Blog

  • James Patrick Kelly a Galaktikában

    James Patrick Kelly, az SF-irodalmi „középkorosztály” egyik képviselője, akit főleg novellái és a Ha elvakít a nap (1989) című regénye révén ismerhet a magyar közönség. Sok művéhez hasonlóan, a 321-es és a 322-es Galaktikában olvasható kisregénye, „Az utolsó ítélet” tökéletesen mutatja be, miért is érdemes jobban odafigyelni Kellyre: jól végiggondolt cselekményépítés, emlékezetes stílus és izgalmas témák.

    jameskelly
    James Patrick Kelly

    A történet szerint az űrből érkezett, démonoknak nevezett lények eltüntették a Föld férfi lakosságát. A nem várt eseményt először az Őrület Éveinek nevezett időszak követte, majd a nők egy két pártra szakadt társadalmat alakítottak ki. Egyik oldalon a tradicionalisták állnak, akik a régi kort és a férfiakat várják vissza, a másikon a tranzitívek, akik igyekeznek az új környezethez alkalmazkodni, és normálisan élni a démonok által uralt új világban. Kelly nem először vázolja fel a férfiak eltűnésének vízióját: a „Men are Trouble” is az alternatív jövőről mesél. A mostani, az előző történettől teljesen független kisregénye azonban nem a nők világára fókuszál, az inkább csak egyfajta díszletként van jelen. A korábbi és a most tárgyalt írás főhőse is egy magánnyomozó, Fay Hardaway, aki a város egyik leggazdagabb tradicionalista asszonyától, Maude Descanótól kap megbízatást: valaki ellopta tőle Az utolsó ítélet festményt, ami az ünnepelt Hieronymus Bosch, németalföldi festő munkája. Az ügy először nem tűnik bonyolultnak, főleg, hogy Descano a gyanúsított személy nevét is elárulja Faynek, azonban a nyomozás során egy sokkal szövevényesebb ügy közepén találja magát a detektívnő.

    Asimov's April-May 2012 Cover
    Az Asimov’s SF címlapján Kelly kisregénye

    „Az utolsó ítélet”-ben Kelly inkább a nyomozásra helyezi a hangsúlyt, de az általa felépített női társadalomban mindenképpen érdekes ötleteket vázol fel, mint fejlődési irány. Egyik ilyen a kétanyás család, a botoknak nevezett robotok, akik átvették a termelésben az emberek szerepét, de sok kérdést felvető jelenség a nemátalakítás is. Azonban a legérdekesebb és aktuális téma is az a nem: csak egy biológiai fogalom vagy annál sokkal több?

    A kisregény lényege és igazi erőssége azonban a történet felépítésében rejlik. Fay karakterét elég maszkulimnek érezhetjük, ami még erős szarkazmussal is párosul – a film noir és a hard-boiled krimik nyomozóit juttathatja eszünkbe. Az érzés nem véletlen, ugyanis Kelly „Az utolsó ítélet”-ben a detektívtörténetek egyik meserét, Raymond Chandlert (a Philip Marlowe történetek szerzője) idézi meg. Nemcsak Faynél érezni a krimi hatását, hanem Kelly stílusán is: a nyomozás során felbukkanó szereplőket vagy a nagyobb fordulatokat a detektív gunyoros és szókimondó stílusán keresztül ismerjük meg – ez mindenképpen ad egy külön hangulatot az egész kisregénynek. Viszont Kelly jól ellensúlyozza a szarkazmust Hardaway önvizsgáló gondolataival vagy más szereplők (pl. Anne, Maude Descano) megfigyelésével és elemzésével.

    H.Bosch, Das Weltgericht, Ausschnitt - Bosch / Last Judgement / Detail - J. Bosch/Le Jugement Universel/Detail
    Részlet Bosch triptichonjáról

    A legutóbbi Galaktikákban olvasható kisregényben James Patrick Kelly  első ránézésre egymástól teljesen távol álló ötletekből építkezik, melyekből végül egy teljesen kerek történetet alkot. Egyrészt két alzsánert (disztópia és a hard-boiled krimi) mixel, másrészt megidéz (és nem utánoz!) egy mélyen tisztelt elődöt, de mégsincs olyan érzésünk, hogy valami nem illik ide. Mindezt pedig az erős karakterizálással és a fokozatosan felvezett történettel egészíti ki, és így teszi egy igazán jó írássá „Az utolsó ítéletet”.

  • Majipoor gigászi világa – 82 éves Robert Silverberg

    Január 15-én töltötte 82. születésnapját a Nebula-és Hugo-díjas szerző, Robert Silverberg. Nevét Magyarországon méltatlanul kevesen ismerik, azonban roppant tehetséges és intelligens íróról van szó. Az amerikai szerző tizenéves korától novellákat publikált, és húsz évesen adta ki első SF- kötetét, a Revolt on Alpha C-t, melyben egy fiatal űrkadét kalandjait meséli el. Pályafutása alatt majdnem 70 regényt írt, közülük csupán néhány jelent meg magyar nyelven. Ám hála a Metropolis kiadónak, Silverberg három népszerű könyvét olvashatjuk anyanyelvünkön. Ezek pedig a következők: Lord Valentine kastélya, Majipoor krónikái, Valentine Napkirály.

    Az író születésnapja alkalmából emlékezzünk meg Majipoor hatalmas világáról, ami végtelen történetet birtokol. A hatalmas, nyüzsgő bolygóról, ahol az író tényleg érezteti, hogy nem csak a főszereplő körül forog a világ, hanem önmagától is szó szerint életre kel.

    Eredeti nyelven olvasható a fent említett köteteken kívül még három, Majipoor világában játszódó történet, melyek kvázi eredettörténetként szolgálnak az eseményeknek.

    A cikk a továbbiakban cselekményleírást tartalmazhat.

    A magyarul megjelent trilógia nyitókötete a Lord Valentine kastélya címet viseli, melyben egy ifjú vándor ráébred arra, hogy nem a zsonglőrlétet szánta neki a Mindenható, hanem valami sokkal jelentőségteljesebb sors vár rá. Ez akár lehetne bármelyik klisé-fantasy alapja, de itt azért másról van szó. A regény 1983-ban látta meg a napvilágot, melyben egyszerre van jelen számos SF-motívum, melyek fantasyval keveredve valami elképesztő elegyet alkotnak. A regény alap története úgy érzem mindig kicsit háttérbe szorult, de talán ez egyáltalán nem probléma. A hangsúly mindinkább a karakterek közötti viszonyokon, a gyönyörű tájakon, és a világ részletességén volt. Valentine kalandozásai során bámulatos helyekre jut el, magas hegyek között vándorol, sivatagokon kel át, sőt egzotikus őserdőkön is keresztülvág, mire eljut a Kastély-hegyre, hogy elfoglalhassa jogosan megérdemelt trónusát.

    Minden oldalon érezhető a gondos tervezés, az ok-okozati összefüggések, a miértek és hogyanok szoros kapcsolata. A tájleírások részletesek, a karakterek által bejárt utak szintén roppant aprólékosan vannak kidolgozva.

    majipoor

    A főbb témák, mint például az elnyomottság, a rasszizmus, háború jogosságának kérdése több, mint harminc én távlatából is kifejezetten aktuálisnak mondható.

    A soron következő kötet mindinkább antológiának mondható, egyfajta novelláskötet Majipoor világából. Nem véletlen a cím sem: Majipoor krónikái. A történet szerint az ifjú Hissune, a volt utcakölyök most a bolygó gigászi bürokratikus szívében, a Labirintusban végzi unalmas munkáját. Ám ugyanezen a helyen található a Lélektároló, ami megannyi egykoron élt majipoori lakos emlékeit őrzi. Ezekben az allegorikus léleklenyomatokban utazik Hissune, és megismerhetjük kicsit Majipoor több tízezer éves történelmét. A könyv igazából egyáltalán nem kötődik az első regényhez, de aki többet szeretne megtudni Silverberg csodás univerzumáról, annak mindenképpen ajánlott elolvasni ezt az alkotást is.

    Lord_Valentine_1

    A harmadik, és egyben záró kötet ellenben ott veszi fel az események fonalát, ahol az első abbamaradt. Pontosabban nyolc évvel később, mikor Valentine visszakerült trónjára. Uralkodása azonban egyáltalán nem telik unalmasan. A tizennégyezer éves béke megtörni látszik Majipoor fajai és az őshonos létformák, az alakváltó metamorfok között. A bennszülött nép elnyomottnak érzi magát, s véres bosszút forral annak érdekében, hogy visszafoglalja világát a Változatlanoktól.

    A metamorf lázadók mindent alaposan megterveztek. Nem sereget gyűjtenek ellenségeik ellen, hasztalan is lenne, hiszen a Napkirály fennhatósága alatt több milliárd élőlény él. Gazdaságilag próbálják összeroppantani Majipoor népét. Az alakváltók fortéllyal megfertőzik a takarmányt, a mezőgazdaságot ezzel teljesen tönkretéve, mutáns fajokat szabadítanak különböző városokra, és szövetséget kötnek a vizek gigászi és rejtélyes teremtményeivel, a tengeri sárkányokkal. Silverberg több nézőpontból is az olvasók elé tárja a háború menetét. Ráláthatunk a Napkirály, a Kastély-hegyi politikusok, de az egyszerű lakosok szemszögéből is, hogy mire képes egy gazdasági konfliktus. A több nézőpont miatt minden szónak súlya van, a háború nem csupán valami fennkölt, megfoghatatlan jelenségként van jelen. A belülről fakadó problémák önjelölt Napkirályokat generálnak, sőt a tízezer éves államberendezkedés is megtörni látszik. Valentine és hűséges társainak lesz a feladata, hogy helyreállítsák a rendet e káosszal teli világban.

    A magyarul megjelent Majipoor trilógia tele van felfedezésre váró eseménnyel, szereplővel és mindenféle apró mozzanattal. Néha viszont túl sok az idegen, már-már halandzsa szó. Sokszor ezek egy egész bekezdést jelentenek, és hiába kelti az idegenség érzetét. Ha egyáltalán nem értjük miről van szó, az könnyen kizökkenthet az olvasás folytonosságából. Javarészt azért egyből érthetőek a majipoori kifejezések, tehát nem kell megijedni, de néha kapkodhatjuk a fejünket, hogy valójában mi is történik a lapokon.

    Majipoor_Art_5

    E három említett könyv nagyon szórakoztató egyaránt a kezdő SF/fantasy olvasónak, de hardcore rajongóknak is tartogathat érdekességeket. Gyakran megjelenik a könyvekben egyfajta utópisztikus látásmód, mely bemutatja, hogy ugyan elképzelhető egy olyan világ, melyben mindenkinek megvan mindene, és ha nem is tökéletes falanszterben élik le életüket a lakosok, attól még lehetnek boldogak a mindennapjaik. Viszont ez az állapot nem tarthat örökké. Mindig vannak változók, erről szól az élet. A rendet végül mindig a káosz váltja fel, ez pedig univerzális törvény. A regények arra is rámutatnak, hogy bárkiből lehet nagy ember. Minden csak akaraterő és kitartás kérdése, nem pedig születési előjog privilégiuma.

    Aki csak a felszínt nézi, könnyen félrevezetően beskatulyázhatja Majipoor világát. Azonban az a helyzet, hogy a mű mélyén rengeteg minden lakozik. A világ történelme, az előző uralkodók élete, a különböző fajok viszonya, a kontinensek, a hierarchia, politika mind-mind végtelenül részletes, és sokszor elgondolkodtató. És ismételnem kell magamat: harminc év távlatából is elképesztően aktuális.

    Összegezve tehát Robert Silverberg e három könyve roppant szórakoztató elegye a fantasztikum különböző ágazatainak. Olvasmányos és erős hangvételű. A cselekmény izgalmas, a karakterek jellemei remekül működnek, a felszín alatt pedig kivételesen hatalmas mondanivaló rejtőzik. Ajánlanám mindenkinek, aki most vágna bele a zsánerbe, de veteránok is minden bizonnyal találnak majd emlékezetes részeket a három könyvben. Ha muszáj lenne hasonlítanom valamihez, akkor talán a Dűne lenne a megfelelő viszonyítási pont.

    Még sok boldog születésnapot kívánunk Robert Silverbergnek!

  • Űrtechnológia érkezik Magyarországra

    A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Wigner Fizikai Kutatóközpontjának bevonásával Magyarország is csatlakozik az Európai Űrügynökség (ESA) nemzetközi technológiatranszfer hálózatához, így a jövőben a magyar vállalkozások is hozzáférhetnek az űrkutatás előmozdítása közben létrejött, iparjogvédelmi oltalommal ellátott tudáshoz és fejlesztésekhez – jelentette be az MTA alelnöke.

    „Az átlagember számára az űrkutatás leginkább a végtelen univerzum titkainak kémlelését jelenti, pedig az űrben folytatott munka sokkal szerteágazóbb feladat. Sajátossága, hogy általa nem csupán távoli égitestekről, bolygókról és csillagokról tudhatunk meg többet, hanem a Földről is” – fogalmazott Szász Domokos, aki szerint a megállapodásnak köszönhetően a magyar piaci szereplők a legmodernebb technológiai megoldásokat használhatják fel.

    Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért felelős helyettes államtitkára hozzátette: az űrtechnológia sokszor hétköznapi problémáinkra is képes választ adni, például az egészségügy vagy az ipari termelés hatékonyságának növelése terén.

    A csatlakozásnak köszönhetően a magyar kis- és középvállalkozások, valamint a kutatólaborok az űrtechnológiai eredményeket szakértő támogatással honosíthatják meg az ipar számos területén, legyen szó az autóiparról, energetikáról, építőiparról vagy orvosi műszergyártásról – mondta a helyettes államtitkár.

    Solymár Károly Balázs kitért arra is: Magyarország jelenleg éves szinten 2,3 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Űrügynökség működéséhez, ennek a jövőben emelni kívánt összegnek a jelentős részét a magyar vállalkozások és kutatások visszapályázhatják. A hozzájárulás terhére évi 34 millió forintból tudják fedezni az arra alkalmas magyar űrtermékek más piacon történő bevezetését, valamint a technológiatranszfer hálózat működési költségeinek egy részét.

    Tari Fruzsina, az NFM Magyar Űrkutatási Irodájának vezetője elmondta: mára az űriparral foglalkozó mintegy 60 magyar szervezet fele kis- és középvállalkozás, amelyek többek között a hírközlési berendezések és innovatív anyagok fejlesztése, az energiaellátó egységek és a megfelelő hőháztartást biztosító alkatrészek gyártása, valamint az űrélettani kutatások terén aktívak.

    Eddig több mint száz magyar fejlesztésű termék repült már az űrben, és nem tudni olyan esetről, amikor a magyar fejlesztők hibájából történt volna meghibásodás – fűzte hozzá. Tari Fruzsina kitért arra is: 2003 óta 125 magyar vállalkozás összesen 20 millió euró összegben kapott állami támogatást űripari fejlesztésekhez, ez évre lebontva nagyon alacsonynak számít.

    Aude de Clercq, az ESA technológiatranszfer részlegének vezetője a sajtótájékoztatón elmondta: Magyarországgal együtt 16 ország csatlakozott már a hálózathoz, amely fő feladatának tekinti, hogy összehozza az űripart az ipar más területeivel, elősegítve az űrtechnológia és az űrrendszerek nem űrbéli alkalmazását.

    A program sikerét számos nemzetközi eredmény igazolja – mondta. Példaként említette a több autógyártó, például a Ferrari és Mercedes által is használt kerámia fékberendezéseket, amelyek a rendkívüli hőhatásnak ellenálló anyagok űripari fejlesztésének eredményeiből születtek. Egy francia vállalkozás pedig már több mint 15 egészségügyi intézménynek értékesítette ultrahangos távgyógyászati megoldását, amelyet eredetileg a Föld körül keringő űrhajósok vizsgálatára fejlesztettek ki.

    Magyarország csatlakozása a programhoz növelheti a versenyképességet az ipar teljes területén – fogalmazott Aude de Clercq.

    Hasonlóan vélekedett Burton Lee, a Stanford Egyetem professzora is, aki részt vett az első körben három évre szóló megállapodás előkészítésében. Az eseményen kiemelte: az Európai Űrügynökség technológia-transzfer hálózatában való részvétel helyet biztosíthat Magyarországnak az olyan magánvállalatok, mint például a Google vagy a 2050-re a Marsra egymillió emberi telepest vizionáló SpaceX révén radikálisan átalakuló űriparban.

    Forrás: MTI

  • Szuperhősök Szibériában – Guardians Trailer

    2017. február 23-án érkezik a fim, amit már az első posztereket látva is irtó nagy hype vett körül, különösen azért, mert végre egy nem amerikai szuperhősfilmről van szó. Ez pedig nem más, mint a Guardians azaz  Защитники az eredeti címén.

    A Guardians legfőbb húzóereje, hogy a trailerei nagyon hasonlítanak a Marvel, vagy a DC-filmek beharangozóira, és nem ok nélkül. A film költségvetése óriási, és az oroszos hangvétel látszólag nagyon jól összefonódik a korábban látott szuperhős filmekével. Konkrétan az Amerika Kapitány, a Tél katonája című film hangulatát ébresztheti a nézőben ez a rövid bemutató.

    Láthatjuk benne a főszereplők nagy részét, akik közül a legizgalmasabb a sarlószerű fegyverrel hadonászó férfi. A sarló, és a medveforma a másik főszereplőnél nem véletlen, mivel ezek a szuperhősök a tradicionális orosz értékrendet képviselik a csapaton belül, és a vásznon is. A film a Szovjetunió időszakában játszódik, mégpedig a hidegháború alatt, ahol titkos DNS laborokon belüli kísérletezések eredményeképp 4 szuperhőst kotyvasztottak, és a céljuk hogy megvédjék az anyaországot a természetfeletti fenyegetésektől.

    A kis csapatot úgy kell elképzelni, mint az Avengerst. A csapattagok a Szovjetunió különböző országaiból érkeznek, így még rokonszenvesebbnek tűnhet ez a szuperhős film, mint az amerikai. Hogy lesz-e magyar képviselője a csapatnak, sajnos kizárt. Pedig jó is lenne egy Pannónia Kapitányt a vásznon látni.

    guardians 2

    Első ránézésre a trailer nagyon ígéretes, bár sok helyen a speciális számítógépes effektusok elég átlátszóak, főleg amikor zuhan az a helikopter. De ez még persze egy korai felvétel, hátha a kész verzióban kijavítják ezt a jelenetet. Az is lehet, hogy az egészet kivágják, még nem lehet tudni. (Például a Star Wars: Az ébredő Erőből is kivágták az egyik trailerben mutogatott fénykardos jelenetet. A Zsivány Egyesben pedig Saw Gerrera kapott bozontos, fehér hajat az előzetesekhez képest.)

    Összességében nagyon ígéretesnek tűnik ez a film, és biztosan beszámolunk még róla, ha kijön február végén. Reméljük, egy színvonalas, jól felépített filmet láthatunk, mert már vannak páran, akik nem hollywoodi szuperhősfilmet akarnak látni a változatosság kedvéért.

    Kapcsolódó: 2017-es fantasztikus filmek

  • A Trónok harca két sztárja is hősfilmben lesz látható

    A szuperhősök olyan témát szolgáltatnak a mai nézőközönségnek, amely megunhatatlan. Az önostorozó, némileg búval szegett XXI. század emberének hoznak egy kis reményt a hétköznapjaiba. Jó is azt hinni, legalább egy film erejéig, hogy nem mindenkit a rossz szándék hajt. Most két ilyen filmről is lesz szó, ezek pedig azért érdekesek, mert a Trónok harca két közönségkedvenc színészéről szólnak.

    Az HBO sorozatának kistermetű színésze, Peter Dinklage a Trónok harca egyik húzóneve, a 47 éves híresség szerepelt már az X-Menben, a Narnia krónikáiban, vagy az elborult Knights of Badassdomban is. Így nem furcsa számára, hogy geekek előtt kell jót alakítania. A legfrissebb hírek szerint Dinklage a Marvel egyik legjobban várt filmjében, az Avengers: Infinity Warban kapott szerepet. Ráadás, hogy a Hollywood Reporter azt találgatja, hogy a sztár nem mást, mint Pipet, a trollt játszhatja, aki nagyon hasonló Tyrion Lannisterhez. Azaz az Avengersben se lesz más dolga Dinklage-nek, mint a Trónok harca eddigi évadaiban: inni, nőzni, közben meg jó sokat poénkodni. Pip mindezek mellett komolyan köthető Thanoshoz, ezért az elképzelés nem is annyira vad.

    Amit azonban a Screenrant szerint elfelejtenek, hogy már a Captain America második része előtt szóba került Dinklage neve. Mégpedig azért, mert az egyik író, Christopher Markus megemlítette a színészt, mint lehetséges jelöltet arra, hogy eljátssza a MODOK nevű főgonoszt. Bónusz, hogy az Infinity Waron Markus is dolgozik, szóval a spekulációk között ez a felvetés is igen népszerű. Majd a Marvelen múlik, hogy egy viccesebb szerepet bíznak Dinklage-re vagy egy komolyabbat.

    got-hero2

    Mindemellett a Trónok harca másik üdvöskéje, a kőkemény Arya Starkot játszó Maisie Williams is szuperhősös filmben szerepel. Ez az iBoy, melyet a Netflix készített el. Mivel az online videotéka napjaink egyik legjobb tartalomgyártója ebben a kategóriában, érdemes odafigyelni a produkcióikra. A sztori egy olyan srácról szól, akit megtámadnak és az okostelefonja apró darabjai maradnak az agyában szétszórva. Ettől upgrade-elve látja a világot, kábé úgy, mint Neo a Mátrixban. Persze a főszereplő szerelmes egy leányzóba is – őt játssza Williams -, akinek részben imponálni akar, de részben le akar számolni pár veszélyes bandataggal is. Így szuperhősnek áll, hogy leszámoljon a gonosszal. Alább látható az iBoy trailere, a premier január 27-én lesz a Netflixen. Érdemes lecsekkolni, mert egész komolynak tűnik.

  • Digitálisan se hozzák vissza Leia Organát a Star Warsba

    A Lucasfilm képviselői és a Star Wars IX. rendezője nemrég ültek össze, hogy eldöntsék, mi legyen Leia Organa karakterével Carrie Fisher halála után. Erről és a felmerülő lehetőségekről bővebben itt írtunk. Szóba jött ugyebár az is, hogy Leiát Tarkinhoz hasonlóan digitális formában támasztják fel. Hogy ez etikus-e, sok helyen tárgyalták, rengetegen jól fel is háborodtak a lehetőségen. A Rogue One című filmben ugyebár a hercegnő feltűnt egy fiatalabb verziójában, de akkor egyrészt Carrie Fisher még élt, másrészt már sok filmnéző azon is felkapta a fejét. Nem a jó értelemben.

    A tervek szerint a IX. részben nagyon komoly szerepe lett volna Leiának. Az új Star Wars trilógia lezárása így a levegőben lóg. Hiszen Carrie Fisher karaktere nem csupán anyaként, de vezetőként és Luke Skywalker testvéreként is nagyon fontos lett volna az utolsó felvonáshoz. Így trükkös helyzetben vannak a Disney-nél, de a frissen kiadott közleményük arról árulkodik, hogy nagy tisztelettel emlékeznek Fisherre. Ebben leírják, hogy habár nem szoktak a rajongói spekulációkkal foglalkozni, most mégis megteszik ezt. Kerek perec kimondják, Leia Organát semmilyen körülmények között nem fogják digitálisan visszahozni.

    Ahogy többször megírtuk már, a 2017-ben bemutatásra kerülő Star Wars VIII-ban még jelen lesz Carrie Fisher, a jeleneteit a nyáron már leforgatták.

  • Emerald City: Vérgőzös felnőttmese lett a legújabb Óz feldolgozás

    A The Wizard of Oz című regény 1900-ban jelent meg először, L. Frank Baum tollából, és W. W. Denslow illusztrációival. A történet iszonyatos sikerre tett szert a XX. és XXI. században, hiszen többek között egy nagyon híres, 1939-es musical feldolgozást is kapott a sztori, valamint nemrégiben a moziba járó közönség Sam Raimi rendezésében láthatott egy verziót, melyben James Franco játszotta a címbeli varázslót. A szakértők szerint Oz története az első igazi amerikai fantasy mese, hiszen olyan helyszíneket sorakoztat fel, mint mondjuk Kansas vagy Omaha. Egyébként az irodalomkritikusok szerint Baum regénye egyértelműen támaszkodik az Alice’s Adventures in Wonderland című könyvre, annak igazából egy modernebb átdolgozása a fiatal olvasóközönségnek.

    Az NBC így 2017-ben, több mint 100 évvel a történet első felbukkanása után próbál még egyet csavarni Dorothy utazásain és a közönség egy olyan rétegének is népszerűvé tenni, akik már felnőttek. Az Emerald City egész pontosan 3 éven keresztül készült az amerikai országos csatornánál, hiszen 2014 óta ül a tévéadó a sorozaton. Kreatív nézeteltérések alakultak ki ugyanis az ötletgazda Matthew Arnold és az NBC között. A tét egyébként nagy, az ígéretek szerint ez az NBC válasza a Trónok harcára, egy sokkal sötétebb hangvételű, brutális jelenetekkel megtöltött változata az Oznak.

    e-city2

    Érdekesség, hogy az Emerald City teljes első évada, azaz mind a 10 rész Magyarországon forgott, erről bővebben mondjuk az Indexen is lehet olvasni.

    A történet elég unalmasan kezdődik, láthatjuk pár percen keresztül, ahogy a 20 éves Dorothy nővérként tengeti az életét. Segít az öregeknek, meg minden. Illetve belengetnek egy háttérsztorit arról, hogy az igazi anyja elhagyta és nevelőszülőknél nőtt fel. Ez nagyjából mindegy is, hiszen utána jön egy hatalmas nagy tornádó, ami elragadja a hősnőt otthonából, és Oz földjére repíti a főszereplőt. Innentől kezdődik igazából az Emerald City, hiszen az „új világ” rettenetesen jól néz ki. Vizuálisan van egy egyénisége a sorozatnak, hiszen ahogy merülünk el egyre jobban a mesében, úgy bontakozik ki a szép látványvilág. Nem üti ki az ember szemét a CGI, ettől nem kell félni. Ha nem szólunk valakinek, hogy igazából ez egy sorozat első két része, akkor észre se veszi. Simán azt hiheti, hogy egy mozis fantasyről van szó. És ez jó is, hiszen a Trónok harcának jelenleg a tévében nincs igazán kihívója.

    e-city3

    Kapunk itt mindenféle törzseket, boszorkányokat, valamint felbukkan már az elején Totó és a Madárijesztő is. Rengeteg sok minden történik már a széria elején, ráadásul komolyan jelen van a történetben a varázslat is. Tekintve, hogy Dorothyék farkasszemet néznek a rendkívül ijesztő keleti boszorkánnyal többek között. Ahogy a cím már lelőtte, az Emerald City egy vérgőzös feldolgozása lett az Oznak, hiszen tömve van felnőttjelenetekkel: gyilkossággal és szexszel. Bedobják még azt is, hogy volt egy nagy tragédia, jött egy szörny, ami majdnem elpusztította a mesebeli világot, egyedül Oz tudta megállítani a pusztítást, mégpedig a tudomány erejével.

    Ez a Lost óta nagyon izgalmas, amikor egy produkció szembeállítja a mágiát (=egy felsőbb erőben való hitet) a technológiával. Itt is a boszorkányok igencsak utálják és lenézik Ozt, ő persze meg van győződve arról, hogy a hókuszpókusszal nem lehet sokra vinni. Bár azért a boszorkányok rituáléját lenyűgözve nézi.

    e-city4

    Az Emerald City komolyabb színészeket is felvonultat, hiszen Ozt nem más játssza, mint Vincent D’Onofrio, akit talán a Daredevil rajongóinak nem kell bővebben bemutatnunk. Fiona Shaw-t pedig a Harry Potter fanatikusok ismerhetik, a színésznő ott a varázslást utáló Petunia Dursley-t alakította, itt meg épp egy nem túl kedves boszorkány szerepében látható.

    Az NBC komoly fába vágta a fejszéjét, azonban az első két rész igazán szórakoztató lett. Az Emerald City nem valószínű, hogy nagyon megszorongatja majd a Trónok harcát, de végre beindíthat valami érdekeset a televíziózásban. A csatornák ugyanis nem nagyon mutatnak hajlandóságot arra, hogy igazán jó fantasy sorozatokat mutassanak be. Pedig azért lenne rá igény. Az Emerald City úgy tűnik, hogy egy izgalmas, felnőttes újragondolása lesz Oz meséjének. De talán itt azért fog izgulni a közönség, hogy Dorothy haza ne jusson az unalmas Kansasbe, hanem maradjon inkább a csodás másik világban. Furcsa dolog ez.

  • Két ajándékjegy és kedvezményes belépő a Trafótól

    Január 18-án induló játékunkban a Galaktika Klub tagjai közül egy szerencsés 2 db ajándékjegyet fog nyerni a január 27-ei Stereo Akt Emlékek klinikája c. előadásra, de többieknek sincs okuk csüggedni: a Platinakártyások 10, a Gyémántkártyások pedig 20%-kal olcsóbban válthatnak jegyet a január 15-ei, Vadas Zsófia Tamara Gryllus Ábrissal közös produkciójára, a Krund Ni Ovel-re.

    A januári Nextfest 2017 keretein belül a Krund Ni Ovel c. produkció (15-én 18 majd 20.30-tól is előadják az alkotók) legfontosabb témája, hogy hogyan értelmezhető a 21. századi példaképek világa hagyományként. Hogyan képezheti ennek a világnak az eszköztára egy transzcendens folyamat alapját, egyáltalán mi számít ma rituálénak? Zsófia és Ábris performansza egyfajta módosult állapotot keres, az ilyesfajta keresgélésektől némiképp idegen eszköztárral. Beyoncé Drunk in Love című számát egy analitikus, ízekre bontó dialógus során változtatják át valami teljesen mássá.

    Krund Ni Ovel

    A 27-ei Emlékek klinikája két helyszínen játszódó utópia-rémmese. Két történet a jövőből. Két vízió, amelyek közt Áron, egy különlegesen hétköznapi férfi és a nézők a kapocs. Az első helyszín egy talkshow forgatása Magyarországon 2021-ben, ahol fegyveresek törnek be az élő adásba, és túszul ejtik a stábot. A második pedig egy klinika, ahol évekkel később hosszú álomból ébrednek a tévéstúdióban egykor foglyul ejtettek. Áron újraéli saját múltjának keserű élményeit. Emlékeit a klinika személyzete idézi fel, akik vissza-visszatekerik azokat, akár egy filmet, majd segítenek őket kijavítani, és Happy End-re átírni. De milyen árat kell ezért fizetniük?

    Március 21-én ismét két páros jegyet sorsolunk ki az Emlékek Klinikája 24-ei előadására (kezdés: 20:00). Automatikusan részt vesz benne mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    A játékunk lezárult, a jegyeket Szabó Katalin Dorottya nyerte.
    Gratulálunk!

    logó

  • Jönnek a robottörvények

    Az Európai Parlament jogi szakbizottsága a mindennapi életben egyre gyakrabban használt robotok uniós szintű jogi szabályozásának kidolgozását kérte az Európai Bizottságtól. A gyártóknak például fel kellene szerelniük a robotokat olyan biztonsági kapcsolóval, amely veszélyhelyzetben azonnal leállítja őket.

    Az uniós parlament tájékoztatása szerint a képviselők arra figyelmeztettek, hogy a robotok egyre nagyobb szerepet kapnak az olyan modern eszközök fejlesztése során, mint az önvezető autók, repülőgépek, drónok, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltató robotok vagy a szórakoztató iparhoz tartozó robotok, például játékok.

    A képviselők felvetették, hogy az egymással is kommunikálni tudó, adatok gyűjtésére és feldolgozására, valamint önálló tanulásra képes gépek jogi státuszt, egyfajta „jogi személyiséget” kapjanak. Javaslatuk szerint a robotikában rejlő gazdasági potenciál kiaknázásáért, valamint a szabványok és a biztonsági előírások rögzítése miatt közös európai alapelvek és jogi és ipari keretrendszer kialakítására van szükség azoknak a robotoknak a szabályozására, amelyek jelenleg elérhetőek vagy a következő 10-15 évben piacra kerülnek.

    Felhívták a figyelmet, sok uniós polgár tart attól, hogy a robotok munkahelyek nagy részét vehetik át. Megjegyezték, noha a robotika területe új munkahelyeket teremt, az inkább a magasan képzett szakembereknek adhat munkát és leválthatja az alacsonyabb képzettségűeket. Ezért arra kérték az uniós bizottságot, vizsgálja meg, hogy milyen feladatokat vehetnek át a jövőben a mesterséges intelligenciával rendelkező gépek.

    Az uniós parlamenti képviselők egy robotikáért felelős uniós intézmény felállítását is sürgették, amely technikai, etikai és szabályzási tanácsokkal látná el a tagországi hatóságokat. Az intézmény feladata lenne egy etikai kódex kidolgozása a mesterséges intelligenciát használó eszközökre – figyelembe véve a robotok szociális, környezeti és emberi egészségre gyakorolt hatásait -, valamint azok gyártóira, akik biztosítják az eszközök megfelelő működését, a jogi, biztonsági és etikai normákat.

    Európa tétlenül nézi, amint egyre nagyobb szerepre tesznek szert a robotok, és ez a szerep csak erősödni fog a vezető nélküli autók megjelenésével. Annak érdekében, hogy a robotok biztosan az emberek szolgálatában maradjanak, erős jogi keretek kellenek – hangoztatta Mady Delvaux, a robotbiztonsági kampányt vezető luxemburgi szocialista európai parlamenti képviselő. A politikus szerint „ilyen szabályok nélkül valós fenyegetéssé válhat egy olyan apokaliptikus forgatókönyv, amelyben a robotok az emberek ellen fordulnak”.

    Forrás: MTI

  • 2019-ig berendelték az Amerikai Horror Storyt

    Az FX helyenként borzasztóan ijesztő sorozata, az Amerikai Horror Story jó sokáig lesz még képernyőn, ugyanis a kábelcsatorna 2019-re berendelte Ryan Murphy szériáját. Ez azt jelenti, hogy az eleve már bekért 7. évad mellett biztosan jön a 8. és 9. etap is. Ezzel rekordot is dönt a produkció, hiszen ha minden jól megy, az FX leghosszabb drámai sorozata lehet az Amerikai Horror Story. Mivel évadonként eltérő, hogy miről szól a széria, ezért a díjátadókon is rendre a minisorozat kategórián belül indítják. A készítők szerint pedig pont ez a legnagyobb érdeme a műsornak, hogy a miniszériákat ismét feltette a palettára, már ami a minőséget illeti.

    Az Amerikai Horror Story első évadja egy szellemjárta házban játszódott, aztán jött az elmegyógyintézet, a boszorkányiskola, a mindenféle furcsa szerzeteket felvonultató cirkusz, a vámpírokkal és más szörnyekkel teli hotel és 2016-ban a Roanoke legenda az elveszett telepesekről és egy reality forgatásáról. A sorozat egyik nagy érdeme, hogy rettenetesen meg tud újulni évente és hiába látjuk ugyanazokat a színészeket más-más szerepekben, mindig el tudják érni Murphyék, hogy beleéljük magunkat az adott borzalmakba. A Supernatural első 5 évada óta nem volt ilyen ijesztő horror a tévében talán. Ráadásul az Amerikai Horror Story 5. évadának köszönhetjük, hogy Lady Gaga bemutatkozott színésznőként is. Ez volt a 2015-ös tévés szezon egyik legnagyobb meglepetése, hogy a híresség simán át tudta venni a vezérszerepet Jessica Lange-tól. A legfrissebb szezonban már nem kapott olyan komoly szerepet Gaga, de azért megtartották a szereplőgárdában, inkább Sarah Paulson és Lily Rabe vitték a prímet.

    Ryan Murphy produkciójának 7. évadáról egyelőre olyan keveset tudtunk, mint tavaly ilyenkor a Roanoke-ról, de minden bizonnyal hamarosan beindulnak majd a találgatások. Az FX mindenesetre láthatóan nagyon bízik az Amerikai Horror Storyban, ha ilyen hosszú távon bizalmat szavazott neki.