Blog

  • Egy időutazós sorozat lett a tévés szezon nagy túlélője

    A Timeless című NBC-s drámasorozattal szinte kabaréba illik, ami történt, ugyanis a csatorna május 10-én bejelentette, hogy kaszát kapott a sci-fi széria. A készítők, Eric Kripke és Shawn Ryan sajnálatukat fejezték ki, aztán rögtön ki is jelentették, hogy a produkció külsős gyártója, a Sony bizony mindent el fog követni azért, hogy a műsort másik csatornára költöztessék. Aztán pár nappal később jött a hír, hogy az időutazós sorozatot az NBC mégis berendelte egy második évadra, melynek az egyik főszereplő, Matt Lanter Facebookos videóban örült.

    Az NBC hatodik legnézettebb drámasorozatáról beszélünk egyébként, mely így első hallásra lehet, hogy jól hangzik, de a Timeless nézettségben eléggé elmaradt a várakozásoktól. Azóta a készítők úgy nyilatkoztak, hogy a produkció legkorábban 2018 tavaszán térhet vissza a képernyőkre és a második etap 10 epizódos lesz. A nézők minden bizonnyal fogták a fejüket az első szezon lezárása után, ugyanis elég kemény cliffhangerrel búcsúzött a Timeless, de a hírek szerint épp ők, a rajongók érték el, hogy az NBC megváltoztassa a döntését.

    Egyesek szerint a piszkos anyagiak miatt dobta volna el az NBC a Timelesst, ugyanis elég kemény egyezkedések mentek a háttérben a produkciót gyártó Sony TV-vel, de nem csak ez a sorozat járt ebben a cipőben, hanem a Taken és a Blindspot is. Bár, azt hozzá kell tenni, hogy nézettségben mind a Taken, mint pedig a Blindspot gyengébben teljesített a Timelessnél, és azokat így is simán (elsőre) berendelték.

    timeless-kabare2

    Mint kiderült, végül a Sony és az NBC a rajongók miatt ült le még egyszer tárgyalni, akik a hivatalos állásfoglalás szerint összefogtak és megmentették a sorozatot. A tévétörténelemben ezen kívül egy ismertebb eset van még, amikor nézői nyomásra menekült meg egy produkció. Annak idején a CBS-féle posztapokaliptikus, kisvárosi sci-fi, a Jericho ért véget egy hatalmas cliffhangerrel, de aztán a rajongók annyi mogyorót küldtek tiltakozásul a csatorna székházába, hogy kénytelenek voltak megcsinálni azt a hőn áhított második évadot.

    A Timeless című sorozatot Magyarországon a VIASAT3 mutatta be, dupla résszel, március 21-én. A hazai közönség a produkciót Időutazók néven ismerheti, mely egy, a Slidershez hasonló csapatról szól. A főszereplők egy gonosz konspirátor nyomába erednek, amikor az ellop egy időgépet és elkezdi módszeresen megváltoztatni a múltat.

  • Folytatódik Az ezer mérföldet gyalogló macska

    A Galaktika olvasói előtt nem lehet ismeretlen Kij Johnson neve. Eddig számos, az SFF irodalom legrangosabb díjaival kitüntetett novelláit és kisregényeit hoztuk el, a Galaktika 311 XL kiadása pedig az ő munkásságát járta körbe egy kisregényen és két novellán keresztül. A 326-os számban azonban egy már jól ismert történet folytatódik: „Az ezer mérföldet gyalogló macska”. A kisregény egy macska hősies útját meséli el Japánban.

    CAT_Wolves_lo

    Az 55 oldalas történet eredetileg 2009-ben jelent meg a Tor Booksnál, e-book formátumban, majd az amerikai kiadó blogján is, Goñi Montes fantasztikus illusztrációival. A Galaktikában a macska történet első részét a 289-es számban olvashattuk, a második adag, amiben a Kis Cicáékat ért tűzvésznek lehetünk tanúi a Galaktika 306-ban jelent meg. A macska hosszú vándorlásáról és az emberekkel való ismerkedésről a 320-as Galaktikában olvashattunk, a mostani szám pedig Kis Cica és a szerzetes vándorlását, a farkasokkal való találkozást, és egyéb kalandokat beszél el.

    Kij Johnson állatnovelláinak legnagyobb erénye, hogy az állatszereplőit a meséktől teljesen eltérő módon, mondhatni tudományos módon ábrázolja őket. „Az ezer mérföldet gyalogló macská”-ban is hiába akadnak mesésebb elemek, végig érezni egyfajta távolságtartást az állatoktól. Johnson ezt a tényszerű leírásokkal éri el. A korábbi és a mostani részletekben is csak bizonyos érzéseket és gondolatokat kapunk Kis Cica karakteréből, az írónő inkább tisztes távolságból tanulmányozza a macskát, majd írja le viselkedését, cselekedeteit. Azért így nem válik teljesen rideggé az elbeszélő mód, Johnson pont annyi információt oszt meg velünk főhőséről, amennyi szükséges a folyamatos érdeklődés fenntartásához és a szimpátia kialakításához. Az írónő egy nagyon érdekes macska kultúra alapjait fekteti le a fudokival, ami a macska közösség közösen épített mitológiája. A történet előrehaladtával a macska mesegyűjteménye egyre központibb témává válik, Kis Cicán keresztül többször újradefiniálódik. Egyszer a hovatartozás alapegységét, később pedig az elveszett haza utolsó kapaszkodóját jelenti. A fudokival kapcsolatban hozza be Johnson a legfontosabb kérdéseket is: Mi határozza meg identitásunkat? Mi által válunk egy közösség tagjává? És tulajdonképpen mit is jelent az otthon szó?

    CAT_Garden_lo

    „Az ezer mérföldet gyalogló macská”-ban a megszokott johnsoni elemekkel találkozunk: elegáns, de távolságtartó, tényszerű írásmód, izgalmas történet és létezésünk alapkérdéseinek új szempontból való megközelítése. Ajánljuk Kij Johnson rajongóknak, azoknak, akik valami különlegesre vágynak, a japán kultúra kedvelőinek, de leginkább azoknak, akik szeretik a macskákat.

    Kis Cica kalandjai még nem értek véget! Figyelje a Galaktika következő számait, vagy fizessen elő a magazinra ezen a linken.

  • Ridley Scott beismerte, mekkora hiba volt a Prometheus

    Hamarosan bemutatkozik a mozivásznakon az Alien franchise legújabb része, a Covenant, ennek kapcsán pedig megkérdezték Ridley Scottot, hogy miképp élte meg a Prometheus című filmet ekéző kritikákat. Nem elég, hogy a tősgyökeres rajongóknak nem tetszett a 2012-es előzmény, még a pénztáraknál is nagyot bukott a film.

    Nem volt kérdés, hogy rengeteg fan frusztrált lett a Prometheus miatt, hiszen sokkal többet akartak látni ebben a filmben is az eredeti szörnyből. Én korábban úgy gondoltam, hogy tálcán kínálom nekik az élményt, de kénytelen voltam belátni, hogy tévedtem. Annak ellenére, hogy sose a nézőké az utolsó szó, mégis egyfajta tükröt adnak a rendező kezébe, amelyen keresztül látni lehet, hogy a készítő döntései jól sültek-e el. A filmművészet megkövetel egyfajta érzékenységet az alkotóktól, a rajongók nélkül ugyanis egy alkotás se lehet igazán sikeres – mondta el Ridley Scott.

    A Prometheus annak ellenére, hogy vállalható sci-fi film lett, az eddigi Alien-felvonásokhoz nem tudott felnőni. Filozófiailag sok érdekes kérdést tett fel, a forgatókönyv azonban a több mint kétórás játékidő ellenére is elfelejtette ezek nagy részét megválaszolni. A Covenanttel kapcsolatos első kritikák szerint Scottéknak sikerült elrugaszkodniuk a Prometheustól és a 2017-es film már hűebb a hagyományokhoz.

    alien-covenant-ridley2

    Ridley Scott az Alien jövőjéről is nyilatkozott, hiszen a tervek szerint az Awakening lesz a franchise következő darabja.

    Az új részt minden valószínűség szerint egy éven belül forgatjuk, így 21 hónapon belül mozikba fog kerülni az Awakening, számításaim szerint. Nagyszerű élmény íróként, rendezőként és tervezőként is egy ekkora franchise mellett lenni, mint az Alien, hiszen egészen közelről láthatom, ahogy kész művé válik egy szimpla vázlat.

    Az Alien: Covenant május 19-től látható a mozikban.

  • Minden, amit tudni érdemes az Inhumanekről

    A Marvel hamarosan bemutatja az ABC tévécsatornán az Inhumans című sorozatot, mely szorosan kapcsolódik az Agents of SHIELD-hez, a nézők egy része azonban vélhetően nincsen tisztában azzal, mi fán terem ez a ránézésre is furcsa csapat. A királyi család először a Fantastic Fourban tűnt fel, az évek során pedig rengeteg animációs filmben és videojátékban tették tiszteletüket. De kik is ők és miért fontosak a Marvel univerzumban?

    Az Inhumanek egyfajta mutánsok, akik régen emberek voltak, de egy idegen faj, a Kree elkezdett játszani a DNS-ükkel, így a génjeik módosultak. Ezek a gének csak akkor aktiválódnak, ha egy különleges gáznak, a Terrigen Mistnek lesznek kitéve az Inhumanek. A végeredmény pedig vagy az, hogy szuperképességeik lesznek, vagy pedig külsőre megváltoznak. Az ABC sorozatában a királyi család lesz a főszereplő, ők ennek a fajnak a vezetői, és szuperhősökként is tevékenykednek.

    inhumans-2

    Ott van például Gorgon, aki Black Bolt kuzinja, testőre és katonai tanácsadója, aki frissen öntudatra ébredt Inhumaneknek segít beilleszkedni. Amúgy ő szupererős, ráadásul képes a lábaival szeizmikus hullámokat is kibocsátani. Karnakból sose lett igazi Inhuman, ugyanis ő inkább elkerülte a Terrigen Mist jótékony hatásait, ennek ellenére igen hasznos tagja a csapatnak, hiszen egy harcos szerzetesről van szó, aki hirtelen képes meglátni ellenfelei gyengeségét és ellenük fordítani azt. Black Bolt az Inhumanek királya, aki a hanghullámjai segítségével pusztít, egyetlen szavával képes egy egész várost a földdel egyenlővé tenni. Mindennek az eredménye, hogy ahogy Küklopsz az X-Menben folyton szemüveget hord a lézersugaras látása miatt, így Black Bolt nem beszél, hanem telepátiával kommunikál.

    inhumans4

    Medusa Black Bolt neje és a királyné, aki szó szerint a hajában hordja az erejét, ugyanis képes irányítani azt és megvédeni magát vele, ha szükséges. Érdekesség, hogy az Inhumanek családon belül házasodnak, így igyekszenek megőrizni a „vérük tisztaságát”, emiatt Medusa Black Bolt unokatestvére. A királyi család tagja még Crystal, aki Medusa lánytestvére, és a képregények történetében az első, akit Inhumanként azonosítottak. Crystal fő képessége, hogy a négy elemnek, azaz a tűznek, víznek, levegőnek és földnek is parancsolni tud. Maximus az utolsó, akit érdemes még megemlíteni, ő Black Bolt testvére és sose lehet tudni róla, hogy mikor fog keresztbe tenni az Inhumaneknek. Nagyjából úgy kell ezt elképzelni, mint Thor és Loki kapcsolatát.

    inhumans-3

    A képregényekben egyébként sokszor Lockjaw, az Inhumanek óriási bulldogja viszi el a show-t, amit legfőképp utazásra használ a királyi család, ugyanis képes teleportálni. Érdekes lesz látni, hogy a tévés büdzsé mennyire lesz elég arra, hogy hihetően és szerethetően ábrázolják ezt a figurát.

    Habár az Inhumanek szerte a világban megtalálhatóak, központjuk mégis Attilan városa, mely egy technikailag nagyon fejlett hely. A rendkívül népes településről azt kell tudni, hogy folyamatosan mozgásban van és igencsak zárt, habár nemrégiben a várost elpusztították, így technikailag a királyi család New Attilanből irányít, mely a Hudson-folyó felett lebeg.

    inhumans5

    Az Inhumanek esetében a közvélemény szereti kiemelni, hogy talán ők a Marvel világának legfurcsább teremtményei, még különcebbek talán, mint a rendkívül népszerű X-Menek. Annak ellenére pedig, hogy a készítők nem tervezik, hogy a tévés verzióban crossovert kapnának az Agents of SHIELD-del (sajnos), a királyi család bemutatkozása jelentheti a kulcsot ahhoz, hogy a Marvel egyik leghíresebb Inhumane, Ms Marvel is bemutatkozzon.

    (Cikkünk az io9 írása alapján készült.)

  • Minisorozat készül A sötétség balkezéből

    A filmkészítők szerencsére nem csak az új művekre figyelnek, hanem a régi klasszikusokat is előveszik. A tavalyi Gyermekkor vége minisorozat után egy újabb nagy sci-fi klasszikust filmesítenek meg: a közel jövőben Ursula Le Guin méltán elismert könyve, A sötétség balkeze költözik a tévék képernyőjére.

    A történet szerint az Ekumen küldötte, Ai a Gethen bolygóra látogat, hogy megnyerje közössége számára az ott élőket. Feladata azonban nem egyszerű, idővel hatalmi harcokba keveredik, de a getheniek sajátos kultúrája is számos nehézséget hoz számára.

    A Variety értesülése szerint a Critical Content társaság vette meg az 1969-es regény megfilmesítési jogait, egyenesen az írónőtől, aki maga tanácsadóként fog közreműködni a készülődő adaptációnál. A projekt producerei Tom Forman, Andrew Marcus és Ray Ricord lesznek; ennél többet egyelőre nem tudni.

    Ahogy arra a Variety és az io9 is rávilágít, nem véletlen, hogy most veszik elő Le Guin Nebula -és Hugó-díjas regényét. A szolgálólány meséjének sikerén felbuzdulva Critical Content úgy érzi, érdemes a szexualitás és a nemi identitás témáival a képernyőn is foglalkozni. És A sötétség balkezében bőven találkozhatunk mindkettővel, ugyanis a könyv helyszínűéül szolgáló bolygón nincsenek férfiak és nők, az ott lakók teljesen aszexuálisak, csak a kemmer idején vesznek fel nemet.

    Izgalmasnak hangzik a projekt, külön öröm, hogy a Szigetvilág varázslója (2004-ben volt belőle egy nem túl sikeres minisorozat, 2006-ban pedig a Földtenger varázslója című anime) és az Égi eszterga (1980-ban és 2002-ben) után ismét jön egy Le Guin adaptáció, ráadásul talán az egyik legjobb regényéből.

  • Exoszkeletonnal tennék biztonságossá az idős emberek mozgását

    Amellett, hogy az ember képes a magasabb szintű, logikus gondolkozásra, a fejlett kommunikációra és arra, hogy biztonsággal közlekedjen két lábbal, az evolúciónak köszönhetően még arra is képessé váltunk, hogy bizonyos veszélyhelyzetekben, mondjuk ha elesnénk, meg tudjuk előzni a komolyabb sérüléseket. Ahogy azonban öregszünk, a reflexek és az izmok lelassulnak és legyengülnek, az idősebb generációnak ezért veszélyes nagyon, ha elveszítik a mozgáskoordinációjuk felett az uralmat.

    A Scientific Reports írása alapján azonban a kutatók hevesen dolgoznak azon, hogy egy különleges exoszkeletonnal megvédjék az időseket az esés okozta sérülésektől. Az eszközt nagyjából úgy kell elképzelni, hogyha a viselője elveszítené az egyensúlyát, a gépben bekapcsolnak bizonyos adaptív mechanizmusok. A tudósok szerint ezzel az eszközzel elég komolyan meg lehetne könnyíteni rengeteg ember életét.

    De hogyan is kell az egészet elképzelni? Az exoszkeleton olyan algoritmussal dolgozik, mely képes előre meghatározni, hogy vélhetően a viselő az izommozgása alapján el fog-e esni. Ha arra jut a gép, hogy igen, akkor az eszköz az ellenkező irányba fejt ki erőt. Egyszerű fizika ez, a kisgyerekek korán megtanulják a hatás-ellenhatás törvényét. A teszteléshez nyolc idősebb embert és két, az egyik végtagjukat részlegesen elveszített jelentkezőt kértek meg, akik direkt egy olyan futópadon mozogtak, melyet arra találtak ki, hogy a használóját kibillentse az egyensúlyából. A kutatók arra jutottak, hogy az exoszkeleton használatakor sokkal kevésbé állt fenn a veszélye, hogy a tesztelők elesnek, mint a gépezet használata nélkül, mely arra utal, hogy az algoritmus működőképes.

    Az exoszkeletonok fejlesztése és tesztelése az elmúlt években igencsak populárissá vált a tudományos életben, a kutatók pedig legfőképp arra igyekeztek megoldást találni, hogy a lebénult embereken segítsenek. A korábbi eszközök azonban igencsak nehezek és nagyok voltak, ez az új exoszkeleton már egy másik irányvonalat képvisel, hiszen a viselete sokkal kevésbé akadályozza az embert és könnyebb is hozzászokni. Ami egyelőre a tömeggyártás és az idősek mozgását biztonságossá tévő exoszkeleton közé áll, az a további tesztelés, hiszen eddig mindössze 10 emberen volt rajta az eszköz. Ahhoz, hogy biztonságosnak lehessen mondani, még jóval több jelentkezőre van szükség, akik kipróbálják, így egyelőre csak prototípusról beszélhetünk.

  • Galaktika TV: A galaxis őrzői vol. 2.

    Vlogunk aktuális adásában Mikul elmondja a véleményét a legújabb Marvel filmről, és egyúttal egy kis történeti áttekintés keretében még a Marvel mozis univerzumában is helyére teszi az alkotást.

    Ha tetszett, ne felejts el feliratkozni!

    Korábbi adások:
    Bemutatkozó
    Heti Beszámoló #1

  • Élőszereplős tévésorozat készül Dredd bíró főszereplésével

    Az IM Global és az ismert, brit játékfejlesztő cég, a Rebellion együttműködésének hála saját tévésorozatot kaphat Dredd bíró, mely egy olyan képregényhősről szól, aki Mega City One városában egyszerre rendelkezik rendőri, bírói és végrehajtói jogkörrel. A készülő széria címe Judge Dredd: Mega City One lesz, a történet szerint pedig a jövő Amerikájában az ország keleti fele bűnözéstől és túlnépesedéstől szenved, és a főszerepben egy csapat bírót láthatunk majd, akik a XXII. század kihívásaival igyekeznek farkasszemet nézni.

    Dredd karakterét a legtöbben szigoráról, megvesztegethetetlenségéről, illetve arról a jellegzetes sisakról ismerik, mely a férfi fél arcát takarja. A képregényhőst még 1977-ben John Wagner író és Carlos Ezquerra rajzoló alkotta meg, és egy brit sci-fi, képregényes antológiában tűnt fel először, a 2000 AD-ben, melynek negyven éves évfordulója idén lesz. Dredd eddig a filmtörténelemben kétszer szerepelt a mozivásznon, az 1995-ös verzióban az akciósztár Sylvester Stallone alakította a bírót, míg 2012-ben Karl Urbanre került rá az a bizonyos fejfedő. Habár az újabb film eléggé leszerepelt a pénztáraknál, a rajongók mégis imádták és mára egész kultikus darabbá vált. Nem is csoda, hiszen az adaptáció teli volt kőkemény szereplőkkel – elég csak a Trónok harca Lena Headey-jére gondolni -, illetve pazar akciójelenetekkel.

    Az új sorozattal kapcsolatban egyelőre nincs képben egy csatorna se, illetve a szereplők castingolása is még a jövő kérdése, így a Dredd széria fejlesztése korai fázisban van, az IM Global Television részéről azonban az igazgató, Mark Stern már nyilatkozott is róla, aki a következőket mondta.

    A Dredd bíró egyike azoknak a science fiction történeteknek, melyek az évek során egyre aktuálisabbá válnak. Egy igazán gazdag világról beszélünk, teli társadalomkritikával és egy csomó akcióval. Rendkívül örülök a létrejött együttműködésnek, hiszen mind a képregénynek, mind pedig az eddig elkészült filmeknek nagy rajongója vagyok. Izgatottak vagyunk, hogy bemutathatjuk Dredd kalandjainak kezdetét. Részben a rajongói nyomás miatt a készülő produkciónak nagy büdzsét szánunk, hogy a sztori mellett kellő látványvilágot is hozhassunk a tévéképernyőkre.

    Az Entertainment Weekly jóvoltából a Dredd sorozathoz jött már egy plakát is, ezt alább mutatjuk.

    dredd-poszter

  • E. Lily Yu a májusi Galaktikában

    A májusi Galaktikában olyan nevek mellett, mint George Griffith, Cory Doctorow vagy Kij Johnson olvashatjuk E. Lily Yu amerikai írónő írását, „Az Orion Parlag boszorkánya és az ifjú lovag”- t is. A novella a köztudatban élő boszorkány képet értelmezi újra a mesék hagyományos keretei között.

    elilyyu
    E. Lily Yu

    E. Lily Yu első írása, a „Dovey” 2007-ben jelent meg, azóta pedig számos neves magazinban és antológiában is publikálta novelláit; The Uncanny, Clarkesworld, Apex és Johanthan Strahan Az Év legjobb sci-fi és fantasynovellái több kötetébe is beválogatták írásait. Yu a Galaktika régi olvasói előtt sem ismeretlen, „A térképész darazsak és az anarchista méhek” írását a Galaktika 267-ben olvashattuk. Ezért a művéért Hugóra, Nebulára és World Fantasy-díjra jelölték. 2012-ben Yu elnyerte pályafutása eddigi legrangosabb díját, a John W. Cambell-díjat, mint legjobb új sci-fi író.

    A mostani Galaktikában is olvasható „Orion parlag” először 2016-ban jelent meg a The Uncannyban. A történet szerint egy ifjú lány egy szerencsés (vagy szerencsétlen) fordulatnak köszönhetően boszorkány lesz. Miután kitanulta mesterségét felkeresi parlagi házában egy ifjú lovag, akinek sárkányokat kell ölnie, hogy a király és udvartartása előtt ne essen csorba a becsületén. A boszorkány, hogy végre gyakorlatban is hasznosíthassa tudását csatlakozik a lovaghoz a veszélyes küldetésben.

    EHbook4_Kirbifagan_900px_72dpi_web
    Az Uncanny 2016 szeptember/októberi szám borítója. Ebben jelent meg először Yu novellája (Kirbi Fagan képe)

    Yu novellája nem a kalandokra és a sárkányokkal való izgalmas csatákra koncentrál (bár utóbbiakból is bőven kapunk), sokkal inkább a köztudatban élő női képek és a férfi-nő kapcsolat kerülnek középpontba. Az Orion parlag boszorkánya első ránézésre közel áll a középkori nőalakhoz (pl. tisztességes, odaadó, szemérmes); egy passzív hős, aki csak sodródik az eseményekkel. Azonban a lovag oldalán, az iránta érzett szereleme végett aktív hősnővé válik, úgy nevezett erős női karakterként lép elő. Viszont ezzel együtt jelennek meg a történet lovagjához hasonló férfiak számára nem kellemes tulajdonságok is. A boszorkány sokkal több hatalommal bír, de erejének felhasználásával arányosan veszti el szépségét, és válik végül a mesékből jól ismert csúnya boszorkává. A hősnő változása mellett érdemes megfigyelni a lovag viselkedését is: amíg nem derült ki, mire is képes a boszorkány, addig óvta a veszélytől, ami még rajta, a nagy daliás lovagon is könnyen kifog. Amint megérzi, hogy túltettek rajta, eltávolodik a nőtől, és első adandó alkalommal a lovagi románcok, versek és természetesen a népmesék közkedvelt nőalakjára (pl. szép, törékeny, a lovag értelmezése szerint nőies) cseréli társát.

    A novellának van egy nyilvánvaló üzenete a férfi és nő kapcsolatokat illetően, de az mindenképpen felszínes olvasat volna, ha annyit vonnánk le a mondanivalóból, hogy jól gondoljuk meg, kihez kezdünk kötődni. Yu azzal, hogy pozitív hőssé tette a boszorkányt, és bemutatta, hogy egy középkori környezetben hogyan viszonyulnak az erős nőhöz (pl. 15-18. századi boszorkányüldözések: a boszorkánysággal vádoltak közül sokan szakmai tudásuk miatt [például a javasasszonyok] is a közösség megbélyegzett tagjává váltak), egy gondolatébresztő művel gazdagította a zsánert. Írásának ez a legnagyobb erőssége: képes mindent szereplőinek cselekedeteivel megmutatni, direkt belemagyarázás nélkül; majd elgondolkodtatni azon, hogy a középkorból hová sikerült eljutnunk.

  • Hátborzongató lett az Outlast 2

    Megérkezett a régen várt horror játék, az Outlast 2. Az első részhez hasonlóan most sem ajánljuk a játékot a szívbajosoknak, mivel a játék komor, baljós hangulata mellett megannyi meglepetésszerű ijesztgetést tartogat, amitől előbb utóbb még a legszívósabb játékos is azt mondja: most inkább nézek egy rész Teletubbbies-t, mielőtt folytatom.

    A játék elején egy televíziós riporter nő és egy helikoptersofőr társaságában találjuk magunkat, ahogy vígan cseverésznek a munkahelyi dolgokról, de egyszer csak BUMM, és a helikopter teljes egészében a földre zuhan.

    Ahogy botorkálunk a roncsok között, csak egy célunk van, hogy megtaláljuk a riporternőt.  Ezzel el is kezdődik a kalandos keresésünk, ami során többször is megfordul majd a fejünkben, hogy mennyire is éri meg nekünk megmentenünk a lányt.

    outlast 3

    A játékmenet hasonlít az Outlast 1-ben látottakhoz. Ismét egy harci mozdulatokban gyakorlatlan személy felett vesszük át az irányítást, aki csak futni meg bujkálni tud a mumusok elől. A szörnyetegek, akik a sötétben rejtőznek, meglehetősen ijesztőek, főleg mivel semmit sem tudunk ellenük tenni. Ha odamész, hogy most majd jól megmutatod nekik, hogy ki a fenegyerek, irdatlanul lemészárolnak. Külön plusz pont jár a játéknak, hogy nem mindig ugyanazokkal a mozdulatokkal hánynak minket kardélre a fekete emberek, hanem mindig más és más testrészünkön mutatják ki vérszomjasságukat. Legyen szó kasztrálásról, kibelezésről, vagy egy egyszerű keresztre tűzésről, ezek a srácok nem lacafacáznak, és mindezt közelről, belsőnézetes kameraállásban követhetjük szemmel.

    Ahogy a sötétben botorkálunk, csak a kameránk kísér minket magányos utunkon. A kamera infravörös szenzoraival még a sötétben is láthatunk, ami kapóra jön, ha nem akarjuk magunkra hívni az őrült lidércek figyelmét, akik körülöttünk somfordálnak. A kamera viszont úgy zabálja a Duracellt, mintha IMAX 3D-ben venné a történéseket, emiatt nem lehet mindig a szemünk előtt. Ha nincs rá szükségünk, muszáj vagyunk kikapcsolni, különben gyorsan elem nélkül maradunk.

    outlast

    A kamerával annyi baj van, hogy miközben a szemünk előtt van, nem tudunk se kúszni, se futni, csak gyalogolni, és ezért ha felforrósodik a helyzet, muszáj, hogy a feketeségben rohanjunk az ellenfelünk elől, mivel valamiért nem lehet sprintelni kamerával az arcunkban.

    A videófelvevőnek egyéb funkciója, hogy a mikrofont is be lehet kapcsolni rajta, ami ugyan még inkább használja az elemet, a kijelzőn viszont kapunk egy kiírást, hogy bizonyos hangok honnan érkeznek, így akármelyik sarkon meg tudjuk állapítani, ha valaki le akar ránk csapni.

    outlast 4

    A játékban ugyan nincsenek harcrendszerek, de ezek helyett menekülési módszerek széles tárháza van a rendelkezésünkre bocsátva, hogy legyen esélyünk a szörnyekkel szemben. A futás mellett, még bujkálni is tudunk. Mindenbe belebújhatunk, szekrénybe, hordóba, sőt, még gyermekkorunk kedvenc búvóhelyére, az ágy alá is mehetünk, ha nosztalgiázni van kedvünk. Külön érdekesség, hogy az ajtókat nagyon lassan, komótosan is ki tudjuk nyitni, ha csak nem akarjuk hevesen kitépni a helyéből, hogy lepadlózzanak minket a zombi hordák. Ami a legjobban tetszett az egész bújócskában, azok a vizeshordók. Egy gyors gombnyomással beleugrik a főszereplőnk, és a víznek a kinézete olyan tökéletesen tükrözi a valós vizet, hogy a gurulós székünk kényelmében is megremeg az ember a hidegvíz látványától. A víz alatt természetesen nem lehetünk az örökkévalóságig, tehát ha nem akarunk félelmünkben belefulladni egy hordó vízbe, jobban tesszük, ha kidugjuk a fejünket néha.

    A játék helyszíne teljesen eltér az első verziójától. Az első részben ugye egy diliházban kellett bujkálnunk, most azonban főként a vadon a játszóterünk. A magas fák és láncos kerítések remek atmoszférát teremtenek a meglehetősen sajátos és félelmetes játékmenet mellé. A program nemet mond a nyitott világos játékoknak, és bizony, egy előre megszabott útvonalat kell bejárnunk, és ha ellenkezünk, láthatatlan falakba vagy áthatolhatatlan bokrokba ütközünk.

    outlast 2

    Bár nem teljesen nyitott a játéktér, ez nem jelent okot arra, hogy ne kelljen kreatívnak lennünk. Nem csak egy, hanem számos módja van arra az embernek, hogy átjusson az adott szinteken, így többszöri végigjátszásra sem lesz unalmas a játék. Ráadásul a játék éppen hogy megjutalmaz a felfedezésekért. Megannyi titkos ajtót, reteszt vagy akár elhagyott dokumentumokat is találhatunk, ha elég alaposan nézünk át minden pályát.

    A játéknak van egy misztikussága, ami nem hagyja nyugodni az embert, és állandóan arra készteti, hogy elviselje a folyamatos félelmet és rettegést. Az ijesztgetésekért cserébe egy nagyon lebilincselő és magával ragadó történetnek lehetünk tanúi, és a rejtett nyomokon elindulva még a játékos is egy saját nyomozást indíthat, hogy kiderítse kik is ezek a vérszomjas fenevadak. A játék félelemfaktora az egekben van, és tényleg, ha nem lenne kifizetődő a sztori, szerintem senkinek nem ajánlanám ezt az őrült, vérfagyasztó játékot.

    outlast 6

    Az Outlast 2 ellenfeleinek a témabesorolása nehézkes, mivel ez egy fura egyveleg: vannak radikális őrült vallásfanatikusok, zombik, lidércek, démonok, egyszóval minden, amivel nem akarnánk a VIII. kerületben találkozni egy fázós éjszakán.

    A játék zenéje valami fantasztikus. A háttérzene úgy változik, ahogy a karakterünk helyzete a játékban. Ha nem történik semmi, csak lágy, de baljós alapzajszerű melódiák játszódnak, de ha jön utánunk valami, disszonáns dallamok sorával fog megfagyni bennünk a vér. A látvány is remekül képviseli a 2017-es játékok grafikai újításait, tehát ne egy Commodore 64-re akarjuk telepíteni ezt a programot, mert kékhalál lesz a vége.

    Összességében az Outlast 2 egy igazán jó játék. Nem csak azért, mert mindenki elámul a grafika miatt, vagy, mert senki nem fogja megúszni száraz alsónadrággal a játékot, hanem mert a történet olyan, mint amikor egy jó sorozatot néz az ember, ami állandó cliffhangerekkel ér véget. Egyszerűen behúzza az embert, és ambivalens érzéseket táplál bennünk, a játékosokban, hogy játsszunk még, de közben félünk odaülni, mert tudjuk, hogy épp úgy, mint a játékban, a valóságban sem tudnánk semmit sem csinálni a zombikkal, sőt, még egy mérges öreg nénitől is inunkba száll a bátorságunk.