Blog

  • Fagyott égbolt: az Europa jegén és alatta

    Van-e élet a Földön kívül? Gyakran tesszük fel a kérdést, és még mindig nem kaptunk egyértelmű válaszokat, bizonyítékokat a témában. Mindig akadnak lelkes UFO-vadászok, akik általában elfogult űrlény-hívők, s szerintük az idegenek már köztünk élnek. Akadnak olyan teóriák is, miszerint egy kozmikus valóságshow részei vagyunk, de az sem ritka ilyen körökben, hogy egy idegen civilizáció hozott minket ide erre a bolygóra. Az SF-ben járatos olvasóknak is sokszor elkerekedik a szemük ezek hallatán, egy valamiben azonban egyetérthetünk: most már tényleg ideje lenne valahol életet találni az univerzumban!

    jim_murray_01

    Alapvetően a tudományos fantasztikumnak, mint műfajnak gyakran egyik népszerű témája, hogy léteznek rajtunk kívül is fejlett civilizációk a világűrben, de ahogy a konteók esetében is történik: ahány írás, annyi elmélet született már. Azonban az SF alkotások, melyek űrlényekkel foglalkoznak, legnagyobb részben másik naprendszerbe, csillaghalmazba, alternatív univerzumba helyezik el az idegen fajokat. No de mi van akkor, ha az élet itt van az orrunk előtt? Mondjuk a saját Naprendszerünkben.

    A Jeff Carlsonnal és a Fagyott égbolt című regénnyel kapcsolatos cikksorozatunk előző részében a Cassini űrszondáról volt szó, mely 1997 óta járja a világűrt pazar felfedezések sorát megmutatva a földi tudósoknak. A Cassini ugyan csak érintőlegesen foglalkozott a Jupiter rendszerével és az Europával (képeket készített, majd továbbhaladt a Szaturnusz rendszerébe), mégis felkeltette a szakemberek érdeklődését.

    6a00d8341bf7f753ef01b7c8e1b013970b

    Vastag jégrétege alatt, az Europa hold masszív óceánt rejt, mely folyékony vizet, és olyan anyagokat tartalmazhat, melyek elengedhetetlenek a földi értelemben vett élet kialakulásához. Ha van is élet a mélységes és sötét óceánban, akkor is csupán a földi tengerekben is előforduló mikrobákhoz lehetnek hasonlatosak. Az Europa felszínét folyamatos sugárzás támadja, ami elpusztíthatja az organikus anyagokat, így a felszínen egészen biztosan nem fogunk életre lelni.

    A felszín helyett inkább az alatt vizsgálódnának a kutatók. Legalább tíz centiméter mélyre fúrva már komoly információkkal szolgálhatna a jégtakaró. Például speciális mikroszkópok kereshetnének akár holt mikrobákat a felszín közeli részekben, más eszközök pedig szerves anyagok után kutathatnának. Rengeteg mérés, és különböző, ilyen célokra fejlesztett eszközök szükségesek az esetleges bizonyítékok kutatására, hiszen ha bármilyen életre utaló jelre bukkannánk, azt 100%-os bizonyossággal kell bizonyítani. Azt mondani sem kell, ha az Europa képes életet biztosítani különböző mikroorganizmusoknak, az szenzációs, de egy csöppet ijesztő felfedezés is lenne: valóban nem vagyunk egyedül a végtelen univerzumban.

    02-full-Europa-NASA-JPL-Stryk-Cassini

    Legközelebb 2022-ben indítanak oda küldetést, ami az Europa Clipper névre hallgat, és kimondottan a Jupiter holdjával fog foglalkozni, életet keresve az Europa jeges világában. Néhány évvel később pedig egy olyan űrhajó követné őt, ami képes lesz a felszínen is landolni, hogy onnan közvetlenül lehessen vizsgálódni és élet után kutatni a holdon.

    A BBC Newsnak így nyilatkozott Dr. Robert Pappalardo, a NASA, és az Europa Clipper misszió tudósa:

    „Tényleg megpróbálunk potenciális lakhatóság bizonyítékaira lelni az Europán, – az élet alap összetevőit keressük: főként vizet, amely olyan kémiai vegyületeket tartalmaz, amik az élethez szükségesek. Megpróbáljuk megérteni az óceánt, a jégburkot és a hely földrajzát. Ha ezek eredményeit összevegyítjük, megkapjuk az Europán lévő aktuális aktivitási szintet.”

    europa_by_justv23-d6sws1i

    Tehát, ha van is élet a jégtakaró alatt, még sok évet kell várnunk arra, hogy bebizonyítsák. Azonban nem lehet elégszer hangsúlyozni: az élet jelenléte alatt nem zöld (vagy szürke) emberkéket értünk, vagy harminc méter hosszú gilisztákat pengeéles fogakkal, hanem apró, szabad szemmel nem látható mikroorganizmusokat. Ám évmilliók során ezekből a kicsiny lényekből, ha az evolúció feltételei érvényesülnek, akár sokkal összetettebb létformák is kialakulhatnak.

    Cikksorozatunk következő részében Jeff Carlson Fagyott égbolt című regényével fogunk foglalkozni.

  • Jupiter holdja: Cannes-ban állva tapsolták a magyar misztikus filmet

    Mundruczó Kornél 2014-ben már letett valami nagyot az asztalra, hiszen a filmes szakember kutya-apokalipszisről szóló, Fehér Isten című filmje a Cannes-i Filmfesztivál Un Certain Regard elnevezésű programjának fődíját hozta el. Most a rendező újabb alkotással képviselteti magát Franciaországban, ez a Jupiter holdja, mely egy nagyon is aktuális kérdéssel, a menekültekkel foglalkozik. A migránsválságot azonban különleges nézőpontból közelíti meg a misztikus film, hiszen egy olyan szíriai fiatal áll a történet középpontjában, akit lelőnek a magyar határon, de csodával határos módon túléli, sőt, szuperképessége is lesz.

    A lebegő menekültről szóló filmben olyan színészek játszanak, mint Balsai Mónika, Cserhalmi György, Jéger Zsombor, Mucsi Zoltán, Szabó Kimmel Tamás, és Haumann Péter. A főszerepet egy grúz színészre, Merab Ninidzére bízták, de a Jupiter holdjában feltűnik hazánk egyik legfelkapottabb modellje, Mihalik Enikő is.

    jupiter-holdja2

    A közönség a 70. Cannes-i Filmfesztiválon állva tapsolta meg a Jupiter holdját, habár a kritikusokat erősen megosztja a film. A Variety kiemeli, hogy a látvány elsőosztályú, ám a sztori csiszolásra szorult volna, a Screen Daily szerint pedig az X-Men stílusa érhető nyomon a filmben, a kitaszítottság és a szuperképességek miatt. Az Indiewire egyenesen Steven Spielberg és Alfonso Cuarón jellegzetes alkotásaihoz hasonlítja a Jupiter holdját, ami már önmagában dicséret, de a sajtó egyöntetűen elismeri a zeneszerző Jed Kurzel és az operatőr Rév Marcell munkáját is. Az Origo Filmklubja szerint több, vágás nélküli akciójelenet látható a filmben, az efféle bravúros megoldásokat a hozzáértők nagyon szeretik.

    A Jupiter holdja a Filmalap 700 milliós támogatásával készült és június 8-tól Magyarországon is látható lesz a provokatív témákat feldolgozó film.

  • Alien: Covenant – kibeszélő

    A Prometheus-hoz hasonlóan az Alien: Covenant is megosztó film lett. Olyannyira, hogy két vloggerünk, Marci és Mikul sem értenek egyet abban, hogy jó vagy rossz filmmel van dolgunk. Lássuk, mi a véleményük!

    Figyelem! A videó spoileres. Azoknak ajánljuk, akik már látták a filmet.

    Korábbi posztjaink Alien: Covenant témában

  • Tom Hardy kapta a Venom film főszerepét

    A Marvel egyik legismertebb karaktere Venom, aki Pókember nagy ellenfele, illetve a képregényekben egyfajta antihőssé is válik. A Sony nemrég bejelentette, hogy az MCU-tól és a következő Pókember filmtől különálló sztoriban foglalkozik Eddie Brockkal, most pedig újabb részleteket tudtunk meg a filmről. Nem is akármilyeneket, hiszen megvan a Venom főszereplője, aki nem más, mint Tom Hardy. A színésznek van tapasztalata a főgonoszokban, hiszen 2012-ben rendkívül emlékezetes alakítása miatt lett vállalható film a The Dark Knight Rises, így a brit sztár nem véletlenül lett a 2015-ös Mad Max: Fury Road főszereplője se. Hardynak jelenleg van egy saját sorozata, a Taboo, 2017-ben a legújabb Nolan filmben, a Dunkirkben lesz látható, így pedig már 2018-ban is van egy fontos szerepe a színésznek.

    A Venom ugyanis 2018. október 5-én jön a mozikba, a forgatás idén ősszel kezdődik és a képregényfilmnek már rendezője is van, Ruben Fleisher, aki a Zombielanden dolgozott. Eddie Brocknak ebben a filmben, akár a képregényekben szoros kapcsolata lesz az őt uraló szimbiótával, most viszont teljesen önálló történetben láthatjuk majd a karaktert, mely olyan húzónevek, mint Pókember, Vasember, Deadpool, vagy éppen a Hulk nélkül elég merész vállalkozás.

    Tom Hardy egyébként láthatóan nagy rajongója Venomnak, helyenként a karakterrel díszített pólókban is szaladgál és selfie-zget a színész, szóval a lelkesedés a stáb részéről vélhetően már most megvan, az egyedüli kérdés, hogy a rajongók befogadóak lesznek-e a Sony újabb próbálkozásával kapcsolatban. A The Amazing Spider-Man 1-2 nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a közeljövőben egy animációs Pókember film és a Venom feladata, hogy a Sonynak hozzonak némi sikert.

    venom-hardy2

  • A hét grafikusa: Jasper Schreurs

    Újraéledő rovatunkban, a Hét grafikusában most a Fagyott égbolt borítójának illusztrátorát, Jasper Schreuert, vagy más néven Jasper Hollandot ismerhetitek meg.

    Schreuers Afrikában nőtt fel, de 14 évesen visszatért Hollandiába. Az iskolában nem igen érezte jól magát, azonban a rajzolásban megtalálta a maga számítását, így művészeti szakon folytatta tanulmányait. Első komoly szakmai kihívását mesterszakosként kapta: egy állítólagos holland báró megkérte, menjen körbe Hollandia múzeumaiban, hogy reprodukciókat készítsen felmenőiről. A későbbiekben szabadúszó grafikusként olyan cégeknek kezdett dolgozni, mint az Addidas, az Unilever, a Philips vagy a Shell. Londoni munkája után úgy döntött, Fidzsire költözik. 13 évig élt a szigeten, ott házasodott meg, később pedig két lánya született; és természetesen továbbra is alkotott. Főleg magazinok és könyvkiadók számára készített különböző illusztrációkat, de fidzsi-i évei alatt Fidzsi-szigetek államának felkérésére még bankjegyet is tervezett.

    A Deviantart  szerint Schreuers egy nagyon sokoldalú alkotó, aki otthonosan mozog a különböző stílusok között, a holland képzőművészet hagyományaitól egészen a hiperrealizmusig.

    Az ismertető végén egy kis összeállítást mutatnánk Schreuers illusztrációiból; további képeket Schreurs Deviantart oldalán találhattok.

    pods_in_the_canyon_by_jasperholland-d69up76
    Hüvelyek a kanyonban
    space_disaster_by_jasperholland-d9soudo
    Űrkatasztrófa
    bern_saga__book_1_by_jasperholland-d6626h0
    Borító Hugh Howey Bern Sagájához
    fs2cover_by_jasperholland-d82g45e
    A Fagyott égbolt – 2. rész borítója
    character_study_by_jasperholland-d65x1of
    Karakterrajz
    bern_saga__book_4_by_jasperholland-d66256e
    Illusztráció a Bern Sagához
  • Galaktika TV: Heti Beszámoló #2

    Itt a vadiúj Galaktika TV második heti bejelentkezése, Marcival, Mikullal, plusz könyvsorsolással, filmekkel, tévésorozatokkal, MetaGalaktikával, tudományos hírekkel és egy újabb nyereményjátékkal.

    A műsorban egy időparadoxont is elrejtettünk. Eddig próbáltuk titkolni, de most már késő: egy-egy vágás között vloggereink néha ugranak egyet az időben. Ezért hivatkoznak úgy a MetaGalaktika 12-re, mint ami csak a jövőben fog megjelenni. Pedig január végén már megjelent, ahogy ezt a kezükben tartott antológia is bizonyítja. De ezt az időrendőrségnek kérlek ne áruljátok el!

     

    Két fontos hír pedig a forgatás után futott be, ezért még egy bónusz Breaking News adás is készült:

     

    A csatornánkat a https://www.youtube.com/c/GalaktikaHuSF címen találjátok. Ne felejtsetek el feliratkozni!

  • Látványos lett a Star Trek: Discovery első trailere

    A legújabb Star Trek sorozat, a Discovery előkészületi fázisa nem volt éppen egyszerű, hiszen a produkció többek között elveszítette showrunnerét, Bryan Fullert, aztán még el is tolták a premierjét fél évvel. 2017 őszén azonban a CBS-en bemutatkozik hosszú várakozás után a Discovery, mely az Enterprise 2005-ös fináléja óta az első Star Trek sorozat a tévében. Jó hír a rajongóknak, hogy az előzetes várakozásokkal ellentétben a produkció nem 13, hanem 15 részes lesz, jelenleg pedig a széria 6. epizódját forgatják a sajtó szerint.

    Az újdonság egyik főszereplője a The Walking Deadből nemrég távozott Sonequa Martin-Green lesz, aki a USS Discovery első tisztjeként tűnik fel a színen. Mellette sok játékidőre számíthat még Michelle Yeoh, a trailer szerint ők ketten fognak sokat civakodni, de a Tudorokból ismert James Frain is érdekesen fest vulkániként. A rajongók egyöntetűen háborodtak fel, amikor az új külsővel támadó klingonok feltűntek a trailerben, illetve sokaknak csalódást okoz ez a videojátékos látványvilág, ami előreláthatólag a sorozatot jellemzi majd.

    A Star Trek: Discovery 10 évvel játszódik a Star Trek: The Original Series történései előtt, a történet felépítéséről pedig egyelőre annyit lehet tudni, hogy nem epizodikus lesz, hanem „regényes” módszerekkel, fejezetekként kapcsolódnak össze a részek.

    st-disc2

    Annyi biztos, hogy egyelőre semmi hír a J. J. Abramsék által felépített és rendkívül sokak által kedvelt Star Trek filmek jövőjéről és, hogy az alternatív univerzumban játszódó felvonások 4. része elkészül-e. A Star Trek azonban az elmúlt évtizedekben erősen tudta képviseltetni magát a tévéképernyőkön is, hiszen ott volt a TOS után a The Next Generation, a Deep Space Nine, a Voyager és az Enterprise is, szóval a Discovery előtt komoly feladat áll: fel kell nőnie a nagy elődökhöz.

    Az új Star Trek sorozat a CBS-en mutatkozik be elsőként, aztán a csatorna All Access szolgáltatásán folytatódik, világszerte pedig a Netflix terjeszti majd a produkciót. Nem kizárt tehát, hogy hazánkban is elérhető lesz, viszonylag gyorsan, magyar felirattal.

  • Tiéd lehet a legújabb Black Aether

    Mi már az indulás óta megszállottan követjük a Black Aether, az első magyar Lovecrafti fanzin működését. A weird irodalom pápájának örökségét ápoló, negyedévente jelentkező folyóirat tehetséges magyar fiatalok novelláit (és vizuális alkotásait) közli többek közt horror-weird-bizarro-sci-fi és fantasy műfajban.

    Május 23-án 2 példányt sorsolunk ki a magazin legújabb (2017 március) számából. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk lezárult. Nyerteseink:
    Popa Péter (Dunakeszi)
    Maron Tiborné (Pusztavám)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Cory Doctorow a májusi XL-ben

    Cory Doctorownak sikerül mindig roppant aktuálisnak lennie. Két regénye, a Kistestvér, és annak folytatása, a Homeland kimondottan hűen mutatja be a világ jelenlegi technológiáját, az amerikai politikát, és társadalmat. Az irodalomban viszonylag kevesen engednek betekintést a számítástechnikai újításokba, legalábbis ennyire relevánsan biztosan nem foglalkoznak sokan a témával. Doctorow szerencsére olvasmányosan képes elénk tárni „kulisszatitkokat”, hogy hol tart most például a 3D-nyomtatás, vagy a drón-technológia. A digitális jogi aktivista, és író a májusi Galaktika XL-ben egy kisregénnyel és egy novellával ragadja meg az olvasók figyelmét.

    Az ember, aki meghódította a Holdat

    Doctorow imádja a Burning Mant, és ezt nem szégyelli hangoztatni. A népszerű amerikai fesztivált minden évben megrendezik a nevadai sivatagban, ahol legkülönbözőbb emberek gyűlnek össze az ország minden tájáról. Nem titkoltan tonnaszámra fogynak a különböző kábítószerek, de ez itt egyáltalán nem számít. A fesztivál minden őrületes építményét a lakók állítják össze, és az egyhetes dzsembori után maguk bontják le az egészet. A Burning Man legfőbb szabálya: nem visszük haza magunkkal a sivatagot.

    Az ember, aki meghódította a Holdat című kisregényben egy igazán megható történetet olvashatunk igazi barátságról, összetartásról, és 3D-nyomtatásról a nem túl távoli jövőben. Az alkotás főleg a Juplayán játszódik, mely nagyban hasonlatos a Burning Manhez, csak még őrültebb a fesztivál, és a látogató közönség. A kisregény második felében pedig már a Burning Manre kalauzol el bennünket az író, ahol remekül meg lehet mutatni a lázadó amerikai újhullámos hippiket. Doctorow képes oly módon bemutatni mindkét rendezvényt, hogy olvasás közben szinte éreztem a homok szárazságát, a fülledtséget, és az eszeveszett mulatozást. A fantasztikus leírásokat pedig kiegészíti remek karakterekkel, és szívbemarkoló történettel.

    Bármit is mondanék a sztoriról, nagyban spoiler lenne, úgyhogy az igazi drámát és élményt meghagynám a kíváncsi olvasóknak.

    burning-man

    Anda játéka

    A videojátékok napról napra egyre népszerűbbek lesznek, térhódításuk egyre nagyobbá válik. Lassacskán az is elkezd játszani valamivel, aki eddig soha nem ült pécé, vagy konzol elé. Számos olyan program született az évek során, amik már-már művészi magasságokba emelkedtek, gyakran meghaladva egy kiváló film, vagy könyv színvonalát. Mára hatalmas iparág épült a videojátékok köré, nézzük csak meg a folyamatos konzolháborúkat, és hogyan versenyeznek a kiadók a fejlesztők kegyeiért és fordítva. Vagy pillantsunk rá az Esport versenyek díjazásaira.

    Az Anda játéka című novellában egy online szerepjáték mindennapjaiba leshetünk be, ámde női szemszögből. Azonban a lány gamerek között is akadnak kirívó esetek. Sokan nőiességüket kihasználva jutnak nagyobb nézettséghez, mikor például online közvetítenek egy adott játékot. A nagyobb nézettség több pénzt is jelent, ez tehát nem feltétlenül fedi az egészséges verseny fogalmát.

    Doctorow novellája viszont más tanulságot hordoz magában: sosem tudhatjuk, ki van a hálózat egy másik pontján. Attól, hogy valakinek női karaktere van, még nem jelent semmit. Bárki, bármit állíthat, de képtelenség leellenőrizni igazát. Sokan használhatják illegális üzletek lebonyolítására az online szerepjátékokat, hiszen a játékon belüli chat funkció nem tudja kiszűrni az alvilági személyeket, főleg, ha az adott program szlengjét használják.

    Összegezve tehát ismét két érdekes alkotással gazdagodhatunk, ha elolvassuk a májusi XL-t. Doctorow hozza a formáját, és arra ösztökél, hogy kivételesen ne a távoli múlton rágódjunk, hanem vesszünk el egy kicsit jelenünkben. Itt is akadnak megoldásra váró feladatok, ezt a jelent kell úgy formálni mindenkinek, hogy a későbbi generációknak egy sokkal szebb jövőt biztosíthassunk. Mert sosem késő barátságot kötnünk, és a helyszín, vagy két ember eltérő személyisége sem okozhat problémát. Találhatunk örök életre szóló barátságot a Burning Man fesztiválon, vagy akár egy online szerepjátékban.

    3079321-horizonzerodawn_e32016_aloy_vista_1465873612

     

  • Fagyott égbolt: a Cassini űrszonda felfedezései

    A sci-fi műfajának alapeleme az elvágyódás, a misztikus világűr, a felfedezés varázsa, és a szokatlan, nem e világi földrajzi helyek. Azonban azt se felejtsük el, hogy otthonunk, a Föld önmagában egy csoda. Szülőbolygónkon is megannyi gyönyörű táj, szélsőséges körülmények között élő lény található. A fantasztikumért nem mindig kell másik bolygóra látogatni, megtalálhatjuk azt a Földön is. Jeff Carlsonnal is a nászútján jött szembe az ihlet, melyet fel is használt Frozen Sky című művéhez, melyet most először olvashat magyarul a nagyérdemű.

    A magyarul Fagyott égbolt címen megjelent regény a Jupiter negyedik legnagyobb holdján, az Európán játszódik, ahol a történet főhősére, Vonnie-ra és társaira megannyi kalandos felfedezés vár.

    Ám mielőtt a regénnyel foglalkoznánk, ejtsünk pár szót az Európáról, a Cassini-Huygens űrszonda eredményeiről és az Európa rejtélyes jégvilágáról.

    A Cassini-Huygens űreszközt 1997-ben bocsátották ki a világűrbe, azzal a feladattal, hogy a Szaturnusz környezetét vizsgálja, illetve hogy eljuttassa a Huygens leszállóegységet a Titán hold felszínére.  A Jupitert és holdjait közvetlenül nem kutatták, azonban remek fotókat készített az űrszonda az útja során.

    pia19048_0

    A küldetés azonban számos új, nem várt és meglepő eredményt is produkált, nézzük is őket sorjában:

    A Titan hasonló felszíni képződményekkel rendelkezik, mint a Föld, légköre van, amelyben szerves anyagokat is lehet találni, és a holdon metántartalmú csapadék hullik alá, tavakat létrehozva. Lehetséges lenne tehát az élet a Földön kívül? Ráadásul nem is kell annyira „messzire” menni érte? A Naprendszer egyre inkább meglepi a tudósokat, hiszen az Európa hold után a Szaturnusz rendszerében feltételezhető az élet, vagy az arra alkalmas környezet. A Szaturnusz másik nagy holdjából, az Enceladus a felszínéről vizet tartalmazó anyag lövell ki. A felszín akár hatalmas vízóceánt is rejthet.

    pia11688_0

    A Szaturnusz mindkét pólusánál gigászi hurrikánok tombolnak, és az északi póluson szabályos hatszög alakú képződmény van jelen, melyről eddig nem sokat tudtak elmondani a kutatók. A hexagon egy nagyon erős örvényzóna, melynek pontos magyarázata még hátra van, de a küldetés utolsó részében behatóbban fogják vizsgálni a jelenséget.

    A Cassini programot eredetileg négyévesre tervezték, de azóta kétszer is meghosszabbították. Azonban most már tényleg a nagy befejezésre készül az űrszonda, ugyanis idén április végétől megkezdődtek pályamódosításai, melynek eredményeképpen hamarosan a Szaturnuszba csapódik.

    Az űreszköz pedig még „haláltánca” közben is bámulatos dolgokkal kápráztatja el az emberiséget. Ahogy halad elkerülhetetlen végzete felé, a Cassini minden korábbinál jobban meg fogja közelíteni a Szaturnuszt. Huszonkét keringés alkalmával a gyűrűk belső pereme és a bolygó között halad át, így pazar képeket láthatunk majd a legbelső gyűrűkről és persze magáról a Szaturnuszról is.

    PIA18274-Saturn-NorthPolarHexagon-Cassini-20140402

    A 110 ezer kilométer per órás sebességgel mozgó Cassini saját, hatalmas tányérantennáját használja védőpajzsként, hiszen ekkora sebességnél a legapróbb szemcsék is végzetesek lehetnek a szonda számára.

    Azonban, arra a tudósok sem számítottak, hogy a bolygó és gyűrűi közötti nagyjából kétezer kilométer széles sávban pormentes üresség tátong. A különleges környezet mellett szokatlanul csöndes arrafelé az űr. A Cassini mindeddig a rádió és plazmahullám-vizsgáló rendszerét használta a különböző űrbéli részecskék emberi fül számára hallható hanggá konvertálására. Amíg az eszköz a gyűrűket járta, másodpercenként több száz ilyen részecskét tudott rögzíteni, azonban az üres térben megszűntek a hangok. Csupán néhány alkalommal lehetett felfedezni a részecskék „dallamát”.

    Tehát már csak pár hónapja maradt hátra a nagyszerű űrszondának, de ez alatt az idő alatt is számíthatunk meglepő felfedezésekre.

    Az elmúlt húsz év során a Cassini űrszondának köszönhetően többet tudtunk meg a Jupiterről, a Szaturnuszról és azok holdjairól. Köszönjük a munkát, Cassini!

    A cikksorozat következő részében a lehetséges élettel foglalkozunk a Naprendszerben. Irány az Európa!