Réges-rég – ha nem is egy messzi-messzi galaxisban – meghirdettük, hogy vloggereket keresünk. Aztán egy jó ideig semmi látványos nem történt az ügyben – de közben mi a háttérben azért dolgoztunk. Most pedig végre eljött a nagy nap: YouTube csatornánkon közzétettük a Galaktika TV névre keresztelt műsorfolyamunk nyitó adását. Sőt, valójában mindjárt kettőt.
Az első, rövid videóban bemutatkoznak vloggereink, Marci és Mikul.
A második videó pedig már olyan, amilyennel rendszeresen tervezünk jelentkezni: hírekkel, érdekességekkel, megjelenésekkel.
Várjuk a véleményeiteket, hozzászólásaitokat, vagy akár ötleteiket, hogy mi mindennel foglalkozzunk a vlogban! És persze ha tetszenek a videók, ne felejtsetek el feliratkozni. Most különösen megéri, mert az indulás alkalmából fantasztikus könyveket sorsolunk ki! A csatornánkat a youtube.com/c/GalaktikaHuSF címen éritek el.
A 25. század emberiségének legnagyobb kalandja, az első csillagközi expedíció végcéljához közeledik a Tau Ceti rendszerében, ahol azt remélik, lakható bolygóra is bukkanhatnak. Egy váratlan katasztrófa azonban idő előtt leszállásra kényszeríti az űrhajósokat, és kétségessé teszi, egyáltalán hazajuthatnak-e még valaha.
Gregor Man geológus elszakad társaitól, és a bolygó őskori élővilágával, sőt lakóival megküzdve kell visszajutnia az űrhajóhoz, ha nem akar hátramaradni ebben az ismerősségében is rendkívül idegen környezetben.
Vajon megadatik-e bármelyiküknek a hazatérés? És addig beleavatkozhatnak-e ebben a másik világban a történelem természetes alakulásába – még ha tulajdon túlélésük is a cél?
Zsoldos Péter a magyar SF mai napig legjelentősebb alkotója, regényeit több nyelvre is lefordították. Május 16-án kisorsolunk egy példányt A Viking visszatér című kötetéből. A sorsoláson automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
A Ryan Reynolds által pátyolgatott Deadpool film az elmúlt évek egyik legnagyobb vállalkozása volt, hiszen a komikus akciókaland új irányt mutatott a szuperhősöknek. Nemsoká jön a második rész, ráadásul a Logannel a rajongók valami hasonlót kaptak 2017-ben is, most azonban van még egy jó hírünk. Mely szerint az amerikai FXX csatornán Deadpool saját animációs sorozatot kap.
Mindezt az a Donald Glover jelentette be, aki a kritikailag elismert Atlanta sztárja, a leendő Lando Calrissian, és aki a 10 részre berendelt Deadpool széria showrunnere lesz, a testvérével közösen. A Disney XD-n futó Pókember sorozatban már feltűnt egyébként az egyik leglököttebb mutáns, most azonban az FXX jóvoltából végre egy olyan műsorban láthatjuk Wade Wilsont, amely kifejezetten felnőtteknek szól. Azt egyelőre nem tudni, hogy ki lesz Deadpool szinkronhangja, de a rajongók szerint Glover simán felvehetné azt a bizonyos piros kosztümöt, ha már Miles Morales digitális változatát is elvállalta.
Az FXX csatornán olyan merész vállalkozások futnak jelenleg, mint az Archer és a You’re the Worst, remélhetőleg a tévéadó újfent egy kemény, de vicces produkciót tud letenni a Deadpool által.
Az X-Men rajongók egyébként eléggé el vannak kényeztetve, már ha sorozatokról van szó, hiszen az FX-féle Legion brutális első évadot hozott. Mindemellett a FOX-ra jön még Matt Nix és Bryan Singer közös vállalkozása, a The Gifted. Ebben egy házaspár, akiket Amy Acker (Dollhouse, Person of Interest) és Stephen Moyer (True Blood) játszanak, rájönnek, hogy a gyerekeik mutánsok, ezért pedig menekülniük kell a kormány elől. Futás közben azonban összetalálkoznak egy underground közösségben élő mutánscsapattal, akik befogadják a bajban lévőket.
A The Gifted első előzetese nemrég mutatkozott be, és 20 másodperc alatt az arcunkba tol a készítőgárda egy tárgyakat mozgató szőke leányzót, illetve egy csomó akciót. Biztató kezdés, remélhetőleg tudnak majd Singerék újat mutatni az elvont Legionhöz képest, bár valószínűleg a FOX újdonsága mainstream vonalon fog mozogni. Hiszen az országos tévécsatornák célja még mindig az, hogy tömegeket mozgassanak meg. Alább mozgásban is látható a The Gifted, tessék bátran az előzetesre kattintani.
Az Amerikai Egyesült Államok egyik legnépszerűbb elnökét, John Fitzgerald Kennedyt ezen a napon gyilkolták meg. Azóta számtalan különböző összeesküvés-elmélet jelent meg a témában, melyek sokszor vadabbnál vadabb elképzeléseket vázolnak fel a merénylettel kapcsolatban. De hogy mi köze van most mindennek a Prey-hez?
A Prey története egy alternatív valóságba kalauzol bennünket, melyben sosem ölték meg JFK-t. Mivel az elnök életben maradt, soha nem látott léptékekkel fejlesztette az űrkutatást. Így bőven megelőzve korát, az ember csillagközi fajjá vált. Nos, ez az alapfelállás, de itt még nincs vége a már-már kusza történeti csavar-áradatnak, melyet csupán érintőlegesen fogok pedzegetni, hiszen tudjuk: SPOILER.
A Bethesda jóvoltából végigjátszhatjuk Playstation 4-en és Xbox One-on az év következő slágergyanús játékának, a Preynek az első egy óráját. A PC-sek ebből sajnos valamiért kimaradtak, de ők se csüggedjenek, hiszen pár napja már elérhető a teljes játék.
Akkor nézzük is az első egy óra benyomásait, tapasztalatait a játékkal kapcsolatban.
Jó reggelt, Morgan!
2032 március 15-én, egy hétfői napon ébredünk főszereplőnk, Morgan Yu (választhatunk férfi, vagy nő karakter között) bőrébe bújva, akinek ez lesz a nagy nap. Új munkahelyre kerülünk, és most kezdjük az ezzel kapcsolatos – nem éppen indokolt – teszteléseket. Minden remekül halad, szuper synthwave zenére helikopterrel visznek minket a megadott helyre, ahol vizsgálatok alá vetnek minket. Hogy miért? Nem tudjuk. Kinek dolgozunk? Nem tudjuk. Lényegében semmit sem tudunk, ami hasznos lehetne a számunkra. Azonban nincs időnk kideríteni a részleteket, mert minden egy csapásra megváltozik.
Majd ismét 2032 március 15, hétfő van. Újra felébredünk, újra elindulnánk az előző napi utunkra, de minden más lett. Majd bejelentkezik kommunikátorunkon keresztül egy January nevű fickó, aki megosztja velünk az első titkot: itt semmi sem az, aminek látszik. És valóban. Amit mi valóságnak hittünk, csupán ügyes maszk egy hazugságokkal teli világban.
Végül megkezdődik igazi kalandunk. Fokozatosan rájövünk, hogy tényleg minden csak egy álca, egy igazi átverés, de kérdéseinkre csak még több kérdés a válasz.
Az erősen Bioshock-mintákat felvonultató Prey kimondottan izgalmasan indult. Érdemes minden apró részletre, naplóbejegyzésre odafigyelni, hiszen ezekből derülnek ki olyan információk, melyek fontosak lehetnek a történet megértése szempontjából. A játék nem fog semmit a szánkba rágni, nincsenek neon-fényben villogó útjelzők, vagy unásig magyarázott küldetés-segítők.
A főleg szűk folyosókkal és sötét terekkel operáló Prey bővelkedik ámulatba ejtő jelenetekkel, amit remélem, a továbbiakban fokoznak még a hangulaton és nem az első egy óra fogja elvinni a hátán az egész játék hangulatát.
Az első egy óra tanulsága alapján értetlenül bóklászunk a különböző pályarészeken, és szinte kötelezőnek érezzük, hogy az elhagyott számítógépek kijelzőin kutakodva valami nyomra akadjunk.
Ellenségekből sem lesz hiány: az egyelőre ismeretlen eredetű mimic névre keresztelt faj tagjai mindenféle tárgy alakját képesek felvenni. Majd addig bujkálnak előlünk hétköznapi eszköznek álcázva magukat, amíg a megfelelő pillanatban ránk nem ugranak. A mimicek lehetnek székek, lámpák, WC-papír gurigák, tényleg bármivé képesek átváltozni. Amikor éppen lankad a figyelmünk, biztosan akkor fognak a semmiből az arcunkba pattanni. Az első fegyverünk egy franciakulcs-szerű eszköz lesz, amivel nem ütünk kifejezetten nagyokat, szóval érdemes lesz fejleszteni arzenálunkat. Ha a mimicek éppen saját formájukban vannak, akár megpróbálhatunk elbújni előlük, vagy mögöttük elsunnyoghatunk, ha nem kívánunk harcba bocsátkozni.
A fontos küldetéseket többféleképpen is elvégezhetjük, ezzel kicsit kikerülhetünk a csőszerű játékmenet fárasztó mókuskerekéből, ami sokszor jellemző az efféle játékokra.
A játék során egyébként gyűjthetünk crafting-elemeket, amikből lőszert, fegyvereket készíthetünk. Emellett agyunk stimulálásával szert tehetünk különböző „szuperképességekre” is, amik hasznunkra fognak válni a játék során.
A rejtélyes, csavaros SF szinte azonnal magával ránt, úgyhogy érdemes lehet nekiveselkedni a teljes változatnak is.
A Könyfesztiválra megjelent új kötetünk születésének érdekes története van. A Fagyott égbolt (Frozen Sky) című SF-könyv szerzője, Jeff Carlson maga beszél az alábbi videóban regényéről, s arról, miként jött az ötlet, hogy megmutassa az olvasóknak a Jupiter jeges holdjának, az Európának szélsőséges, ám egyben fantasztikus világát.
Az ihlet az írót nászútján találta meg, mikor Németország és Ausztria gyönyörű tájain barangolt újdonsült feleségével.
A mézeshetek alatt bejárták a világ legnagyobb jégbarlang-rendszerét, ami Salzburg közelében, a háromezer lakosú Werfen falu mellett, a Tennengebirge hegységben található. A látogatás mély nyomokat hagyott Carlsonban. A földalatti jégbirodalom egy igazi csoda, lélegzetelállító látványosság. Az is biztos, hogy nem kell messzire mennünk, ha sci-fibe illő tájakat szeretnénk látni. A barlang májustól októberig várja a turistákat, de a túrához ajánlott még nyár közepén is rétegesen felöltözni.
A 42 km hosszan elterülő Jégóriások Világát 1879-ben fedezték fel. A barlangrendszerben számos különböző jégképződmény megtalálható. Tavasszal az olvadt vízcseppek a repedések között eljutnak a barlang alsóbb szintjein lévő örökös télmvilágába, ahol újra megfagy a víz, ezzel csodálatos új képződményeket hozva létre.
A videóban így nyilatkozik Carlson:
„A Fagyott égbolt ötlete eredetileg onnan származott, hogy a feleségemmel a mézesheteket töltöttük Németországban és Ausztriában. Az egyik nevezetesség, amit meglátogattunk a nagy jégvilág volt. Ez egy figyelemreméltó földalatti katakomba és alagútrendszer, amely földtörténeti korok alatt vájódott ki egy hegy belsejében hóból és jégből. Szerencsénk volt, hogy egyszer csak csak ketten maradtunk a feleségemmel (meg egy idegen fickóval), mert éppen egy tinédzserekből álló csoport jött velünk szembe, akik hangosan nevetgéltek meg kiabáltak, aztán csak mi hárman mentünk tovább. Síri csend volt és sötétség. Az egyik pillanatban az idegenvezető kikapcsolta lámpáját és mi csak hallgattuk az üres mélységet és a sötétséget, ami csendesen visszhangzott körülöttünk.
Visszakapcsoltuk a lámpáinkat, és akkor ott voltak ezek az óriási lepedőszerű jégtavak és hát… lenyűgöző volt. Akkor gondoltam úgy, hogy ebből írok egy történetet, aminek valahogy muszáj lesz ijesztőnek is lennie.
Nagyjából a nászutammal egy időben a Cassini űrhajó épp „készülődött” az űrbe, és azóta is a Jupiter rendszert járja. Az egyik leglenyűgözőbb dolog ebben a rendszerben a bolygó hatodik holdja, az Európa, ami majdnem ugyanakkora, mint a mi holdunk. De alapvetően az Európa nem egy sziklás, köves égitest, hanem az egész jégből áll. Még mindig nem tudjuk biztosan, mi rejtőzhet a masszív jégtakaró alatt. Tudósok úgy gondolják, hogy a tíz-húsz kilométer vastag takaró alatt óceánok húzódhatnak.
Itt jön képbe az én történetem…”
Az elzárt, klausztrofób világok misztikuma úgy néz ki, mindig megihleti az írót, hiszen az áprilisi Galaktikában olvashattuk a Nyomáscímű novelláját, melyben a főhős az óceán mélyére süllyedt családja érdekében.
2004-ben készült el Guillermo del Toro rendezésében a dark fantasy műfajban mozgó Hellboy, mely egy olyan szörnyről szólt, aki szuperhősként ténykedett a világ megmentéséért. A film természetesen képregényes forrásra épített, a Dark Horse Comics-féle Seeds of Destruction feldolgozása volt, a siker pedig hatalmas volt, hiszen a Penge mellett ez az egyik olyan képregényfilm, ami klasszikus, a második részével együtt. A folytatás ugyanis 2008-ban érkezett meg a vásznakra, a főszerepet ismét Ron Pearlman játszotta. A geekek azóta is rettenetesen várták, hogy trilógiává bővüljön a Hellboy-franchise, eddig azonban nem volt túl sok fejlemény, amiről a sajtó beszámolhatott volna.
A jó hír, hogy mégis elkészülhet a harmadik rész, ezt Mike Mignola, a karakter atyja az elsők között jelentette be Facebookon. A rossz viszont, hogy az új Hellboy film reboot lesz, új rendezővel és főszereplővel. A rajongók minden bizonnyal nem örülnek most, de főszereplőnek a készítők David Harbourt, a Stranger Things marcona zsaruját próbálják megnyerni, a rendező pedig az a Neill Marshall, akinek a Trónok harca direktorai közül talán legjobban megy a látványos jelenetek levezénylése. Ráadásul pedig a Hellboy reboot R besorolású lesz a tervek szerint, mellyel folytathatja a Logan és a Deadpool által megjelölt utat. A világ készen áll az értelmesebb, felnőtteknek szóló szuperhősfilmekre, ezért mindenképp megsüvegelendő a döntés.
A film címe jelenleg Hellboy: Rise of the Blood Queen, a forgatókönyvet pedig részben maga Mignola írja. Jó lett volna azért látni, hogy hova fut ki a del Toro által felépített karakter, aki a 3. részben meghasonlott volna és szembe kellett volna szállnia saját démoni oldalával ahhoz, hogy megmentse a világot. Most, hogy nemrég bejelentették a Mátrix rebootot és a Hellboy is hasonló irányba indul el, már csak az a kérdés, hogy melyik franchise lesz a következő, amely beáll a sorba.
Victor LaValle egészen különleges módon, képregényben folytatja Mary Shelley klasszikus történetét, a Frankensteint. A füzet egy kétségbeesett anyáról szól, aki egy rendőri akció és az abból fakadó lövöldözés miatt elveszíti a fiát. Az író olyan témákat dolgoz majd fel a kvázi spinoffban, mint a rasszizmus, a gyász és persze a sztori az eredeti mozgatórugóját, a horrort sem hagyhatja ki az egyenletből.
A Destroyer a Boom Studios jóvoltából érkezik, 6 részes lesz és a főszereplője, Dr. Jo Baker nem csupán egy szimpla tudós lesz benne, de Victor Frankenstein utolsó élő leszármazottja. A képregényben külön érdekesség, hogy a nyitó képsorokban feltűnik maga Frankenstein eredeti szörnye is.
Frankenstein szörnye a folytatás szerint nem hal meg, hanem egész egyszerűen eltűnik az északi vadonban. A képregény itt veszi fel a fonalat, 2017-ben a szörnyeteg ugyanis még mindig a Déli-sarkvidéken éldegél, csak éppen már teljes nyugalomban. A szörny aztán újra konfrontálódik az emberiséggel és úgy dönt, hogy mindannyiunknak pusztulnia kell. 9000 mérföldre innen él Dr. Baker, egy fekete nő, akinek a fiát a chicagói rendőrök lőtték le, a modern technológia segítségével azonban a nő feltámasztja a gyereket. A két szál között a kapocs, hogy a szörny ki tudja szagolni Frankenstein leszármazottját, a nőnek azonban már megvan a maga teremtménye, aki segít neki – árulta el Victor LaValle a Destroyer írója.
A képregény készítője azt is hozzáteszi interjújában, hogy bizony Mary Shelley már 18 évesen akkora géniusz volt, hogy regényében mindennél jobban át tudta adni, milyen szörnyű és groteszk tud lenni egy ember gyásza. A filmadaptációk és az eddigi képregények egészen jól átadták Frankenstein sztoriját, a Destroyer azonban ebben a tekintetben, a gyász témájának kiemelésében is igyekszik majd hasonulni az eredeti műhöz.
Mary Shelley regényében ugye mind Frankenstein, mind pedig szörnye meghalt, utóbbi gazdája elvesztése miatti bánatában fogadott öngyilkosságot. LaValle azonban alkotói szabadsága részeként kezeli azt, hogy a szörny halálát megváltozassa, létrehozva ezzel saját gótikus sztoriját, melyben Frankenstein leszármazottja Tony Stark és Reed Richards keveréke lesz.
A világ egyik leghíresebb elméleti fizikusa, Stephen Hawking eddig is szeretett a világvégével fenyegetni, most azonban az eddigieknél még komolyabb jóslattal állt elő a tudós. Szerinte, ha 100 éven belül az emberiség nem kolonizál egy új bolygót, akkor ki fog pusztulni. A Föld rengeteg problémával néz farkasszemet, melyek egyre komolyabban fenyegetik a jövőjét, így a globális felmelegedés, a túlnépesedés és az aszteroidák is gondot jelentenek. De valóban összehozható, hogy egy másik bolygóra költözzünk?
Az első és legnyilvánvalóbb megoldás a Mars lenne, mint második lakóhely, azonban a körülmények ott sokkal rosszabbak. A föld mérgező, rettenet hideg van, ráadásul a levegőt se tudnánk belélegezni. Egy marsi kolóniának folyamatosan szüksége lenne arra, hogy például palackozott levegőt szerezzen magának, és ha a Földnek teljesen vége lenne, akkor az utánpótlás elég nehezen lenne megoldható. A Tejútrendszerben minden bizonnyal vannak olyan bolygók, amelyek hasonlóan jó feltételeket biztosítanának az emberiségnek, mint a Föld, azonban a teleszkópjaink nem elég jók, hogy csak ránézésre megmondhassuk, hogy hogyan néz ki egy exobolygó. Ráadásul több száz évig tartana elutazni odáig, ha találnánk egy lehetséges új lakhelyet, ami pedig azért rizikós, mert a legénység valószínűleg nem érné meg, hogy odaérjenek.
Ha kolonizálni akarunk egy másik bolygót, akkor bizony oda elég embert kell vinni, mert balesetek történhetnek, és egyéb tényezők, mint a belterjesség akadályozhatják, hogy a népesség szaporodjon. A NASA missziói legfeljebb 6 emberrel dolgoznak majd, a SpaceX bolygóközi transzport rendszere alkalmanként 100 embert vinne a Marsra, de ez egyelőre a gyakorlatban még nem létezik.
A Mars terraformálása, azaz földszerűvé alakítása még szóba jöhetne, de legalább 100 000 évbe telne, hogy a levegő belélegezhetővé váljon. De még enélkül is, annak a kevés embernek az odaszállítása dollárbilliókat emésztene fel, amire addig, amíg a helyzet tényleg nem élet-halál kérdése, nem fog sor kerülni.
Még ha sikeresen kolonizálnánk a Marsot, és hasonló stílusban tengetnénk ott az életünket, még akkor se biztos, hogy túl sok időt tudnánk nyerni magunknak. Hiszen egy legalább olyan mértékű környezetpusztítást, mint amit az ember végez a Földön, egy jó állapotban lévő bolygó se élne túl nagyon sokáig.
Stephen Hawking kijelentése meglepte a világsajtót, ugyanis a tudós eddig 1000 évet jósolt az emberiségnek.
Neil Gaiman – jelenleg az egyik legfelkapottabb SFF író könyvéből –, az Amerikai istenekből készített sorozatot a Hannibal tévésorozat rendezője, Bryan Fuller, és a hatalmas sikert aratott Logan forgatókönyvén is dolgozó Michael Green.
Az Amerikai istenek alapvetően nem egy könnyen követhető regény, rengeteg álomszerű képpel, metaforával dolgozik, amit képernyőre ültetni több, mint nehéz. Az első rész alapján én azt mondom: abszolút sikerült!
Ha túltettük magunkat az LSD-parádéként is helytálló főcímen, máris láthatjuk a prológusként szolgáló embereket, akik először mentek Amerikába. Nos, ha az alap felvezetés egyelőre nem tiszta azoknak, akik még nem olvasták a könyvet, könnyebb dolguk lesz, mert a sorozat megpróbálja következetesen bemutatni az egyébként kissé kusza történéseket. Az első vérgőzös jelenet után megismerkedhetünk Árnyékkal (Ricky Whittle), a történet főszereplőjével.
Árnyék jó magaviselet miatt 3 év után szabadul a börtönből, ahová testi sértés miatt került. Azonban visszatérve a nyüzsgő világba, csak tragédiák érik. Végül megismerkedik egy nagyszájú svindlerrel, Szerdával (Ian McShane), aki munkát ajánl Árnyéknak.
A hagyományos értelemben vett történet, mint olyan nem kerül elő. Fogalmunk sincs, sokszor mi történik a képernyőn, de emiatt ne aggódjon senki, hiszen a regény lapozgatása közben is akadtak „ez meg mi a f…” pillanatok. A végére azonban minden összeáll majd.
A sorozat Amerika lelkét hivatott bemutatni. Az embereket, a társadalmat, a városokat, minden olyan dolgot, amit az emberek alapból nem feltétlen látnak az országból, vagy épp nem azokra a fontos dolgokra asszociálnak, amikor meghallják az Amerika szót. A nagy poliszok, a gazdag üzletemberek, felhőkarcolók „mögött” ott vannak a kis porfészkek, az egyszerű dolgozó emberek, a vendégszeretet, a vallás. Mindez szembeállítható a sorozat (és a könyv) mondanivalójával: a régi folyamatos harca az újjal. A régi istenek kimennek a divatból, már ha szabad ilyen szavakkal illetnem őket. Öregek már, nem áldoznak nekik, az emberek nem fogadják be őket a szívükbe, lelkükbe. Nem fohászkodnak hozzájuk esőért, jobb termésért. És mivel az istenek imákból, áldozatokból táplálkoznak, sajnos bizony éheznek az USA hatalmas területén. Nem úgy az új istenek, a digitális kor fiatal, erős rakoncátlan istenei. Az internet, a tv, a telefon mind-mind csupán mindennapjaink egyszerű eszközei, de több időt töltünk velük, mint szeretteinkkel, ismerőseinkkel, vagy akár munkánkkal. Ez erőt ad az új isteneknek, ez táplálja őket.
Az Amerikai istenek sorozat remekül követi a regény fonalát. Néhol ugyan eltér az időben, de egyáltalán nem olyan mértékben, hogy az zavaró legyen (ugye, Térség?). Sőt, néhol még szükséges is az apró változtatás. A megvilágítások, a helyszínek, a karakterek rendkívül találóak, roppant kreativitásról adnak tanúbizonyságot. Amellett, hogy Fuller már letett nem keveset az asztalra, az is hozzájárult a dologhoz, hogy Neil Gaiman személyesen is végig beleszólhatott a sorozat készítésébe. Erről példát vehetne minden könyvadaptációt készítő csatorna (vagy hollywoodi gigavállalat), hiszen hogyan is hívják életre az író által megálmodott világot maga az író nélkül?
Az első rész után még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de eddig tetszett, amit láttunk. Ajánlatos a sorozatba való belevágás előtt átlapozni a regényt, hogy teljesen érthetőek legyenek az álomszerű jelenetek is.
Egyébként a Hannibal forgatásai után ilyen sok kellék-vér maradhatott ki? Szó szerint vödörszámra öntik egymásra a szereplők az Amerikai istenekben…
Voltak, akik tiniként a Harry Potter regénysorozatot olvasgatva tengették mindennapjaikat, mások A Gyűrűk Ura köteteivel keltek és feküdtek, akadtak azonban olyanok is, akiknek A Setét Torony minden idők egyik legjobb könyvfolyama. Stephen King e történetek köré építette fel nagyjából az egész életművét, hiszen a rózsa, a torony, a teknős és még egy csomó másik motívum feltűnik teljesen más horrorokban, amelyeket az író megalkotott. Azt a trailer alapján már a legelején leszögezhetjük, hogy a film nem lesz egy tipikus adaptáció, mely az első könyv történéseit dolgozza fel, aztán szépen sorban halad a vége felé. A Setét Torony inkább tűnik egy mixnek, melyben több regényt kevertek össze, a fő sztori pedig Jake és Roland találkozásáról szól, valamint harcukról a feketébe öltözött ember ellen.
A Setét Torony első előzetese nem csak azért érdekes, mert merít az első és a harmadik könyvből, de egyes helyszínek és jelenetek arra utalnak, hogy a készítők alapul vették az ötödik és hatodik regényt is. A fentebb látható képsorok nagyon erősen építenek Roland harctudására, ezek a skillek Stephen King történetében nagyon komoly hangsúlyt kaptak és itt is egész jó vizuális megvalósítással találkozhatunk. Mindemellett pedig a toronnyal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy az a hat energiasugár, amely talpon tartja az építményt, a regényekben sose jelent meg, itt azonban elég jól láthatóak.
Érdekesség, hogy habár ez még csak az első film, a regények legfőbb gonoszára, a feketébe öltözött ember főnökére már itt utalást kapunk, az elején, a Bíbor királyra egy graffiti emlékeztet a trailerben. Előzetesen azt lehetett hallani, hogy a készülő blockbuster főleg a harmadik könyvre épít majd, erre utal az is, hogy az előzetes rengeteg időt szentel Jake karakterére, aki New Yorkban tengeti az életét. Látomásai miatt pszichológushoz jár, folyton kísérti a torony képe, az egyik jelenetben látható földrengés pedig arra utal, hogy A Setét Torony napjai meg vannak számlálva. Mindezek mellett Jake sztorija eredetileg a 70-es években játszódott, itt azonban a modern korban éldegél a gyerek, ez a változtatás amiatt történhetett, hogy a nézők így jobban beleélhessék magukat a sztoriba.
Míg A Setét Torony regénysorozatban a világok közötti portálok ajtók voltak, itt sokkal sci-fisebb a megvalósítás, láthatjuk az ódon Dutch Hill Mansionben látható átjárót, melyen keresztül Jake átmegy találkozni Rolanddal. Könnyen észrevehető egyébként, hogy a mi világunkba utazást kék átjáró jelzi, míg aki Mid-Worldbe menne, az piros portálon keresztül közlekedik. Jake először egy csúnya elhalálozása után került át Roland világába, sőt A Setét Torony könyvekben egy csomószor meghalt a karakter, például a második könyvben is, amikor egy hídról esett le, így az olvasók számíthatnak rá, hogy Stephen King műveinek leegyszerűsített, mozis változatában is várható a gyerek halála.
Láthatjuk még a Dixie Piget is, itt bujkál a feketébe öltözött ember és a csatlósai, és egy konfrontáció arra utal, hogy Roland bizony elmegy hozzájuk a filmben is, hogy a kisujjukra lépjen, de teli talppal. Matthew McConaughey castingolása a feketébe öltözött emberként egyébként jó választás, ahogy Idris Elba is karakteres főszereplőnek tűnik, habár Roland fejéről nagyon hiányzik az a bizonyos cowboy-kalap. Mondjuk a gyilkolásról szóló monológja jól sikerült, igazán nincs miért panaszkodnunk.
Az ötödik könyvet korábban emlegettük és bizony innen jön a Manni népe is, amely egy harcjelenetben feltűnik a filmben, ők olyan különleges szerzetek, akik azt tanulmányozzák, hogyan lehet egyszerűbben mozogni a világok között.
Érdemes megemlíteni, hogy több Stephen King sztori is referenciát kap A Setét Torony trailerében, így feltűnik például Pennywise az It-ből, illetve az Outlook Hotel a Shining című klasszikusból.
A Setét Toronyban lesznek szörnyek, démonok, egy ördögi főgonosz és nagy a veszély, hogy a világok összekapcsolója is lehullik, ami milliárdok halálához vezethet. A film úgy tűnik, hogy egy elsőre talán furcsa remixe lesz a könyveknek, azonban ha a karakterek és az őket játszó színészek összhangban lesznek, akkor kaphatunk még egy jó adaptációt. Az egyetlen komoly és nagyon fájó hiány, hogy Roland csapatának nagy része hiányzik a feldolgozásból, pedig ők is sokat tettek hozzá a sztorihoz, talán még többet, mint Jake. A Setét Torony rajongóinak augusztus negyedike piros betűs ünnep lesz. Alább, hogy teljes legyen a kép, mutatunk még két új posztert is a filmhez.
