagy legalább a károk csökkentésére is használni lehetne a projektet.

    Egyelőre nagyon ígéretesnek és sci-fi-szerűnek tűnik ez a kezdeményezés. A lehetőség, hogy a közeljövőben már nem lesz szükségünk a Föld ökoszisztémájára a fennmaradásunkhoz, új reményekkel kecsegtet. A technológiát sokrétűen fel lehetne használni, például egy űrbázist is létre lehetne hozni ezzel az eszközzel, ahol önmagától termelődne az oxigén. (Persze a naprendszerünket nem lehetne elhagyni ezzel a bázissal, de a lehetőség benne van.)

    Sajnos a bionikus levél nem költséghatékony. Egy levél létrehozása több millió dollárba kerül, és egyelőre a hibajavítása is költséges. Viszont a levél működtetése nagyon kevés energiát vesz igénybe, mivel önmaga is energiát termel.

    A tesztek során a levél nem kevesebb, mint 16 napig működött probléma nélkül. A szerkezet ezenkívül képes vizet hidrogénre és oxigénre bontani, ráadásul a legújabb 2.0-ás változatban alkohol alapú üzemanyagot is tud készíteni. Összességében minden kilowatt-órányi elektromosságért 130 grammnyi CO2-t tud kinyerni 23000 liter levegőből, aztán még 60 gramm izopropanol üzemanyagot is termel ennek tetejében. Vagyis mindenképpen több mindenre képes, mint egy átlagos levél.

    „Fogtam a napot, a vizet, a levegőt, és valamit csináltam belőle, ráadásul tízszer olyan jól, mint a természet, és ez jóérzéssel tölt el.”  Daniel G. Nocera

  • NASA tudósokról készítene sorozatot a CBS

    Az egyik legnagyobb amerikai országos csatorna, a CBS már be is rendelte pilotnak a Mission Control című egyórás drámát, melyet a Mentőexpedíció írója, Andy Weir jegyez. A Matt Damon főszereplésével készített filmverzió iszonyú nagy siker lett, a Ridley Scott által rendezett adaptáció 2015-ben aratott a kasszáknál. Főleg azzal, hogy a humort ügyesen keverte a tudománnyal, így a mainstream közönség számára is élvezhető sztorit tudtak tető alá hozni a filmesek. Talán ezért is kérte fel Weirt a CBS, hogy segítsen nekik valami hasonlót összehozni, csak épp a tévéképernyőkön. Nem könnyű dolog azért az átlagnézőnek is szórakoztatóvá tenni egy főleg tudósokról szóló sorozatot.

    A Mission Control pont erről fog szólni. NASA tudósokról, a hétköznapjaikról, arról, hogy miképp birkóznak meg a nagy felelősségükkel, illetve hogyan egyeztetik össze az életüket a tudománnyal. A Variety arról ír, hogy a történetbe egy kritikus küldetés is bekerül, ennek nyomán a sajtó máris azt kezdte el találgatni, hogy a produkció jó eséllyel a jövőben fog játszódni. Manapság, amikor a NASA büdzséjét visszavették, ráadásul kénytelen a szervezet átengedni a terepet olyan privát cégeknek, mint a SpaceX, talán nem is olyan rossz ötlet egy olyan sorozat, ami a NASA fontosságára hívja fel a figyelmet. Az biztos, hogy nincs olyan sok sci-fi műsor a kisképernyőn, mely a valósághoz hűen foglalkozik az űrutazással és a végtelen felfedezésével. Talán a CBS most betölt egy olyan rést a tévés piacon, amire van nézői igény is.